Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
IflW. Januar fl., szombrt 3 népt »•» \o /» Őszinte szavakkal Curriculum vitae Canossa-járás Sokat láttam és sápadt az j arcom... Barangoltam régi vároiok illatos utcáin, hall- i gattam a szószátyár patakot s a pletykás szellőket. Szemembe néztek az emberek j és a hegyek és én visz- j szanéztem rájuk. Magamba éltem a könyvek életét s i együtt kacagok tavaszi virágokkal. Leheveredtem a simuló földre s egy kis fűszál elmesélte első szerel- ' mét. Lassan megismertek a dolgok, s éjszakánként; őszintén beszélgettünk; j megmutatták az arcukat, I szavakat súgtak a fülembe, j és olyan lettem, mint a tükör, ha fény-vitézek toppannak arcára; ilyenkor vil- lódzik a lelkem s át tudom fogni a legellentétesebb pólusokat is; szerényen, kedvesen odaülnek az ágyam köré, s fölzenél szivemből az ezerszólamú élet egy-egy melódiája: ők hallgatnak, s csak a szemünkkel beszélgetünk. Lehet, hogy ennek az össze- bújásnak nincs jelentősége, de jelentése biztosan van. S nem az a fontos, hogy én vagyok az egyik, hanem az, hogy találkoztunk. Mondták a szavakat, s én csak leírtam őket. Papp Miklós 1948-ban a felülvizsgálat során kizárták a pártból Darányi Izidor, akkor kápolnai lakost, az előzőleg a járási pártbizottság által felülvizsgáló bizottságba javasolt párttagot. — Személyi okok miatt — mondja Darányi Izidor, s bár ezt ma már nehéz lenne megállapítani, de tény, hogy 1949. április 6-án, az egri járási pártbizottság revíziós bizottsága értesítette a fellebbező Darányit, hogy „fellebbezését felülvizsgálta és a tagságba való visszavételre javasolta". Ennek több mint tíz esztendeje, s Darányi Izidor párttagsági ügye még ma sem nyert elintézést. Akkor ugyanis, nem tudni miért, a tagsági könyvet nem kapta meg, hiába volt az a jegyzőkönyv is, amelyet ebben az ügyben még 1950. március 6-án, a kápolnai földművesszövetkezet irodahelyiségében felvettek, s a felsőbb pártszervekhez eljuttattak. Darányi kopogtatott itt, kopogtatott ott, de hiába. Hét esztendő telt el közben, s 1957 áprilisában Darányi Izidor, ki közben a Gyöngyös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet főkönyvelője lett, kérelemmel fordult most már a gyöngyösi városi párt- bizottsághoz: kérte, vizsgálják felül ügyét és vegyék vissza a pártba. Az ellenforradalom alatt semmiféle ellenséges tevékenységben részt nem vett, dolgozott, védte a szövetkezeti vagyont. A kérelmét — miután • városi pártbizottság azt javasolta, hogy az ügy legköny- nyebb elintézése végett nyújtson be inkább tagjelöltfelvételi kérelmet — nos, ezt a kérelmet 1958. december 30- án a végrehajtó bizottsági ülés elutasította. Az indok: Darányi Izidort annak idején kizárták a pártból! Beszélgettünk Darányi Izidor közvetlen feletteseivel, többek között Vígh Mihály szövetkezeti elnökkel is: — Nem tudom megérteni, hogy mi lehet ennek a huzavonának az oka? Mindenesetre tíz esztendő egy kissé hosszú idő. Különben Darányi elvtársat már régen ismerem, munkáját mindenkor becsülettel végezte, saját erejéből lett főkönyvelő s Úgy tudom, nem kis része van abban, hogy apja, meg az apósa szövetkezeti tag lett. A MÉSZÖV központjának az a véleménye, hogy Darányi Izidornak jelentős érdemei vannak a földművesszö- vetkezet munkájában, az elmúlt évek alatt tapasztalható számottevő fejlődésben. Becsületes, szorgalmas ember tehát Darányi Izidor, s ezért ha mást nem is, de annyit feltétlenül megérdemel, hogy az illetékes pártszervek végre pontot tegyenek ennek a? ügynek végére, amely eddi" tíz éve húzódó Canossa-járása volt egy becsületes embernek. (gyurkó) A tavalyinál négymillió méterrel több gyapjúexövet készül a% idén A Könnyűipari Minisztérium Gyapjúipari Igazgatóságán kapott tájékoztatás szerint az idén tovább bővül a gyapjúszövetek termelése és választéka. Az iparág idei terve 12 százalékkal magasabb a tavalyinál, ami azt jelenti, hogy mintegy négymillió méterrel több gyapjúszövet készül az idén. Ezzel elérjük, hogy az ország minden lakosára — a csecsemőket is beleértve — három méter gyapjúszövet jut. Ez az arány az európai országokhoz hasonlítva is jónak mondható. Nagyobb gondot fordítanak a választékra. Valamennyi gyapjúszövetgyárban foglalkoznak a szakemberek mintázással és jelenleg mintegy kétezer féle szín- és mintaváltó-^ zatú szövetet rendelhet a ke-i reskedelem. A gyapjúiparban mind na-j gyobb teret hódít a szinitétikus] műszál. Tavaly lényegében ki-j dolgozták a 45 százalékban tisztagyapjú, 55 százalékban szintétikus szálból álló szövet] nagyüzemi gyártásának tech-: nológiáját. A Külkereskedelmi] Minisztérium soron kívül vá-j sárolt egy külföldi festő- és! hőrögzítő gépet, amelyeket a] hazai fésűsfonóban állítanak] — Ha megnövök, elveszem ag Zsuzsikát! — Kettő kell ám a házás-% Sághoz!. — Jó, akkor elveszem a Ka-§ Ukát is... § üzembe. A festőgépet már szerelik. a másikat is üzembehelyezik a negyedév végén. Ennek segítségével az idén már több százezer méter ilyen szövet készül. A nagy színválasztékú szövetet egyelőre méterben nem árusítják, hanem a konfekcióipar nadrágokat és szoknyákat gyárt belőle. Az iparág szakemberei különleges gépet szerkesztettek a győri Richards-gyárban, amely a közkedvelt crombi kabátszövet gyártásának 30—40 százalékos növelését teszi lehetővé. Előreláthatólag nagy közönségsikere lesz a sok színben készülő, bolyhozott danu- lon-felületű női kabátszövetnek is. Érthető irigységgel olvasgatom azokat a szívszorongató és könnyfakasztó történeteket, amelyek a világirodalom halhatatlan és mégis meghalt szerelmeseiről szólnak. Romeo és Júlia, Tristan és Isolda, a sok szenvedés után végül is révbe ért Philemon és Bau- kisz, Odüsszeusz és neje, meg a többiek, mert sokan voltak, alapjaiban tártákfel azénszegényes szerelmem történetét, amelyben két félreka- csintás és a szülők részéről elhangzott három nono-n kíyül semmi egyéb tragédia nem vált. Hiába, az én szerelmemről nem lehet Olyan drámát, tragédiát, de még egy vacak szatírát sem írni, amelynek csak egyszerűen ilyen címe volna, hogy mondjuk: Ödön és Anasztázia. De írni lehet, ha nem a magaméról, akkor a fantázia szerelmeseiről, mert meg vagyok hmeretterjesziő előadói munkaközösségek A megyei tanács művelődési osztálya a hevesi és hatvani járás valamennyi községében ismeretterjesztői előadói munkaközösséget hoz létre. v A munkaközösség célja: a falusi ismeretterjesztés színvonalának emelése, azok tartalmának megjavítása, valamint a különböző szervek által szervezett előadások helyes irányítása. Három-négy községből egy- egy ismeretterjesztő körzetet szerveznek, amelynek élén egy körzetfelelős látja el a hozzá tartozó községek előadói munkaközösségének patronálását. A munkásérdekvédelem új formája .Otthoni szakszervezet" a munkahelyüktől távol lakó dolgozóknak Vége a munkaidőnek. Ezernyi munkás, műszaki dolgozó indul az autóbuszok, vonatok felé, hogy otthonába siessen. Van, aki ötven kilométernél is messzebbre kerül a gyártól. Lakóhelyükön eddig „kiestek” a gyári szakszervezet védőszárnyai alól. Országos viszonylatban a szervezett dolgozók majdnem fele lakik távol munkahelyétől, megyénkben még' ennél is több. Ezért adott nagy gondot a szakszervezetek számára: miként biztosítsák ezeknek a dolgozóknak az érdekvédelmét lakóhelyükön és miként oldják meg ezeknek az embereknek nevelését — bevonását lakóhelyük társadalmi, kulturális és sportéletébe. Eddig az az óriási erő haszontalanul szétforgácsolódott, amelyet a munkahelyüktől távol lakó dolgozók képviseltek. Gondoljuk csak el, községeinkben, városainkban a lakosság jó része szervezett dolgozó, de más-más szakszervezet tagja. Lakóhelyük életébe, mint szervezett erő, így nem szólhattak bele, nem úgy, mint az üzem életének irányításába. Kevés szavuk volt abban, hogy mit és hogyan építsenek a faluban, hasonlóképpen kimaradtak, mint szervezett erő, a szociális, kulturális és sport- tevékenység irányításából is. •. Od&n fa cOtiaJztázicL győződve arról, hogy Shakespeare nem volt Romeo, még ha Júliája volt is. Ezek után hátá- roztatn el. hogy az olvasó és színházlátogató közönséget megörvendeztetem egy új „és” drámával, amelyen nagyon jót lehet bőgni, s amely a hézagpótló szerepét tölti be az utóbbi időben rendkívül módon megfogyatkozott szerelmi drámákat illetőén. Ödön és Anasztázia, ez lesz a drámám címe. a története Pedig dióhéjban a következő: Ödön egy hires bányász-család gyérme- ke, apja többszörös sztahanovista, szerelmes lesz Anasztáziába, akinek az apja szintén bányász és szintén többszörös Sztahanovista — a másik brigádból. A két szülő már hosszú évek óta ellenfél, a küzdelemben rendre előkerülnek a csákányok és lapátok és a harc nyomán hulltak, hulltak a százalékok. Nem egymásért, de egymás éllen dolgoztak, képesek voltak megfúrni a másik brigád gumicsizmáit is, hogy befolyjon a víz és náthát szerezzenek. Ebből is látszik, hogy Ödön és Anasztázia szerelme már eleve tragédiára ítéltetett. De ezt se Ödön, se Anasztázia nem sejtette, mert akkor abbahagyták volna az egészet és nem írhattam volna meg művemet. Szerették tehát egymást. Anasztázia nem egyszer elmondta a híres fás- sufnl-sarki monológot: „Ó, Ödön, miért vagy te Ödön”, amire Ödön váUrándítva így felelt: „Mert annak kereszteltek”. Ebből a megjegyzésből is látszik, hogy a női szív az mindig jobban érez. A két emberfia barangolt az illában és a berekben, hordta, bujtatgatta szerelmét, hogy a szülők észre ne vegyék, mert abból kegyetlen egy nagy tragédia lett volna. Szerencsére, azonban annyira nem tudták rejtegetni ezerelmüket, hóm abból ne legyen egy kegyetlen nagy tragédia, melynek bemutatója a közeljövőben lesz a hát- zsongárdi színjátszókkal. A szülök észrevették, hogy csókolódznak, ami annál is könnyebb volt, mert egy lámpa alatt csókolódstak a kedvemért. hogy direkt észrevegyék őket a szülők, már csak a tragédia miatt is. Egy másik esetben azt vizsgálták, hogy a napközi otthonokban valóban azoknak a szülőknek gyermekei kapnak-e ellátást, akiknek körülményei ezt szükségessé teszik. A vizsgálat eredményeként igen sok olyan gyerek kerülhetett be a napközikbe, akik valóban rászorultak és hetventől vonták meg az eddig nem éppen jogosan élvezett előnyöket. A bizottság, amelyet a város üzemeinek ÜB-titkárai választottak, sikeresen egyesíti _ a gyöngyösi szervezett dolgozók erejét, részt vesz a város- fejlesztési tervek kidolgozásánál, ott véleményt nyilvánít a több ezer szervezett dolgozó nevében, ugyanakkor mozgósítja őket a városfejlesztési munkákra, amelyből — mint ismeretes — igen szép számban kivették részüket a szervezett dolgozók. A hírek szerint ez év elején Egerben is megalakítják a bizottságot és később — még jóval később - a falvakban is valóban ilyen összefogott erővé válik majd a szervezett munkásság. Komárom és Csongrád megyében kísérletképpen már megalakították a falusi szakmaközi bizottságokat és a tapasztalatok szerint jól megértik egymást a helybeli pártszervezet és a tanács vezetőivel. Legtöbb helyen sikerült § felszámolni az üzem és a ta— Nem engedem ^nács között dúló — sovinizbántanil — elköltött Sinusból eredő — csatákat, a Anasztázia. okuítúrotthonok birtokáért. Megvédem szerei- jj Egyes helyeken, a megegye- memet■ — rikoltott értelmében a szakszervezet Ödön. gés a tanács közösen hozzájáTartsd el. Srul a kultúrotthon fenntartási mondta a lány apja. Sköltségeihez és ennek a falu — Nem öl meg? On- gföldműves és ipari munkás la- gyilkos se lehetek ... 8kói egyaránt hasznát látják.- kérdezte szomorúan jj Nem ,lrtan;li ha a Csongrád-'Én se halhatok taPas*a,^kat félhf z‘ utána? — picsogott falva- megyénkben is a ter- Anasztázia. - Akkor hol gvezettnél korábban alakulna- a tragédia? 8nak meg a szakmaközi bizott— Majd megtudjátok Iságok, amelyek majdan fél— nézett össze a két omillió szervezett dolgozónak bányászapa. akik mind- gadják meg a jogot és lehető- ketten több mint ne-.gséget lakóhelyük életének irá- gyedszázada élik férji »nyitásához. életüket. 8 a _ És Ödön. egy hónap-I A gyöngyösi vclI cl dráma bemutató- Sanuslyben helyet kaptak a regi ja, valamint az esküvő gszakszervezeti harcosok, szak- utáiu megtudta, mi a oernberek és aktivisták, már be^EzT drámám. Nem rossz. Kár. hogy |volt eletrehivasa. A szervezett Shakespeare nem él gdolgozók érdekvédelme máshol már, olyan irigy lett jsem lehet elhanyagolható fel- volna, hogy bánatában Badat, ezért sürgető a többi br tuzbeVeti a Romeo és _ ,, Júliát gzottsagok megvalasztasa is. (egri) I Kovács Endr® Ez sok helyen hátráltatta a gyorsabb fejlődést, hiszen a legképzettebb, politikailag is a legöntudatosabb réteg maradt szervezetlenül a lakóhelyeken. Ezt a visszás helyzetet először az ország fővárosában szüntették meg, ahol megalakították a szakmaközi bizottságokat és ezek a bizottságok eredményesen együtt dolgoznak a kerületi párt- és tanácsszervekkel, a lakóterületet érintő tervek kidolgozásában és megvalósításában. Mi ezeknek a szakmaközi bizottságoknak a feladata? A dolgozók érdekének képviselése a gyáron, hivatalon kívül! Miként valósítják ezt meg? A gyöngyösi szakmaközi bizottság — amely legjobban végzi munkáját a megyében — például felmérte a város szervezett dolgozóinak kulturáltságát, és ahol nagy visz- szamaradásokat észleltek, külön tanfolyamokat szerveztek a hiány pótlására. Ezt a célt szolgálja a munkásakadémia is, amelynek majdnem száz hallgatója van. Igen jelentős munkát végzett a bizottság, amikor megvizsgálta a város egészségügyi helyzetét és egy sor intézkedést javasolt a helyzet megváltoztatására. bizottság, fül az, ami ma még áldozatnak latszik. Sokat kell tenniök a szövetkezeteknek ahhoz, hogy megteremtsék a közös állomány férőhelyét, hogy a legjobb állatokból és azok le- származottalból vessék meg a törzskönyvezett nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapját, hogy hozzájáruljanak saját erőből is a gépek vásárlásához, mert a gépállomásom, fejlődése nem tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. Nehézséget okoz a táblák összes zántása, a nagyüzemi vetésforgók kialakítása, a sok kézben levő kisparcellák földminőségének kiegyenlítése .,. Hosszú út vezetett ahhoz is, hogy minden új szövetkezeti tag megértse, attól, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot, még nem változik meg egyből az élet és arról sincs szó, hogy most már nem kell dolgozni. Kell! Eleinte talán többet is, mint egyéni korában tétté — de a szorgos munka eredménye a későbbiekben az lész, hogy sokkal több Ideje jut majd tanulásra, szórakozásra. Azt sem könnyű megértetni, hogy ezentúl ne á fél-, vagy egyholdas háztáji gazdaságtól várják a nagyobb jövedelmet, hanem a közöstől és minden ember annyit várhat a közöstől, amennyiért becsületesen megdolgozott. Nem lesz ez könnyű, hiszen a tegnap még egyénileg dologzó parasztnak lélekben hosszú utat kell megtennie, amíg elér annak felismeréséhez, hogy a közös gazdaság is az övé, amíg minden szál szalmára úgy tud vigyázni, ahogy azt a saját gazdaságában tette; Ha összemérjük milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a tíz-tizenkét évvel ezelőtt kezdő szövetkezeteknek és a mai kezdőknek. Óriási a különbség. De ez nem jelenti azt, hogy a mai kezdés nehézségeit lebecsüljük. Mert ha kisebbnek is látszik, az új szövetkezetek számára nagyok, s megoldásukhoz az első segítség az, ha beszélünk róla, őszinte, nyűt szavakkal. Deák Rózsi még százával és ezrével gépek, amelyek a legnehezebb munkák terhét veszik le az emberek válláról, és nem volta* törzsállományok, amelyekkel meg lehetett volna vetni az alapját egy nagyüzemi egyöntetű állattenyésztésnek. Ma már nincsenek ilyen nehézségek. Államunk sokkal nagyobb összegeket áldozva tud segíteni a termelőszövetkezetek gondjainak megoldásában, mint régebben. Gépek ezrei érkeznek a magyar gyárakból és a baráti államokból, állami gazdaságainkban tenyészállatok nevelődnek, s a magasabb terméseredményeket szolgálják a nemesített vetőmagvak. összehasonlíthatatlanul többet tud ma adni államunk a közös gazdaságoknak — és kialakultak az elmúlt tizenkét esztendő alatt a termelőszövetkezeti gazdálkodás. jövedelemelosztás helyes formái. És mégis nem mondhatjuk azt, hogy ma már nem kell nehézségekkel küzdeniök az új szövetkezeteknek. Kétségtelenül van még bőven probléma, az élet újabb és úiabb megoldásra váró kérdést állít a szövetkezeti tagok elé. Es ezek megoldásához az első segítség az, ha őszintén és nyíltan beszélünk ezekről a nehézségekről, ha elmondjuk, hogy az első ilyen nehézség, amit le kell gyűmiök, a kezdés, a szövetkezeti gazdaság alapjainak lerakása. Igaz, ad az állam segítséget, - de nem győz minden termelőszövetkezetnek mindent előteremteni. Nemritkán áldozatot kell vállalniuk a termelőszövetkezeti tagoknak abban, hogy felszereljék gazdaságukat. Erről meggyőzni a szövetkezetek új tagjait, nem könnyű ugyan.de nem lehetetlen, ha a tsz vezetősége — azon túlmenően, hogy elsősorban maga járul hozzá a gazdaság megalapozásához — megmagyarázza, papíron bebizonyítja a tagoknak, hogy milyen gyorsan visszatéVan egy régi, de talaló közmondásunk: minden kezdet nehéz. Igaz, legyen az bármilyen munka, nehezen birkózik meg az ember áz ismeretlennel, mert nem tudja sokszor, hogyan fogjon hozzá, nincs meg minden esetben a kellő felszerelése és felkészültsége. Ez az igazság áll a termelő- szövetkezetekre is, azokra, amelyek ezekben a hetekben, hónapokban kezdik meg a nagyüzemi gazdaság megteremtését. Régi termelőszövetkezeti vezetők, alapító tagok nagyon sokat tudnának beszélni arról, mit jelentettek az első lépések, amikor minden helyi tapasztalat és sokszor kellő felszerelés híján nekivágtak, hogy az összevitt, sokszor rossz minőségű, trágya- zatlan földjükön virágzó gazdaságot teremtsenek. Nehéz, nagyon nehéz munka volt, sokszor a kenyérnekvalóból adták össze a vetőmagot, hogy nyáron arathassanak, sokszor húzták szorosabbra a nadrágszíjat, hogy a jövedelemből új törzskönyvezett jószág kerüljön az istállóba. És nehéz volt végre eljutni addig, hogy eldöntsék, hogyan osztozzanak az elvégzett munka jövedelméből. Akik annak idején részt vettek a szövetkezetek munkájában, segítésében, sokat tudnának beszélni anról, hogy milyen viták kerekedtek abból, szükséglet szerint osz- szák-e el a termett gabonát, munkanapot jegyezzenek-e. vagy napszámba számolják el, ki mennyit végzett? Esztendők teltek el, amíg kialakult a ma még legjobbnak látott munkaegység szerinti elosztás, míg a termelőszövetkezetekben egyre jobban kialakult az a gyakorlat, hogy a végzett munka mellett a termelt mennyiséget is mérték és jutalmazták. Nehéz volt ez a kezdet, hiszen egyetlen példa volt még csak előttünk — a szovjet kolhozok példája. Nem voltak helyi szokások, bevált hazai módszerek —. amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom tízesztendős fennállása folyamán alakultak ki. Nem voltak
