Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-09 / 7. szám

i nepüjsag I960, január 9., szombat iSISSli Szerencse Nem sokkal ezelőtt nagy Szerencsével kopogtatott be Lottó Ottó a mikófalvi Sike K. Józsefhez: egyik szelvényével családi házat nyert a tárgynye- remény-sorsoláson. A szeren­csés nyerő az első pillanatban nem is hitt a szemének és a fülének. No, ha akkor nem — nagyon hiszi most már, mert a nyert családi házat — ünne­pélyes keretek között — e hó­nap 12-én adják át... A lottó családi ház ünnepélyes átadá­sára mi is kaptunk meghívót — amit ezennel nyugtázunk is és megígérjük: ott leszünk. Hátha ránk is ragad valami a szerencséből... (— r.) — ŰJ TELEVÍZIÓS készü­léket kapott a megyei KISZ- bizottságtól ajándékképpen a gyöngyösi területi KISZ-bi- zottság.- AZ 1959-ES gazdasági év eredményeit és az első negyed­év feladatait tárgyalják meg pártnapon vasárnap délelőtt a gyöngyösi XII-es akna bányá­szai, a városban levő bányász­klubban. — NAGY AZ ÉRDEKLŐ­DÉS -az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalom iránt a gyöngyösi járásban. Eddig másfélezer fiatal jelentkezett, és a létszám napról napra nő.- A GYÖNGYÖSI KISZ-fia- talok társadalmi munkát vé­geztek a farkásmáji és a lő­rinci kőbányában, ahol 3716 köbméter követ termeltek ki öt termelőszövetkezeti istálló felépítéséhez. — ELKÉSZÜLT az abasári szőlészeti szakcsoport új, mo­dern, közös pincéje. Az új pincében főként minőségi, fajtiszta borokat tárolnak.- A HEVES MEGYEI Vil­lany- és Épületszerelő Vállalat munkásai az elmúlt évben 16 százalékos terv túlteljesítést vál­laltak, hogy villamosítani tud­janak hat termelőszövetkeze­tet és a Hevesi Állami Gazda­ság két üzemegységét. A vál­lait kötelezettségeket teljesí­tették. — HATVANEZER forintos költséggel felújítják ez évben az apci kultúrházat. Az ösz- szegből főként a belső festési munkákat kívánják megvaló­sítani.- GYÖNGYÖS VAROS fia­taljai 475 000 tégla készítésével járultak hozzá tsz gazdasági épületek, istállók felépítéséhez. — A FÜZESABONYI já­rásban az elmúlt évben 6450 négyzetméter makadámút épült 586 ezer forintos költ­séggel.- ELŐRELÁTHATÓAN a gyöngyösi MÁV. Kitérőgyártó ÜV-nél tíznapi munkabért is meghaladja a nyereségrészese­dés összege. — EGYRE NAGYOBB len­dületet vesz az egri járás községeinek járdásítása. 1960- ban 6850 négyzetméter járda épül a járás területén, amely­re 700 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból.- A MÚLT ÉVBEN a füzes­abonyi járás öt termelőszövet­kezetében készült 300 férőhe­lyes juhhodály. Az építkezés munkái négy termelőszövetke­zetben befejeződtek, a sarudi Dózsa Tsz-nél az anyag kérése miatt még tart a munka, de előreláthatólag még a hónap folyamán befejezik. — 15 HÉTHÓNAPOS vem­hesüsző vásárlásával alapít­ják meg a közös szarvasmar­ha törzsállományt a bélapát­falvi Március 15 Termelőszö­vetkezet tagjai. Vásárolnak még 20 anyakocának való fehér hússertést is, továbbte- nyésztésre.- A JANUÁR havi községi tanácsüléseken tárgyalják meg az egri járás tanácsai az 1960. évi községfejlesztési költségve­téseket. — 150 HOLDON akarnak lucernamagot fogni a visz- neki Béke Termelőszövetke­zetben. A szövetkezet egyik célkitűzése, hogy visszaállítsa a község régi hírnevét a lu- eernamag-termelésben is. — A KÖMLÖI kultúrház bővítésére ez évben 854 850 forintot biztosítanak. Ebből az összegből új előadóterem, öltözőhelyiség épül. Könyvespolc Emberi sors T ÁTTAK már valaha It)-*-1 olyan szemet, amelyet mintha hamuval szórtak volna be, amely olyan vigasztalhatat­lan, halálos bánattal van tele, hogy még ránézni is nehéz? Hát ilyen szeme volt az én véletlen jött társamnak” — Ezekkel a szavakkal kezdődik Mihail Solohov elbeszélése, az Emberi sors. Két ember találkozik a há­ború utáni első tavaszon: az író és egy öt—hatévesnek lát­szó kisfiút vezető férfi. Átke­lésre várakoznak a megduz­zadt folyó partján. Cigaretta­sodró, az idő múlását siettető, véletlen találkozás ez. Az együtt töltött röpke órák szül­ték ezt a sóhajszerű vallo­mást, a megrázó emberi sors történetét. Szokolov végigjárta a bor­zalmak, a szenvedések legme­redekebb útját, elviselte az el­viselhetetlent, de mindig és mindenütt megőrizte embersé- eét, egyszerű méltóságát. So­főr volt. „Zisz 5-ös’1 kocsijá­val lőszert, hadianyagot szál­lított a tüzéreiknél?: a közvetlen arcvonalba, a frontra. 1942. májusában Lozovenki alatt fogságba kerül. A pozmani lá­gerból megszökik. Elfogják. Összetörve, vérbefagyva visz- szaviszik a drótok mögé. A fél Németországot bejárja: Szász­országban szilikát-gyárban dol­gozik, szenet bányász a Ruhr- vidéken. Földet túr Thürin sió­ban, mocsarat csapol, követ fejt a Drezda melletti B—14-es lágerban. Potsdamban egy út­építő és védelmi berendezé­seket építő náci hivatal sofőr­je lesz. Egy mérnök-őrnagyot fuvaroz „Opel Admiral” ko­csiján. És újra megszökik, de magával viszi a dagadt őrna­gyot is. Röviden, leszűkítve az ese­ménysorozatot — ennyi a tör­ténet (kerete... Háborús történeteket sokat ismertem eddig. Ismertem hír­adást, vallomásokat hősökről, katonákról. Katonákról, akik­Solohov elbeszélése nek életébe gázolt bele a gyil­kolás, akiknek életét tiporta le a fasizmus. Ismertem kato­nákat. akiket a behívóparancs családjuktól szakított el örök­re, akik ott maradtak a harc­mezőkön, a puskatűzben. Is­mertem foglyokat, akiket tar- kónlőttek, mert zsidók .voltak, mert kommunisták voltak, mert szovjet emberek voltak. Andrej Szokolov története — az eddig ismert élettörténetek között — különleges helyet foglal el. mert a legborzalma­sabb, legmegrázóbb és a leg- szívbemarkolóbb. Szokolov egyedül marad, egyedül a szenvedéssel, a gyöt­rődéssel. Feleségét, két kis­lányát bomba szaggatja szét. Az erős, izmos férfi ifjúságát, egészségét koncentrációs tábo­rok emésztik el. csak Anatolij fia él még, kapitány, egy „45- ös” üteg parancsnoka. Szoko­lov utolsó fellobbanásával, re­ménységével kapaszkodik, ra­gaszkodik Tolka fiához. De mi­lyen kérlelhetetlen és milyen kegyetlen a háború! „... május kilencedikén reggel, a győze­lem napján agyonlőtte egy né­met mesterlövész...” Német földön temeti el legidősebb fiát Szokolov. Hát van még valami célja, valami értelme az életének ezekután? Kell, hogy legyen. Csak Szokolov már nehezen találja meg, könnyebb lenne a halált keresnie. Életmentő hazugságot követ el Szokolov: hittel fogadja fiává az apát­ián, anyátlan árva kisfiút, Vá- nyuskát. S a riadt szemű, kis csavargó elhiszi, hogy a szo­morú szemű katona valóban az ő édesapja, akit halottnak hitt. COLOHOV NOVELLÁJA ^ remekmű... Csak köny- nyezve olvashatja végig min- denik sorát az ember. S eszünkbe jut a novellából ké­szített film, ahol az ismert, el­képzelt alakok könnyeztetik újra az embert: Irina, amint mellére szorított kézzel fut a katonavonat mellett, a kre­matórium feketén gomolygó füstje, foglyok elcsigázott, ván- szorgó menete... S a zárókép: Szokolov erős kezébe szorítja Ványa kezét, s csak az író könnyes tekintete kíséri lép­teiket a folyó partján. Igaza van Solohovnak: „Nem, nem­csak álmukban sírnak a há­borúban megőszült, idős fér­fiak, sírnak ébren is...’1 Ez a valóság. Ez az élet, az emberi sors. Pataky Dezső (Magyar Helikon) Modern, új iskola, auióhusxgaráss, italbolt Besenyőtelken Az 1960-as esztendő sok ajándékot hoz a besenyőtel­kieknek, akik maguk is sokat tesznek azért az új esztendő­ben, hogy szebbé, kulturáltab­bá tegyék községüket. A leg­nagyobb beruházást az új év­ben a négy tantermes modem, új iskola felépítése jelenti. Ez­zel a beruházással lényegesen enyhül a tanteremhiány, s le­hetővé válik, hogy az egyik régi, nedves falú iskolában megszüntessék a tanítást. Másik nagy beruházásuk a közlekedést javítja. Az idén megépül a tiszafüredi út, amely •vu AHA ■ ■■ m ... munkásotthon MOZI műsora: január 10-én, vasárnap du. 5 és 7 órai kezdettel: Bogáncs (magyar) január 10-én, vasárnap de. 11 órakor matiné: Mexikói (szovjet) * II. EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös tinta (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Kilenc élet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Láthatatlan kötelék GYÖNGYÖSI PUSKIN Szegény gazdagok HATVANI KOSSUTH Gyalog a mennyországba PÉTERVASARA Szerelem csütörtök HEVES Tájfun Nagaszaki felett FÜZESABONY Az élet visszavár keresztülmegy a falun is. Ügy számítják, hogy tavasz végére már meglesz a falu teljes hosz- szában az új köves út. Teljesül a besenyőtelkieknek az a régi vágya is, hogy külön autóbuszjáratot kapnak. Erre azért volt szükség, mert a köz­ségből nagyon sokan járnak el dolgozni a másik községben, városban levő munkahelyekre. Számukra indít új járatot az AKÖV azzal a feltétéllel, hogy autóbuszgarázst építenek. A község lakosai részben saját erőből, társadalmi munkával meg is építik ezt. A földművesszövetkezet mintegy 600 000 forintos beru­házással épülő új italboltja is ebben az évben készül el. A modem, új kisvendéglő is a kulturáltabb szórakozási lehe­tőséget jelenti majd. műsora Egerben este fél 8 órakor: Hawai rózsája (Katona-bérlet) Pélyen este 7 órakor: Az aranyember CAPEK 1960. JANUÄR 9., SZOMBAT Névnap: MARCEL. A Nap kél: 7,31 órakor, nyugszik: 16,11 órakor. 1809-ben — 70 évvel ezelőtt —, született KAREL CAPEK, a század eleji cseh irodalom egyik legnagyobb alakja. Színdarabjai groteszk tár­gyukkal nagy sikert arattak. (A Makropulos-ügy, A fehér kór.) Regényei közül az utóbbi időben igen sokat fordítottak le ■ magyarra: Hordubal, Harc a szalamand­rákkal, Az első csapat. A sokoldalú író elbeszéléseket, szatírákat, útirajzokat is Irt. Müveit 26 nyelvre fordították le. Capek 1938-ban halt meg. 1945-ben az újpesti kom­munista partizánok felrob­bantották a nyilas otthont. bAN TIBOR partizán halálos sebet kap. Nem szolgál örömünkre.. A dzsessz-kedvelők közé számítom magamat és mindig nagy örömömre szolgál, ha jó számokat hallok, ha Glen Mil­ler, Cugat, Ray Antony, Ams- trong és a többi világhírű dzsessz-zenekar muzsikáját sugározza a rádió. Nem szolgál azonban örö­mömre néhány ma is „futó” sláger szövegének olvasása, vagy hallása, amelyek magu­kon viselik a legblődebb, leg- bárgyúbb vonásokat. A „Jónapot” című tsláger például azzal a frappáns meg­állapítással kezdődik, hogy „Az, aki nem kopasz, nem őszülő. Mondjanak bármit! Magátólértetődően nősülő le­génynek számít.. Ez még csak hagyján, bár nem tudom, miért ne nősül­hetne meg egy kopasz férfi — ha akar —, s hogy a magától értetődőt miért kell egybeírni. A folytatás ellenben már némi kétkedést okoz az em­berben a szövegíró állapotát illetően, mert kérdezem, le­het-e józanul ilyeneket írni: „Jön egy szőke baba, egy-két szó £s rab a férfi, ha bármit is csinál..« Nem él és nem eszik S a lány két kis kezét Így kéri, Mivel már zihál a drágáért. • ■” Ugye — nem lehet? A refrén aztán sok mindent elárul: Jónapot! Várj még drága egy hónapot, Ügy elszáll, hogy az szédítő Az a csöpp kis idő, Négy kis hét, taxin járulok én eléd, Ringva zúg a körúton át S ott majd kérem a szád ..." Nahát! Előbb annyira sür­gős az ügy, hogy a pasas már csak zihál a drágáért, később pedig minden ok nélkül jóna- póttal köszön és azt mondja őnagyságának: várjon még egy hónapot. Még meg is nyugtatja, hogy az a csöpp kis idő úgy elszáll, mint a pinty. És ekkor hirtelen nagy ringással előzúg a körúton egy taxi és az újból ziháló férfiú a taxiban kéri szíve válasz­tottjának száját. Mintha az öngyújtóját, vagy a „Versatil”- ceruzáját kérné ... A refrén vége nagyon szép és az éhezéssel járó taxis­kaland boldog házassággal végződik: Sokat kibír egy száj, annyi szent, Alig van szusz, de mondj már igent! Jőnapot! Vártál drága egy hónapot, Látod, látod, a türelem házasságot terem .. i Hát látom, látom és úgy csodálom.,, (—dy) <ax)00c>o<xkx)oooc>oocooooc3oooooooooooooooooooooooooocx)oooo<xxxxx>x>ooooooo<xxx3000ocx)ooc»oooo<x)00ooocxx)OC)00ooooooocx OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXX)OCO II. A MAI TULAJDONKÉP­PENI Népkerttől nyugatra eső dombos vidék a XVIII. szá­zadban még nem volt kert. A püspökség gazdasági területei foglalták el itt a helyet, egé­szen a Külső-Hatvani útig (ma Lenin út) terjedve. Az északi oldalon a térképen „Heu und Holz Depositorium” szöveg ol­vasható. a mostani színháztól közvetlenül délre tehát szénás­kert és faraktár állott. A mai Park Szálló helye pedig úgy­látszik már régóta a mostani­nak megfelelő célt szolgálta: hiszen már 170 évvel ezelőtt is itt „Wirtshaus”, azaz ven­déglő volt. Egyébként ezt a fel­ső gazdasági részt nyugat felé még gyermekkorunkban is hosszú, fehér — farácsokkal tagolt — kőfalkerítés határol­ta, a jelenlegi Lenin úti villa­sor csak 1910 után épült. Még két érdekességről kell itt megemlékeznünk. Az egyik az un. „Bukuk- árok”, amely a nyugatról jövő felszíni vizeket nyílt vízfo­lyásban vitte le a mostani Nagy József utca, majd a Sta­dion helyén. Az árok felett a Buda felé vezető országúinak egy széles kőhídja volt. A víz­folyás nevét attól, a Bukuli Márton nevű gazdától kaphat­ta, aki a XVIII. században év­tizedekig a mostani Lenin út, Pacsirta utca sarkán állott házban lakott. Az árok ma már megszűnt: a vizet zárt csatorna vezeti le a Népkerten át a patakba. A másik érdekesség az a kü­lönös, elég magas domb, amely HEVESI SÄNDOR: As egri Népkert múltja és jövője a Hámán Kató bölcsőde mö­gött, a gyümölcsös délnyugati sarkán emelkedik. Első látás­ra is megállapítható, hogy mesterséges alkotás. Hogyan keletkezhetett? Két régi, még a XVII. század végéről való metszett épületromot jelez kb. ezen a helyen. Az egyik raj­zon (amelyet olasz hadmérnök készíthetett) még szöveg is ol­vasható: „un monasterio tur- chesco” —, vagyis: török mo­nostor. Azonos-e ez azzal az épülettel, amelyet a XVIII. század elején erre még mint „bolondvár”-at emlegettek (ta­lán az üvöltő dervisek kolos­tora volt?) — és enneK romja­it takarja-e a domb — nem tudjuk, minderre választ csak egy — a halmon át vágandó kutatóárok adhat. íme, ez a nagy kertek bizo­nyára érdekes története. És most lássuk: mik a ter­veink az értéKes területeket illetően. ★ A NÉPKERTET a múlt szá­zad második felétől kezdve lá­togathatják Eger lakosai, de a terület csak 1919-ben kerül a város tulajdonába. A patakon túli rész — (egy kisebb darab kivételével, amely még most is érseki birtok) — és a nyugati dombon levő gyümölcsös pedig mindössze a felszabadulás után ment át állami — városi kezelésbe. így adódott meg végre a lehetőség az értékes területek méltó felhasználásá­ra. A strandtól délre eső része­ket — egészen a Hadnagy ut­cáig — természetesen a fürdő­fejlesztés céljaira kívánjuk fenntartani. Szükségünk lesz itt előbb-utóbb a jelenle­gi városi kertészet kitelepíté­sére, mint ahogyan — remél­jük — eljön majd a lehetőség a fürdőterületbe beleékelődő Lakatosárugyár jobb, máshol való elhelyezésére is. A terület mikénti kialakításának leírása meghaladná jelen ismerteté­sünk kereteit, a felhasználás módját különben is a fürdő- kömyék rendezésére most ki­írt — és a Népújságban már ismertetett — országos tervpá­lyázat határozta meg véglege­sen. A pataktól nyugatra levő tulajdonképpeni Népkert, és a Park Szálló mögötti dombon elterülő gyümölcsös közös egy­ségbe foglalva képezi majd Eger üdülő- és fürdő-parkját. A régi elválasztó kőfalat le­bontva, a völgyből szép szer­pentin utat fognak felvezetni a felső területekre. ITT KÍVÁNJUK elhelyezni — természetesen a „TEFU” küszöbön álló kivonulása után — a Park Szállóval üzemi kapcsolatba kerülő új, korsze­rű idegenforgalmi szállodán­kat. Ideális hely az erre a cél­ra: a keletre néző vendégszo­bák ablakaiból, teraszairól pompás kilátás nyílik majd a hegyek, a fürdők, a nagy für­dőpark felé a vendégek pedig a szállodából árnyas kerti uta­kon át közelíthetik meg a für­dőket. (A fürdőkbe való átju- tás érdekében természetesen Ids híd létesülne a patak fe­lett, előreláthatóan a Népkert keresztbe-menő szélesebb sétá­nya tengelyében). Ugyanezen a környéken, a Klapka utcai oldalon lenne célszerű — később — egy meg­felelő épületet emelni a fürdő­irodák, társalgók, idegenfor­galmi hivatal, OTP és posta­kirendeltség. emléktárgy-bolt, stb. részére. A Népkert egyik legfőbb ékességének tervezzük az itt megépítendő szabadtéri szín­padot. A nyugati oldalon emel­kedő domboldalba szántuk, itt a nézőtér — a stadionéhoz hasonlóan — amphitheatrálisan lenne megoldható, mintegy 2000 fő befogadóképességgel. Pompás látványt nyújtanának innen az alant elhelyezendő színpadon kívül a kert évszá­zados fái. AZ ÍGY LÉTESÜLŐ szín­pad és a főút közötti mostani nagy rét egy részéből kis mesterséget tavat alakítanánk ki: ezt nyáron csónakázó-tó- nak, télen gyerek-korcsolya­pályának lehetne használni. A színpadhoz tartozó öltözők így télen korcsolya-melegedő cél­jait szolgálhatnák. A rét kö­zepén álló facsoportok körül kis szigeteket képeznénk ki, (padokkal a fiatal párok számá­ra . ..) a szigetek egyikére ívelne át a víz felett az a kis műemlék-kőhíd, amelyről a történeti részben emlékeztünk meg, és amelyet kijavítva ide hoznánk át. Mindezeken túlmenően szán­dékozunk szépíteni a nagy „fürdőparkot”. Jól illene ide egy szép szökőkút, amelyet es­ténként színesen ki lehetne vi­lágítani. Ha ez későbbi ter­vünk is, de talán, már jövőre meg tudunk valósítani egy kisebb, alakos csobogókutat a volt „Petro-villa” melletti kert­részben. Tovább akarjuk ja­vítani a fa- és virágállományt, az utakat, több padot helye­zünk el és megoldanánk az egész park jó világítását.. i ★ SOKAN AZT MONDJAK minderre, hogy: ez egy álom. Igen, álom, de lassanként meg­szokjuk, hogy új társadalmi rendünkben az álmok is gyor­san megvalósulnak. Nem kell ehhez más, csak a helyes cél­kitűzés, az erős akarat, mind­nyájunk összefogása, — és ak­kor néhány éven belül az egy­kori öreg „érsekkertből” kiala­kul a fent leírt, szépséges für­dőpark, az egriek és a hozzánk jövő idegenek javára és örö­mére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents