Népújság, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-19 / 67. szám

2 népújság I960, március 19., szo^'^t PILISY ELEMÉR: Utassás as NDK-ban Ebből az alkalomból a Deu­tsches Kulturbund, az értelmi­ségi klubok, a művelődési há­zak és a színházak, a fal­klubok és falusi akadémiák számtalan előadáson ismertet­ték életét, a babelsbergi stú­dióban film készül az Ár­mány és szerelemből. A wei- mari ifjúság sem, feledkezett meg a város nagjf szülöttéről, hanem az ifjúsági Schiller ün­nepi játékok keretében szín­házi előadásokon, a Schiller- emlékek felkeresésével igye­keztek közelebb kerülni a nagy költő művészetéhez. Itt töltötte Weimárban a ta­vaszt és a nyarat tizenhét éven keresztül hagy zeneszerzőnk, Liszt Ferenc. Nagy zeneszer­zőnk házának berendezése tel­jes egészében eredeti. Íróasz­tala, ágya, barátainak képei, az ebédlő, s az egész hangula­tos berendezés az ő emlékét idézik. A már életében meg­becsült zeneszerző emléktár­gyait őrzik az üvegvitrinek, s a zeneteremben zongorája még most is gyönyörű hangót ád, odatolt széke úgy hatott, mint­ha a nagy művész csak egy pillanatra ment volna át a másik szobába. Azt hiszem va­lamennyiünknek, de leginkább csoportunk egyik zenerajongó­jának lesz örökre emlékezetes ez a találkozás, mert a ház gondnoknője, magyar vendé­gekre való tekintettel, megen­gedte, hogy Liszt egyik orató­riumának dallamait elővará­zsolja a gyönyörű hangszerből. Mikor gyakorlott ujjai utoljá­ra végigfutották a zongora bil­lentyűin, nem tudom, ki volt legjobban meghatódva, mi, vagy a Liszt Ferencért rajon­gó gondnoknő. A Weimárban töltött napok, mint gyorsröptű madár, elröp­pentek, csak az emlékeinkben látjuk még a Natiónaltheater-t, a Goethes Gartenhaus-t, a Göethehaus-t, a Schloss Belve- dere-t, a Schloss-t, a Eathaus-t, a Liszthaus-t, az embereket, s az egész városkát. Szállásunk előtt, nagy örö­münkre, magyar vendég kö­szönti reggel, az új útra ké­szülő álmos csoportunkat, egy hamisítatlan Ikarusz 55-ös, amely hamarosan 100 kilomé­teres sebességgel haladt velünk az autóbáhnon, első úti célunk, Eisenach felé. Mellettünk, szellőcskéhez ha­sonlón, gyorsmozgású Wart- burg-gépkocsik, legújabb típu­sú BMW-motorok, MZ-ES, Simson és Jawa veráénypari- pák „húznak el”, de mi is szép számmal hagyjuk magunk mö­gött a régi típusú Mércédese- ket, néhány gázpalackból táp­lált DKW-t. A gyönyörű táj, néhány órás utazás után tűn­nek fel Eisenach házai, s a környéket vigyázó Wartburg vára. A kis utcákban ügyetle­nül mozog „farmotorosunk”, s a vezetőnk ügyességére ugyan­csak szükség volt, hogy meg­közelíthessük a Bach Haus-t. Az egész városban építkezés folyik, új, moderrt lakóházak épülnek gombamódra, de az új mellett méltó helyet foglal el Bach emlékét őrző szülői ház. Johann Sebastian Bach csak 10 évet töltött a mezőgazda­sággal foglalkozó, s egyben a város zenekarának kamagyi tisztét ellátó édesapja házá­ban. Iskoláinak elvégzése után Arustadtban kapta meg első állását, élete utolsó éveiben Lipcsében élt 17 évig, mint a Thomas Kirche orgonistája, a híres kórus vezetője. A házat 1711-ben átvette ke­zelésébe a Bach-társaság, s múzeummá alakította át. A nagy zeneszerző emlékére a korabeli hangszerekből állítot­tak össze gyűjteményt. A föld­szinti helyiségekben a zsebhe­gedűtől kezdve az akkori idők­ből való vonóshangszerekig, fafúvóshangszereken, hárfá­kon, hárfazongorákon keresz­tül, valamennyi hangszer kép­viselteti magát. Nagy helyet foglalnak el a régi, német hangszerek, a thüringiai va­dászkürtök, alpesi dudák, gitá­rok. Megtalálható a tangóhar­monika őse, több japán hang­szer, háziorgona, de valameny- nyiünk csodálkozásával ve­gyült elismeréssel hallgattuk meg a zenélő üvegkorongot. A falakon zenélő faliórák dicsé­rik a korabeli mesterek keze- munkáját. Az emeleten eredeti bútor­darabok, festmények díszítik a lakószobákat. Néhány hang­szer kipróbálása után már új­ra a város utcáit járjuk, meg­csodáljuk az autógyárból kike­rült gyönyörű Wartburgokat, s jut idő arra, hogy ellátogas­sunk a gyár üdülőtelepére. Nagy meglepetésünkre az au­tógyár gyerekei számára ké­szített közlekedési kertet fe­dezzük fel a gyönyörű környe­zetben épült üdülőtelepen. A gyerekék már iskolás koruk­ban megismerkednek az autó­vezetéssel, egylóerős kisautó­kon gyakorolhatják a gépkocsi- vezetést. Hogy valamelyik ifjú lakó félülhessen, s gyakorol­hasson a jófórmájú kisautó­kon, szükséges, hogy letegye az úgynevezett „úttörő hajtási vizsgát”. Meredek kapaszkodón bizto­san halad megterhelt autóbu­szunk, s a ködbeburkolt Vár egy te jobban kirajzolódik kí­váncsi tékintetünk előtt. A Xt. században létesített építményt nap mint Pap számos turista keresi fél, hógy megcsodálja nyűgöző látványa tárul az autóbusz ablakából, kíváncsi tekintetünk elé, a látvány szépsége a békesség és a nyu­galom megtestesítője. Mégis csupán 15 évvel kell visszafor­gatni az idő kerekét, hogy a szenvedés, a megaláztatás, kín­zás és pusztulás tanúi lehes­sünk. 1937-ben határozta el az SS, hogy e sűrű erdőben fogoly­lágert épít a politikailag meg­bízhatatlanok számára. Az út, amelyen gépkocsink halad, az első fogolyszállítmány vérrel áztatott munkájának az ered­ménye. Ezren és ezren pusztultak el a megerőltetett munka, a kínzás közben, míg elkészült az az út, s a vasútvonal, ame­lyen a későbbi évek során 250 ezer ártatlan foglyot hajszol­tak a gyönyörű erdőben léte­sített fogolytáborba, a náciz­mus legelvetemültebb véreng­zői, az SS legények s legtöbb­jük már nem láthatta viszont ezt az utát... A kapun, amelyén az áldo­15 éve felszabadult Buchenwaldi koncentrációs tábor emlékművének egyik szoborcsoportja. lovagtermét, a beépített kan- dallójú étkezőtermét, az 1590- ből megmaradt faliszőnyege­ket, a XV. századbeli bútoro­kat, a gyönyörű üvegmozaik­kal kirakott női termet, az árkádos folyosókat, de ben­nünket legjobban az 1211-ben ide került II. Endre király lá­nyának, Erzsébetnek emlékei érdekeltek. A falakon a róla költött legendákat őrzik a fres­kók. A szegényeket pártoló Er­zsébetet láthatjuk az egyik festményen, a másikon a férje halála utáni kiűzetését, majd szentté avatását ábrázolja a festő. A XIII. században Németor­szág kultúrközpontja volt a vár. Az 1207-es hangverseny­nek állít emléket a Dalnok­terem freskója. A gyönyörű faberakásos mennyezetű Nagy ünnepi teremben — kitűnő akusztikája folytán — ünnepi hangversenyt tartottak a vár alapításának 800. évforduló­ján, 1867-ben, az ünnepi hang­versenyt nagy zeneszerzőnk, Liszt Ferenc vezényelte. A fo­lyosón sokat derültünk vala­mennyien a korabeli festő mű­vén, amely a nő és a férfi fej­lődését ábrázolta állatképek­ben. Az épület másik szárnyában ismertük meg Luther Márton szobáját, ahol 1521. május 4.— 1522. március 1-ig tartózkodott. Itt fordította le német nyelvre a bibliát, emlékét az eredeti bútor, s az első németnyelvű kiadás őrzi. Lefelé már fürgébben mo­zog buszunk, de azért még jut idő arra, hogy lefényképezzük a jókedvű szülőket és gyerme­keit, akik az eredeti szokáshoz híven, szamárháton közelítik meg a nagyhírű várat. A gyö­nyörű thüringiai erdőkön át­hajtva, még látjuk az érdekes építésű és történetű erfurti dó­mot, a Ghótát, majd az esti órákban ismét Weimar felé halad kocsink, hogy a kivilá­gított kirakatokban gyönyör­ködhessünk még, s táncolhas­sunk néhány szórakozóhelyen. Buchenwald Kora délelőtti órákban újra útrakeltünk, ezúttal régi típu­sú Mercédes autóbusszal ka­paszkodunk a város közelében emelkedő magaslatra. Harma­tosfüvű mező, s még ébredő fenyves között haladunk, nagy füstöt hagyva magunk után, kitűnő út, a gyönyörű táj le­zatok tízezreit hajtották be korbácsütések közben, most messziről jött látogatók, hoz­zátartozók, volt táborlakók, hazai, külföldi érdeklődők ha­ladnak át, s ugyanaz a rossz érzés keríti hatalmába még ma is, mikor a nagy vasajtó bezárul mögötte, s amerre a szem ellát, valamikor magas­feszültséggel telített szöges­drótot, a még most is álló 27 őrtornyot látja. Már a bejára­ti épületben láthátók a bor­zalmak emlékei, a börtöhcel- lák, a kínzóhelyiség, a kínzó- szerszámokkal, s Martin Zom- mernek, az emberi méltóság­ból kivetkőzött fasiszta vadál­lat egyenrühája. Gaztetteit még nem felejtették el a tábor volt lakói. Nem felejtik azt el, hogy a kínzásba belehalt tár­sukat ágya alá húzta, hogy ne legyen láb alatt, s nyugodtan aludhasson. A borzalmakra emlékezik az Appelplatz, ahol mindennap sorakozniok kellett a foglyok­nak, s aki a téli fagyban nem bírta ki a tizenkétórás vigyázz­állást, azt az SS-ek könyörte­lenül legyilkolták. Halálos íté­letet jelentett a kőbányába irányítottak kijelölése, aki odament dolgozni, az a túlfe­szített munka, a rendszabá­lyok be nem tartása miatt el­pusztult. A szökni próbáló, engedetlen foglyokat az erdő­ben „kikötötték”. A kikötés általában csak egy félóráig tartott, de rendszerint halál­lal végződött. A megkínzottak ordítása a közeli faluig elhal­latszott, a madarak elhagyták ezt az erdőt, többé nem fész­keltek ide... De a „szórványos” gyilkolás mellett folyt a foglyok rend­szeres kiirtása is. Orvosi vizs­gálatnak álcázva tízezreket végeztek ki. Orvosi köpenybe öltözött SS tiszt „vizsgálata” után megmérték magasságát. A mérce lebillenése pillanatá­ban a mögötte álló SS jól- irányzott tarkólövésétől találva, lehelte kk életét. Halottas ko­csin került az akasztófán ki­végzettekkel együtt a krema­tórium pincéjébe, ahol még egy „vizsgálaton” estek át. Akiben még találtak némi je­lét az életnek, utolsó kegye­lemdöfésként beverték a ko­ponyáját, majd liften felvitték a krematórium csillapíthatat­lan étvágyú keVnencéjébe. 56 ezer ember elégetett testének füstje szennyezte meg a tábor levegőjét, s hogy ez a szám nem emelkedett, az nem az SS hó­hérokon múlott... A táborban a nagy veszély közben is működött az illegá­lis szervezet. Tagjai orvosi szolgálaton, irnokoskodás köz­ben szerezték új és biztató hí­reiket. Az illegális bizottság működésének köszönhető szá­mos gyerek megmentése, s nem utolsósorban a tábor fel­szabadítása. A muníciógyárban dolgozók csempészték be szervezetten a fegyvereket s ez tette lehető­vé, hogy felszabadítsák magu­kat — egyedül a koncentrációs táborok közül — olyan feneva­dak, mint a tábor vezetőjének feleségé, Ilse Kochnak karmai közül, aki ismerőseinek, bará­tainak emberbőrből készült dísztárgyakkal „kedveskedett”. A nürnbergi perben életfogy­tiglani fegyházra ítélték, azon­ban néhány év múlva szabad­lábra helyezték, s most Auszt­riában él új férje oldalán ... Egyébként az NDK antifa­siszta ellenállási harcosok bi­zottsága nyilvánosságra hozta nyilatkozatát, melyben közzé teszi, hógy Nyugat-Németor­szágban szabadlábon van az SS több volt tisztje, aki a buchenwaldi és sachsenhau- seni haláltáborokban ártatlan embereket gyilkolt meg. Jóslás von Waldeck, a bu­chenwaldi tábor SS-főcsoport- vezetője, Hessen tartományban nagybirtokos, Kurt Eccarius, a sachsenhauseni tábor SS-tiszt- je a bajorországi Koburgban él, Kolb, Erdmann és Höhn SS-tömeggyilkosok Nürnberg- ben, Düsseldorfban, illetve Stade városában élik világu­kat. Von Waldeck 1944 augusz­tusában és októberében két csoport külföldi hadifogoly tisztet gyilkolt meg. A többi­ek lelkén szárad a sachsenhau­seni táborban fogva tartott angol repülők és ejtőernyősök meggyilkolása. Szabadlábon van és fontos állást — belügyminiszter — tölt be a Német Szöveségi Köztársaságban Oberländer, a nácizmus egyik leghírhedtebb tömeggyilkosa. Az ártatlanul meggyilkoltak tízezreire emlékeztek, hozzá­tartozóik s az egész békeszere­tő világ, mikor kegyeletük je­léül hatalmas emlékművet emeltek a tábor nyugati ol­dalára. Rájuk emlékeznek az ottjártak, mikor hazájuk ha­lottainak emlékművére helye­zik koszorújukat, virágjaikat, az ő emléküket idézi az em­léktorony mélyhangú, mesz- szehangzó harangja, s egyben figyelmeztetőül, hogy még- egyszer ne ismétlődjön meg a nácizmus borzalmakkal teli uralma, s a háború, egyben biztatásul is a békés, nyugodt építkezéseknek, a békeszerető népeknek. * Kéthetes utazás végétért, a vonat kerekei hazafelé kattog­nak. Drezdában még futólag megtekintjük a nagyáruház ki­rakatait, s meleg kis ünnep­ség keretében búcsúzunk né­met kísérőinktől. A vonatfül­kében szóló hangszóró német tánczenéje mellett újra Bad Schandau felé vesszük az irányt, majd Csehszlovákia te­rületén, Prágán keresztül üd­vözölhetjük Záhonynál az első magyar határőrt, az első ma­gyar embert, a gyönyürű kék Dunát, Budapestet. — Vége -r Uj nevek a Holdon MOSZKVA (TASZSZ): Ki­váló tudósokról és kulturális személyiségekről nevezték el azokat a krátereket ég mélye­déseket, amelyekét a Hold túl­só feléről nyert felvételek to­vábbi tudományos tanulmá­nyozása közben észleltek. Az újabb holdkrátereket Giordano Bruno, Jules Verne. Hertz, Kurcsatov, Lobacseszki). Maxwell. Mendelejev, Pasteur, Popov, Curie-Sklodowska, Csu Csing-csi és Edisón nevével je­lölik. A heveket a Szovjét Tudo­mányos Akadémia elnökségé­nek bizottsága adta. (MTI) U|abb letarlizlatá BUENOS AIRES (ÜPl, AP): Buenos Aires-i jól tájékozott körök szerint az argentin rend­őrség a legutóbbi 24 óra alatt mintegy 400 olyan személyt vett őrizetbe, aki azzal gyanú­sítható, hogy Peron diktátor híve. A biztonsági intézkedéseket végrehajtó katonai őrjáratok Cordobában, az ország máso­dik nagyvárosában, továbbá Mar Del Plata tengeri üdülő­helyen folytattak erőteljés nyomozást. Córdóbában az egyik házkutatásnál a katonai őrjárat fegyvereket, kormány­ellenes röplapokat, robbanó­szereket talált, öt személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a Shell amerikai kőolaj­ul* IXDK-ban bűnv Oberlänt BERLIN (ADN): A Német Demokratikus Köztársaság il­letékes szervei behatóan meg­vizsgálták azokat az adatokat, amelyek az NDK ügyészségé­nek tudomására jutottak Ober­länder bonni miniszter viselt dolgairól. Részt vett több sú­lyos háborús bűnóselekmény előkészítésében és elkövetésé­ben. Ezen adatok alapján a Német Demokratikus Köztár­saság legfőbb ügyésze elren­Sikeres volt a diáks PÁRIZS (MTI): A francia­országi diáksztrájk sikeres volt: az egyetemisták és főis­kolások túlnyomó többsége a sztrájk csütörtöki, második napján sem ment az előadá­sokra, jóllehet a szerdai mi­nisztertanácsi ülés után nyil­vánvalóvá vált, hogy sztrájk­juk részben eredményre veze­tett. A kormány 1960 októbe­réig, meghosszabbította a ko­rábban már visszavont katonai szolgálathalasztási kedvez­ményt, s a jövőre olyan új rendszert ígért, amely többé- kevésbé eleget tesz a diákság követeléseinek. Csütörtökön este a francia diákszövetség a sztrájk 48 órájának elteltével felfüggesztette a további sztrájkot. Csütörtök délután az „Ifjú A Pravda a washingtoni 1 MOSZKVA (TASZSZ): V. Vorovszkij a Pravdában kom­mentálja Ben Gurion izraeli miniszterelnök amerikai uta­zását. Nem véletlen — írjg —, hogy Ben Gurion, akárcsak Adenauer, a csúcstalálkozó előtti hetekben utazott az Egyesült Államokba. Ben Gurion és a nyugatnémet kan­cellár mindent megtesz azért, hogy meggátolja á nemzetközi tárgyalások sikerét. Izraeli mi­niszterelnök washingtoni meg­sok Argentínában Vállalat éórdobai télévé ellén februárbán végrehajtott bom­bamerénylet élkövetői, a Bue­nos Aires-i katonai bíróság elé állítanak. Ném hivatalos jelentés sze­rint a Mar Del Plata mellett fekvő haditengerészeti támasz­ponton csütörtökön reggel 40 személyt letartóztattak. (MTI) Amerikai utasszállá TELL CITY (Reuter, UPI): Az Egyesült Államok Indi­ana állama fölött, Teli City közelében, felrobbant a North­west Airlines légiforgalmi vál­lalat egyik Lockheed-Electra típusú légsugárhajtású repülő­dül eljárás indult ler ellen delté, indítsanak bűnvádi eljá­rást Oberländer ellen. (MTI) Panama súlyos az Egyesült LÓN DÓN (MTI): A News­week írja: Az Egyesült Államoknak az amerikai kontinensen a legsú­lyosabb fejfájást Panama okozza. Potter vezérőrnagy, a franciaországi ztrájk Nemzet” elnevezésű fasiszta párt tagjainak tizenöt főnyi csoportja megtámadta a pári­zsi egyetem földrajzi intézete előtt a sztrájkőr-diákokat. A verekedésben öt diák megse­besült. A támadók közül kettő rendőrkézre került. Egyiküknél, aki egy francia arisztokrata család sarja, megtalálták az „Ifjú Nemzet” tagkönyvét. Egyebütt is szerepel a rend­őri krónikában az „Ifjú Nem­zet”. A rendőrség letartóztatta e fasiszta párt hat tagját. Ket­ten közülük bevallották, hogy ők gyújtották fel az elmúlt napokban a párizsi diákne­gyedben egy könyvkereskedés kirakatát, amelyben haladó írók művei álltak. Gyújtoga­tás vádjával esküdtszék elé kerülnek. Ben Gurion tárgyalásairól . beszélésein mindenféleképpen- igyekezett kétessé tenni a i Szovjetunió békeszerető lépé­- seinek őszinteségét. Ezzel egy­idejűleg hitet tett a fegyver­kezési verseny folytatása mel­l lett. Az izraeli miniszterelnök j látogatását felhasználták arra, , hogy újra előhozakodjanak az , 1960. évi háromhatalmi egyez- . ménnyel, amelynek értelmé­ben a gyarmatosító hatalmak l megkísérlik, hogy saját félté- . teleiket a közel-keleti népek . nyakába varrják. Az izraeli ve- zetőkörök eszközei a nyugati pólitikusoknak, akik nem haj­landók lemondani közel-keleti gyarmatosító szándékaikról. 1 Mint az amerikai sajtóban ■ megjelent közleményekből ki­■ tűnik, Adenauer és Ben- Gurion bizalmas tárgyalásain szóba került Nyugat-Németór­- szág bevonása Izrael felfegy- £ vérzésébe. Ily módon a nyu­gatnémet militaristák bekap- csalódnak a tűzzel folytatott ) veszélyes közel-keleti játékba. (MTI) ítógép katasztrófája gépe. Az Ohio-fólyó szinte- megközelíthetetlen sziklás vi- ' dékán, egy mocsaras árterü­- letre zuhant repülőgépen 57 • utas és a gép hat főnyi legény- i sége tartózkodott. Szemtanúk,- akik a szerencsétlenség előtt több robbanást hallótták, el­mondották, hogy a repülőgép szinte belefúródott a nedves talajba, roncsai és az utasok holttestei pedig több mérföl- des körzetben szétszóródtak. gondokat okoz Államoknak ■ csatornakörzet parancsnoka, aki hetenként általában két­: háromszor szokott Panama vá­• rosába látogatni, november óta i nem meri a városba betenni a i lábát. Attól tart, hogy a jelen­leg izzó jenki-ellenes hangu­latban megköveznék gépkocsi­ját. Az Egyesült Államok pa­namai nagykövetsége nem me­ri kitűzni a csillagos lobogót, mért attól tart, hogy letépnék. ( Potter tábornok a csatoma- 1 körzetben élő amerikaiaknak ' megtiltotta, hogy a városba ! menjenek és acélhálósövényt ‘ építtetett az amerikai körzet . körül, amely védelmet nyújt* 1 hat esetleges újabb tömegtá­> madás ellen. 1 Az Egyesült Államok ellen '■ Panamában megnyilvánuló el­lenségeskedések fő okai: 1. • Panama a csatomakörzetért ' járó bér felemelését követeli 1 az Egyesült Államoktól; 2. Ro­• hamosan erősödik a csatorna ' államosítását vagy nemzetkö- ‘ zivé tételét sürgető mozgalom; ■ 3. Panama magának követeli a f szuverenitást a csatornaövezet > felett; 4. Erősen tüzeli a han­■ gulatot az egész Latin-Ameri- i kában rohamosan terjedő jen* ki-ellenes érzület. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents