Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

4 NßPÜJSAü I960, január 16., szonifui „A kormányon%i Ródlizők hangjától zajos az egri Bródy Sándor utca. Sikon- gó lányok, kipirult arcú, kaca­gó gyerekek száguldanak ród- líjukon. Fenn, a tetőn kisebb, 10—12 éves gyerekekből álló csoport készül indulásra. Tá­volabb egy hat év körüli kis­fiú is nekiindul, de néhány mé­ter után megáll. Egyedül nem mer nekiindulni. Meggondolja magát, s odamegy az egyik svájci-sapkás „korosabb” fiú­hoz: — Jóska, vigyél már le — kérleli —, egyedül nem merek. Amaz zsebredugja a kezét, s válla felett lekicsinylőn vála­szol: — Ma nem lehet, Évához szerződtem — mondja s „kor­mányosként” felpattan az egyik kislány szánkójára. K. B. — NÉGY ŰJ tanteremmel bővül a Kiskörei Általános Iskola. Az új tantermekben fizikai, kémiai és előadói szer­tárak lesznek. A tantermeket még ez év szeptemberében átadják rendeltetésének. — EGERBEN a gomba-szak­kör hétfőn délután 5 órai kez­dettel gyűlést tart a Pedagó­giai Főiskola fsz. 22-es termé­ben. — A HEVES VEZEKÉNYI Üj Élet Tsz dohánypajtát vá­sárolt a kápolnai dohánybe­váltótól 37 000 forint érték­ben. A dohánypajtát szükség­istállónak alakították át, s a tavasszal — úgy tervezik — egy 50 férőhelyes istállót épí­tenek. — JELENTŐS megtakarítást érnek el a Gyöngyösoroszi Érc­bányánál azzal, hogy az egy községből bejáró bányászok egy műszakban dolgoznak és így a korábbihoz képest egy- harmadára csökkent az autó­járatok száma. — FÜZESABONYBAN eb­ben az évben több mint 350 ezer forintot fordítanak az utcák villamosítására. A köz­ség lakosai az oszlopszállítási munkálatoknál jelentős tár­sadalmi munkával járulnak hozzá a közvilágítási lámpák mielőbbi felszereléséhez. — MEGTÖRTÉNT az egri Marx Károly utca 1. szám alatti ház műszaki átadása. Az épületet több mint félmilliós költséggel hozták rendbe és stílusigazítást hajtottak végre rajta. — MEGYÉNK községeiben ebben a hónapban tárgyalják a községfejlesztési terveket. Sarudon ma tanácsülésen be­szélik meg a község ez évi fejlesztési tervét. — RÖVIDESEN tanácskozás­ra ülnek össze a megye ipari üzemeinek vezetői, hogy az el­múlt év tapasztalatait össze­gezzék, valamint megbeszéljék az idei tervek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A ta­nácskozáson hozzák nyilvános­ságra a kongresszusi munka­verseny végleges eredményét is. MUNKÁSOTTHON MOZI Január 17-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Kopogd le a fán (amerikai) január 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: A világ teremtése EGRI VÖRÖS CSILLAG Kocsubej (szélesvásznú) EGRI BRODY Hárman az éjszakában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A nagybácsim GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete gyöngyök HATVANI KOSSUTH IH. Richárd PETERVÁSARA Emberi sons HEVES Csillagok FÜZESABONY őfelsége kapitánya Egerben este 7 órakor: Hawai rózsája (Bianco-bérlet) Gsányban este 7 órakor: Az aranyember Hz első lépések Eger fürdőkörnyékének kiépítése felé A NAPOKBAN két részből álló, egésznapos értekezlet zaj­lott le az Egri Városi Tanács­nál, amelyen részt vettek — a helybeli tanácsi, egészségügyi, fürdő- és közlekedésügyi Ille­tékesek mellett — az Építés­ügyi Minisztérium vezetésével a Városépítési Tervező Válla­lat és az UVATERV mérnök- szakemberei és a műemlékvé­delem országos irányítói is. Az Építésügyi Minisztérium részéről, Juhász Miklós osz­tályvezetőhelyettes ismertette a tervpályázatban nyertes első három pályamunka elgondolá­sait. Mint tudjuk, három kér­déskomplexumra kellett meg­oldást találni: az ún. keleti forgalmi út vonalvezetésének, a fürdőkomplexum, és a kör­nyező lakótelepek kialakítá­sára. Az Építésügyi Minisztérium az első pályadíjjal jutalmazott tervező, Bene László útnyom- vonalvezetésd elképzelését megfelelőnek tartja, mert a minimális bontással és a mű­emléki érdekek legmesszebb­menő figyelembevételével óhajtja megoldani a nehéz kérdést. Az út a Csákó-város- részi Tinódi Sebestyén utcá­ból indulna ki, majd egy, a patakon átívelő hídon át, a Kertész utcai telkek kertjének végén és a VASAS sportpá­lyán kiépítendő lakótelepen keresztül vezető útvonalon át kijut a Hadnagy utcára, hon­nan a Kertész utca vonalára tér át és azt követi. Innen a fürdő környékén letér a meg­valósításra javasolt út, az Eger patak mellékére és a volt mi­norita rendház (KISZÖV szék­ház) épületétől közvetlenül ke­letre húzódna. Ezen a szaka­szon az útvonal, a patak ki­sebb szakaszának befedésén futna. A Dobó tér körzetéből a Szúnyog köz és a Mecset utca között — csekély értékű épü­letek feláldozása révén — egy „S“ alakú kanyarral kifut az út a Knézich Károly utca tor­kolatában álló minarethez. A KÖZLEKEDÉS- ÉS POS- TAÜGYI Minisztérium által javaslatba hozott helikopter­állomásnak úgy látszik, hogy a Népkert délnyugati sarka, a salak-futballpálya látszik al­kalmasnak, de egy végleges vizsgálat fogja majd tisztázni a helyét, illetve azt. hogy nem lenne-e jobb, ha a város egyéb területén, a fürdőkörnyéktől távolabb nyerne elhelyezést. A fürdőkompiexum kialakí­tásával kapcsolatos tervezői munka is eredményes volt. A minisztériumi szákvélemény szerint 6—7 hektárnyi terüle­tet kell okvetlenül erre a cél­ra biztosítani. A fürdőterület kiépítésével kapcsolatban most még két ellentétes nézet áll egymással szemben. Az egyik szerint, a fejlődés során el kell különíteni a fürdő területén a gyógyászati célra kiépítendő részt, a strand területétől. Ezt az álláspontot az egészségügyi szakértők vallják. AZ EGYMÁSSAL funkcio­nális kapcsolatban álló fürdő­objektumok, egy, a keleti for­galmi útból leágazó belső fel­táró út, illetve kialakítandó kis tér körül nyernek majd elhelyezést. A fedettuszoda, biztosra vehető, hogy a jelen­legi sportuszoda helyén fog felépülni. A fedett sportcsar­nok elhelyezésére a legalkal­masabbnak a stadiontól észak­keletre eső terület mutatkozik. A strandvendéglőt a jelenlegi strandfürdő Petőfi téri részén, a patak felőli negyedben mu­tatkozik legalkalmasabbnak kialakítani. A tervezett iroda­ház létesítésére, az Építésügyi Minisztérium jelen volt kép­viselője szerint, a Klapka ut­cának, az Eger-patak felöli vége, a Népkert szöglete, az utca vonalának befejezéseként mutatkozik legalkalmasabb­nak. Az új idegenforgalmi szálló, a Park Szállótól keletre, azzal közvetlen kapcsolatban létesít­hető. A szabadtéri színpad ki­alakítására pedig a Népkert nyugati oldalán húzódó domb­sor amfitheatrális kiképzése a legalkalmasabb. A pályázat nyomán a Vasas Sportpálya és a Kertész utcai házak kertjeinek patak felőli végén terveznek egy modem házakból felépítendő lakótele­pet. Mint értesültünk, az építke­zések még ebben az évben megkezdődnek! Február 15-én már a kiviteli tervek elkészí­tése is kezdetét veszi: A KIALAKULT vitában dr. Hortobágyi István, a me­gyei tanács tervosztály áaől hangsúlyozta, a Népkert ma­radjon meg összefüggő park­területnek, új épületekkel nem szabad tönkretenni! Annak a helyes elgondolásnak adott hangot, hogy az idegenforgal- milag jelentős, nem menet- rendszerű autóbuszjáratok ré­szére, melyek száma a nyári és őszi időben igen magasra emelkedik, létesítsenek a für­dő közelében egy új pályaud­vart! Hevesy Sándor, a városi ta­nács főmérnöke kiemelte, hogy a használaton kívül álló volt zsinagógát, csarnokszerű ki­képzéssel kisebb sportrendez­vények. hangversenyek, gyűlé­sek részére alkalmassá építik át. A 32-es AKÖV képviselője, Zentai elvtárs hangsúlyozta, hogy okvetlenül biztosítani kell a kibővítendő líceum mel­letti autóbuszpályaudvar kap­csolatát a főútvonalakkal, te­kintve, hogy mintegy 50 szá­zalékos növekedés várható a közeljövőben, autóbuszforgal­mi téren. A műemlékvédelem oldalá­ról Dercsényi és Gerő elvtár­sak hangsúlyozták, hogy igen értékes Egernek, mind a fürdő­városi, mind a műemlékvárosi jellege. Mindenesetre a fejlő­dést, az életet nem szabad megakadályozni! AZ UVATERV mérnök szak­embere felhívta a figyelmet arra, hogy a keleti tehermen­tesítő utat ki kell építeni, Eger jövőjének biztosítása ér­dekében erre szükség van! Az értékes megbeszélés-so­rozat azzal ért véget, hogy megállapodás született azon a téren, hogy az Építésügyi Mi­nisztérium elkészítteti a teher­mentesítő út terveit és meg­kezdik február hónapban a Vasas Sporttelepen létesítendő lakótelep részletes tervezési munkálatait is. A MINISZTÉRIUM, a váro­si és megyei tanács illetékesei mindent megtettek és remél­hetőleg a jövőben is meg fog­nak tenni, hogy Eger, ez a mű­emlékekben gazdag, történelmi város, kilépjen a múltból ránkmaradt elmaradottságból és a fényesen felfelé ívelő jö­vőjű városok sorába lépjen. Sugár István I960. JANUÁR 16., SZOMBAT Névnap: GUSZTÁV A Nap kél: 7,28 órakor, nyugszik: 16,20 órakor. 1900-ban. 60 évvel ezelőtt tört ki Észak-Kínában a BOXER- 1, AZ A DAS. A múlt század végén Kínában nagyon megerősödött a külföldi hatalmak intervenciós tevékenysége: az un. ópiumhábo­rúban, a brit—francia, valamint a japán—kínai háború után Nagy- britannia, Németország. Franciaország és a cári Oroszország egyre több kínai területet gyarmatosított. Emiatt robbant ki a boxerek (népszerű elnevezése, am. „öklözök”) lázadása. A felkelők bevo­nultak Pekingbe. Az idegenek elleni gyűlöletből meggyilkolták Ketleler német követet. Ezek az események alkalmat adtak a külföldi hatalmak fegyveres beavatkozására, s Waldersee német tábornok vezénylete alatt az imperialista hatalmak a boxerlázadást leverték és Pekinget elpusztították. Kínának hadisarcként 1350 millió márkát kellett fizetnie. öt évvel ezelőtt, 1955-ben nyílt .meg Tokióban az atom- és hid­rogénfegyverek betiltását követelő kongresszus. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben tört ki Pétervárott a Putyilov-gyári munkások sztrájkja, amely jelentős előkészítője volt a néhány nap múlva kirobbant orosz polgári demokratikus forradalomnak. 1850-ben született ENDRÖDI SÁNDOR költő. Honvédelmi és sporttémá/ú filmek Egerben Az egri Szakszervezeti Kul­túrotthon igazgatósága és a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség közös szervezésében ja­nuár második felétől havonta két alkalommal megindítják a honvédelmi és sporttémájú is­meretterjesztő filmek vetíté­séta Szakszervezeti Kultúrott­hon nagytermében. E filmek vetítésének célja, hogy az if­júság széles rétegei fokozzák ilyen tárgyú ismereteiket. Kü­lön ismeretterjesztő filmeket hoznak a motorosrepülés, mo- torkerékpározás, céllövészet és az ifjúság körében közkedvelt sportágakról. ér egy csók ? Mit — Te nem sze­retsz már engem... — Hát ezt meg honnan veszed? — Hazajössz, meg se csókolsz, eszel, olvasol... Nem szeretsz már te engem —mond­ta még egyszer nyomatékkai a fe­leségem, aki e te­kintetben sem kü­lönbözik a világ bármely asszo­nyától. Igazi in­ternacionalista asz- szony! Elgondolkodtatott a dolog, mert vég­eredményben is, ki szereti azt, ha érzéseit kétségbe­vonják, bár azt az örökös puszilkózási vágyát abbahagy­hatná, utóvégre nem vagyunk se gyerekek, se két­hetes házasok, s az ember elsősor­ban pihenni, va­csorázni megy ha­za, s nem viharos ajtó mögötti csó- kolódzásra. ...Különben a múltkor találkoz­tam Gina Lolo- brigidával, halá­losan belészeret- tem, ő is belém. Mindennap, az ebédidőben talál­koztunk, susog­tunk, egymás ke­zét szorongattuk és csókolództunk. Aztán megúntam a nőt, mert Sophia Loren könyörgött a szerelmemért, s a könyörgésnek nem tudok ellen­állni. Egészen be­leszerettem a sze­gény kis szerelem­nélküli nőbe, aki úgy vonszolja fá­radó szépségét, mint egy vándorló söröskocsi, amely­ről senki se akar még egy palackot sem levenni. Ví- gasztalgattam és személyem vará­zsa már legutóbbi sikeres filmjében is lemérhető volt. Újabban kiter­jedt levelezést folytatok Maryna Vladival és Bara Margittal, vala­mint Vacs Évával, aki már ért a fér­jes emberekhez, csak még nem tud­tam választani a három közül. Otthon különben semmi baj, min­den este, amikor hazamegyek, meg­csókolom a felesé­gem és nagyon boldog. Bízik ben­nem. Egy csók ennyit igazán meg­éri (egri) A Tanácsköztársaság kiki- áltásának 40. évforduló­ja tiszteletére, Heves megyé­ben emlékkönyv jelent meg. A kötetben található tanulmá­nyok, versek, visszaemlékezé­sek, szépirodalmi műveikből vett részletek, valamint a ko­rabeli Heves megyei esemé­nyekről, újságokról, a Tanács- köztársaság Heves megyei ki­váló egyéniségeiről készült ké­pek, térkép. A műben található tanulmá­nyok az Egri Pedagógiai Főis­kola oktatóitól származnak. A kötet elején álló tanulmány: Heves megye a Tanácsköztár­saság idején. Nagy József munkája. A tanulmány átfogó jellegű. Tárgyalja a Tanácsköztársaság Heves megyei történetének minden lényeges kérdését. Munkája elején foglalkozik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom Heves megyei hatá­sával. Rámutat arra, hogy He­ves megyében már az 1917-es februári orosz forradalomnak is nagy hatása volt, különösen az egri dohánygyári munkások körében. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után a Heves megyei dolgozók még fokozottabb figyelemmel fordultak az oroszországi ese­mények félé. Majd foglalko­zik a polgári demokratikus forradalom Heves megyei győ­zelmével. A forradalom híré­nek tudomásul vételét Heves megye falvaiban a munkásság, szegényparasztság és a katona­ság forradalmi mozgalma kí­sérte, amely népmozgalma! I legtöbb helyütt a tanácsoké megalakulására vezettek. Al március 21-e előtti hónapol L forradalmi hangulata azt muf tatta, hogy a helyzet a megyé­ben is megérett a hatalom át­vételére. A proletárforradalom előz­ményeinek tárgyalása után Heves megye Emlékkönyv a szól a proletárforradalom me­gyebeli győzelméről és a ta­nácsrendszer kiépítéséről. Majd vázolja azokat a gazda­sági, szociális, egészségügyi és kulturális intézkedéseket, ame­lyeket a direktóriumok hoztak a megye szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének meg­javításáért. P oglalkozik az 1919. ápri­1 lis végén megindult in­tervenciós támadásnak, a belső ellenforradalmárok szervezke­désére gyakorolt hatásával, amely átmeneti válságot oko­zott a proletárdiktatúra rend­szerében. A megyében Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban zajlottak le nagyobb ellenforradalmi megmozdulások. A május ele­jei ellenforradalmi lázadások után helyre kellett állítani a proletariátus uralmát. A rend helyreállításában kiemeli Jack- werth Ede kormányzótanácsosi biztos szerepének fontosságát. A Tanácsköztársaság Heves megyei eseménytörténetének tárgyalásában szervesen bele­szövi a Tanácsköztársaság vö­rös hadserege Heves megyei területén véghezvitt hadmoz­dulatainak leírását. Tanulmá­nya végén foglalkozik a Ta­nácsköztársaságnak a Heves megyei dolgozó tömegekre tett hatásával. Több adat igazolja, hogy a Tanácsköztársaság em­léke ne - halványodott el a dolgozók emlékezetében az ül­döztetések ellenére sem. Csóka János: Adalékok az 1918/19-es agrárpolitikához He­a Tanácsköztársaság idején Tanácsköztársaság 40. évfordulójára vés megyében c. tanulmányá­ban ismerteti azt a forradalmi folyamatot, amelynek során a Heves megyei agrárprolefariá- tus a feudális földbirtokrend­szer felszámolásáért harcolt. Részletesen foglalkozik egy­részt a Károlyi-kormány ag­rárpolitikai irányvonalával, másrészt a Tanácsköztársaság agrárpolitikájának Heves me­gyei kihatásával. lű r. Szántó Imre két ta- ^ nulmánnyal szerepel a kötetben. Szocialista pedagó­gus-mozgalom Heves megyé­ben, 1918—19-ben c. tanulmá­nya három részből áll. Az el­ső fejezetben a pedagógus szakszervezeti mozgalom me­gyei fejlődését tárgyalja, az 1918-as polgári forradalom után. Rámutat arra, hogy az „őszirózsás’“ forradalom nyo­mán szétzilálódtak a tanítósá­got korábban összefogó egye­sületek. A tanítóság újbóli megszervezésében fontos sze­repe volt a Városi Alkalma­zottak Országos Szövetségének. Főként működése eredménye­képpen alakult meg a Magyar- országi Tanítók Szakszervezete, amely a magyar tanítóság osz­tályharcos szerve lett. Eger­ben március elején alakult még a Tanítók Országos Szak- szervezete egri csoportja, Kalo- vits Alajos elnöklete alatt. Ha­marosan bekapcsolódtak a szakszervezeti mozgalomba a Heves megyei falvak tanítói is. A megalakult szakszervezetek­nek óriási szerepe volt a taní­tók új világnézetének kifor­málásában. Tanulmánya végén szól a kikiáltásának fehérterrornak a haladó peda­gógusok elleni bosszúhadjára­táról. Másik tanulmányának címe: A fehérterror rémuralma He­ves megyében. Ebben a tanul­mányában egyrészt bő adalé­kokkal dokumentálja a fehér­terror Heves megyei gaztetteit, másrészt vázolja az ellenforra­dalmi rendszer megyei beren­dezkedését. Rámutat arra, hoay az ellenforradalmi rend­szer kiépülése a megyében is a dolgozó tömegek életszínvo­nalának rosszabbodásával járt. A fehérterror nyomán lezüllik a gazdasági, szociális és kul­turális élet. A nép nagymérvű kisemmizése elégedetlenségre vezet, megélénkül a Tanács- köztársaság bukása után le­tört munkásmozgalom. A tanulmányok által adott képet egészítik ki és mélyítik el a kötetben ta­lálható versek, visszaemléke­zések és elbeszélések. Az emlékkönyvben három vers található: Jakab Jó­zsef: Vörös május, Csirmaz Dezső: Új márciusra, és Ko­vács András: Negyedik nem­zedék c. verse. Jakab József verse először az Egri Vörösújság 1919. má­jus elsejei számában jelent meg. Csirmaz Dezső, ma is élő, tizenkilences kommunista, Űj márciusra című versét 1922. januárjában írta. Versében a nyomorgó népet, új világ: Szovjet-Magyaror- szág megteremtésére hívja fel. A visszaemlékezések Kolacs- kovszky Lajos, Orbán István és Jackwerth Edétől valók. Kolacskovszky Lajos (meghalt 1954-ben) a Tanácsiköztársaság Heves megyei történetének egyik legkiválóbb alakja, a felszabadulás után emlékei és levéltári adatok alapján meg­írta a Polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztár­saság Heves megyei történetét. Az emlékkönyv szerkesztői a kéziratban levő munka Prole­tárdiktatúra c. fejezetéből vá­logattál:;. részleteket. Orbán István, ma is élő egy­kori vöröskatona: Egy kis vö­röskatona szomorú története c. visszaemlékezésében igaz tör­ténetet mond el egy kis hős vöröskatonáról, aki a Horthy- korszak elején „üldözött vad­ként halt meg.” Jackwerth Ede (ma a Szovjet­unióban él) visszaemlékezésé­ben képet ad Heves megyei te­vékenységének egy részéről. Megható módon emlékezik vissza Nemecz József, a gyön­gyösi vörösőrség parancsnoká­nak mártírhalálára. A két elbeszélés — Korbély János és a Petri Koczka Péter című — Karikás Frigyestől való. Karikás Frigyes a Ta­nácsköztársaság idején a 39. vörös dandár politikai biztosa volt. 1919. májusában a 39. dandár nagy része Heves me­gye területén tartózkodott. A közölt két elbeszélés cselek­ménye Heves megye területén játszódik. TJ eves megye a Tanácsköz- társaság idején című emlékkönyv kiadása dicséren­dő munka volt. Először ka­punk ebben egységes képet a Tanácsköztársaság Heves me­gyei történetéről. Jelentős lé­pés azon az úton, amelyen ha­ladva Heves megye történészei a megye haladó hagyományait feltárják. Szecska Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents