Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
4 NÉPÚJSÁG I960, március 20., vasárnap tlTflt Már régen esedékes volt Köztudomású, hogy a szép idő beálltával egyre több gondot okoz a gépkocsik, autóbuszok elhelyezése Egerben, ha növekszik a kiránduló-forgalom. Ezen a bajon némileg enyhített a tanácsháza előtti térségen megteremtett parkírozást lehetőség, ám a gépko esik eddig csak össze-vissza álltak be a térre s emiatt sok hely kihaszálatlanul maradt. Néhány nappal ezelőtt azonban munkások jelentek meg tf téren és fehér vonalakat húz- tak az aszfaltra: terelő sávokat a gépkocsik számára, hogy a hely így jobban kihasználható legyen. Már régen megte hették volna ezt az illetéke sek, hiszen az összesen 20—25 gépkocsi helyett, így mintegy 18 autóbusz és 25 személygép kocsi fér el a téren anélkül, hogy egymást akadályoznák a beállásban, illetve a térről való kiindulásban. (w) — KIOSZTOTTÁK a háztáji földeket a gyöngyösi járás term elősző vetkczctcibgn.- A HATVANI Sütőipari Vállalat múlt évi munkájával kapcsolatos tapasztalatokat a helyszínen tárgyalta meg március 18-án a Heves megyei Tanács ipari osztálya. Ez alkalommal meghatározták a vezetés módszereiben szükséges változásokat is. — ELVETETTÉK a borsót és a mákot a makiári termelőszövetkezetekben. Már hozzáfogtak az árpa vetéséhez is.- „TISZTA ÜDVAR”-moz- galmat indítottak a verpeléti Dózsa Tsz tagjai. Ennek keretében kihordták a közös földekre a háztáji gazdaságokban levő trágyát. — ELKÉSZÜLT az egri szőlővidék rekonstrukciójának terve, s már jóváhagyták azt a felsőbb szervek is. A közeljövőben a gyöngyösi borvidék rekonstrukciós tervét is befejezik.- 300 IPARI TANULÓ vesz részt a Gyöngyösön megrendezésre kerülő kulturális seregszemlén. A seregszemle alkalmával Gyöngyös, Eger, Salgótarján, Nagybátony, Petőfibá- nya és Hatvan ipari tanulói mérik össze tudásukaf. — A MEGYEI művelődési osztály kiadásában megjelent A felszabadult Heves megye 15 éve című kiadvány. A hetvenkét oldalas könyvecske részletesen elemzi megyénk politikai, gazdasági és kulturális eredményeit a felszabadulástól napjainkig. ' — A MEGYEI tanács művelődési osztálya egésznapos továbbképző konferenciát tartott tegnap Egerben, a Megyei Művelődési Házban, Heves népi táncoktatói részére. A továbbképzést Tárnái Ilona, a Népművelési Intézet szakreferense vezette. A továbbképzés célja, hogy a vidéki táncoktatók magasabb színvonalú munkát fejtsenek ki az elkövetkező időben. Lorca — egri színpadon Egerben a TIT eszperantó nyelvtanfolyamot indít kezdők részére. Jelentkezni lehet április 1-ig a TIT székházban (Knézich u. 3. sz.) * A TIT keretében működő gom- bász-szakkör március 21-én délután 5 órakor a Gárdonyi Gimnáziumban előadást tart. (II. e. fizika1 előadó). Erdők—mezők gombái címmel. Az előadás után színes filmvetítésre kerül sor. * A Bugát Pál Szabadegyetemen Egerben, 22-én, kedden délután 5 órakor a következő előadások lesznek: A szónokképző tanfolyamon: A szónoki beszéd című befelező előadása lesz, A helyes és szép beszéd feltételei címmel. Előadó: dr. Bakos József főiskolai tanszékvezető tanár. Az előadást magnetofonfelvételek bemutatása szemlélteti. A világirodalom tagozaton Miroslav Klezsa, a naturalizmus és a realizmus problémái a jugoszláv regényíró életművében címmel tart előadást Iökös István főiskolai lektor, a fdsz. 18-as termében. * A művelődési autó TIT előadója hétfőn. 21-én Szűcs bányatelepen, 17 órakor. Szűcs községben 19 órakor tart előadást József Attila élete és munkássága címmel. Az előadás után levetítik A város pepimén című filmet: Cervantes — Lope de Vega — Calderon és Federico Garcia Lorca... Nem hiszem, hogy világirodalmi értékkel és mértékkel mérve kihagytam volna valakit a felsorolásból, amely lehet ugyan első pillanatra talán mechanikus, de mindenképpen a spanyol irodalom- és drámaírás történetének egy-egy mérföldkövét jelenti. Vagy még inkább magaslati pontját, ahonnan visz- sza és előre, a következő névig csak a szándékok, a közép- szerűség és a vajúdás völgyei láthatók. Kétségkívül keveset tudunk a spanyol irodalomról, az álromantikus leírásokon túl még kevesebbet a spanyol életről, különösen ami az elmúlt századokat illeti. De amit tudunk, azt olyanoknak köszönhetjük, mint a festő Goya, a drámaírónak nem oly kiváló, mint nagy regényalkotó Cervantes, vagy századunk vitathatatlan kiemelkedő alakja: Lorca. A dallamos nevű költő, drámaíró, festő és folklorista, mintegy szintézise azoknak az erőknek és neveknek, amelyek mindig a másik oldalon álltak, s nem ott, ahol Álba herceg, vagy Franco tábornok. A cigányrománcok ringatta bölcsőből , kibontakozó költészete Lorcának éppoly ellenállhatatlanul kötődik a néphez — a szürrealizmus kétségtelen hatásán túl —, mint drámái, amelyek át- meg átszövődtek szimbolista lírával, de mélységesen kritikusak és realisták. Dehát kicsoda ez az ember, aki , népdalokat gyűjtött és vándorszínházat szervezett a nép számára, aki költő volt a javából és drámaíró, aki mély, halálos szépségű népi tragédiákat és vérbő népi játékokat varázsolt a színpadra? Nem régen ismerjük — mi! És Radnótinak köszönhetjük, hogy megismertük, annak a Radnótinak, aki a bori rézbányákban pusztult el az agonizáló fasizmus véres kezétől és már úgy ismertük meg, hogy halott volt a Franco- rendszer első érmozdulásától, — 38 éves korában. Ha csalj ez az egyetlen bűne lenne a Franco-diktatúrának, már elegendő lenne, hogy a népek ítélőszóke elé kerüljön. Garda Lorcát, a forradalmárt, Lorcát, a modern — és nem modernista — irodalom kimagasló nagyságát, örök ifjúi tüzét, a néppel való művészi és lelki azonosulását bemutatni nemcsak tisztesség dolga, de a kötelességé is. Ennek a tisztességnek, ennek a kötelességnek tett eleget az egri Gárdonyi Színház, amikor a lehetőségekhez képest, drámáiból a vérbő, szilaj bohózatot, A csodálatos vargánét és z ősbemutatói jellegű, keretében a pikareszk történetekhez visszanyúló Don Perlimp- lint tűzte műsorára. És elöljáróban már most: úgy, ahogy Lorca állította fel a tételt, — „Nagyon sok és nagyon gondos próba kell ahhoz, hogy sikerüljön a drámai mű előadásához szükséges ritmust elérni. Számomra ez a legfontosabb... A színház nem több és nem kevesebb, mint irodalom". ★ Férj és feleség, pontosabban öregedő férj és bővérű szerelmet. igazságot sóvárgó feleség. A házasságok pedig a feudális Spanyolországban sem az égben, még csak nem is a szívekben köttetnek. A vargánét, aki szegény volt, mint a templom egere, hozzáadták a dolgos, szorgos, jómódú vargához; Belisát már eladták a hatalmas birtoknak, a nagy birkanyájaknak, a pénznek és csak úgy mellékesen Don Perlimp- linnek. Közös tőből, közös problematikái magból terebélyesedik drámai alkotássá a két színpadi mű — a nő elnyomása a feudális szokások, uralkodása elleni küzdelem szükségességéből! — de menynyire más eszközökkel. A csodálatos vargáné igazi szilaj bohózat, pezsgő, harsogó, a „népdal” nyelvén és lelkén, ritmusával szólva, ahol az igazságot kereső, kicsit há- zsártos vargáné végül is kivívja boldogságát és férjemuram is megtalálja asszonya mellett nyugodt életét. A Don Per- limplin — kétségkívüli szürrealizmusa mellett — már tragédiává emeli az alapgondolatot, ahol saját halála árán jut csak el a szerelemhez, a lélekhez Don Perlimplin és Belisa. A vargáné vidám, költői népdal, a Don Perlimplin nehézveretü, megrázó erejű líra, poézis. Az egyik kiegészíti a másikat, együtt mintegy keresztmetszetet adva az egész spanyol társadalomról — ha más eszközökkel, módszerekkel is. ★ Nem, semmiképpen sem volt könnyű dolga Vass Károly rendezőnek. Nemcsak azért, mert meg kellett teremteni a műfajilag egymástól oly elütő két színpadi alkotás bizonyos összhangját, közös értelmezésének lehetőségét, de elsősorban a Don Perlimplin- nél még járatlan utat járva, a szimbolikumok nyelvén írt alkotást kellett feloldania és feltárni maguknak a szimbólumoknak tartalmát. A vargánét rendezte, jól, pezsgő, rit- musúan, igazi szilaj bohózati tempóval, a Don Perlimplin- nél. a „kísérletnél” már alkotott és meghökkentően újat, elismerésre méltót. Vass Károly nemcsak egyszerűen rendező — az sem kevés! —, de szó szerint is művész, aki alkotó fantáziájával, a lényeget megragadni tudó készséggel, ugyanakkor mély alázattal a mű iránt, varázsolta színpadra a kis vargáné és Don Perlimplin történetét. Számára is: „A színház nem több és nem kevesebb, mint irodalom...” Tartozunk azonban azzal is az igazságnak, hogy egymagában, minden képessége ellenére sem, lett volna ereje maradandót alkotni. Olyan segítőtársai voltak ehhez, mint Csenki Imre Kossuth-díjas és Vass Lajos Erkel-díjas, kiknek zenéje nemcsak egyszerűen, mint hangulati elemek simultak a két drámához, hanem mintegy értelmezték, magukba olvasztották, dallamokká varázsolták a szöveg, a próza líráját. És a keret, a díszletek sem egyszerűen „díszletek” voltak. Pásztor Péter modern és mégis stílusos A csodálatos vargáné színpadképe, merészen új, de nagyon kifejező Don Perlimplin „vázlatai”, légkört adtak Lorca mondanivalója számára. ★ Lorca mély tisztelettel viseltetett a színészek, színpadi álmai megtestesítői iránt. Tudta, személyes tapasztalataiból tudta, hogy a színpad művésze nélkül elképzelhetetlen a „közönség nevelése ..Erre a tiszteletre, a mi tiszteletünkre is méltóknak bizonyultak a Gárdonyi Színház művészei. Stefanik Irén sziporkázott, pezsgett a színpadon, a kis vargánéban, házsártos volt és nagyon szerelmes, igazságkereső és az igazságot védeni tudó fiatal spanyol asszony. Véleményem szerint legjobb alakítását nyújtotta ebben a reászabott szerepben, A csodálatos vargánéban, amelynek egyik főhőse, éppen dinamikája, friss, üde játéka volt. S néhány perc múlva, a férjéhez hű, kicsit kacérkodó, da a női, emberi becsületét tűzön-vízen át megőrizni tudó és akaró kis vargánéból Bélisá- vá, a test vágyainak kioltha- tatlan sóvárgójává vált, aki a nászéjszakáján csalja meg öreg férjét. Hogy, mint vargáné sikerültebb alakot formált, nem az ő hibája, hanem a költő Lorca képzelte így: olt ő, itt Don Perlimplin a fő, a lényeg, a mondanivaló elsőszámú hordozója. Csapó János, az „ötvennél alig idősebb” varga, különösen a második felvonásban játszott igazi bohózatot, finom eszközökkel hintve szét, s osztva be a mű bohózati és tragikomikai elemeit. Egy-egy gesztusa, hangjának játéka művészi módon húzta alá a szöveget, amely „kezében” valóban Lorca nyelvévé változott. Arra volna szükség, hogy alakítása még mélyebb, még gazdagabb veretűvé váljon, hogy bátrabban, még merészebben éljen a bohózat „szilaj” lehetőségeivel — hisz ehhez is megvan minden adottsága. Gyurica Ottó mókás „öv- kendős legénye” is hozzátartozott A csodálatos vargáné sikeréhez, s rövid Szerző-monológja is sokat próbált, sikeres munka volt. Mégse erről, hanem Don Perlimplin alakításáról kell szólnunk, amelyben a próza mesteri módon ötvöződött a pantomim játékkal, s amelyben megrázó erejű mélységeket tárt fel Don Perlimplin alakjában. Hihetővé tette a könyvei közt élő sete-suta öreg ember emberré való magasztosulását, az igaz és önfeláldozó szerelemben, amelyben más körülmények között minden bizonnyal része lehetett volna, de így, ilyen társadalomban csak más lovag köntösében ismerhette meg, mit jelent egy asszony igaz szerelme. Nagy érdeme Gyuricának, túl a koreográfia eredményességén —, hogy volt tudása hozzájárulni a szimbólumok tartalma feltárásához. Magda Gabi, mint A csodálatos vargáné jószándékú, játékos, tiszta szándékú kisfiúja üde jelenség volt, s fürge manója is a fiatal színésznő tehetségéről tanúskodik. Fekete Alajos, mint a népi játék bírója, oly gazdag volt humorban, hogy megérdemelt sikert aratott. Czeglédy Sándor Don Rodrigója arról tanúskodik, hogy igen jó epizódista és gondos, a részletekre is ügyelő színész. A csodálatos vargánéban fellépett még és hozzásegítette a sikerhez a két- felvonásos bohózatot Varga Ilona, Olasz Erzsi, Lenkey Edit, Erőss Irén, Kelemen Márta és a Kalapos legényt alakító Szüry György. A Don Perlimplinben Lenkey Edit „árulkodott” az árus világról, és adta el lányát, Belisát, Don Perlimp) innék. s aki jószándékkal segített ebben. mint Don Perlimplin szolgálója, az Csala Zsuzsa volt. A vidám, fürge, kajánkodó, másik koboldot Varga Edit alakította. ★ Kérdezhetné bárki: hát ebben a színpacjj, produkcióban minden ilyen tökéletes, avagy talán á kritikus elfogult? Nos, sem egyik, sem másik. Eshetne szó. hogy A csodálatos vargáné tömegjelenetei még széteső k, hogy az egyébként tehetséges Valentin Kálmán vezette zenekar még csak játssza, de nem érzi át a zene és a színpadi játék összhangját, hogy A csodálatos vargánéban. helyenként mintha tragédiává változna a bohózat, s néhány helyen kissé groteszkké a Don Perlimplin pantomimi- kája... De az igazság az, hogy egészében és egységében nézve, jól megkomponált, sikeres bemutató volt ez. újabb lépés és merész lépés a színház fejlődésében. S ha c s a k erről lenne szó. akkor is örömmel kellene üdvözölni a lorcai bemutatót. Gyurkó Géza Mozi fi műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: 12 dühös ember EGRI BRODY 20—21-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20—21-én: Végállomás: szerelem GYÖNGYÖSI PUSKIN 20—21-én: Virrad (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 20—21-én: Szegény gazdagok HEVES 20- án: Pár lépés a határ 21- én: Szerelem csütörtök (szélesvásznú) PÉTERVÁSARA 20-án: Az ácban (szélesvásznú) 31-én: Nincs előadás FÜZESABONY 20—21-én: Az utolsó visszatérés EGRI BÉKE 20—21-én: Kölyök műsora Egerben délután 3 és este 7 ó: A CSODALATOS VARGANÉ és Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben 1960. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP Névnap: HUBERT A Nap kél: 5 óra 48 perckor, nyugszik: 17 óra 56 perckor. 1770-ben született FRIEDRICH HÖLDERLIN, a legjelentősebb német költők egyike. Munkáiban az antik görög kultúrához fordult, amelyben kora szabadságtörekvő polgárságának mintaképét látta. Ódái és himnuszai a francia forradalmat dicsőítik. Hyperion című ritmikus prózában irt regényében Görögország szabadságáért száll síkra. Válogatott költeményei magyarul is megjelentek. Hölderlin 1843-ban halt meg. 1890-ben bukott még OTTO BISMARCK, a „vaskancellár’, a német imperializmus egyik megalapozója, a növekvő munkásmozgalom hatására és az imperialista hatalmak közti külpolitikai ellentétek miatt. 1960. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Névnap: BENEDEK FRIEDRICH HÖLDERLIN A Nap kél: 5 óra 47 perckor, nyugszik: 17 óra 57 perckor. 1919. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása. 1957-ben megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség. 1685-ben született JOHANN SEBASTIAN BACH német zeneszerző. Autós lép vagyunk (Halk sirám a — Maga süket! Hányszor dudáljak, mi?! Vagy nem lát a szemétől? Hogy mennyi hülye akad manapság és hogy kell rájuk vigyázni? — emígyen ri- pakodott rám egyik márciusi délelőttön ön, kedves autó- tulajdonos embertársam. Kérem, én csak egy egyszerű és nagyon szimpla gyalogos vagyok, aki az autóbuszt is akkor használom, ha nehéz csomaggal igyekszem a vasútra. Tisztes őseim, Árpád és vitézei, még megengedhették maguknak azt a luxust, hogy apró termetű musztángokat lovagolva Dévénynél, Verecke híres útján jőve kezdjenek neki a honfoglalás műveletének. Attila legényei a hatalmas római birodalom határaihoz is elkeveredtek, hogy nemes ménjeikkel versenyfutást rendeznek hazáig, ók, nyugodjanak, mindezt megtehették. Nekem csak a két lábam van ma, s ez az egyedüli közlekedési alkalmatosságom. Időnként előfordult, hogy át kell mennem az úttest másik oldalára; s akkor ezernyi veszély leselkedik életemre. Én tisztelem önben az ellenfelet, hiszen erősebb nálam, fegyverei hatásosabbak az enyémnél. Én esetleg elfuthatok ön elől, menedéket kereshetek egy újabb járdaszigeten, ha erre lehetőségem nyílik. De ön és számos autótulajdonos kollégája, ha kedve tartja, a járdára is utánam jöhet. Mert ilyesmi, bizony, előfordul. Pár évtizede önfeledten örülök két lábamnak, kicsit büszkén viselem őket. Higgye el, nagy szükségem van rájuk jóban és rosszban egyaránt. Higgye el, nem „Vart pour l’art” szökellek ön előtt, mint a gazella. A szükség kényszerít az ön útjába, a sors, a végzet szeszélye. Azt egy percig sem vitatom, hogy az úttest — a „sztráda”, ugyebár, ahogyan ön nevezi — az önöké, autósoké. Nekem nincs jogosítványom, nem tettem utóvizsgát sem a KRESZ pontjaiból, csak a legszükségesebb közlekedési jelzéseket, szabályokat ismerem, úgy mint bármely gyalogos felebarátom. Kívülről, betéve tudom a gyalogosokat intő plakátok szövegeit és éjszakánként az engem kioktató táblák ismert diagrammáival álmojárda széléről) dom. S mindezt azért, hogy önt — uram bocsá’ — nehogy a gondatlanságból okozott emberölés bűntényébe sodorjam. Sok-sok tábla okítja a hozzám hasonlókat. Én mégis keveslem ezeket, mert nem teljes ez a garnitúra: egy tábla hiányzik. Talán ezt a szöveget javallanám erre a hiányzó táblára vagy plakátra, falragaszra ráróni: „VIGYÁZZ!!! A NEM AUTÓTULAJDONOS EGYÉNEK — EMBEREK!!!” Könnyen lehetséges — bár ez sovány vigasz —, hogy engem láb- és kéztöréssel beszállítanak a baleseti sebészetre, s ott arról olvashatok hírt az újságban, hogy önt hathónapi börtönre ítélték és a jogosítványát bevonták. Még soványabb számomra a vigasz, ha az engem gyászoló szülőkkel, szeretteimmel azt közli a bíróság felmentő ítélete, hogy ön makulátlan ember, önt nem terheli semmiféle felelősség, hiszen halálomért csak én, a legelvetemültebb gyalogos, a legszeretőbb testvér, a legszó- fogadóbb gyermek és családapa vagyok az egyedüli felelős. Kérem, én nem magyarázkodom, nem áll szándékomban mentegetőzni sem. Csak egyet ne felejtsen: ha legközelebb találkozunk — bár ezt sem testem, sem lelkem nem kívánja! — s ha még egyszer megúszom a gázolást egyszerű nadrágszakadással a ballábamon, kérem, akkor ne nevezzen engem ismételten holmi süket baromnak, vagy hülyének. Próbáljon arra gondolni, hogy ön sem az autóval született. És gondoljon arra, hogy egyszer ön is kilép majd az autója ajtaján s fellép a járdára, a gyalogosok közé — s útközben a járda felé, elütheti egy meg nem engedett sebességgel arra száguldó másik autótulajdonos az ö jól ápolt kocsijával. Mert kérem: autós nemzet lettünk! Én már nem haragszom önre, hiszen hónapok óta viseltem már azt a szürke nadrágot és hogy elszakadt ■— utcán többé nem viselhetem — eldobtam. A napokban vettem egy újat: finom szövet, pasztell tónussal. És mindössze 237 forint 50 fillért fizettem érte ... Pataky Dezső A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat hírei: Közöljük kedves vevőinkkel, hogy még e hó folyamán a következő önkiszolgáló boltokat nyitjuk meg: 17. sz. áruda, Gyöngyös, Attila u. 1. sz. 48. sz. áruda, Gyöngyösoro- szi, Kossuth utca 1. 52. sz. áruda, Hatvan, Tol- buchin u. 25. Keresse fel árudáinkat, ahol bő választékkal állunk kedves vevőink rendelkezésére. Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Gyöngyös, Lenin u. 2.
