Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-20 / 68. szám
2 NEPÜJSÄG I960, március 30., vasárnap Az Egri Pedagógiai Főiskola idei évkönyve Mint lapunk egy korábbi számában megírtuk, az Egri Pedagógiai Főiskola idei évkönyve csaknem hatszáz oldalnyi terjedelemben jelent meg. Ez az évkönyv a hasonló kiadványok sorában az első tavaszi fecske volt és megjelenése után késedelem nélkül eljutottak az évkönyv példányai a hazai és külföldi szakfórumokhoz, ahol nemcsak megjelenését vették természetesnek, hanem anyagát is kommentálták, feldolgozták. Ha mi most — megjelenése után hetekkel — arra vállalkozunk, hogy az évkönyvet részletesebben ismertessük, ezt nem tudományos értékelés igényével tesszük, mert hiszen egy ilyen évkönyv ismertetése a szaktudós igényével, már csak a sokirányú stúdiumok feletti bírálat mondását, illetve annak merészségét sem tenné lehetővé egy ember számára. Az újságírónak az a. szerény feladat jut ilyen esetben, hogy az érdeklődő szemével átolvassa a gyakorlat és a tudomány szempontjából érdekes és értékes tanulmányokat, ismertetéseket, alkotásokat és bizonyos mértékben hírverést végezzen a főiskola tudós tanári karának, vagy inkább elvégezze a hírverésnek azt a feladatát, amely megismerteti a megye lakosságát azzal a szorgalmas és komoly munkával, amely az Egri Pedagógiai Főiskola falain belül folyik. Amikor ezeket a sorokat írjuk, ez a szándék bennünk, s ha ezt a feladatot eredményesen elvégezzük, az újság munkája nem volt hiábavaló. A szerkesztő bizottság hat fejezetre osztotta az évkönyvet. A tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről című fejézetet dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár tanulmánya nyitja meg A tanári beszéd címmel. A tanulmány sürgeti azt a gyakorlatot, hogy a pedagógusok nyelvi megnyilatkozásaival kapcsolatban ne csak tiltó szabályok szülessenek (hogyan nem szabad a tanárnak beszélnie- előadnia), hanem a tanári beszédre szorgosan és körültekintően oktatni kell a tanárjelölteket. Az ok: a tanári beszéd a legáltalánosabb megnyilatkozása az oktatónak. Ezért tehát a szerző szükségét látja annak, hogy a tanári pályára történő kiválasztásnál érvényesüljenek olyan szempontok, amelyek az alkalmasságot ebből a szempontból is megállapítják a jelöltnél. Azt mondja többek között: „ ... a nyelvnek nemcsak grammatikája van, hanem művészete is, s nemcsak egyszerűen a megértés, a megértetés eszköze, hanem művészi anyag is.” ,,Legfontosabb, hogy a tanári beszéd „kigondolásában”, „elrendezésében”, „kidolgozásában” és „előádásában” szabatos, logikus és hatásos legyen. Ezeket a követelményeket nem véletlenül állítja a szerző a tanári beszéddel szemben, mert úgy véli — és tegyük mindjárt hozzá: jogosan —, hogy a tanár a tudást személyén keresztül közvetíti tanítványai felé. S ennek a munkának a főfegyvere, főszerszáma a beszéd. A tanulmány gazdagon indokolja azokat a pedagógiai szempontokat, amelyeket a szerző felvet. Dr. Chikán Zoltánná főiskolai tanársegéd Radnóti Miklós eclogáinak nyelvéről írt tanulmányt. Nagy tárgyszeretettel és mély elemzőkészséggel foglalkozik Radnóti eclogái- val. Kimutatja, hogy a tragikus sorsú költő nem véletlenül nyúlt az eclogához, mint előadási formához, nem véletlenül alkotta meg azok világát, nyelvezetét, képeit. Példaképe nyilvánvalóan Vergilius, de sem sorsa, sem lelkének tartalma nem azonosítható például sorsával és lelkialkatával: Radnóti a háborús évek zivataraiban érzi a szövegezés kegyetlen szükségszerűségét. Sorsa és lelke tele megrendítő élményekkel és így lesz a vergiliusi pásztori költészetből tragikusan nagyszerű képsorozat, amelynek külön világa él a mi tudatunkban is. Az eclogákat sorra vészi a tanulmány szerzője és a történelmi háttér mögéje állításával teszi hatásossá és elevenné magyarázatát-elem- zését. Dr. Berencz János főiskolai tanszékvezető adjunktus A gyermek fejlődési sajátosságainak gyermeklélektani értelmezéséről értekezik munkájában. A szerző kritika alá veszi a tudományos nézeteket és a gyakorlatot, amely hibás szempontok szerint indul a gyermeklélektan problémáinak megoldása felé. A szakirodalom anyagának részletes felhasználásával, a vitapontok elemzésével jut el tételeinek bizonyításáig és beigazolja, hogy „a gyermek nevelésének, fejlődésének folyamata, a különböző sajátosságok (fejlődési-, csoport-, egyéni) kialakulása bonyolult dialektikus folyamat." Ebben a dialektikus folyamatban megtalálható az egyes-általános-különös egysége, az ellentétek egysége és harca és a mennyiségi növekedésnek a minőségi változásba való átcsapása is. Jelentős okfejtés szól a világnézeti nevelésről is. Juhász Lajos főiskolai adjunktus tanulmányban mutatja be hajtatási kísérleteinek eredményeit, szélesen tárgyalva azokat a kísérleteket, amelyeket végrehajtott. Légrády Gyula főiskolai vezető lektor A lektorátusi nyelvoktatás néhány problémájáról ír. A legfontosabb probléma a nyelvoktatásban a szerző szerint az, hogy milyen célt kívánunk a nyelvoktatással elérni: a szakszöveg fordítása, vagy a beszédkészség el- sajátítása-e az elsőbbrendű cél az oktatásnál? Ezek a célok fokozatonként változhatnak, módosulhatnak. A módszertani elgondolások is hatnak a célkitűzésekre. Az írásból a gyakorlati pedagógus szól, aki módszeri szempontból látja elsősorban a kérdést. Dr. Somos Lajos főiskolai adjunktus A szakrendszerű oktatásra való áttérés néhány problémája az általános iskolában címmel értekezik a gyakorlati szempontból igen fontos kérdéskörről. Az utóbbi évek általános iskolai oktatásának tapasztalatait, eredményeit, fogyatékosságait felmérve és kielemezve jut el gyakorlati tennivalók megállapításáig, olyan módszertani elgondolásokig, amelyek a problematikus szakoktatás megoldásához vezetnek, segítenek. Nem érdektelen a lányok és fiúk előmeneteli grafikonjának több kiindulópontból történő megrajzolása sem, mert a szakoktatás eredményei mindkét nemnél bizonyos kor- és életszakaszókban jellemzőek. Darvas Andor tanszékvezető főiskolai tanár Csehszlovákiai jegyzetek a fizikaszakos tanárképzésről adja közre aj tárgykörrel kapcsolatos észre-! vételeit. Ismerteti a tanárképzés csehszlovák rendszerét és külön is taglalja.a négyéves ési kétéves pedagógiai főiskolák: fizika-matematika szakosai-j nak tananyagát és a szakstú-j diumok elrendezését a tan-1 tervben. Tárgyilagosan ismer-: teti az általa látogatott cseh szlovákiai intézményeket s ez-! zel összehasonlítási lehetősé-; get nyit hazai intézményeink kel. Juhász Tamásné főiskolait tanársegéd gyakorlati munká-i jának eredményeit dolgozza? fel Megfigyelések és szem-l pontok az V. és VI. osztályos\ gyermekek játékainak pedagógiai szempontú vizsgálatához5 című írásábán. A Deberecen; környéki és az egri általános? iskolákban végzett vélemény- kutatással, annak eredménye-? ként a szerző megállapítja,? hogy a nembeli sajátosságok? szembetűnően tükröződnek a? játékokban. A fiúknál az első? helyet foglalja el a labdajáték.? míg a lányoknál a labdajáté-? kot mindössze 7,2 százalék? kedveli. De nemcsak abban? különböznek a fiúk a lányok-? tói, hogy mit játszanak, hanem? abban is, ahogyan játszanak;? a játék motívumai is mások a? lányoknál, mint a fiúknál. A? játékokról és a játékoknak a nevelésben történő felhasználásáról szeretettel és nagy gyakorlati ismerettel szól a szerző. Dr. Berencz János tanszék- vezető főiskolai adjunktus A pedagógiai kutatás néhány időszerű kérdéséről címmel közöl tanulmányt. A gazdag irodalmi anyaggal alátámasztott és indokolt tanulmány az elmélet és a gyakorlat kérdéseiről párhuzamosan szól, sohasem választja el az egyiket a másiktól. Helyes a szerző megállapítása: „Az elmélet a gyakorlati szükségletből keletkezik, mint- annak közvetett, elvont, tudományosan feldolgozott kifejezése”. A pedagógiai elmélet nem marad közömbös, hanem visszahat a gyakorlatra: rendszeresebbé, következetesebbé teszi a gyakorlatot. A szerző behatóan foglalkozik a pedagógiai kritika néhány elvi kérdésével is, hangsúlyozva a bírálat dialektikus jellegének szükségességét. Darvas Andor tanszékvezető főiskolai tanár és Somos János főiskolai adjunktus közös munkája A főiskolai fizikai gyakorlatok vezetésének módszere című terjedelmesebb tanulmány. A szerzők az eddigi tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani a négyéves képzésre való áttérés idején. A gyakorlatok, megszervezéséről, előkészítéséről, a kísérleti igazolások fontosságáról, a gyakorlatok levezetéséről a gyakorlati oktatás hangján írnak a szerzők, de a fejtegetés jelentős részét foglalja le a hallgatóval való kapcsolat elemzése, a hallgató materialista neveléséről szóló eszme- futtatás is. Dr. Futó József főiskolai adjunktus A földrajzi terepgyakorlatról ír. Részletesen ismerteti a terepgyakorlat előkészületeit, a terepgyakorlat végrehajtását fényképekkel is illusztrálja a szerző. A közölt képek azokról a terepgyakorlatokról számolnak be, amelyeket a főiskola hallgatói a Bükkben végeztek. Térképpel és táblázatokkal mutatja be a Bélapátfalva—Szilvásvárad közötti bükki részen folytatott terepgyakorlat eredményeit. Dr. Bihari József tanszékvezető főiskolai tanár Hogyan tanítsuk Gorkij „Ének a sólyomról” című költeményét? című tanulmánya elemzi azt a pedagógiai munkát, amit a gorkiji írásmű tanításához a szerző szükségesnek tart. Bemutatja a kort, amelyben az írásmű született. A mű hangvételére, belső indítékaira vonatkozóan magyarázó példákat és szövegeket idéz az orosz és a magyar irodalomból. Gorkij írói alkatát is megvilágítja a szerző, párhuzamba állítja más írói nagysággal és azért, hogy az író világával is közelebb hozza az alkotást az azt élvezni szándékozókhoz. (Folytatjuk.) Farkas András 1 Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata Hasúnk felszabadulása 15. évfordulója megünnepléséről I960, április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Kemény és sok áldozattal járó harcokban a szovjet hadsereg ezen a napon szabadította fel hazánkat a hitleri fasiszták és a magyar csatlósaik uralma alól. Az azóta eltelt másfél évtized sorsfordulót jelentett népünk életében; a dolgozó nép a hatalom birtokába jutott. E tizenöt év alatt, áldozatos építő munkája eredményeként — a magyar nép nagyobbat lépett előre, mint történelme .során évszázadok alatt bármikor. Felszabadulásunk évfordulóján a magyar dolgozók hálatelt szívvel emlékeznek azokra a magyar és szovjet hazafiakra, akik életüket áldozták, vérüket hullatták népünk szabadságáért, hazánk függetlenségéért; megemlékeznek azokról a román, bolgár, jugoszláv katonákról, akik a szovjet hadsereg oldalán bekapcsolódtak országunk területének felszabadításáért folyt harcokba; megemlékeznek azokról az amerikai, angol és más nemzetiségű katonákról, akik itt estek el a fasiszta imperializmus ellen folytatott háborúban. Országunkat ma a proletárnemzetköziség eltéphetetlen szálai fűzik össze a szocialista országokkal. Erőinket egyesítve, egymást segítve küzdünk a béke fenntartásáért, a népek közötti békés egymás mellett élésért, s dolgozunk azért, hogy békés versenyben bizonyosodjék be a szocializmus, a kommunizmus fölénye a kapitalizmus felett. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány — a Magyar Szocialista Munkáspárt javaslatára — hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából elhatározza, hogy a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét, november 7-ét — az eddigi munkaszüneti napok meghagyása mellett — fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítja. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megtisztelő kötelességének tekintetté, hogy nemzeti ünnepünkre meghívja felszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nagyra értékeli a dolgozók százezreinek azt a törekvését, hogy a szocialista alkotó munka újabb sikereivel készülnek hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának megünneplésére. Felhívja az állami és társadalmi szerveket, az állampolgárokat, hogy méltó keretek között ünnepeljék az évfordulót, s ennek külső jeleként lobogózzák fel a köz- és magánépületeket. A Népköztársaság Enöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány javaslatára — április 4-e alkalmából kitüntetésben részesít olyan dolgozókat, akik példamutató eredményeket értek el a szocialista építőmunkában, a néphatalom erősítésében. Ezenkívül meg kell állapítani április 4-e alkalmából és ünnepé* lyesen ki kell hirdetni, hogy a „szocialista brigád” címért folytatott munkaversenyben, mely brigádok érdemelték ki a megtisztelő cím viselésének jogát. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elhatározza, hogy a felszabadulás évfordulója alkalmából koszorúzzák meg a Magyarország területén elesett hősök síremlékeit, továbbá rendezzenek központi díszünnepséget, katonai díszszemlét és fogadást. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmából üdvözli a magyar dolgozókat, kívánja, hogy a magyar- szovjet barátság jegyében ünnepeljék a legnagyobb nemzeti ünnepünket, s érjenek el további sikereket a szocializmus építésében. Budapest, 1960. március 18. Dobi István s. k., A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr. Münnicb Ferenc s. k., A magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Visszaérkezett Varsóba a magyar párt- és kormányküldöttség VARSÓ (MTI). A magyar párt- és kormány- küldöttség, amely Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottsága politikai bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes külügyminiszter-helyettes kivételével, március 18-án egynapos látogatást tett Sziléziában és pénteken, a késő esti órákban visszaérkezett Varsóba. A ka- towicei pályaudvaron sok ezer ember búcsúztatta a magyar vendégeket. Edward Gierek, a LEMP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára rövid beszédben köszönte meg a látogatást. Szavaira Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője válaszolt. A különvonaton visszaérkező magyar küldöttséget W. Titkom, a LEMP varsói városi pártbizottságának első titkára, J. Czesak, a Központi Bizottság nemzetközi osztályának vezetője és a fővárosi néptanács vezetője fogadta a varsói főpályaudvaron. Edward Ochdb, a LEMP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, március 18-án fogadta Szirmai Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága politikai bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát és megbeszélést folytatott vele. Tegnap Alekszander Zagadz- ki, a Lengyel Államtanács elnöke díszebédet adott a magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. Délután a küldöttség tagjai a Kultúra és Tudomány Palotájának nagygyűlésén találkoztak Varsó lakosságával. Este Katona János, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete adott fogadást a magyar pá|jt- és kormányküldöttség tiszteletére. (MTI) Szombaton elkobozták az Humanitét PÁRIZS (MTI): Az Humanitét szombaton reggel elkobozták. Az elkobzás okául azt hozták fel, hogy a Francia Kommunista Párt lapja Andrew G. P. Goodpaster- nek, az amerikai hírszerző szolgálat egyik vezetőjének, a francia hadsereg úgynevezett „aktivista” tisztjeiről tett megállapításait közölte. Az amerikai titkos jelentés részletesen szólt az „Aulin-ügyről" is. (MTI) Időjárás jelentés Várható időjárás vasárnap estig* Felhős idő, több helyen még havasesővel. Mérsékelt, a Dunántúlon még élénk északnyugati-északi szél. A nappali hőmérséklet vasárnap 1-2 fokkal magasabb lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: plusz 4—7 fok között, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 3, a szélvédett helyeken gyenge fagy. <X>CXXXX>OOOCOOOO-^l>DOr'COCCOOOOOOOCOOC)<X)OOOCKXXXX)OOOOOCXXXXXXXXX)00<X>OOOOCXXXXXX>OOOCXXXXXXXXXX)C50C)CX>OOOOCXXXX>CXXXX) XOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCCl\X',OOOOOOOOOOOOCO* Kínai—magyar baráti találkozó Heves termelőszövetkezeti községben AMEDDIG csak ellát szemünk Heves határában, mindenütt összeölelkezett a szántóföld. A nadrágszíjparcellák- ból nagyüzem lett, termelőszövetkezet. A földeken már szorgos kezek, munkás gépek fáradoznak mindennapi kenyerünkért ... Cen Pi-cal, nagykövetségi titkár elytárs, a hatszázmilliós baráti kínai nép egyik magyarországi képviselője, aki előző nap Eger város dolgozóival találkozott, pénteken Heves termelőszövetkezeti községet kereste fel. A kedves vendég tiszteletére rendezett fogadáson a községi pártbizottság ízlésesen feldíszített termében megjelentek a hevesi járás és a község párt és tanácsi vezetői, a Hazafias Népfront járási titkára, a TIT országos és Heves megyei titkárságának több tagja, az állami gazdaság és gépállomások igazgatói, a földművesszövetkezet, valamint a Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Cen elvtársat Grúz János, a TIT járási titkára köszöntötte meleg, baráti szavakkal, melyre a titkár elvtárs válaszolt. A déli órákban a gépállomás dolgozóit látogatta meg Cen elvtárs. Itt az igazgató elvtárs röviden ismertette, hogy honnan indultak el és hogyan érték el a nagyszerű eredményeket. A baráti beszélgetés során számos kérdést tett fel a kedves vendég, majd beszélt saját életéről is. Elmondta többek között, hogy egy hatgyermekes parasztcsaládból származik. Hogy már fiatalon fegyverrel küzdött a japán agresszorok elleni felszabadító harcokban. Beszélt népe óriási erőfeszítéseiről, arról a hatalmas, emberfeletti munkáról, amely jelenleg Kínában folyik az új, a jobb életért. EBÉDRE a fölművesszövetkezet egyik kisebb termében terítettek meg. Ahogy az elvtársak elmóndták, ez is jelképes volt. Ebből a teremből indult el a földosztás. Itt végezte munkáját a földosztó bizottság. Itt kapták meg a hevesi parasztok az őket megillető földet először, a történelem folyamán. Azóta is ebben a teremben fogadják a legkedvesebb vendégeiket a hevesi vezetők. Ebéd után megtekintették a község újonnan létesített önkiválasztó boltjait, majd a kínai és magyar zászlókkal díszített moziban találkozott Cen Pi-cal a hevesi úttörőkkel, akik szép virággal kedveskedtek a kínai vendégeknek. Az úttörők kérdésekkel halmozták el a titkár elvtársat, amelyekre készséggel válaszolt. A beszélgetés után levetítették a Virágzó sziget és A 10. örömünnep című színes dokumen-. tűm filmeket. Közben a titkár elvtárs ellátogatott a lassan Európa- szerte ismertté váló háziipari szövetkezetbe, ahol* ugyancsak ajándékokkal kedveskedtek a vendéglátók. Az esti órákban a Petőfi Termelőszövetkezetet keréste fel Cen" elvtárs, ahol elbeszélgetett a szövetkezet dolgozóival. Este, röviddel hét óra előtt, egy talpalatnyi hely sem volt már üres a moziban, ahol a hevesi dolgozókkal találkozott a kínai elvtárs. Azokkal a dolgozókkal, akik napközben kinn voltak a földeken. A párttitkár elvtárs köszöntötte a vendéget, tolmácsolva a község lakóinak jókívánságait, majd Cen Pi-cal elvtárs emelkedett szólásra. Beszélt a kínai nép megváltozott életéről, munkájáról. Éltette a magyar és a (unai nép örök barátságát. Előadását filmvetítés követte. A NAGYON kedves vendég a késő esti órákban tért visz- sza Budapestre. Ez a nap sokáig emlékezetes marad a hevesi úttörők, dolgozók, de minden bizonnyal a kínai elvtárs életében is. E találkozó is elősegítette, hogy népeink, megismerve egymás életét, problémáit, összetartozását, közös céljait, rriég szorosabbá váljék a kínai és a magyar nép barátsága. Nagy Andor
