Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-18 / 41. szám
IV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ahol a „jókedvei“ palaekossák . • • AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 41. szám Ára 50 fillér 1960. február 18., csütörtök Üdvözöljük az atkári döntést A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt tizenegy esztendő alatt megerősödött, gyökeret vert megyénkben, s ma már ott [ tartunk, hogy megyénk dolgozó parasztságának túlnyomó többsége a szövetkezeti utat választotta, látva a nagyüzemi gazdaságok fölényét. Amikor az összefogás előnyét, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét kellett bebizonyítani, sokszor mondottuk el az atkári termelőszövetkezetek példáját. A Micsurinét, amelynek híre túlszárnyalt a megye határain is, és nem csupán j a megyében, hanem az országban is található nem egy olyan ember, aki a szövetkezetben lett látogatás után döntött véglegesen a közös gazdálkodás mellett. A Petőfiét, amely tíz esztendő alatt minden nehézséggel szembeszállva, bebizonyította, mire képes az ember, ha nem magára- hagyva küszködik a nehézségekkel. A Kossuthét, amely a község egyik legfiatalabb szövetkezete, de máris azok közé tartozik, amelyiket példaként lehet emlegetni, hiszen rövid két esztendő alatt megalapozott nagyüzemi gazdaságot teremtettek az egyéni parcellák helyén. Ha példamutatásról volt szó, lehetett számítani az atkáriakra, mert dolgoztak, 5 mert azok között voltak, akik az ellenforradalom után elsőnek rendezték soraikat, újra megteremtve a közös gazdaságokat, mert az elmúlt tavaszon is gyorsan döntöttek a szövetkezés ügye mellett. Most újabb jelentős állomáshoz érkezett el a község három szövetkezetében élő nép. Ügy határoztak, még szorosabbra vonják az egységet, egyesült a három nagy termelőszövetkezet. Nagy lépés ez! Most már lehet arról szó, hogy igazi nagyüzemi táblák alakuljanak ki a több mint négyezer holdas határban. Most már igazán úgy tervezhetnek, ahogyan egy nagyüzemben kell, kiválogathatják mindennek a legmegfelelőbb helyet. És ha sokra voltak képesek a szövetkezeti tagok, amíg az egy—kétezer holdas gazdaságok felvirágoztatásán fáradoztak, most még többre lesznek képesek. Többre, mert vezetőiket is úgy választották, hogy ki-ki saját tudásával sokat tehet. Az elnökük: Bagi Benjámin, fiatalos lendületével, elnökhelyettesük: Virágh Gergely évtizedes tapasztalataival, agro- nómusuk: Friss László nagy szakmai tudásával egyaránt megfelel majd az egész falu bizalmának. És az emberek, akik most már az egész falu erejét egyesítették, ezután még nagyobb célokat tűzhetnek maguk elé. Az atkának döntését csak üdvözölni lehet. És még annyit: sok községünkben érdemes ismét a példájukon gondolkodni Baromfitenyésztés — saját erőből A boldogi Béke Termelőszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy még ebben az esztendőben sok más tervük mellett megalapozzák a nagyüzemi baromfitenyésztést is. Ennek érdekében minden tsz-csa- lád három darab hathetes csirkét visz be a közösbe. Így mintegy 5000 csirkéje lesz a szövetkezetnek. Ennek egy részét értékesítik, egy része a későbbi törzsállomány alapja lesz. A község határának egyik resten jó lehetőségek vannak kacsa- és libatenyésztésre is. A szövetkezet tervében szerepel még ezen a tavaszon 500 kisíkacsa és 1000 kisliba vásárlása is. — A MAGYAR HfRADÓ és Dokumentum Filmgyár munkatársai szombaton este felvételeket készítettek Egerben. a Park Szállóban rendezett Babonabálról. A jól sikerült bál egyes mozzanatait megörökítő film az új magyar híradóban kerül bemutatásra. Rab Ferenc: JŰDÁSPÉNZ ★ A JÖVÖ TERVEIRŐL, AZ EGYESÜLÉS UTÁN Kristóf László elvtárs nyilatkozata ★ ÜTTÖRÖÉLET ★ Weidinger László: TAXIVAL EGY FARSANGI ÉJSZAKÁN ★ Gyuricó Géza: A FÉLELEM ★ Sugár István: AZ EGRI TÖRÖK DERVIS-KOLOSTOR Csehaxlovák—magyar baráti tulálkoxó Egerben A felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére minden második hét csütörtökén sor- rakerülő népi demokratikus országok napjai keretében ma csehszlovák vendégek látogatnak el Egerbe. A vendégek — Csehszlovákia nagykövetségének első titkára és a bratisz- lavai Pravda tudósítója —, délelőtt meglátogatják a város egyik üzemét, a Dohánygyárat, elbeszélgetnek a gyár dolgozóival, majd rövid városlátogatás után délután 5 órakor a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a TIT, a Hazafias Népfront és a Városi Művelődési Ház igazgatóságának rendezésében baráti találkozón vesznek részt a Bródy-moziban. , A csehszlovák—magyar baráti- találkozón filmvetítéssel egybekötött előadás keretében ismertetik hazájuk, a baráti Csehszlovákia népgazdaságának helyzetét, fejlődését, a dolgozók életét. Vendégek a meklári tsz-ekben Megyei állattenyésztői ankéten részt vevő Csongrád és Borsod megyei főállattenyésztők és állatorvosok csoportja meglátogatta a makiári termelőszövetkezeteket. A Béke Tsz-nél az állatállományt és törzstenyészetet, a Rákóczi Tsz-nél a fejészetet, az Űj Élet Tsz-nél a hízómarhákat nézték meg. A tsz-ek állatállományának tapasztalatait és eredményeit ankéten beszélték meg, majd hasznos tapasztalatokat adtak át a makiári tsz- ek elnökei és állattenyésztői részére, főleg az állattenyésztéssel kapcsolatban. Moszkvában könyv jelent meg a század eleji magyar munkásmozgalom történetéről MOSZKVA TASZSZ): Moszkvában könyv jelent meg a század eleji magyar munkásmozgalom történetéről, s szerzője Tofik Iszlamov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája történeti intézetének munkatársa, foglalkozik a magyar gazdasági fejlődés sajátosságaival. A magyar iparral, a munkásosztály és a parasztság helyzetével. Külön fejezetek ismertetik az 1905-ös magyarországi politikai és sztrájkharcokat. A szovjet tudós művének megírásakor Magyarországon tartózkodott. Iszlamov bőven merített a magyar archívumok addig nyilvánosságra nem hozott anyagaiból is. (MTI) Ott jártunk, ahol a híres egri leánykát, bikavért, medoc noirt palackozzák, az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság új palackozó-üzemében. Hogyan dolgozzák fel a híres borokat, hova exportálnak, erről számol be riportunk. — Képünkön László Mihályné, a híres „leányka” minőségi vizsgálatát végzi. (Foto: Márkusz) (Riport a 3. oldalon) Az Idén Ismét megrendezik az egri dalosünnepeket Kibővített programmal az idén ismét megrendezik a már hagyományossá vált egri dalosünnepeket. Az egri zenei napok keretében hamarosan rendezvény-sorozattal mutatkoznak be az egri közönségnek. A zenei napok rendezését és lebonyolítását hivatott majd szolgálni a pénteken először összeülő, alakuló gyűlését tartó rendező bizottság. A rendező bizottság első ülé-* sét á Városi tanács egyik termében tartja, ahol Kristóf Lászlónak, a városi tanács VB elnökhelyettesének előadását hallgatják meg, májd megkezdik munkájukat. A bizottság terve, hogy kibővíti a dalosünnep programját egy lengyel kórus hangversenyével és a debreceni opera Katona Bánk bán című drámájának bemutatójával igyekeznek a zenei napok művészi színvonalát emelni. Ax idén tovább erősödik a magyar- kínai kulturális együttműködés A magyar—kínai kulturális egyezmény idei munkaterve sok jelentős eseményt, cserelátogatást ígér. A munkaterv alapján oktatási szakembereink tanulmányozzák a kínai oktatási reformot, s a gyermek, ifjúság és családvédelem rendszerét, szervezetét. Hegedűművész-zenetanár két éven át tanítja majd az egyik kínai zeneiskola növendékéit A most itt tanuló ösztöndíjas egyetemi hallgatókhoz és aspiránsokhoz idén újabbak csatlakoznak és kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeinken. Kína gazdag művészetét több szólista, együttes és kiállítás ismerteti a magyar közönséggel. A magyar népdalgyűjtés módszereit zenei szakember tanulmányozza majd, aki részt A harminc mázsás kukoricatermésért A Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Nógrád megyei Tanács végrehajtó bizottsága mezőgazda- sági osztályai, kukoricatermesztési táj értekezletet tartanak pénteken Hatvanban. Az értekezleten a vitaindító előadást Gonda Béla, az FM Növénytermesztési Főigazgatóságának osztályvezetője tartja. A vita során felszólal több Heves megyei szakember is, beszámolnak arról, hogyan értek el körzetükben jó termésátlagokat. Termel őszi» vetkezet — általános Iskolás tagokból vesz a jubileumi Erkel-ünnep- ségaken is. Hasonló tanulmányútra jön Magyarországra egy kínai képzőművész és három táncoktató. Ugj anakkor harminctagú magyar ének- és táncegyüttest lát vendégül a Kínai Népköztársaság. Az együttes hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára, az évforduló kínai ünnepségeire utazjk távolkeleti barátaink- lioz. Két magyar író. égy népművelési szakember és egy iparművész is ellátogat Kínába. A munkaterv alapján sor kerül színdarabok, operettek, zenei műsorok bemutatására, irodalmi művek fordítására mindkét országban, s megállapodás történt a két írószövetség és a művészeti szövetségek közvetlen kapcsolatainak kiépítésére is. Magyar és kínai filmesek kölcsönös tanulmány útján kívül sor kerül a Magyar Rádió és Televízió küldö+tségénék négyhetes kínai útjára is. A magyar közönség kiállításon ismerkedhet meg a nagymúltú kínai népművészet és iparművészet termékeivel, a kínai közönség pedig dokumentációs kiállításon láthatja szabadságunk eddigi tizenöt esztendejének sokasodó eredményeit. (MTI) Az egri Állami Zeneiskola is részt vesz az 1960. országos ifjúsági kamarazene-fesztiválon Február 15-én tartották meg Miskolcon az 1960. évi országos ifjúsági kamarazene-fesztivál helyezési versenyét. A versenyben az észak-magyarországi körzetből hét zeneiskola vett részt. Az egri Állami Zeneiskolából tíz tanuló érkezett a versenyre és igen szigorú, magas követelményeket támasztó zsűri döntött játékuk felől. A verseny eredményeképpen elmondható. hogy az egri és két miskolci iskola feltétel nélkül jutott be az országos fesztiválra. Az országos fesztivál hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója megünneplésének keretében Budapesten kerül megrendezésre. Az egri zeneiskola tehát azon kevés iskolák közé tartozik, amelyek részt vehetnek a nagy zenei megmozduláson. Lapunkban már beszámoltunk arról, milyen nagyszerű eredményeket értek el az egri IU-as számú Általános Iskola Ságvári Endre ifjúsági szövetkezetének tagjai. Volt olyan tanuló — szövetkezeti tag —, aki 5—600 forintot kapott zárszámadáskor. Az idén a szövetkezetben megkezdik a speciális szérum-nyulak tenyésztését is. Negyven tenyészanyát Budapestről kapnak. Bővül a földterületük is három holddal, amelyből egy holdon lucernát termelnek, megnövekeÉrtekexlet ax egri pedagógus klubban A megyénk iskoláiban a gyakorlati és műszaki oktatást vezető nevelők tegnap értekezletre gyűltek össze az egri pedagógus klubban. A szép számmal megjelent nevelők délelőtt Nemes Rudolfnak, a Központi Továbbképző Intézet munkatársának előadását hallgatták meg, j majd délután bemutató jellegű politechnikai oktatáson vettek részt az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban. A gyakorlati oktatást vezető nevelők sok értékes tapasztalatot szereztek az egésznapos értekezleten, ami a későbbiekben jó hatását érezteti majd munkájukban. dett kis állományuk számára. Minden remény megvan arra, hogy ez évben az ifjúsági szövetkezet tagjainak még több pénzt osztanak munkaegységenként, mint az elmúlt esztendőben. Szovjet segítséggel Az ország egyik legrégibb kénsavgyárában, a peremarto- ni Vegyiművek üzemében, a tervek szerint 1962-re több mint ötszörösére növelik a teljesítményt. s a legkorszerűbb gyártási eljárásra térnek át. A moszkvai Kémiai Kutató- intézet szakembereinek tanácsára a Szovjetunióban már jól bevált kénsavgyártó eljárásra térnek át, amellyel jóformán minden költség nélkül többszörösére növelhető a régebbi típusú, nagyobb savgyári gépek teljesítménye. Szovjet mérnökök irányításával átépítik az úgynevezett elnyelő tornyokat. (MTI) Vízvezetéket építünk — újságolja a tarnabodi tanácselnök. De erről beszél a tiszanánai, az újlőrinc- falvi is, és maholnap olyan természetessé válik a vízvezeték a falun, mint ahogy természetessé vált az, hogy alig van olyan lakás, ahol ne volna rádió, ahova ne járna újság, s mint ahogy lámpással kell lassan keresni az olyan falut, ahol ! ne ágaskodna a kultúrház, | vagy a tanácsház tetején a televíziós antenna. Most a vízvezeték van a jelek szerint napirenden a falusi beruházásokban. A vízvezeték, amely felsorakozva a többi mellé, egyik bizonysága lesz immár, hogy a falu ismét egy lépést tett azon az úton, amely a városhoz visz közelebb.- d. -