Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-26 / 48. szám
4 NÉPÚJSÁG 1960. február 26., péntek — Mjakrúzs — férfiaknak?! James Bridgehead. Anglia Crosby városának tisztiorvosa, különös megállapítást tett a rúzs és a higiénia kapcsolatáról. Szerinte a higiénia fejlődésében új korszakot nyitott meg a rúzs használata. „Amióta a nők rúzst használnak, azóta a kávéházakban, vendéglőkben kénytelenek sokkal gondosabban elmosni a csészéket és poharakat, mint azelőtt’1 — mondotta Bridgehead. Csakhát ennek a dolognak is van bibije: a nők rúzshasználata nem elegendő a további fejlődéshez. Következésképpen: a férfiak is rászánhatnák magukat végre a rúzs használatára. Az angol közegészség- ügy újabb nagy haladásának érdekei követelik ezt... (- kyd —) — FEBRUÁR 2’7-ÉN, az egri Szakszervezeti Székházban a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete bált rendez, amelyre minden szervezett dolgozót, családjával együtt szeretettel meghív a rendezőség. — ÁLARCOSBÁL HATVANBAN. A Hatvani Cukorgyár dolgozói nagyszabású farsangi álarcosbált rendeznek február 27-én, a gyár művelődési otthonában. — A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsának elnöksége mérnökök és szakmunkások bevonásával több üzemben megvizsgálja a műszaki fejlesztés problémáit, azoknak a termelékenységre és gazdaságos termelésre való kihatásait, valamint az újítómozgalom alakulását és a benyújtott újítások sorsát.- ŰTTÖRÖOTTHONT AVATNAK APCON. Az apci úttörők egy régi épületet kaptak a községi tanácstól a létesülő úttörőotthon céljaira. Az épület rendbehozására csaknem tízezer forintot utalt ki a tanács. — AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Áramszolgáltató Vállalat márciusban 450 új áramfogyasztót kapcsol be. Termelési értékben ez mindössze 82 ezer forintot jelent, de 450 lakásban gyúl ki a fény, vagy jut el az olcsóbb ipari áram. — KISZ TITKÁRI ÉRTEKEZLET HATVANBAN. A hatvani járási KISZ-szervezet február 29-ére megbeszélésre hívta össze a járás KlSZ-szer- vezeteinek titkárait. Az értekezlet során az „Ifjúság a szo- cializmusért’-mozgalom helyzetét és az április i-i felkészülést vitatják meg. — AZ EGRI DOHÁNYGYÁR 1959-ben 864 ezer forintot költött szociális beruházásokra. ötszáz személyes öltözőt, és fürdőt építettek, bővítették a felsőtárkányi gyermeküdülőt, ruhaneműt és játékokat vásároltak a gyár napközi otthonában elhelyezett gyermekek részére.- FARSANGI KARNEVÁLT RENDEZTEK AZ OSTOR OSI ŰTTÖRŰK. Az általános iskolás diákok szombaton este tartották hagyományos farsangi karneváljukat, amelyen ötletes jelmezeket mutattak be. A jól sikerült karnevált a szülői munkaközösség tagjai és a nőtanács rendezték. — ZÖLDSÉGTERMELÉSI tanfolyam volt Síkfőkúton. A megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya a nagyobb zöldségkertészettel rendelkező termelőszövetkezetek brigádvezetői, a kertészek és agronómusok részére egyhetes zöldségtermelési tanfolyamot rendezett Síkfőkúton. műsora . Egerben este 7 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA IBianco-bérlet) Kritikai megjegyzések egy Ady-esthez érdeklődési körét. Hasznos ta1960. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Névnap: GÉZA A Nap kél: 6 óra 33 perckor, nyugszik: 17 óra 2i2 perckor. 1869-ben született NAGYEZS- DA KONSZTANTYINOVNA KRUPSZKÁJA szovjet pedagógus, Lenin felesége és politikai harcostársa. 1896-ban született ANDREJ ZSDANOV vezető szovjet pártós állam-funkcionárius, a marxizmus—leninizmus teoretikusa. A második világháborúban mint vezérezredes Lenin- grád védője volt. Zsdanov 1948- ban halt meg. 2000 évvel ezelőtt, ie. 100 körül élt HERON, alexandriai matematikus, mérnök és fizikus. Számos találmányát irta le: köztük az első kezdetleges gőzgépet: Heron kútja a víz nyomása által működésbe hozható szo- ba-szökőkút, labdája a szódásüveg hőse, képlete a háromszög területét határozza meg. HERON GŐZGÉPE A HEVES MEGYEI középiskolák valami újnak az elindítói az önképzőköri élet területén. A gondolat megfogalmazói a tanárok voltak, a diákok pedig valóra váltották. Röviden: a hatvani Bajza Gimnázium, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium, az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium, a Dobó István Gimnázium, Gárdonyi Géza Gimnázium, az Alpári Gyula Köz- gazdasági Technikum és a káli gimnázium küldöttei jöttek össze a Gárdonyi Géza Gimnázium dísztermében, hogy közösen meghallgassák az Ady- ról szóló előadásokat és azokat a szavalatokat, ének- és zeneszámokat, amiket az egyes részvevő iskolák önképzőkörei „képviseletükben” elküldték. A központi téma Ady világa, költészete volt, minden szám közvetlenül és közvetve őt is- mertette-magyarázta, jelenítette meg. A diákhallgatóság lelkesedéssel, nagy fegyelemmel és sokat tapsolva hallgatta végig a háromórás műsort. A Heves megyei önképzőköröknek ez az első összejövetele szép siker, jelentős gondolat öltött benne testet. Mint minden folytatásra érdemes kezdet, ez a próbálkozás sem volt egészen szeplő nélküli. A rendezés kényes feladatát vállaló Dobó István Gimnázium nem kapta kézhez idejében az egyes részvevőktől az általuk készített programot és ezért itt-ott ismétlések csúsztak be a terjedelmes műsorba. Bizonyos fokig az volt a tapasztalatunk a szabadelőadások szövegének hallatára, mintha a diákok a szükségesnél nagyobb szaktanári gyámolítást kaptak volna egy-két helyen és ezért nem mindig volt az az érzésünk, hogy a mai fiatalság közvetlen hatás, az Ady-ver- sek közvetlen és maradéktalan átélése után nyúlt volna a tollhoz, hogy leírja és elmondja Ady Endréről mindazt, ami benne visszhangzott, ami az iskolai tanulmányon túl egy életre szóló élményként raktározódik el a fiatal és a nemesre mindig hangot találó szívben. SZABÓ GÁBOR megyei szakfelügyelő — úgy gondoljuk, a Dobó Gimnáziummal egyetértésben —, helyes érzékkel indította útjára ezt a vállalkozást és értelmes vetélkedés indul majd meg a megye iskolái között, ha közelebbről megismerik egymás munkáját, egymás képességeit, pasztalatokat vihetnek magukkal a részt vevő diákok az ilyen találkozókról, mert tanulni mindig és mindenből lehet, még a sok jó közé becsúszó hibákból is. A Gárdonyi Géza Gimnázium nagy előzékenységgel látta vendégül a többi iskolákat: Papp Sándor igazgató és dr. Lukács Dezsőné szaktanár, körültekintő házigazdák voltak és minden igyekezetükkel az önképzőköri találkozó és az azt követő ismerkedési est sikeréért fáradoztak. A háromórás műsor pedig, amelynek irányítása dr. Né- medi Lajosné jó munkáját dicséri, azt mutatta, hogy a megye középiskoláiban a magyar irodalom tanárai hasznos és mélyreható munkásságot fejtenek ki. A lányok és fiúk behatóan foglalkoztak a forradalmár, új utakat kereső Ady életével, költészetével. Az átélés és az élmény hangján beszéltek szerelmi lírájáról, Ady szimbolizmusáról, „halál- rokonságáról”. Az Ady-iroda- lom jelentős megállapításai, értelmezései felhangzottak ezen az esten is és itt-ott az önálló véleményalkotás merészsége és a fogalmazási készség újszerűsége is kikívánkozott a diákokból. A megnyitó után Darvas László adta elő Ady Ifjú szívekben élek című versét, majd Simonkovics Mária Ady és Párizs címmel adott elő. Az előadáshoz betűzött Ady-ver- seket Márisch Ilona mondotta el. (Szilágyi Erzsébet Gimnázium.) Simonkovics Mária közvetlen előadásmódja tetszett. BRUKNER ÉVA, a hatvani Bajza Gimnázium tanulója, Gondolatok Ady költészetéről című előadása következett, majd Ady szerelmeiről tartott nagysikerű előadást Kácsor Margit, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója. Előadása közben nagy drámai elhihető erővel szólaltatott meg néhány Ady-verset. Különösen hangjának kifejező ereje, az érzelmi árnyalatok színessége fogta meg a hallgatóságot. Ady-Reinitz dalokat adott elő Brukner Éva zongorakísérete mellett Kiszel Györgyi, a hatvani Bajza Gimnázium tanulója. Salomvári László, a gyöngyösi Vak Bottyán . Gimnázium tanulója olvasott fel Ady szerelmi költészetéről, majd két alapos tanulmány is foglalkozott azzal a kérdéssel: rokona-e a halálnak Ady Endre? Böhm Edit, a Vak Bottyán Gimnázium tanulója, olvasott fel erről a témáról, majd Gyenge István és Hidy Pál dolgozata hangzott el. (Gárdonyi Géza Gimnázium.) Az illusztráló verseket Jakab Zsuzsa, Révész István, Szőke Erika és Hidy Pál mondották el. Nagyszerű hatást ért el a gyöngyösi Vak Bottyán tanulója, Ráhel Mária „Az őskaján” előadásával. Nagy Gábor szavalata után (Mert másokért csatáztam) A publicista Adyról Némedi Dénes, a Dobó István*Gimnázium tanulója értekezett. Szépen fogalmazott magvas előadásában a politikához és a közélethez nagyon értő, élesszemű Ady Endrét mutatta be. A műsort Fehér György hegedűszólója tette változatossá, aki a Bartók-gyűjtés anyagából adott elő néhány dallamot. Gyöngy István (Dobó Gimnázium) szavalata után Stark Ferenc (Dobó Gimnázium) adta elő Szabó Lászlóval együtt szerkesztett dolgozatát a forradalmár Adyról. A műsort Bakó Péter konferálta. A zárószót Tarjányi Géza, az egri Közgazdasági technikum tanulója mondotta. Magvasan összegezte az első próbálkozás jelentőségét és eredményeit, valamint a forradalmár Adyról alkotott képét. A KIADÓS IRODALMI műsoron, az intézetek szaktanárai is részt vettek és bizonyára gazdag tapasztalatokat szereztek a további munkához. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: február 28-ón, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Siker útján február 28-án, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Gyermekbíróság (francia) EGRI VÖRÖS CSILLAG Szent Johanna (szélesvásznú) EGRI BRODY .Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Merénylet GYÖNGYÖSI PUSKIN Kálvária (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Menekülés az árnyéktól HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás pétervasara Nincs előadás Immár két hete, estéről estére zsúfolt' ház előtt megy Lehár Luxemburg grófja című nagyoperettje, az egri Gárdonyi Géza Színházban. A bemutató óta az előadás sokat csiszolódott. A nagy közönség- siker érthető, hiszen Egernek jelentős operett-kedvelő közönsége van. E sorok írójának kötelessége megjegyezni, hogy a bemutatóról a lapban megjelent kritika az operett egyik kitűnő figuráját, a Horváth Ottó alakította anyakönyvvezetőt nem említette meg. Hogy, hogy nem történt ez, most már mindegy, de hadd írjuk le: Horváth Ottó anyakönyv- vézetője az operett egyik leg- mulaiteégosabb, sok vidám derűt árasztó figurája, aki estéről estére sok tapsot kap játékáért a közönségtől. Horváth Ottó ebben az évben mutatkozott be az egri közönségnek, mint a színház tagja és ez a szerepe még inkább- elmélyíti a közönség és a közte levő szimpátia-kapcsolatot. Az operett balettkara is sokat fejlődött, a táncok színesedtek, egyöntetűbbekké váltak. A tánckar — Dómján Mária, Meggyesi Jolán, Csamai Emma, Kardhordó Lola, Udvarhelyi Anikó, Udvarhelyi Katalin, Bukucs Edit. Kelemen Nelli — és a fiúk produkciója estéről estére nagy sikert arat. ★ A színház művészei már a következő bemutatóra, A csodálatos vargánéra és a Do« Perlimplin-re készülnek. A próbák — Vass Károly főrendező vezetésével — már folynak. A csodálatos vargáné címszerepét Stefanik Irén alakítja majd. A többi szerepekben Magda Gabit, Csapó Ját nőst, Lenkei Editet, Varga Ilonát, Olasz Erzsit, Czeglédi Sándort, Fekete Alajost láthatjuk majd. A Don Per- limplin szereplői között Gyu- ricza Ottó. Stefanik Irén, Varga Edit, Magda Gabi, Lenkei Edit, Csala Zsuzsa nevét olvashatjuk. Érdekességként említjük meg, hogy A csodálatos vargáné zenéjét Csenki Imre állította össze. A Don Perlimplin zenéjét az Egerben már ismert zeneszerző-karmester, Vass Lajos szerezte. (— r) Y\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJtAAJtAAAAA<LOAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA«AAA«AAAAAAAAAAAAAAAAAAA Mátyás király szabad költözését. Mátyás ideTJunyadi Mátyás, a nagy hadvezér, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia ötszázhúsz évvel ezelőtt, 1440. februárjában (az újabb kutatások szerint 1443-ban!) született. Igen fiatal, még jóformán gyerek volt, amikor nagy ünnepségek közepette bevonult Budavárába, mint Magyarország választott királya. Múltja, addigi élete azonban valósággal férfivá nevelte. Gondos nevelése fogékonnyá tette a tudomány és a művészet új formái iránt; az apja mellett, majd később személyes élményekből szerzett tapasztalatok érlelték érzékét a hadművészet s az államvezetés problémáinak felismerésére és megoldására. Harminckét éves uralkodása (1458—1490) történetünk fényben és árnyban gazdag szakasza. Ám az árnyak — következő századok sűrű sötétségéneik hírnökei — csak még jobban kiemelik a fényt. Sikeres hadvezér, jeles diplomata, nagy államférfi; ez is eléggé magyarázza kortársak és utódok feléje áramló csodálatát. Most, ötszázhúsz évvel születése után. népe kegyelettel és szeretettel emlékezik meg a nagy királyról, s nevéhez az „igazságos" jelzőt kapcsolja. A/Iátyás királlyá választása idejében az országot „sebekkel borított testhez”, „romokban heverő épülethez” lehetett hasonlítani. Történetileg úgy vetődött fel a kérdés: vagy felbomlik az ország egymással csak laza kapcsolatban álló tartományokra, vagy legalábbis a bárói liga-uralom anarchiája bénítja meg erejét — és így jóformán szabad prédájává válik a külső, elsősorban török: hódításnak; vagy megerősödik, megszilárdul; S ez a történelem által felállított dilemma másképp nem volt megoldható, mint a magyar állam erőinek összefogása, a központi hatalom növelése, tehát központosítás útján, ennek a célnalc megfelelő bel- és külpolitika segítségével. Uralkodása első éveiben még nem volt szabad Mátyás Keze. Idegen beavatkozásokkal súlyosbított belső árulások, nagyúri lázadások, leszerelésüket célzó alkudozások tették ki az első évek eseménytörténetét. De Mátyás úrrá tudott lenni a nehéz helyzeten. A bárókat elhallgattatta egyelőre. III. Frigyes német császár 1» kénytelen volt elismerni Mátyás királyságát. A déli határon megerősítették a védelmi vonalai, a végvári rendszert (Jajca elfoglalása), a felvidék szinte tartományszerű különállása megszűnt; az ország egységes lett. És mindezt üres kincstárral, régi hadsereggel vitte véghez. De az első évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy mindent át kell szervezni, új alapokra kell helyezni. Ubből az állapotból M? 1J tyás úgyszólván lépésenként emelte ki a központi hatalmat, addig a fokig, amelyen királyi szava parancs, ügyvitele az ország irányításának legfontosabb eszköze lett. A királynak sok pénzre volt szüksége, hogy erős hadsereget (fekete sereg!) építsen ki, olyan hadakat, amelyek csak neki szolgálnak, amelyekkel csak ő rendelkezik. A pénzügyi újjászervezés mellett szükség volt a központi hivatalok, az egész bíráskodás rendszerének átszervezésére. A központosító politika gyámolította, támogatta a király szövetségeseit, gyarapította, gazdagította a városokat, emelte a köznemesség politikai súlyát, fékezte a nagyurak hatalmát akik makacsul és gyűlölködve rázták öklüket a kemény király felé. Egyike Mátyás hibáinak az a csaknem érthetetlen engedékenysége, amelyet az ellene forduló nagyurakkal szemben tanúsított. Megelégedett azzal, hogy az állam irányításából fokozatosan kiszorította, esetleg tisztségeik s vagyonuk egy részétől megfosztotta őket. Már keményebben bánt az egyházi hatalmasokkal. Arra törekedett, hogy kialakítsa az államegyházat, tehát az egyháznak az államtól függő, a központi kormányzatnak alárendelt formáját. Milyen volt a jobbágyság helyzete Mátyás királysága alatt? Tévedne az, aki valamiféle „humanista", „jobbágyvédő" politikát akarna belemagyarázni Mátyás tetteibe. A központi állam megerősödése az államszervezetnek mint elnyomó apparátusnak fokozott megerősödését is jelentette. A nagy hadsereg, központi hivatalok, az udvar — gazdaságilag a jobbágyság terheit fokozta, az ő vállaira nehezedett. A földesúri szolgáltatások nagysága növekedett az egész század folyamán. Emellé járult most a Mátyás által felemelt, úgynevezett „rendkívüli adó”, amely nem pusztán „rendessé” vált, hanem gyakran évente többször is behajtották a jobbágyon. Helyzete általában mégis sokkal jobb volt, mint az előző korszakban. Mátyás látta, hogy a jobbágyság adóin nyugszik az állam, éppen ezért arra törekedett, hogy a földesúri kizsákmányolást korlátok közé szorítsa. Emellett törvényeiben újból és újból biztosította a jobbágyság jén a jobbágyság zöme, ha nehezen is, tűrte az állami terheket, mert a nagy király állama védelmet biztosított a kívülről fenyegető támadások ellen, s a belső anarchia korlátozásával a békés termelőmunka, a fejlődés jobb kilátásait biztosította. Ezért a nép, az egyszerű emberek, akik Hunyadi János alatt fegyverrel védték hazájukat a törökök ellen, Mátyásra is kiterjesztették bizalmukat és szere te tűket. Uő vonásait tekintve, Má- tyás kormányzata külpolitikai téren is jelentős eredményeket ért el, de ez a politika nem volt mentes súlyos hibáktól, tévedésektől és ellentmondásoktól. Első szakaszát főként a török hódítók megállítására irányuló erőfeszítések jellemezték. A %következő korszak fő mozzanatai: a nem eléggé reális igyekezet a német királyság, illetve császárság megszerzésére s különösen a Csehország ellen indított. hódító jellegű háború. A harmadik periódus fő jellemzője a német császárral újra meg újra fellobbanó háború, amely a Habsburgok visszaszorítását és ausztriai birtokaik elfoglalását eredményezte. E- mellett egyre élesebbé vált Mátyás ellentéte a pápával és Velencével. Élete utolsó szakaszában aktívabbá vált a török politika is. Mátyás, humanisták neveltjeként, melegen érdeklődött a nálunk is honosodni kezdő új műveltség, a reneszánsz kultúrája iránt. Kulturális érdeklődését, szervező tevékenységét dicséri könyvtára, a híres Corvina; Pártolta a művészet minden ágát, udvarát kulturális központtá emelte. Nagy tervei közepette 1490j április 6-án ragadta el a halál. Tetteinek ereje, személyiségének lenyűgöző vonása megfogta nemcsak a kortársakat, hanem a késő utódokat iS; Emlékét regék és mondák őrzik. Alig akad a régi magyar történetnek olyan alakja, akit annyira szívébe zárt volna a nép, mint Mátyás királyt. Évszázadok múlva, sokszorosan nehéz helyzetben, többszörösen súlyos földesúri adók, török martalócok fosztogatásai közt nosztalgiával és nem ritkán idealizálva is vágyódott vissza Mátyás, „az igazságos” uralma után; A népi mondavilág Má- tyásról, bármennyire mesés, idealizáló, — a mese ködén keresztül a nagy király igazi értékelését adja meg. Mátyás annyiban volt nagy személyiség, a magyar történelem kimagasló alakja, amennyiben helyesen rátapintott kora szükségleteire, látta kora feladatait, tudta, hogy mit kell tenni az országgal és keményen, erélyesen igyekezett végrehajtani ezeket a feladatokat. Feladatként állt előtte az ország központosítása, a feudális széthúzás erőinek megfékezése, rendteremtés az országon belül és az ország függetlenségének biztosítása a határokon, a török, német veszéllyel szemben. Hibákkal, tévedésekkel, de lényegében megvalósította azokat a követelményeket, amelyeket elé kora, népe állított Ezért emlékezünk úgy rá, mint történelmünk nagy alakjára. Királyoknál oly kivételesen, a nép emlékezetéből szeretet sarjadt. DR. SZÁNTÓ IMRE, a TIT történelmi szakosztályának vezetője.
