Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
1960. január 17.,' vasárnap MPPÜJSlG Hogyan alakul a zöld»égtennelé!§ a halva ni járásban ? Tízmillióval nagyobb jövetlrlcni l!M>(M>au Heves megye mezőgazdasági nevezetességei, között az elsők egyike, a hatvani járás községeinek, zöldségtermelése. A hatvani járás a legkisebb a járások között, jelentős iparvidék is, hiszen a Mátravidéki Erőmű, Petőfibánya idetartoznak, de az alföldi rész sem marad el, ami a nevezetességet illeti. Itvtizedeb ót« híresek a boldogi paprikások, Kort község a' paradicsom termeléséről, Csány a dinnyéről, Ecséd az uborkáról. Már a 30-as évek elején megkezdték Boldogon a paprika öntözéses termelését s ugyanezekre az időkre tehetők a paradicsom, dinnye, uboi-ka termelésének kezdetei. A zöldségtermelés a felszabadulás után lendült fel komoly mértékben, és 1950-ben már jelentős szerződéses termelést folytattak a gazdák. Öntözőmotorokat kaptak kölcsön a boldogiak és a termés- eredmények is megnövekedtek. Az elmúlt esztendőben Boldogon 300 hold paprikára kötöttek szerződést, de ezenkívül még 200 holdon termesztették a jól jövedelmező zöldségfélét. Paradicsomot Horton, Ecsédten, Hatvan környékén termeltek és külön megemlítést érdemel itt az is, hogy Hatvanban a konzervgyár üzemeltetése komoly mértékben segítette a zöldségtermelés fejlődését. Ludvig Sándor, a járási tanács főagronómüsa elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben a járás területén összesen 1470 holdon termelték paradicsomot, 500 holdon paprikát és majd 500 hold' uborka termését takarították be. Foglalkoztak ezenkívül zöldborsóval, görög-, sárgadinnyével, hagymával és más zöldségfélével is. A fő jellegzetességek azonban a paprika, paradicsoma és az uborka. Mit jövedelmezett a zöldségtermelés az elmúlt esztendőben a járás dolozó parasztságának? — A zöldségtermelés rendkívül jövedelmező és a mező- gazdaság területén talán a legkifizetőbb foglalkozás — mondotta Ludvig Sándor. — A paradicsom holdanként körülbelül 80 mázsás termest adott, a paprika 60 mázsát és az uborka is megtermett negyven mázsát. Átlagos kilónkénti árakat számítva a paradicsom 1,80 forint, a paprika két forint, az uborka ugyancsak. Könnyű kiszámítani, hogy az 1959-es évben 21 168 000 forintot jövedelnirseelt a paradicsom, a paprika 6 000 000 forintot, és az uborka majd 4 000 OÜU-ót. Összegezve a három fő zöldség-féleség jövedelmét vég-, eredményként több mint 30 000 000 forintot kapunk, nem kell tehát külön bizonyítgatni, hogy mit jelent a zöldségtermelés. Mindez persze csak hozzávetőleges számítások eredménye és netm mondható még az sem, hagy megközelítőén pontos. Nem számítottuk ugyanis a többi zöldségfélét, amelyek jövedelme ugyancsak szép ösz- szeg. Az elmúlt évben a termés húsz százalékát szállították külföldre, exportként. Nem egészen háromezer holdon termeltek zöldségféléket, azonban a szerződések kisebb területre vonatkoztak és a kereskedelmi vállalatok így nem tudták átvenni. Az 1960-as esztendőre sok minden megváltozott a hatvani járásban. Űj termelőszövetkezeti községek alakultak, ahol a falu dolgozó parasztsága egységesen termelőszövetkezeti tag lett. Az új körülmények változtatnak a zöldségtermelés helyzetén is, a jövőben nagyüzemi termelést folytatnak. Milyen tervekkel foglalkoznak a hatvani járásban, hogyan Három nap alatt ezer adag fehete Üj színfolttal gazdagodott Kömlő termelőszövetkezeti község. A földművesszövetkezet 16 000 forintos beruházással a falu közepén levő italboltot korszerűen berendezett cukrászdának . alakította át. A község szórakozni vágyó dolgozói már az első napokban nagyon megkedvelték ezt az új létesítményt. Ezt mutatja; az első három napi 15 000 fo-t rintos forgalom is. | Az első napokban szinte| megostromolták a cukrászda? neonfényes kiszolgáló pultjait.| Wald Vilmos cukrász készít-! ményeit nagyon megkedvelték; a község asszonyai is. Nemi csoda tehát, hogy az említett három nap alatt több mint 4500 különféle sütemény és ezer adag feketekávé fogyott el az új cukrászdában. A hideg idő ellenére is 70 kilogramm fagylaltot fogyasztottak a vendégek. Sz. L. alakul a zöldségtermelés helyzete 1960-ban? Ludvig Sándor tájékoztatás;, szerint ebben az évben körülbelül négyezer holdon termeinek zöldségféléket, tehát, több mit ezer holddal megnövekedik a terület. Ez annyit jelent, hogy a termőföldek 12 százalékén termelnek zöldségfélét ebben az esztendőben. A nagyüzemi gazdálkodás ebben az esetben nem jelenti azt, hogy már mindjárt a termésátlagokat a megnövekedett területen is meg akarják tartani. Ha szűkén számolunk és nem figyelünk arra, hogy a term és terület több mint ezer holddal növekszik, egyszerűen csak ezer holdról beszélünk és csak a fő zöldségféléket számítjuk, tehát a paprikát, párád.- csőmet, uborkát, akkor is körülbelül tízmillióval nagyobb jövedelem várható ebben az esztendőben. A zöldségtermelésben a nagyüzemi gazdálkodás előnyei majd csak a későbbiek során mutatkoznak igazán, ha palán-tázógépet, öntözőberendezéseket tudnak a termelőszövetkezetek vásárolni és a talaj munkát a legmodernebb módszerek szerint végzik. Ebben az évben még erre nem számíthatnak a termelőszövetkezetek, k tervük csak úgy Valósul meg, ha minden űj termelőszövetkezeti tag ügy dolgozik, mint korábban, egyéni gazdaként dolgozott. Az új tsz-községek dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel fogott a munkához. A palánták előnevelését a tagság a régebbi melegágyakban végzi. Megkezdték a szerződések megkötését, már eddig mintegy 220») hold paradicsomra, 500 hold paprikára szerződtek. Felvásárló szervek, vállalatok az esztendőben átveszik az egész zöldségtermést. A bányavidékeken, ipari centrumok üzleteiben, Budapesten helyezik ed az árut, azonkívül jelentős export is lesz 1960- ban. A vállalatok megadják a termelőszövetkezeteknek a segítséget a termelés közben is, Agronómusok, mezőgazdászok szaktanácsokkal látták el a termelőket, azonkívül a termés elszállításáról is gondoskodnak. Kiss János Zana bácsi emlékezik A lobogó kályhatűz pirosra festi az arcát, amint ott hajladozik. rakja a kályhákat, hogy jóllakjanak csillogó, fekete szénnel. Ez a foglalkozása az öreg Zana István bácsinak: — fűtő a füzesabonyi vasúti laktanyában. Nap, mint nap 17 kályhát izzít forróra, hogy jó meleget adjanak a pihenő dolgozóknak. Több mint egy éve dolgozik itt, azóta megismerték és megszerették a szorgalmas, mindig jókedvű Pista bácsit. — Meg is van az okom a jókedvre —- mondja az öreg. —- Elég szép fizetésem van, a fiam fodrász, ő is 1100 forintot keres. Nem kell már költeni, csak a kisebbikre, az 10 éves. Ruhaneműnk is megvan, így már nem nagyon kell arra se költeni. Moziba, színházba járunk a családdal. Sokszor elgondolkodom az én gyermekkoromon, öten voltunk testvérek. Apám földműves volt, de még 14-ben meghalt —, a háborúban. Így maradt az öt gyerek árván. Cselédek, béresek lettünk —, anyánkkal együtt. —i Magam, hónapos béres voltam az érseki uradalomban, annyit kerestem naponta, amiből 2 kiló kenyeret vehettem csak. 1932—33-ban pedig, mikor az a nagy munkanélküliség volt, Pesten álltam sorba az ínségkonyhán egy tányér köménymagos levesért, egy szelet fekete kenyérért. Éjszakánként a liget bokrai alatt aludtunk ezer és ezer munka- nélkülivel együtt, éhesen, rongyosan. Nehéz utat járt végig Zana bácsi, míg végre eljött a fel- szabadulás. Azóta más lett az élete. Gyerekei mellett ő is továbbfolytatta az iskoláit, elvégezte az általánost. Most ismét tanul — mint párttag —, szemináriumra jár. A marxizmus—leninizmust tanulmányozza. Legszebb élményei közé tartozik, hogy 54 éves fejjel önkéntes rendőr lehet a vasútállomáson. S ha megkérdezik tőle, mit kíván a jövőben Zana bácsi, ő azt feleli: — A békére vigyázzanak nagyon, hogy a gyermekeinknek ne kelljen a háború rémétől félnie. GYULA IBOLYA iegafa .uS! a leves megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság A NAPOKBAN | EBt-'rbca a megyei ta A FELADATOK nács épületében megtartotta alakuló ülését a Heves megyei ‘Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság. Az alakúié ülésen Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a földművelésügyi miniszter 71/1959. F M. számú utasítását, amely előírja, hogy a termelőszövetkezetek üzemszervezési és üzen íren de zési feladatai megoldásának és az üzemszervezők munkájának segítésére minden megyében Szakbizottságot Kell szervezni. A Szak-' bizottság a megyei mezőgazdasági osztály me lett működik, mint tanácsadó szer'/. A 15 tagú bizottság e'rtöki tisztjét Molek Jenő, a mesyei tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó VB elnökhelyettese tölti be, a titkári teendőket Scheffer Géza, a megyei mezőgazdasági osztály szövetkezetpolitikai csoportjának vezetője latja el. A Szakbizottság szaktanácsadója Pogácsás György, az Agrártudományi Egyetem tanára lesz. AZ ÜZEMSZERVEZÉSI l■l:llllUII!lllllllllllll)llllllllli•!ll^il!llllll|llll1||l■ll■IIIIIIUlll|ll|llll!lt!lll|l||||||||ttlll■tl|illllllllllllllllll||lllll|||||||ll•lt lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll! Névtelen életmentők • • • Növekszik a pamutipar termelése ( A könnyűipar legnagyobb! ágában, a pamutiparban, az; igényeknek megfelelően az? idén is tovább növekszik a tér-? melés. A Könnyűipari Minisz-" térium Pamutipari Igazgatósa-, gán elmondották, hogy a tér-; melés bővítését jelentős beru-f házások és a szövödék erőtel-? jesebb automatizálása teszi le-| hetővé. f A műszaki színvonal fejlődé-| sének eredményeként jelentő-? sen növekszik a hagyományos! cikkek termelése és új gyárt-? mányok is készülnek. A pa-| mutszövödék például tízmillió? négyzetméterrel több pamut-? szövetet gyártanak, pamut-1 fonalból pedig 2200 tonnávali készül több, mint tavaly. A ki-! készítő gyárak ötmillió négy-? zetméterrel termelnek többet.? A varrócérna és a kézimunka-^ fonalak termelése 58 tonnávall lesz több az elmúlt évinél. A- műbőrtermelés 12 százalékkal! növekszik. Erőteljesen fejlődik; a szintetikus szálak alkalma-! zása. Fokozottan tért hódít a; műszál. 1 Szirénázva száguld a mentőautó. Gyomorvérzéssel szállítják a kórházba Fehér Jeremiás, 42 éves egersza- lóki lakost. A kórházban a műtőasztalnál talpig fehérbe öltözött orvosok Várják felkészülten a beteget. — Sok vért vesztett, vérátömlesztésre van szükség —, hangzik az utasítás és percek alatt működésbe lép a transzfúzió. Ahogy szivárog a konzervált vér a transzfúzión keresztül, úgy színesedik a beteg arca. Rövid idő alatt magához tért. Megmenekült. Kinek köszönheti életét? Az orvosoknak? A friss vérnek? Mindkettőnek, de elsősorban a friss vérnek, s azoknak, akik vért adnak: a véradóknak. Ha valaki a hét csütörtöki napján Egerben a megyei I- es számú Kórház véradó állomásán jár, sok ilyen véradóval találkozhat. Ott várják a folyosón, hogy sor kerüljön rájuk,. hogy vért adjanak. Bent a laboratóriumban a műtőasztalon fiatal falusi tani-, tónő fekszik, ő már nyolcadszor van itt, hogy segítsen azokon az embereken, akiknek friss vérre van szükségük. Dr. Szabó László, a véradó állomás vezetője irányítja a vérvételt. Beszúrja a tűt s lassan folyik a kis üvegbe a konzerválásra szánt vér. Ezt a pirosarcú fiatal tanítónőt kérdeztük meg először, hogyan határozta el, hogy vért adjon? — Sok plakátot láttam, melyeken hirdették: „Adj vért, életet mentesz”. Ekkor határoztam el. Két fiatal, húsz éves, Bukucs László és Nagy János, az egri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói érkeznek. Dr. Holéczy La- josné huszonnyolcszoros „érdemes” véradó hozta őket. —* Már régebben beszélgettünk a véradásról s az előzetes felülvizsgálás után az első véradásra én is eljöttem velük — mondja kísérőjük. A két fiatal kicsit félénken néz körül a laboratóriumban, talán megdöbbentek a sok tű láttán, de bátorságuk rövidesen megjön, mert amikor szólítják őket, már nyugodtan mennek az öltözőszobába, hogy előkészüljenek az első véradásra. Beszélgettünk Dávid Bertalannal is. Rakodó munkás az egri 32-es Autóközlekedési Vállalatnál. Felnémetről jár munkahelyére s most is otthonról jött, hogy immár 31-edszer felfeküdjön a műtőasztalra véradásra. Mint mondja, először 22 éves korában adott vért Pécsen, s azóta rendszeresen részt vesz a véradó állomások munkájában. Közben katona is volt s ott is adott vért, itt Egerben már 19 esetben írták nevét a véradók könyvébe. — Sohasem felejtem el az első véradásomat — meséli. Ekkor hat deci vért adtam egy olyan balese- tes embernek, akinek két lábát és balkezét a vonat elvágta. Kilenc gyereke volt. Már az orvosok is lemondtak róla. Mikor felfeküdtem a műtőasztalra, tudtam, hogy emberéletről van szó, s tőlem is függ az élete. Sikerült megmenteni s gyógyulása után többször meg is látogattam. Ez az egy eset volt, mióta vért adok, hogy pontosan tudtam, kinek adtam a véremet. Mielőtt a laboratóriumból kilép, az ajtóból még visszaszól: — A legközelebbi alkalommal, három hónap múlva ismét jövök. Később új véradók jönnek. Molnár Ildikó és Bóta Lászióné, laboratóriumi asszisztensek a most jelentkező véradók vércsoportjait állapítják meg. Van közöttük katona, munkás, szellemi dolgozó, falusi asszony, valamennyien egy céllal jönnek, hogy vért adjanak — életet menjenek. Kiss Béla Szakbizottság tagjai valameny- nyien Mezőgazdasági Akadémiát, főiskolát, és egyetemet Végzett agronómusok. Többen közülük a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói, de részt vesznek a bizottságban többek közt terme, lőszövetikezeti agronómusok, állami gazdaságok mezőgazdászai is. A földművelésügyi miniszter utasítása meghatározza a Szakbizottságok teendőit. A Szakbizottság és a szaktanács- adó fő feladata a népgazdasági tervben kitűzött termelési és árutermelési feladatok megvalósításának, a termelőszövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodásának, a termelés jobb megszervezésének elősegítése, összehangolják, s irányítják a termelőszövetkezeteket patronáló szervek, intézmények, gazdaságok, vállalatok üzem- szervezési munkáját. Gondoskodnak a termelőszövetkezetekben szerzett üzemszervezési tapasztalatoknak a többi termelőszövetkezetben való elterjesztéséről. Irányelveket dolgoznak ki a termelőszövetkezetek munkáját illetően. A Szakbizottság fő feladata tehát a terméseredmények emelése, s az önköltség csökkentése. Minden Szakbizottságnak önállóan kell a feladatait meghatározni, mindig a helyi viszonyoknak megfelelően. A Szakbizottságok tagjai gyakorilati munkát végeznek. Minden | bizottsági tag három termelő- ?szövetkezetben tevékenykedik, lés itt azon munkálkodnak, fhogy megtalálják a tennivalóikat, és ugyanakkor intézkedjek is, természetesen a szö- ívetkezeti demokrácia tiszteletiben tartásával, egyetértésben !a termelőszövetkezeteik vezető- őségével és tagságával. ismerteti" se után Vajda László felolvasta • Szakbizottság munkájának elsß féléves tervjavaslatát. A Szak. bizottság havonta ülésezik é® ezeken az üléseken minden esetben beszámolnak a bizottság tagjai a hozzájuk tartozó termelőszövetkezetek munkájáról, indítványokat és javaslatokat vitatnak meg. Ezenkívül a megye mezőgazdaságának néhány súlyponti kérdését tárgyalják. Az első előadás a talajerő gazdálkodás témájával foglalkozik, majd a bizottság egyik tagja beszámol a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti helyzetéről. Március hónapban a talajművelés rendszerét, helyzetét tárgyalják meg és a zárszámadások, tervkészítések tapasztalatait vitatják meg. Következő hónapban a takarmányozás kérdésével foglalkoznak és elemzik az új termelőszövetkezetek problémáit. Majd a vetőmagalap megteremtéséről, termel őszövetkezetek pénzügyi gazdálkodásáról tárgyalnak. A félév utolsó hónapjában a vetés-szerkezet kialakítása, a termelőszövetkezetek árutermelésének kialakítása képezi a vita tárgyát. A tervjavaslat felolvasása után vita kezdődött. A bizottság tagjai javasolták, hogy foglalkozzanak a jövőben a termelőszövetkezetek gépesítésével, az öntözéses gazdálkodás problémáival, majd a munkafegyelem s a szervezés kérdéseinek megvitatását is a tervek közé javasolták. POGÁCSÁS GYÖRGY s^' nácsadó a vita végén elmondotta. hogy a Szakbizottságnak az a feladata, hogy tanácsaival, intézkedéseivel a fő és lényeges kérdések megoldását segítse a termelőszövetkezetekben. Ez a munka tudományos felkészültséget igényel és nem jelenti azt, hogy az állami szervek teendőit is magára vállalja ez a bizottság. Természetesen vegyenek részt a termelőszövetkezetekben adódó napi problémák megoldásában, de főként a tudományos segítségadás a feladat. A termésátlagok emelése és az önköltség csökkentése legyen végül is a bizottság munkájának eredménye. Az Üzemszervezési Szakbizottság tagjai nem foglalkozhatnak egyszerre a niegye összes termelőszövetkezeteivel, azonban olyan munkát kell, hogy végezzenek, amely az összes termelőszövetkezetekre kihat. A Szakbizottság tagjai megvitatták a munkamódszer kérdését is. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a munkát azonnal meg kell kezde- niök, már most, január hónap folyamán, hogy a későbbiek során jó eredményeket tudjanak fö'mutatni. Heves megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság ülése a megbízólevelek átadásával fejeződött be. Rövidesen megszűnik a bervai vízhiány — így remélik az üzem vezetői- Lapunk január 10-i számárban az egri Finomszerelvény- • gyár vízellátási problémájával ffoglalkoztunk, amelyben a dolgozók panaszolták, hogy nem “kapnak vizet a tisztálkodáshoz | A dolgozók kérésére Dénes ? József, a gyár igazgatója adott ^választ a vízellátással kapcsolatban. I A múlt év novemberének “második felében a három kútiből a víz rohamosan apadni [kezdett, úgy, hogy most a vállalat és lakótelep napi vízszük- |séglete — a 2500 köbméter he- jílyett csak 900 köbmétert adnak ?a kutak. | Amikor a vízhiányt észleltük, »értekezleten ismertettük a dolgozókkal és segítségüket kér- itük. Nemsokára körlevélben [kellett intézkedni a vízkorlá- it ozások bevezetésére és ugyanebben az időben a Vízgazdálkodási Kutató Intézetet kértük, »tartsanak vizsgálatot a vízellátás megjavítására. A kutak vízhozamának növelésére a szükséges tanácsokat és felvilágosítást megkaptuk tőlük, amelynek alapján a munkák megkezdődtek, így reméljük, hogy rövid időn beiül biztosítva lesz a szükséges víz- mennyiség. Mivel a gyár két felső üzemében a tisztálkodási lehetőség nincs biztosítva, intézkedtünk, hogy az ott dolgozók a legközelebb eső másik két üzembe iár- ianak tisztálkodni, s egyben kérjük a vállalat összes dolgozóját, hogy a vízfelhasználás ellenőrzésében legyenek a vállalatvezetőség segítségére, mert az ellenőrzések még mindig azt mutatták, hogy a fürdőkben még sok esetben előfordul a vízpazarlás. Remélhetőleg, februárban meg tudjuk szüntetni a vízhiányt. Dénes József igazgató
