Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

IftflO. február 3., szerda NÍPCISÍG tavasz előtt a minőségi borok honában — a ltom ősz ői Állami Gazdaságban KIFORROTT katasztrális hold, előnyeit rjem Kell különösen hangsúlyozni, ha összevetjük a látogatok tel­jesítményével. A kiöregedő almafák pótlá­sára 50 holdon új telepet léte­sítenek. Lökös János nemei, magyar szaklapokat mutat. — Törpe-alanyokat, úgyne­vezett bokoriakat ültetünk Ezek négy-öt év alatt termőre fordulnak, könnyebb a kezelé­sük a gépesítés szempontjábó1 is, és a termésük jóval na gvobb átlagokat biztosít. A gé­pi munkát térmészetesen már a telepítésnél is figyelembe vesszük, ennek megfelelőén ültetjük a fákat. készül az ál­lami gazda- 1960-as TAVASZRA) mg. *CfŐG4rDA&úl a bor, zania. ..............................ta, illata cs odálatos, és ahogyan meg­kóstolj ük a Szakértő mértékle­tes, figyelmes módján összé­rtékünk Lökös Jánossal: ez bi­zony pómpás. Lökös János, a Domoszló; Állami Gazdaság főkertésze el- mondja, hogy a domoszlét muskotályt kóstoltuk meg, azt a bort, amelynek talán éppen most következik a virágkora. Néhány évvel korábban így lett híres a rnedoc. Mint alt­nak idején a medocót, most éppolyan éfdeklődéssél kere­sik az emberek a muskotályt. És az állanti gazdaságúk* nincs ellenére a muskotály „karrierje“, sőt, segítik is: a kömpolti pincészetben meg­kezdjék az 1958. évi termés palackozását. A pincékben mindenütt dol­goznak most is az állami gaz­daság szakemberéi. Az elmúlt esztendőben 22,8 mázsa szöiö termett holdanként és összesen 4300 hektó bort szüreteltek. Az első fejtés már megtörtént, sőt 1416 hektó bort már átvett a MÖNIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat. A lfénezés, fejtés, munkáit végzik most a pin­cékben. — Az 1959. évi tervünkét tel­jesítettük — mondja Lökő« Já­nos, a legteljesebb megelége­dés hangján. A mennyiség terén egyedül az alma nem hozta meg azt, amire számítottak, a cseresz­nye. meggy, kajszibarack, szil­va és a szőlő egyaránt jó ter­mést adott, nem beszélve ar­ról. hogy a szőlő minősége min­den várakozást felülmúlt. Nagyszerű az új bor. Mit várnak az idei eszten­dőtől, hogyan alakul a termés 1960-ban a nagy szőlő- és gyü­mölcstermelő gazdaságban? — kérdezzük. — Már most is látni lehet — magyarázza a főkertész —, hogy az idén még az almánk Is jobb lesz, mint tavaly volt. Nézegettem a fákat és csoda­szépnek találtam a rügybera­kodást. Duzzadtak, teltek a termőrügyek, ez pedig jó ter­mést ígér. a No, igen, mint később kide­rült. a jó remény természetes következménye annak a mun­kának, amit a kilencvenhét holdnyi almáskertben az ősz folyamán elvégeztek és amit ma is végeznek. I AZ ŐSSZEL I Paróeteztek I __________ I lisztharmat el­le n, a vöröspók áttelqlő 'lájrvá* it mészkénlével irtották ki és felásták a fák alját. Ezenkívül vagy négy-öt vagon műtrágyát «■.iiMiiiiiiiHiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiiiiiiii!iaiitiiiiiiiiiiiiiiBiiii>iiiiiii!iitituaiiiiiitiiiiiiiifiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiíiitiniiti!iiiii]iiiiai!titBMiuiiiii{|iii)iiiia iiiiiiiBiianBiiaiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiBiiaiiaiiBiiaiiaiiaijaiiBiiauaiiBiiaJiii-Biiai ii>iananBtiaiiaiiaiia lanaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiBiiBiia szórtak el a fák alatt. Most vagy harminc ember a íamet- széssel foglalkozik, ritkítja' koronákat, egy-egy kertész tíz fát is rendbehoz napjában. Mindent megtesznek, hogy növeljék a termésátlagokat: ez évben egy hold szőlő 23 mázsát terem, ha megvalósítják a ter­veket. Elvégezték a fedést, kiHord- ták a trágyát — már csak el kell szórni a sótok között, A .gazdaság területén háromszáz­hatván holdból nyolcvan hóid­nál a talajerő utánpótlást vég­zik el most a télutóján. Össze­sen 160 mázsa szervestrágyát és holdanként három és fél mázsa műtrágyát használnak fel. Ennyit egyelőre a készülés adataiból és most néhány szót a tervekből. j ÜJ SZOT ÖT i és. fgV“' 1___________[ esőst telepi­to nak. A traktorok most is forgatják az új táblák földjét: 53 holdön szőlő - any a telenet lé­tesítették 43 holdon pedig cse­megeszőlőt telepítettek. — Már most előrelátók Va­gyunk a jövőbe nézünk és úgy gondolkozunk — magyarázza Lökös János. — Az új szőlő­ket a gépi művelésnek megfe­lelően telepítjük. A sortávol­ság 150 centiméter, a tőketá­volság pedig 120 centimeter lesz. így a »oyközjátó univer­sal. traktorokkal az összes ta­lajmunkát és a permetezése­ket is el tudjuk végezni. Sőt, a sorok közé gép hordja be a trágyát, így olcsóbb. Itt az ide­je, hogy a mai mod*rn idők­nek megfelelőén a lófögatökat •— a legdrágább vonóerőt — megszüntessük. Már most megjött a gazda­ságnak egy Holder-traktor az összes munkagépeivel. Napi teljesítménye körülbelül tíz Így mondják: az esztendő döntő fordulatot je­lent az önköltség csökkentése tétén is. Egy liter bor előállt tási költségeit 8—9 forintról, 3—7 forintra szállítják le. .Üzemi tanfolyamot szervez­tek a tél folyamán. A domósz- lói és az Ilona-telepi üzemegy­ségekben szakmunkásképző tanfolyamokon tanulnak az ’tnberek, s három év múlva Vizsgázott kertészék lesznek mindáhányatt. Az ipari tanu­lók Villányban, Egerben és kint. a gazdaság telephelyein tanulják a szakmát. Az idényt március elsején kezd k: a szőlőnyitással, a metszéssel. Üj üzemi konyhát építettek, átalakították a kultúr házat minden készen várja áz idény­munkásokat. 1 AZ IRODÁBAN*] év* mérleg készül, értékelik a ta­valyi munkát, de már kidol­gozták az idei terveket is és közel az idő, amikor hozzá­fognak, hogy megvalósítsák. Kiss János Sseakesoporiiből lermeSőszö vet kezet Megyénkben évek óta jól működött a verpeléti szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport. A híres verpeléti rizling szá­mos kiállításon szerzett jó hír­nevet a szakcsoport tagjainak. Most elhatározták, hogy jó ter­melési tapasztalataikat a nagy­üzemi gazdálkodásban haszno­sítják. A 613 főből álló szak­csoport tagsága ma már az újonnan megalakult Petőfi Termelőszövetkezetbe lépett be. A szakcsoport 3100 katasz­teri hold szántó és szőlő föld­területet vitt be. valamint 500 ezer forint értékű közös va­svont. Ebből 270 0Ó0 forint ér­tékű az ezer hektoliteres pince. Ezenkívül most épül egv fel­dolgozó üzem és bórház is. Tw/pp tii'rtnaétérf u'aío'S 8>aVriino<t« Az „Isidora” nevű francia oétrőleum-tankhajó hajómes- *ere Spanyolországból levelet kapott. amelvben értesítik, hógv a palackposta amelyet a múlt év szeptember 20-án do­bott be a tengerbe a Perzsa­öbölben, most Cadizbart partot ért. A palackpostát Manuel Alverez 14 éves spanyol ván- dórárus találta még és abból értesült a francia hajóméster címéről. A francia tengerész vélemé­nye szerint a palackpostát a tengér a Perzsa-öbölből, Afri­ka legdélibb pontját megkerül­ve, hordta magával egészen a spanyol partokig, ahol partra vetette. Eszerint a francia hajómester üzenete tízezer ki­lométert tett meg négy hónap alatt. Mennyit ér egy munkaegység? (Tudósítónktól) Jól dolgoztak a nyáron a halmajugrai Béke Tsz tagjai. Ezt bizonyítja az a részesedés, amit munkaegységenként elém. tek. A zárszámadó közgyűlésen néhány új tag meg is jegyezte: ha jövőre is ennyi lesz a jöve­delem, meg lesznek elégedve. Persze, azért, hógy elérjék az 50 forintot, meg kellett dolgoz­ni és minden bizonnyal jól dolgoznak a jövőben is, mert a nagyüzemi gazdálkodás kere­tei között ennél több is elér­hető. A közgyűlésen küldöttséggel képviseltette magát a buda­pesti Díszműáru Bőrgyár, mint a termelőszövetkezet patroná- lója. A küldöttség vezetője a munkás-paraszt szövetség je­gyében szólt az egybegyűltek­hez és megígérte, hogy a jövő­ben is megadnak minden tőlük telhető segítséget a termelő- szövetkezetnek. A szövetkezeti tagok úgy döntöttek, hogy jövedelmük nagyobb részét készpénzben kívánják kivenni. Ez azt jelen­ti, hogy a jövedelemre eső ré- érezték magukat. szesedésből 33 forint 30 fillér a készpénz, a többi a termé­szetbeni járandóságot teszi ki. Idei tervükben, a többi kö­zött, egy teherautó vásárlása is szerepel, amire a saját ere­jükből 120 000. forint készpénzt tartalékoltak. Szociális és tar­talékalapra 17 000 forintot tet­tek félre. A közgyűlés után vacsora következett, majd megnézték a szövetkezet televíziójának a műsorát. Az összejövetelen az új és régi tagok egyaránt jól Ülés! fertőit a hetvasil városfejlesztési és iprHuüszaki állandó bizottság A napokban ülést tartott a Hatvan város városfejlesztési és ipari-műszaki állandó bi­zottsága, összéállítótták az ál­landó bizottság munkatervét, majd a városfejlesztéssel kap­csolatos feladatokat beszélték meg. A városfejlesztéssel kapcso­latos feladatok - megbeszélése közben több értékes hozzászó­lás és javaslat hangzott el mind az állandó bizottsági ta­gok, mind a társadalmi aktí­vák és meghívottak részéről. Az állandó bizottság — a tár­sadalmi aktívákkal karöltve — elhatározta, hogy társadalmi munka megszervezésével két­ezer személyes szabadtéri szín­padot építenek fel. amely egy­úttal szabadtéri szélesvásznú mozi is lesz. Ennek érdekében felveszik a kapcsolatot a \ áros területén levő üzemek, intéz­mények és hivatalok gazdssá-- gi és tömegszérvezeti vezetői­vel és kérik segítésüket. A tervezési munkákat niár megkezdték, amelyet a városi tanács ipari-műszaki osztályán dolgozó Karácsony László, vá­rosi főmérnök, Opánszki Ist­ván technikus és a város terü­letén levő mérnökök bevonásá­val végeznek. Társadalmi erők bevonásá­val kívánják megoldani a víz­hálózat bővítését Új-Hatvan területén, a járdák építését, játszótér létesítését, valamint a Mohács úti bölcsőde tataro­zását. Hogyan csökkenthetjük boraink savtarta mát ? A savtómpításra. vagy mint helytelenül nevezik, savtalaní- tásra, az új boroknál az idén sok helyen van szükség. Ugyan­is a kései érésű szőlőfajták be- éredése. az elmúlt év október eleién bekövetkező áramló fagy hatására nem volt teljes mér­tékű, bár a mustok cukorfoka — a fagy után fellépő bogyó- töppedések következtében — az elmúlt évekhez viszonyítva igén magas volt. Így újboraink a magas cukorfokokból kier- iedt magas alkoholtartalom mellett, még nyomokban cuk­rot is tartalmaznak. Viszont a korai fagy következtében a cu­kor-sav arány nem alakult a legkedvezőbben, így legtöbb helyen az újborok savtartalma, főleg a vörös boroknál a kí­vántnál magasabb. A bor savtartalmát megkö­zelítőleg ízleléssel is meg lehet állapítani, különösen a vékony boroknál. Pontosan azonban csak savmérő készülékkel lehet azt' meghatározni. 'A teljesen megérett szőlőnek a mustja rendesen 5—6 ezrelék savat tartalmaz és ilyen savtartalmú borok általában a legkedvel­tebbek. Ezért a túlságosan ke­mény. érdes, esetleg kellemet­lenül savanyú borok magas savtartalmát szükség esetén mérsékelhetjük. A borok sávtompítását a ma­A napokban ünnepeltük a magyar sajtó napját. Nem lesz haszon nélküli, ha visszaforgatva az idő kerekét, bemutatjuk, hogy miként is írtak „azokban a régi jó idők­ben“'az úri Magyarország lap­jai. Nem nyálunk túlságosan messze a múltba, csak a bor­za1 makkal teli második világ­háború utolsó esztendeinek sajtójáig — a „Függetlenség”- et, a „Magyarság”-ot, az „Egyedül vagyunk”-ot. az „Üj Magyarsá^-ot s a Magyar Távirati Iroda jelentéseit la­pozgatjuk. Ma, amikor az or­szág dolgozói úgy tekintenek az újságírókra, a sajtó mun­kásaira, mint szövetsége­sükre — ma, amikor az újsá­gok a dolgozó tömegek hang­ján. a dolgozó tömegek érde­kében szólalnak még —, nem lesz érdektelen Visszatekinteni a gyászos múltba, hogy annál tisztábban és világosabban tűqjék ki a mai magyar sajtó céllá, eszköze, és hivatása- tiitler Adolfot, e2t az em­berbőrbe bújt farkast szolgálta Csatlósi hűséggel annak az úri Magyarországnak a sajtó­ja, melynek olyan hazaáruló hangadói voltak, mint Kolozs- váry-Borcsa Mihály, Fiala Fe­renc, Rajniss Ferenc, Mar- schalkó Lajos, Milotay István, Vajthü Ferenc, Rupprecht Oli­vér és gyászmagyar társáig „A kisállamok biztonságát Németország sohasem veszé­lyezteti”. — írta a „Magyar­ság” 1939-ben. Ugyanebben az időbén a „Pesti Újság” arcpi- rülás nélkül vetette papikra.: „Németország Indetl ország semlegességét a legszigorúbban tiszteletben tartja.” Mindezek után nem átallotta a „Magyarság" 1Ö33. áprilisá­As úri Magyarország sajtója ban, amikor a hitleri hordák megindították hírhedt villám- háborújukat, leírni e monda­tot: „A dán lakosság barát­sággal fogadta a német csapa­tokat”. Amikor pedig a Cseh nép került sorra, az „Üj Nem­zedék”, a klérus lapja így lengedezett: a cseh nép számára hely csak a biroda­lomban képzelhető el.” Az egész Világ minden be­csületes embere tudta, és látta már a nácizmus végső terveit, a hírhedt „Pesti Újság" hazug Szemforgatással. ím így nyalta a nemzetiszocializmus talpát: „Németországnak egyáltalán nem érdeke a neki tulajdoní­tott támadó tervek végrehaj­tása és tiltakozik minden ilyen rémhírterjesztéssel szemben.” Amikor megindult az eszte­len rablóháború a Szovjetunió elleti, akkor jöttek csak iga­zán elemükbe Horthy bértoll- nokai. Hamis, tendenciózus tu­dósításokkal igyekeztek elkö­dösíteni a. való tényállást, a rideg valóságot. 1941. októbe­rében így vall színt a „Ma­gyarság”: „Egy borzalmas ará­nyú hadigépezet nem egészen négy hónap alatt összeomlott és ma izéire tépve, letörve, körülzárva, a visszavonulás korszakában vergődve, várja sorsa beteljesülését.” A Ma­gyar Távirati Iroda, mely a bérenc sajtót tömte a legtö­ményebb hazugságok áradatá­val, 1941. őszén így tudósít: „... amilyen bizonyos, hogy a Föld a Nap körül forog, ugyanúgy bizonyos, hogy e nágy küzdelmet Németország és szövetségesei teljes győzel­me fejezi be.” De a legridégebb tények sem józanítötták ki a magyar sajtó hírhedt tollnokáit, hiszen még 1944 végén, a főváros ostroma során is így ámították hiszé­keny olvasóikat: „Hírszerzőink szerint az egyik magasabb szov­jet parancsnokság a budapesti hadszíntértől azt jelentette fe­lettes parancsnokságának, hogy képtelen Budapestet elfog­lalni... A szovjet hadvezető­ség minden rendelkezésére álló ember, és anyagtartalókát be­leadta a magyarországi had­járatába, s most, hogy bálját ném érte el, a legmagasabb válságnak tekint elébe. A „VitTadat”-ban pedig ez Ol­vasható: „A magyarországi szóvjét offénzíva ugyanarra a sorsra jut, mint az ellenség erőfeszítése nyugaton: megál­lásra kényszerül.” A „Függetlenség”-ben Vaj- t.ha Ferenc így zenged ezik: „A fajvédelmi eszme az új Euró­pa rendszerében uralkodó té­nyező lesz... az új Európában minden egyes államnak külö­nös figyelmet kell szentelnie e problémának. Biztosak va­gyunk, hogy ez az eszmény, melyet Magyarországon oly Rendkívüli kultúrával és mély hittel rendelkező férfi hirdet, mint Imrédy Béla. minden egyes európai nép számára új perspektívákat fog megnyitni." Amikor 1944 őszén a nyilas csőcselék került náci segítség­gel uralomra, az „Ország” azt hirdette, hogy ..... mi csak Né­me tországgal emelkedhetünk fel ennek a gigantikus küzde­lemnek a végén.” Rupprecht Olivér, ez a hazaáruló-újság- fró így vallott színt lapja ha­sábjain: „Mindannak, amit a német népnél áldásthozónak ismerünk el... a mihamarabbi importálását, ha úgy tetszik, lemásolását lelkiismereti köte­lességünknek tartjuk”. Érdekes megnézni, hogy mi­ként vélekedett a Horthy-vi- lág sajtója saját magáról; A „Pest" 1941. április 11-én így ír: „Az új magyar sajtó a ma­gyar közvélemény igazi arcát tükrözi, amely minden tekin­tetben keresztény és nemzeti... Büszkén elmondhatjuk, hogy fejlődött, erkölcsi hitele nö­vekedett és mindazokat, akik csinálják, felelősség és fegye­lem hatja át... Tiltakozást je­lent a hazugság és kútmérge- zés e1 len.” A sajtó, mely lap­jait tömény hazugsággal töm­te meg, nem átallotta kegyes szemforgatessal hivatkozni ke­resztény és nemzeti voltára, láthatja tehát a szerencsés utó­kor, hogy milyen is volt a ke­resztény nemzeti magyar sajtó. A fenti közleményt követő na­pon az „Üj Magyarság” ezzel toldja meg önvallomásait: „... A felelősségérzés és fe­gyelem a nemzeti szellemmel csontja velejéig átitatott új­ságírás iránytűje minden in­formáció mérlegelésénél, min­den leadott szónál, s ma a közvélemény csakugyan úgy érezheti, hogy nyugodtan rá­bízhatja magát a sajtóra, amely nem szenzációhajhá­szással foglalkozik, nem áll zsoldjában semmiféle sötét hatalomnak, s nem szolgál más érdeket, csak a nemzetét... őszinték, megbízhatók és hite­lesek a tengelyhatalmak saj­tójának jelentés«. A magyar újságírás büszkén mondhatja él. hogy méltó az új világ­hoz...” Mi is őszintén meg­állapíthatjuk, hogy a régi. úri Magyarország sajtója valóban „méltó" volt ahhoz a vi1 ág­hoz. amelyet szolgált. . amely kitermelte. — az úgynevezett keresztény, nemzeti, magyar gondolathoz. SUGAR ISTVÁN gyár bortörvény csak tiszta orecipitált szénsavas mésszel (CaCOi) engedélyezi, amelyet szaküzletekben, vagy minden gyógyszertárban beszerezhe­tünk. Hatása azon alapszik, hogy a borban levő borkősavat a szénsavas mész oldhatatlan kalciumtartaráttá alakítja, amely a borból, a hordó aljára leülepedik és róla a bor lefejt­hető. Minden 1 ezrelék savtarta­lom közömbösítéséhez hekto­literenként 67 gr szénsavai mész szükséges. Többnyire ele­gendő a bor savtartalmát 1—2 ezrelékkel tompítani, csak rit­ka esetben szükséges 3 ezrelék­kel. Mivel a szénsavas mész csak a borkősawal és borkővel képez oldhatatlan csapadékot, a bor többi savát (almasav. ecet­sav. stb.) nem tudjuk csökken­teni. így ha több szénsavas meszet adunk a borba, mint amennyit a borkő és a ..borkő- sav le tud kötni, akkor $ szén­savas mész a borban egyéb sa- . vakhoz kötődve oldatban ma­rad és a bort lúgos ízűvé teszi. Éppen ezért hektoliterenként 200 grammnál több szénsavai meszet ne használjunk sav* csökkentésre. A szükséges ada­got pedig előzőleg 1 literes üvegekben végrehajtott pró­bákkal állapítsuk meg. A savtompítást leghelyesebb az első fejtés és a második fej­tés időszaka között elvégezni. Vagyis most. február első felé­ben. Az első fejtés előtti sav­csökkentés azért nem helyes, mert erjedés után bizonyos ideig természetes úton (biológiai savcsökkenés) is csökken a bor savtartalma. így főleg a 10 Celsius fok alá lehűlő pincék­ben ez a természetes savcsök­kenés télen át egész tekintélyes lehet és feleslegessé teheti a mesterséges savcsökkentést.. Ha borunk az első fejtés után még mindig magas savtarta­lommal bír, úgy a savtompítást az alábbiak szerint végezzük el: a hordóból kiveszünk né­hány liter bort egy nagyobb edénybe (rainai kannába, vagy kármentőbe) és ebbe a bor ál­landó keverése mellett a ki­mért — prőbasavtompítással megállapított adagú — szénsa­vas meszet vékonyan, lisztsze­rű finomságban a borba ereszt- iük. így a bor nem habzik erő­sen. a mész nem csomósodik meg, egyenletesen eloszlik és teliesen egyformán fejti ki ha­tását. Ha keveréssel teljesen feloldódott a borban a szénsa­vas mész. úgy a bort vissza- töltiük a hordóba és a hordó­ban még újból alaposan elke­verjük. Másnap a keverést megismételjük és a hordót tel­jesen feltöltjük. Ezután a hor­dót gyengén bedugjuk és 3—4 hét múlva, amikor a képződött borkősavas mész már leülepe­dett. a bort nyíltan lefejtjük, így egyben a második fejtést is elvégeztük. Ezzel az egyszerű eljárással elérhetjük, hogy erő­sen savas borunkat helyes ada­golási) szénsavas mésszel meg­javítva; teljesen kellemessé te­hetjük. Füri József kutaté. i

Next

/
Thumbnails
Contents