Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-08 / 6. szám
4 NÉPÚJSÁG lítbO. január S. péntek Ennyire ? ... Nem érvén rá, tegnap reggel megkértem az egyik kollégámat: úgyis megy a városba, hozzon néhány almát valamelyik üzletből. Tíz-tizenöt perc múlva jön tússzá és mondja: nincs alma a boltban, de ha akarom, szívesen vásárolhat nekem narancsot. Vagy talán még banánt is. Vagy pedig citromot... Szinte hihetetlen ez. Annyit áhítoztunk volna a déligyümölcsök után — hánytorgatva, unva az üzletek almadömpingjét •—, hogy sikerült a külkereske- delem-hozta naranccsal kiszorítani az elárusitópultokról a belföldi almát? Vagy már ilyen jól élünk? Nem kellene ennyire ... (—r) — MEGTARTOTTA első ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén a felvásárlás múlt évi tapasztalatai és az 1960. év feladatai, valamint az OTP Heves megyei fiókjának beszámoltatása szerepelt. — SZALAGFŰRÉSZT vásárolt az elmúlt évben az eger- szalóki Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Az építkezések faanyagát ezentúl a szövetkezet már saját maga termeli ki. — A MEGYE függetlenített könyvtárosai január 11- én megtárgyalják az MSZMP VII. kongresszusának előadói beszédeit, határozatait, valamint az ezekből adódó feladatokat. — MEGKEZDTÉK a tsz-ek 1960-as termelési terveinek felülvizsgálását a füzesabonyi járásban. A napokban 17 szövetkezet tervét vizsgálták meg a járási tanács mezőgazdasági osztályán. — A HEVESI járásban az elmúlt évi 6 945 000 forintos közscgfejlesztési alap ez évben 12168 000 forintra emelkedett. — 140 TELEVÍZIÓ előfize- tőt tartott nyilván eddig Lórin- ci község postahivatala. TÜz a szám karácsony után mintegy 200-zal emelkedett. FELHÍVÁS heves megye lakosságához ! A Heves megyei TBC Gondozó Intézet ernyőfényképszolgálata a tüdőbetegség minél eredményesebb leküzdése céljából a megye lakosságának tüdőröntgenezését folyó évi január 8. napján megkezdi, s folytatja az egész megye területén. A tüdőröntgenezésen való megjelenés napjáról a lakosság névre szóló idézést kap. A röntgenezésen való megjelenés kötelező, annak elmulasztását a hatóság a törvény szigorával bünteti. Ezért a hatóság felhívja a lakosságot, hogy a röntgenezésen az idézésen kitett helyen és időben pontosan jelenjék meg. A röntgenezés a megye egész területén reggel 8 órától délután 16 óráig tart, vasárnap és ünnepnapokon is. Felhívja a tanács a megye lakosságának figyelmét arra is, hogy személyi igazolványát és idézését a megjelenéskor hozza magával. MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: január 10-én délután 5 és 7 órai kezdettel: Bogáncs (magyar) január 10-én délelőtt 11 órakor matiné: Mexikói (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös tinta (szélesvásznú) EGRI BRODY Kilenc élet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Láthatatlan kötelék GYÖNGYÖSI PUSKIN Szegény gazdagok (szélesv.) HATVANI KOSSUTH Gyalog u mennyországba PETERVASAHA Nincs előadás HEVES Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este fél 8 órakor:. Hawai rózsája (Katona-bérleti Uj és értékes kezdeményezés AZ UTÓBBI hetekben esténként zenétől és tánctól hangos az egri kultúrház előadóterme: itt tartja próbáit a megalakult egri cigányegyüttes. A modem kor nem igen kedvez a népi hagyományok megőrzésének semmilyen téren. A magyarországi cigányság népi hagyományainak sem. De míg a felszabadulás előtti korszakban a lenézett és nyomorgó cigányoknak nem adhattak nyilvánosságot saját eredeti népi hagyományaik bemutatására, nem kaptak természetesen semmilyen támogatást sem ezen a téren, — addig ma megadnak minden módot és lehetőséget, hogy eredeti dalaikat, táncaikat felkutathassák, megőrizhessék és bemutathassák. Ma már országszerte élénk az érdeklődés a cigányság népi hagyományait bemutató népi együttesek munkája és előadásai iránt. Joggal teltünk el tehát kíváncsisággal a kultúrház támogatásával a közelmúltban alakult és működő egri cigányegyüttes munkája iránt. Ezért kerestük fel egy este próba közben a lelkes kis gárdát. Burai Matild — az együttes vezetője — elmondotta, hogy 1958. áprilisában kezdtek a gondolattal foglalkozni, hogy felkutatják és betanulják az öregeknél még itt-ott tudott dalokat és táncokat. A kis együttes szervezője és vezetője a budapesti VIII. kerületi együttesnek is tagja volt, hol sokat fejlődött és tanult. Munkáját nagyban megkönnyítette, hogy nagyanyja, az öreg Burai Józsefné, aki igen sok dalt és táncot őrzött meg, igaz szeretettel adta tovább a mai fiataloknak. A CSOPORT zömében egriekből tevődik össze, de értékes tagjai a Demjénből és Vécsről Egerbe települt és itt dolgozó Rézműves Pista és Jóska, Váradi József és Olga, Oroszt László, Gáspár Mária és Rácz Ilona egriek, szorgalmasan tanulnak és gyakorolnak, Csíki Gusztáv zenekarának kísérete mellett. Míg beszélgetünk, a színpadon javában gyakorolják a „Vetélkedó”-t és a kovácstáncot. Rézműves József, aki ma építőipari dolgozó, elmondotta, hogy a kovácstáncot tábori élete során látta és tanulta, — így sikerült megmentenie a feledéstől. A műsor, amelyet tanulnak, igen változatos. A cigánycsárdás mellett páros szerelmi énekek és táncok kerülnek a közönség elé. A műsorban kimagasló helyet kap egy lakodalmas, régi dalokkal és tánccal. Az érdekes jelenetben — melyet különben Burai Matild állított össze — a vajda és vajdáné szerepét az öreg Gáspár Vilmos és Burai Józsefné személyesíti meg. A tűztáncban egy régi népszokás elevenedik meg, amelynek a menyasszony és vőlegény a szereplője. Érdekes vonása a táncoknak a gyakori taps, a dubázás és a térd-, combcsapkodás, az úgynevezett csapásolás. Schillinger Attila elvtárs, a kultúrház igazgatója, elmondotta, hogy komoly tervek vannak az egri együttessel kapcsolatban. Az első nyilvános szereplés vidéken, valahol Eger környékén lesz, azután lépnek csak fel Egerben. Megtudjuk, hogy a nyilvános fellépésekre eredeti kosztümöket, gyöngysorokat, karpereceket és öveket kapnak az együttes tagjai, hogy ezzel is biztosítsák a teljes életszerűséget és a sikert. Amikor távoztunk, a folyosón élénk beszélgetés folyt az egri együttes tagjai között. A Hawai rózsája című operettben hétszer lépnek a közönség elé, — heten vannak és hogy tovább folytassuk a hetes számokat, alá megnézte az előadást, az minden bizonnyal hetekig emlékezik rájuk. Budapestről jöttek, azt mondják most, hogy sok mindent láttak itt, Egerben, és — bár ahhoz túlszerények ugyan, hogy beismerjék — érzik, hogy győztek. Hét lány, akiknek mindennél szebb dolog a tánc, mindennél nagyszerűbb a színpad. A kis 16 esztendős Marossy Borika csillogó szemmel mesélte, hogy mit jelent az, amikor lassan felmegy a függöny és int a karmester, kezdődik a tánc. Megfeledkezni mindenről... Táncolni... Nincs ennél csodálatosabb. A klasszikusra esküsznek valamennyien. A balettel kezdték és ma is álmuk a Romeo és Júlia. Igen, Júliát szeretné táncolni: Csarnai Emma, Dómján Marika, Palla Emőke — Marossy Borika a Keszkenő Sárijára vágyik. No, nem azért, az operett, a dzsessz szintén szép feladat. Máthé Annamáriának kedvence az a néger szám, sünit a Hawai-ban Gyuricza Ottóval táncolnak. — A dzsessz gazdag kifejezési lehetőséget ad: a táncosnőtől függ, hogy tud-e karakMegbeszélik a napi próba eredményét, a még fel-felbukkanó apró hibákat és tervezgetnek... Mi a magunk részéről is szeretnénk hinni és remélni, hogy az új és értékes kezdeményezés meg fogja hozni a maga maradandó gyümölcsét: megmenti, megőrzi és megismerteti a magyarországi cigányság népi hagyományait. KINN A SÖTÉT estében fülembe csengenek egy gyermekkoromban hallott szép cigánydalnak sorai: „Na dzsanav ko dad mro hasz, Niko mailen mange hasz, Mire gule daj merdyasz, Pirani man pregelyasz, Uva tu oh hegedive, Tu szál mindig pas mange!” „Nem ismerem az apám, Nincs barátnak gondja rám, Édesanyám rég meghalt, A szeretőm rég megcsalt, Csak te drága hegedűm. Kísérsz mindenüvé hűn!” tért formálni — mondja Dómján Marika a harmadik felvonás néger számának emlékezetes eszményi nője. Az ember csodálkozik, amikor beszámolnak sorban, hogy 7—8—10 esztendeje táncolnak, dolgoznak már valamennyien — hiszen olyan fiatalok. Persze, nincs ebben a csodálkozásban egy szikra kétkedés sem, amikor visszaemlékszünk az előadásra, a táncképekre. Siker.., Csak hosszú, szorgalmas munka eredménye lehet. Megszerették Egert, a színházat, a közönséget, a darabot és fáj egy kicsit, hogy múlik az idő. Csarnai Emma, aki Júlia szeretne lenni, azt mondja: jó lenne itt maradni! Táncolni sokat, itt, az egri színház színpadán. Olyan jó Egerben dolgozni, hogy most már az is a vágyai közé tartozik, hogy itt maradjon. Jó volna még — és ebben valamennyien egyetértenek — utoljára majd egy önálló balett-estet rendezni. Szívesen búcsúznának ezzel az egri közönségtől. Ügy értesültünk, néhányan a következő operettben is táncolnak. Mindenesetre az az önálló est sem rossz gondolat... (Hájé) S. I. I960. JANUÁR 8., PÉNTEK Névnap: SZÖRÉNY. A Nap kél: 7,32 órakor, nyugszik: 16,10 órakor. 1500-ban. 460 évvel ezelőtt fedezte fel DIEGO DIAZ portugál tengerész az Afrikától délkeletre fekvő Madagaszkárt, a Föld negyedik legnagyobb szigetét. A hova-törzs által lakott szigetet a múlt században a francia gyarmatosítók fokozatosan elfoglalják és az utolsó bennszülött királynőt 1896-ban száműzik. A sziget — amelynek 589 900 négyzetkilométer területén 4 918 000 ember él —, 1958 óta autonóm köztársaság a Francia Unión belül. A század eleje óta egyre erősödő függetlenségi mozgalomnak színhelye, amelyet a franciák 1947-ben 90 000 bennszülött lemészárlásával kísérelték meg vérbefojtani. 1015-ben született FÉNYI GYULA csillagász. j TANANARIVO, MADAGASZKÁR FŐVÁROSA FILM; Hárman as éjszakában SZOVJET FILM Egy éjszaka leforgása alatt megváltozik három ember élete. Egyikük jó útra tér, a másik kettő megtalálja egymásban élettársát. Erről szól a film, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be január 8—9-én és 12—13-án. HEVESY SÁNDOR: Az egri népkert múltja és jövője i. EGERNEK. kedves városunknak egyik legnagyobb értéke az a hatalmas zöld terület, amely a belvárostól közvetlenül délre, pompás melegvizű forrásaink mellett, az Eger patait két oldalán terül el. A Népkert évszázados fái alatt dolgozóink pihenik ki a munka fáradalmait, a játszótéren gyermekek vidám kacaja cseng, zöld keretbe foglalt sportpályáin kon az ifjúság edzése folyik, míg a vízen, a patakon túl nyúló kertrészek már a strand víztükreinek adnak nagyszerű háteret. Igen, nagy kincs ez a Lenin úttól a Csákány utcáig terjedő szép parit, elsősorban az egrieknek, de ez teszi lehetővé, hogy Eger az idegenek számára már most hivatalosan üdülőhely legyen, és majd megvalósulhasson tervünk: a későbbi gyógyfürdőváros. A nagy kert múltja egészen a török időkig nyúlik vissza. Ezt bizonyítják azok az itt álló. mindenki által megcsodált hatalmas platánfák, amelyek a szakértők véleménye szerint ma már legalább 250—300 éves életkorral büszkélkedhetnek. És valóban, írásos adataink tanúsága szerint is a kert — valamilyen alakban — már a XVII. század végén, a XVIII. század elején, tehát alig néhány évvel a törökök kitaka- rodása után fennállhatott. Hallgassuk csak meg Eger XIX. századi krónikását, „gat- táji” Gorové Lászlót, „több Ts. Ns. Vármegyék táblabíráját", — mit mond a kertről „Eger városának történetei” című könyvében: „MINGYÁRT a‘ fürdőház mellett felevő tágas és jó ízléssel készült érseki kert, és annak virág házai, méltók a’né- zésre, nagy díszére van a‘kert- nek a’magos jegenyéknek Két pompás sora közt keresztül folydogáló víz, melly a’kertet két felé .hasítja, a‘bal oldala gyümöltsösnek és veteményesnek, a’jobb oldala pedig mulató kertnek lévén szánva, melly utolsóban az öszve nőtt vad geszenye fák, mint valami boltozatok, nem tsak a‘ gyalog, hanem a’ szekér utakat is be- ámyékoUyák. — Hogy a Püspöki kert némi nemű formájában még a’múlt század elején (Gorové László fent említett könyvét, az „Eger városának történetein-t 1828-ban adta ki, itt tehát ez a meghatározás, a XVIII. század elejét jelenti) — fenn állott légyen, azt minden kétségen kívül té- szi az Egri polgárságnak az akkori Püspökkel Fenesi Györgyei tett béke kötése.” A kert kiterjedését a XVIII. század elején pontosan nem ismerjük. Mindenesetre a faállományból arra következtethetünk, hogy a fürdők közelében keletkezett a legrégebbi rész. Ért lehetett akkoriban legkönnyebben megközelíteni is: hiszen ne felejtsük el, hogy ebben az időben a Népkei t mai nyugati területét még elvágta a várostól a hiánytalanul fennálló régi városfal. A városfalon pedig a Maklári- kapu és a Hatvani-kapu között (az egyik a mostani Szarvas téren, a másik a Mártírok terén, a volt plébánia- épület előtti útfordulónál áll- lott) — eredetileg nem volt kapunyílás: a Tárkányi Béla utca folytatásában csak a XVIII. század második felében létesítettek egy kis gyalogkaput, az Egészségház utcát pedig csupán a XIX. század utolsó negyedében nyitották — már a városfal lebontása után —*. mint „Erzsébet utcát” vagy „Erzsébet sétányt”; A NAGY KERT fejlesztése a XVIII. század negyvenes éveiben indulhatott meg — amint Gorové is írja —, Barkóczy idejében. Legalábbis erre mutat. hogy a patakon túli részen, a török fürdő közelében szép nagy kertészházat építettek, a déli oldalon jellegzetes tornáccal. Az épület a strandon ma is megvan, lakásként szolgál. Itt szállott meg 1762. június 28-án Eszterházy, az új püspök, mielőtt bevonulását tartotta székvárosába. A pompaszerető Eszterházy nevéhez fűződik azután a kert végleges kiépítése, amire az 1769—1771. években kerül sor. Ekkor kerítették körül kőfallal a területet és ekkor alakították ki a kőfalban máig látható szép, vasrácsos kapuzatokat. Ezek közül legszebb a régi vadgesztenye-fasor tengelyében álló, a mai Népkert főbejáratát képező kapu, oldalt kővázás pillérekkel, közöttük sikerült rajzú barokk kovácsoltvas kapurácsozattal. A vasmunkák kivitelezője Fazola Lénárd volt. a megyeházi híres vasrács-kapuk készítőjének, Fazola Henriknek az öccse. A főbejárat vaskapuja 1770 tavaszán készült el, a mester tekintélyes összeget: 1044 forintot kapott érte. Két további, — bár sokkal egyszerűbb — vaskapu áll még: az egyik a Klapka György utcában, a TEFU-irodák mögött, a másik pedig a Nagy József utcából biztosítja a bejárást az egykori „füves, vagy vadaskert” felé. Ez a két kapu a főbejáratinál sokkal igénytelenebb, 1785-ben kovácsolta azokat Fazola Lénárd „urasági vasból”, a vaskapuknak „meg- tsinálásáért fontjával két garast várván." A BAROKK művészet szép példái voltak azok a faragott- kő hidak is, amelyek a nagy kerten átfolyó vizek felett íveltek át. Az egyik az Eger patak áthidalására szolgált, ezt az 1878. évi nagy árvíz után bontották le — ma már jóformán nyoma sincsen. A másik teljesen romos állapotban, a jelenlegi városi kertészet területén található, az egykori malomárok felett. Ez a szép kis híd még megmenthető, vele kapcsolatos elképzeléseinket a későbbiekben ismertetjük. Egyébként a már kialakult kertekről és az ottani létesítményekről legpontosabban tájékoztat bennünket az a térkép, amelyet az 1787. évi felvételek alapján 1806-ban készített Sartory mérnök. A patak jobbpartján levő diszkért rajza jóformán teljesen a mai Népkert részleteit mutatja, ami érthető is, hiszen a változást erre csak a sporttelepnek a XX. században ide történt betelepítése hozta. A patakon túli rész a térkép elkészítése idején is veteményes kert már. a Csákány utcáig való kiterjedése ugyancsak a mai állapotnak felel meg. A veteményes kerten átvezető jelenlegi kis vízfolyás azonban régen sokkal bővizűbb volt, mint most, hiszen ennek vize hajtotta az egykori káptalani malmot, amely valaha a mostani Lakatosárugyár sarkán állott, és megszüntetéséig is, mint „Lötyögő malom” volt ismeretes az egriek előtt. A TÉRKÉP természetesen feltünteti a régi törökfürdő épületét, valamint a volt érseki malmot, amelyet csak az 1920-as évek elején bontottak le, a mai északi strandmedence — az akkori „női uszoda” — kialakításakor. Mint érdekességet kell azonban megemlíteni, hogy a Hadnagy utcai egykori „Diós-kert”, most sporttelep, déli részén a térkép készítője egy kisebb medencéi tüntet fel, „Schildkröten Teich” jelzéssel, ami magyarul tek- nősbéka-tavat jelent. Ennek azóta teljesen nyoma veszett. (A cikk második részét holnapi számunkban közöljükJ
