Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-19 / 42. szám

i960 február 19., péntek NfiPÜJSAG n A nagyüzemi gazdálkodás iskolái az állami gazdaságok Az MSZMP politikai bizott­ságának 1958. március hó 18- határozata az állami gazdasá­gok helyzetéről és további fel­adatairól többek között a kö­vetkezőket mondja: „A politikai bizottság megál­lapítja, hogy az állami gazda­ságok munkája és vezetése a* utóbbi időben jelentősen ja­vult. Néhány év alatt el keli érni. hogy az állami gazdasá­gok a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításának a jelenle­ginél fontosabb bázisát képez­zék. Ezért mindenekelőtt s mezőgazdaság többi szektor? jelentősen meghaladó termelé­si eredményekkel és a szocia­lista mezőgazdasági nagyüzeír nagyfokú szervezettségéve; mutasson jó példát. A határozat megjelenése ót£ két termelési év telt el. Bái ínár 1958-ban sikerült megva­lósítani azt a célkitűzést is, hogy a kapásnövények átlaga túlhaladja az országos átlagot a döntő sikert az 1959-es év hozta meg. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal január 17- én megjelent jelentése a kö­vetkezőképpen közli: „Az állami gazdaságok egí katasztrális holdon 55 száza­lékkal több búzát, 32 százalék­kal több őszi árpát, 22 száza­lékkal több kukoricát termel­tek, mint az egyéni gazdasá­gok.” Megyénk állami gazdaságai teljesítették a kitűzött terv­feladatokat, kiemelkedő ered­ményeket értek el a múlt év­ben, bebizonyítva munkájuk­kal a nagyüzemi gazdálkodás fölényét ★ Az állami gazdaságok életé­ben az 1959-es év történetei fordulópont volt. Ebben az év­bén ünnepelték fennállásul 1Ö. évfordulóját. A tízéves ju­bileumi verseny, amely min­den dolgozót arra lelkesített hogy termelési sikerekkel ün­nepelje meg az évfordulót gazdagabb tartalommal tel meg azáltal, hogy az MSZMI VII. kongresszusának tisztele­tére megindult országos ver­seny az állami gazdaságok dol­gozóit is magával ragadta. Így a kettős versenycél kommu­nistát is, pártontóvülit is arra serkentett, hogy az egész év folyamán tudása legjavát adja. A Heves megyei állami gaz­daságokban az 1959. évben ke­nyér- ég takarmánygabonából 138 vagonnal, borsóból 19 va­gonnal teljesítettük túl a ter­vet. A tervtúlteljesítést minden növénynél a tervezett terüle­ten. a termésátlag emelésével értük el. Az eredmény őszi bú­zánál 14,82 mázsás állagot je­lent. Azt hiszem, akik ismerik megyénk állami gazdaságainak területi megoszlását — s hoz­záteszem még azt is, hogy az eredmény országosan is kiváló — ezt értékelni tudják. Leg-, jobb eredményt a Poroszlói A G. ért el, 16.75 mázsás átlag­gal. Rozsból a Hevesi A. G. 13,31 mázsás átlagot, őszi ár-; pából 19,31 mázsás átlagot értg el. Zabból a Füzesabonyi A.f G. 104 holdon 13,09 mázsás á( tagot takarított be. Nem egy! esetben az eredmények nagy­ságét jelentősen növeli az is, hogy egy-egy gazdaság azi igen nagy területen érte el. Az őszi kalászosok összes termé­séből 183 vagon került fém-! zárolásra. A minőségi vetőmagon ki-! vül több termelőszövetkezet részére szokvány minőségű vetőmagot adtak át az állami gazdaságok. A kalászosok terméseredmé­nyeiről ennyi elég. Ma már] sem egyéni gazda, sem terme-] lőszövetkeaet számára nem: kell bizonyítani, hegy az álla-8 mi gazdaságok eredményed ag vidéknek megfelelően a leg-5 jobb. s mindenki számára kö-8 vetendő jó példa; í Társadalmi munkában művelik meg az öregek Eiáztáji területét Mint minden termelőszövet­kezeti községben, Bóldogón is sokat beszéltek arról, hogyan biztosítja a szövetkezet azok­nak az öregeknek az ellátását, akik már nem tudnak részt venni a közös munkában, de nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szük­séges éveket sem. A napokban megjelent rendelet Ugyan meg­nyugtatóan rendezte ezt a kér-* dóst, a szövetkezet dolgozói azonban már korábban is hoz­tak határozatot arra, hogy az öregeknek nyugodt életet biz­tosítson a közösség. Ennek ér­dekében minden öregnek ki­osztották az egy hold háztáji területet, s úgy döntöttek, hogy az öregeknek aranykoronán­ként 10 kilogramm búza érté­két fizetik földjáradék címén. A föld járadék egy részét ke­nyérgabonában adják ki, hogy az öregek évi kenyérfejadagja biztosítva legyen. A szövetkezet vezetősége ezen túlmenően, igyekszik ese­tenként könnyebb munkát biz­tosítani az öregeknek. A szö­vetkezet tagságának arra is volt gondja hogy elhatároz­zák, az olyan idős emberek­nek, akiknek senki hozzátarto­zójuk nincs, társadalmi mun­kában megművelik a háztáji területét. ZmkmUi ütmetek^» Erdőtelek, Községi Sportkör: Be­küldött levelükkel kapcsolatban közöljük, hogy a megyei asztali­tenisz-bajnokságról írt cikkünket és a táblázatot a megyei bajnok­ság intéző bizottsága tájékoztatása alapján közöltük. Panaszukkal te­hát forduljanak a megyei Asztali­tenisz Szövetséghez. Zay József, Váraszó: A lapunk­ban közölt választ a MESZÖV-től kaptuk, igy kérj ü 1c panaszával forduljon a MESZÖV-höz. Csalogány Károly, Szűcsi: Az ellenőrzése során tapasztaltakról írt levelét megkaptuk, s azt la­punkban közöljük majd. Kérjük, írjon máskor is észrevételeiről. Holnaptól kezdve szünetel az egri kórházakban a beteglátogatás Védekezés az influenza-megbetegedések ellen Az influenza járványtan! sa­játosságait figyelembe véve, feltehető, hogy a Nyugat-Euró- pában kitört influenza-járvány hazánkat sem fogja elkerülni. Hazánkban, bár szaporodtak az influenzás megbetegedések esetei, az esetek száma még nem több, mint amennyi az évszaknak megfelelően ilyen­kor elő szokott fordulni. A járvány terjedésének megaka­dályozása, illetőleg a járvány csökkentese érdekében meg kell szervezni az influenza el­leni hatásos védekezést. Különösen fontos a kórházak­ban fekvő betegek járványvé­delme, hogy állapotukat ne súlyosbítsa az a körülmény, hogy a járványnak a kórházba való behurcolásia következté­ben még influenzában is meg­betegedjenek. A kórházban fekvő bebegiek járványvédelmének érdekében tehát a betegek kórházi láto­gatását 1960. február hó 20-tól kezdődően, a járványveszély tartamára meg kellett szün­tetni. Rendkívüli indokolt esetben, ha a beteg életveszélyes, illet­ve válságos állapotban van, az osztályvezető főorvos a beteg legközelebbi hozzátartozója ré­szére rendkívüli látogatási en­gedélyt adhat. A betegek hozzátartozóinak megfelelő tájékoztatása céljá­ból a kórház bejáratánál a lá­togatási tálalómra vonatkozó tájékozható táblát függesztet­tek ki. A kórház igazgatósága kéri a betegeket és a hozzátartozó­kat, hogy megértéssel vegyék tudomásul a kórházban felevő betegek látogatásának átmene­ti megszüntetését és megfelelő magatartásukkal maguk is já­ruljanak hozzá a járvány­veszély leküzdéséhez. iLüitfékeaüés a barátság szerződésének évfordulóján Most, hogy visszaemléke­zünk — mint évfordulókon szokás — egymás után követ­keznek fejődésünk, emelke­désünk tényei, élmények em­léke, amelyek mindenképpen a baráti kapcsolatunk mély­ségére, őszinteségére utalnak. Tizenkét esztendővel ez­előtt, 1948. február 18-án ír­ták alá a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Moszkvában történt tizen­két éve, és azóta számtalan­szor megbizonyosodtunk afe­lől, bogy a szerződés minden pontja érvényesül az életünk során. Mélyül a barátságunk, hiszen egyre jobban ismerjük egymást... Együttműködünk, igen, mért ha kisebb léptek­kel is. de ott haladunk bará­taink oldalán ... Nagy szó, ők már kitűzték a vörös zász­lót a holdra. Segítségért for­dultunk barátainkhoz és az ellenforradalom ..vitézeinek” kezéből kiragadták a népünk szívére irányított fegyvere­ket. A magyar történelem mind­eddig nem ismert ilyen szer­ződést: vérszerződést Árpád óta sokszor kötöttek, a nép rovására hozott egyezmények nem ritkák történelmünk­ben, most először, hogy igaz barátság szerződésének jubi­leumán ünnepelünk. Emlékezünk mi még mesz- szebbre is, az utcán ácsorgó munkanélküliek közt ma­gunk is álltunk tétlenségre kárhoztatva, de gyarapította sorainkat az apánk. Rég eltűnt kép, majdnem* hogy elfelejtett. A Szovjet­unió ma nyersanyagot szállít hazánkba és mi ipari kész­árut exportálunk. A munkás dolgozik — épül, gazdagodik az ország. Az ellenforradalom után egymilliárd értékű árut kap­tunk a Szovjetuniótól. Gyá­rak, erőművek, üzemek épül­nek hazánkban, a baráti szer­ződés alapján adott hitelből. Élmények... A Mojszejev- együttesre, a leningrádi Ope­ra szereplésére, szovjet mű­vészek vendégjátékára emlé­kezünk. És eljutott a mi népi kultúránk, művészetünk is a Szovjetunióba. Szovjet föl­dön jártak operaházunk mű­vészei, az Állami Népi Együt­tes és még sokan, akik szel­lemi kincseink tolmácsolá­sára hivatottak Ismerjük: Gorkijt Maja­kovszkijt, Szimonovot, Eren- burgot... Ismerik: Petőfit, József At­tilát. Adyt... Itt is, ott is folytathatnánk a sort, könyvek, fordításainak ezrei látnak napvilágot köl­csönösen mindkét országban. Eredményekkel büszkél­kedhetünk, s amikor arra gondolunk, hogy alkotásaink a szovjet—magyar barátság jegyében születtek, még in­kább erősödik hitünk, bátor­ságunk. A magyar dolgozó nép egységesen a barátság tartósítását, erősítését növeli továbbra is, mert ez békénk, függetlenségünk, fejlődésünk záloga. K. J. Tavasstáró emberek Trágyával megrakott szekér ballag a bodi utcán. Tetejé­ben elgondolkodó arccal ül a gazda. — Viszi? — szól oda a jár­dáról egy másik. — Ide a kertek alá — hang­zik a válasz, s a két ló tovább ballag terhével, oda a kertek alá, ahol a szövetkezet kerté­szetéhez a melegágyakat ké­szítik majd a serény kezek, ha megenyhül az idő. Mert nem várják ám tétlenül a tavaszi napokat a tarnabodi gazdák. Ügy vélik, ha vállalták azt, hogy most már közösen dol­goznak, akkor annak becsület­tel eleget is kell tenni. Azért is, hogy erősödjék a gazdaság, meg mi tagadás, azért is, hogy őszre legyen miből osztani. Lesz is, mert a község mind a négy termelőszövetkezeté­ben a tavaszi készülődés most a legnagyobb gond. Annyira a legnagyobb, hogy 'a legutóbbi tanácsülésen is erről beszéltek, erről hoztak határozatot a ta­nácstagok, — maguk is egytől egyig valamelyik szövetkezet tagjai. Kertészkedő emberek a tar- nabodiak, egy idő óta erős ver­V XXXXX)OOt^X)0<>>íXXXX)OOC)OOOC)CXXXXXXXXXXXKX>OOOOOOOC)COOOC>OOOOOOOOOOC>OOOOOOOOOCO JO<X5COOOC<XXXX>D<XX>OOOCXXXX500COOCXDOOOOOOOOCX500C)OOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOCXXDOCOC GYÖNGYÖSI JEGYZETEK senytársai a paprikatermelés­ben a boldogiaknak, kivált, mióta ők is megtanulták, ho­gyan kell express-kutakkal hasznosítani a magasan fekvő talajvizet. A szövetkezet fel­készülésének egy részét így természetesen a kertészkedés­re való készülődés teszi ki. Annál is inkább, mert amíg tavaly csak valami hetven holdat öntöztek ebben a falu­ban, az idén már több mint 260-at akarnak. Ez ugyan nem mind paprika, lesz benne pa­radicsom, sőt burgonya, cu­korrépa, meg kukorica is. De ezekre még van idő. Most a melegágyi keretek készül­nek. Egy részét úgy adták ösz- sze a szövetkezeti tagok, egy része most készül a káli ktsz- ben, s remélik a bodiak, hogy időre meg is lesz. Hordják össze a melegágyhoz való trá­gyát, számba vették az üveget, rendeltek hozzá — egy része már meg is érkezett. A kertészkedés mellett ké­szülnek a tavasziak vetésére is. A cserevetőmagot már mind a négy szövetkezetben meg­rendelték, s javarészben már együtt van a cseréhez szüksé­ges mag mennyisége is. Erő- gsen dolgozik a kis község né- fhány iparosa is, a kovács, a ^kerékgyártó, valamennyien ^munkaegységre javítják a ko- §csikat, a szerszámokat, mert gitt az ideje ennek is. 5 Most már csak az időn mű­jük, hogy megkezdhessék az Selső tavaszi munkát. S remél­O jhetőleg, a tavasz nem várat gsoká magára, derűs napokkal |jutalmazza a szorgos bodi em- kbereket, akik oly nagy gond- ;dal készültek fel az első ko­bzos tavaszra. 50 személyes óvoda épül Sarudon 3 Sarud termelőszövetkezeti E; községben nagy gondot oko- gzott a szövetkezeti asszonyok­énak, hogy nem tudták elhe­I ílyezni a kisgyerekeket a leg­nagyobb munkák idején. Ezen a gondon most enyhít az, hogy állami beruházásból egy 50 ^férőhelyes óvoda épül a falu­sban. Az építkezést a közeljö­vőben meg is kezdik. Többel ésszel... 1 ] A gyöngyösi vasútállomás i rakodóján öntvényből készült 1 hatalmas bónyakas terpeszke- 1 dik, súlya több egy tonnánál is. — No, komám, hogyan rak- ] juk ezt fel? — bök a teher- : autó felé az egyik munkás. A i másik kettő vállat von és ko­moran pislog a nehéz szállít- ' mány felé. A negyedik ember, olyan sofőr-féle, éppen most ért oda, kezében fuvarlevelet lobogtat. — Kezdhetjük. És azzal se szó, se beszéd, i beül a teherautó kormánya ] mögé. ! — Hát erre már én is kíván­j esi vagyok, hogyan birkóznak ! meg ezek hárman az isten- g télén nagy szerkezettel —, s morfondírozok magamban, g A gépkocsivezető jó vastag j kötelet dob ki társának, az jj közben a másik gépkocsiról s ügyes kis vaslétrát emel le, a-tötél egyik végét a bányakas­ra, a másik végét meg cimbo­rája gépkocsijának vontató­horgára kötötte és odakiált társának: — Csak óvatosan, komám! A három és féltonnás Cse­pel motorja lassú túrában jár, a gépkocsivezető óvatos, finom mozdulattal kiengedi a kup­lungot, egy pici gázt ad és a lomha, súlyos vastömeget szép lassan felvontatják a másik teherautóra. A két segédmun­kás meg éppenhogy csak raj­ta tartja kezét a súlyos bánya­kason. — Na, szakik, többet ésszel, mint erővel, nevet feléjük a „vontatós” gépkocsivezető, és a Gyöngyösi Ércbánya teher­autója kigördül a vasútállo­másról. ★ Az építők legerősebb embere Az ÉM Heves megyei Építő­ipari Vállalat szakácsnője ma kitett magáért. Aranysárga húslevest főzött, jó magyaro­san. Nem sajnálta a borsot és a paprikát, a zöldséget és a zsírt is beletette, ahogy dukál, ízlelem, kóstolgatom a forró levest, de nem tudók rájönni, hogy milyen fűszert használ­tak még. A szomszéd asztalnál az egyik fiatal munkás hatalmas tányér babfőzeléket kanalaz, bő, hagymás zaft közepén szép darab hús, külön kistányéron jókora túrósbéles. — Ehhez az adaghoz étvágy is kell — intek szememmel a szomszéd felé. — Sose féltse őt, megbirkó­zik vele. Tudja, ő a vállalat legerősebb embere — súgja is­merősöm. Hihetetlen csodálkozással nézek a nem éppen óriáster­metű férfi felé, de asztaltár­sam nevetve meséli, hogy nem is annyira az ember, hanem a gépe erős. Ö vezeti a három és féltonnás, lengyel gyártmányú autódarut Masináját ügyesen az új építkezés elé kanyarílja, egy-két mozdulat és ők ketten: a modern „meseautó”, meg gazdája, könnyed mozdulattal emelik hét méter magasra a hatalmas vasbetongerendákat és az előregyártott elemeket. — Helytállnak ők ketten a vasúti rakodón, a lakásépítke­zéseken és a tsz-istállóknál egyaránt és a nagy emeléstől sérvet sem kapnak. Nézze, ott a gép! Mesebeli fantomként nyúj­totta nyakát az étterem ablaka felé az autódaru. — Mit keres ez itt a köz­pontban? Tudtommal az épít­kezéseken a helye. — Töltik az akkumulátorját, a gépkocsivezető meg ebédel. — Ja, az más, mert attól fél­tem, hogy ezután a bőséges ebéd után autódaruval emel­nek ki az étteremből. Fazekas László Érdemes ismertetni a beta- karítás megváltozott módját is. Az aratás mindenkor a legve- rejtékes-ebb, legnehezebb mun­ka volt a parasztság számára. Ugyanakkor igen nehéz feladat volt a nagy munkaerő-szük­séglet és Szervezési munka mi­att a nagyüzemek vezetői szá­mára is. Ez a felfogás ma ná­lunk már megváltozott. A szo­cialista ipar munkája, a Szov­jetunió segítsége révén évről évre több gép áll rendelkezé­sünkre. leegyszerűsítették az aratási munka nehézségeit, s ma már az aratás nem tarto­zik a nehéz termelési felada­tok közé. 1959. évben az ara­tást az összes területnek több mint 90 százalékán géppel, s csupán 9,5 százalékán végez­tük kézzel. Külön dicséretes szép ered­mény az, hogy a Domoszlói Á. G. 100 százalékban géppel vé­gezte az aratást. A Hevesi A. G. 1249 holdból csupán 15, a Füzesabonyi A. G. pedig 1704 holdról 50 holdon végzett kézi aratást. Legkedveltebb gép a kom­bájn. Az 1959-es erősen csapa­dékos év bebizonyította, hogy a leghiztosabb. legkevesebb veszteséggel dolgozik még ilyen időben is a kombájn. Előfor­dult, hogy északibb fekvésű gazdaságban, ahol a gépi a~a- tás — éppen kombájn hiányá­ban — nagyobb területen volt elvégezve, a keresztekben igen nagy csírásodás következett be. A lábon álló termény, még ha az eső miatt késve is, de egész­ségesen került a kombájnnal betakarításra. A kombájnara­tás rovására igen sokan a szalma veszteségét hozzák fel; Kétségtelen, hogy a kom­bájnaratás a szalma egy ré­szének kiesését jelenti, de a be nem takarított szalma meg­felelő mútrágyakiegészítéssel a talajba leszántva, növeli a szerves-anyagkészletet. Csak­is a gépi betakarítás teszi le­hetővé azt, hogy az aratás ilyen nagy területeken gyor­san befejezést nyerjen, s meg lehessen kezdeni a nyári talaj­munkát. Gazdaságunkban a követke­ző tényezők biztosították a ka­lászosok magas termésered­ményeit: A korai talajelökészitésseí biztosítottuk a beéredett ta­lajt. Száraz éghajlati viszo­nyaink között ezt elérni igen nehéz. Ebben elsősorban is nélkülözhetetlenül szükséges az, hogy az elővetemény leke­rülése után azonnal végezzük a munkát. Még így is ered­ménytelen a két tehénkével, vagy lóval végzett próbálko­zás, ehhez a munkához erős gépekre, erős munkaeszközök­re van szükség. Csakis ilyen eszközökkel biztosítható az, hogy vetésre a talaj megfele­lően legyen előkészítve. Igen fontos a korai vetés. Ez azt jelenti, hogy megyénkben legkésőbb október 20-ig befe­jeződjék a vetés. Ezt a sza­bályt az állami gazdaságok már évek óta betartják. Maga a vetési idő döntő hatással van a terméseredményre. Az egyéni termelők 1959 őszén csak a novemberi esős idők után, — vagy alatt tudtak szántást és vetést végezni, vi­szont az állami gazdaságok a rendkívül száraz ősz ellenére, október hó 20-ig 85 százalék­ban, pár nappal később, — tel­jes területen, az eső megindu­lása előtt — befejezték az őszi búza vetését. Természetesen, elengedhe­tetlen a jó minőségű tiszta, s megfelelő mennyiségű vető­mag. A talaj táperejének meg­felelő alap- és fejtrágya. A fejtrágyát lehetőleg a téli hó­napokban, — január, február — szórjuk ki, mert a későbben adagolt műtrágya előidézője a megdőlésnek. Az előbbiekből láthatjuk, hogy a nagy termések elérése nem lehetetlen, nem is csak az időjárás függvénye, hanem a céltudatos, okszerű, megfon­tolt munka eredménye volt. Lódi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents