Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

1960 február 13., szombat NÉPÚJSÁG 3 így akarják az emberek... Egy délután a művelődési autóval AZ ASZTALON 7 kis J fehér papír Az asztal előtt álló asz- Szony nagy verébfej betűkkel aláírja, mintegy szentesíti, hogy tavasztól kezdve szorgos mun­kát végez a szövetkezetben Vállalja 600 négyszögöl pap­rika megművelését, gondozása’ egész esztendőn keresztül, meg ezenkívül bizonyos menv- nyiségű kapás művelését. Hogy az aratásból mennyit vállalnak azt még megbeszélik külön az emberrel, hiszen nem egészen fiatalok már. — Rendben is vagyunk — mondja a szövetkezet könyve­lője, barátságosan elbúcsúzunk, s Lukács Andrásné indul is a dolga után. Ilyen beszélgetés nagyon sok zajlik le mostaná­ban a boldogi Béke Termelő- szövetkezetben. Boldog község termelőszövetkezeti község egyetlen közösségében. Ezek­ben a napokban mérik fel uavanis , a munkaerőt, számít­ják ki. — miből mennyit ter­meljen. Nagy gond ez, mert a falu 830 családja most már a szövetkezetben dolgozik, a köz­ség 4000 holdas határában Bi­zony nagyon meg kell gondol­ni minden lépést, ha jól akar­ják majd zárni az évet. mert ez a 830 család majdnem két­szer annyi munkáskezet jelen’ majd. tavasszal és nyáron mert a boldogiak hozzá szok­tak ahhoz, hogy az egész csa­lád dolgozik. — különösen mi­kor a paprikáról van szó —. s jól is akarnak keresni, na meg fejlesztési tervük is olyan hogy egy kicsit meghökkenve nézi az ember a papírt, nehe­zen hisz a szemének, hogy ez az alig 20 tagból felfejlődött közösség már az első évben több mint egymillió forintot akar fordítani gazdasága fej­lesztésére. forint? Mi­re költik elvtárs. a (S hogy | EGYMILLIÓ mindezt? Lukács szövetkezet elnöke, hogyan lett elnök, az egy kü­lön írást érdemlő dolog, ugyan­is mást jelöltek, de az alakuló gyűlésen részt vevő hatszá/ ember egyhangúlag rá szava zott. a tanácselnökre), készsé­gesen sorolja: — Ötven tehenet és növendékmarhát vásáro­lunk. istállót, fiaztatót építünk a régi istállót korszerűsítjük Zetort vásárolunk, anyakocá­kat veszünk. És miből lesz ennyi költem- való? Lukács .elvtárs erre »s sorolja már a választ. — Lesz , a szövetkezetnek 280 hold paprikája. 50 holdas ön­tözött kertészete, ahol paradi csomot. borsót, mákot, káposz­tát termelünk. Pénzt hoz a házhoz a 250 sertés meghizla- lása. a beállított tehenészetben a tej haszonnal is gyarapodik a bevétel. Hogy nagyobb legyen a termés, ha arra van szükség, úgv hozza az időjárás, öntöz­zük a kukoricát, a 100 hold burgonyát, a cukorrépát.. * És újra a paprika, amelv addig is a fő jövedelmi forrás volt. amíg ki-ki a maga földjén gazdálkodott. Most a közösben még többet várnak tőle. ha csak az időjárás közbe nem szól, — mondják, mert igazán csak az ronthat a terven. Meg­van. mert amúgy igazán ki van ott pontosan számítva minden Január 22-én kezdett dolgozni lényegében a szövetkezet veze­tősége. s azóta 650 szövetkeze’; taggal beszéltek, egyezkedtek. Választ adtak, ha volt még va­lami probléma, s egyben azt is megtárgyalták, mennyi palánta nevelését vállalja az illető. ÖSSZESEN. T ® .kö~ — _______________zost es a há ztájit is beleszámítva — 9 millió 200 ezer darab palántát kell felnevelni. El is vállalták az utolsó darabig mindnek a felnevelését. Van. aki 20 ezret, van. aki kevesebbet, de min­denesetre annyit, amennyiből aztán kikerekedett ez a szám 550 tag nevel paprikát. — a többi melegág.yi keret híján már csak a kiültetéstől számít­va gondozza a paprikát. S Könyvanbélok a füzesabonyi járásban Az elmúlt évhez hasonlóan, ez évben is megrendezik feb­ruár 1-től 29-ig a mezőgaz­dasági könyvhónapot a köny­vesboltok. A füzesabonyi járá­si FJK könyvesbolt vezetője munkatervet dolgozott ki, amely szerint a járás terül­tén 16 községben házról házra árusítást, valamint mezőgazda- sági szakfcönywásár kiállítást és ankétet rendeznek tizenkét községben. Poroszlón február 9-én nagyszabású mezőgazda- sági könyvankétot tartott Ber­ta János, a községi tanács el­nökhelyettese. Ez alkalomból ismertette: A méhészet, Ház- körüli állattartás, Hogyan véd­Előjegyesielés jégbiztosításra A termelőszövetkezetek most. amikor elkészítik az éves ter­vüket, jó ha a jégbiztosításra is gondolnak, s a biztosítási díj összegét beiktatják éves tervükbe. A biztosítási díj-' megállapításánál a tervezett terméshozamokat kell alapul venni. Jó és tanácsos a jég- biztosítást előjegyzés formájá­ban már most feladni az Álla­mi Biztosítónak, még akkor is, ha a tavaszi vetésű növények­re nem tudják megadni a pon­tos. részletes területi adatokat. Az előjegyzés feladása után bekövetkező esetleges jégverés esetén ugyanis a termelőszö­vetkezet kártérítésben része­sül az Állami Biztosítónál. A végleges vetésterületi adatokat május 31-ig kell az Állami Biztosító járási fiókjának, il­letve a megyei igazgatóságnak bejelenteni. Hatvan város anvakönyvéből Születtek: Cserven József, Oldal irézia, Nagy Magdolna Mária, sendes Agnes, Vicián Zoltán Jó­éi. Meleg Ilona Mária, Baranyi Ihály. Tóth Éva, Katona Ferenc Házasságot kötöttek: Uhring Ea- s—Mikő Ilona, Nagy János— olnár Irén Erzsébet. Meghaltak: Horváth Miklós Nagy tván, Forgó Joachirané (Bese­het Teréz.J jük állataink egészségét című szakikönyveket. Az FJK könyvesbolt mint­egy 25 OÖti forint értékű me­zőgazdasági szakkönyvekkel készült fel az országos mező- gazdasági könyvhónapra. Kü­lönösen nagy az érdeklődés a munkaegység-könyvek iránt, amelyekből eddig már négy­száz példányt adtak el. emellett természetesen, vállal­tak a kukoricából, mákból, meg a többi kapásból, ráadásul az aratásból is. Ki-ki alá is ír­ta a vállalását. Hatszázötven taggal tárgyal­tak nem egészen két hét alatt és nem is felületesen. Bizony nem sokat aludtak a vezetők ezekben a napokban, mert úgv kellett dolgozni, hogy ne csak megszülessen az ígéret, hanem hozzá is lássanak mindiárt a munkához Már amihez lehe’ A szónak megvolt mindenütt a foganatja, mert igazítják, ja­vítják már a rámákat, amit le­hetett. már előkészítettek a melegágyhoz, csak az idő eny­hülésére várnak most már Ad­dig viszont még elintézik a többi dolgot is. megkezdték a vetőmag összehordását, felku­tatták. kinek van eladó vető­magnak való burgonyája, hogv biztosítva legyen a 100 hóidra mind Hordják a trágyát is Im­már a közös földekre. Számolunk az elnökkel, rmt akarnak és mi van eddig, s lassan kikerekedik, nem is túl­zott. sem a jövedelem, sem a termésátlagok, sem a beruhá­zás tervezése. Nem túlzott, mert megvan a kellő tapaszta­lat. úgy válogatták ki a veze­tőket is. aszerint, ki, mihez ért — és ami a legfontosabb, min­den tsz-tag tudja, hogy mit akar és mit fog dolgozni. Ügyeltek nagyon arra is — és ez már részben a vezetőség jó munkáját dicséri —. hogy mindenki olyan helyre kerül­jön dolgozni, ahol a legjobban érvényesítheti tudását, s a leg­több hasznot is hajtja a közös­ségnek. így lett állattenyésztő például Püspöki László, aki évek óta törzskönyvezett jószá­gokat nevel, kertész-brigádve- zető Kepes István, Vitai István és még hárman az elismerten legjobb paprikatermesztők. Még arra is gondoltak, hogy néhány emberből. — akik érte­nek az öntözőmotorok kezelésé­hez. rendbentartásához —, mű­szaki brigádot szervezzenek Csatlós János vezetésével. I ÍGY JAVASOLTÁK aZ 1 , em­berek ... így vállalták az em­berek ... így akarták az embe­rek ... — mondja a tsz elnöke, amikor érdeklődöm: mit miért csináltak? És éppen ezért is sikerül majd minden tervük, mert nem csupán néhány ve­zető dönt. hanem százan és százan. Virágzóvá válik majd Boldog termelőszövetkezeti község — mert így akarják az emberek... Deák Rózsi A MEGYEI KÖNYVTÁR ódon épületének kapuján ki­gördül a kis bordó-drapp gép­kocsi, amelynek oldalán fekete betűk: művelődési autó. Az egyenes útra érve. felgyorsul a motor — sietni kell. mert sokan várják pontos időre Sze­derkényi Györgyöt, a művelő­dési autó könyvtárosát. Gene­rál Ferenc gépkocsivezetőt, s a kocsi értékes „rakományát” A kis autó a kultúrát viszi most Sarud mellé. Hídvégpusz- tára, a gépállomásra. Több ki­lométerre van ez a puszta a községtől, s nem mindig van arra idő, meg lehetőség, hogy azok, akik itt élnek, dolgoznak, bejárjanak a községi könyv­tárba. olvasnivalóért. Lesi. várja is mindenki négyheten­ként szerdai napon a művelő­dési autót, ki szakkönyv miatt, ki szépirodalmi éhségének csil­lapítására, ki pedig ifjúsági re­gényekért. mesékért. A gépkocsi az irodaépület elé gördül. Egy-két perc a'att kiemelik a rakterűiéiről a könyvekkel teli ládákat, s egy irodahelyiségben máris kezde­tét veszi a kölcsönzés. Itt, Hídvégpusztán 53 olvasót tar­tanak nyilván, s csaknem mindegyik jelentkezik igényei­vel sorban most is. Gulyás Bé­la üzemgazdász a régi kíván­sággal hozakodik elő: — Jó lenne, ha több mező- gazdasági szakkönyvet hozná­nak magukkal. Olyanokat, amelyekben a legújabb gépek­ről van szó. Maga is meg szeretne köze­lebbről ismerkedni mindegyik­kel, de az lenne legnagyobb öröme, ha munkatársa is ol­vashatnák sorban. Jobban, szakszerűbben menne a mun­ka — ez a véleménye. EGY-EGY HELYEN 150— 200 kötet könyv között válo­gathatnak az olvasók. Van te­hát miből kölcsönözni. A lá­dák tartalmát nagy gondosság­gal állították össze. Mégis, nemcsak Gulyás Béla fordul kéréssel a fiatal könyvtáros­hoz. Dege Sándor magyar klasszikusokat szeretne olvas­ni. Többet, mint eddig. Csörgő Andor viszont mai külföldi (rák műveivel akar megismer­kedni — tőlük kér könyveket. Nem teljesíthetetlen kíván­ságok. Csak az a baj hogy a művelődési autó megint négy hét múlva áll meg újra Híd- végpuszitán. Az első időben háromhetenként került sor minden, a kocs’ működési te­rületéhez tartozó helységre, azóta azonban megszaporodott a munka, ezért tolódtak el egy héttel a látogatások. Senki Évi rendes közgyűléseket tartanak megyénk földművesszövetkezetei és a szakszövetkezetek Február 15-től március 31-ig tartják meg az 1959. évi rendes — mérlegmegállapító — köz- (küldött) gyűléseket megyénk valamennyi földművesszövet­kezeténél, szakszövetkezeténél, hegyközségekben és a vízgaz­dálkodási társulatoknál. A körzeti és a nagyobb földmű­vesszövetkezeteknél a köz- (küldött) gyűléseket megelő­zően tagértekezleteket is tar­tanak, melyen többek között megválasztják a küldötteket a körzeti földművesszövetkezet­nél tartandó küldöttgyűlésre. A most megtartásra kerülő rendezvényeknek az ad ko­moly jelentőséget, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa őta első íz­ben ülnek össze tanácskozásra a földműves- és különböző szakszövetkezetek tagjai. A mostani közgyűlések kö­zéppontjában fog állni minde­nütt a pártkongresszus hatá­rozataiból adódó szövetkezeti feladatok megtárgyalása és meghatározása. Ezeken a köz­gyűléseken főként az ez évi tennivalókat fogják megjelölni — figyelembe véve hazánk felszabadulásának 15. év­fordulójára való felkészülést. Így különösképpen foglalkoz­nak a mezőgazdaság fejleszté­sével, a falusi kereskedelem színvonalának növeléséve:'. Foglalkoznak továbbá a felvá­sárlás és az értékesítési mun­ka megjavításával, a munkás­paraszt szövetség további mé­lyítésével. Célul tűzték szövet­kezeteink. hogy ezekre a tag- értekezletekre és közgyűlések­re a szövetkezeti tagság zömét fogják mozgósítani és vendég­ként meghívják a még kívül­álló dolgozó parasztokat is. Ez­zel szövetkezeteink vezetői azt kívánják elérni, hogy a tagság a gyűléseken őszintén mondja el a szövetkezeti mozgalom munkájáról a véleményét és javaslatokat tehetnek a továb­bi munkálatokat illetően. Megyénk valamennyi föld- művesszövetkezeténél a szö­vetkezet tagsága most fogja megtárgyalni és jóváhagyni az 1960. évi beruházási terveket Is. Ugyanis a beruházásokat ez évben mindenütt úgy kíván­ják megvalósítani, hogy a be­ruházási összegek 20 százalé­kát a tagság anyagi hozzájá­rulásával és társadalmi mun­kájával fogják biztosítani Több helyen szövetkezeti tag­ságunk szép példáját mutatta ennek már az 1959. évben is, amikor megyei szinten több mint egymillió forintot fizetett be a részjegyalapok növelésé­re, a beruházási költségek hoz­zájárulása címén. Voltak szö­vetkezetek, ahol az anyagi és természetbeni hozzájáruláso­kon felül a tagság jelentős tár­sadalmi munkával is segítette az úi létesítmények megvalósí­tását. Ez történt többek között Bükkszék, Domoszló, Andor- naktálya, Balaton. Heves Tarnabod Karácsond és Tar- nazsadány községekben is. A szövetkezet vezetői elismerésül elhatározták, hogy márvány- táblába vésve örökítik meg az új létesítmény falazatán azok­nak a tagoknak a neveit, akik a legtöbbel járultak hozzá egy- egy létesítmény megvalósítá­sához. Vannak helyek, ahol fényképes tablót és albumot készítenek a jelentős társadal­mi munkát végző szövetkezeti tagokról, amelyet az épületben fognak elhelyezni, hogy meg­örökítsék a közös célú társa­dalmi munkában részt vevő tagok nevelt. Szép és lelkesítő eredmé­nyek ezek, amelyeket szövet­kezeteink elértek ezen a téren. Mind ennek a munkának nagy előre lendítője volt a VII. párt- kongresszus tiszteletére Indí­tott munkaverseny. Ha az ez évi eredményeket értékeljük, máris megállapítható, hogy minden bizakodásunk megvan ahhoz, hogy a jövőben sem fog csökkenni a földművesszö­vetkezeti dolgozók, a szövet­kezeti tagság részéről az ez irá­nyú munka. Napjainkban ugyanis azt tapasztaljuk, hogy szövetkezeteink döntő többsé­génél termelési tanácskozáso­kon most tárgyalják meg a felszabadulási munkaverseny­hez való csatlakozást, a kü­lönböző munkafelajánlásokat Ezek után csak javasolni tudjuk, hogy valamennyi szö­vetkezeti tagság vegyen részt a közgyűléseken és javaslatá­val, hozzászólásával járul jo • hozzá, hogy megfelelő határo­zatokat hozzanak a szövetke­zeti tagság a falusi lakosság érdekeinek megfelelően. Süveges Benedek, szöv, pel. a. vez. sem örül neki az olvasók kö­zül. Számosán kérték már Szederkényi György közvetíté­se által a Megyei Könyvtárt, tegyék lehetővé a gyakoribb kölcsönzést, de hiába. A kis művelődési autót sokfelé vár­ják a megyében. Van olyan hely. aho] nem is a könyv­kölcsönzések miatt hanem csak azért, hogy a könyvtár megbízottjánál letegye egy lá­dára való rakományát, az úgy­nevezett „pontkönyvtárat” amely ötven kötetből áll és negyedévenként cserélődik. Ez azokon a helyeken van, ahová az autó a járhatatlan utak mi­att egyáltalán nem tud be­menni. Több helyre filmet is visz a művelődési autó. Ma is a hídvégpusztai köl­csönzési idő lejártával, a gyors e’pakolás után sietni kell Be­senyőtelek mellé, Tepélypusz- tára. Az első helyen ez alka­lommal érdekesen alakult a statisztika: a gépállomás fizi­kai do1 gőzéi ismét bizonyságát adták, hogy egyre jobban meg­kedvelik a mai magyar írók munkáit. Szívesen veszik köl­csönbe Mesterházi Lajos Két könyvét, a Pokoljárást, a Pár lépés a határ-t, Gerencsér Miklós munkáit. Sásdi Sándor regényeit. Az asszonyok vi­szont továbbra is kitartanak a népszerű háztartási, gyermek- nevelési. horgolási és egyéb tanácsokkal szolgáló könyvek mellett, a gyerekek meg a me­sék, képeskönyvek, általában az ifjúságnak szóló munkák tömegét viszik és még többet szeretnének. TEPÉLYEN EBBEN a tekin­tetben ugyanez a helyzet. A tanyaközpontban levő iskolá­hoz tartozik egy mintegy öt­hat kilométeres körzet gyereke, s egyikük sem fáradt megtenni a leghosszabb utat is. ha ar­ról van szó: jön a művelődési autó. Most is sokan várakoz­nak már kis csoportokban, má­sok meg sietve igyekeznek, hogy nekik is jusson a leg- jobbakból. — Ebből is látszik, mennyire szeretik itt a könyvét a gyere­kek — mondja Sári Lászióné. a tanító néni. örül neki, mert a tanulás azért rendben megy. s megvalósul elképzelése is: a könyvet szerető fiatalok így nevelődnek szívesen olvasó fel nőitekké. Meg aztán a hato­dikosok számára a tananyag előírja már a kötelező irodai“ mat. s ebben valóban óriási segítség a művelődési autó. A gyerekek könnyebben hozzá­juthatnak Petőfi. Arany János, Gárdonyi munkáihoz. Csak egy baj van. A film­vetítés látogatásának megol­dása. Tepélyen ugyanis csak akkor van mozi, ha a műve­lődési autó ellátogat ide. Igen ám,' de eddig a legtöbb alka­lommal a Megyei Könyvtár olyan filmeket kapott a MO KÉP-től. amelyeket vagy egy­általán nem vagy csak 14. 16 éves életkortól ajánlanak .az ifjúságnak. A tepélyi iskolába járó gyerekek viszont részben azért is gyalogolnak olyan szí­vesen öt-hat kilométert, hogy filmet lássanak — legalább egy hónapban egyszer. A Bakaru­hában, a Dani, vagy a mostani* A tettes ismeretlen azonban valóban nem nekik való mű­vek, s ilyenkor a vetítés meg­kezdése előtt hosszú ideig fo­lyik a huza-vona, magyarázás, megértetés. Valamiképpen segíteni kelte­ne az illetékeseknek ezen a bajon, úgy, hogy az ifjúság is kaphasson hasznos, nevelő, tartalmas filmeket. Reméljük, a megoldásra nem kell sokáig várni. MIRE ITT, TEPÉLYEN vége a könyvkölcsönzésnek és film­vetítésnek. öreg este van. El­múlt kilenc óra is. Generál Ferenc képkocsivezető haza­felé irányítja a művelődési autót. A mai nap is eredmé­nyes, sikeres volt. Azaz, még­sem egészen. Kerecsendnél egy kis baj történt a motorral, s innen már csak cammogva, nehezen gurul haza a kocsi. Nem nagy eset az egész. A kö­vetkező nap délelőttjén rá kell szánni egy kis időt. s újra rendesen működik a motor, mert megállni nem lehet. Az új nap délutánján megint vár­ják másutt a könyvet. Az At- kár melletti llona-telepen. s Kerekharaszt közelében," Jó-* zsef-majorban. Itt is egyre többen szeretnek olvasni 16 könyveket azok közül, akik­nek szülei még o.yan korban éltek hogy szégyenkezve kel­lett bevallaniok, ha a so’ úgy Ptzta nem tudom én, kérem, lein.i a nevemet, nen jártam iskolát... Weidinger László «IfOGAfDA&GI Védiük hasznos madarainkat A mechanikai, agrotechnikai és kémiai növényvédelem mel­lett fokozott jelentőségű hasz­nos madaraink segítsége a kár­tevő rovarok pusztításában. A madarak béltartalmának vizs­gálatai bizonyítják, hogy a magevő és ragadozó madarak is főleg tavasszal és nyár ele­jén rovarokkal táplálkoznak. Hasznos voltukra jellemző hogy egy széncinke testsúlya- meghaladó mennyiségű rovart fogdos össze naponta, hiszen fiait 300—500-szor is megeteti egy nap. így tehát egyetlen nap 1—2000 rovart is elpusztít. Megállapított tény az is, hogy egy széncinkepár által elpusz­tított rovartömeg egyévi sza­porulata 300 kilogrammot ten­ne ki. De nemcsak a kártevők, hanem a gyommagvak nagy­számú ,,felszedegetéséveT’ is nagy hasznot hoznak. Magas testhőmérsékletük és élénk anyagcseréjük gyors emésztést követel és ennek következmé­nye a csaknem csillapíthatat­lan étvágy. Téli időszakban, amikor a kártevők búvóhely ikre húzódnak, a hasznos ma­darak étvágya megmarad, de eleséghiány miatt éhezésnek, sok esetben pusztulásnak van­nak kitéve. Saját érdekünkben tehát a hideg .dők és a hava­zás beálltával rendszeresen etessük a madarakat, hogy a kertünkbe szokjanak, és átse­gítsük őket az ínséges hónapo­kon. hogy tavasszal újra kezd­hessék áldásos munkájukat. Annál is inkább gondoljunk rájuk, hiszen a hasznos mada­rak etetése nem követel tőlünk nagyobb anyagi áldozatot. Kertjeinkben ragadozóktól éa hótól védett, de a madaraik által jól megközelíthető hely­re cinkék és csuszkák részére nagy kalóriatartalmú olajos magvakat, szalonnabőrt. fagy- gyút tegyünk ki. A cinkék .szí­vesen fogadják a kétfelé vá­gott, füzérbe kötött diót is. A pintyfélék részére sűrű bokrok aljára tegyünk ocsút, kender­magot. vagy vegyes eleséget, feketerigónak konyhahulladé­kot, tésztamaradékot, főtt zöld­ségféléket tegyünk Ki. Kenyér- morzsával való etetéstől tar­tózkodjunk, mivel nyirkos idő­ben végzetes bélhurutot okoz­hat énekesmadarain,knál. Kertjeink, gyümölcsöseink, mezővédő erdősávok fáira mesterséges odúk felrakásával szoktassuk oda hasznos mada­rainkat. De ne feledkezzünk meg gyermekeink rosszindula­tú, vagy vadászszenvedélyű emberek figyelmeztetéséről sem, akik igen sok hasznoa madarat és madártojást pusz­títanak el. Irtsuk azonban a kóbor macskákat, kutyákat éa ragadozó madarakat, amely©»*, nek jelenléte nagymértékben gyéritheti hasznos madaraink számát. Kertben, szántóföldön, gyü­mölcsösben a kártevőkkel szemben folytatott küzdelem­ben legszorgalmasabb segítő­társaink a madarak. Ezért a hasznos madarak védelme minden termelőnek, de ezen túlmenően országos fontosságú feladata is. Vincae Jánes, Növényvédő Állomás,

Next

/
Thumbnails
Contents