Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

1960. január 17.,' vasárnap MPPÜJSlG Hogyan alakul a zöld»égtennelé!§ a halva ni járásban ? Tízmillióval nagyobb jövetlrlcni l!M>(M>au Heves megye mezőgazdasági nevezetességei, között az elsők egyike, a hatvani járás közsé­geinek, zöldségtermelése. A hatvani járás a legkisebb a já­rások között, jelentős iparvi­dék is, hiszen a Mátravidéki Erőmű, Petőfibánya idetartoz­nak, de az alföldi rész sem marad el, ami a nevezetessé­get illeti. Itvtizedeb ót« híresek a boldogi paprikások, Kort község a' paradicsom termelé­séről, Csány a dinnyéről, Ecséd az uborkáról. Már a 30-as évek elején megkezdték Boldogon a paprika öntözéses termelését s ugyanezekre az időkre tehe­tők a paradicsom, dinnye, uboi-ka termelésének kezdetei. A zöldségtermelés a felsza­badulás után lendült fel ko­moly mértékben, és 1950-ben már jelentős szerződéses ter­melést folytattak a gazdák. Öntözőmotorokat kaptak köl­csön a boldogiak és a termés- eredmények is megnöveked­tek. Az elmúlt esztendőben Bol­dogon 300 hold paprikára kö­töttek szerződést, de ezenkí­vül még 200 holdon termesz­tették a jól jövedelmező zöld­ségfélét. Paradicsomot Horton, Ecsédten, Hatvan környékén termeltek és külön megemlí­tést érdemel itt az is, hogy Hatvanban a konzervgyár üze­meltetése komoly mértékben segítette a zöldségtermelés fej­lődését. Ludvig Sándor, a járási ta­nács főagronómüsa elmondot­ta, hogy az elmúlt esztendő­ben a járás területén összesen 1470 holdon termelték paradi­csomot, 500 holdon paprikát és majd 500 hold' uborka termé­sét takarították be. Foglalkoz­tak ezenkívül zöldborsóval, görög-, sárgadinnyével, hagy­mával és más zöldségfélével is. A fő jellegzetességek azonban a paprika, paradicsoma és az uborka. Mit jövedelmezett a zöld­ségtermelés az elmúlt eszten­dőben a járás dolozó paraszt­ságának? — A zöldségtermelés rend­kívül jövedelmező és a mező- gazdaság területén talán a legkifizetőbb foglalkozás — mondotta Ludvig Sándor. — A paradicsom holdanként kö­rülbelül 80 mázsás termest adott, a paprika 60 mázsát és az uborka is megtermett negyven mázsát. Átlagos ki­lónkénti árakat számítva a pa­radicsom 1,80 forint, a paprika két forint, az uborka ugyan­csak. Könnyű kiszámítani, hogy az 1959-es évben 21 168 000 forintot jövedelnirseelt a paradicsom, a paprika 6 000 000 forintot, és az uborka majd 4 000 OÜU-ót. Összegezve a három fő zöld­ség-féleség jövedelmét vég-, eredményként több mint 30 000 000 forintot kapunk, nem kell tehát külön bizonyítgatni, hogy mit jelent a zöldségter­melés. Mindez persze csak hozzáve­tőleges számítások eredménye és netm mondható még az sem, hagy megközelítőén pontos. Nem számítottuk ugyanis a többi zöldségfélét, amelyek jö­vedelme ugyancsak szép ösz- szeg. Az elmúlt évben a ter­més húsz százalékát szállítot­ták külföldre, exportként. Nem egészen háromezer holdon ter­meltek zöldségféléket, azonban a szerződések kisebb területre vonatkoztak és a kereskedelmi vállalatok így nem tudták át­venni. Az 1960-as esztendőre sok minden megváltozott a hatva­ni járásban. Űj termelőszövet­kezeti községek alakultak, ahol a falu dolgozó parasztsá­ga egységesen termelőszövet­kezeti tag lett. Az új körül­mények változtatnak a zöld­ségtermelés helyzetén is, a jövőben nagyüzemi termelést folytatnak. Milyen tervekkel foglalkoz­nak a hatvani járásban, hogyan Három nap alatt ezer adag fehete Üj színfolttal gazdagodott Kömlő termelőszövetkezeti község. A földművesszövetke­zet 16 000 forintos beruházás­sal a falu közepén levő ital­boltot korszerűen berendezett cukrászdának . alakította át. A község szórakozni vágyó dol­gozói már az első napokban nagyon megkedvelték ezt az új létesítményt. Ezt mutatja; az első három napi 15 000 fo-t rintos forgalom is. | Az első napokban szinte| megostromolták a cukrászda? neonfényes kiszolgáló pultjait.| Wald Vilmos cukrász készít-! ményeit nagyon megkedvelték; a község asszonyai is. Nemi csoda tehát, hogy az említett három nap alatt több mint 4500 különféle sütemény és ezer adag feketekávé fo­gyott el az új cukrászdában. A hideg idő ellenére is 70 ki­logramm fagylaltot fogyasztot­tak a vendégek. Sz. L. alakul a zöldségtermelés hely­zete 1960-ban? Ludvig Sándor tájékoztatás;, szerint ebben az évben körül­belül négyezer holdon termei­nek zöldségféléket, tehát, több mit ezer holddal megnöveke­dik a terület. Ez annyit jelent, hogy a termőföldek 12 százalé­kén termelnek zöldségfélét ebben az esztendőben. A nagy­üzemi gazdálkodás ebben az esetben nem jelenti azt, hogy már mindjárt a termésátlago­kat a megnövekedett területen is meg akarják tartani. Ha szűkén számolunk és nem figyelünk arra, hogy a term és terület több mint ezer holddal növekszik, egyszerűen csak ezer holdról beszélünk és csak a fő zöldségféléket számít­juk, tehát a paprikát, párád.- csőmet, uborkát, akkor is kö­rülbelül tízmillióval nagyobb jövedelem várható ebben az esztendőben. A zöldségtermelésben a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyei majd csak a későbbiek során mutatkoznak igazán, ha palán-tázógépet, öntözőberen­dezéseket tudnak a termelőszö­vetkezetek vásárolni és a ta­laj munkát a legmodernebb módszerek szerint végzik. Eb­ben az évben még erre nem számíthatnak a termelőszövet­kezetek, k tervük csak úgy Valósul meg, ha minden űj termelőszövetkezeti tag ügy dolgozik, mint korábban, egyé­ni gazdaként dolgozott. Az új tsz-községek dolgozó paraszt­sága nagy lelkesedéssel fogott a munkához. A palánták elő­nevelését a tagság a régebbi melegágyakban végzi. Meg­kezdték a szerződések megkö­tését, már eddig mintegy 220») hold paradicsomra, 500 hold paprikára szerződtek. Felvásárló szervek, vállala­tok az esztendőben átveszik az egész zöldségtermést. A bá­nyavidékeken, ipari centru­mok üzleteiben, Budapesten helyezik ed az árut, azonkívül jelentős export is lesz 1960- ban. A vállalatok megadják a termelőszövetkezeteknek a se­gítséget a termelés közben is, Agronómusok, mezőgazdászok szaktanácsokkal látták el a termelőket, azonkívül a ter­més elszállításáról is gondos­kodnak. Kiss János Zana bácsi emlékezik A lobogó kályhatűz pirosra festi az arcát, amint ott haj­ladozik. rakja a kályhákat, hogy jóllakjanak csillogó, fe­kete szénnel. Ez a foglalkozása az öreg Zana István bácsinak: — fű­tő a füzesabonyi vasúti lakta­nyában. Nap, mint nap 17 kályhát izzít forróra, hogy jó meleget adjanak a pihenő dol­gozóknak. Több mint egy éve dolgozik itt, azóta megismer­ték és megszerették a szorgal­mas, mindig jókedvű Pista bácsit. — Meg is van az okom a jókedvre —- mondja az öreg. —- Elég szép fizetésem van, a fiam fodrász, ő is 1100 forin­tot keres. Nem kell már köl­teni, csak a kisebbikre, az 10 éves. Ruhaneműnk is meg­van, így már nem nagyon kell arra se költeni. Moziba, színházba járunk a családdal. Sokszor elgondolkodom az én gyermekkoromon, öten vol­tunk testvérek. Apám föld­műves volt, de még 14-ben meghalt —, a háborúban. Így maradt az öt gyerek árván. Cselédek, béresek lettünk —, anyánkkal együtt. —i Magam, hónapos béres voltam az érseki uradalom­ban, annyit kerestem napon­ta, amiből 2 kiló kenyeret ve­hettem csak. 1932—33-ban pedig, mikor az a nagy munkanélküliség volt, Pesten álltam sorba az ínségkonyhán egy tányér kö­ménymagos levesért, egy sze­let fekete kenyérért. Éjsza­kánként a liget bokrai alatt aludtunk ezer és ezer munka- nélkülivel együtt, éhesen, rongyosan. Nehéz utat járt végig Zana bácsi, míg végre eljött a fel- szabadulás. Azóta más lett az élete. Gyerekei mellett ő is to­vábbfolytatta az iskoláit, elvé­gezte az általánost. Most is­mét tanul — mint párttag —, szemináriumra jár. A marxizmus—leninizmust ta­nulmányozza. Legszebb él­ményei közé tartozik, hogy 54 éves fejjel önkéntes rendőr lehet a vasútállomáson. S ha megkérdezik tőle, mit kíván a jövőben Zana bácsi, ő azt fe­leli: — A békére vigyázzanak nagyon, hogy a gyermekeink­nek ne kelljen a háború ré­métől félnie. GYULA IBOLYA iegafa .uS! a leves megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság A NAPOKBAN | EBt-'rbca a megyei ta A FELADATOK nács épületében megtartotta alakuló ülését a Heves megyei ‘Termelőszövetkezeti Üzemszer­vezési Szakbizottság. Az ala­kúié ülésen Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a földművelésügyi miniszter 71/1959. F M. számú utasítását, amely előírja, hogy a terme­lőszövetkezetek üzemszervezé­si és üzen íren de zési feladatai megoldásának és az üzemszer­vezők munkájának segítésére minden megyében Szakbizott­ságot Kell szervezni. A Szak-' bizottság a megyei mezőgaz­dasági osztály me lett műkö­dik, mint tanácsadó szer'/. A 15 tagú bizottság e'rtöki tiszt­jét Molek Jenő, a mesyei ta­nács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó VB elnökhelyettese tölti be, a titkári teendőket Scheffer Géza, a megyei me­zőgazdasági osztály szövetke­zetpolitikai csoportjának veze­tője latja el. A Szakbizottság szaktanácsadója Pogácsás György, az Agrártudományi Egyetem tanára lesz. AZ ÜZEMSZERVEZÉSI l■l:llllUII!lllllllllllll)llllllllli•!ll^il!llllll|llll1||l■ll■IIIIIIUlll|ll|llll!lt!lll|l||||||||ttlll■tl|illllllllllllllllll||lllll|||||||ll•lt lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll! Névtelen életmentők • • • Növekszik a pamutipar termelése ( A könnyűipar legnagyobb! ágában, a pamutiparban, az; igényeknek megfelelően az? idén is tovább növekszik a tér-? melés. A Könnyűipari Minisz-" térium Pamutipari Igazgatósa-, gán elmondották, hogy a tér-; melés bővítését jelentős beru-f házások és a szövödék erőtel-? jesebb automatizálása teszi le-| hetővé. f A műszaki színvonal fejlődé-| sének eredményeként jelentő-? sen növekszik a hagyományos! cikkek termelése és új gyárt-? mányok is készülnek. A pa-| mutszövödék például tízmillió? négyzetméterrel több pamut-? szövetet gyártanak, pamut-1 fonalból pedig 2200 tonnávali készül több, mint tavaly. A ki-! készítő gyárak ötmillió négy-? zetméterrel termelnek többet.? A varrócérna és a kézimunka-^ fonalak termelése 58 tonnávall lesz több az elmúlt évinél. A- műbőrtermelés 12 százalékkal! növekszik. Erőteljesen fejlődik; a szintetikus szálak alkalma-! zása. Fokozottan tért hódít a; műszál. 1 Szirénázva száguld a mentőautó. Gyomor­vérzéssel szállítják a kórházba Fehér Jere­miás, 42 éves egersza- lóki lakost. A kórház­ban a műtőasztalnál talpig fehérbe öltözött orvosok Várják felké­szülten a beteget. — Sok vért vesz­tett, vérátömlesztésre van szükség —, hang­zik az utasítás és per­cek alatt működésbe lép a transzfúzió. Ahogy szivárog a konzervált vér a transzfúzión keresz­tül, úgy színesedik a beteg arca. Rövid idő alatt magához tért. Megmenekült. Kinek köszönheti életét? Az orvosok­nak? A friss vérnek? Mindkettőnek, de el­sősorban a friss vér­nek, s azoknak, akik vért adnak: a vér­adóknak. Ha valaki a hét csütörtöki napján Egerben a megyei I- es számú Kórház vér­adó állomásán jár, sok ilyen véradóval találkozhat. Ott vár­ják a folyosón, hogy sor kerüljön rájuk,. hogy vért adjanak. Bent a laborató­riumban a műtőaszta­lon fiatal falusi tani-, tónő fekszik, ő már nyolcadszor van itt, hogy segítsen azokon az embereken, akik­nek friss vérre van szükségük. Dr. Szabó László, a véradó állo­más vezetője irányítja a vérvételt. Beszúrja a tűt s lassan folyik a kis üvegbe a konzer­válásra szánt vér. Ezt a pirosarcú fia­tal tanítónőt kérdez­tük meg először, ho­gyan határozta el, hogy vért adjon? — Sok plakátot lát­tam, melyeken hir­dették: „Adj vért, éle­tet mentesz”. Ekkor határoztam el. Két fiatal, húsz éves, Bukucs László és Nagy János, az eg­ri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói érkez­nek. Dr. Holéczy La- josné huszonnyolc­szoros „érdemes” vér­adó hozta őket. —* Már régebben beszélgettünk a vér­adásról s az előzetes felülvizsgálás után az első véradásra én is eljöttem velük — mondja kísérőjük. A két fiatal kicsit félénken néz körül a laboratóriumban, ta­lán megdöbbentek a sok tű láttán, de bá­torságuk rövidesen megjön, mert amikor szólítják őket, már nyugodtan mennek az öltözőszobába, hogy előkészüljenek az el­ső véradásra. Beszélgettünk Dá­vid Bertalannal is. Rakodó munkás az egri 32-es Autóközle­kedési Vállalatnál. Felnémetről jár mun­kahelyére s most is otthonról jött, hogy immár 31-edszer fel­feküdjön a műtőasz­talra véradásra. Mint mondja, először 22 éves korában adott vért Pécsen, s azóta rendszeresen részt vesz a véradó állomá­sok munkájában. Közben katona is volt s ott is adott vért, itt Egerben már 19 eset­ben írták nevét a véradók könyvébe. — Sohasem felej­tem el az első véradá­somat — meséli. Ek­kor hat deci vért ad­tam egy olyan balese- tes embernek, akinek két lábát és balkezét a vonat elvágta. Ki­lenc gyereke volt. Már az orvosok is le­mondtak róla. Mikor felfeküdtem a műtő­asztalra, tudtam, hogy emberéletről van szó, s tőlem is függ az élete. Sikerült meg­menteni s gyógyulása után többször meg is látogattam. Ez az egy eset volt, mióta vért adok, hogy pontosan tudtam, kinek adtam a véremet. Mielőtt a laborató­riumból kilép, az ajtó­ból még visszaszól: — A legközelebbi alkalommal, három hónap múlva ismét jövök. Később új véradók jönnek. Molnár Ildi­kó és Bóta Lászióné, laboratóriumi asszisz­tensek a most jelent­kező véradók vércso­portjait állapítják meg. Van közöttük katona, munkás, szel­lemi dolgozó, falusi asszony, valamennyi­en egy céllal jönnek, hogy vért adjanak — életet menjenek. Kiss Béla Szakbizottság tagjai valameny- nyien Mezőgazdasági Akadé­miát, főiskolát, és egyetemet Végzett agronómusok. Többen közülük a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának dol­gozói, de részt vesznek a bi­zottságban többek közt terme, lőszövetikezeti agronómusok, állami gazdaságok mezőgazdá­szai is. A földművelésügyi miniszter utasítása meghatározza a Szakbizottságok teendőit. A Szakbizottság és a szaktanács- adó fő feladata a népgazdasági tervben kitűzött termelési és árutermelési feladatok megva­lósításának, a termelőszövet­kezetek jövedelmezőbb gaz­dálkodásának, a termelés jobb megszervezésének elősegítése, összehangolják, s irányítják a termelőszövetkezeteket patro­náló szervek, intézmények, gazdaságok, vállalatok üzem- szervezési munkáját. Gondos­kodnak a termelőszövetkeze­tekben szerzett üzemszervezé­si tapasztalatoknak a többi termelőszövetkezetben való el­terjesztéséről. Irányelveket dolgoznak ki a termelőszövet­kezetek munkáját illetően. A Szakbizottság fő feladata tehát a terméseredmények emelése, s az önköltség csök­kentése. Minden Szakbizottság­nak önállóan kell a feladatait meghatározni, mindig a helyi viszonyoknak megfelelően. A Szakbizottságok tagjai gyakor­ilati munkát végeznek. Minden | bizottsági tag három termelő- ?szövetkezetben tevékenykedik, lés itt azon munkálkodnak, fhogy megtalálják a tennivaló­ikat, és ugyanakkor intézked­jek is, természetesen a szö- ívetkezeti demokrácia tisztelet­iben tartásával, egyetértésben !a termelőszövetkezeteik vezető- őségével és tagságával. ismerteti" se után Vajda László felolvasta • Szakbizottság munkájának elsß féléves tervjavaslatát. A Szak. bizottság havonta ülésezik é® ezeken az üléseken minden esetben beszámolnak a bizott­ság tagjai a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek munká­járól, indítványokat és javas­latokat vitatnak meg. Ezenkí­vül a megye mezőgazdaságá­nak néhány súlyponti kérdé­sét tárgyalják. Az első előadás a talajerő gazdálkodás témájá­val foglalkozik, majd a bizott­ság egyik tagja beszámol a termelőszövetkezetek gazdasá­gi és szervezeti helyzetéről. Március hónapban a talajmű­velés rendszerét, helyzetét tár­gyalják meg és a zárszám­adások, tervkészítések tapasz­talatait vitatják meg. Követ­kező hónapban a takarmányo­zás kérdésével foglalkoznak és elemzik az új termelőszövetke­zetek problémáit. Majd a ve­tőmagalap megteremtéséről, termel őszövetkezetek pénzügyi gazdálkodásáról tárgyalnak. A félév utolsó hónapjában a ve­tés-szerkezet kialakítása, a ter­melőszövetkezetek áruterme­lésének kialakítása képezi a vita tárgyát. A tervjavaslat felolvasása után vita kezdődött. A bi­zottság tagjai javasolták, hogy foglalkozzanak a jövőben a termelőszövetkezetek gépesíté­sével, az öntözéses gazdálko­dás problémáival, majd a munkafegyelem s a szervezés kérdéseinek megvitatását is a tervek közé javasolták. POGÁCSÁS GYÖRGY s^' nácsadó a vita végén elmon­dotta. hogy a Szakbizottságnak az a feladata, hogy tanácsai­val, intézkedéseivel a fő és lényeges kérdések megoldását segítse a termelőszövetkezetek­ben. Ez a munka tudományos felkészültséget igényel és nem jelenti azt, hogy az állami szervek teendőit is magára vállalja ez a bizottság. Termé­szetesen vegyenek részt a ter­melőszövetkezetekben adódó napi problémák megoldásában, de főként a tudományos segít­ségadás a feladat. A termésát­lagok emelése és az önköltség csökkentése legyen végül is a bizottság munkájának ered­ménye. Az Üzemszervezési Szakbizottság tagjai nem fog­lalkozhatnak egyszerre a nie­gye összes termelőszövetkeze­teivel, azonban olyan munkát kell, hogy végezzenek, amely az összes termelőszövetkeze­tekre kihat. A Szakbizottság tagjai meg­vitatták a munkamódszer kér­dését is. Mindannyian egyet­értettek abban, hogy a mun­kát azonnal meg kell kezde- niök, már most, január hó­nap folyamán, hogy a későb­biek során jó eredményeket tudjanak fö'mutatni. Heves megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság ülése a megbízólevelek átadá­sával fejeződött be. Rövidesen megszűnik a bervai vízhiány — így remélik az üzem vezetői- Lapunk január 10-i számá­rban az egri Finomszerelvény- • gyár vízellátási problémájával ffoglalkoztunk, amelyben a dol­gozók panaszolták, hogy nem “kapnak vizet a tisztálkodáshoz | A dolgozók kérésére Dénes ? József, a gyár igazgatója adott ^választ a vízellátással kapcso­latban. I A múlt év novemberének “második felében a három kút­iből a víz rohamosan apadni [kezdett, úgy, hogy most a vál­lalat és lakótelep napi vízszük- |séglete — a 2500 köbméter he- jílyett csak 900 köbmétert adnak ?a kutak. | Amikor a vízhiányt észleltük, »értekezleten ismertettük a dol­gozókkal és segítségüket kér- itük. Nemsokára körlevélben [kellett intézkedni a vízkorlá- it ozások bevezetésére és ugyan­ebben az időben a Vízgazdál­kodási Kutató Intézetet kértük, »tartsanak vizsgálatot a vízellá­tás megjavítására. A kutak vízhozamának növe­lésére a szükséges tanácsokat és felvilágosítást megkaptuk tőlük, amelynek alapján a munkák megkezdődtek, így re­méljük, hogy rövid időn beiül biztosítva lesz a szükséges víz- mennyiség. Mivel a gyár két felső üze­mében a tisztálkodási lehetőség nincs biztosítva, intézkedtünk, hogy az ott dolgozók a legköze­lebb eső másik két üzembe iár- ianak tisztálkodni, s egyben kérjük a vállalat összes dolgo­zóját, hogy a vízfelhasználás el­lenőrzésében legyenek a válla­latvezetőség segítségére, mert az ellenőrzések még mindig azt mutatták, hogy a fürdőkben még sok esetben előfordul a vízpazarlás. Remélhetőleg, februárban meg tudjuk szüntetni a víz­hiányt. Dénes József igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents