Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-04 / 29. szám
4 nepcjsag 1960. február t, csütiirtBk iilUI-ll Téma a földön A téma a földön hevert, pontosabban egy lépcsőfok tövében, piszkosan, megtaposot- tan, a meguntság, és a feleslegesség minden jegyével. A témát banánnak hívták... Banánnak, amelyért nem is olyan régen, talán egy éve, sorba álltak az emberek, s alig valamivel régebben, mert akkor még nem volt, messzemenő következtetéseket vontak le egyesek a béketábor erejét illetően. A banán most ott hevert a földön, a banán most ott áll a csemegeüzletekben, s mint valami olcsó kurtizán, kínálgatja sárga testét. Néhány an megveszik szánalomból, a többség almát vesz, jonathánt, amely azelőtt is volt... Az a gyanúm, hogy akik megveszik, azok is csak azért veszik, hogy eldobhassák. Mert nagyszerű érzés eldobni ám egy banánt, amelyért még egy éve sorba álltunk. (—ó) — SZABÄS-VARRÄS szakkört szervezett Nagykökényesen a Nőtanács. Az asszonyok szép számmal vesznek részt a szakkör hasznos munkájában. — MA. csütörtökön, az Eger- farmosi Községi Tanács végrehajtó bizottsága ülést tart. Az ülésen a községi agronómus a tavaszi mezőgazdasági munkák felkészülésével kapcsolatos feladatokat ismerteti. A napirend után személyi ügyeket, indítványokat tárgyalnak. — 20 FÉRŐHELYES ser- tésfiaztatót építettek saját erőből — nagyrészt társadalmi munkában — a sarudi Petőfi Tsz tagjai az őszön. Csupán a faanyag megvásárlásához kértek állami segítséget. — MŰANYAG VÖDRÖT', lavórt. szemétlapátot és evőeszköz-tartót várnak az egri Műanyag Boltba. A sok helyen már nagy népszerűségnek örvendő műanyag újdonságok minden bizonnyal megnyerik az egri vásárlók tetszését is. — 40 EZER FORINT értékben építenek az idén gyalogjárót Üjlőrincfalván, a községfejlesztési alapból. A dolgozók a negyvenezer forinton felül még 12 ezer forint társadalmi munkával is hozzájárulnak a járdaépítéshez. — NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL kísérik a falu lakosai a Nova} termelőszövetkezeti község iskolájában folyó szülők iskolájának és az ismeretterjesztő előadássorozatnak előadásait. A legutóbbi előadáson a megelőző tűzvédelemről esett szó, s mintegy 150 hallgató jelent meg. — A HAJTÓMÜGYAR egri telepe KJSZ-szervezetének tagjai elhatározták, hogy segítenek megalakítani az általuk patronált besenyőtelki termelőszövetkezet KISZ- szervezetét. — FELDEBRÖ Község Tanácsának végrehajtó bizottsága ma ülést tart. Ez alkalomból az általános iskola napközi otthonának munkáját, valamint a községi óvoda problémáival kapcsolatos feladatokat beszélik meg. — EGERCSEHI bánya ki- szistái már jelentkeztek az „Ifjúság a szocializmusért”- mozgal^mhoz és e'ha'á-ozt.'ík, hogy mindegyikük még egy fiatalt megnyer a mozgalom számára. — AZ ELMÚLT héten Pa- rádsasvárra, özv. Szilágyi Jó- zsefné házába köszöntött ^ a szerencse: a lottó 3. játékhetében 4-es találatot ért el szelvényével. Az 52 539 forintos nyereményt Recsken adták át a boldog nyertesnek, aki az összeg nagy részét azonnal takarékba tette. — A KONGRESSZUSI verseny értékelésekor az Apci Fémtermia vállalat hatvan munkása és műszaki dolgozója kapott pénzjutalmat eredményes munkájáért, ugyanakkor adták át a kiváló dolgozó jelvényeket és •kleveleket is. Kákán csomó, avagy .,mondhassuk“ ezt így? E sorok olvasója talán már a címből is sejti, hogy egy új nyelvi járványról, a kijelentő mód helyetti felszólítás használatáról lesz szó. Néhány év óta ugyanis falun és városban, iskolákban, üzemekben, hivatalokban — szinte az éiet minden területén — egyre gyakrabban halljuk. Tréfásan „suk- sük-ragozás"-nak nevezték el. A jelenség régebben csak egykét nyelvjárásban volt ismeretes: így a palócságban és a székelyeknél. Például: Szívesen lássuk máskor is. A jö- vendőjit nem tudhassa senki. Majd mink megmutassuk, stb. Az itt felsorolt példák — ha megfigyeljük — egyszerű kijelentések. Épp ezért állítmányaiknak is jelentő módot kellene van zárnak. A felszólító mód alkalmazása csak akkor helyénvaló, ha mondataink parancsolást, esetleg óhajtást fejeznének ki. Nyelvjárásokban mindez még menthető körülmény, hiszen a beszélők—nyelvtani és nyelvhelyességi iskolázatlanságuk folytán — nem ismerik a kijelentés és felszólítás köz- és irodalmi nyelvben érvényes alaki, különbséget. Sőt, lélektani szempontból akár meg is magyarázható: a felszólító mód erősebb és hangsúlyosabb, mint a jelentő mód. Márpedig a beszélő hathatósan akarja kifejezni magát. Nyelvhelyesség terén azonban nem tarthatjuk magunkat a francia közmondáshoz: „Megérteni már annyi, mint megbocsátani”. Annál is inkább, mivél ez a tájnyelvi jelenség ma már erősen befurakodott a köznyelvbe. Nem is csoda, ha szinte járványszerűen terjed, hiszen akinek nem elég tudatos a nyelvhasználata, az köny- nyen beleeshet ebbe a hibába. A járvány terjedésében részesek azok is, akik utánzásból. vagy gúnyból használják. Még szerencse, hogy az irodalmi nyelvben elvétve találkozunk ezzel a ragozással. Esetleg akkor, ha az írók beszédmódjukkal is jellemezni akarják szereplőiket. A zavar az egyszerű ,,-t” végű igéknél szokott előfordulni leginkább, de megtaláljuk a ható igéknél, az ,,-it” képzősöknél, sőt az ,,-st, -szt” végűek- nél is. „Ezt mi nem szeressük: Láthassa mindenki. Majd ő megtanítsa. Kifessük a szobát. Nem mulasszuk el megnézni” ... stb. Ez a parancsoló szándék nélküli felszólítás — ha nem tiltakozunk ellene — kikezd igeragozásunk rendszerét. Az igaz, hogy természetesnek látszik, sőt, általános elterjedése a két igemód egybeolvadását, bizonyos ragozásbeli egyszerűsödését eredményezné. A baj ott kezdődik, hogy ez a változás az igéknek csupán az említett szűk csoportjában menne végbe, de nem az egész igeragozási rendszerben. Zavaros, felemás helyzet állana elő. Nem szólva az árnyalati finomságok, a kifejezés gazdagságának a fogyatkozásáról. VOROSILOV 1960. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK Névnap: RÄCHEL A Nap kél: 7 éra 09 perckor, nyugszik: 16 óra 49 perckor. Ma töltötte be 79. életévét KLEMENT VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke. 15 évvel ezelőtt kezdődött a Szovjetunió, az USA és Nagy- Sritannia kormányfőinek tör- énelmi jelentőségű, 8 napos altai konferenciája. 140 évvel ezelőtt született BOZENA NEMCOVA, a múlt század cseh irodalmának legnagyobb írónője. Műveiben előszeretettel foglalkozik a falu szociális problémáival. Sokat tartózkodott Szlovákiában (Tót népmesék és mondák). Legolvasottabb regénye a Nagyanyó. Nemcová 1862-ben halt meg. Sír a hegedűm négy húrja... Színházi kalauz, útleírások, érdekes természettudományi művek a Gondolat Könyvkiadó első negyedévi tervében I960, első negyedében a Gondolat Könyvkiadónál sok érdekes kiadvány jelenik meg. Ezek közül is kiemelkedik Oparin szovjet akadémikus az Élet keletkezése című műve. A tudomány-történeti könyvek közül külön figyelmet érdemel Von Laue A fizika története című kötete és Annak Livanonva Három sors című alkotása, amely tudományos novella formájában foglalja össze Bolyai, Lobacsevszkij és Gauss életművét. Nagy érdeklődésre tarthat számot az Egészségünk kiskönyve című kötet. A világjárók sorozatban új kiadásban jelenik meg Arszenyev A távolkelet őserdeiben és Fayein Egy francia orvosnő Jemenben című útleírása. A társadalomtudományi művek között Szergejenko Pompei című kötete a tragikus sorsú város maradványainak gazdagon illusztrált bemutatásával a két évezred előtti rómaiak hétköznapjairól szól. Az európai antológia-sorozat új kötete a Cromwell-gyűjtemény, az angol polgári forradalom nagy alakját mutatja be a saját és a kortárs írások tükrében. Tömöri Márta Új vizeken járok című tanulmánya a Galilei-kör történetét foglalja össze. Frank László Sanghajba menekültem című riportszerű naplója pedig a második világháború előestéiének és szörnyű éveinek emlékeit idézi. Caudwell Illúzió és valóság című könyvében a költészet eredetére keres magyarázatot. Romain Rolland Háborús napló című könyve megrázó dokumentum egy magányos "»'■■■ ■ ■ »TTi . ------■ EG RI VÖRÖS CSILLAG Merénylet EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hárman az éjszakában GYÖNGYÖSI PUSKIN A megfelelő ember HATVANI KOSSUTH Tiltott szerelem HEVES Nincs előadás pétervasara Nincs előadás FÜZESABONY Pár lépés a határ műsora Egerben, délután 3 órakor: (Bródy-bérlet, középiskolás) este 7 órakor: NÖRA (Kisfaludy-bérlet) Kompolton este 7 órakor: BÁSTYASÉTÁNY 71 ember küzdelméről és vergődéséről. A Kis zenei könyvtár-sorozatban a kiadó a nagy lengyel zeneszerző születésének 150. évfordulóján megjelenteti Jemnitz Sándor Chopin című kötetét, Bach halálának 210. évfordulójára pedig elkészül Bartha Dénes J. S. Bach című népszerű könyvecskéje. (MTI) Egyetlen orvosság: a tudatos nyelvhasználat! Ha valaki jól megfigyeli és megérti, mi a különbség a hibás és a helyes ragozás között, ha nem parancsolgat állandóan és feleslegesen, leszokhat a „suk- süközés"-ről. Képzeljük csak el, ha az említett nyelvhasználat elterjedne, mennyi nehézséget és zavart hozna magával. (Hogyan hatna például az új nemzedékre irodalmunk klasszikusainak nyelvhasználata). Reméljük azonban, erre nem kerül sor. A nyelvi kultúra emelkedése útját állja a járvány általános elterjedésének.Fülöp Lajos gimn. tanár. Béke A levél (amely e cikk megírására ösztönzött) feladója: a Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat, a címzett: a gyöngyösi 103-as Italbolt. A levél tartalma pedig a következő: „A vendéglátás kulturáltabbá tétele érdekében február elsejével az ön által vezetett üzletben a betérő zenét megszüntetjük. A betérő zene italboltjaink nívóját rontja és semmi szórakozást nem nyújtanak vendégeinknek. Italboltban a betérő zenét csak az illu- minált állapotban levő egyének veszik igénybe, aminek legtöbbször duhajkodás, verekedés a velejárója. Az üzletvezető kartárs, amennyiben a zenészek február hónapra ki akarják fizetni a jogdíjat, ne fogadja el és a fentieket közölje a zenészekkel. A fentiek betartásáért az üzletvezető kartársat tesszük felelőssé.“ Idáig a levél. És imt szólnak ehhez az érdekeltek? A szóban forgó Italboltban játszik 4 tagú zenekarával Kusló Sárközy György. Neve és muzsikája nem ismeretlen a gyöngyösiek előtt. Jó néhány évvel ezelőtt a Vörös Csillag Szálloda éttermében játszott, estéről estére sokan és szívesen hallgatták játékát. Aztán őt is, meg a magyar népi muzsikát kitessókelték onnan, helyét elfoglalta a dzsessz-muzsika. Azóta vándorol egyik helyről a másikra, ott muzsikál, ahol éppen befogadják. Sárközy muzsikáját meghallgatta Lakatos Sándor Liszt-díjas zenekarvezető, a „Népművészet mestere” is, s 1958. márciusában egy nagyon kedves, meleghangú levélben köszönte meg azt az élményt, amelyben őt Sárközy, a félvilágot bejárt Rajkózenekar egykori prímása részesítette. És cA dél-ame.nkal — Buenos tardos Senores — köszönt be hanyag eleganciával s olyan grandezával, hogy a legteljesebb irigységgel kellett megállapítanom, hogy fáradt kalapommal így én sohasem fogok tudni köszönni. Helyet mutattam, amelyet ugyancsak megfelelő udvariassággal elfogadott és hatalmas szivart húzva elő. rámvillantotta mind a harminckét fogát, amely fehér volt, éles ellentétben a bajuszával, amely fekete volt és éppen olyan karcsú, mint a dereka, amelyen most, úgy látszik, nem volt semmiféle öv, még piros sem. — Benéztem magukhoz — mondta pergő magyarsággal, néhány keserves spanyol szót közékeverve, amelyek hallatára Pizarro ventillátort járt volna a sírjában. — Rendkívül módon boldoggá tesz, uram — válaszoltam hasonló udvariassággal és megkérdeztem: — Honnan mél- tóztatott jönni? — Én, én, kérem, a magyar filmekből jöttem ... Én vagyok a dél-amerikai... Tetszik tudni... — mondta enyhe Karpfenstein utcai dialektusban, amely az avatatlanok számára kétségkívül bizonyos brazil akcentust kölcsönzött szavainak. — Nagyon örven- dek, s ha szabadna tudnom, milyen ügyben fáradt hozzám? — Semmi, semmi... Nem különösebben lényeges, csak azt akartam kérdezni, hogy nem únják-e még véletlenül, hogy mind gyakrabban feltűnők a magyar filmekben... Megmondom őszintén. élnem kell. nincs nekem egy lyukas pe- ze'ám se. még egy vállra borítható pokrócom sem... Szóval örülök, hogy helyet kaptam a magyar filmekben... Jaj! — kapott a fejéhez. ™ Mi történt, kéri — kérdeztem remr aggódva. — Elbeszéltem az időt... Rohannom kell, mert az egyik új filmben megint én oldom meg a konfliktust — köszönt és már rohant is. Megnyugodtam. Legeslegújabb magyar filmünkben is lesz dél-amerikai és ebből fakadóan lesz konfliktus is. Nagyon szeretem a konfliktusokat. Bár... azért... mi lenne. ha egy grönlandi halgyáros eszkimó is szerepelne, csak úgy. a változatosság kedvéért a „Megfelezett ember” című új magyar koprodukcióban? (egri) most. pár évvel később, Sárközy és muzsikája még betérő zenének sem jó, mert ettől duhajjá, és verekedéssé válhat a hallgatója, s rontja az italboltok „jó“’ hírnevét. Sisák Józsefné, az Italbolt h. vezetője is megdöbbenve olvasta a levelet, s mint mondotta. a betérő zene megszűntetésével sok jó, csendesen szórakozni vágyó vendégtől vennének búcsút. De megkérdeztünk néhány vendéget is, mit szólnak ők, akik a legjobban érdekeltek. Az Italboltok közönsége nem a megrögzött duhajokból tevődik össze. Vannak „átfutó” vendégek. aztán ülve poharazgatók. Ez utóbbiak pedig szívesen hallgatják a magyar muzsikát. Ahogyan a táncos szórakozóhelyekhez a dzsessz-muzsika, úgy az ilyen helyekre pedig a cigányzene való. Nem a zene műfaja, a zenekar milyensége, összetétele váltja ki egyesekből a rendbontást, az izgága- ságot, hanem a mértéktelenül fogyasztott szesz hatása. Már« pedig ilyesmi máshol, zenés, vagy zene nélküli szórakozóhelyeken is előforduL Félreértés ne essék: ez a cikk nem az italboltok létezésének szükségessége mellett akar pálcát tömi. Gyönyörű fővárosunkban egyre kevesebb már az italbolt, helyükön új, ma* dem eszpresszók, cukrászdák, kisvendéglők, stb. nyílnak. Az igazság viszont az. hogy nem a magyar muzsika, jelen esetben pedig a betérő zene rontja a vendéglátás nívóját, hanem inkább az egyes notórius alkoholisták. akiknek nem az ital. boltokban, hanem az elvonókúrán lenne a helyük. Ma a magyar muzsika, a magyar zenekar „exportcikk”. Ügy látszik, hogy itthon, Gyöngyösön nem kapja meg az őt megillető helyet. Ha a Vendéglátóipar kulturált és nívós akar lenni, ám tegye, nekünk tesz jót vele, de ne csak a táncolva szórakozók igényeit elégítse ki reprezentatív hellyel és zenekarral, hanem azokét is, akik sörük- boruk poharazása mellett, a magyar népi muzsikát szeretik hallgatni. (murai) Kinek a pap, kínéi* a papne... Egy olasz aranyműves értér kés ékszerekkel teli táskával szált fel Bariban a vonatra. Amikor megérkezett Napolyba, megdöbbenve észlelte, hogy táskáját valaki kicserélte egy ugyanolyan Külsejű, narancscsal teli táskára. Semmi reménye nem volt, de azért elment a rendőrségre, ahol megkérték, hogy várjon egy kicsit A rendőrfelügyelő ugyanis éppen egy részeg utast próbált megnyugtatni, aki valósággal dührohamot kapott, amiért haszontalan kövekkel és cifraságokkal teli bőrönddel cserélte el saját táskáját, amelyben pompás, vérbélű narancsokat vitt a feleségének*