Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

WÍPÜJSAG bili ni Jégpályán... Cikáznak a párok a tükör- tima jégen. Naponta szá z- százhúsz diák keresi fel estén­ként Eger egyetlen „jelentős” jégpályáját, a Szilágyi Erzsé­bet Leánygimnázium udvarán. A kedves néni alig győzi kielégíteni az óhajokat a kor­csolyakölcsönzőben, s percek alatt cipőkre kerülnek a kor­csolyák. Vendégek is akadnak. Itt van a hatéves kis Horváth Pistike is, aki még csak most, az első télen ismerkedik a kellemes téli sporttal. Először sokáig lesi, figyeli a nagyobbakat, az­tán maga is próbálkozik. Egy­két ügyes mozdulat, majd a további utat már nadrngféken teszi meg. Sebaj, holnap már jobban megy... (K. B.) — BÉLAPÁTFALVÁN az elmúlt évben 1550 négyzet- méter járdát építettek 170 000 forint értékben. A költsége­ket a községfejlesztési alap­ból biztosították, amelyhez a község lakosai is jelentős társadalmi munkával járul­tak hozzá. — A BÉLAPÁTFALVI *Ce­ment- és Mészmű KlSZ-fiatal- jai a Rogozin-ügy című szín­darabbal készülnek a Hámán Kató kulturális seregszemle bemutatóira. A szerepeket ki­osztották, jelenleg olvasópró­bákat tartanak a színjátszó­csoport tagjai. — CSÜTÖRTÖKÖN az eg­ri Szakszervezeti Kultúrott­hon ismeretterjesztő mozija a Párizsi jégrevü, Lenin atom- jégtörőhajó című kisfilmeket vetíti. Ezenkívül magyar vi­lág- és sperthíradót is vetí­tenek. Az előadások kezdete 3, 5 és 7 óra. — AZ ÉMÁSZ egri üzlet- igazgatóság,ínak dolgozói is csatlakoztak a felszabadulá­sunk 15. évfordulója tisztele­tére indított szocialista ver­senyfelhíváshoz. A dolgozók egyéni javaslataikat már meg­tették, most az üzemvezetősé­geken a sor, hogy összesítsék ezeket, s vállalati szinten ki tudják mutatni a versenyvál­lalás értékét. — AZ EGERCSEHI Ktsz asztalos részlege az elmúlt évben mintegy szá* hálószo­babútort, kilenc kombinált szekrényt és 17 konyhabútort készített el a környék dolgo­zóinak megrendelésére. — HOLNAP délután, három órakor megbeszélésre gyűlnek össze az üzemek és intézmé­nyek nőtanácsainak vezetői a nemzetközi nőnap előkészíté­sével kapcsolatban, a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsa szervezésében. Az össze­jövetelen részletesen megbe­szélik a nemzetközi nőnap mű­sorát, s megteszik a kellő elő­készületeket a sikeres lebo­nyolításához. 1960. február 11., csütőrtflh A gyöngyösi tüdőgondozóban SOKAK SZEMÉBEN, akik egészségesen járják az utcákaf, fel sem tűnik az épület, amely külsőre hasonló a többi ház­hoz. és csupán belső rendelte­tésében különbözik azoktól. A folyosó falain plakátok eligazító szövegek, amelyek el­árulják, hogy Gyöngyös város és a gyöngyösi járás betegei­nek tüdővizsgálata, gyógyítása folyik itt. Már korán reggel nagy a for­galom, mert a munkát vállaló felnőttek, általános és közép- iskolás diákok jelentkeznek egymás után szűrővizsgálatra Közvetlenül a bejáratnál a kis ablak fölött kifüggesztett írás figyelmeztet: jelentkezés itt! Betegek adják le adataikat aztán máris az öltöző felé in­dulnak. felkészülnek a rönt­genvizsgálatra. Belül a kis ab­lakon fürge ujjak kórlapot ál­lítanak ki, majd a név tovább kerül a szakorvoshoz és a vizs­gálat után itt vezetik rá az eredményt is. Sorrendben, csendben törté­nik itt minden, tolakodás, hangos szó nélkül. Ki örömmel, gyógyultan, ki bánatos szívvel távozik, kezében a szanatóriu­mi beutalóval. Vannak olyanok is. akik tüdőtöltésre járnak és néhány hét. hónap múlva, mint egészséges emberek vehetnek majd búcsút a tüdőgondozótól. A GYÖNGYÖSI tüdőgondo­zó dolgozói elmondják, hogy a gyógyítás mellett egyik legfon­tosabb feladatuk a területükön levő bacilusgazdák felkutatása a további fertőzések megaka­dályozására. Gyermekeknél könnyebb a dolguk, mint a fel­nőttek esetében, mert a próba­oltások — amelyeken minden gyermek átesett —. sok min­dent kimutatnak már a bajok elején és így könnyebb a segít­ség is. Külön gondot fordítanak és ellenőrzik egészségi állapotukat a szanatóriumokból visszakerült dolgozóknak is, akik havon­ként jelennek meg tüdőszűrő vizsgálatra. Az ilyen esetben nemcsak a gyógyult beteg, de annak családtagjai is tüzetes vizsgálatban részesülnek, hogy azonnal felfedezhető legyen az esetleges veszély. Egy ilyen családi kórlap kerül a kezem­be. rajta a következő felirattal: — A gyermek gyógyult, óva­tosságra van szükség. Figye­lemmel kísérni a nagyapát! A tüdőgondozó dolgozói egy­re nagyobb súlyt helyeznek a megelőző felvilágosító munká­ra is és előadásokat tartanak filmeket mutatnak be az isko­lákban. üzemekben, a falvak­ban, amelyek a TBC felisme­réséről. megelőzéséről beszél­nek a dolgozóknak. Űjra nyílik a röntgenszoba ajtaja, ahol naponta száz gyer­meket vizsgál, illetve gyógyít az intézet orvosa. B. Erikát édesanyja hozta el vizsgálatra. — Mi a panasz? — Erős köhögés. — Álljon ide a kicsi a rönt­gen elé. KATTAN a kapcsoló és már­is kutató, fürkésző szemek fi­gyelik az ernyőn kibontakozó tüdő képét. — Sóhajts! Még! Fordulj balra! Könyököt jobbra! Ismét zár kattan és aggódó anyai szemek néznek kérdőn az orvosra. — Nincs semmi baj, — vá­laszolja ő, de jó lesz. ha oda­haza marad még néhány napig a gyermek. Búcsúzóul még egyszer szét­tekintek a teremben, ahol egy felírás ragadja meg a figyelme­met: „Legdrágább kincsünk az ember”. S biztos vagyok ben­ne. hogy itt. a gyöngyösi tüdő­gondozóban. valóban mindent megtesznek az emberek egész­ségéért, vidám, boldog életé­ért. (murcsányi) Beszélgetés a kapus fülkében Percenként nyílik az ajtó, a kisablak a kapusfülkében. — Anna néni, kaptam-e cso­magot? — Bálint bácsi, egy korcso­lyát kérek! — és ehhez ha­sonló kérésekkel fordulnak a lányok a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és kollégi­um idős kapusaihoz, Csuhái nénihez és férjéhez. Csomag az most nincs, de korcsolyát, azt kapnak a lá­nyok, s ha valamelyik na­gyon ügyetlen, még föl is csatolja nekik Csuhái bácsi. Nem azért segít, mert nem tud mit csinálni az idejével! Dehogyis! Munkája van elég a két idős embernek. — Bizony — mondja Csuhái néni — már tíz éve vagyunk MSZBT hírek- A SZOVJETUNIÓ hétéves tervéről tartott színvonalas előadást Petőfibányán. az MSZBT rendezésében dr. Bartos Imre, a hatvani Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke.- HARMINCHÁROM tagú szovjet turistacsoport érkezett Moszkvából a hét elején Eger­be. A vendégek a Dobó Ist­ván Gimnázium növendékeivel baráti találkozón vettek részt, amelyen hosszasan elbeszélget­tek az egri diákokkal. A tu­ristacsoport szerdán este uta­zott el városunkból.- EGERBEN, a Bugát Pál ismeretterjesztő moziban a Virágzó Albánia című, az al­bán nagykövetség színes film­je kerül bemutatásra csütör­tökön délután 5 órakor. — PÉNTEKEN este 7 órakor dr. Hahn István egyetemi ta­nár tart előadást Egerben a TIT-klubban ősi kultúránk *ttornában címmel, EGRI VÖRÖS CSILLAG A Blum-ügy EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tizenkét dühös ember GYÖNGYÖSI PUSKIN A csodálatos malom (szélesv.) HATVANI KOSSUTH A csodálatos malom HEVES Nincs előadás FÜZESABONY A torreádor PÉTERVASARA Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: NORA (Bianco-bérlet) itt kapusok. Még akkor ke­rültünk ide, amikor szakérett­ségis iskola és kollégium volt itt. A munka mellett nagy itt a felelősség is, hiszen egy hónapban 60—80 ezer forint fordul meg a kezünkön, cso­mag pedig, van olyan nap, hogy harminc is. Most, hogy a lányok meg­csinálták a jégpályát, bizony a Csuhái néniók dolga is meg­nőtt. Nappal korcsolya-, ci­pőkölcsönzés, jegykiadás a korcsolyázóknak, sokszor, ha nagyon hideg van, Csuhái bá­csi még éjjel is felkel, hogy meglocsolja a pályát. — Ezeket a munkákat nem­csak kötelességérzetből vé­gezzük — mondja Csuhái né­ni —, hanem mert úgy a szí­vünkhöz nőttek ezek a lányok mondhatom azt, hogy megszerettük egymást, ók is segítenek nekünk és mi is azon vagyunk, hegy ott segí­tünk rajtuk, ahol tudunk. Nem is lenne semmi baj, csak az. hogy megöregedtünk, s bi­zony, ha nehezen is hagynánk el ezt a kis lakást, szeretnénk már mi is nyugdíjba menni, megpihenni egy egész élet munkája után. Gyula Ibolya I960, február 11., CSÜTÖRTÖK Névnap: BERTOLD A Nap kél: 6 óra 58 perckor, nyugszik: 16 óra 59 perckor. 1650-ben halt meg RENÉ DESCARTES francia filozófus, matematikus és fizikus. Filozó­fiájának lényege, hogy az igaz­sághoz csak úgy juthatunk el. ha mindenben kételkedünk ad­dig, amíg az teljesen világosan nem áll előttünk. „Gondolko­dom, tehát vagyok” — alap­tétele szerint az ember létezé­sét is a gondolkodása bizonyít­ja. Mint matematikus és termé­szetfilozófus, szilárdan a ma­terializmus talaján áll. Az analitikai geometria egyik megalapítója lett munkássága révén. Fizikában ő tette általánossá a matematika módszerét, a fénytanban a fény törésszegének meghatározása fűződik nevé­hez. A Filozófia elvei és az Elmélkedések a metafizikáról című munkái magyarul is megjelentek. Descartes 1596-ban született. 1875-ben született ALEX AN DRU TOM A, román állami-díjas költő. FILM: 12 dühös ember Maavctru! beszélő amerikai film Villamosszék, vagy kegyelem? Efölött dönt 12 ember, egy bíróság esküdtszéke. Az izgalmas történet, a magyarul beszélő amerikai film, megrázó erővel beszél az emberi felelősségről és humanitásról. A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutatja be február 11—15-ig. Diafilm hészül Heves megye felszabadulás utáni fejlődéséről Pelyhezőben hullt a hó. A járókelők derült arca a fehér hótakarónak szólt, meg a gyer­mekeknek. akik különös öröm­mel élvezve a tél gyönyörét, húzatták magukat az apró szá­nokon, A Textilnagykereskedelmi Vállalat, szegleti bejárója előtti újságárusító „fedezék­nél, jó ismerőssel találkoztam, a doktor bácsival. A gyerme­kek „doktor bácsi"-ja. Válo­gatja a lapokat, s néhányat zsebre dugva, továbbmegy. — Jó estét, doktor úr! — köszöntőm. — Már hazafelé? — Még kettő van — mutat­ja az ujjam; És már megy is tovább, hogy mielőbb végezzen, hiszen reg­gel óta járja a várost, látogat­ja a betegeket. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság képeit nézegetem, amikor egy • leányarcú, pihés állú szépfiú mellém áll és hi­hetőleg 6 is a képeket nézege­ti. Ahogy végignézem a gye­rekembert, a kis pörge vadász­kalapot a fején, a szíjazatta! ellátott rövidke télikabátját és a még rövidebb szűkszárú nad­rágját, úgy vélem, hogy gon­dos szülők háború utáni egyet­len gyereke, akinek mindent megadott az élet. Jól öltözött és jól táplált fiú, szelíd, be­csületre valló szép, tiszta né­zésű szemekkel, és a hó hide­gétől pirosra gyűlt arcán sok derűvel és gondtalansággal. Ahogy továbblépek, az új­ságcsomó ott hever a havon, a lábaim előtt. A doktor után néaek, aki még csak néhány Halló, fater! Heves megye tizenötéves fej­lődéséről, a különböző ipari, mezőgazdasági kulturális és egészségügyi létesítményeiről 80 képből álló diafilmet készí­tenek. A film képanyagában szerepelnek a közvetlen felsza­badulás utáni időszak nagyobb létesítményei, az első ötéves terv alkotásai, valamint az el­lenforradalom utáni időszak jelentősebb eseményei. lépésnyire távolodhatott. És ekkor a mellettem álló fiú is észreveszi az újságcsomót. — Hm ;; j az orvos elejtette az újságjait — mondom ma­gamban. A fiatalember közben kiált egy nagyot: — Halló, fater!... Fater... Halló!... Halló!... A járókelők forognak, nem tudni, hogy kinek szólt a fia­talember bántó, disszonáns hangja. Az orvos is hátrané­zett és észrevette, hogy hiány­zik az újságcsomó a zsebéből. A fiatalember elindult az or­vos felé és rászólt: — Valamit elejtett, fater! És ezzel továbbment. Felemeltem az újságcsomót a friss hóról és átnyújtottam az orvosnak, majd tovább sé­táltam. A hang azonban a fü­lemben maradt, bántott, sér­tett. A szülök jutottalc eszem­be, akik így tanítják egyetlen gyermeküket, ilyen nyegle modorra, ilyen hányavetiségre. ★ A Vörös Csillag mozi előtt, a szokásos estéli mozilátoga*ó közönség álldogált türelmetle­nül, hogy mielőbb bejuthasson az előadásra. Én is megálltam a járdaszé­len és néztem az utca képét, a siető embereket, hallgattam a csillapíthatatlan városi zajt. Két nő beszélgetett mögöttem. Nem hallgatóztam, de akarat­lanul is oda kellett figyelnem, mert hangosak voltak és a té­ma, amiről beszéltek, érdekelt. — Milyen nagy fiad van már, Aranka — mondta az egyik nő. — Bizony már negyedikes. Érettségi előtt áll, de most van éppen a legtöbb baj vele. — Ne mondd! — szól ismét az egyik —, hiszen komoly fiú! — Képzeld, nem bírja a ma­gyar szakos tanárnőjét! — Ne beszélj — kuncog az egyik —, hát hogyhogy nem bírja? — Hát nem bírja! Egyszerű­en feláll az órán és kimegy az osztályból. — Na és, akkor mi lesz? — Nem tudom! A múltkor, hogy Tomi kiment az órájáról, beírta neki az egyest. Tomi ezért kérdőre vonta és akkor kitörölte. — Ne mondd! Nohát, ez iga­zán jó! Nekem rossz volt végighall­gatnom ezt a beszélgetést. El­ítélem a szülőnek, az édes­anyának ezt a hányavetiségéfc. Mert mi az, hogy ,,nem bírja” a tanárnőt!? Tomika nem haj­landó a tanárnőt végig sem hallgatni, egész egyszerűen ki­megy az órájáról? És az édes­anyja ezen nevet? ... A pedagógiának biztosan vannak eszközei, hogy az ilyen esetekben érvényt szerezzen az • • • iskolai fegyelemnek. De ha ez megtörtént, vagy megtörtén­het, akkor a tanárnő is hibás! Legelőször azonban az ilyen esetekben a szülőt, az édes­anyát kell elmarasztalni, mert hogyan nevelte gyermekét? És viszont kit bírna el a ka­tedrán Tomika? Milyen lehet az ideálja, hogy megközelítőleg, egy hozzá legalább hasonlót ültes­senek oda. Mert erről van szó! Hogy a magyar órán ked­ves fia ne hagyja ott az órát, olyan tanárnőt kell keresni, akit Tomika „elbír”. És ha harmincán vannak az osztály­ban? Akkor mind a harminc­nak olyat fognak keresni, akit majd „elbír”-nak? Nem lenne helyesebb a Tomikat észre- téríteni? ★ A napokban dolgom akadt a Dobó Gimnáziumban. Amíg beszélgetünk az igazgatói iro­dán az egyik osztályfőnökkel, belép két harmadikos diák. Mindkettő magabiztosan áll az igazgatói asztal előtt. — Dohányzási engedélyt ké­rünk, igázgató úr! — Van-e szülői beleegyezés? — Van! — válaszoltak a győzők hangjá.i a diákon, gon­dolták, nem lehet kifogás. Az igazgató elővett két do­hányzási engedély űrlapot és kiállította. És ott megtaláltam a nyitját a „hahó. fater” és a „nem bírja a tanárnő” esetek­nek is. Mert szülői beleegye­zés adása a kiskorú gyerme­kek dohányzására, mi volna más, mint a gyermekek min­den óhajának, kívánságánál« szolgai teljesítése. Mert élet­szükséglet-e a dohányzás? Szüksége van-e a pubertás korban levő gyermek szerve­zetének a romboló hatású ni­kotin élvezetére? Nem! Kü­lönb emberré válik-e a serdü­lő ifjú. ha dohányzik? Nem! És mégis, a szülők nem tagad­ják meg gyermekeiktől még azokat az élvezeti cikkeket sem, amelyek a leghatározot­tabban kárukra vannak. A szülők legtöbbje örül annak, hogy: „a fia már dohányzik", ,.a fia már lányokhoz jár” és „a fia jól megmondta a tanár­nak is a magáét" ... Szomorú, de ez így van. A vigasztaló csak az benne, hogy akikről írtunk, az elenyésző kisebbség a fiatalok társadal­mában. A többség helytáll a munkában és a tanulásban, és helyt fog állni majd az élet­ben is. Azok a szülők pedig, akik ennyire elvétik a nevelés mér­tékét. hogy a „mindent meg­adok a gyerekemnek" elve mellett a nyegleséget, udva­riatlanságot, a szertelenséget nevelik a gyermekeikbe? Azok később megbánják könnyel­műségüket és sajnos, az isko­lát okolják, ha gyermekeik nem tudnak helytállni az élet­ben. . J Okos Miklós ■

Next

/
Thumbnails
Contents