Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
1960. február 11., csütörtök nepcjsag 3 Egy gépállomásról, ahol a jelszó: tanulni9 tanulni, tanulni A sikerek felől érdeklődtünk, azzal nyitottunk be nemrég Atkáron a gépállomás irodájába: mines köszönhetik, hogy az elmúlt esztendőben az első helyen végeztek a megyei gépállomások versenyében? Az atkáriak ugyanis elsőként kerültek ki a gépállomások nemes vetélkedéséből. A második nagy kérdés mindjárt úgy következett: és mit tesznek annak érdekében, hogy a megszerzett első he.y meg is maradjon? Ebben a két kérdésben benne foglaltatik minden és aligha kell tovább érdeklődni. Sokat el lehet mondani válaszként, hiszen a felelet a múlttal, a jelennel és a jövővel egyaránt kell, hogy foglalkozzék. ha a gépállomás vezetői teljességre törekednek. Lukács Benedek igazgató, a főmezőgazdász Tóth László és Toldi Antal, a gépállomás főmérnöke — mindhárman igyekeztek a legtökéletesebb felvilágosítást adni, ugyanis az a bizonyos első hely nem véletlen. hanem módszeres munka eredménye, a tavaszra készülés ugyancsak tényszerű dolog, így hát könnyű beszélni róla, nem is szólva arról, hogy sikereket emlegetni jólesik az embernek. íme tehát először: az eredmény számokban: — Az elmúlt évi tervünkben 41 ezer narmálhold szerepelt — magyarázza a főmezőgazdász. A tervet túlteljesítettük és számszerűen kifejezve ennek köszönhetjük az első helyet. Elvégeztünk 54 696 normálholdat, ami 133,4 százaléknak felel meg. Ezzel kerültünk az első helyre. Lukács Benedek igazgató szerint: az eredmény, a jó munkaszervezés következménye és keveset beszél a múltról, mindjárt a jelenről és a jövőről szólt. Az a helyzet, hogy hasonló jó munkát akarnak az idén is végezni és felesleges a múltat emlegetni, amikor már újabb feladatok megoldásán dolgoznak. — Tavaly 4500 hold tsz-te- rületünk volt — mondja —, az idén pedig 14 000 katasztrá- lis hóid a gépállomáshoz tartózó termelőszövetkezetek területe. Nagyréde. Gyöngyöshalász, Szűcsi, valamennyi termelőszövetkezeti községek ma már, s ez több munkát, nagyobb feladatokat jelent a gépállomásnak. A terület ilyen arányú megnövekedése együtt járt azzal, hogy kibővítették a gépparkunkat, összesen 54 új erőgépet, Univerzál traktort kapunk. A tavaszi munkákat tehát el tudjuk végezni, még akkor is, ha a tavaszi tervünkben 18 000 normálhold szerepel. A hegyvidékek földjeinek műveléséhez jó lett volna, ha kapunk néhány lánctalpas traktort, de a jelenlegi gépállományunkkal is megoldjuk a földmunkát, ha ilyen speciális gépek beszerzésére nem lesz lehetőségünk. A gépállomás dolgozói már most megkezdték a munkát és már azon dolgoznak, hogy elsőségüket az idén is megvédjék. A fagyok idején a lánctalpas traktorok dolgoznak kint a határban, Nagyréde, Gyön- gyösorcszi, Gyöngyöspata, Atkár termelőszövetkezeteinek földjeit szántját, főként ott ákad sok tennivalójuk, ahol most a tél folyamán alakultak ki a nagy mezőgazdasági közösségek. Először a szántóföldi szántásokat végzik el. de rövidesen sor kerül a cukorrépa és a kertészetek talajának meg- szántására is. A gépállomás fiatal főmérnöke, Toldi Antal a téli gépjavításokról tájékoztatott bennünket. A géppark fő- és felülj avatását — mint elmondotta — december 10-én kezdték és körülbelül a munkák 70 százalékát végezték el eddig, Tizenhét szerelő dolgozik a műhelyekben, s természetesen a tráktorok vezetői is ott tevékenykednek a szerelők mellett. Ahogy elkészülnek a gépek, azonnal mennek ki a határba és. kezdik a mumxát, ha az idő engedi. Azt mondták a gépállomás vezetői, hogy az elmúlt esztendő nagyszerű eredményét a jó munkaszervezésnek köszönhetik. Ezzel kapcsolatban az igazgató elvtárs nyilatkozott: — Az a lényeg — mondotta —, hogy együttműködjünk a termelőszövetKezetekkel. A mi munkánk és az ő munkájú1' akkor tökéletes, ha az összhang közöttünk a lehető legjobb. Az utánpótlásunkat a termelőszövetkezetek biztosítják. A pápai négyhónapos traktoros iskolára a termelőszövetkezetek tagságából válogattuk ki a megfelelő embereket. Most 16-an tanulnak Pápán, majd március folyamán még 20 ember megy az iskolára. A brigádvezetőink közül öten részt vettek a termelőszövetkezetei? tervkészítési munkálataiban. Igyekezünk úgy elhelyezni a gépeket, hogy minél kevesebb holtjárat legyen munkájuk közben, s kevesebb legyen az üzemanyag-fogyasztás. Vigyázunk a minőségre is, kimutatásokat vezetünk a termelő- szövetkezetek termésátlagának alakulásáról. A siker másik titka — ami egyáltalán nem titok — a tanulás. A brigádvezetők valamennyien érettségizett emberek, de hárman közülük egyetemi tanulmányokat folytatnak. A gépállomás tanfolyamokat indít, ahol biztosítja az emberek továbbfejlődését. Tanulni, tanulni, tanulni — ez a jelszó az Atkári Gépállomáson. Elmondta Lukács Benedek igazgató, hogy a gépállomásukat a Vörös Csillag Traktorgyár gépkísérleti intézete minősítő állomásnak nevezte ki. Az új mezőgazdasági gépeket, a prototípusok egy részét itt, az Atkári Gépállomáson próbálják ki. Ez mindenképpen segítség a szaktudásuk elmélyítésében és a fő dolog az, hogy megismerkednek a technika legújabb vívmányaival is. A gépállomás vezetői mindnyájan egyetértenek abban, hogy a munkaverseny során megszerzői az első helyet, mindenképpen szép és jó dolog, azonban nem helyezésekért dolgoznak elsősorban, munkájuk célja az, hogy segítsék a termelőszövetkezeteket, minden igényt a lehetőséghez mérten kielégítsenek. Ha ezt a munkát eredményesen és jól végzik el, az idén sem maradnak el a versenyben. Kiss János ... hogy erősödik a tiltakozás a francia atombomba szaharai felrobbantása ellen. A francia hírügynökség fél- hivatalos jelentése szerint még ezen a héten felrobbantják az első kísérleti atombombát a szaharai sivatag kijelölt térségében. A bejelentésre nagyarányú mozgalom indult meg. a tiltakozó gyűléseken részvevők tízezrei követelték. hogy szüntessék be az atomrobban- tási-kisérleteket. Hamburgban a tiltakozó fiatalok felvonulása több mint másfél órán keresztül tartott a francia nagykövetség épülete előtt. Szavukat hallatták a francia orvosok, akik az életet akarják szolgálni, nem a pusztító halált, a nyugatnémet Bad-Godesberg lakosai és a kísérleti övezet környékén élő afrikaiak. Gyűléseken tiltakoznak, emelik fel szavukat az egyszerű, békét óhajtó emberek, hallatják hangjukat és ez a hang egyre erősebb lesz. Figyelmeztet és egyszer majd eljut a robbantásokat vezérlők legtitkosabb szobáiba is, megálljt parancsolni. (—ács)- ÚJ ÉPÍTKEZÉSEK szerepelnek Visonta idei és távlati terveiben. Hamarosan megkezdik a négyszáz személyes művelődési ház és egy óvoda építését, megszüntetik a tanítói lakáshiányt, s figyelembe véve az iskolakötelesek egyre emelkedő létszámát, új iskola építését is tervbe vették. Megkapták megérdemelt büntetésüket Az elmúlt év októberében meggyulladt a hatvani Petőfi Tsz tanyaközpontjában egy szalmakazal. Véletlen volt, a közelben közlekedő vonat mozdonyának kéményéből pattant ki egy szikra és az gyújtotta meg a szalmát? Az első pillanatban valóban véletlennek tűnt, ám rövid rendőrségi nyomozás után egészen más helyzetet teremtettek a tények. A tüzet Miczki János, a hatvani Petőfi Termelőszövetkezet fejőse okozta — szándékosan, több értelmi szerző javaslatára. Ezek Jávorka Ferenc, Balogh József és Fehér Ferenc voltak. Jávorka Ferenc október első napjaiban egy italboltban találkozott Balogh Józseffel, akiről mindenki tudta, hogy származásánál fogva is ellensége a termelőszövetkezeti mozgalomnak, s iszoga- tás közben Balogh kezdeményezésére arról jött elő a szó, hogy „valamit tenni kellene” a termelőszövetkezetek ellen. Nem lenne rossz például egy tűz a város legnagyobb és legjobb gazdaságában, a Petőfiben. Ettől sokan megijednének és könnyen lehet, hogy a tavasszal alakult tsz-ek tagsága nem is kezdene munkához, hanem feloszlatná a gazdaságokat. Ez a beszélgetés nem sokkal később egy másik italboltban megismétlődött, s ezen már jelen volt Fehér Ferenc is. A két ember Balogh József szavai hatására támogatta az elképzelést, s közösen kidolgozták a gyújtogatás tervét. Már csak „megbízható” emberre volt szükségük, aid a kiszemelt szalmakazlat meg- gyújtsa. Miczki Jánosra esett a választás. Balogh, Jávorka és Fehér üzenetét Tóth József fuvaros, hasonszőrű ismerősük vitte meg Miczkinek, aki október 11-én hajnalban meggyújtotta a szalmakazlat. A Petőfi Termelőszövetkezet tanyaközpontjában levő szalmakazal teljésen leégett. Odaveszett 1472 mázsa szalma, s egy kazal csépeletlen maglu- cema is, amely öt mázsa magot tartalmazott. A kár összesen 54 585 forint — a gyújtogatok terve azonban mégsem sikerült. A „véletlen" tűzeset okára hamarosan fény derült, s a Megyei Bíróság dr. Böőr Péter tanácsa nemrégen ítéletet hirdetett Miczki János és társai bűnperében. A bíróság Miczki János tettest, elsőrendű vádlottat tizenegy évi börtönre és ötévi jogvesztésre, Jávor- ka Ferenc felbújtót, másodrendű vádlottat 13 évi börtönre és tízévi jogvesztésre, Tóth József bűnsegédet, harmadrendű vúdottat tízévi börtönre és ötévi jogvesztésre, Fehér Ferenc negyedrendű vádlottat pedig egyévi és nyolchónapi börtönre, 2000 forint vagyonelkobzásra, valamint háromévi jogvesztésre ítélte. Az első- másod^ és harmadrendű vádlottakat ezenkívül kötelezték az 54 585 forintos kár megtérítésére is. A vádlottak az ítélet ellen fellebbeztek. Balogh József terhelt ellen a bíróság nem tudta az eljárást lefolytatni, mert a tárgyalás előtt meghalt. Weidinger László Az ifjú szakmunkás A legjobb fiatal dolgozót keresem a budapesti Hajtóműgyár egri telepén. Nagy Ferenc, a fiatal művezető, gondolkodás nélkül Kovács János nevét mondja. — Róla írhat, ő a legjobb a fiatalok között — mondja, s már el is tűnik a gépsorok között, hogy ellenőrizze a munkákat. A hatalmas műhelycsarnokban az esztergagépek váltásra várnak. Kovács János gépe is áll még. délelőtt nem dolgozott rajta senki, mert váltótársa szabadságon van. Az anyagátvétel után a fiatal szakmunkás befogja a munkadarabot, s egy kapcsolással elindul az esztergagép lendkereke. Néhány pillanat és a kés hegyétől szikrázó, forró esztergaforgács repül, a gép kezelője pedig ellenőrzi a forgácsolást. — Egy pillanatra — szólítom meg. — Mióta dolgozik az üzemben? — Másfél évvel ezelőtt kerültem ide. amikor felszabadultam. — Mi a titka, hogy kiérdemelte az üzem legjobb fiatal dolgozója címet? Nemsokára átveszik a Mát- ravidéki Erőmű dolgozói is elmúlt évi takarékos munkájuk eredményét: a nyereségrésze- dést. Még nem tudni, hány napi bérnek megfelelő összeget kapnak, de arra mindenki esküszik, hogy több lesz a tavalyinál. — Pénzügyileg most állunk legjobban — mondja Bessenyei ügyeletes mérnök és szavát „Részvényesek" beteljesülését már nemigen akadályozza meg semmi. Az eredményes munka haszna tehát visszaszáll azokra, akik a többletnyereség anyagi alapját megteremtették — az erőmű dolgozóira, vagy ahogyan ebben az esetben többen igazolja a gyár főmérnöke, éppúgy, mint a bizonyítékként felsorakoztatott számok cs tények. Lássuk csak „Őket”. A nem végleges adatok szerint a 25 millió forintot meghaladja a befizetett nyereség. Miként vált ez lehetővé? — Elsősorban a kongresszusi munkaversenynek köszönhető — ez Bessenyei mérnök véleménye. — A legtöbb villamosenergiát tavaly termeltük az erőmű fennállása óta — adja magyarázatát Farkas főmérnök — ... és főleg olcsóbban a tervezettnél. S ez itt a lényeg: többet — olcsóbban. Ennek alapján vált immár valósággá a remény, hogy több lesz a részesedés a tavalyi 12 napnál. Ennek a reménynek Nálunk ez a törvény: a munka haszna a dolgozó embereké. Ez érvényesül a nyereségrészesedésnél is, amely a terven felüli haszon elosztását jelenti azok között, akik ezernyi ötlettel, nagy lelkiismeretességgel, szorÉber szemmel figyeli a műszereket Varga Lajos kazánkezelő, a hires Szikra-brigád tagja, aki a kongresszusi versény során dicséretes munkát végzett, s hozzájárult ahhoz, hogy a nyereség minél nagyobb legyen. is nevezték: a „részvényesekre”, akik közös munkával teremtették elő a 25 milliós nyereséget. Ki mennyivél járult hozzá, nehéz lenne kimutatni, de hogy az erőmű dolgozóinak nagy része tudásához, erejéhez mérten hozzájárult ehhez — nyilvánvalóvá válik e hatalmas összeg láttán. Mégis néhányukat megemlítjük, hogy a valamennyiüknek járó erkölcsi elismerés jegyében írjunk tetteikből. Itt van például Bidiga Béla és Tan Ferenc művezetők újítása. Évenként százezer forintot hoz a nyereséghez. Szép hozzájárulás ez. Könnyebb lett általa az emberek munkája. Eddig ugyanis a vízállást mutató üvegeket három ember figyelte műszakonként, feat. katos nevéhez. A tápszivaty- tyúk javítását új módon végzi és ezzel majdnem százezer devizaforintot ment meg a népgazdaság számára és százezerrel növeli a vállalati nyereséget is. A szalagszűrőknél is új megoldásokkal kísérletezett és az eredmény itt is jelentős. Summa summárum, ez az ember — meg is becsülik érte társai — az elmúlt évben egymaga 280 ezer forint évi hasznot hozó újítást adott be. Azok közé tartozik, akik sokat tettek azért, hogy kisebb légyen a villamosenergia előállítási költsége és növekedjék a nyereségrészesedés anyagi alapja. S a többiek, a sokat emlegetett kongresszusi verseny részvevői, a turbinaüzemi, kazánházi munkások és műszakiak, szállítók és karbantartók, akik nagy gonddal vigyázták gépeiket — mind-mind letették obulusaikat, hogy összegyűlhessen a huszonöt- millió. Laukó Mihály brigádja, a Szikra-brigád, amelynek tagjai mindig a vérseny élvonalában haladtak, úgy vigyázott a tűzre — a szó legszorosabb értelmében —, hogy minél kevesebb veszteséggel égjen el a fűtőanyag. S Tari Aladárné malomkezelő, aki egyetlen nő ebben a „szakmában”, nemcsak a kötelességének számító feladatát végezte el, de minden kis hibát észrevéve, hozzájárult ahhoz, hogy a salaktéri berendezések minél kevesebb időre álljanak le. Igyekezetük eredménye rövidesen ismeretes lesz. Az. hogy megérdemelték, senki számára nem lehet kétséges, Négy oklevél és a kongresszusi zászló hirdeti, hogy Tari Béla szállítóüzemi brigádja is sokat tett a gazdaságos termelésért. Az üzemzavarok elhárításával, a szállítás zavartalan biztosításával járultak hozzá az erőmű gazdasági eredményeihez. galmas, takarékos munkával szerezték meg annak anyagi alapját. Kovács Endre — Nincs ennek különösebb titka, tudom mi a munkám és a szaktudásom teljes ismeretével tőlem telhetőén teljesítem is a rámbízott feladatot. A munkaidőt, pontosabban a 480 percet kihasználom és lehetőleg selejtet nem gyártok, Ez az én „titkom” — magyarázza. — Vannak-e szakmai problémái? — Természetesen előfordul, hiszen még csak 19 éves vagyok, másfél éves szakmunkás, azonban a művezetőm. Nagy Ferenc, nagyszerű ember, bármit kérek tőle. mindenben segítségemre van. — Mennyi a fizetése? — Általában 1800 forintot keresek, de ebből jut bőven a takarékba is. — Mire gyűjt? — Motorkerékpárra. — Mennyit tud havonta a takarékba tenni? — Ez változó. Az üzemi munkásszállóban lakom és nagyon olcsón kijövök, ebédet három forintért kapok, a szállásért pedig ielenleg nem fizetek semmit. Nagyon meg vagyok elégedve a munkabeosztással, a szállással és a munkatársakkal is. — Mi a kedvenc szórakozása? — adom föl neki az utolsó kérdést. — Szeretek olvasni és ha többen KISZ-fiatalok összejövünk. társasjátékkal. Pingponggal. vagy egyéb szórakozással töltjük szabad időnket. Nyáron még jobb lesz. hiszen meglesz a motorom és kirándulhatok is. — mondia és génébe máris új munkadarabot fog be. ___ (kisbé) Tí z nappal a határidő előtt befejezték a nagyjavítást A Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés egri, Homok úti téglagyárában az elmúlt év november hónapjában nagyjavításra álltak le a gépek. A téli nagyjavítás idején négy—öt géprészen végeztek 'korszerűsítési, felújítási munkát, hogy az egyéves gazdasági tervet maradéktalanul tudják teljesíteni 1960-ban is. A téli nagyjavítás a tervek szerint február 20-ig tartott volna, de a munkások szorgalmának következtében február 10-én munkára kész állapotban adták át a gyár üzemgépeit. Kubriczky Imre kazánkezelö is a munkaverseny élvonalában haladt az elmúlt évben. A brigád legutóbbi összejövetelén pedig már arról beszélt, miként lehet megalapozni az idei nyereséges termelést, a magasban, egészségtelen munkahelyen. Most, az újítás segítségével, csak egy embernek kell időnként öt percre felmennie, s így hat ember , munkája szabadul fel és a töb- ■ biek is csak töredékét töltik : az egészségtelen helyen a régi- időnek. ,■ < Még több hasznot hozó újí- < tás fűződik Farkas Lajos la- i
