Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

4 NÉPÜJSÁG I960, február W., csütörtök Lueaszéke ? Nem, mert a Lueaszéke, az mindössze tizenhárom napig készül a mestere kezében, a híd pedig, amelyik Űjlőrinc- falva határában ívelné át a Laskó-patakot, már három tel­jes éve készül az Űtfenntartó Vállalat jóvoltából. Három éve csinálgatják, mert azért az tagadhatatlan, hogy valamit mindig tesznek hozzá. A múlt­kor még csak a pallókat lát­tuk, aztán betonoszlopokat, most már ott tartunk, hogy pi­ros míniummal bevont vaspal­lók is vannak, sőt mi több, a napokban már a karfa is meg­jelent. Szóval, a lucaszék sem­mi ehhez képest. Ez az igazi! Három évig építeni egy ilyen kis hidat.- d. ­— 93 EZER forintot fordí­tanak a tarnabodiak a köz­ségfejlesztési alapból a tűz­oltószertár építésének befe­jezésére és a kultúrház tata­rozására.- A HEVESI földművesszö­vetkezet jéggyártáshoz szüksé­ges gépeket vásárolt. A gépek beszerelését már megkezdték és a nyár folyamán teljes ütemben megkezdik a jég gyártását. — EGY TRAKTOR vásár­lását tervezik a sarudi Dó­zsa Termelőszövetkezet tag­jai. A gép vásárlásához saját erőből már 33 ezer forintot tartalékoltak.- AZ EGERSZALÓKI Vörös Csillag Termelőszövetkezet az 1959-es évet jó eredménnyel zárta. Elkészítették a zárszám­adást, a tsz dolgozóinak egy munkaegységre 54 forintot fi­zettek. A közgyűlés után a szövetkezet dolgozói közös va­csorával egybekötött ünnep­ségen vettek részt. — 300 NAPI társadalmi munkát vállaltak egy kétszáz méteres bekötő út építésénél a gyöngyösi Új Élet Termelő- szövetkezet tagjai. A bekötő töc r köziponti telephelyükhöz épül.- AZ EGRI JÁRÁS terme­lőszövetkezeteiben most jelö­lik ki az egészségügyi felelő­söket. Ezek részére március hónapban háromnapos tanfo­lyamat rendeznek Egerben, amelyen ismertetik az egész­ségügyi feladatokat. — NYOLC FIATALT kül­denek el traktorosiskolára a boldogi Béke Termelőszövet­kezet tagjai, hogy helyben biztosíthassák a vásárolandó gépekre a szakembereket.- AZ EGRI Finommechani­kai és Vasipari Vállalat 1960- ra 12 milliós keretszerződést kötött erősáramú berendezések gyártására. Több megrendelés is lenne, de a tavaly üzembe­helyezett „fiatal’1 részleg az idén még több munkát nem vállalhat. — A HAZAFIAS Népfront vámosgyörki szervezete öt előadásból álló előadássoro­zatot tartott a tél folyamán, amelyeken a tanácstörvénye­ket, a mezőgazdaság idősze­rű kérdéseit, a községfejlesz­tést tárgyalták meg. A soro­zat utolsó előadását ezután tartják, ahol a pártkongresz- szus anyagát tárgyalják.- FEBRUÁR 15-től március 31-ig tartják a kisipari szövet­kezetek 1959. évi mérlegzáró közgyűléseiket. A háromezer­száz főt számláló tagság nagy érdeklődéssel várja a közgyű­léseket, hiszen a szövetkezeti mozgalom egyévi munkáját értékelik és a következő egy esztendőre kijelölik a legfon­tosabb feladatokat. — A BUGÁT Pál ismeret- terjesztő mozi rendezésében a csehszlovák nagykövetség szép színes filmeket mutat be a Magas-Tátráról s népük technikai - képzőművészeti eredményeiről 18-án, csütör­tökön délután öt órakor a Bródy-mozi helyiségében.- AZ ÉM HEVES MEGYEI Építőipari Vállalatnál legjob­ban féltett kincs a csehszlo­vák gyártmányú agregátor. A különösen mostoha körülmé­nyek között levő, távolabbi építkezéseken jól kihasználják a praktikus „masinát”. Ez a gép áramot termel, amivel vi­lágíthatnak a munkásszállá­son, nappal meg villanyhegesz­tésre fordítják energiáját. AZ ŰTTÖRÖSZERVEZET egyre több olyan gyermek, ifi és felnőtt vezetőt számlálhat, akik nemcsak lelkesedéssel, de alapos tudással irányítják a csapatok, őrsök összejövetelei;, és a foglalkozások során így sok pajtás sajátítja el azt az elméleti, ideológiai és gyakor­lati biztonságot, ami az úttö­rőt úttörővé teszi. Ennek a munkának komoly előfeltétele az, hogy ne csak a városokban, hanem kisebb köz­ségekben, sőt a tanyákon mű­ködő úttörővezetők is meg­kapják valahol a szükséges képzést. Többek között ezt a célt is szolgálná a füzesabonyi „Micsurin-állomás”. Elsődle­ges feladata — jó néhány év­vel ezelőtt az volt —, hogy a természet egyszerű szeretete. a természetben előforduló jelen­ségek egyszerű tudomásulvéte­le helyett arra nevelje az út­törőket, hogy maguk is aktívan vegyenek részt ennek megfi­gyelésében. sőt, változtatásá­ban.- öt-hat éve még csak a meteorológiai szakkör tagjai járkáltak fel naponta a „Mi- csurin-állomás’‘ kertjében álló — saját készátményű — meg­figyelő szekrényhez. Bejegyez­ték az adatokat, megállapítot­ták a szélirányt, s a kisvörös- nyákkendős büszkén mondta otthon az apjának: — Édesapám! Iparkodni kell a szénahordással, mert olyan irányból fúj a szél. ahonnan esőt szoktunk kapni! AZTÄN GYEREKES kíván­csisággal, enyhe borzongással megkezdődött a boncolás, ké­szültek a preparátumok, szem­léltető eszközök, s ha mind­ebbe belefáradtak, jött a tár­sasjáték, a ping-pong, a sakk. Tavasszal vidám nótaszó ver­te fel az állomás környékét, a kísérleti parcellákon folyt a munka. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kálvária EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szaipan utolsó asszonya GYÖNGYÖSI PUSKIN Tamangó (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Vörös tinta HEVES Nincs előadás FÜZESABONY A kettőnk titka PÉTERVÁSARA Nincs előadás Fekszik, hanyatt az ágyon, szájában a láz undorító ízei olvadoz- nak, s feje olyan tom­pa, mintha csak egy vékony cémaszal tar­taná össze a törzzsel — beteg. A szoba üres és már sötét. Pontosab­ban, még csak az álmo- sító szürkület ólálkodik a bútorok között, meg­nyújtva formájukat, el­takarva a szoba sar­kait, befedve a meny- nyezetet, amely már a végtelen sötétségbe lát­szik veszni. Az utcáról, mintha vattán szűrnék, apró kis zajok kúsznak fel, s be az ablakon, ál­landó emlékeztetőként, hogy egyedül van, hogy beteg, hogy fekszik, hogy kiszolgáltatott. Ezrek és százezrek terveznek, sietnek, ál­modoznak holnapot, az egészségesek kegyetlen biztonságával, csak ő fekszik némán, birkóz­va a lázzal, amely időn­ként ráugrik, mint va­lami kiéheztetett szörny. Senki. Semmi. Csend. Fél. Gyerekkora óta Kajavác és a hosszú élet Nagy érdeklő­déssel olvasom az újságok hasábjain, hogy egyre több és sikeresebb eredményt érnek el a tudósok az öregedés titkának kutatásában, s már azzal biztatnak, hogy nem is olyan soká: mondjuk mi majd a nyolc­van éveseknek, hogy taknyos, mit értesz te még ah­hoz, hisz most jött le a tojáshéj a há­tadról. Becsülöm a tudományos ku­tatásnak ezt az ágát, mert kora gyerekségem óta nagyon szerettem és szeretek élni és azt sem szégyel­lem bevallani, hogy minden vá­gyam: írjanak majd rólam az új­ságok, mint sző­kébb hazám leg­öregebb férfiáról. Mert érdekes azért az ember. A rövid nadrágot, s a tejbekását meg­lehetősen férfiat- lannak tartotta abban az időben, amikor a férfias­ság, mint cél, még előttem állt, most meg valahogy úgy vagyok, hogy egy jó kis zamakóért elmennék a világ végére is, ha a zamakóhoz pelen­ka, tejfog és gu­minadrág járulna. Sajnos, azonban ezek az idők vég­érvényesen el­múltak, arról már szó sem lehet, hogy újbóli gyer­mekségemmel kezdjem elölről és hosszabbítsam meg ezzel az éle­tem. Marad tehát a tudomány, amely borjú­embrió kivonattól és hormonos vegy­szerektől kezdve, már mindennel próbálkozik, re­mélem, nem is so­káig késlekedve a teljes sikerrel. Mindenesetre, ne­kem egy kérésem volna. Ha majd ezek a csodasze­rek már SZTK- receptre kaphatók lesznek, Ka javáé­nak ne adjanak belőle. Ez a Kaja­vác egy undorító fráter, s az egész hosszú élet nem fog érni egy rövid életet sem, ha bár­gyú tekintetével ott ügyetlenkedik majd ő is körülöt­tem. Kajavác osz­tályvezető elé­gedjék meg azzal, ne akarjon Matu­zsálem is lenni, mire jó a kivált­ságok ilyen hal­mozása? Hát nem igaz? Én azért meg fogom siratni sze­gény Kajavácot! (egri) GYURKÖ GÉZA: cÁ (éleLmi I960. FEBRUAR 18., CSÜTÖRTÖK Névnap: SIMON A Nap kél: 6 óra 48 perckor, nyugszik: 17 óra 10 perckor. 1825-ben született JÓKAI M Ó R, a legnépszerűbb ma­gyar regényíró. Petőfivel együtt 1848 márciusában részt vett a forradalomban. együtt szer­kesztették az Életképek című folyóiratot, ő alapította az üstökös című élclapot, majd Hon című napilapot. Regényei a magyar múlt leg- :ülönbözőbb korszakainak ha­ladó hőseit idealizált ábrázolás­sal mutatják be. Mesemondá­sával, elbeszélő készségével és örök emberi humorával irodal- nunk egyedülálló tehetsége. Első regénye a Hétköznapok. Müvei 110 kötetben jelentek meg. Jókai 1904-ben halt meg. 215 éve született ALESSANDRO VOLTA olasz fizikus, ö ké­szítette az első villamos áramforrást és állapította meg az egyes anyagok elektromos feszültségi fokát. Volta 1827-ben halt meg. 1945-ben alakult meg nálunk a nők tömegszervezete, az MNDSZ. 1948-ban kötötték meg a Szovjetunió és Magyarország között a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést. JÓKAI MÓR egyszerűen elfelejtette a félelmet, a riadt, szájtikkasztó vacogást az ismeretlentől és megfoghatatlantól. És most fél. Igen, a halál­tól is, meg mástól is fél. Az egyedülléttől, az árnyaktól, a láztól, az utca zajaitól, még a tűz halk percegésétől is együtt és külön-kü- lön. Jó volna megfor­dulni. Nem mer, nem is tud. Érzi, ha akarna, se tudna megfordulni, most már így kell ma­radnia az idők végeze­téig ... Voltaképpen mi a halál? Álom... Olyan, mint az álom. Lehúny- ja a szemét és nem nyitja fel többé. Nem érez semmit, atomjai visszakerülnek a min- denségbe, átrendeződ­nek, új atomos szerke­zetet alkotnak, új ré­szei lesznek egy egész­nek, valami ismeretlen egésznek. Ennyi az egész. Álom... És senki sem tudja majd, mikor jött ez az álom, hirtelen, feltartóztathatatlanul. Senki... Az utcán lépések ko­pognak. A felesége lép­tei. Megismeri, az ap­ró, szapora kopogást, látja is az asszonyt, amint elnyűhetetlen táskájával a kézben, szaporáz végig az ut­cán. Kip ... köp... kip... köp ... Ezek az 6 léptei. Siet. Talán még ideér, mielőtt az álom jön, talán nem is jön az álom, ha ideér... Kip.. . köp... kip ... köp ... Megállt. Nem hallani a lépteket, va­lakivel beszél, nyugod­tan, gondtalanul, eszé­be sem jut, hogy ott fenn, a lakásban, a sö­tét árnyak mélyén bir­kózik valaki a legsöté­tebb árnnyal. Szeretne felkelni, odamenni az ablakhoz, kinyitni és kiabálni, nagyon hangosan kia­bálni: — Gyere ... gyere ... mert... — de nem tud felállni, nincs ereje hozzá, ahhoz sincs ere­je, hogy akarjon, hogy küzdjön már az éle­téért. Kip... köp... kip... köp ...: a léptek újra megindulnak. Most lépett be a ka­pun. Most ott van a lépcsőház alján, érzi, egész testében érzi, , hogy lassan, kényel­mesen halad fölfelé a lépcsőn, fokról fokra, néha megpihenve. Las­san jön, nagyon las­san ... ideér-e addigra, vagy nem ér már ide az ő számára sohasem? Most felért az emelet­re, már itt van ezen az emeleten, ahol a hálál ólálkodik, a halál is ott volt, ott van az ajtó A téli időjárás gyakran te­szi próbára a színházak veze­tőinek idegeit. Ha az énekes influenza következtében nem tud fellépni, akkor valakinek be kell ugrania. így történt ez most is: Szabadi József a Luxemburg grófja bemutatója után nem vállalhatta a szere­pet. Szombaton délben úgy lát­szott, hogy az esti előadást le kell mondani, bár az egri kö­zönség nagyon kedveli az ope­rettet. Benkő Béla, a nagy fel- készültséget és komoly próbá­kat kívánó szerepet vállalta, „beugrott” és a darab sikere­sen „fut“’ azóta is. Színházi tá­jékoztatás szerint pár napon belül gyógyul Szabadi József, és akkor a két tehetséges éne­kes felváltva énekel a Luxem­burg grófjában. ♦ A színházban és a próbater­mekben három darab bemuta­tójára készülnek. Előrelátható­lag március közepén kerül a közönség ele Garcia Lorca két kisebb színpadi alkotása: a Csodálatos vargáné és a Don Perlimpin. Az első darab ze­néjét Csenki Imre, a máso­dikét Vass Lajos írta. A dara­bokat Vass Károly réndezd, főbb szerepeit Stefanik Irén, Magda Gabi, Gyuricza Ottó és Csapó János játsszák, míg a többi szerepekben hálás fel­adatokat oldanak meg Csala Zsuzsa, Olasz Erzsi, Lenkey Edit, Erős Irén, Varga Ilona, Varga Edit, Kelemen Márta, Benkő Béla, Czeglédy Sándor és Fekete Alajos. A Lorca ál­dott, s egyszerre indul­nak: nyílik az ajtó. Ki ér ide előbb? Halk kattanás, fény önti el a szobát. — Aludtál? — Nem ... — Hogy vagy? — te­szi le táskáját, s hűvös kezét ráformázza a fér­fi homlokára. — Jól... — Nem volt rossz egyedül? — Miért lett volna.. Pihentem, gondolkod­tam erről, arról... Iga­zán, egészen jó volt egyedül... — Ó, én meg hogy siettem — mosolyodik el az asszony. Pedig hazudott, nem sietett, megállt a ház előtt, még a ház előtt is meg­állt ... — Kár volt — intett és ebben a pillanatban valóban úgy érezte, hogy kár volt sietnie, teljességgel kár és be- húnyta a szemét. Jó volt hallgatni az egész­ség hűvös, puha zaját a szobában, az egész lakásban. Szégyellte magát, hogy félt. tál teremtett világot Pásztor Péter díszletei fogják „külső­leg” illusztrálni. ♦ Április 4-re, hazánk felsza­badulásának 15. évfordulójára Sprok György rendezésében Darvas József Kormos ég című drámáját mutatja be a színház. A Budapesten már nagy si­kert aratott darabban Kár- páthy Zoltánt, Paláncz Feren­cet, Ruttkai Máriát, Kovács Máriát, Pusztai Pétert, Pálffy Györgyöt, Kürtös Istvánt, F. Nagy Imrét, Kanalas Lászlót, Dánffy Sándort, Hor­váth Ottót és Kleszó Imrét fogjuk látni. A darab az 1956- os események sodrását és azok drámai feszültségét mutatja be. ♦ Javában folynak Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című darabjának a próbái is. A Kozaróczy József által ren­dezett darab bemutatóját mél­tán várja nagy érdeklődéssel az egri közönség, mert több generáció könnyezte meg Nyi­las Misi sorsát, a halhatatlan Móricz-regény olvasása köz- ben. Nyilas Misit Magda Gabi alakítja majd. A drámai képes­ségeit erőteljesen bontogató fi­atal művésznő (a legutóbbi iro­dalmi színpadi szereplése Luj­za alakjában, emlékezetes él­mény!) bizonyára sikerre viszi ezt az érzelmekre ható és igaz játékot. Hálás feladatokat kap a darabban Pálffy György, Csapó János, Kürtös István, Ruttkai Mária, Kürtös István, Lenkei Edit. Olasz Erzsi, Var­ga Edit. Fekete Alajos, Antal László (a közönség köréből sürgetik gyakoribb szereplé­sét), Herédi Gyula, Fábián Jó­zsef és Béres László. A tanuló­kat az egri 1. sz. Általános Is­kolából válogatták ki a darab­hoz. ♦ Ibsen Nórája változatlan si­kerrel szerepel a megye köz­ségeiben. A közeli napokban Sírok, Kisköre, Heves, Abasár színházkedvelő közönsége él­vezheti a nagy norvég író ki­tűnő drámáját. A Nóra a me­gye községeiben előreláhatólag március közepéig marad mű­soron. (f. a,.) műsora: Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Kisfaludy-bérlet) Kiskörén este 7 órakor: NÓRA Bizony, ez kicsit múlt idő­ben hangzik, és így is van. Ma is létezik a „Micsurin-ál- lomás". de nincs otthona. Két egymástól távol eső helyiség­ben dolgoznak a pajtások, a meteorológiai szekrény is ide­gen területen szomorkodik. S mivel az állomás nem egy­szerűen kísérleti telep volt, hanem amolyan kis úttörőház- féle, ahol a környékbeli falvak úttörővezetői képezték és ké­pezik ma is. annál nagyobb veszteséget jelent szétszóródá­sa. jelentőségének vesztése. Ezek a puszta tények. A sok helybeli és vidéki csapat le­endő vezetőit még képzik, mert hiszen az tanfolyamszerű, időhöz kötött valami. Most is ünnepélyes teaesttel zárult egy őrsvezető tanfolyam. Egerfar- mos. Donnáiul, Szihalom, Be­senyőtelek, Mezőtárkány és Kál iskoláiból jártak be ide a pajtások. Komoly, lelkiismere­tes munkával elsajátították az első próba anyagát, s ez lehe­tővé teszi azt, hogy az őrsi összejövetelek tartalmat, célt kaptak. Ha egy régi csapat- vezető betoppan ma egy őrsi gyűlésre, meglepődve láthatja, hogy mire képesek a mi gyer­mekeink. Természetesen elő­fordulnak még olyan eseteit is, hogy az őrsi gyűlés eredmé­nye egy ablaküveg betörése. Ám, hogy ilyenek ne történ­jenek meg, s az őrsök tagjai szeressék a foglalkozásokat, azért kell megfelelően képzett vezetőkre bízni a vezetést. Ez megint csak úgy válik lehe­tővé. ha van hol dolgozni és szórakozni. Azt nem szabad el­felejteni, hogy a gyermek — gyermek. Lényének még csak egyik része, — a kiseb­bik — a komoly munkát sze­rető. Másik fele ösztönösen játszani kíván. Tudja ezt Hoblyák János, a ..Micsurin-állomás’“ vezetője is. azért ül most szomorúan a kis szobában, ahol eléggé összezsúfolódott a sokféle szakkör anyaga. NEM TUDJA, VAGY NEM akarja megmondani, de azért valaki mégis hibás, mert lehe­tetlen, hogy ne gondoljanak a kicsikre, a felnövekvő nemze­dékre. Valakinek napirenden kellene tartania ezt a kérdést, valamilyen úton-módon visz- szaállítani a régi otthont, hi­szen a gyermekek ideológiai nevelésében igen nagy feladat hárul az úttörőszervezetre, s talán úgy is lehetne mondani, hogy az ideológia gyakorlati átültetését mi sem szolgálja jobban, mint a természetben való tudatos búvárkodás. Azért, hogy a füzesabonyi pajtásoknak meg legyen a ré­gi. kísérletekben, eredmények­ben gazdag „Micsurin-állomá- sa”, hogy a pajtások tudjanak hol összejönni, játszani, hogy a környező falvak úttörőinek is legyen egy központi otthona és még sok másért, az arra hivatott szerveknek jó lenne, ha kedves gondjai közé tar­tozna a „Micsurin-állomás” sorsa! Cs. Ádám Éva Otthont kér a füzesabonyi „Micsurin-állomás"

Next

/
Thumbnails
Contents