Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

1960. január 21., csütörtök NFPOJStfi Csány község parasztsága is új útra lápéit HA AZ IDEGEN ! autóval- ___l vagy au tóbusszal végigmegy a köz­ségen, ugyanolyan téli kép fo­gadja. mint más években. Vas­tag hótakaró borítja a határt és az utcákat, mesebeli fehér­be öltözött fák éles kontúrok­kal vágják a megfagyott kö­döt, a reggeli órákban itt is, ott is fellobban az udvarokban a vörös fény. s a disznóper­zselő sza ma fekete pernyéje egy darabig imbolyogva száll a levegőben, majd rátelepszik a hóra. Aki azonban ismeri Csány utolsó két hónapjának törté­netét, az tudja, hogy nagy vál­tozások történtek itt. Ami élet­telen: ugyanaz, mint volt, de ami élő: egészen új. Kint a határban a hó elfödte a mes- gyéket. a dű'ők helyét is csak a fasorok jelzik, csak imitt- amott fut két párhuzamos csík: egy-egy szekér nyoma. A mezsgyék, mezsgyekövek eltűntek és ez nemcsak a tél műve! Kilencszáz családfő erős szálakkal összefűzte a szétszabdalt parcellákat. Há­tat fordított a régi életfonná­nak a község parasztsága is. Csány község parasztságának fele évről évre kénytelen volt eddig minden tavasszal útra­kelni, szétszéledni az ország minden tájára, hogy mint ré­szes dinnyekertész, hét-nyolc hónapig földkunyhóban lakva, napi 16—18 órát is dolgozva, biztosítsa megélhetését. Vol­tak, akik szerencsével járták ezeken a vándorutakon. Ha jól sikerült a dinnyetermelés, ré­gebben pár hold földet, újab­ban szép házat, modem búto­rokat. motorkerékpárt hozott a faluba a kereset. gazdál­kodás | A KISPARASZTI mellett a csányi határ nem tudta biztosítani a lakosság szükségleteit. A Horthy-fasiz- inus 25 éve alatt a község la­kosságának száma 6400-ról ;;?00-ra csökkent, mégsem volt elég a föld arra, hogy min­den embernek kenyeret adjon. Most pedig: az egy évvel ez­előtt alakult Új Élet Tsz a kezdeti nehézségek ellenére megm úatta a bo.dogulás út­ját: 70 forintos muúkaegység- értéket ad tagjainak. Ez is késztette Csány község egész do’gozó parasztságát ar­ra, hogy nekivágjon az új életformának, hogy az itthoni hantokba kapaszkodva, új mó­don harcolva és do'gczva, át- a’akítva önmagát és életét. A két kis tsz egyesülése után 350 család kérte felvéte­lét az Új Élet tagjai közé, s az immár 420 tagot számláló Új Élet Tsz január 12-én ala­kult újjá, hogy 3300 katasztrá- lis holdas gazdaságán meg­kezdje a munkát. Kocsis Ist­vánt, a régi elnököt egyhan­gúlag erősítették meg eddigi tisztségében, s a 12 tagú veze­tőséget, a héttagú ellenőrző bi­zottságot, Venczel János el­nökletével szintén egyhangú­lag választották meg. A kül­döttek megválasztása után a megnövekedett szövetkezet tagságéit a járási tanács részéről Vajda József mezőgazdasági osztá’yvezető, a járási párt vb. részéről Zeke Sándor, a Föld­művelésügy Minisztérium részéről Nagy István köszön­tötte, rámutatva a községben végbement nagy változás je­lentőségére, ugyanakkor fel­hívták a tagságot, hogy lan­kadatlan erővel, megértéssel, bizalommal fogjanak hozzá ahhoz az új stílusú munká­hoz, amely hivatva van bizto­sítani szebb jövendőjüket. A község lakosságának má­sik fele. a 2461 ho.’d földdel rendelkező, 457 csa’ad január 15-én gyűlt össze a művelő­dési otthonban, hogy megala­kítsa Csány másik termelőszö­vetkezetét. roeg- moz­A DÉLI ÖRÁKBAN dúlt a falu és a tanyák népe. A hóval fedett utakon ünnep­lőbe öltözött asszonyok, férfiak igyekeztek a község központ­jába, s jóval a kezdésre kitű­zött időpont előtt zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyter­me, ahol az új, szocialista köz­ség köszöntésére. megjelentek: az MSZMP megyei pártbizott­sága részéről Putnoki László első titkár, országgyűlési kép­viselő, Tamás László mező­gazdasági osztályvezető, a me­gyei tanács részéről Papp Sán- dorné elnökhelyettes, valamint Iglódi Ferenc, a járási párt-vb. e ső ti lkára, Zek’ Sándor, a ’árási párt-vb. titkára és Vaj­da József járási mezőgazdaság; osztályvezető. Sándor Károlyné, községi ta­nácselnök megnyitó szavaival tezdetét vette az alakuló köz­gyűlés. Az alapszabály elfoga­dása után a jelölő bizoitság 'avaslatait sorra magáévá tet­te a közgyű’és és így meg­alakult Csány község másik nagy termelőszövetkezete is: a Petőfi Termelőszövetkezet. Az új útra a község do'gozó pa­rasztjai Putnoki László elv­társ szavaival indultak el. Put- noki elvtárs rámutatott: egy hónap alatt a megyében tíz­ezer család 40 000 katasztrá'is holddal lépett a termelőszö­vetkezeti útra és ez annak bi­zonysága, hogy a megye dol­gozó parasztsága érzi és tud­ja, az ország lakosságának megnövekedett igényeit csak a mezőgazdaság termelékeny­ségének felfutásával lehet biz­tosítani, a többtermelésre pe­dig csak a nagyüzem képes. Szocialista országunkban pe­dig csak egyféle nagyüzem le­hetséges: nem a hercegek és grófok nagybirtoka, hanem a dolgozó parasztság önkéntes társulásán alapuló termelőszö­vetkezeti nagyüzem. . "■ a hat­IGLÖDI FERENC, járási pártbizottság első titká­rának üdvözlő szavai után a megalakult Petőfi Termelő- szövetkezet lelkesedéssel meg­választott elnöke: Mák Sándor emelkedett szólásra. Megkö­szönte a maga és a vezetőség tagjai nevében a megnyilvá­nult bizalmat s az alakuló köz­gyűlést azzal zárta be, hogy a szavak után jöjjenek a tettek, kezdődjék meg a munka, az az új, közösségi munka, amely sokunk részére új, szokatlan, de amely égyedül hivatott ar­ra, hogy megépítse számunk­ra a felemelkedés útját. FORGÁCS KÁROLY ‘ Gyermekparadicsom — északon A Karél-földszorosban havas fenyőerdő közepén áll a „Dü­na” Reuma Gyermeksranató­rium. 150 reumás és szívbajos, ingyenes beutalt gyermek gyó­gyul, pihen, három hónapig té­len még tanul is ebben a sza­natóriumban. Az orvosokat és az ápolósze­mélyzetet a leggondosabban válogatták össze. A gyermekek a kitűnően felszerelt laborató­riumokban teljes klinikai vizs­gálaton mennek keresztül. A kardiográfiai, röntgenológiai, fizikoterápiái, fogorvosi és egyéb rendelőkben a legkor­szerűbb orvosi műszereket és berendezéseket láthat­juk. — Szükség esetén a leg­újabb gyógyszereket is alkal­mazzák. A gyógytorna, a kötelező sé­ták, a hálózsákban való alvás, a friss levegőn és a nyitott er­kélyeken, a szánkózás, korcso­lyázás. sízés — bámulatosan szép eredményekre vezet. A gyermekek vidáman élnek a szanatóriumokban. Van saját rádióközpontjuk, sőt még rádió- újságjuk is, amit minden szom­baton jelentetnek meg, a könyvtáruk körülbelül hétézer kötetes, érdekes kirándulásokat szerveznek a Karél-földszoro- son, farsangi karnevált, film- bemutatókat tartanak. Az orvosok és a pedagógusok havonta egyszer összejönnek a szülőkkel és beszámolnak a gyermekek egészségi állapotá­ról és előmeneteléről. Révész József, Hatvan,. vasút­állomás: Tudósító levelét köszö­nettel vettük és felhasználtuk. Ha lehetősége van, Írjon máskor Is hasonló témájú leveleket. Veres Albin, gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat: A levelében kö­zölt adatokat, észrevételeket la­punk legközelebbi számaiban fel­használjuk. Köszönjük! írjon más­kor Is! Szabó Béla osztályvezető, Mis­kolc: A gyors válaszért es intézke­désért köszönetünket fejezzük ki. béli István, Eger: A levelében közöltekkel foglalkoztunk. A vál­lalat további eredményeiről, első negyedéves terveiről értesítését várjuk. Egy sikeres esztendő után (Folytatás az első oldalról) Szól a zene, koccannak a poharak s a ter­melőszövetkeze­tek tagjai vidá­man járják a táncot a mező- tárkányi kul- túrházban. S a táncból kijut — amint a képen látható ■—, még a legkisebbek­nek. is. A füzesabonyi Petőfi Terme­lőszövetkezet zárszámadásán Barta András, a termelőszövet­kezet elnöke. Heves megye országgyűlési képviselője, a Termelőszö­vetkezeti Ta­nács elnökségi tagja beszélt a szövetkezet eredményeiről, s terveiről. Etetik a Mátra vadjait Villanypásztor, drótkerítés és kutyavadászat az erdőben FELLÄBSZARIG gázolunk a friss, fehér hóban. Kopog, csikorog talpunk alatt a Mátra vastag hópalástja, fázósan gör­nyednek az évszázados töl­gyek. Szótlanul ballagunk felfe­lé, élvezzük a csendet, a ter­mészet csodás téli világát. Jó másfélórás kapaszkodó után erdei tisztáson állunk meg. Oldalt fiatal cserjés, egy­két bokor. Ni csak: három őzike bámul felénk. — Az ott jobbra: szép, fej­lett bak. a másik kettő suta — mondja halkan Áradván Jó­zsef, a Mátrai Állami Erdő­gazdaság vadászati felügyelő­je. Az őzek mégúnhatták a szemlélődést és kecses mozdu­latokkal, szép hosszú ugrások­kal nekiiramodnak a Disznó- kőnek. Hasig gázolnak a hó­ban és hangtalanul eltűnnek a 6űrűben. Feljebb a vadnyomok egyre sűrűsödnek, pár perc múlva húszas bika vezetésével szarva­sók iramodnak a völgy felé. — Früstökölni járnak ide — mutat az etető felé kísérőnk. Aztán elmagyarázza, hogy 12 erdészet tartozik a Mátrai Er­dőgazdasághoz. Szép a vadál­lomány, de törődni kell velük, különösen ha tovább tart a szigorú tél és a vastag hóta.Ka- ró. Az idén nem volt makk­termés. nagyon hiányzik a va­dak legfőbb tápláléka. Nehe­zen tudnak kiváltani olyan helyre, ahol egy kis táplálék­hoz jutnának, azért etetni sell őket. 140 mázsa pillangós ta­karmányt. 30 mázsa vadgesz­tenyét és 25 mázsa kukoricát szánnak erre a célra az erdé­JÓKORA MENNYISÉG — bólintok elismerően, aztán kerülgetem kicsit a Kérdést, de csak megtudakoltam, hogv kifizetöd'k-e a vadetetéssel já­ró nagy költség és veszódés. — Ha ilyen Időben nem etet­nénk őket. lerágnák a fák Ta­tai hajtásait és tönkretenné« az új telepítéseket. Védeni kell az erdőt, különösen addig, míg ki nem nő a vad szája alól. De ha ínséges időben nem fu­karkodunk a takarmánnyal, nem tesznek kárt az erdőben és veszteség nélkül áttelel a Mátra értékes vadállománya. A mezőgazdasági területek vadkár-elhárítására Bodony és Párád határában drótkerítést, Recsken pedig vlllanypásztort létesített az erdészet. Sajnos, meggondolatlan és kapzsi em­bereit sok helyen megrongál­ták és ellopták a berendezést, tehát magukra vessenek, ha errefelé nagyobb lesz a vad­kár. — Tudja milyen szarvasok akadnak itt? Fényespusztán nemrégen kilenc és fél kilós agancssúlyú bikát lőtt az egyik német vadász. Szarvasbőgésre négyen járnak ide és évente 50— 60 ezer forintot fizetnek a gaz­daságnak, pedig csak a trófeát viszik el, a nemes valuta, meg a vadhús itt marad nekünk. A kívülállók talán nem is sej­tik, hogy milyen nagy érték a magyar vadállomány. A külföldi fizető vadászvéndégek orszá­gos viszónylatban 200 ezer dol­lárt hagynak itt évenként, egy- egy vadászévadban mintegy 30 ezer élő nyulat és 200 ezer lőtt nyulat exportálnak ha­zánkból és egymillió kilónyi nyúlhúst fogyaszt az itthoni lakosság. Szakértők megállapí­tása és az előző évi adatós alapján Magyarországon az idei vadászévadban 3800 szarvas, 3500 őz és körülbelül 3000 vaddisznó kefült teríték­re. Amikor azt is megtárgyal­tuk, hogy például egy darab élő nyúl kiviteléért annyi va­lutát kapunk, mint 25 kilo­gramm sértéshúsért, vagy 400 darab tojásért, vagy 12 kilo­gramm vajért, sokkal nagyobb érdeklődéssel nézegettem a téli vadetetőket, sózókat, és a la­komára érkezők lábnyomait. Alig akartam hinni a szemem­nek. Az etetők körül szinte letáncolták a havat, nehéz lett volna megállapítani, hogy az utóbbi két-három nap alatt hány szarvas és őz adott talál­kozót az etetők körül egymás­nak. PERSZE, NEM KÖNNYŰ munka úttalan utakon felhoz­ni ide a takarmányt, de az er­dészek mindent megtósznek, mert nemcsak értékelik, ha­nem szeretik is az erdők vad­jait. Több erdésszel és vadász- szal beszélgettem mostanában és mindegyik szavából kicsen­dült a meggyőződés, hogy a Vadászat ma már nemcsak szórakozás, sport és időtöltés, hanem népgazdaságunk egyiK fontós ága és az erdészek ál­dozatos, tervszerű munkával iparkodnak az állomány növe­lésére és aminőség javítására. Dél felé már a harmadik erdészetnél jártunk. Közbei' meggyőződtem arról is. hogy. az erdészék majdnem olyan pontósan nyilvántartják az 53 holdas rezervátum vadállomá­nyát, mint a régi számadóju- háfz a gond'aira bízott jószá­got. A vadászatot ma már nehi bízzák a vakszerencsére. ÉAes kilövési tervüket a vad- gazdálkodás hétéves fejlesztési tervével gondosan összehan­golják. Az ivararány megjaví­tására előre meghatározták, hogy ebben a vadászati évad­ban a Mátrai Erdőgazdaságban 12 szarvasbikát, 43 tehenet, 10 borjút. 12 őzbakot. 34 sutát. 10 gidát. 22 vaddisznót lőnek ki. Külöiiös gondot fordítanak a muflon-állományra. Több, mint 200-ra becsülik a Mátra e sajátos vadkincsét. Kedvezőbb az ivararány, de az egyhar­mados arányt igyekszenek ki­alakítani. Csak négy golyóra- érett öreg,muflonkos kilövését engedélyezték, ezenkívül kettő alánőtt, vagy szűkállású selej- tet, 35 jerkét és hét bárányt. A mátraházi oldalon ku­tyanyomokat fedezett fel a va­dászati felügyelő. Előbb nem tudtam mire vélni hangos szit- kozódását. de aztán elmondta, hogy négy nappal ezelőtt a fé­nyespusztai gyakornokok szét­tépett őzet hoztak be, karácsony előtt az erdészetvezető szarvas- tehén roncsait találta, Mátra­házán pedig négy farkaskutya halálra hajszolt egy őzikét, már majdnem befogták, ami­kor a Hidasi-erdészlaknál a szakadék tetejéről az úttestre ugrott* és az erdész felesége alig tudta megmenteni az őzet, a veszettül csaholó ebek elől. A kóbor kutyák a téli fagytól, éhségtől legyöngült vadállo­mányban komoly károkat okoznak, és nyáron, ellés ide­jén úgy szedik össze az őzgi­dákat és a szarvasborjakat, mint róka a tojást. — NEM KEGYETLENSÉG­BŐL, de a terínészet és a jo­gos védelem parancsszavára hallgatva adtuk ki az intézke­dést, hogy az erdészek lőjenek le minden kóbor kutyát. Egy nap alatt nagy területet bejártunk és a Mátra vadjai­nak sok titkát ellestük. Szót­lanul. fáradtan bandukoltunk hazafelé. Jóformán észre sem vettem, hogy újra havazik. Pe­dig hullt, nagy pelyhekben egyre hullt a puha, fehér hó. A levegőben vidáman kerge- tőztek, táncoltak a kövér hó- pelyhek. aztán halk zizzenés- sel lehuppantak kalapomra, kabátomra és lassanként min­dent belepett a puha fehér hó. Fazekas László Az ünnepi be­széd után jó hangulatban töltötték a Pe­tőfi Termelő­szövetkezet tag­jai az esti s az éjszakai órákat. Énekeltek, tán­coltak s boroz­gatás közben — amint a kép is mutatja —, vi­dám beszélge­tésbe kézdtek. Lényegesen több turistacsoport utazhat az idén légiúton külföldre A MALÉV összegezte a múlt év eredményeit. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar légi- közlekedés fejlődése 1959-ben tovább folytatódott, s a Ma­gyar Légiközlekedési Vállalat menetrendszerű jáíatai már 15 európai nagyvárost kötnek össze Budapesttel. A múlt év­ben kapcsolták be a MALÉV légívonalhálózatába Kievet. Moszkvát, Stockholmot és Zű­riekéi. Sok különjáratot is indí­tottak. összesen 830-at. A kü­lönjáratok felét az IBUSZ tu­ristacsoportjai vették igénybe: a többi között Prágába. Kassára. Drezdába. Cónstancába, Odesz- szaba. Párizsba, stb. szállított a MALÉV egy-kóthétes üdülésre magyar kirándulókat. A leg­többén Csehszlovákiát keres'ék fel. Ezenkívül különböző műve­lődési csóportok és sportolók ívették igénybe a MALÉV re- 1 pülőgépeit. Az idén az IBUSZ és 3 MALÉV szorosabb együttmű­ködésének eredményeként sók­kal több csoport utazik majd MALÉV különgépeken külföld­re. Nagymértékben bővül a Szovjetunióba irányuló légi- turistautazások száma. Előre­láthatólag Moszkvába. Lenin* grádba. esetleg Szocsiba is le­hetőség nyilik légiutazásra. Kényelmesebb lesz az utazás Csehszlovákiába, mert az idén első ízben repülnek MALÉV- gépek közvetlenül Poprádig a Tátrába. A lipcsei tavaszi vá­sárra körülbelül 750. a római olimpiára mintegy 1000 magyar látogat el repülőgépen — az 'dén nagyszámú üdülőcsoport iut el légiúton a román tenger­partra. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents