Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

1960. január 17., vasárnap nepüjsag g A gyermeknevelés néhány problémásáról P yakran panaszkodnak a ^ szülők, hogy gyerme­kük mennyire megváltozott. Keresik az okokat, tanácsot kérnek, hogy megtalálhassák a helyes utat, amelyen őket a szépre, a jóra nevelhessék. Amikor a nevelésnek ez az általános problémája felmerül előttünk, világosan kell lát­nunk azokat a szempontokat, amelyeket követnünk kell, hogy gyermeknevelésünk való­ban eredményes legyen. Ezek: a megfigyelés, a felismerés és az ezeket követő következetes­ség a nevelésben. A szülők általában úgy hi­szik, hogy ismerik gyermekei­ket, ismerik összes jó és rossz tulajdonságaikat. Való igaz, hogy gyermeikünk élete na­gyobbrészt előttünk játszódik le, látják tetteiket, cselekede­teiket, beszédjükben, játékuk­ban. társaikhoz való viselke­désükben a helyeset, a jót, a szépet, de a rosszat is. A gyer­mek belső világa azonban nem olyan egyszerű, a tettek, a cselekedetek nem hozzák fel­színre mindazt, amit rejteget. Ébredező világ még ez, amely­ben az öröklött szép, jó és rossz tulajdonságok közül igen sok szunnyad, felszínre még nem került, s így tettekben, cselekedetekben nem mutat­kozhatnak meg. A megfigye­lésnek éppen ezért először ar­ra kell irányulni, hogy a még szunnyadó tulajdonságok mi­kor ébredeznek, hogyan mu­tatkozhatnak meg. A megfi­gyelésnek éppen ezért először arra kell irányulni, hogy a még szunnyadó tulajdonságok mikor ébredeznek, hogyan mu­tatkoznak meg a gyermek vi­selkedésében, beszédében, já­tékaiban, a szülőkhöz, a testvé­rekhez, a társaikhoz való vi­szonyban. Ha a szülő ezt a megfigyelést elmulasztja, ké­sőbb ugyan meglátja a rossz tulajdonságokat, de azok már akkor annyira megerősödtek, hogy kiirtásuk bonyolult, ne­héz feladatok elé állítja őket. A jó tulajdonságoknak a ké­sőn való meglátása pedig azt eredményezheti, hogy azok ak­kor már elsatnyulnak. mert elöli őket a gaz, a gyom. A megfigyelést nem lehet a véletlenre bízni, annak állandónak kell lenni. Ezt kö­vetelik az ébredező tulajdosá- gok, de azok a hatások is, amelyek napiról napira érik őket a szülői házban, az isko­lában, az utcán, a moziban, a társas együttélésben, a min­dennapok egyszerű életében.­A megfigyelésnek alaposnak kell lennie, felszínes meglátás­ra nem épülhet a gyermekne­velés. Ki kell terjednie a gyer­mek játékára, beszédére, tár­saihoz való érintkezésre. Meg kell keresni az okokat, ame­lyek a jó vagy rossz tulajdon­ságokat felébresztették, meg kell figyelni azokat az erőket, amelyek hatásaikban építőek vagy rombclóak a gyermek számára. A megfigyeléssel együtt keli járni a felismerésnek is. Meny­nyi bajt, keserűséget, szenve­dést, szerencsétlen életet ho­zott már, hogy a szülők észre­vették ugyan gyermekük fül­lentését, de nem ismerték fel az abban rejlő káros erőket, amelyek a hazudozás mélysé­gei felé sodorták később gyer­meküket. A lélekrombolásnak milyen mélységét nyitják fel azok a szülők, akik könnyű mosollyal, vagy dorgálásnak is alig nevezhető felületes in­téssel intézik el a trágár, ccs- mány beszédet, amely elhagy­ja gyermekük száját.. . Hány fiatalkorú bűnöző tárgyalását előzhetnénk meg, ha a legki­sebb lopásban vagy vagyon- rongálásban felismernénk a közösség ellen elkövetett bűn­tett csíráját.. . Hány gyerme­ket menthetnénk meg a továb­bi züllés felé való haladástól, ha felismernénk a rosszat. De hány szépnek és jónak, he­ntesnek és tisztának mutathat­nánk meg a magasságok csú­csai felé vezető utat,-, ha felis­mernénk a jótulajdonságok- ban a szépséget, gazdagságot, amelyek ilyenné is tudják ten­ni az életet... Makarenko te­lepes ifjaiból hányán és há­nyán lettek a Szovjetunió Hő­seivé, mert nagy nevelőjük felismerte, világosan látta a legkisebb jónak is a messze jö­vőbe való aranyló sugárzását. T ám, tehát a megfigyelés ^ csak akkor lesz ered­ményes, ha azzal együtt jár a jó és rossz tulajdonságoknak a felismerése is, meglátása an­nak, hogy milyen magasságok vagy mélységek felé vezethet a nevelés útja. A megfigyelés és a felisme­rés azonban önmagában még nem elég, követni kell a ne­velésnek. A szakoktatáson ke­resztül kell eljuttatni a gyer­meket a megszokáshoz, a be­látáson keresztül az akarat­hoz. A füllentésről leszokik á gyermek, ha tudatosítjuk ben­ne tettének csúnyaságát, és megízlel tétjük vele az igaz­mondás szépségét. A szakokta­táson keresztül eljut a gyer­mek a megszokásig, az igaz­mondás természetévé válik. Ezen az úton állandóan világí­tani kell a belátás fényével, mert csak így erősödik meg benne akarattá a tett. Ugyan­így természetévé válik a gyer­meknek, hogy levetkőzze ma­gáról mindazokat a rossz tu­lajdonságokat, amelyeket ma-? gával hozott örökségül, de téri mészetévé lesz a sok szép, jól is, amelyeket a születés adott; neki. A következetesség azonban! A nem maradhat el. Ha ma szól­tunk a gyermeknek a füllen­téséit, akkor szólnunk kell holnap, holnapután is, megál­lás nincs addig, amíg a szok­tatáson keresztül természetévé nem válik az igazmondás. A jónak és a rossznak az állan­dó szembeállítása lassanként belátíatja a gyermekkel, hogy eddigi tetteivel nem a helyes utat járja, most már próbál­kozik, erejét feszíti, és így ér­kezik el az akaratig, amely már teljes szépségében vilá­gítja meg küzdelmes útjának, eredményeit. felnőtt is örül a dicsé­retnek, a gyermeknél ez az akarat motorja.. Szűkmar­kúak tehát nem lehetünk eb­ben, mert csak nevelőmunkán­kat nehezítjük meg. Erezze a gyermek, hogy tette örömet okoz nekünk, érezze, hogy több, nagyobb lett előttünk. Neki is van szíve, az érzése­ken át eljut az elhatározásig, amelytől már csak egy lépés az akarat, a tett. Ez a lépiés döntő, hogy meg­teszi-e a gyermek, vagy nem. Rajtunk áll, hogy az elhatáro­zását tetté érleljük. A dicsé­ret, az elismerés, az öröm, mint segítőtársak vezették munkánkat. Ne rontsuk el hát eddigi fáradozásainkat pénz­zel, mert akkor a számítás, az önzés homokjára építünk. Pénzzel jutalmazni a szorgal­mat, az igazmondást, a rossz tulajdonságoknak az elhagyá­sát, a nevelőmunkánkat teszi semmivé. Pénzt adhatunk a gyermek­nek, hogy vegyen rajta taka- rékbélyeget, de ezzel tegyük segítőtárssá, hogy majd ebből a pénzből kerül ki a kirándu­lás, a tábor, vagy a nyárra megígért futball-labda. A jó­nak. a szépnek, a szorgalmas tanulásnak azonban bére csak egy lehet, az öröm, a dicséret, az elismerés, mert csak ezek visznek előre a tiszta, szép, emberi élet felé. Hórvfclgyi István ..., hogy a rnost bejelentett szovjet katonai leszerelés nagy visszhangra talált az egész világon. Az újságok öles cikkekben foglalkoznak az eseménnyel és annak a gondolatnak adnak kifejezést, hogy ez a legújabb lépés is közelebb hozta a békés meg­egyezés lehetőségét. 1 200 000 katonával keve­sebb a Szovjetunióban, eny- nyi munkás kapcsolódik be a termelésbe, fog szerszámot a kezébe a puska helyett. Ezzel az intézkedésével a Szovjet­unió olyan létszámra csök­kenti fegyveres erejét, amely még a nyugatiak által java­soltnál is alacsonyabb — írja cikkében a haladó francia lap. Az egyoldalú leszerelés is mutatja, hogy a Szovjetunió igyekszik mindent megtenni, hogy létrejöjjön a megegye­zés, békésen éljenek egymás mellett a különböző felfogást valló és érdekelcért dolgozó országok, hatalmak. A szov­jet delegáció tele „tarisz­nyával’• megy a májusi csúcstalálkozóra, sikerét hir­detik a felbocsátott óriás­rakéták és a leszerelt kato­nák százezrei. (—ács) Naponta 20 vagonnal több cement Az ország cement- és mész- ipara a felszabadulás óta meg­négyszerezte termelését. Az idén újabb létesítményekkel és az üzemi belső tartalékok feltá­rásával növelik a termelést. Az új beruházásokkal és az üzemi belső tartalékok kiakná­zásával az iparág ebben az év­ben már naponta 20 vagonnal több cementet gyárt, mint ta­valy. Az évi mésztermelés 14 000 tonnával emelkedik, s a keresett tetőfedő palából 1,5 millió négyzetméterrel készül több a múlt évinél. (MTI) Több mint sssáz építőipari szakember utazik az idén tudományos tapasztalatcserére a baráti országokba A baráti országok műszaki és tudományos együttműködési egyezményei szerint tavaly mintegy 80 építőipari szakem­ber látogatott el a Szovjetunió­ba és a népi demokratikus álla­mokba. Ebben az évben már több mint 100 építőipari szakember látogat el tudományos tapaszta­latcserére a baráti államokba. Sokan utaznak még a KGST építésügy* állandó bizottságá­nak külföldi tárgyalásaira, más nemzetközi építéstudományi szervek tanácskozásaira. (MTI) Újra az iskolában (Folytatás az első oldalról.) Persze, a sok játék mellett bőven jutott idő a tanulásra is a téli szünet­ben. Legalább­is azt bizonyít­ja az ötödik le­ányosztályosok magyar órája Fadgyas Ildikó olyan szépen mondja Petőfi: János vitézének egy részletét — minden súgás nélkül —, hogy egészen biztos rá az ötös. S ez az első ötös ebben az esz­tendőben, de egész biztos, lesz még sok ilyen az év fo lyamán. A legkisebbekkel az iskola napközijében találkoztunk. Nagykomolyan készültek az ebédezéshez. A napos, Péterfalvi Agnes, negyedik osztályos tanuló, ügyes mozdulattal tálalja a forró levest, a kis elsősöknek. Tarcali Máriának, ifj. Szűcs Andrásnak, Horváth Marikának és a többieknek. ★ Mikorra véget ér az ebéd, megszólal az iskola csengője, vége az órának, s az első tanítási napnak is. Hazafelé indul­nak a kis diákok, s délután ismét találkozhatunk velük a ródlizó helyeken, a hófödte utcákon, mert bár vége a szün­időnek, de oly nagyszerű ez a hótakaró. Ahol a terrek születnek Megjelenik egy kis hír az újságban: a megye egyik köz­ségében új kultúrházat építe­nek. Az | olvasók ma már ezt természetesnek veszik, azon­ban amíg ez a kultúrház el­készül, sok-sok előzetes meg­beszélés, terv, költségvetés előzi meg. Az első: elkészí­tik a tervet. Az elmúlt napokban Eger­ben, a Tervező Vállalathoz lá­togattunk el, hogy megnéz­zük, hogyan készülnek a ter­vek, amelyek alapján új köz­épületek, kultúrházak épülnek megyénkben. Harmat László tervezővel, az irodavezető helyettesével be­szélgetünk. A szobában fehér- köpenyes mérnökök, techniku­sok készítik nagy gonddal ter­veiket. Évente általában 300 lakástervet készítenek el. Eb­ben természetesen benne van a felújítási, vagy az átalakí­tási terv is. — A legtöbb megbízást ez évben a megyei tanácstól kap­tuk. Sajnos, a megbízás két­szer annyi, mint amennyit el tudunk végezni. A legnagyobb építkezés Egerben egy ötemeletes iroda­ház építése lesz. Ezenkívül el­készült a Textilnagykereske­delmi Vállalat négyemeletes raktárának terve is, amely a vasútállomás mellett épül majd fel. A termelőszövetkezetek EGY ACÉLVONALZÓ vij­jongva, surranva hull a földre Más zaj nem zavarja az ötödi­kes kislányok szótlan igyeke­zetét, amivel a falon levő mun­kamenetet vázolják füzetükbe. Politechnikai órán vagyunk a káli általános iskolában. Kint nagy pelyhekben hull a hó, itt bent barátságos melegben sö­tétkék munkaköpenyben mun­kapadok mellett állnak a kis­lányok és tanáruk minden moz­dulatát élénk figyelemmel kí­sérik. Forgatják a mintadara­bot, a szép kivitelű bélelt, be­vont fedeles dobozokat, s türel­metlenül teszik félre asztaluk­ról a felesleges holmit — már­is szeretnének munkához látni. Előbb azonban pontos méré­sekre, a doboz rajzának elké­szülésére kerül sor. A vastag kartonra megszerkesztett do­boz kivágásánál már elválnak az ügyesebb-ügyetlenebb gye­rekek. Az éles vágókés haszná­lata nem is olyan egyszerű do­log! A nevelő számtalanszor fi­gyelmezteti a gyerekeket a bal­eseti veszélyre. S noha minden gyereknek van balesetbiztosítá­sa, mégis csak jobb érzés az, ha vérző ujj nélkül megy el a nap. MÍG A SZERKESZTÉS hosszadalmas munkája folyik, addig Nagy László tanár meg­mutatja a kétéves oktatás ed­digi eredményeit. A könyvborí­tótól kezdve mérleg, morse bil­lentyű talpig, a női kézimunká­ig sok szép munkát őriz a I szekrények mélye. Meglepő a i munkák túlnyomó részének pontossága, elkészítéseinek gon­dossága, ami valószínűleg an­nak az eredménye, amit az mintegy 42 millió forint ér-\ tékű, csaknem háromszáz épü-p let tervét rendelték meg. Ezek* nagyobb része gazdasági épü-p letek tervei. — Hogyan készül a terv? § — A tervező elsősorban a? helyszínre megy, ahol a talaj-p vizsga és a terület tanulmá-? nyozása után vázlatokat készíts Ezután a tervezett összeg fi-| gyelembevételével és a meg-p rendelő igényeinek kielégítésé- \ vei készíti el a tervét. Ezzel; még a mi munkánk nem fe-p jeződött be, mert a terv el-p készítése után a költségvetést p is meg kell határozni. Egy-ji egy építkezésnél a _ legutolsó p szög árát is a mi vállalatunk J állapítja meg, s csak ezután; kerül az így beárazott költ-c ségvetési terv a kivitelezőhöz —j tájékoztat Harmat László. ; Az épületterveken kívül községrendezési, faluvillamo- \ sítási és más hasonló tervek! is készülnek e vállalatnál. Az< itt dolgozó 26 mérnök, techni-í kus munkája nagy pontossá-\ got igényel, hiszen, mint] mondják, egy milliméteres té-j védés is a rajzon, az építkezés-! nél nagy problémát okozhat.' Bár munkájukat megnehezíti,; hogy a vállalatnak két helyen! kell dolgozni, helyiség hiányá-j ban, ez bizonyára megoldódik! az ötemeletes irodaház felépí-í tésével, ahol a Tervező Vál-í lalat is helyet kap. (K. B.)| gát, de hát má nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint azok, akiket nagyüzem patronál! — jegyzi meg csen­des mosollyal. Egyetlen segítségük a hely­beli Faipari Ktsz, amely nem­csak hulladékanyaggal segíti az iskolát, hanem a famun­kákhoz elvégzik a darabolást gyalulást. Ez is valami, de ez a gyakorlati foglalkoztatás még több segítséget érdemel­ne. Már csak azért is, mert az oktató tanár — Nagy László — biztosíték arra, hogy a gyere­kek közül a komoly dolgok el­sajátítása mellett valóban ked­vet kapnak néhányan a gya­korlati élet terén való érvé­nyesüléshez. Az iskola szeren­csésen választott, amikor a nagy létszámú tantestületből éppen Nagy Lászlót jelölte a politechnikai órák vezetésére. Rendkívül sokoldalú, igazi ezermester, aki a fűrészporos­kályhától az óráig mindenhez ért. S nemcsak ért, hanem gyermekkara óta előszeretettel foglalkozik ilyen dolgokkal. Húsz tagú szakkörével igen ér­dekes dolgokat produkált mór eddig is, nem is beszélve ar­ról, hogy az iskolában kisebb- nagyobb javítások elvégzésé­nél mindig lehet a tanár kar­társra számítani; Hogy miért fontosak az előbb említett jellemzők? Egy­szerűen azért, mert ha a gyer­mekek látják, hogy a nevelő nem a „fizetésért“, hanem iga­zi munkaszeretetből, biztos tu­dás birtokában irányítja a A legkedvesebb óra gyakorlati órák munkamene­tét, akkor az ő viszonyuk is megváltozik a munkához. Hi­szen az már régi dolog, hogy a tanulók nagy része úgy és annyira szeret meg egy tár­gyat, amennyire meg tudja szerettetni vele a tanárja; NEM KIS DOLOG AZ, hogy egy VI. osztályos gyerek ajtó­zsanért, csiszolt orvosi csi­peszt tud készíteni, hogy pon­tos mérleget, sőt a szakkörö­sök cinvödröt mutatnak fel, mint önálló munkájukat. Ez nem kis dolog. De a nevelés, az emberformálás szempontjá­ból még fontosabb az, hogy a vezető oktató nevelő, hogy értékeli a gyermek előtt, ho­gyan kovácsol tőkét a jó mun­kából, amit aztán a gyermek kamatoztat. Nem kis dolog az, amiről annyit szeretünk be­szélni, s oly nehéz megvalósí­tani, hogy a gyakorlati pá­lyák iránt keltsük fel az ér­deklődést. Itt van a nevelői munka gordiuszi csomója. S ezt csak olyan oktató-nevelő tudja megoldani, aki a munka szeretetét a készítmény láttán támadó alkotási örömöt fel tudja ébreszteni a gyermek­ben; Csengettek. A hó változat­lan hevességgel kavarog. A kislányok villámgyorsan rend- beteszik a termet, s érezhető­en megcsappant kedvvel bal­lagnak vissza a könyvek mel­lé. Nagy László tanár pedig újra elkészül, kezdi ismét elölről, jön az újabb csoport. Még csak annyit — ennek a remekül folyó gyakorlati okta­tásnak komoly patronálóra lenne szüksége, mert megér­demlik a segítséget! Cs. Adám Év* óra menetében láthattunk, hogy a nevelő minden fonto­sabb munkamozzanatot együtt, megközelítő pontossággal vé­geztet — Tavaly, az első politech­nikai oktatási év végéi kiállí­tást is rendeztünk — mondja Nagy László — ami igen meg­nyerte a szülők és érdeklődőn tetszését Már csak azért is, mert a szülők láthatták azt, milyen értékes a gyermek szempontjából a gyakorlati ne­velés, oktatás. Itt van például a kis Sulyok Márti — mutat egy elmélyülten dolgozó szösz­ke kislányra —, akinek még minden munkája jeles volt. Kitűnő gyakorlati érzéke van, pontosan, tisztán, gyorsan dol­gosak. Kicsi még, nem tudom mi akar lenni, de érdemes lenne gyakorlati pálya felé irá­nyítani! Közben újabb munkafolya­mat következik. A tanár ma­gyaráz, s máris kenik, bélelik a félkész dobozokat. A terem első felében egy deszkaalkot­mány vonja magára a figyel­met. — KÖRFŰRÉSZ — segít ki Nagy László. — Ezt olymódon vásároltuk, hogy a gyerekek által gyűjtött hulladékot elad­tuk, s annak árát, erre fordí­tottuk. Ez fő kereseti forrá­sunk a felszerelés bővítésére. Ehhez a körfűrészhez a ta­nácstól ajándékba kaptuk a motort. Most még egy hajtó­szíj hiányzik, aztán ezt is mű­ködésbe helyezzük. Még na­gyon szeretnénk egy faeszter-

Next

/
Thumbnails
Contents