Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

4

NEPÜJSÄG

¥96«. február f.» s«er®»

Ili üst

I vágyak teljesülnek...

Egy esztendővel ezelőtt még csak a csupasz falak meredez- tek az égnek, de a nemrég elbúcsúzott 1959 utolsó napjaiban mégis sikerült átadni rendeltetésének az egerszóláti kul- túrházat. Nagy szó ez a község életében, hiszen a kis hegyi falu egyetlen szórakozóhelye eddig csak a kocsma volt, vagy a pincék, ahol esténként összegyűltek a fiatalok. Sgk munka, pénz, áldozat fekszik az új kultúrházban. Dolgoztak itt felnőttek, gyerekek, tanítójukkal együtt, és most, amikor átvették a kultúra új fellegvárát, nyugodt szívvel mondhatjuk el, hogy „benne van a mi munkánk is’’. Ma már lemezjátszós rádió, televízió is található az új kultúrházban és a község fiatalsága előtt nyitva áll a tanulás, a szórakozás útja. örülnek ők is, örülünk mi is a szép kultúrháznak.

(sz... y)

— KÖZÖS mozilátogatáson vett részt a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium nevelőtestülete és a tanuló ifjúság. A Hruscsov Amerikában című filmet tekintette meg.

— BALATON községben felszerelték a hangoshíradó hálózatot. Az egri járás egy községében újra megszűnt a dobszóval való híradás.

— A GYÖNGYÖSI járási kommunista ifjúsági szövetség a KISZ-titkárok részére egyhetes tanfolyamot rendez, amely tanfolyamon pártunk VII. kongresszusának anyagát dolgozzák fel. Ugyancsak ez alatt az egy hét alatt beszélik meg a KISZ-titkárok, a szervezetek eredményeit, illetve hiányosságait is.

— TELEVÍZIÓS készüléket vásároltak Andornaktálya, Demjén, Felnémet és Szilvásvárad községek tanácsai. A televíziós adásokat a község lakói rendszeresen látogatják.

— 273 EZER forintos költséggel építtetett kutat a nagy- tályai legelőn a községi tanács. A kút elkészültével megoldódott a jószágok ivóvíz ellátásának problémája.

— A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban igyekeznek kialakítani az új munkacíklusokat, hogy ezzel is fokozzák a termelékenységet. A tervezéssel elkészültek a gyár vezetői, a kivitelezést az osztályok dolgozói végzik.

— FEBRUÁR 2-ÁN Egerben a járási tanács épületében tanácsülést tartottak. Napirenden szerepelt a végrehajtó bizottság beszámolója a termelő- szövetkezetek helyzetéről. A tanácsülésen megjelentek a járás tsz-elnökei, a tsz-községek VB-elnökei, valamint a szövetkezeti mozgalmat patronáló üzemek vezetői.

— AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban felülvizsgálják, milyen tényezők akadályoz, ták a gyár vezetőit abban, hogy a műszaki intézkedési tervet csak 60—70 százalékban tudták megvalósítani az elmúlt évben.

— AZ EGRI szakszervezeti kultúrotthon központi színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatja be a megyében Nico- démi Tacskó című háromfelvo- násos vígjátékát. Vasárnap este 7 órai kezdettel a péter- vásári járási kúltúrotthonban lépnek fel.

— Á MEGYE ipari üzemeiben 1959-ben sok értékes újítással tették még könnyebbé, gazdaságosabbá a termelést az újítók, és munkájuk 20 millió forintot eredményezett az üzemekben.

— A MEGYEI tanács végrehajtó bizottsága február elsején ülést tartott. Csank Lajos osztályvezető ismertette az építési és közlekedési osztály jelentését, majd második 1napirendként Vajda László, a mezőgazdasági osztály vezetője az expressz öntözési rendszer elterjedésének lehetőségeit ismertette.

j^Olvasdl j

Terjeszd!

O népo^Agot

A jónak és a rossznak éneke

RITKA MŰVÉSZI élmény- nyél gazdagodott a hatvani Irodalmi Színpad vasárnap esti előadásának közönsége. Erről az előadásról csak a lelkesedés hangján lehet szólni. Azt hiszem, nem tévedek, ha az összképet nézve, ezt az előadást az eddigi műsorok csúcsának tekintem. Az irodalmi est összeállítása, megtervezése, a legelvontabb művészi tételek ember-közeibe hozása, ötletes megrendezése, a minimálisnál is kevesebb technikai lehetőség kihasználása mind arra mutatnak, hogy ez a kis lelkes gárda, rövid működési ideje alatt, méltán keltett országos figyelmet és megbecsülést és jogosan igényli a városi és megyei hivatalos szervek intenzívebb szellemi és anyagi támogatását. Igen lehangoló volt, hogy az előadáson csak két hivatalos személyt láthattunk: a városi művelődési felügyelőt és a makói Irodalmi Színpad vezetőjét.

El kell hinnie mindenkinek. hogyha a hatvani Irodalmi Színpadot felviszik Budapestre minta-előadást tartani és elviszik Győrbe, országos versenyre, s elutaznak Makóról, előadását megtekinteni, akkor ez a gárda megyei viszonylatban is oly jelentős kultúr-missziót teljesít, ami megérdemli a legteljesebb figyelmet.

Az előadás egy már-már elfeledett századeleji költőnk: Bányai Kornél „A jónak és a rossznak éneke’* c. versének gondolatai köré épült fel: az élet a jónak és a rossznak, a Gonoszságnak és a Jóságnak a harca. E harc. mely az egész emberiség életét jellemzi, feltalálható egy ember életében is és miként az emberi történelem: a művészet is bizonyság arra. hogy bármily hatalmasak a gonoszság erői, a végső győzelem az emberi jóságé. Az emberi gonoszság tort ülhet az emberék fölött, időlegestan kitűzheti véres fekete lobogóit, de a jóságat sohasem fektetheti kétvállra.

A VERSEK és drámarészletek kiválogatása és összeállítása avatott kezeikre vall, a magyar és a világirodalom, klasszikusok és kortársak alkotásainak, tégláiból lélekbemarkoló és felemelő boltívet vont fölénk az előadás és meggyőzött minket kitűzött céljának igazságáról. Elhitették velünk a szereplők a költők igazságát, hogy csak az lehet erős és csak az lehet hős, aki hisz a jó győzelmében, mert csak az képes a harcra. A pesszimista, aki csak a rossz rész-győzelmeit látja, s ebből azt az általános következtetést vonja le, hogy minden harc hiábavaló, képtelen harcolni. De az optimista, a jó győzelmében bízva, harcbaszáll, s ha mint egyén el is bukik az egyenlőtlen harcban (Cyrano, Radnóti Miklós. Anna Frank), hősiességének példája erősíti környezetét és az utódokat, s a küzdelem nem fejeződik be megadással, hanem láncszerűen tovább halad mindaddig, míg eljön az az idő, amikor a jó végleg legyőzi a rosszat.

Ángyán Zsóka két bevezető zongoraszáma: Szkrjabin:

Etüd-je és Chopin: Polonaise-e az elhangzó szavak magasságába emelte a közönséget, Sárközi Miklós költői tollal megírt összekötő szövege — melyet Fülöp Katalin mondott mikrofonba — segítette a hallgatóságot abban, hogy az egyes műsorszámokat ne csak részleteiben, hanem összefüggő egésznek fogja fel és értékelje, így tegye magáévá. Kár, hogy a kölcsönzött hangszóró az összekötő szöveg szavait nem vitte el mindenki füléhez. Az összekötőben a bevezetőként előadott Bányai-vers. egy-egy sora. mondata időnként ismételten felzengett, külön is aláhúzva az előadott művek pozitívumait. A versek és drámarészletek között fel-f elcsend ültek Radnóti Tibor hegedűjének hangjai, felesége zongora- kíséretével, s a hallgatóság a muzsikán, mint suhanó gondolán libbent egyik költőtől a másikig.

Az est szereplőd nem sajnálták képességük legjavát adni, s ez nem volt kevés. Szívós József, Dr. Ripka Kálmán és Lestyán Katalin mesterhármasa kimagasló teljesítményt nyújtott. Szívós Lucifer-je, Frank-ja, Ripka Cyrano-ja és

EGRI VÖRÖS CSILLAG

A megfelelő ember (szélesv.) EGRI BRÖDY

Tenger törvénye GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hruscsov Amerikában GYÖNGYÖSI PUSKIN Felfelé a lejtőn HATVANI KOSSUTH Hetedik kereszt PÉTERVASÁRA

Szegény gazdagok HEVES Bogáncs

Lestyán Katalin Roxan-ja luváló színészi munka volt. Versmondásukat is csak dicsérni lehet. Szívós Kosztolányitól a Számadás-t, Ripka Bányai Kornél címadó versét és Ady Az ős Kaján-ját, Lestyán Arany Vörös Rébék-jét tolmácsolta megragadóan. Mellettük versmondásban Kanyó Gábor (Vörösmarty: Előszó és Karinthy Frigyes: Mene tekel), drámarészletekben Musztafa Fuat- né, Fülöp Katalin és Antal József kifogástalanul oldotta meg feladatát. Musztafáné a Csongor és Tünde Mirigy-jé- ben élővé varázsolta a rútság és gonoszság megszemélyesítőjét a lángra lobbantott kút mellett. Az együttes újoncai: Vízy Mária, Dr. Gaál Miklós és Zelnik János is tehetséges ígéretek, de meg kell még tanulniok a színpadi mozgás szabályait. Kanyó Gábor versmondása ugrásszerűen fejlődik, de nemcsak hangját, és arcát, hanem egész szívét és testét is át kell adnia a költőnek.

S nagyon szeretné a közönség, ha Lestyán Katalin gondolna arra: nem elég. ha csak Cyrano hallja Roxan szavait, az utolsó sorokban is, hallani szeretnék a suttogást is. Oly kiváló színészi játékot nyújt, hogy ennek a kérésnek teljesítése nem lesz számára nehéz feladat.

VÉGEZETÜL meg kell említeni azt is, ami a műsorból nagyon hiányzott azoknak is, akik egyébként a két remekművet ismerik: a lesokszorosí- tobt műsortól eltérően nem hallottuk Radnóti Miklós: Levél a hitveshez és Simon István: Buchenwaldi rapszódia c. versét

Forgács Károly

FÜZESABONY

Pár lépés a határ

Egerben este 7 órakor; NÓRA

(Bianco-bérlet)

Farkaslyukon este 7 órakor: BÁSTYASÉTÁNY 77

I960. FEBRUAR 3., SZERDA Névnap: BALÁZS

A Nap kél: 7 óra 10 perckor; nyugszik: 16 óra 47 perckor:

225 évvel ezelőtt, 1735. február 3-án született IGNACZY KRA- 3ICKI lengyel költő és meseiró. Szatírái kora társadalmát bírálják, Monachomachia című költeménye a kolostorok meddő életét figurázza ki. A Chocimi háború című eposza árgyát a XVII. század lengyel örténetéből vette. Krasicki 1301-ben halt meg.

35 éve halt meg OLIVER HEAVISIDE angol fizikus. Róla nevezték el a Föld felső légkörének (Ioniszféra) a rádió rövidhullámait visszaverő rétegét. Heaviside 1850-ben született.

Tiszta szándék,

— kevéssé sikeres folytatás

Óda a repüléshez, — ezzel a címmel hívta az . egri közönséget műsorára a Kisipari Szövetkezetek Heves megyei Szövetsége. Dicséret illeti az ilyen kezdeményezést, de ami a kivitelezést, magát az előadást illeti — nos, arról már nem szólhatunk teljesen csak az elismerés hangján. Miért?

Először is, az egri Irodalmi Színpad műsoraiból már megszokta a közönség, hogy egy irodalmi műsornak fonala, egy gondolatköre van, amely köré csoportosítják az egyes műveket

Nos, ennek a műsornak nem volt ilyen központi gondolata. Fiatal költők verseit tolmácsolták az előadóművészek, mindenféle összekötő szöveg nélkül, s így a műsor egésze nem adott egységes mondanivalót. A bevezetőt mondó Horváth Zsigmond író szavai után azt reméltük, hogy a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő nagy élményeit, változásait kapjuk a bemutatott művekből. Valójában csak a Keres Emil igen jó tolmácsolásában előadott Győré Imre: Vers a szocializmusról című és G. Szabó László: Fehér rapszódia című műve jelentett ilyen élményt.

Garai Gábor Odüsszeusz című művének egy részletét tolmácsolta Sütő Irén és Keres Emil, a Néphadsereg Színház művésze, de egy rövid összekötő s magyarázó szöveg nagyon hiányzott ehhez a közönség által csak igen kevéssé ismert műnek a megértéséhez.

A szándék tehát kevés. A megvalósításhoz nagyobb körültekintéssel és alapossággal kellett volna hozzálátni. A másik probléma, amiről szólni kell az előadás után, az, hogy nem ezt ígérték a műsor rendezői. A nagy plakátok, s az aranykeretes szép meghívó többek között Orosz Júlia, Básti Lajos Kossuth-díjas művészeket, s Jámbor László érdemes művészt is ígérték. Nos, ezeket nem láthatta az egri közönség, helyettük másokat állított színpadra a rendező- szerv. Igaz, Orosz Júlia helyett Takács Paula énekelt, Jámbor László helyett pedig Radnai György, s Fejes Endre „Élő Klára” című novelláját pedig nem Básti Lajos mondta élj hanem Ungvári László olvasta fel. Igen, Kossuth-díjas művészünk felolvasta a novellát, s így ebben az előadás*- módban nem jelentett különösebb művészi élményt.

Mikes Lilla most is remekeit műsorával és sikert arattak Kun Zsuzsa és Fülöp Viktor, az Operaház magántáncosai is.

összefoglalva, többet vártunk ettől a műsortól tartalomban, másrészt úgy gondoltuk, hogy el is jönnek azok a művészek, akiket a plakátok hirdettek. A műsort az OKISZ készítette elő, úgy látszik, nem valami jól, pedig sok-sok forintba került ez az előadás, az egri közönség pénze, s a szövetkezetek pénze van benne, s vigyázni kell mindkettőre.

(márkusz)

Régen leszállt már az estei

amikor megérkeztünk a dim- bek-dombok hátán épült faluba. Itt, Bodonyban, az egyik sor ház a völgyben, a másik a domb oldalában, a harmadik meg éppen a domb tetején épült, mintha versenyezni akarnának egymással, hogy ki lát messzebbre, túl a falucska határain.

özv. Farkas Bertalanná házát a Kossuth utcában találtuk meg, amelynek eleje a völgyben van, a vége pedig felkanyarog egészen a part oldalába.

Amikor először kérdezősködtünk felőle, csak gondolkodtak, tűnődtek az emberek, de amikor megtudták, hogy a babaöltöztető asszonnyal szeretnénk találkozni, mindjárt értették, hogy kiről is van szó,

Farkasné éppen egy régi, szúette szövőszéken vetette a fonalakat, édesanyja pedig, mint afféle öreg néni, a vén guzsalyt vette elő és orsóper- getéssel, fonogatással tölti el a hosszú téli estét.

Ügy mondják, a szövő-fonó asszonyoknál nem áll nehéz helyen a beszéd, mert jobban megy a munka is, ha közbe- közbe elbeszélget egy kicsit erről-arról, a világ soráról az ember.

— Itt a faluban sok helyen divat még mindig a fonás, szövés — kezdi a szót Farkasné, aztán arról beszél, hogy most éppen a Hevesi Háziipari Ktsz- nek dolgozik, mivel tőlük kaptak megrendeléseket. Azt is elmeséli, hogy az elmúlt esztendőben Tamaörsön részt vett egy szövőtanfolyamon, ahol megtanult torontáli saönyeget

Híres lesz a bodonyi népviselet

szőni és mint meséli, akkor kedves háziasszony a szoba látta meg azt a sok-sok szép felé, ahol az ágy tetején szé- babát is, amelyet a Hevesi Há- pen, egymás mellett sorakoz- ziipari Ktsz-ből szállítottak az nak az utazásra elkészített ba- ország különböző tájaira. bák. Bizony, szemkápráztató

— Szóval így lettünk baba- látvány ez a sok szép, díszes öltöztetők... — és alighogy ki- ruhába öltöztetett baba, de kü- mondja munkatársa nevét, Ionosén akkor néz nagyot az máris belép az ajtón Kovács ember, amikor Kovácsné, kezébe véve az egyiket, máris sorolja a rajtuk levő ruhadarabokat.

— Csizma, bu- gyogó, ingváll, alsófehér, felsőfehér, kázsmér- szoknya, kázs- mér-kendő, varrott kötény, vagy ganga, ahogyan itt, a faluban nevezik, aztán fején bodor meg díszes aranycsipke mindegyiknek. — No, bizony, nehéz lenne még egyszer emlékezetből hibátlanul elsorolni ezt a

sok darabot, amelyekbe felöltöztették ezek a kedves asszonyok a bodonyi

Mihályné, akivel együtt öltöz- babákat. Nem lenne könnyű, tetik igazi, hamisítatlan bodo- de azt is meg kell hagyni, hogy nyi népviseletbe a babákat. ez a munka díszére válik mind — Itt vannak — tessékel a a két bodonyi asszonynak és

egészen bizonyos, hogy munkájukkal nem vallanak majd szégyent a hevesi háziipari szövetkezet dolgozói előtt sem.

— Pedig nemrég kezdtük csak el a babaöltöztetést — szabódik Kovácsné a dicsérő szóra.

— Alig száz babát öltöztettünk még, de reméljük, hogy a következő száz már könnyebben és jóval gyorsabban megy majd az eddiginél.

A beszélgetésbe a fonogató öreg nénike is bekapcsolódik és a múltat emlegeti, amikor még igazán bodonyiak voltak a bodonyiak, igazi népviseletben jártak, aztán nem sajnálták a fáradságot, vesződséget az öltözködéssel — szól közbe.

— Most is divat még a népviselet — kapcsolódik a beszélgetésbe Farkas Évike, aki fiatal kislány még, de máris ügyesen öltözteti a babákat és mint mondja, maga is szeretné nagyon jól megtanulni a babaöltöztetés mesterségét.

Fényképek kerülnek elő az őszi szüreti mulatságról, ahol valóban népviseletben táncoltak a fiatal párok, de máskor bizony — igaza van a néninek —, hűtlenek már a bodonyiak a népviselethez.

— Szép volt pedig, lelkem, nagyon szép volt — bizonygatja és a babákra mutat, mert azok — mint mondja — „szakasztott” olyanok, mint az idevalósi lányok, menyecskék voltak vasárnap még a régi időben.

— Ma már szállításunk is volt — magyarázza az egyik öltöztető asszony.

— Huszonhárom nagy és tizennégy kisebb babát vittek el Hevesre, ahonnan azután üzleti árusításra kerül valamennyi. Fiatal még ez az ipar nálunk, de ha a háziipari szövetkezetek szép kezdeményezése kiterebélyesedik. akkor néhány esztendő múlva minden bizonnyal már nemcsak a mezőkövesdi, de a bodonyi, a patai, meg a többi népviseletbe öltözött babákat is megismeri majd nemcsak az ország, de az egész világ.

— Szép. nagyon szép dísze a szobának a népviseletbe öltöztetett baba. — mondja az egyiti asszonyka, aztán arról beszél, hogy szinte örül a szíve, amikor valahol, valamelyik háznál megpillantja a bodonyi babát, nemcsak azért, mert szép. hanem azért is, mert ió látni, ha a magunk kezemunká jóban gyönyörködnek az emberek.

És mit szólnak mindezekhez a bodonyiak?

— A bodonyi asszonyok örülnek, hogy keletje van a bodonyi népviseletbe öltöztetett bábáknak és többen szeretnék, ha már annyi lenne a megrendelés. hogy ők is bekapcsolódhatnának a munkába, a babaöltöztetésbe.

— Hadd tudja meg a világ, hogy nem akármilyen falu ez a Bodon.y — toldja meg még a szót valaki —. mert népviselete híres volt. de mi szeretnénk. ha híres maradna ezután is.

Szalay István