Népújság, 1960. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

frk.\ V Köszöntjük a béke hadseregét AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 45. szám Ára 50 fillér 1960. február 23., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Hevesi Járási Tanács pénzügyi állandó bizottsága Február 19-én Hevesen ülést tartott a Hevesi Járási Tanács pénzügyi állandó bi­zottsága. Elsőként Veréb Ist­ván, a bizottság elnöke szá­molt be a legutóbbi ülések, határozatok végrehajtásáról, ismertette az ülés napirendjét. Az ülésen a jövőre vonatko­zóan az állandó bizottsági ta­gok elhatározták, hogy táj­jellegű megbeszélések formá­jában összehívják a községek pénzügyi állandó bizottságait és elnökeit, és a gyakorlati ta­pasztalatok alapján megbeszé­lik a községi bizottságokra váró munkákat. — BEFEJEZTÉK a tűzoltó­szertár építését Bélapátfalván. Az elmúlt évben 63 000 forin­tot használtak fel az új szer­tár építésére, ebben az évben több mint 30 000 forintot biz­tosítottak a még hátralevő munkák befejezésére. Február 26-án ülésezik a Heves megyei Tanács A Heves megyei Tanács feb­ruár 26-án Egerben a Gárdo­nyi Géza Színházban ülést tart. A napirend előtt a végre­hajtó bizottság jelentésére ke­rül sor a lejárt határidejű ta­nácshatározatok végrehajtásá­ról, amelynek előadója dr. Lénával Vilmos, a tanács vég­Kozmetikai és illatszerkiállítást rendez az egri Állami Aruház Rab Ferenc: JŰDÁSPÉNZ ★ AZ „ÉRDEKHÁZASSÁG” HATVANBAN ★ Lódi György: A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS ISKOLÁI — i AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK * ★ Szántó István: TISZÁN AN A, 196«. FEBRUÁR FIATALOK ÉS ÜREGEK ★ EZ TÖRTÉNT AZ NB III-BAN rehajtó bizottságának elnöke. Ezután a napirendi javaslat alapján dr. Lendvai Vilmos beszámol Heves megye terme­lőmozgalmának helyzetéről, dr. Pápai Gyula pénzügyi osz­tályvezető pedig az 1960. évi költségvetés végleges megálla­pítására tesz javaslatot. II Heves megyei országgyűlési képviselők üléséről 1 42 éves a szovjet hadsereg Születésének 42. évfordu­lóját ünnepli a szovjet had- : sereg. Az a hadsereg, amely ; a második világháborúban vívott hősi harcával, az egész szovjet nép példátlan áldozatvállalásával nem­csak megvédte hazáját, ha- ! nem Európa és Ázsia né­peit is megmentette a fa­siszta leigázástól. Mi, ma­I gyarok, sohasem feledhet­jük, hogy szovjet katonák, harcosok saját vérük hullá­sával szerezték meg nekünk a szabadságot, az emberi életet és vetettek véget örökre a hárommillió kol­dus nyomorúságos életének. ( Az a szovjet hadsereg , ! aratott győzedelmes diadalt í Hitler hadseregén, amelyet I a kommunisták pártja ne- ? veit, amely hadsereg har- í cosai, tisztjei vér a nép vő- I réből, hús a nép húsából. A ? szovjet hadsereg, amely I tönkrezúzta Hitler hadigé- < pezetét, ma a világ légkor- ? szerűbben felszerelt, leg. I erősebb hadserege, amely a ? legmodernebb haditechni- ! ka minden fegyverével ren- I delkezik, de amely hadse- ? I rcg bármelyik pillanatban ? kész arra, hogy leszereljen, [ ha erre a. nyugati hatalmak ! is készek. Sőt, a szovjet i kormány erre vonatkozóan I már kezdeményező lépést is l tett akkor, amikor egyolda- ? lúan csökkentette hadsere- I gének létszámát. i A Szovjetuniónak van- í nak atom- és hidrogénfegy- ! véréi, különböző rendelte- í tésű rakétái, egyebek kö- [ zött hatalmas interkonti- £ I nentális rakétája, amely a ' földkerekség bármely pont- i ját eléri. A Szovjetunió ka- S tonal erejét fokozza a szó- i eialista táborhoz tartozó ? országok hadseregének és j haditengerészetének meg- 1 növekedett ereje is. > A Szovjetunió senkit se l fenyeget katonai erejével, [ I senkit sem szándékozik j megtámadni. Katonai erejét i ( a békés munka védelmére j hozta létre. Az óriási erejű J $ fegyverek birtokában a S | Szovjetunió javasolta első- ] 5 nek a leszerelést. Javaslatai ) < egyszerűek és világosak S I mindenki számára. Amint 1 < N. Sz. Hruscsov, a Szovjet- j I ( unió Legfelsőbb Tanácsá- s nak ülésén rámutatott, eze- I két a javaslatokat minden- } ki támogatja, aki arra tö- ) rekszik. hogy a világhábo- | rúk sora lezáruljon a máso- j dik világháborúval. A 42. évfordulón mi, ma­gyarok is büszkék vagyunk 5 arra, hogy a világ békéjén, i a szocialista tábor bizton- ' ságán és sérthetetlenségén | olyan hadsereg őrködik, ' mint a dicső szovjet had- \ sereg. Ismeretterjesztő előadások Istenmezején Szinte már hiányzik az is­tenmeze jieknek, ha egy-egy héten valamilyen oknál fogva elmarad a már korábban meg­szokott ismeretterjesztő elő­adás. Eddig A kereszténység eredete, a Népszokások és Uta­zás a Holdba címmel hallottak előadásokat, Az egri húsospiacon levő vásárpavilont most tíz napra kiállítási csarnokká alakítja át az egri Állami Áruház, ahol illatszer, kozmetikai és mű­anyag cikkekből kiállítást és vásárt rendeznek. A kiállítás iránt már most nagy az ér­deklődés annál is inkább, mert Megyénk üzemeinek dolgo­zóiban a kongresszusi munka- verseny sikeres befejezése után nem aludt el a verseny- szellem. hanem a felszabadu­lásunk 15. évfordulója tiszte­letére indított szocialista mun­kaversennyel él tovább. A Bélapátfalvi Cement* és Mész in ü dolgozói elhatározták, hogy az április 4-i munkaverseny ke­retében meggyorsítják az üzemben folyó nagyjavítási munkákat, s a határidő előtt 8 nappal befejezik azt. Vállalá­suknak eleget téve, jó ütem­ben halad a munka, a gép­egységek — az előre meghatá­rozott idő előtt — már bein­dultak, s a hátralevő munkák elvégzését különösebb nehéz­ség nélkül megoldják. Az üzem dolgozói egyévi szünet után újra megkezdték az önköltségcsökkentési ver­senyt. A versenyt negyedéven­ként értékelik, s az első két helyezettet jutalmazza a válla­lat vezetősége. A november 1- től megindult versennyel 1,6 százalékos megtakarítást érnek el, melyből a felszabadulási verseny keretében is jelentős mennyiségű áramot, szenet ta­karítanak meg. Az Egri Bútorgyár dolgozói az üzem hároméves tervét május 18-ra befejezik. a látogatóknak Budapestről érkező szakemberek kozmeti­kai tanácsokkal is szolgálnak és az új kozmetikai cikkek használatát a helyszínen be­mutatják. A kiállítás február 25-től március 6-ig, vasárnap is nyitva tart. A határidő betartása, az éves terv teljesítése érdekében a felszabadulás évfordulójának tiszteletére egész éves versenyt szerveztek. Az éves verseny keretében elkészítették az üzem első félév versenyválla­lásait. Az üzem dolgozói anyagta­karékossággal, a hulladék­anyag félhasználásával a ter­vezett nyereségen felül az el­ső negyedévben 110 ezer forin­tos nyereséget érnek el, a má­sodik negyedévvel együtt 250 ezer forint értékű tervezetten felüli eredményjavulást érnek el az első félévben. Az első negyedévben a vásárlók nö­vekvő igényeinek kielégítésére rádióasztalokból 300-zal gyár­tanak többet a tervezettnél, s ugyancsak növelik az egyik budapesti vállalat megrende­lésére gyártott cipősarok mennyiségét. A második ne­gyedévben rádióasztalkákból 250-nel, az új televíziós asztal­kából ugyancsak 250-nel gyár­tanak többet a termelési ter­vükön felül, részben megtaka­rított anyagból, hulladék fel- használásával. A vállalást a termelési prog­ram szerint felosztott napi terv alapján teljesítik. A ter­ven felüli gyártmányok átvé­Szombaton délelőtt Egerben a Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsa épületében ülést tartottak megyénk országgyű­lési képviselői. Megbeszélésük napirendjén két téma szere­pelt: Heves megye termelőszö­vetkezeti, nagyüzemi mező- gazdaságai öntözési lehetősé­geinek kérdése és a képviselő- csoport első félévi munkater­vének megtárgyalása. Az öntözési lehetőségekről Holló Géza agrármérnök tájé­koztatta a megjelent képvise­lőket. Elmondotta, hogy a me­gyénk északi és déli része kö­zötti felszínkülönbség miatt igen eltérő áz évi csapadék el­oszlása. Míg a hegyes vidéken általában 800 milliméter az átlagos csapadék, addig ez az alföldi részeken alig haladja meg az 540 millimétert. Ugyanilyen különbség tapasz­talható a hőmérséklet mérésé­nél is. Az alföldi részen az át­lagos középhőmérséklet Hód­mezővásárhely éghajlati vi­szonyainak felel meg. E két tényező, a csapadék- hiány és a nagy meleg, több telére a kereskedelemmel szer­ződést kötöttek. Egercsehi Szénbánya bányászai a helyi párt, szak- szervezet és KISZ-szervezettel közösen kidolgozták a ver- senyváüalást, mellyel behoz­zák a január havi lemaradást, s április 4-e tiszteletére ne­gyedéves tervükön felül 200 tonna jó minőségű szenet ter­melnek ki a bányából^ Április 4-re vállalták, hogy minden üzemben levő fronton beveze­tik a villanyrobbantást. A vál­lalást már most megvalósítot­ták s ezzel a darabos szén arányát máris jelentősein javí­tották. A műszaki fejlesztési terv szerint az elmúlt évi kí­sérletezés alatt bevált acéltá- mok további elterjesztését folytatják. Éves szinten 450 köbméter faanyag megtakarí­tását vállalták, melyből 130 köbméter megtakarítása az el­ső negyedévre esik. Az önkölt­ség további csökkentése érde­kében a tonnánkénti szénter­melésnél két forint megtaka­rítást érnek el. Nem feledkez­nek meg a minőség javításáról sem, február elejétől bevezet­ték a minőségi bérezést, s így a bánya munkásai kiváló munkájuk elismeréséül ’áró évi nyereségrészesedés mel­lett havonként kapják meg ju­talmukat. esetben vezet aszályhoz, ami minden alkalommal tetemes károkat okoz a mezőgazdasági termények fejlődésében és ter­méshozamában. Éppen ezért nagy jelentőségű minden, az öntözéses gazdálkodás nagyobb fokú elterjesztésére, fejleszté­sére irányuló törekvés. Példa­ként említette Boldog közsé­get, ahol már 1920-ban meg­kezdődött a mélyenfekvő terü­letek öntözése. A kezdetleges öntözési módot nem sokkal ezután szinte „forradalmasí­totta” a község egyik gazdál­kodója, Csordás István, aki az úgynevezett sírkutakból moto­ros szivattyú segítségével jut­tatta el a vizet földjeire. Az újszerű megoldásnak rövid időn belül sok követője akadt, s a boldogi gazdák jövedelme is szépen gyarapodott, amit mi sem bizonyít jobbán, mint az, hogy például paprikaföldjeik, az 1938-as 50 holdról 1954-ig 450 holdnyira növekedtek — épp az öntözés elterjedésének következtében. A csoportülés előadója ez­után a jelenlegi állapotokról beszélt, majd részletesen fog­lalkozott a megye különböző talajviszonyainak, vízgazdag­A múlt években kezdték meg a dicső múlt emlékét őtrző egri vár feltárását és a már feltárt részek restaurálását; A munka megindulásával egy- időben megalakult az „Egri Vár Barátainak Köre”, amely­nek sorába olyanok kérték felvételüket, akik szivükön vi­selik és saját érdekeiknek te­kintik a vár mielőbbi helyreál­Jöi jenek máskor is... Így búcsúztak Karácsondon az „Indul a bakterház” című előadás után Völcsey Rózsitól és Balázs Jánostól — Mari né­nitől és Gergely bácsitól —;, Béres Ferenctől, Endrödi Mi­mitől, Rózsahegyi Marikától, Markovits Endrétől és Sárközi Lajos hattagú zenekarától. A kis csoport ugyanis a decem­beri egri előadás után, most megyei körútra indult. Első állomásuk Mezőtár- kány, Átány és Karácsond volt, ahol legalább olyan nagy sikert arattak, mint a megye- székhelyen. A megye községei egyébként szinte versengenek a műsorért és így jó előre ki­alakult a következő hetekben az előadások sorrendje, amely szerint a közeli napokban At­kámé, Petőfibányára, Pélyre, Verpelétre, Kompoltra, Köm- löre, Tiszanánára, Hevesre, Domoszlóra, Balatonba, Bél­apátfalvára és Szihalomba lá­togatnak el az „Indul a bak­terház” szereplői. ságának alapos ismeretében • következő esztendők lehetősé­geivel számos új növényfajod öntözésének fontosságával. Holló Géza előadása után megyénk országgyűlési kép­viselői számos kérdést tettek fel. Szakasits Árpád elvtárs az eddiginél mélyebb rétegű víz­kutatás lehetőségei iránt ér­deklődött, Úszta Gyula elvtárs az öntözési szakemberképzés fontosságával foglalkozott, dr. Ábrányi István elvtárs a he­gyes vidékek vízhiányának megszüntetési módjairól kér­dezett, Bartha András elvtárs pedig a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet öntözési terveiről szólt. Az első napirendi pont vitá­jának lezárása után került sor a képviselőcsoport első félévi munkatervének megbeszélésé­re, Rátkai Istvánná, a csoport titkárának beterjesztése alap-' ján. Ezt ugyancsak élénk vita után fogadták el a részvevők,- tudomásul véve azt, hogy a csoport a jövőben minden al­kalommal más járási székhe­lyen, illetve megyénk egy-egy nagyobb helységében tartja ülését. (tv) i Irtását. A kör tagjai hamaro­san mozgalommá tették a vár­ban folyó munkák segítését, s ebbe bevonták az egriek szé­les körét. A közelmúltban csatlakoztak a mozgalomhoz a város középiskolásai is; A Szilágyi Erzsébet Leánygimná­zium teljes létszámmal belé­pett a baráti kör tagjainak sorába, a többi középiskola is szép számmal támogatja a kör tagjainak célkitűzését. '2^£0.G0L Tiszanánán, az egyik ter­melőszövetkezet irodájában történt. Jöttek a meglett, felnőtt emberek, s annak rendje és módja szerint be- ; mutatkoztak egymásnak. Egymásnak és mindenki­nek, aki a szobában volt. ! így kerültem az egyik irodista kislányhoz. Bemutatkoztam. Mond­tam a vezeték- és utóne­vem. Érthetően és hango­san. És ö? A tizenhétéves lányok minden kacérságá- val hangjában, bájos mo­sollyal arcán, ezt suttogta: ! — Erzsiké vagyok — még becézte is magát. Ha táncteremben hang­zik el effajta bemutatkozás, [ nem szólok egy szót sem. De hivatalban? Hát il­lik ez? —. szó Q Ck WZfWt Eger vár legúiabb barátai: a középiskolások

Next

/
Thumbnails
Contents