Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

i960, február 24,, szerda

NEPCJSAG

3

Tizennégy évesek

A vonat nagy zökkenőkkel ballag Eger felé. Szemben velem. bepóiyált karral fészke- lődík egy 14 év körüli lányka. Láthatóan nem fáj már a karja, egyedül van, beszélgetni szeretne.

— Néni! Tessék megmondani, hány óra?

Hát ezzel a Közel- és Távol-Keleten. északon és délen egyformán beszélgetést kezdeményező szöveggel indult meg köztünk is az eszmecsere. Megtudtam, hogy valóban 14 éves. most nyolcadikos, hogy eltört a karja, s hogy most fogják levenni a gipszet. Megtudtam. hogy „Klassz dzsessz1’ a Hawai rózsája, s hogy milyen boldog a francia BB, amiért fia született (?!). Közölte velem, hogy ...

— Én is színésznő akarok lenni, vagyis inkább orvos. Ha meg Csehibe megyek a bá- tyámékhoz, akkor úgy. de úgy szeretnék bányamérnök lenni! Egyszóval, van még időm gondolkozni, mert még négy év a gimi — fejezi be hamisítatlan diáknyelven.

Ahogy ezzel a kislánnyal beszélgettem, eszembe ötlött az a kérdés, vajon valóban ilyen határozatlanok fiaink, lányaink ebben a korban?

A káli általános iskolának megvan az a jó híre, hogy nevelőtestülete igen lelkiismeretesén bírálja el a gyerekeket, s így' remélhető, hogy a kikerülő Vili. osztályosok nem vallanak szégyent a középiskolában sem bizonyítványukkal, sem tudásukkal. Ezek után érdekes dolog elbeszélgetni a jövendő, nagylányok- kál”. Ki hová? Ez a nagy kérdés.

Diós Magdi keskeny, hosz- szúkás ujjú kezével szinte inti maga elé elhatározását.

— Képzőművészeti szakiskolába szeretnék menni. Minden vágyam az, hogy a festészet, a rajzolás legyen jövendő életcélom. Csak azt jó volna tudni. felvesznek-e. vagy sem?

Cséplye Erzsi egészen más tervekkel indul a jövője felé.

— Nagyon szeretném elvé* gezni a mezőgazdasági techni- kumot! Egészen pontosan nem tudom, mivé leszek, ha elvégzem, gondolom, hogy annyi termelő.zövetkezet van. községünk is az lett, és biztosan szükség lesz az én munkámra is.

Somogyi Marika zenei gimnáziumba, zenei pályára kívánkozik. Mások tanítóképző akadémiára, jó néhányan egyszerűen a helybeli gimnáziumban szeretnének tovább tanulni. Hogy milyen céllal? Bizony, erre legtöbben úgy feleltek, mint a kis vonat- beli ismerősöm: „Majd elválik, piég négy év alatt.’1 Mai felnőtt szemével nézve a dolgokat, van benne valami, hogy fő az érettségi, de azért egyre jobban el kell már szülőknek, nevelőknek határolni azt a keskenyebb utat, mely a gyereket a biztos élethivatás felé vezeti. Az általános iskola köteles». A gimnáziumot viszont — leszűrődött tapasztalat mutatja, hogy főleg azok a tanulók végzik el sikerrel. akik előtt valamilyen cél lebeg, ami jobb tanulásra, komolyabb munkára ösztönzi őket.

— S itthon? Itthon ném akar maradni senki? Nem akartok segíteni szüléiteknek? — kérdem.

Biztató válasz nemigen érkezik. Határozatlan hümmö- gésből, egy-fcét elgondolás formálódik. Végül kiviiágosodik a „szín”: — az marad itthon, aki nem szeret, nem akar tanulni. Az egyik varrónő, a másik egyszerűen nagylány, menyasszony, majd asszony akar lenni. Nekik is igazuk van. Pillanatnyilag az ő választásuk pozitívuma az, hogy egyáltalában van valami elképzelésük a jövőt illetően.

Komolyan el kell beszélgetni az édesanyáknak, az osztályfőnököknek ezekkel a lányokkal. Fel kell tárni előttük azt az ezernyi lehetőséget, ami mai életükben kínálkozik minden fiatalnak, aki hasznos építő tagja kíván lenni a szocialista társadalomnak. Meg kell mutatni az utat a gyakorlati pályák felé, ha kell, órákig kell beszélgetni a foglalkozások és pályák sokféleségéről. Nem véletlen az, hogy a legtöbb 14 éves csalt tanító, orvos, gépírónő. varrónő és* agronómus akar lenni. Ez arra mutat, hogy sok terület ismeretlen előttük. Az év második felében engedélyezett tanulmányi kirándulást is fel kellene használni a pályaválasztás érdekében. Mert nem igaz és főleg nem jó logika az, hogy „majd elválik a négy esztendő alatt". Azért hívják az emberré alakítás tudományát „nevelésnek’’, hogy valóban nevelje, ne csak tudásban. jellemben gazdag emberekké a 14 éveseket, hanem segítsen minden egyesnek kü- lön-külön megtalálni helyét az életben.

Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt a lényt, hogy ha a nevelők minden tudásukat és segítőszándékukat latbavetik, akkor sem tudják sikeresen megoldani a pályaválasztás kérdését. Ebben a szülőknek kell elsősorban sok éves megfigyelésük alapján segítséget adni gyermekeiknek. S ha komolyan veszik ezt a fontos szülői kötelességet, akkor egyre kevesebb lesz a huligán, a helyét nem lelő, folyton szakmát és munkahelyet cserélő, unatkozó fiatal, s több a komoly felnőtt.

CS. ADÁM ÉVA

Ülést tartott a Hazafias Népfront hevesi járási elnöksége

Az elmúlt napokban Hevesen ülést tartott a Hazafias Népfront járási elnöksége, amelyen megjelent Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Az ülésen megtárgyalták a tanácsok és a Hazafias Népfront közötti kapcsolatok fejlődését, erősödését. Erről Szabó Mihály, a járási tanács VB-titkára tartott előadást, s utalt azokra a kedvező jelenségekre, amelyek egyre gyakrabban tapasztalhatók. A beszámoló után többen felszólaltak. Sályi János a termelőszövetkezeti községek kialakulásával kapcsolatban a népfront-mozgalomra váró feladatokról, Beregnyei István járási elnökségi tag a községi tanácsok és a községi Hazafias Népfront-bizottságok közötti kapcsolat további erősítésének jelentőségéről beszélt. Bagi Ferenc tsz-elnök, járási elnökségi tag, az új termelőszövetkezet problémáiról, a tavaszi munkák sikeres megkezdése érdekében teendő intézkedésekről szólt.

Mátyás Ferenc

Erősödnek a kisipari szövetkezetek

A KISZÖV EGYIKE azon intézményeknek, amelynek az egész megye területére kiterjedő szövetkezeteiben. sok ezernyi kéz gyarapítja munkájával hazánk szocialista építményeit, és mégis keveset hallat magáról. Ez a szerénység semmiképpen sem indoKolt, ha figyelembe vesszük azokat az eredményeket, amelyek csak egy esztendő munkájában is jelentkeznek.

A megyében levő negyvenegy szövetkezet szakmánkénti megoszlása: hét vasipari, három

faipari, három textilipari, négy építőipari, tizenhat vegyes ktsz. a falvakban öt építőipari és három szolgáltatóipari szövetkezet működik, amely 330 részlegben, a megye kilencven helységében a lakosság igényeinek közvetlen kielégítését szolgálja. A szövetkezetekben tömörült dolgozók összlétszá- ma összesen 3100.

A megye kisipari szövetkezeteinek éves felemelt terve 144 millió forint volt, amelyet a kongresszusi versennyel bő vitve 155 millió forintra teljesítettek. Ez azt jelenti, hogy a vállalt összeget több mint tízmillióval túltéljesitették. A fenti összeg iparcikkenként megosztva a következő:

Javítás és szolgáltatás a tervezett 25,5 millióval szemben 33 millió forint. Kiemelt cikkek: bútor 9,5 millió, 57 000

f

iár cipő, amelyből exportra 400 párt készítettek, 1,3 millió forint értékben.

A MEGYE TERÜLETÉN 135 000 pár cipőt talpaltak, 1700 női ruha, 750 női kabát, 146 000 fehérnemű (kőmbihé), 48 000 férfiing, 572 kosztüm, 21 000 zakó és nadrág, 10 000 férfiöltöny és 1100 minőségi gyermekkocsi készítését végezték a ktsz-ek.

Az összehasonlítás az 1958- as gazdasági évvel önkéntelenül is kínálkozik, mert amíg 1958-ban 2040 fő termelői létszámmal 121,5 millió volt a termelési eredmény értéke, 1959-ben 250Ö főnyi fizikai

dolgozó 155 millió forint értéket termelt, vagyis 27 százalékkal többét az előző évinél. Az elmúlt évbén 250,—260 kisiparos lépett be a megye szövetkezeteibe.

Az 1959-es gazdasági évben a megye kisipari szövetkezetei a 155 milliós termelés mellett több mint 7,5 millió nettó nyereséget értek el, amely az alábbiak szerint kerül felosztásra: 40 százaléka tartalék- alapra, 10 százalék hosszúlejáratú kölcsönalapra, a szövetkezetek beruházási és felújítási igényeinek kielégítésére, 10 százaléka szociális, sport és kulturális célokra, 40 százaléka pedig a tagság részesedésére.

Igen komoly eredményt értek el a gépgyártó szöyetKeze- tek és a gyöngyösi Agromecha- nika, amely mezőgazdasági gépeket. szivattyúkat, szőlőbo- gyózó-gépet. íacsemeteszedőt stb. gyárt. Így nagy sikert aratott a mezőgazdasági vásáron a szövetkezet kisszivaty- tyúja.

KÜLÖN EMLÍTÉST érdemel a gyöngyösi Gép és Szerelő Szövetkezet, amely 1959- ben több mint egymillió forint értékű Wacum formázógépet gyártott exportra. Ugyanennél a szövetkezetnél importpótló alkatrészeket készítenek (Zetor kerekeket) tömegesen, amit ez ideig külföldről hozattunk be.

Jelentős eredményt értet; el. a megye területén működő építő szövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének munkájában. Közel 600 tehén részére építettek istállót, jó kivitelezésben.

A szövetkezeti mozgalom perspektíváit mutatja az a felkészülés, amit a KISZÖV a szövetkezeti üzemház vásárlással a szövetkezetek jó elhelyezése érdekében végez. Ebben az üzemházbaai a KISZÖV hivatali helyiségem kívül elhelyezést nyert a cipész, festő, fodrász, a KSZKB, mezőgazdasági cikkeket gyártó és szabók szövetkezete.

Az elmúlt évek során a szövetkezetek nagy súlyt helyeztek a gépesítésre. Több mint két és félmillió forint értékben vásároltak gépeket, amelyekkel az eg; főre eső termelési érték emelődött. Az egri textilruházati szövetkezet műszaki színvonala igen fejlett, a legkorszerűbb gépekkel rendelkeznek.

A megye területén végzett üzemházak építésével és a gépesítéssel történt beruházásokkal a szövetkezetek vagyona ma eléri a 15 millió forintot

A SZÖVETKEZETEK kulturális vonatkozásban nemcsak helytállnak, de sokat tesznek a haladás érdekében. Azzal, hogy székhazukban taglétszámuknak megfelelő kultúrterem van, működési lehetőséget biztosítottak az ének- és zenekarnak. valamint a színjátszó csoportnak. Ezen kuHú lesöpörtök munkája ad serkentést a megye nagyobb városaiban működő csoportok munkájának. így Eger és Gyöngyösön kívül Hatvan és Heves is részt vettek az országos kultúrver- senyen, ahol nagyon szép eredménnyel vizsgáztak;

A szövetség 1960. évi munkája a pártkongresszus határozatához igazodik, vagyis a második ötéves terv lerakását célozza. Így 1959. évhez viszonyítva a jelenlegi létszám megtartása mellett 11—12 százalékkal kívánják a termelést emelni, ami azt jelenti, hogy 172 millió forintra fogják évi termelésüket teljesíteni. Ezt az eredményt a műszaki színvonal fejlesztésével fogják elérni- A szövetkezeti mozgalmi munka olyan arányokat és lehetőségeket mutat, amelyeket néhány évvel korábban nehezen tudtunk volna elképzelni is.

O, Ms

Televízió- és rádió javítás, szerviz a káli vegyes ktsz-nél

GYURKÖ GÉZA:

Aki a királynál Is nagyobb úr

A

kkoriban a szomszédunkban, ahöl laktunk, egy nagy garázs volt, de olyan, ahol nemcsak aludtak az autók nyári éjszakán, téli fagyok idején, de beteg testüket hozzáértő kezek gyógyítgatták is. A garázsnak pincéje is volt, pontosabban nem is pince volt az, hanem kazánház, amelynek majdnem a mennyezetnél volt a két ablaka, hogy innen, lentről, csak az emberek lábait lehetett látni, mint kiszálltak, majd beléptek az autókba, avagy valahonnan igyekeztek valahová, éppen a vaslécek közé foglalt ablakszemek előtt.

A kazánházban télen is meleg volt, kellemes, de furcsa illatú meleg és csak hátul, a vasajtón túl volt csúnya a pince, ahol a kazánok száját töm- ködte Suli bácsi a nagy lapáttal, éppen úgy, mint ahogy a szomszéd néni a kisfiát etette. Csak a kiskanálon tejbegríz volt, a nagylapáton meg fényes, fekete szén, s a szomszéd néni mindig puha meleget árasztott, Suli bácsi meg pipaszagot.

|\/I égis oly szívesen szök- tem át, ha csak tehetted), hogy besurranjak a nagy csövek közé, Suli bácsi mellé, akinek szürke volt a bajusza, haja, de még az arca is és mindig így szólított:

— Nagylegény, hát megjöttél? — és csippentett egyet a szémévél, mintha valami közös titkunk lenne, amiről csak mi tudunk, s amelyet itt őr- züiik felváltva a kazánház mélyén.

Ez a megszólítás, hogy nagylegény, módfelett tetszett nekem, mert igencsak kislegéiíy voltam, még Suli bácsinak

sém értem fel a mellét, pedig így, visszagondolva, ő sem volt nagyobb, mint a lapátja. És valahogy hasonlított is hozzá. Vékony volt, görcsös és fejét kicsit megtörve tartotta, úgy, hogy ha a lapátot kézbefogta, s rátámaszkodott, úgy néztek ki együtt, éppen mint valami nyújtott „O” betű, amelyet nem íráshoz szokott kéz formált.

— Ha én itt elfeledkezném a kazánról, fenn — bökött a feje fölé — megfagyna mindenki — mondta olyan határozottan. hogy éreztem, Suli bácsi rendkívül fontos személyiség itt, aki nélkül minden bizonnyal megbénulna az élét és fagyos dermedtség lenne úr mindenek felett.

— Suli bácsi, ha nem tenne a kazánra szenét, tényleg mindenki megfagyna? — kérdeztem ijedős tisztelettel.

— Mindenki — bólintott szigorúan.

— Hát ilyen nagy dolog az, amit Suli bácsi csinál? — faggattam tovább.

— Még annál is nagyobb, nagy legény ... Még annál is ... Ha a király nem dolgozik, oda se neki. Ha a pap nem misézik, még akkor sincs baj. Ha a rendőr elfelejt odaállni a posztjára, üsse kő, de ha én nem rakom a kazánt, akkor — szemöldökét összehúzta, testét meg ki, hogy nagyobb legyen, mint a lapátja —, akkor minden megállt. Ilyen egy hatalmas ember vagyok én — tette hozzá.

— Nagyobb, mint a rendőr?

— Bizony nagyobb.

— Még a papnál is? —ámuldoztam.

— Hajaj, még annál is nagyobb.

— És a királynál is?

P gy pillanatig tűnődött, hogyan is áll egymással ö és a király és aztán elszántan legyintett.

— Én még a királynál is nagyobb vagyok ... Mert tudod, nagylegény, az nem kunszt ám, hogy annyi miniszterrel, tanácsnokkal dirigáljon valaki a népnek, hogyan dolgozzék, ámikor az úgyis tudja, hogyan kell megfogni a lapát végét, de ezt a két kazánt gondozni, ahhoz tudomány kell ám.

Megpróbáltam elképzelni, amint a király, fején korona, rajta aranyos palást, s ott áll a kazán előtt Suli bácsi lapátjával, s vakarja a fejét: hogyan is rakja úgy a szenet, hogy jól égjen, hogy meleget adjon, hogy ne fagyjanak meg az emberek ..; Nem, sehogyan sem tudtam igazán elképzelni, hogy a király meg tudja ezt csinálni.

Suli bácsi előhúzta bicskáját, meg elő egy karaj kenyeret, s odaült mellém a kicsi lócára az ablakók alá. Levágott egy katonát a kenyérből, rászúrta a bicska hegyébe, s mér hintázótt is a bajusza a nagy rágásban.

— Csak üres kenyeret eszik, Suli bácsi? — kérdeztem, hogy nem láttam mást előkerülni a kopott táskából.

— Nem a, — mondta tele- szájjal. — Pulykát eszem ..: Pulykasültet, csak hozzáeszem a kenyeret — nézett rám olyan komolyan, két falat között, hogy láttam, nem viccel. — Látod-e? — magyarázta tovább, a bicskával arányos kockákat rajzolva a karéjra —, ez a katona, a kenyér, ez a katona a pulykahús ... így készítette el

Nekem

otthon Suli néni,. csak bicskázni kell.

IV éztem, amint hol a pulykahúst, hol a kenyeret nyeldeste. Észrevette, hogy lesem.

— Kérsz-e pulykát? — kérdezte, s már nyújtotta is a bicska hegyén a katonát. Óvatosan levettem ujjammal és rágni kezdtem a pulykahúst.

— Nem hús ez, Suli bácsi, kenyér.;. Miért akart engem becsapni? Hát maga is látja, hogy nem pulykahús, tiltakoztam a csalás ellen.

Suli bácsi megcsipkedte ba- júsza szélét, mosolyt láttam felvillanni a szemében, de az is lehet, hogy mégsem mosoly volt, hanem valami más és csak ennyit mondott:

— Pulyka az, nagylegény. — Aztán kisvártatva hozzáfűzte.

— Nekem pulyka, olyan, hogy a király is megnyalná a tíz ujját utána.

— A királynak nincs szüksége arra, hogy a kenyeret pulykának mondja — oktattam fensőbbségesen, mint aki nagyon bejáratos a királyok dolgába.

Suli bácsi elgondolkodott k-7 egy pillanatig, ingatta a fejét, s a lábakat nézegette, amelyek ott masíroztak el a fejünk felett serényen, lassan, melyik láb gazdájának, hogy hozta a dolga

— Ha az Űr a kánai meny- nyegzőn a vizet borrá változtatta, akkor ki tagadja, hogy a kenyérből pulykahús is lehet?

— nézett rám szigorúan. — Én át tudom változtatni, ha akarom, de a király, egy király soha... Ezt jegyezd meg, nagylegény, — dörmögte Suli bácsi és felállt, hogy lapátjával megetesse az örökké éhes kazánokat.

Kál és Környéke Vegyes Ktsz rádió- és televíziójavító részlege nem nagy létszámmal és nem régen működik. A környékbeli rádió- és televíziótulajdonosok előtt ez alatt az idő alatt is megbecsülést vívott ki magának szakszerű tevékenységével.

Farkas László elvtárs részlegvezető nyilvántartást vezet a környékbeli televíziókészü- _lékekről, feljegyzi, hogy melyik készüléken milyen javítást végzett, és ha valamelyik készülék elromlik, tudja, milyen szerszámókat vigyen ki a néhézen szállítható készülékhez.

Javítási tevékenységük nem korlátozódik nyolc óra munkaidőre, előfordul, hogy este,- vagy vasárnap kell elmenni egy-egy hibás készülék kijavításáért. Előfordult a múlt évben, hogy egyik közeli vállalat kultúrtermében mintegy százan nézték válogatott futballcsapatunk mérkőzését, a televíziókészülék elromlott, autón mentek ki Farkas László elv- tárgék és sikerült a készüléket rövid idő alatt üzemképessé tenni a nézők nagy örömére. A káli középiskola diák"' is bejárnak az üzembe politechnikai gyakorlatra. Mondani sem kell, hogy igen népszerű tantárgy ez.

Bizonyára örömmel veszik tudomásul az új készülék- tulajdonoSok, hogy jövőben a garanciális javításra jogosult televízió- és rádiókészülékeket Kálból, s a környező községekből nem kell Egerbe, vagy még messzebb bevinni, mivel a gyárral kötött szerződés értelmében a ktsz javítórészlegében is kijavítják a „Munkácsi” típusú televíziós készüléket és a gyár által készített különböző típusú rádiókészülékeket.

Polgár Miklós

Térképünk N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, kelet-ázsiai utazásának útvonalát ábrázolja.