Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. február ft., szómba* ti IISSÉ Könyvekre: heti negyven forint Alacsony, 24 év körüli fiatal­ember Zsák János, a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság jószág­gondozója. Munkáját lelkiisme­retesen, a tőle telhető legna­gyobb odaadással végzi, de sza­bad idejében mindig a köny­veket bújja. Főként a verseket szereti, s maga is próbálkozik néhanapján versfaragással. A füzesabonyi könyvesbolt­ban azt mondták erről a fia­talemberről: „a legjobb vásár­lónk”. Fizetéséből hetente vá­sárol rendszeresen 30—40 fo­rint áru könyvet. De olyan hó­nap is akad, amikor a tanyai ember 200 forintot költ köny­vekre. Úgy mondja, megéri, mert a könyvek teszik széppé, egyre színesebbé, boldogabbá életét . . . — VASÄRNAP REGGEL 9 órai kezdettel az egri Üt- törőházban, a város összes úttörőcsapatai között egyéni és csapat-sakkversenyt ren­deznek. Ezt megelőzően az úttörőcsapatoknál háziverse­nyeket bonyolíttatnak le és a legjobb három versenyző vesz részt a városi versenyen.- NÖVEKSZIK az idén Eger Idegenforgalma. A külföldről beutazók száma mintegy 60 százalékkal lesz több, mint az elmúlt évben. Fogadásukra fel­készültek, gyarapítják az Ide­genforgalmi Hivatal befogadó- képességét, 40 ággyal növelik a szállót, 200 ezer forintot for­dítanak ágyfelszerelés bővíté­sére. A kimenő forgalom nö­velésére az idén is indítanak a város dolgozóinak részvéte­lével Budapestre kultúrvona- tokat. — A LEGJOBB eredményt Recsk és Vidéke Földmű ves- szövekezet érte el az elmúlt évben a pétervásári járásban. 1958-ban 798 ezer, 1959-ben pedig 982 ezer forintos tiszta nyereségre tettek szert. Ezzel párhuzamosan nőtt a vá­sárlók száma is: 1958-ban 14 millió, 1959-ben pedig 17 mil­lióra nőtt a forgalom.- A MEGYEI TANÁCS vég­rehajtó bizottsága február 15-én, hétfőn ülést tart. Ez al­kalomból a Heves megyei ter­melőszövetkezeti mozgalomról szóló beszámolót vitatják meg, majd második napirendként a gépállomások téli munkáját és a tavaszi mezőgazdasági mun­ka előkészületeit beszélik meg. — A bélapAtfalvi ce­ment- és Mészmű KISZ-fia- taljai közül 30-an járnak rend­szeresen a politikai kör elő­adásaira. A műszaki kör he­lyiségében megtartott előadá­sokon sokszor értékes vita alakul ki.- A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészmű KlSZ-fiatal- jai a múlt év utolsó negyed­évében háromszor tartottak vasgyűjtést, hogy a még hasz­nálható vasakat hasznosítani tudják. A körültekintő takaré­kos munkájukkal 359 000 fo­rintot takarítottak meg a gyár fiataljai. — VÉGREHAJTÓ bizott­sági ülést tartott a Hevesi Járási Tanács február 11-én, csütörtökön. Ez alkalomból Erk község államigazgatási munkáját értékelték, majd második napirendi pontként a február 26-i tanácsülés na­pirendjét állították össze, amelyen a járás egészségügyi helyzetét beszélik meg.- AZ EGERCSEHI szom­szédságában húzódó kis bá­nyász településen, Bagoly­lyukban, nagy népszerűségnek örvend a modellező szakkör. A szakkörön kívül a felnőttek részére nemsokára bekapcsol­ják az új televíziós készüléket. Helyesbítés Lapunk 1960 február 2-i szá­mában cikk jelent meg Egy akarattal... címmel. A cikk szerint a szakmaközi bizottság Gyöngyösön épülő székházának festését a gyöngyösi ktsz dol­gozói végezték. A tény az, hogy a szakmaközi bizottság szék­házának festési munkálatait a gyöngyösi kisiparosok vállal­ták el társadalmi munkában és vállalásukat már teljesítették 1«. A Schiller—Goelhe-est előkészületeiről, az irodalmi színpad tervéről nyilatkozik a rendező, a színész, a szcenikus Javában folynak a február 15-i Schiller—Goethe-est pró­bái, Kozaróczy József rendezői irányítása mellett. Ót kérdez­zük, tartogat-e valami megle­petést a rendezés és a drama­turgia szempontjából ez az igé­nyes, a nagyoknak kijáró tisz­telettel és áhítattal előkészített műsor. Kozaróczy József, a Gárdonyi Géza Színház tagja, az alábbiakban válaszol: — Schillertől két drámarész­letet mutatunk be: az Ármány és szerelem egyik feszült jele­netét, amelyben Lujza és Fer- dinánd a megoldhatatlan sze­relem súlya alatt öngyilkossá­got követnek el és a Don Car- losból azt a párharcot, amely­ben Posa márki vív szócsatát a zsarnok Fülöppel a német- alföldiek szabadságáért. — A két forró levegőjű jele­netet jelmezek és eszközök nélkül játsszák el a színészek: Lujza mai ruhában, a férfiak frakkban. Mindent elhagyunk a színpadról és a színészekről, csak a pantomimszerű mozgás kíséri a nehézveretű mondani­valót és az a fényhatás, amit a reflektorokkal el tudunk ér­ni. Azt akarjuk, hogy minden zavaró, vagy figyelmet elvonó körülmény nélkül, csak a drá­mai feszültség, Schiller gondo­latvilága érvényesüljön. Ne csodálkozzék tehát a közönség, ha a színészek például ivás he­lyett csak a legszükségesebb kézmozdulattal jeleznek. A külső cselekmény e megfogal­mazása segíteni kívánja a dik- ciók hatását, ugyanakkor a színészeket komoly művészi próba elé is állítja, hiszen a művész a színpadon a teljes élet ábrázolására igyekszik. Részletmegoldások beható megtárgyalása után az irodal­mi színpad további terveiről érdeklődünk Kozaróczy József­nél. Elmondja, hogy a felsza­badulási ünnep kapcsán „Ha­zádnak rendületlenül...” cím­mel jelentkezik az egri mű­vészgárda (ennek anyagát Ab- karovics Endre és Kozaróczy József állítják össze), míg a tavaszi idény befejezéseképpen Gyurkó Géza szerkesztésében vidám műsort ad az irodalmi színpad. — Terveink között szerepel az is, hogy az .......És szála az én szerelmesem” című, nagysi­kerű műsort, új betanulásban átvigyük Miskolcra, azután a megye jelentősebb kultúrgó- caira. Titkolt szándék a buda­pesti Ódry-színpadon elképzelt fellépés is az egri irodalmi színpad műsorával. A beszélgetés során megpen- dült az a vita-téma is, amely napjainkban az irodalmi szín­padok dolgáról folyik a ma­gyar sajtóban. Somlyó György emlékezetes cikke nyomán (Magyar Nemzet február 7-i száma) Kozaróczy. megismétli azt a korábban is hangoztatott felfogását, hogy a művészi teljesítmény az előadásokban feltétlenül szükséges, de an­nak „hogyanja” változatlanul problematikus: kell a gondo­lati mag, amely egységessé te­szi a műsor hatását és nemcsak a közönséget neveli, de fegye­lemre, átélésre szorítja a mű­vészt is. — Az egri irodalmi színpad ügye körül az utóbbi időben mintha bizonyos fokú fáradt­ság jelei mutatkoznának — mondja Kozaróczy. — Lehet, hogy ennek oka kizárólag a néhány korábbi félresikerült és hatásában negatív rendez­vényben kereshető, de vélemé­nyem szerint nem ártana a vezetőség munkájának a fris­sebbé tétele sem — akár né­hány szakemberrel történő ve­zetőség-bővítés árán is. ★ A színházban javában foly­nak a Nóra drámájának izgal­mas percei és jelenetei. Meg­várjuk az első felvonás na­gyon megérdemelt szünetét és megkérdezzük Pálffy Györgyöt és Kárpáthy Zoltánt, hogyan készülnek a hétfői estre. — A Faust első részéből a nagyon nehéz feladatot jelentő monológot fogom elmondani és a Don Carlosból vett jele­netben Fülöpöt játszom. Mind­két esetben igényesnek kellett lennem önmagámmal szemben és a szövegeket sokáig alakí­tottam magamban. Remélem, sikerül a két nehéz szöveg tol­mácsolása — mondja Pálffy György. — Ferdinand leszek és Pösa márki — mondja Kárpáthy Zoltán. — A rajongó és a tisz­ta szerelemért vakon meghaló fiatalság Ferdinándban és a zsarnok ellen, bizonyos fokig a zsarnok érdekében dekla- máló államférfi a Posa márki­ban. Magam is kíváncsi vagyok az újszerű előadásra. A szöve­gek hű tolmácsolására én is szorgalmasan készültem és hi­szem, hogy a közönség él­ményt kap hétfőn este ★ Pásztor Péter, akinek ebben az évadban is jelentős szceni­kai megoldásait láthatta az egri közönség, az est színpad­képéről az alábbiakat mondja: — A jelzésekből álló színpad­kép a két német költő barát­ságát és az évfordulót hangsú­lyozza: csak a reflektorok tö­rik meg az ünnepélyes feketét. A színészek arca és hangja dönti el a hatás kérdését. A kandeláber lobogó fénye pedig alázatos visszfénye annak a világosságnak, amit a két óriás jelent az emberiség számára. Farkas András „TANULMÁNY” Szilágyi Elek FEBRUÁR 13., SZOMBAT Névnap: ELLA A Nap kél: 6 óra, 56 perckor, nyugszik: 17 óra 03 perckor. 1945-ben 6 heti ostrom után űzték ki Budapestről a szovjet csapatok a fasiszta erőket és szabadították fel az ország fővárosát. 1860-ban született N. M. SZIBIRCEV, neves orosz talajtan­tudós. 1840-ben született GEORGE S JAKOBY francia zeneszerző, több nagysikerű operett és számos balett szerzője. 95 évvel ezelőtt született CSÓK ISTVÁN festő. Szélesskálájú művészete, amelynek a könnyedség, a gazdag színek és az ér­zéki melegség a jellemzője, a portréktól a történeti kompozí­ciókig a legkülönfélébb tárgyakat öleli fel. Néhány jellemző műve: Műteremsarok, Vámpírok és a Züzü-ciklus. Mozik műsora: MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Február 14-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: ördögi találmány Február 14-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Gitáros lány (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG A Blum-ügy EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 1B dühös ember GYÖNGYÖSI PUSKIN A csodálatos malom (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH A csodálatos malom HEVES Távoli partokon FÜZESABONY Szombattól hétfőig PÉTERVASARA A tarkák ügye Színházműsor: Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Madách-bérlet) Pélyen este 7 órakor: NORA Á V// ■'• • *■ ■■ A Le Monde című lap hír­adása szerint a franciaországi Toulon városban több, mint 30 fiatalkorút tartóztattak le az utóbbi időben lopás miatt. Egyben megszaporodott a ser­dülőkorban levő ifjak egyéb bűncselekményeinek száma is. A történtekre való tekintettel a város polgármestere feliratot terjesztett a francia tájékozta­tásügyi miniszterhez, amelyben tiltakozik az „igen nagyszámú, erkölcstelen tartalmú” filmek bemutatása ellen, mint ami­lyen a SZERETŐK ÉS A ZÖLD KANCA című film. * Bemutatták a Metro-Goldwyn Mayer SOHA ILYEN KEVÉS című színes, szélesvásznú filmjét, amelynek két főszerepét Gina Lollobrigida és Frank Sinatra játssza. A sajtó nem nagy elisme­réssel fogadta a filmet. * Február 5—12-ig tartják meg Bécsben „Az érdekes filmek fesztiválját”. Többek között be­mutatják a CSOMÓ A ZSEB­KENDŐN című csehszlovák filmet, a HELY A TETŐN cí­mű angol, és az EMBERI SORS című szovjet alkotást. * Szergej Bondarcsuk Olaszország­ba utazott, ahol Roberto Rosselinl ROMÁBAN ÉJSZAKA VOLT című új filmjében játszik. A film az 1943—1944-es olaszországi esemé­nyeket örökíti meg: angol, orosz és amerikai hadifoglyok szökéséről szól a koncentrációs táborból, A szökevényeket az egyszerű olasz dolgozók életük kockáztatásával mentik meg. * Goethe FAUST című művé­nek első részét, amelyet Gus­tav Gründgens már korábban dramatizált, rövidesen megfil­mesítik. A müncheni filmstú­dió viszi filniszalagra a ham­burgi „Schauspielhaus” társu­latának előadásában. A felvé­teleket Hamburgban készítik el. Vöröskeresztes tanfolyam Hevesen A Hevesi Állami Gazdaság és a járási Vöröskereszt szer­vezésében jól sikerült elsőse­gélynyújtó tanfolyamot ren­deztek. A tanfolyam célja volt, hogy a nyári mezőgazdasági munkák idejére szakképzett egészségügyi dolgozókat képez­zenek ki. A tanfolyamot dr. Hiti József járási tisztiorvos és dr. Dippold Pál közegészség- ügyi felügyelők vezették. A harminc hallgató nagy szorga­lomról tett tanúbizonyságot, és nagy segítséget nyújtanak majd a nyári mun’ meneté­ben. BARÁTI TALÁLKOZÓ Egerben jártak as albán nép követei dött. A tiranai egyetem egy év alatt bocsát ki falai közül annyi orvost, mint amennyi egész Albániában volt. A Sztálin Textilgyárban jelenleg annyi mérnök dolgozik, mint amennyi az albán mérnökök összlétszáma volt a felszaba­dulás előtt. Felszámolták az analfabétizmust. A felszabadu­lás előtti hat középiskolával szemben jelenleg több mint hatvan működik ... Mindezt a Szovjetunió felszabadítása és baráti segítsége tette lehetővé. Lehetséges — mondta —, hogy anélkül Albánia már nem is létezne. EZUTÁN az albán—magyar barátságról beszélt Dishnic elvtárs. Az előadás után Sereg Ernő és Mészáros József elvtársak a napi program befejezéseképp elkísérték albán vendégeinket egy törökkori borpineébe, ahol jó hangulatban, a viszontlátás reményében búcsúztak el a kedves vendéglátóktól. A jövő hét csütörtökén a csehszlovák nagykövetség ve­zetőit látja vendégül Eger. A csehszlovák—magyar baráti ta­lálkozó keretében ismét nyílik kiállítás a Városi Művelődési Házban, majd előadás és film- bemutató ismerteti meg a vá­ros dolgozóival a csehszlovák nép megváltozott életét. Nagy Andor majd az iskola úttörői virág­gal kedveskedtek. Schütz Ist­ván tartott ezután érdekes elő­adást. majd a nagykövetség Virágzó Albánia című, Ma­gyarországon még nem vetí­tett dokumenitumfilmjét mu­tatták be. öt órakor Kácsor Istvánná, az MSZMP városi titkára üd­vözölte a vendégeket és kérte fel Petrit Dishnic nagykövet­ségi első titkár eivtársat elő­adása megtartására. Dishnic elvtárs is a múlttal, az emlékezéssel kezdte előadá­sát, de csupán azért, hogy ér­zékelhetőbb legyen a jelen ha­talmas formáló ereje. Beszélt az albán nőkről, akik öt év­századon át végezték a nehéz férfimunkát, míg férjeik hada­koztak a törökkel, vagy a megszállók ellen, lefátyoloz­ták magukat és teljesen elzár­kóztak az élettől. Elmondta, hogy néhány dohánygyáron és szeszgyáron kívül alig volt ipara Albániának. Jellemző, hogy jelenleg 19 nap alatt ter­mel annyit az albán ipar, mint a felszabadulás előtt egy teljes esztendő algát. A mezőgazda- sági termelés megkétsze rező­egyetem igazgatója, Vass Gyu­la. a megyei tanács képvisele­tében, Jurinics Istvánná és Herczegh Ferencné, a TIT köz­ponti nemzetközi és művészeti szakosztályának vezetői, a TIT megyei elnökségének számos tagja, Mészáros József, az MSZBT megyei titkára, Schil- linger Attila, a Művelődési Ház igazgatója, Sereg Ernő, a ven­déglátó Közúti Üzemi Vállalat, valamint Gömböcz József, a találkozót patronáló iskola igazgatója. A HIVATALOS üdvözlések után ismerkedésre, baráti be­szélgetésre került sor, majd Mészáros elvtárs ismertette a vendégekkel Eger múltját, je­lenét, sőt elmondta tervein­ket is. Az albán vendégek _ ez­után megtekintették a város nevezetességeit, majd Sereg elvtárs „haza” kalauzolta őket, ahol megebédeltek és elbeszél­gettek a Közúti Üzemi Vállalat dolgozóival. Délután három órakor Göm­böcz József, az I. számú Álta­lános Iskola igazgatója nyi­totta meg a zsúfolásig megtöl­tött Bródy-mozában az albán- magyar ifjúsági -találkozót, XXXXXXXXX50000000000000000000000000000000 MINT LAPUNK már hírül adta, február 11-én az albán lágy-követség egri látogatásá­val kezdődött meg az a baráti ;alálkozó-sorozait, amelynek tereiében a Szovjetunió és valamennyi népi demokratikus >rszág nagykövetsége lelátogat Egerbe a TIT, az MSZBT, a Városi Művelődési Ház, a Ha­zafias Népfront és nem utolsó­sorban az egri üzemek és is- solák vendégeként. A baráti találkozók célja az. hogy az 2gri dolgozók és az ifjúság megismerje a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeinek életét, múltját és je- Lenét és ezen keresztül még szorosabbra fűződjék az a ka­pocs. mely a szocializmusért vívott harcban kovácsolja ösz- sze népeinket. Csütörtökön délben, az ízlé­sesen feldíszített TIT-klubban kedvesen mosolygó „idegenek” jelentek meg. Petrit Dishnic, az albán nagykövetség első titkára, Kleanthi Gjini másod- titkár és Schütz István, a kö­vetség munkatársa. A folyosón, amelyen halad­tak, ismerős képeket láttak. Albán embereket, albán tája­kat. Egy nappal előbb nyílt meg u. i. a Városi Művelődési Házban az albán kiállítás. A nagykövetség vezetőinek fogadásán megjelent Fehér Ist­ván elvtárs, a marxista esti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents