Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

I960. február Sí., péntek NfiPÜJSAG s v Úttörőélet j? Az igaz barátság ünnepe Ezekben a hetekben ismét a magyar—szevjet barátságot Ünnepeljük hazánkban. Egy évtizede, hogy ebben az idő­szakban a két nép közelii barátság különösen nagy je-» lentőségü rendezvények, ün­nepélyes külsőségek között kerül megrendezésre. Ebből az alkalomból szovjet tudó­sok, művészek, munkások ér­keznek hazánkba, hogy be­számoljanak az ő életükről, munkájukról, és átadják ér­tékes tapasztalataikat. Amikor immár több mint négy évtizede létrejött a vi­lág első szocialista állama, a szovjet elvtársaknak töretlen Úton, sajat erejükből kellett felépíteni az új áUanitipust, ahol a hatalom a dolgozó nép kezében van, ahol min­den Intézkedés, minden tény­kedés a dolgozó nép érdekeit van hivatva szolgálni. Vagyis saját erőfeszítéseik útján kel­lett felépíteni a szocializmust. Ezt a világviszonylatban ha­talmas feladatot a szovjet nép súlyos áldozatok árán, dg sikerrel valósította meg, sőt még arra is erőt adott sa­ját jobb életének munkáláaa, hogy a fasizmus ellen meg­védje vívmányait, és a vörös­hadsereg által felszabadított országokban lehetővé tegye a szocializmus építését. Ma nálunk is a kizsákmá­nyolás nélküli társadalom épül. Hogy sikereink ilyen nagyok, hogy eredményeinket lényegesen kedvezőbb viszo­nyuk közt értük el, a Szov­jetunió létének, a szovjet nép elvtársius segítségének kö­szönhetjük. Eimek a sok­oldalú segítségnek csak egyik mozzanata a magyar—szovjet barátsági hónap alkalmából hozzánk érkezett elvtársak segítségnyújtása. Emellett megszámlálhatatlan a tapasz­talatátadás módjának lehető­sége. Á küldöttségesere éle­tünk valamennyi területén dolgozó embereket érint. Mi, Úttörők is sokat köszönhe­tünk annak a segítségnek, amit szovjet pajtásaink, a pionírok nyújtanak nekünk. Csapatéletünk az ő tapaszta­lataikon nyugszik. A nyári táborok nemcsak hazánkban, de külföldön is nagy szeretet­tel várnak bennünket, köz­tük a Szovjetunió területén Is. A hozzánk érkező szovjet pajtások sok tanulságos ta­pasztalattal járulnak a mi életünk szebbé, könnyebbé tételéhez- Ml, úttörők, rend­kívül sokat köszönhetünk a szovjet filmek nevelő, tanító hatásának is* A művészi ren­dezés mellett rendkívül} hasz­na van ezeknek ismereteink bővítése, látókörünk kiszéle­sítése területén* Még sok mindent lehetne felsorolni, amivel szovjet elv­társaink. barátaink hozzájá­rulták és járulnak a mi mun­kánk könnyebbé tételéhez. Hiszen még nem tettünk em­lítést a rendkívül előnyös gazdasági egyezményekről, amik életszínvonalunk soha nem látott emelkedését ered­ményezték. Nem említettük milyen boldogító és bizton­ságérzetet keltő az a tudat, hogy mi is a szocializmust építő béketáborhoz tartozunk, amelynek vezető ereje, a Szovjetunió, a technikai fej­lődés olyan fokát érte el, ami a ml védelmünk szempontjá­ból rendkívül megnyugtató. Sok és rendkívül értékes az a segítség, amit ml kap­tunk és kapunk a Szovjet­uniótól. Ezekben a napokban, amikor a magyar—szovjet barátság hónapját ünnepel­jük, igyekezzünk kivenni ré­szünket minél eredményeseb­ben a rendezvényekből. Út­törő lendülettel álljunk azok sorába, akik ennek az ese­ménynek megrendezésén fá­radoznak, közreműködésünk­kel igyekezzünk ünnepélye­sebbé tenni a rendezvénye­ket. Köszöntsük mi is szeretet­tel ebből az alkalomból szov­jet barátainkat, s igyekez­zünk levelezés útján minél több szovjet pajtással meg­ismerkedni. Klub délután Szombaton úttörőcsapatunk jól sikerült klub-délutánt ren­dezett. amelyre a szülőket is meghívtuk. Ebből az alkalom­ból sor került a 7-én és 14-én lebonyolításra került asztali- tenisz- és sakk-háziverseny győzteseinek a megjutalmazó- :ára. A tombola kisorsolása után sokat játszottunk. Termé­szetesen nem hiányzott a szendvics és az Ital sem —■ ami igém finom málnaszörpből állt. Kiss Edit, Eger Táborozási tanácsadó Egy őrsvezető munkájából A hatvani 1219. sz. Horváth Mihály Úttörőcsapat Párdue őrsének veze tóhelyettese va­gyok. Néhány szóban szeret­ném ismertetni őrsünk mun­káját. A szünidő alatt nem tétlenkedtünk, Az egyik Őrsi gyűlést a jégpályán tartettuK meg. Testvérőrsünxkel több­ször tartottunk ezen a helyen összejövetelt. Nemcsak a tanu­lásban, hanem a sportolásban is megálljuk a helyünket. Ké­zilabdázók futók és tornászok Előkészületek a táborozásra Már éveli tapasztalata van mögöttünk, amelyek pozitív vonása mellett elég sok nega­tívummal találkozunk. A? egyik csapatvezető gyűlés al- kaiméval nem győztük hall­gatni az elvtársak panaszait, amik bizony nem egy esetben azt a benyomást keltették, „hogy bárcsak inkább ne lett volna tábor, kevesebb bosszú­ság lett volna az életünkben!1' Persze, vannak objektív okok is, amik ezt a kellemesnek ígérkező alkalmat megkeserí­tik, de ha megvizsgáljuk kö­zelebbről a kérdést, az esetek legnagyobb részében mégis a tábort előkészületek hiányából eredő kellemetlenségeket ta­láljuk. Éppen ezek elkerülése végett szeretnénk segítséget adni a csapatoknak nyári tá­borozási tervük összeállításá­hoz. Mivel kezdődjék az elő­készület? Mindenekelőtt „ter- vezgetéssel1’. A pajtásokkal be­széljük meg alapos komolyság­gal és körültekintéssel, hová menjünk, mit csináljunk, mi­re van szükségünk? Ilyen for­mán nyers terv alakul ki, ami­nek végleges formába öntését a Szervező Testülettel közösen végezzük el. A terv elkészítése után kezd­jünk hozzá a szükséges felsze­relés beszerzéséhez, a táboro­zási engedély megszerzéséhez és az utazási kedvezmények igényléséhez. Ezeknek a rész­letfeladatoknak a megoldásá­hoz nagyszerű segítséget adhat a Szervező Testület, a tantes­tület és a szülők. A szülők be­vonásával az anyagiak előte­remtéséhez különösen jelentős segítséget biztosíthatunk. Töb­ben közülük már személyes tapasztalattal is rendelkeznek, apiiknek különösen sok hasz­nát vehetjük­Legeredményesebben akkor vonhatjuk be a szülőket az előkészítésbe, ha egy jól meg­szervezett szülői értekezleten ismertetjük velük nyári ter­vünket. amire 9 szülőkön kí­vül esetleg meghívjuk azok­nak a3 üzemeknek, tsz-eknek, társadalmi szervezeteknek a képviselőit is, akiknek patron palástra számítunk. A munka összehangolása és tervszerűvé tétele érdekében hozzunk létre „táborozási bi­zottság“^. amelynek tagságát a Szervező Testület, az iskola tantestülete, a szülői munka­közösség, a helyi KlS^-szer-ve- zet, valamint a patronáló üze­meik tagjaiból toborozzuk ösz- sze. A bizottság vezetője a csapatvezető, illetve a nyán tábor vezetője legyen. A bi­zottság minden tagjának ad­junk konkrét feladatot, ami- nek végrehajtásáért személyé­ben felelős. Az előkészület további tenni­valóiról következő számaink­ban szeretnénk segítséget ad­ni. Ennek során fel szeretnénk használni az elvtársaktól érke­zett anyagot is, hiszen ma már megyénk igen sok csapata át­esett a „tűzkeresztségen“, bő­séges tapasztalattal rendelke­zik az elmúlt évek élményei alapján. Kérjük tehát, hogy valamennyiünk okulására eze­ket a tapasztalatokat a sajtó út­ján bocsáthassuk nyilvánosság­ra, ezáltal is megkönnyítve a többi csapatok szervezési mun­káját. kerülnek ki őrsünkből. A nyomolvasó munkából Is ki­vettük részünket. Tanulmányi kirándulásaink során felkeres­sük a város hőseit. Papírt:, textilhulladékot és vasat gyűjtünk a hulladék­gyűjtő verseny során. A kará­csonykor megrendezésre került „Ki, mit gyújt?” kiállításon őrsünk látta el * felügyeletet. Az e hónapban megrendezen­dő karneválon igyekszünk a legötletesebb jelmezekben megjelenni. Mivel az úttörőszoba állan­dóan foglalt, ezért a tanter­münkben berendezett őrsi sa­rokban tartjuk a gyűlésekéi, örsi naplónkat szorgalmasan vezetjük. Készülünk a második próbára, szeretnénk, ha az élen­járó őrsök között lenne a mi helyünk is. Nyáron Bükkszé­ken szeretnénk táborozni. Pogonyi Lajos, őrsv. h. itatván, 1219. s?. Horváth M. úttörőcsapat. A felszabadulási kulturális seregszemle dalaiból Dal a holdrakétáról Tarka sárkány, vágyad szárnyán égbeszállni nem lehet, ^sinórpányván táncqltatnak álmodozó gyermekek. SJzáll, pzáll, félve száll, áloanbárkápy, kék madar, lombos erdők, bárányfelhőt eltakarják, jaj de kárl Négy motorral, légcsavarral égre rontó gépmadár. Mágnesével vonz a földünk, hív a hangár, visszavár. Száll, száll, zúgva száll, vad motorja felzihál, elcsigázva földre száll az acéltestű gépmadár. Szellem szárnyán szálló eműer, vár az űr, a kék azúr- EJrös géppel, értelemmel, mindenütt te légy az ur. Száll, száll, égbe száll, holdrakétánk, hős madár, bolygók, holdak, csillagok, boldogan ragyogjatok! Fényetekben ember jár! Dr. Ambrózy Ágoston Mostohagyerek a helyű par? Korszerűsítik a Gyöngyösi Vas- ég Fémipari Vállalatot, mi lesz az Egri Finommechanikai és a Faipari Vállalattal? Az elmúlt egy esztendő alatt sok ezerrel kellett növelnünk a cséplőgépek, a traktorok és a különböző mezőgazdasági kisgépek számát, a termelő- szövetkezetekben és gépállo­másokon sürgős szükség van a pótalkatrészekre, a lakosság pedig a háztartási gépek elter­jedése után fokozottabban igényli a különféle szolgálta­tásoka 1, A megnövekedett he­lyi szükségleteket helyi erőfor­rásokból kell fedezni,és ez a kö­rülmény parancsoltján előírja, hogy a régi épületekben elhe­lyezett éj, elavult gépekkel felszerelt üzemek is termelje­nek. a szükséghez és anyaöl le­hetőségekhez képest felújítsuk és bővítsük azokat. Második Ötéves tervünk egyik fontos célkitűzése, hoav feltárja és mozgósítsa összes erőforrásunkat, valamint rej­tett tartalékainkat, és ennek alapján meghatérozza népgaz­daságunk fejlődését a követke­ző öt esztendőben. Egyetlen üzem: a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat példáié nyo­mán próbáljunk meg közelebb jutni a problémához, vizsgáltuk meg g helyiipqr helyzetét, jelentőségét és a sürgős teen­dőket, A Gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalat „maszek” elődé hat emberre! dolgozott, az épü­letek nem üzemi eélra készül­ték. valamikor szüretelő telep­ként használták azokat. Az ön­töde elavult, egyes szakértők szerint életveszélyes, a homok- előkészítő. az öntőgépek el­használódtak, a laboratóriumi felszerelés nagyon hiányos, ve­gyésztechnikus nines az üzem­ben, a Brinner-keménységen kívül más vizsgálatot végezni nem tudnák, Vajon indokolt-e, hogy na­gyobb összeget fektessünk eb­be az üzembe? A forgácsoló, lakatos, órás, műszerész, író­gép, rádió, rnotoirtekereeeló, villany- és vízvezetéksxenelő, valamint bádogos részlegek különösebb beruházáet nem igényelnek, az öntöde teljesí­tette eddig is a termelési ér­ték nagyobb részét és évről évre több megrendelést kap­na, mert egyre növekszik a helyi és az országos igény, de az üzem jelenlegi állapotában többet nem tud termelni. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerők elhe­lyezkedési lehetőséget keres­nek a helyiiparban, másrészt a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a helyi erőforrások fel­használásával, aránylag cse­kély beruházással is komoly eredményeket tudunk elérni. Gépalkatrészeket, traktor- hűtőt és kipufogókat, csépló- szíjtárcsákat nagy mennyiség­ben gyártott már az elmúlt év­ben Is az üzem. A megrende­lőit sorában szerepel a miskol­ci Mezőgazdasági Tröszt, a Duclos Bányagépgyár, a Dina­mó Fprgógépgyái*, mezőgazda­ság} kisgépekre és a i ka‘.részek­re pedig a MÜÄR.T és a ME- ZÖSZÖV. A vállalat közvetlen gazdája a városi tanáé®, a mű­szaki, pénzügyi irányítást a megyei tanács gyakorolja, de rendelkezik a Könnyűipari, sőt a Kohó ég Gépipari Mi­nisztérium is A vállalat IŐB0- ra előirányzott összes beruhá­zási kerete 136 ezer forint. Ki­mondhatjuk tehát, hogy „q sok bába kösött elvés* a gyerek". mért nagyobb össgegr«, sok­kal több beruházásra lenne szüksége a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnak. A megyei tanács ipart osz­tálya bekérte az Üzem ötéves fejlesztési tervét, de a vállalat dolgozói nem bíznak abban, hogy segítenek rajtük. pedig amikor a gazdasági mutatókat értékelik, akkor nem nagyon tesznek különbséget a sokkal előnyösebb feltételek között termelő minisztériumi üzeniek és a helyiipar között, A dolgo­zók pem látják a kiutat és ezt bizonyítja sa a tény is, hogy ipari technikumba senki sem jelentkezett, az öntők szakmai oktatásai nem tudták meg­szervezni, viszont, az általános gimnáziumba heten iratkoztak be. Talán más pályára készül­nek? A tanácsnál utánajártunk és megtudtuk, hogy a vállalatok fejlesztési tervét felülvizsgál­ták ég az Illetékes felsőbb szer. vek elé terjesztették. Javasol­ták.. hogy 1961-re háromfázisú hegesztő-dinamót, homokelő. készítő berendezést, öntvény- tisztító gépet szerezzenek be és raktárhelyiséget építsenek* 1902-re javasolták az egymillió 200 ezer forintos beruházást igénylő öntödei építés-bővítést* é* különféle gépek beszerzé­sét, 1983-re pedig az egymillió 200 ezer forintot Igénylő for­gácsoló részleg áttelepítését. Felvetettük a kérdést, hogy az öntöde bővítése és korsze­rűsítése sürgős, egyes gépek beszerzésére a tervezettnél ko­rábban szükség lenne, — Nem lehet, nem futja a keretből, sokba kerül az Egri Finom­mechanikai, valamint a Faipa­ri Vállalat kitelepítés# és fej­lesztése — móndták gz illeté­kesek. A felvetett problémák válto­zatosak — egy üzem példájá­ból nem í§ adhatjuk megyénk helyiiparának teljes kereszt­metszetét —, de egy-két követ­keztetést feltétlenül le kfeÜ vonnunk. Rendezni kell a mini&zteri- um és tanácsi szervek egymás közötti kapcsolatát, ég a vállao latok önállóságának kérdését, A felesleges párhuzamosságo­kat meg kell szüntetni, a ha­táskörök egyidejű rendezésé­vel javítani kell a tanácsok műszaki és gazdasági szakirá­nyítását, fel kell mérni me­gyénk iparfejlesztési •lehetősé­gét, összhangot kell teremteni a központi gazdasági szervek iparfejlesztési tevékenységével* Hogy a tanácsok ez irányú tö­rekvése kiegészítse és elősegít­se a korszerű és gazdaságos termelés mielőbbi megvalósí­tását. Fazeka« Lsedé Készülődés az egri zenei hétre MEGKEZDŐDTEK a hagyo­mányos egri daiostalálkozó előkészítő munkálatai. Pénte­ken a városi tanácsiházán meg­tartották a megyei és városi tanács kiküldöttei, valamint a párt képviselője jelenlété­ben, a zenei szakemberek be­vonásával, az első nagyobb ér­tekezletet, melyen Kristóf László, VB-elnökhelyettes is­mertette a zenei hét program­ját. Elmondotta, hogy az első dalostalálkozó Egerben 1007- ben zajlott le, — 1955 óta pe­dig (1957 kivételével) minden esztendőben megrendezésre került. Ezeken bizonyos ver­seny, vetélkedés fejlődött ki, amely azonban a kezdeti előnyök után, egy idő múltán hátrányos lett, mivel a lema­radt énekkarok sértődöttsége a következő év során érezhe­tőim vált. A megbeszélések után biz­tosra vehető, hogy maga a nagymúltú dalostalálkozó jú­lius 25-én kerül lebonyolításra. A zenei hét folyamán még két esemény színhelye lesz Eger városa. A debreceni Csokonai „Ezen peri Kárpáti Erzsébet, csapatának tagja. területen csapódott be a szovjet rakéta!” — mutatja pajtásainak a térkén a Hatvani I. sz. Általános Iskola 1219. sz. Horváth Mihály úttörő­Sztnház Katona József „Bánk bániját fogják előadni a Pe­dagógiai Főiskola Udvari sza­badtéri színpadán. Emellett meglátogat bennünket, lengyel testvér-városunk, Przemysl- nek mintegy 100 tagú énekka­ra, zenekaruk kíséretében. 1959-ben már jelezték, hogy szívesem eljönnek az egri da- lostalálkozóra. Dienes Tibor, a megyei ta­nács művészeti előadója sze­rint, a Gyöngyösön megrende­zendő megyed dalostalálkozón fogják kiválogatni a részvevő legjobb megyei kórusokat. Elő­reláthatólag a megyéből a szűcsi bányászkórus és a gyöngyösi énekkar mellett, az egri pe­dagógus-. KISZÖV- és az ifjú­munkás-kórus vesz részt a ta­lálkozón. Meghívás folytán fellépnek Egerben a következő énekkarok: a budapesti MÁ- VAG „Acélhang” férfikórus és a MOM énekkar, a székes­fehérvári 76 tagú pedagógus vegyeskar, a nyíregyházi köz­ponti énekkai', a miskolci Le­nin Kohászati Művek és a szakiskola énekkara, a szolnoki népi együttes, a karcagi mű­velődési ház együttese, vala­mint Nógrád megye legjobb kórusa. A zenekari kíséretet a budapesti szimfonikus zene­kar adja. MEGHATÁROZTÁK már a kötött számokat is: Cser Q,; Dal h felszabadulásról. Kara József: Heves megyei népdal- csokor és Bárdos Lajos egy műve, úgynevezett ,,égtáj­kánon” formájában. 4 szobá­don választott számokban főleg a felszabadulás utáni művek, valamint a legújabban írt énekkari számok fognak szere­pelni, de emellett — tekintettel az Erkel- és Schumanrévfor­dulókra — a nagy zeneszerzők klasszikus művei is helyet fognak kamt. Mint megtudtuk, országos hírű szakemberek bevonásával egy bizottság fogja értékelni az előadott műveket, hogy azután a kórustagok, valamint a karnagyok felé nyújtott ta­nácsaikkal segítsék elő a da­lostalálkozó tapasztalatcsere- beli jelentőségét. Geibinger elvtárs, az egri zeneiskola igazgatója felvetet­te a honvédségnek a bekapcso­lását az egri zenei hét ese­ményeibe. ugyanis ott komoly zened munka folyik, sőt most is országos versenyre készül­nek. Hevesy Sándor, a városi ta­nács mérnöke elmondotta, hogy o nézőtér világítása meg­oldott kérdésnek tekinthető, ui. már felállították a székes- egyház előtti téren a neonvi- lágítás oszlopait, a csövek fel­szerelése is már az első ne­gyedévben várható, A felső, a templom előtti térség megvilá­gítása, ahol a kórusok helyez­kednek el, évek hosszú tapasz­talata alapján megoldott. A hátteret képező neoklasszicista székesegyház homlokzatát pe­dig hat 5006 wattos reflektor­ral fogják megvilágítani. AZ ELKÖVETKEZŐ idő­szakban. a létrehozott külön­böző szakbizottságok kidolgoz­zák a részletes munkaterveket, melyek nyomán — biztosan tud­juk — az eddigi dalostalálko- zók zened szellemét, megtöltve a felszabadulás új tartalmá­val és zenei hatásával, orszá­gos jelentőségű eseménnyé vá­lik az egri zenei hét. SUGAR IST VA«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents