Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-22 / 69. szám
NÉPÚJSÁG IMA. március 22.. kedd liiDzt Télikabáí Soha sem -felejtem el 1936 tavaszát, tavasz első napját. Egész télen kinőtt.. kopott télikabátban jártam iskolába. Először úgy volt, hogy majd karácsonyra lesz új kabátom, de nem lett, mert nem jött össze a pénz. Aztán újév volt az új terminus. Akkorra sem lett meg. Hiába, a pénz nagyon nagy úr volt akkor a szegény embereknél — s az én dédnagyanyám, akinél nevelkedtem, szegény asszony volt. De sokat fáztam' azon a télen. Különösen januárban, februárban. Emlékszem, egy éjszaka féllábszárig érő hó is leesett. Aztán jött a kemény fagy . .. Nagyon vártam már a tavaszt, a meleget, hogy levethessem a rossz, hideg télikabátot. Gyönyörű szép volt tavasz első napja. Ahogy hazaértem az iskolából, nagyanyám nevetve fogadott. S bent a szobában egy nagyon szép sötétkék „tengerész” télikabátot vett le az ágyról. Most tudta csak megvenni. Nem újonnan. Az ócskástól . . . Felvettem. Éppen jó volt rám. Mennyire örültem . . . De már itt volt a tavasz, melegen sütött a nap. Talán két napig viseltem. S a következő télen újra csak kinőtt télikabátban jártam az iskolába. Mert valamiben egyenlőség volt köztem és a gazdag gyerekek között: a kamaszkori növésben. Csak nekem nem tellett minden esztendőben új — használtan is új — télikabátra ... (~r.) — NAGY ÉRDEKLŐDÉS nyilvánult meg az egriek körében már az első napokban a városi tanács nagytermében megnyitott „Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen” című kiállítás iránt. A kiállítást eddig 6500-an tekintették meg. — NÉGYSZÁZEZER forintos nyereséggel zárták az elmúlt évet az Egri Női- és Férfiszabó Ktsz dolgozói. A mérlegzáró közgyűlésen a nyereség 30 százaléka — 115 ezer forint — került kiosztásra, melyből a szövetkezet tagjai háromheti átlagos keresetüknek megfelelő összegben részesedtek. — SZOMBATON este az egri Szakszervezeti Székházban a Lakatosárugyár dolgozóinak nyereségrészesedés- oszó ünnepségén nagysikerű divatbemutatót rendezett az egri Állami Aruház. A bemutatókon a gyárban dolgozó nők vonultak fel a legújabb divatú ruhákban. — SZABÁS-VARRÁS tanfolyamot szervezett az egri Szak- szervezeti Kultúrotthonban a kultúrotthon vezetősége. A március 8-án megindított hathetes tanfolyamon külön kezdő- és haladó-csoportban sajátíthatják el az olló és a tű ügyes használatát a részvevő fiatal asszonyok és lányok. — MEGÉRKEZTEK az egri Állami Áruházba a különleges tavaszi kabátok, kosztümök, a kézzel festett nylon ruhaanyagok. Ballonkabát- hiány sem lesz az idén, mert folyamatosan érkeznek a szállítmányok. — EGERBEN megjavítja a Városi lakosság gyümölcs- és zöldségellátását az Eger és Vidéke Körzeti Szövetkezeti Központ. A friss és kitűnő minőségű áru biztosítása érdekében több Eger környéki termelő- szövetkezettel kötöttek áruszállítási megállapodást. — 105 HOLDON termel kertészeti növényeket a lőrinci Petőfi Termelőszövetkezet tagsága. Ebből 25 hold öntözéses kertészet lesz. — A VÁROSI KlSZ-bizott- ság rendezésében csütörtökön titkári, és gazdaságvezetői összevont értekezletet tartottak. Bata József titkári beszámolója után felszólalt Boros Vince, a Városi Pártbizottság munkatársa és Nagy Sándor, a KISZ megyebizottságának osztályvezetője. A gyűlést baráti beszélgetéssel zárták. — A TERMELŐSZÖVETKEZETI mozgalom fejlődésével egy időben megnövekedett megyénkben az SZTK- biztosítottak száma. Míg 1959 elején 93 400 biztosított volt a megyében, ma 280 000 tagot tartanak nyilván az SZTK-ban. mutton* Egerben este 7 órakor: A csodálatos vargáné Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben (Petöfi-bérlet) Budapesti Ipari Vásár I960, május 20—30-ig Tizenöt esztendeje annak, hogy felszabadult országunk és ezt az évfordulót iparunk azzal szeretné megünnepelni, hogy a korábbiakat felülmúló színvonalú kiállításon tegyen tanú- bizonyságot nagyarányú fejlődéséről. Sokkal több külföldi kiállító vesz részt az idei vásáron, mint az 1959. évin. Itt lesznek Kelet és Nyugat fejlett iparral rendelkező országai, például a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Ausztria, Franciaország, Anglia, Svájc, Dánia és még Monaco is. A belföldi kiállítók között legjobb áruival szerepelni fog a kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar, az építőipar mellett az idén ismét megjelenik az élelmiszer- ipar és új kiállítóként a belkereskedelem. Az állami helyiipar és a tanácsi vállalatok a Petőfi-csarnokban rendezik meg kiállításukat, a szövetkezetek csarnokában, az építőipari szövetkezetek pedig nagy, szabad térségen mutatják be legújabb termékeiket. Az idei kiállítók között szerepel a Szabványügyi Hivatal és az Országos Találmányi Hivatal is. Bekapcsolják a vásár területébe a szigetet, a mezőgazda- sági múzeum épületével együtt, ahol előadásokat és szakmai filmbemutatókat rendeznek. A hajóipar a városligeti tó környékén rendez bemutatót. Az idén is megnyitják a külföldiek klubját a korcsolya-csarnokban. A vashíddal párhuzamosan új hidat építenek a tó fölé, amelyen át a vásár területére és a korcsolya-csarnok között lehet majd közlekedni. Sok új pavilon épül, lesz divatház, a vendéglátóipar öt nagyobb egységet fog üzemeltetni. Nagy súlyt helyeznek a pavilonok díszes dekorálására, külső és belső megvilágítására. A vásárterület főterének kialakítására négy kiváló építőművész bevonásával tervpályázatot hirdettek és annak alapján alakítják át és építik be a tér pavilonsorát. Mindenütt útmutató, felvilágosító táblák tájékoztatják majd a látogató közönséget. Emelik a vásárterület világítását, rendezik, aszfaltozzák az utakat, sok virágot ültetnek és a jár- kálásban, valamint a sok újdonság csodálatában elfáradt közönséget sok pad várja majd a sétányok mentén. Televíziós telefonok állnak majd a látogatók rendelkezésére, és felvilágosítást, tájékoztatást adnak az érdeklődőknek. Uj köntösben jeleni meg az Egri Pedagógiai Főiskola MSZMP és KISZ-szervezetének lapja, az Ifjú Nevelő Főiskolánk Ifjú Nevelő című lapja 1953 óta jelenik meg. Eddig sokszorosító géppel készült, s magán viselve a sokszorosításból adódó hibákat, esztétikai szempontból több kifogás merülhetett fel ellene. Az Ifjú Nevelő szebb formában való megjelentetése már régóta vajúdó kérdés volt a főiskolán, s most végre megoldódott ez a kérdés is: 1960 márciusától kezdve a rotaprint- eljárással készül a megyei tanács házinyomdájában, szép, ízléses kivitelben. A legújabb szám (1960. február—márciusi) már új formáEGRI VÖRÖS CSILLAG Csillagok EGRI BRÖDY Az 57-es riport GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Végállomás: szerelem GYÖNGYÖSI PUSKIN Virrad (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Szegény gazdagok HEVES Szerelem csütörtök FÜZESABONY Halál a nyeregben pétervAsAra Az árban tumban jelent meg. 36 oldalnyi terjedelemben. A címlapot Lacsnyi Béla földrajz—rajz szakos hallgató készítette. A lap tartalomjegyzékére vetve tekintetünket, azt láthatjuk, hogy a különböző tartalmú és témájú írások sorakoznak egymás után. A cikkek egy része a főiskola életével foglalkozik. (A félévi vizsgák margójára, A KISZ második félévi feladatairól, Avató a főiskolás Iá. nyoknál). Olvashatunk a tanulási és jegyzetelési módszerekről. Heves megye a Tanácsköztársaság idején című emlékkönyvről, Lenkey Károlyról, 1848. március 15-ről, az egri barokk művészetről. Találhatunk a lapban néhány verset és humoreszket. Végül Zámbó Kornél humoros rajzai zárják le az Ifjú Nevelő 1960. február —márciusi számát. Bízunk abban, hogy a következő számok is hasonló szép kivitelben és jó tartalommal jelennek meg, szolgálva ezzel is a főiskola jó hírnevét. Szecskó Károly Még oan ilyen — Kérem szépen, ezt a képet hoztam volna, már csak véleményezés miatt is — lépett be a Nagy Véleményező szobájába egy szakállas férfi. — Mutassa ... Különben hogy is hívják magát? — Munkácsy ... Munkácsy Mihály, kérem tisztelettel! A Nagy Véleményező nézegette a képet jobbról, balról, alulról és felülről, aztán fensőbbséges hangon megszólalt. — Mit akar ábrázolni ez a kép, kedves ízé ... igen, kedves Munkácsy kartárs? — Vajköpülö asz- szonyt... Egy asz- szonyt, aki éppen vajat köpül — mondta szerényen a kérdezett. — Micsodát? — hördült fel a Nagy Véleményező —, vajköpülö asszonyt: Ember, hát hol él maga? A technika századában maga arról festeget itt nekem, hogy egy asz- szony, ilyen ósdi módon, fafazékban készít vajat... Nevetséges. Kimondottan nevetséges. Kérem, Munkácsy kartárs, maga a kisipari módszereknek állít emléket, magának zárva van a szeme az ipar szédületes technikai fejlődése elől... Ugyan ke- rém, ez nem festmény, ez negatív nosztalgia, múltbané- zés, retrográd hatású dekadencia ... Fessen, kérem, ha már annyira ragaszkodik a vajhoz, amely, elismerem, valóban fontos népélelmezési cikk, mondom fessen akkor egy vajgyárat ... Modernet, lenyűgözőt, impozánsát ... Az igen ... de ez... Ne nevettesse ki magát, Munkácsy kartárs. És Munkácsy kartárs két hét múlva beállított a Nagy Véleményezőhöz új képével, a „Vajköpülö gyár”-ral. Elismerést aratott! Csak a második emelet rajza volt egy kissé naturalista ... De hát, istenem, nem megy minden egyszerre. Munkácsy most dolgozza át a Rözse- hordó asszonyt. Az asszony helyett rönkkiemelő gépek, és traktorok dolgoznak a képen. A Nagy Véleményező szerint, még lehet valami ebből a festőből. Ha hallgat tanácsaira! (egri) I960. MÁRCIUS 22., KEDD Névnap: BEAT A A Nap kél: 5 óra 44 perckor, nyugszik: 18.00 órakor. 1820-ban született ALEKSZEJ PISZEMSZKIJ orosz író. Munkásságának virágkorában írt művei a semmittevésben tengődő falusi nemességet (Vázlatok a paraszti életből) és a korrupt hivatalnokok világát (Ezer lélek) ábrázolják. Élete végén Hullámzó tenger címen a forradalmi demokraták ellen írt reakciós regényt. Piszem- szkij 1881-ben halt meg. 1945-ben alakult meg az Arab Liga. Március 21—28-ig tart a világ- PISZEMSZKXJ ifjúsági hét. 1825-ben született ALEKSZANDR MOZSAJSZKIJ orosz ellentengernagy, aki 1880-ban a világon először szerkesztett a levegőnél nehezebb repülőgépet. FILM: Az elcserélt fénykép Szovjet film i • : ; Á ’ T; Cm Egy félszeg tudományos kutató és egy csinos egyetemista lány szerelmének történetét mondja el a mulatságos jelenetekben bővelkedő új, színes szovjet film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be március 24-től 28-ig. Határozatot hozott a megyei tanács a szövetkezetekben feleslegessé vált lovak felvásárlására A termelőszövetkezeteknél mind a mai napig sok felesleges ló található. A megyei tanács megállapította, hogy az Állatforgalmi Vállalat a lóvásárlásoknál helytelenül jár el. A vállalat csak a legjobb 0-ás és I. osztályú lovakat veszi át, s így a termelőszövetkezetekben a munkaképtelen lovak ott maradnak. Ennek megszüntetésére határozatot hozott a tanács, amely szerint a Szolnok és Heves megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatójával tárgyalást folytatnak, hogy a feleslegessé vált lovak közül az alacsonyabb minőségű lovakat is vásárolják meg. .iBiiaiiaiisiiiii«niiiaiiauajiiiis:iaiiaiii<iiiiiiiaiiiiiiiiiiiBuiik«iiaiiBiiiiiitiiiiiii«iiBitiiiiiiiii*ui(<iii»iiaiiiiiiiiiiiaiii:iiHiiitiiaiiiii*iiBiiaiiiiiiiiiiiaiiiiif iiiiBiiiiiBiiiiiaii«iiiiiaiiaiiBiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiiiia!iiiiiiiBiia<iaiiiiiaiiaiiiuiiiiiiMaiiaiiaiiaiiiiiiiiBiiriiiiBiiaiiaiiaiiai:iiiaiiaiiiiiait« — Tejet kell hozni... Igen, meg ha van, vajat is — töprengett összeráncolt homlokkal az asszony és rögtön keresni kezdte a tejeskannát, amely állandó vándorúton volt a konyhában, kamrában, mintha bujkálna kötelessége elől. — Talán, ha várnál egy napot, lányom ... Kibírná a gyerek, ma valahogy túlságosan is élénk az utca — aggodalmaskodott a nagymama. — Ne tessék ilyet mondani... Miért ne mehetnék le két utcával odébb? A gyereknek kell a tej, hisz az a mindene — talált rá a tejeskannára a lábasok mögött az asszony és már állt is a csaphoz, hogy kiöblítse. — Majd lemegyek én, maradj csak itthon — szólt közbe a férfi, aki eddig csendben ült a konyhaasztal mögött és papírhajókat gyártott sorozatban. — Helyes ... Vegyél fel sárga cipőt is, hogy már a kapuban elkapjanak, mint ávóst. Örülj, hogy nyugton lehetsz, maradj a fenekeden, majd csak lesz valahogy... Még meglát valaki azok közül a gyárból — replikázott vissza kissé idegesen az asszony, aki halálosan aggódott a férjéért... — Na, nem eszik olyan forrón a kását — bölcselkedett vissza a férfi. — Lemegyek én a tejért, legalább kicsit körülnézek — állt fel az asztalra GYLRKO GÉZA: Egy kanna tej dobva a félig kész papircsata- hajót. Az asszony megfordult, megrándult a szája széle. — Nem mész sehova ... Érted? Itthon maradsz néhány napig! Igazán, ha szeretsz, itthon maradsz ... Akkor vagyok nyugodt, ha látlak... Félóra múlva itthon vagyok — intett és már futott is ki a konyhából, kabátot kanyarint- va magára, le a lépcsőn. Negyednapja, hogy férjét kidobták a gyárból, egy hete, hogy feje tetejére állt a világ, s azóta állandó rettegés remeg benne, hogy enni sem tud. Nem mutatja, a világért sem mutatja, mit érez, hogy aggódik a férjéért, sőt inkább vigasztalja, de azt is csak óvatosan, kevés szóval __Minek ke serítse el emberét még jobban. Ö sem szívesen megy most az utcára, egyetlen por- cikája se kívánja az utcák friss levegőjét, ahol még mindig kergetnek, keresnek, igazoltatnak mindenkit, ahol még mindig fel-felcsattan egy géppisztoly-sorozat ... Nem hős ő. eszeágában sincs harciaskodni. bátran dacolni száz, meg ezer veszéllyel. Mindig csodálkozva nézte azokat a filmeket, vagy olvasta az olyan könyveket, ahol nők, vállvetve férfiakkal, néznek szembe száz halállal, veszéllyel... Becsületesen elismerte magában, hogy ő bizony képtelen lenne bármilyen hősi tettre, s ha elfognák, vallatnák, már az első pillanatban biztosan elárulna mindent. De hát, ha a tejért le kell menni valakinek! A gyereknek tej kell, enni kell, a mamát nem küldheti, férfinak, a férjének meg igazán nem tanácsos most az utcán mutogatnia magát. A kapuban megtorpant egy pillanatra. Az utca, a sarokig majdnem kihalt volt, csak a sarkon beszélgetett néhány férfi, az egyiknek hanyagul puska lógott a vállán, a másik oldalon meg egy asszony sietett valahová, olyan tízéves forma fiút kézen fogva húzva maga után... összébbhúzta kabátját, aztán gyors léptekkel nekiindult végig az utcán, befordult a sarkon, ahol már nagyobb volt a forgalom, néhány teherautó pöfögött végig a kövezeten — sietett a tejért. Bízott benne, hogy kap, hogy lesz nemcsak tej, de vaj is. kenyér volt otthon... A mama sütötte, a relniben sütötte és boldog volt, hogy hosszú évek után, ha már nem is kemencében, de mégis kenyeret süthetett. — Minek az a sok hajó? — kérdezte a mama. — A gyereknek ... Szeret vele játszani — mondta a férfi. — De ennyivel? — lesett be az ajtón a nagymama, hogy alszik-e még unokája. Aludt! — Ugyan már, hát mi az istennyiláját csináljak itthon ... Nem szoktam én meg a semmittevést ... Csak ülök, ülök és lesek ki az utcára ... Disznók! — hörrent fel a férfi és a kezében levő félig kész hajót összegyűrve, a sarokba vágta. — Ne idegeskedj, fiam .. . Majd csak lesz valahogy ... Nem nézheti a jó isten sokáig, hogy így megkavarták ezt a világot — ingatta a fejét a mama. — Sokat törődik a jó isten a világgal... Mert a maga jó istenének sincs más dolga, csakhogy rendbe tegye, amit néhány gazember összekavart ... Hát tudja az a jó isten, hogy engem kirúgtak a gyárból? És miért? Semmiért! Rákosista üzemvezető ... Még ilyen marhaságot nem hallottam ... S ezért a marhaságért felköthetnek egy fára, mint valami kóbor kutyát... Aztán, ha ott lógok a fán, tőlem már tehet az a jó isten, amit akar, az már rajtam nem segít... Az öregasszony nagyot sóhajtott. Igen, bárhogyan is van, a vallásban nem egyeznek, semmiképpen sem egyeznek. Dehát mibe higgyen egy öregasszony, ha nem az istenben, aki mindent lát, tud, S aki egyedül képes, hogy segítsen a magárahagyatottakon. — Hirtelen, senki se tudta volna megmondani az utcán, hogy honnan, lövés csattant. Az emberek riadtan ugrottak be a kapuk alá és kiszáradó torokkal, meg-megrebbenve várták, hogy honnan jön a következő. Néhány fegyveres trappolt végig az utcán, kergettek valakit, hogy kit, senki se látta... Az egyik lehajolt. Megcsóválta a fejét... — Na, ezt jól eltrafálták — ingatta egy pillanatra a fejéti aztán a földön heverő testet félrehúzta a fal mellé. Ne legyen útban senkinek. A tejeskanna ott hevert az úttest szélén. A tej mind kifolyt belőle. Vajat nem kapott!