Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

2 NÉPÚJSÁG 1960. március 22.. tedft Az Egri Pedagógiai Főiskola idei évkönyve II. rész. Az évkönyv második részé­ben tanulmányok következnek a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből. Dr, Bakos József tanszékve­zető főiskolai tanár, az egyik legszorgalmasabb magyar Co- menius-kutató ebben az évben is közzéteszi kutatásainak egy részét a kötetben „Comenius és a magyar nyelv” címmel. E közölt tanulmány a szerző kandidátusi értekezésének egyik fejezete. Dr. Bakos szé­lesen bizonyltja Comeniusnak nyelvünkkel kapcsolatban el­foglalt kedvező álláspontját: Comenius nemcsak hasznosnak tartotta nyelvünket, mint a franciát, németet vagy a cse- het, hanem pataki évei alatt minden bizonnyal megismerte és meg is szerette nyelvünket s kitűnő véleménye a megis­mert nyelv szépségeinek is szóltak. Dr. Bakos elmélyült elemzéssel veszi megfigyelés alá Comenius megállapításait és az összehasonlítások más korabeli szerzők munkáival mutatják leginkább, hogy mi és milyen irányban hatott Co- meniusra, amikor tudományos megállapításait fogalmazta — akár rólunk, magyarokról, akár másról volt szó munkájában. A laikus számára is végig él­vezetes és jóstílusú tanulmányt néhány szótörténeti kutatási adat zárja le. Dr. Bihari József tanszékve­zető főiskolai tanár és Kocsis Károly főiskolai adjunktus kö­zös munkája Az orosz igék hangsúlyáról szól. A szerzők több mint ötven oldalon ke­resztül gazdag példatárral és szótári anyaggal igazolják a tanulmány állítását: a mozgó, változó hangsúly fokozza a szó­hangsúly jelentőségét az orosz nyelvben. Dr. Némedí Lajos, főiskolai igazgató Bessenyei György és a német felvilágosodás címen adja közre tanulmányát az év­könyvben. Modem német for­rások alapján bemutatja a né­met felvilágosodást, annak sa­játos vonásait, nem fosztja meg a szellemi áramlatot a történelmi-társadalmi hátteré­től; jellemrajzot nyújt át az olvasónak Gottschedről, a lip­csei irodalmi diktátorról és ha­tásáról a német felvilágoso­dásra, majd a XVIII. századi Ausztria kulturális viszonyait ismerteti, hogy aztán a magyar felvilágosodásra és így a Bes­senyeire is ható német felvilá­gosodás bemutatása után Bes­senyei György egyéniségét, sze­repét és helyét, Bessenyei kul- túrtörekvéseit elemezze a szer­ző. Különösen eleven hang­súlyt kap ebben a tanulmány­ban Bessenyeinek az anya­nyelvért és az anyanyelven írt tudományért folytatott küzdel­me. Lökös István főiskolai lektor Vitkovics Mihály szerb—ma­gyar kapcsolatairól ír az év­könyvben. Vitkovics Mihály irodalmi munkásságát, műfor­dítói-közvetítői szerepét, a ma­gyarról szerbre és szerbről ma­gyarra fordító költőt szemlél­tetően és meggyőző érvekkel- példákkal mutatja be a szerző. Kritikai megállapításai Vitko­vics Mihályról alaposak. Nem hagyja figyelmen kívül a szer­ző azokat a hatásokat sem, amelyeket mindkét oldalra tett ez a jószándékú, de képessé­geiben a nagyokkal nem mér­hető költő. Dr. Szántó Imre, tanszékve­zető főiskolai tanár az 1671— 1750. közötti időket átfogó ku­tatási anyagból szövi össze A szélnek eresztett végvári kato­naság sorsa a Balaton vidékén című tanulmányát. A Wesselé- nyi-féle összeesküvés után a császári abszolutizmus megva­lósításának útján az első lé­pést az jelentette, hogy a meg­bízhatatlannak tartott magyar haderőt Bécs feloszlatta, he­lyébe német zsoldosokat hoz­tak az országba. A visszaszer- ző háborúk ideje múltával is­mét elbocsátották a magyar hadakat, a XVIII. század ele­jén a dunántúli erődök lebon­tásra kerültek. Ebben a „mun­kában” a bécsi uralkodó hűsé­ges segítői voltak a magyar nagybirtokosok. Nem csodál­ható tehát, ha „a Dunántúlon a szabadságukban háborga­tott, jobbágyi sors előtt álló volt végbeliek váltak a Rákó- czi-szabadságharcban a nem­zeti ellenállás kovászaivá”. A szerző sorra mutatja be a sza­badságharc idejének dunántúli fontosabb eseményeit: hogyan viselkedett Dunántúlon a di­nasztikus érzelmű főpapság és a nagybirtokosok, az arisztok­rácia. A vég belieknek és a sze­génységnek a küzdelme állan­dó volt a tihanyi apátokkal, a keszthelyi Festetichekkel és a nagybirtokosokkal. A küzde­lem mindig a dézsma, a sze­génység gazdasági nyúzása és jogfosztása körül tanyázott. A szabadparaszti törekvések a XVIII. században nemcsak a Dunántúlon, hanem az ország minden részében sorra hajótö­rést szenvedtek a megszilár­dult „második jobbágyság” ke­retében. A tanulmányt egyko­rú térképek és metszetek élén­kítik. Szokodi József tanszékvezető főiskolai adjunktus Adatok a Tanácsköztársaság egri törté­netéhez című tanulmányában az egri eseményeket 1918. jú­liusától 1919. májusáig terjedő időszakról dolgozza fel, sajtó­termékek és egyéb dokumen­tumok felhasználásával. Eger­ben az események érése kö­vetkeztében fokozatosan hódí­tott a proletárdiktatúra esz­méje a dolgozók között: a Ta­nácsköztársaság győzelmét lel­kesen vette tudomásul Eger népe. 1919. március 22-én a Katona- és Munkástanács in­tézkedik, mint hatalmi szerv: a polgárőrséget feloszlatják és a hatalmi pozíciókat megfelelő emberekkel töltik be. Megyei népbiztos Lájer Dezső, alispán Kolacskovszky Lajos, rendőr- kapitány Németi Lajos. A köz- oktatásügy dr. Kalovits Alajos kezébe kerül. 1919. áprilisában a reakció aktivizálódik, mire a Forradalmi Törvényszék el­rendeli a tusz-szedést. Május elsejét méltóképpen kívánja megünnepelni a proletárhata­lom, de ezt a tervet az inter­venciós csapatok előrenyomu­lása meghiúsítja. A szerző az akkori észak-magyarországi és az országos események össze­függésébe állítja be kutatásait és ezért a feldolgozott törté­neti anyag frissen hat az ol­vasóra. ★ Az évkönyvnek a természet- tudományok köréből vett ta­nulmányaival lényegesen rövi- debb terjedelemben kívánunk foglalkozni, mert a feldolgo­zott szakkérdések az újság nagy nyilvánosságát nem ér­deklik olyan mértékben, mint a kötet eddig ismertetett ta­nulmányai. A természettudo­mány köréből vett írások vi­tathatatlan tudományos érté­két a szakirodalom van hivat­va megállapítani. Lengyel Ádám főiskolai tanársegéd, dr. Edelényi Béla főiskolai ad­junktus, dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán, Pelle Béla és Perge Imre tanulmányai mellett ki­emelten említést érdemelnek dr. Hortobágyi Tibor tanul­mányai (Adatok Magyarország moszataihoz. IV., és Adatok a vásárosnaményi Holt-Tisza mikrovegetációjáhöz), vala­mint dr. Udvarhelyi Károly A légnedvesség összefüggése egy szűkebb tér földrajzi viszo­nyaival. Az utóbbi tanulmány á szerző kandidátusi érteke­zésének részlete. ★ A főiskola tanárainak mű­vészi alkotó munkáiból című fejezetben közli az évkönyv Rezessy László tanszékvezető főiskolai tanár dalbetéteit Mo- liére Úrhatnám polgár című vígjátékához. A dalbetétek előtt a magyar Moliére- játszás rövid áttekintését kapjuk s innen tudjuk meg, hogy az egri ifjúság már 1769- ben játszotta a Magyarorszá­gon mindig is nagy népszerű­ségnek örvendő Moliére-dara- bokat. Az évkönyv Rezessy három dalának, a török szer­tartásnak és a kivonulásnak a partitúráját hozza. ★ A Miscellaneában dr. Néme- di Lajos irodalmi igényű nek­rológját találjuk a korán el­hunyt Csabai Tiborról, aki ne­gyedfél évtizednyi terjedelmű életútja alatt szépen ívelő pá­lyát futott be. Ez a tehet­ségben és szorgalomban gaz­dag ember hat éven át dol­gozott az Egri Pedagógiai Fő­iskolán. Itt adja közre dr. Bihari Jó­zsef Szovjet szerzők magyar nyelvészeti vonatkozású tanul­mányai című írásának egyik fejezetét. Dr. Bakos József újabb ada­tokat közöl a Tokaj-hegyaljai régi szőlőművelés szókincsé­ből és történetéből. A tavalyi évkönyv anyagát ismerve, meglepő az a szorgalom és tárgyszeretet, amellyel a szer­ző ezt a témakört feldolgozza. Húsznál több, XVII—XVIIII. századból származó metszet reprodukciójával és gazdag függelékkel egészül ki ez a mindvégig érdekes és az egri szőlővidék embereinek külö­nösen színes, szórakoztató ta­nulmány. Kisebb írásokat és közléseket találhatunk még dr. Molnár József, dr. Bihari Jó­zsef, Estefán László, dr. Hor­tobágyi Tibor, Lengyel Ádám. valamint Juhász Lajos tollá­ból. Az évkönyv anyagát a rajz­tanszék tanárainak művészi munkásságát bemutató repro­dukciók zárják le. Dr. Baskai- né, Dienes Klára három port­rét közöl (Tanulmányfej, Diák, Apám). Mindhárom képet ne­mes líra hatja át. Gergely Pál két olajfestménnyel és egy vízfestménnyel szerepel a kö­tetben. A festő családjával cí­mű kompozíciója derűs poé- zist áraszt, a fény uralkodik a vásznon, a Domboldal jelleg­zetes egri tájat ad, a Nyírfák akvarellje légies világot te­remt. Jakuba János Anyám és én, valamint a Tavaszi szántás című olajfestményén kívül régebbi keltezésű toll- rajzaiból is kapunk hármat az évkönyvben. A kötetet dr. Bakos József szerkesztette. Az évkönyv anyaga átfogja az Egri Peda­gógiai Főiskola tanári kará­nak elmélyült munkásságát, szorgalmas kutató-munka eredményeiről számol be. Az évkönyv nyomdatechni­kai megoldása a Borsod me­gyei Nyomdát dicséri. A nyomda dolgozói nagy lelke­sedéssel és áldozatkészséggel teljesítették feladatukat. Az évkönyv vázlatos ismer­tetését azzal a megjegyzéssel zárjuk, hogy a kötet anyagá­nak jelentős része — néhány tanulmány — teljes terjedel­mében is érdekelné a megye és Eger közönségét: célszerű lenne néhány munkát teljes terjedelemben közreadni, mert az évkönyv jelenlegi példány- szánta nem biztosítja ezeknek a közérdekű és jó stílusú írá­soknak az indokoltan nagyobb nyilvánosságot. Az évkönyv szerkesztőinek gondolnia kel­lene arra a jövőben, hogy eset­leg különlenyomatok formá­jában a tanulmányok egy ré­szét közreadnák. A tudomá­nyos munka hatása így foko­zódna, a befektetés a szelle­mi eredményekben és hatá­sokban bőségesen megtérülne. {Mi, akik — ha madártáv­latból is — ismerjük és sze­retjük a főiskola tudományos munkásságát, várjuk az újabb köteteket a főiskola tanáraitól és tudományos munkát végző munkatársaitól. Farkas András A MŰSZAKI ANVAG- ES GEPKERESKEDELMI V. Miskolci kirendeltsége, Egerben, 1960. március 23-án, az Almagyar u. 2. szám alatt műszaki értékelést végez £Ü!auSniIiSliailSlifi!lSUaiiSiliilSiiailSllBilSllSllSH9IIBIia!iait!ll8llBUaiiailBliailBUIllSllllie!lBilS!lS!!9ílC!!«!iSI!£lÜ ]\agygyűlés a varsói Kultúra és Tudomány Palotájában Mint már a lapok és a rádió dyslaxv Gomulka, a LEMP közölte, a Lengyelországban Központi Bizottságának első tartózkodó magyar párt- és titkára, majd Kádár János kormányküldöttség tiszteletére Központi nagygyűlést tartottak a varsói ’ . , . Kultúra és Tudomány Palotá- Bizottságának első titkára jában. A nagygyűlésen Wla- mondott jelentős beszédet. 4 világ reménységgel várja a négy nagyhatalom találkozóját Gomulka elviára beszéde Elsőnek Gomulka elvtárs emelkedett szólásra, és beve­zetőben hangoztatta, hogy a lengyel kommunisták vala­mennyi alapkérdésben egyet­értenek, — ennek forrása: eszmei közösségünk. Ebből ered a két párt politikájának közös jellege és ebből szár­maznak a magyar és lengyel népet összekötő testvéri, baráti szálak is. Beszélt arról is, hogy a történelem már számtalan­szor összefogta a két nép ha­ladó mozgalmainak sorsát, majd részletesen ismertette a két ország kapcsolatainak fej­lődését, amely egyúttal az egész szocialista tábor egységét erősíti és hozzájárul a világ népeinek békés együttéléséért folytatott harchoz. Rámutatott a Magyar Szocialista Munkás­párt nagy érdemére, hogy mozgósítani tudta a munkás- osztály erejét az ellenforrada­lom leverésére, hogy biztos kézzel irányítja a szocializmus építését, növeli a párt és a népi hatalom tekintélyét, melynek nyomán Magyaror­szág a szocialista tábor erős láncszeme. Gomulka elvtárs ezután a nemzetközi kapcsolatok fejlő­déséről beszélt, s arról a kö­vetkezetes békepolitikáról, amelyet a szocialista tábor, élén a Szovjetunió, folytat. Rámutatott arra, hogy miután a Szovjetunió ne­vében Hruscsov elvtárs az ENSZ szószékéről a világ elé tárta a teljes és általá­nos leszerelés tervét, azóta ezt a kérdést nem lehet levenni a népek és az emberiség életének napi­rendjéről. Szólt azokról az erőkről is, amelyek a nyugati államokban működve igyekeznek megtor­pedózni a leszerelési megálla­podást, nem akarván felismer­ik azt a vitathatatlan igazsá­got, hogy jelenleg minden fegyveres konfliktus — mégha az első időszakban területileg korlátozott is —, kétségtelenül gyorsan világháborús katakliz­mává változhatna. Ez a mai vi­lág valósága. Éppen ezért szükségszerű napjainkban az általános és teljes leszerelés. Számokkal illusztrálta ezután, hogy a háborús fegyverkezés milyen hatalmas összegeket von el a békés gazdasági fej­lődéstől. Megállapította, hogy a tőkés világ uralkodó köreiben azon­ban vannak józanul gondolko­dó fők, akik megegyezést akarnak a szocialista országok­kal, majd arról beszélt, hogy a Ezután Kádár János elvtárs beszélt a varsói nagygyűlésen, hangoztatva, hogy hosszú évek utón most jut először alkalom a magyar kommunisták szá­mára, hogy lengyel barátaik magasszintű varsói aktívája előtt szólhassanak harcaik né­hány lényeges kérdéséről. Ká­dár elvtárs arról a fejlődésről beszélt, amely Végbement ha­zánkban az ellenforradalmi fegyveres felkelés óta, s hang­súlyozta, hógy ma a Magyar Népköztársaság kétségtelenül erősebb, mint 1956 ellenforra­dalmi támadás előtt. Hang­súlyozta, hogy az MSZMP politikáját a dolgozó nép széles töme­gével, a pártonkívüli mil­liók bevonásával valósítja meg. Elemezte azokat a tanulságo­kat, amelyeket a magyar mun­kásosztály és a párt az ellen- forradalomból és az ellenforra­dalom felett aratott győzelem­ből levonhat. Ezután beszélt arról az egész országot átfogó tömegmozgalomról, melynek nyomán a falvak százainak egész parasztsága választotta a nagyüzemi szocialista gazdál­kodási formát. Beszélt ezután pártunk VII. kongresszusának jelentőségé­ről, a kétfrontos harc fontos­ságáról, és arról a gazdasági­társadalmi fejlődésről, amely­ről a kongresszus is számot adott, s amely jellemzője mai életünknek. Hangsúlyozta Ká­dár elvtárs, hogy a magyar társadalom belső erői közül a fő érdem a munkásosztályé, amely a magyar munkásmoz­galom a magyar nép forradal­mi harcai egész ideje alatt nemzetközi helyzet alakulásé­ban nagy szerepe lesz a négy nagyhatalom kormányfői kon­ferenciájának. A világ reménységgel várja ezt a találkozót, azt reméli, hogy a béke szempontjából legégetőbb kérdéseket kedvezően ren­dezik. Gomulka elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy a két test­vérpárt, a két kormányküldött­ség tárgyalásai is azt bizonyít­ják, hogy a nemzetközi hely­zet értékelésében a tartós bé­kéért elvégzendő közös tenni­valók megítélésében teljes a két ország között az egység. Beszédét a lengyel és a magyar nép barátságának éltetésével fejezte be. mindenkor élen járva, vállalta a legnagyobb nehézségeket is. Kádár elvtárs köszönetét mon­dott a lengyel dolgozó népnek, elsősorban a lengyel testvér­pártnak, a Lengyel Népköztár­saság kormányának azért a testvéri segítségért, hogy az ellenforradalom elleni harc­ban, a konszolidáció megte­remtésében, igaz ügyünkben mellénk állt. A továbbiakban a nemzet­közi helyzetet elemezte, s rá­mutatott arra, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája is sarkalatos elvének vallja a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élését. Beszélt a német militarizmus ú.irafelfegy vérzésére irányuló kísérletekről és hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozó nép­ben is elevenen él a remény, hogy az értelem, az összefogás és az állhatatosság eléri egy­szer, hogy a fegyverekre és « hadseregekre költött pénz az életszínvonal, a közegészség- ügy, a kultúra fellendítésére lesz fordítható és mindörökre eltűnik az emberiség feje felől a háború veszélye. Befejezésül a hagyományos lengyel barátságról, s annak új szocialista osztálytartalmá­ról szólt és sok sikert kívánt a lengyel népnek a szocializ­mus építésében, annak teljes győzelme kivívásában. A két munkáspárt, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kor­mányfőinek tárgyalásáról kö­zös közleményt adtak ki. A magyar népben is elevenen él a remény, hogy mindörökre eltűnik az emberiség feje felől a háború veszélye Kádár János elvtárs beszéde Hétfőn folytatta munkáiét a genfi atomérlekezlet — Hz angolok ürömmel, az amerikaiak tartózkodással fogadják a legújabb szovjet GENF (MTI): A háromha­talmi atomértekezlet hétfőn délután, magyar idő szerint 15 órakor ült ismét össze. A Reuter genfi tudósítója ezzel kapcsolatban így ír: „A na­pokban beterjesztett szovjet javaslat kedvező légkört te­remtett. Úiplomáciai körök megállapítják, hogy a Szov­jetunió fontos lépést tett a megegyezés útján”. LONDON: Az AP közlése szerint az angliai megfigyelők örömmel üdvözölték a Szovjetunió leg­újabb lépését. Remélik, hogy végre sikerül tető alá hozni az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezményt. Hivatalos körökben még nem foglaltak állást, de jóltá­jékozott források szerint a szovjet javaslat igen kedvező hatást keltett. A hétfő reggeli lapok nagy lelkesedéssel fogadták a hírt. A News Chronicle „Remény­sugárnak” nevezi a szovjet ja­vaslatot. A jobboldali Daily Express így nyilatkozik: Tizenhathó­napos tanácskozás után végre igazi haladást láthatunk a nukleáris leszerelés útján.” A lap szerint a Genfben elért eredmények kedvezően befo­lyásolhatják a csúcsértekezle­tet is. A Daily Telegraph megál­lapítja, hogy a föld alatti rob­bantások felfüggesztése elfo­gadható Angliának is, bár az Egyesült Államoknak keserű pirula. WASHINGTON: A Reuter közlése szerint az amerikai külügyminisztéri­umban kijelentették, továbbra is kétlik, hogy az Egyesült Államok beleegyezhetnék a föld alatti atomrobantások szünetéltetésébe. Hangoztat­ták, az Egyesült Államok elle­nez minden olyan hivatalos megállapodást, amelynek be­KAIRÖ (MTI): Násszer el­nök vasárnap fogadta az ame­rikai lapkiadók afrikai látoga- tókörúton levő 44 tagú cso­portját és elbeszélgetett ven­dégeivel. Ben Gurión izraeli miniszterelnök nemrég tett amerikai útjával kapcsolatban Reuter tudósítás szerint kije­lentette, hogy ha az Egyesült Államok támogatja Izraelt, ak­kor nem lehet ázó az Arab Köztársaság és az Egyesült Ál­lamok jobb, kölcsönös viszo­javaslatot tartását nem lehet „megfele­lően ellenőrizni”. A Washington Post és a New York Times azt állftja. hogy a szovjet terv megosztja a nyugati tábort. A Washing­ton Post diplomáciai tudósító­ja helyteleníti, hogy az ango­lok fenntartás nélkül készek aláírni a nukleáris kísérletei, tilalmát. Az amerikai külügyminisz­tériumban hozzáfűzték, hógy — a fenntartások ellenére is — a Szovjetunió legújabb kez­deményezése leszűkítette a Kelét és Nyugat nézeteltéré­seit. nyáról. Mint az AP közlj, Nasszer elnök hangsúlyozta, hogy ha az izraeli kormányfő újabb fegyvert kap a Nyugat­tól, akkor az EAK szintén újabb fegyvereket szerez be. Az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke cáfolta a^t, hogy az arab államok támadást tervez­nének Izrael ellen. „Minden agresszióra mindig vissza fo­gunk vágni” — mondta Nas$- szer —, de nem fűiének táma­dó szándékok 1—iríirWíitit**. Nasszer elnök nyilatkozata Ben Guríon amerikai látogatásáról és az EAK, valamint az Egyesült Államok viszonyáról

Next

/
Thumbnails
Contents