Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, február 30., vasárnap Babuhál „Recse recse bogácsa, túrós Asszony csinálta, szél fújja...” forognak a kicsik, szól a zon­gora, Pannika néni ma nem tanít, hiszen farsang van. Nem akármilyen esemény zajlik ám az egri zeneóvodában! Negyven, ötven kicsi gyerek forog a párjával — kedvenc babájával, és éneklik azokat az édes kis gyermekdalokat, amikről az embernek mindig eszébe jut régi gyermekkora. A sok szép baba, a lendkere­kei autók, a távirányítós re­pülőgépek, tornászó makik kö­zött valóságos meseországban érzi magát az ember, s ha örül gyermeke örömének, ha látja a lyukas cipő helyett a szebb­nél szebb cipőkbe, ruhákba bujtatott kicsiket, egy kicsit el is szorul a szíve — szeretné még csak'most kezdeni a gyer­mekkorát. (á) — AZ EG ERI’ARM OSI KISZ-szervezet kultúrcso- portja nagysikerű előadási rendezett. A KISZ-fiatalok Heltai Jenő Néma levente című darabját mutatták be 36-án a községi kultúrott- bonban. A bemutatót nagy siker követte.- A NAPOKBAN tartotta 1959. évi mérlegzáró közgyűlé­sét a Hatvani Cipész Ktsz, a szövetkezeti tanács kultúr- otthonában. Tegnap a Hatvani Szabó Ktsz tagságának mér­legzáró közgyűlésére került sor. — A MEGYEI TANÁCS végrehajtó bizottsága mel­lett működő oktatási bizott­ság a hevesi járásban a köz­ségi végrehajtó bizottsági ve­zetők részére február 39-én és március 38-án egész napos oktatást rendez. Az első alka­lommal a Magyar Népköztár­saság államszervezetéről, a második oktatási napon pedig a tanácstörvényről hallanak előadást a részvevők.- EDDIG 252 művészeti cso­port (színjátszó és tánccsoport, enek- és zenekar) nevezett be a tömegszervezetek által együt­tesen meghirdetett Hámán Ka­tó felszabadulási szemlére. A kulturális csoportok legszebb műsoraikat felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére mutatják be. — 450 EZER forintért eb­ben az esztendőben a többi között úthengert vásárolnak Hatvanban a városfejlesztési terv alapján.- NAGY NÉPSZERŰSÉG­NEK örvend a KISZ által meg­hirdetett József Attila olvasó­mozgalom. Az előzetes számí­tások szerint megyénkben mintegy háromezren kapcso­lódtak már be a mozgalomba és vannak olyan KlSZ-szerve- zetek, mint pl. a karácsondi, ahol valamennyi fiatal részt vesz. — FEBRUAR 25-CN ülést tartott a hevesi járási tanács végrehajtó bizottsága. Az ülé­sen a gépállomások és terme­lőszövetkezetek tavaszi felké­szüléséről, valamint az 1959. évi adóterv teljesítéséről és az 1960-as adóügyi feladatok­ról tárgyaltak.- KARACSONDON a Sabin- oltások alkalmával az általá­nos iskola „Ifjú Vöröskereszt” - csoportja és a V11—V11I. osz­tály növendékei lelkesedéssel és nagy ügybuzgalommal vet­tek részt az oltások megszer­vezésében és végrehajtásában. Ezért a munkáért dicséretet érdemelnek és ez úton mond köszönetét a községi egészség- védelmi szolgálat vezetője. — SZÁZ SZÁZALÉKON felül teljesítette első negyed­évi adóbevételi tervét Andor- naktálya és Ostoros. Jól áll­nak időszakos adóbevételi terveikkel az előző évben alakult termelőszövetkezeti községek is. — A MEGYEI tanács ipari osztálya hétfőn, február 29-én délelőtt 10 órakor, beszámol­tatja a gyöngyösi vágóhíd ve­zetőségét az 1959. évben elért eredményekről és a vágóhíd ez évi építési terveiről. — AZ EGRI Megyei Műve­lődési Ház nagytermében feb­ruár 28-án, műsorral és juta­lomsorsolással egybekötött „Tarkabarka, farsangfarka” estet rendeznek. Hevesi Lajos 1843—1910 Általános iskolás fiam egyik este nagy érdeklődéssel olvassa könyvét. Kérdem, mi­ben mélyedt el annyira. Mu­tatja a könyvet. Megnézem. Az ötven éve meghalt, hevesi szü­letésű Hevesi Lajos lapszer­kesztő és szépírónak Jelky András kalandjai című regé­nye van előtte. A könyv most nyolcvan esztendeje jelent meg magyar nyelven először. A szerző halálának és a regény kiadásának időpontjától 50, il­letve 80 év választ el bennün­ket. Ezért íródtak soraim. Hevesi Lajos 1843. december hó 20-án született Hevesen. Középiskolai tanulmányai­nak befejezése után a bécsi egyetemen orvosnak készült, majd nyelvtudományi előadá­sokat hallgatott, mégsem tett orvos, sem nyelvész, sem ta­nár. 1868-ban, 23 éves tővel, megpróbálkozott a hírlapírás­sal. A kísérlet sikerült. Részt vett a Borsszem Jankó című élclap alapításában. 1885-ben már 42 éves volt, amikor elköltözött Becsbe, ahol újságíró lett. HEVESI LAJOS több irányú irodalmi működést fejtett ki. Élethivatásszerűen mint új­ságíró és lapszerkesztő műkö­dött. Budapesten 19, Becsben pedig 25 éven át. Ezt a mun­kakörét ritka termékenység, sokoldalúság, körültekintés, szellemesség, finom humor és nagyszerű írói készség jellem­zi. Két nyelven, magyarul és németül vetette papírra sorait. Mind a két nyelvet egyformán tökéletes irodalmisággial ke­zelte. A hírlapokban sűrűn kö­zölt s a közönség részéről szí­vesen fogadott cikkein, tárcáin, kritikáin, tanulmányain felül nyolc kötetben számos novel­lája, egy közkedveltségnek ör­vendő ifjúsági regénye, öt könyvnyi útirajza, két buda­pesti városismertetője, négy önálló müvet kitevő művészet- történeti kritikai munkája, valamint két műfordítása is megjelent gyűjteményesen, il­letve könyvalakban. Novelláiból a tárgykörök változatossága, az elhihetőség és a mesteri jellemzés mellett jóízű humora és finom iróniája tűnik ki. Budapesti városismertetései a főváros iránt érzett szere- tetéről. s a minden szépet fel­táró valóságismeretéről tanús­kodnak. Olaszországi, angolhoni, ró­mai. görögországi és szicíliai utazásairól színesen, szem ló- lelesen megírt és kedélyes Itu- morizálással telített útirajzai nagy tetszést arattak. Mint kritikus és művészeti író. egész életén át a legújabb művészeti irányok elszánt har­cosa és hűséges követőkre ta­láló úttörője volt. 1903-ban megjelentette österreichische Kunst im 19. Jahrhundert cím alatt a 19. század osztrák mű­vészetének rég óhajtott, szere­tettel és dicsérettel fogadott első. rendszeres történeti fel­dolgozását. MŰFORDÍTÁSSAL is fog­lalkozott. Átültette németre Toldy Istvánnak nagy port fölvert bíráló röpiratát az egy­házi reformról. Bérezik Árpád­nak, a magyar közönség köré­ben közkedvelt „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát’1 című vígjátékát a bécsiek ugyan­csak Hevesi Lajos tolmácso­lásában élvezhették. Nevét azonban mégsem ezek a felsorolt művei őrzik meg, nem ezek teszik halhatat­lanná, hanem a magyar nyel­ven 1880-ban, tehát nyolcvan évvel ezelőtt megjelent ifjúsági regénye: Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötöd- fél világrészben. Forrása e re­génynek az 1771-ben kiadott német nyelvű kis életrajz, il­letve annak húsz évvel később közrebocsátott magyar válto­zata volt. A regény 1880 óta több kiadást is megért. Leg­utóbb Czibor János átdolgozá­sában 1957-ben a Móra Ferenc könyvkiadó örvendeztette meg vele az olvasók táborát Német és finn nyelven is hozzáfér­hető. Hevesinek ez a nagyszerű regénye hűségesen követi a 230 évvel ezelőtt született bajai magyar szabólegény kalandos életének csodálatot keltő, de hiteles történetét. A távoli vi­dékek földjének, népének, élet- körülményeinek ismeretére szomjaz», a tudásvágytól haj­MUNKASOTTHON MOZI műsor»: február 28-án, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Siker útján február 38-án, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Gyermekbírőság (francia) EGRI VÖRÖS CSILLAG 28—29-én: , Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRODY 28—29-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 28—29-én: Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN 28—29-én: Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH 28—29-én: Menekülés az árnyéktól HEVES 28- án: Kölyök 29- én: Fefkete gyöngyök FÜZESABONY 38—29-én: Csillagok PETERVASARA 28- án: Még sötét a hajnal 29- én: Nines előadás műsora Egerben délután 3 és este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA (Bérletszünet) tott magyar ifjú a 18. század legendás hírű utazójává lesz. Mesterlegény kén t, Bajáról, Bécsen át Németországba vándorolt. Olt a poroszok ir­galmatlanul befogták katoná­nak. Nagy nehezen megszö- kött. Hollandiába került. A hollandok a keletindiai gyar­matokra induló hajóra kény­szerítették. Később Algériába vitték rabszo’gának. Innen is kereket o'dbtt. Poriugá'. hajón Kantonba jutott. Majd az Egyesült Államok hadseregé­ben szolgált. Végre 1758-ban Batáviába került. BATAVIABAN letelepedett. Szabóműhelv t nyitott és meg­házasodott Nyugtalan vére in­nen Ceylon szigetére vitte. Az emberevő bennszülöttek elfog­ták. ketrecbe zárták, hizlal­ták, hogy majd megsütik és elfogyasztják. Egyik törzsfő- nök leánya innen az őserdőbe szöktette. Hónapok múlva egy véletlenül odavetodött hajó visszaszállította csaádjához, Batáviába. ahol csakhamar a holland hadsereg tisztje, majd árvaházi igazgató lett. Meg is gazdagodott. tekintélyében megnövekedett, kormánytaná­csosi címet nyert, s a holland király fontos megbízatásokkal követül küldte a japán császár udvarába. Felesége halála után meg­lepte a honvágy, kigyúlt szi­vében a hazaszeretetnek min­den más érzést felperzselő lángja. Otthagyta előkelő állá­sát, vagyonát pénzzé tette és 177p-ben visszajött Európába, visszatért Magyarországra. A nagy utazónak veszélyek­kel teli. keserves és kalandos élettörténetén túl, megismer­jük a regényből az akkori vi­lág képét, a hatalmasok gőgös önkényét, a szegények nyomo­rát. a távol-keleti gyarmati népek szánandó életét, csodál­kozásunkat kiváltó szokásait, s a regényhősben sajnálatot keltő, segítségre késztető, ke­serű kizsá'kmányoltatásukat. JELKY ANDRÄS tudás­1960. FEBRUAR 28., VASÁRNAP Névnap: ÁKOS A Nap kél: ti óra 29 perckor, nyugszik: 17 óra 2S perckor. A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY, a . tudományos szocializmus első okmánya, 1848 február végén jelent meg. Marx és Engels a Kommunisták Szövetsége megbízásából készített e művében a kommunizmus elveit és programját fejtik ki. Lenin így ír e kis könyvről: Szelleme él és ma is mozgatja a civilizált világ szerve­zett és harcoló proletariátusát”, A Kommunista Kiáltvány első magyar kiadása 1896-ban jelent meg. 1785-ben végezték ki HÓRA és KLOSKA román parasztforra­dalmárokat. 115 evvel ezelőtt. 1848-ban született SCWARZ DÁVID, magyar feltaláló, a merewázas kormányozható léghajó építője. A Hzovjet film ünnepe képre j t vény-p á lyáxa ta Melyik filmből való? Lapunk mától, tíz napon keresztül, egy-egy jelenetei közöl majd szovjci filmekből. A képek számozva varrnak. Minden kép mellett egy kérdés is lesz, amelyre válaszolni kell. A képekkel egyidejű­leg, közöljük az azonos számú megfejtési szelvényt is. Erre a szel­vényre kell beírni a film pontos címét, amelyből a jelenet való,, a kérdésre adandó választ és a pályázó nevét, lakcímével együtt. A pályázaton mindenki részt vehet. A pályázónak össze kell gyűjtenie 1-től 10-lg a lapból kivágott megfejtési szelvényeket, és azokat kitöltve, név és lakcím beírásával együtt kell elküldeni a Heves megyei Moziüzemi Vállalathoz (Eger, Sándor Imre u. 2.) Az a pályázó, aki hiányosan küldi be a szelvényeket, illetve a megfej­téseket, díjazásban nem részesülhet. Csak a lapból kivágott szelvény érvényes! Az 1-től 10. sor­számig Összegyűjtött szelvények egyszerre küldendők be! A helyes megfejtők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk kit NYEREMÉNYEK : I. díj: 50 darab ingyenes mozijegy. II. díj: 40 darab ingyenes mozijegy. ín. díj: 30 darab ingyenes mozijegy. IV. díj: 20 darab ingyenes mozijegy. V—X. díj: 10—10 darab ingyenes mozijegy. A mozijegy-szelvények beválthatók I960. XI. hó 30-lg, a nyertes által megjelölt filmszínházban bármelyik filmhez. A szelvények beküldési határideje: 1960. március 20. Az értéke* lés I960, április 15-én lesz. mm szom ja, hazavágyó honszerel­me és tettekre ösztönző ember­1. Mi a neve a filmben főszerepet játszó őrnagynak? szeretete a mai fiatalság előtt is követésire méltó. Mi csak A SZOVJET FILM ÜNNEPE KÉPREJTVÉNY PÁLYÁZATA örülhetünk, hogy ezt a példa­mutató életet az 50 évvel ez­előtt elhunyt, hevesi születésű Hevesi Lajos szépíró tárja a serdülő, az ifjú és a felnőtt I. A film címe: szelvény Felelet a kérdésre: magyarok elé. GODÓ FERENCNÉ, Heves, járási könyvtár. A beküldő neve és pontos címe: fllekszander Pliisko - a mesefilmek rendezője Alexander Ptusko sajátsá­gos helyet foglal el a híres szovjet filmrendezők között. Eredeti, egyéni felfogású mű­vész. Apjától örökölte feltalá­lói és gépszerkesztői képessé­gét. Már gyermekkorában igen Qfllzzt, UJ'OJll... — Nézze, uram, én a legteljesebb mér­tékben egyetértek ezzel a szocializmus­építéssel ... A legtel­jesebb mértékben. Én, kérem, mindig is • megértettem az idők szavát és az tényleg egy abszurd dolog volt, hogy ugyebár egy-két család birto­kolja a gyárakat, másik egy-két család a földeket. Ez nem­csak egy abszurd, de egy barbár dolog is volt, kérem ... Na­gyon helyes, hogy ezt megszüntették, így kellett ezt csinálni, s ha rajtam múlik, én magam is így csinál­tam volna... Vagy ott van ugye a kereskedelem. Az is egy átkos dolog volt kérem, én tu­dom, nem vagyok mai gyerek, hogy az ember mennyire ki volt szolgáltatva a kereskedőnek, a kis­kereskedőnek, meg a nagykereskedőnek, a nagykereskedőnek, meg a még nagyobb kereskedőnek és így tovább. Rendkívül helytelen volt az, bi­zony nagyon helyte­len ... No, meg a szövetkezeti mozga­lom ... Hát az egy nem helyes dolog? Dehogyisneml Hajaj, de niilyen helyes do­log, s aki hozzám hasonlóan megérti az idők szavát, annak a legteljesebb mér­tékben egyet kell ér­tenie ezzel a mozga­lommal. Több hús, zsír, az kell a nép­nek. Bizony. Na, szóval, ennyi­ből is tetszik látni hogy én valóban és szívvel is, meg lélek­kel is, a legteljesebb mértékben egyet­értek a szocializmus építésével, csak... No, hogyis mondjam már... Szóval, azért akadnak még hibák, ezt nem lehet ta­gadni, ugye. Mert akadnak, sajnos, akadnak,.. Csak egyet mondok, hát kérem, helyes egy dolog volt a mütyür- kekészítés államo­sítása? Hát nem volt kérem egy helyes do­log ... A mütyürke- készítés az kimondot­tan müvészetszámba megy, azt csak egyé­nileg, a kezdemé­nyező készségre, a kis mütyürkekészítök nemes versengésére lehet alapítani... Is­meri maga ezt az ipart, uram?t — Bevallom őszin­tén, nem ismerem! — Na látja, még csak nem is ismeri... Ezt tette az államosí­tás a mütyürkekészí- téssel... Én, kérem egyetértek a szocia­lizmussal, de ez a mütyürke-dolog hely­telen intézkedés volt... — Bocsásson meg, honnan ismeri maga a mütyürkeipar hely­zetét, múltját? — Hogy honnan, hogy én honnan is­merem, uram? Hu­szonöt évig voltam mütyürkeké szító, négy segédem volt uram ... Négy! S ma herbatea-gyüjtésével kell foglalkoznom és szilvaaszalással... Látja, ez fáj az én szocializmust szere­lő szivemnek! (egri) kedvelte a technikát, de ügyanakkor nagy szenvedél­lyel vonzódott a művészet felé. Korán kezdett festeni, szobro­kat mintázott, s nagyon érde­kelte a színház — már az is­kola színpadán is gyakran fel­lépett. A polgárháború után építő­művészeti főiskolára ment. 1926-tól kezdve pedig, mint tervező dolgozott a bábfilm- gyártásban. Hamarosan áttért azonban a rendezésre és olyan rövidfilmeket készített, ame­lyekben élő színészek játszot­tak együtt bábukkal. Ebben a művészeti ágban egyedülálló mester. A Gulliver a UUputiak kö­zött című filmje hozta meg az első nagy sikert Ptuskónak. Ezt követte a Mese a halászról és az aranyhalról című film, Pus­kin költeményének feldolgozá­sa. Az Aranykulcsocska, című film témáját Alekszej Tolsztoj népmeséje alapján vitte film­re. Műve technikailag is me­rész újítást jelentett. Ez az első film, amelyben együtt sze­repelnek a bábok és az embe­rek. A feladat nagyságára fényt vet az, hogy míg az em­berek mozgását folyamatosan kell fényképezni, addig a mel­lette álló bábuk mozgását filmkockánként! felvételekkel, mozdulatfrázisonként vették fel. Óriási munka volt a két külön felvett rész egybehango­lása. Egy közismert orosz népme­se alapján készült el a Kő­virág, amely a magyar nézők­nek is egyik legkedveltebb filmje lett. Ez a film színmeg­oldásáért díjat kapott a hábo­rú utáni első cannesi filmfesz­tiválon. 1947-ben készítette el Ptusko Pudovkinnal közösen a Három találkozás című filmet, melynek cselekménye közvet­lenül a Nagy Honvédő Háború győzelmes befejezése utón ját­szódik a Szovjetunióban. A boldogságot kereső Szadko és társai kalandjairól szól a Rimszkij-Korszakov zenéjére készült Boldogság madara (Szadko) című filmje. A szovjet filmgyártás első szélesvásznú alkotását, a Feje­delem bajnoká-t is Ptusko vitte filmre. Az elmúlt esztendőben ké­szült el a szovjet és a finn filmművészek első közös pro­dukciójában a finnek híres nemzeti eposzának, a Kalevalá­nak egy epizódja, a Szampó, amely nálunk a Csodálatos malom címmel kerül bemuta­tásra. Ptuskónak a költői szép­ségekben gazdag történet fel­dolgozásában ismét alkalma volt bebizonyítani mesteri tu­dását, fantáziáját, alkotó te­hetségét. S mint előző filmjei­nek hazai és külföldi sikere ismertté tették nevét, úgy ez a koprodukció is öregbíteni fogja megalapozott hírnevét. (murai)

Next

/
Thumbnails
Contents