Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-08 / 6. szám

i960, január 8., péntek NÉPÚJSÁG A hevesi kommunisták példája KISGYŰLÉSEK százai zaj­lanak le ezekben a napokban a hevesi járás termelőszövet­kezeteiben. Nem túlzás ez a szám. mert valóban száz és száz kisgyűlésen vitatják meg ezekben a napokban a további feladatokat, értékes javaslato­kat tesznek a munkák meg­szervezésére, kiegészítik a nagy gonddal készített terme­lési tervekét, tárgyalnak az öregek, az asszonyok, a fiata­lok problémáiról és így to­vább. A kisgyűlések előadói, munkacsapatvezetők, brigádve­zetők, igazgatósági tagok, akikkel a szövetkezet kommu­nistái már előbb megtárgyal­ták a szövetkezeti élet prob­lémáit. Egy-egy ilyen kisgyű­lésen hat-nyolc-tíz eftiber vesz részt — s ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hevesi já­rás termelőszövetkezeteiben minden emberhez eljut a párt- szervezet szava, véleménye. Az elmúlt év tavaszán tör­tént meg a parasztság életé­ben a történelminek nevezhe­tő döntés a hevesi járásban. Ezrek és ezrek szakítottak a régi gazdálkodási móddal, és léptek a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. EZ a nagy fordulat nagyobb feladatókat állított a kommunisták elé, megváltozott módszereket követelt megoldá­suk. Ha mérlegeljük az elmúlt év eredményeit, azt, hogy mennyire sikerült összeková­csolni az őszi kezdésig a tag­ságot — csak elismeréssel le­het beszélni a járás termelő­szövetkezeteinek kommunistái­ról. Zömében mindenütt ott voltak, ahol szükség vólt a felvilágosító szóra, maguk jár­tak elöl jó példával, nemcsak akkor, amikor dönteni kellett, hanem a későbbiekben is, ami­kor összehordták a takar­mányt, a vetőmagot, amikor meg kellett fogni a munka vé­gét, hogy hamarább felépüljön a közös állomány istállója. DEREKASAN dolgoztak, a járás kommunistái — de ami akkor elég volt és jó, az ma már kevésnek bizonyult. Üj módszerekre volt szükség ah­hoz, hogy a több száz főre növekedett létszámú termelő- szövetkezetben mindig érvé­nyesüljön a párt politikája, hogy minden emberig eljusson a párt helyes utat mutató szava. Nehéz feladat ez, hiszen nem egy szövetkezetben 3—400 tag van, ugyanakkor a szövet­kezeti pártszervezet létszáma az ötvenet sem haladja meg. Sok helyen még azt sem tud­ják megoldani, hogy munka­csapatonként legyen egy-egy kommunista, aki felhívja a fi­gyelmet a közösség legégetőbb problémáinak megoldására. Eb­ben a helyzetben a megoldás az, ha a pártszervezetek, az aktí­vák százai segítik nagy munká­jukban. Az út, amíg ezt elér­ték, nem volt könnyű és még ma sem mondhatjuk azt, hogy befejezett munka a járás ter­melőszövetkezeteiben az aktí­vahálózat kiépítésé, de amit már eddig megtették, az jó, az követésre méltó, a többi ter­melőszövetkezeti pártszerveze­tek előtt is. A tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet kommunistái el­múlt havi párttaggyűlésükön tárgyaltak erről a problémáról és a pártbizottság javaslatára elhatározták, hogy összehív­ják a brigád- és munkacsapat vezetőket, akik eddig is élen­jártak a szövetkezet munkái­ban, r’ észt vettek az irá­nyítás ; a párt politikáját képvisel.. .v. ha maguk nem is mindnyájan párttagok. EZEN A GYŰLÉSEN ismer­tették velük a pártszervezet álláspontját különböző kérdé­sekben és megkérték őket, hogy ismertessék azt a szö­vetkezeti tagokkal, hallgassák meg véleményeiket, javaslatai­kat, s arról a későbbiekben számoljanak be a pártszerve­zet vezetőségének. A kezde­ményezés — amelyet a járási pártbizottság tanácsára hívtak életre — bevált, s ma már ott tartanak, hogy a tiszanánai Petőfi Tsz példájára minden termelőszövetkezetben támasz­kodnak a brigád- és munka­csapatvezetőkre, az ő segítsé­gükkel vitatják meg a tagság­gal az összes problémákat, — köztük az egyik legnagyobbat: a tavaszi feladatokra való fel­készülést, Kisgyűlések százai zajlanak lé ezekben a napokban a he­vesi járás minden termelőszö­vetkezetében s ezek a kis­gyűlések biztosítékot jelente­nek arra is, hogy a párt szava eljut minden egyes szövetke­zeti taghoz, s arra is, hogy nem sikkadnak el a szövetke­zeti tagok értékes gondolatai, javaslatai, hanem a kisgyűlé­sek előadóinak közvetítésével eljutnak a szövetkezet párt- szervezetéhez, a szövetkezet vezetőihez. Jelentősek ezek a kisgyűlések azért is, mert még jóbban összekovácsolják a tag­ságót, alaposabb felkészülést biztosítanák a nagy tavaszi munkákra. A HEVESI JÁRÁS kommu­nistái ezekben a napokban az első lépéseket teszik meg, hogy jobbá tegyék munkájukat. Az eredményt még nem ismerjük, dé már ezék is felkeltik a fi­gyelmet. s bizonyára gondola­tokat ébreszt ismertetésük a szövetkezeti pártszervezetek vezetőiben ahhoz, hogyan old­ják meg a megnövekedett fel­adatokat. Deák Rózsi Értékes kezdeményezés a hevesi járásban ÉRDEKES és igen hasznos tanfolyamot rendezett a hevesi járásban a Nőtanács és a járási tanács. Heti egy alkalommal előadást tartanak a járás szék­helyén a termelőszövetkezetek tagjai számára a baromfite­nyésztésről. A hallgatóság nagv része nő: lányok, idősebb, fia­talabb asszonyok, és a 72 tagú hallgatóság közül mindössze három férfit számlálnak ön­álló kezdeményezés a baromfi- tenyésztő-tanfolyam. — A kilenc előadásból álló tanfolyam megrendezésénék gondolatát az adta — mondot­ta Bogár Lászlóné, a járási Nő- tanács elnöke —, hogy a járás termelőszövetkezeteiben sok asszony dolgozik és foglalkoz­tatni akarjuk őket. Valamilyen hasznos elfoglaltságot keres-« tünk számukra, hogy ők is? megfelelő számú murtkaesysé-« get érjenek el és állandóan? részt tudjanak venni a munká-f ban. így adódott a baromfi-| tenyésztő-tanfolyam gondolata | A hevesi járás tsz-eiben a| baromfinevelés sok feltétele; • biztosított. A Tisza mentén a| víziszárnyasok tenyésztése rend-| kívül kifizetődő és a rizstele-? pék csatornái is olyan holt-? területeket jelentenek, aholf ugyancsak nagyszerű alkalom | nyílik a baromfitartásra. AZ ELŐADÁSON 22 ter-| melőszövetkezet asszonyai | vesznek részt, s valamennyien | nagy szorgalmat tanúsítanak.? Néhányan közülük olyan ter-| melőszövetkezetből jöttek, ahol; már eddig is foglalkoztak a; baromfitenyésztéssel és csak a| legjobb véleménnyel lehetnek! róla. | Molnár Jolán, a kömlői Sza-| badság Tsz tagja, a tanfolyam; egyik szorgalmas hallgatója el-| mondotta, hogy az elmúlt esz-f tendőben a termelőszövetkeze-1 tűkben ők is foglalkoztak a ba-§ romfitenvésztéssel és 320 libá-| juk és 450 más baromfijuk kö~? rülbelül 70 000 forintot iövedel-| mezett. apnak ellenére, hogy. körülbelül 210 baromfit meg-; tartottak törzsállományként. í Szabó Zsigmöndné. a kömlői* Rákóczi Tsz tagja afról beszélt.^ hogy náluk is lesz ez esztendő-! ben 5Ö0 liba. úgy tervezik. Otj már azért küldték erre a tan-| folyamra. hogy szakképzett! ember legyén az állatok körül.? A Szabadság Tsz majd 800-asi állományát a nyár folyamán egyetlen ember gondozta és nagy jövedelem származott be­lőle, több, mint a* 7 katasztrálls hold dohányból. Nagyszerű gondolat volt tehát a baromfi­tenyésztő-tanfolyam megren­dezése. már eddig is több he­lyi példa bizonyítja. A hevési járás 22 termelő­szövetkezete már az idén kó- móly formában megkezdi a baromfitenyésztést. Somodi Miklós, járási főmezőgazdász elmondotta, hogy az esztendő végété tyúkfélékből 4000-res törzsállományt akarnak alapí­tani és mintegy 25 ezer vágó­baromfit tenyésztenek ebből a fajtából. A Tisza mentén 4—5 ezer víziszárnyast, kacsát, li­bát tenyésztenek és 5—8 ezer pulykát is felnevelnek az esz­tendő során azok a termelő­szövetkezetek, ahol megfelelő helyet tudnak biztosítani. AZ EMBEREK ismerik a baromfinevelés ielentőségét, jö­vedelmezőségét. Nemcsak a hűé, hanem a toll is igen érté­kes áru, mint ahogy azt Vona Pálné mondta, aki a pélyi Aranykalász Termelőszövetke­zetből jár ide a tanfolyamra Igyekeznek elsajátítani a tan­anyagot, szorgalmasan jegyze­telnék a hallgatók valamennyi­en. mert tudják, hogy jó mun­kájuk nagy jövedelmet bizto­sít közös gazdaságuknak, a ter­melőszövetkezetüknek. — sss — Újjá formálódik a község arca HALMAJUGRÄN az el­_____________ múlt esz tendőben történt, hogy sza­kítottak az emberek a régi, megszokott életformával. Ki- teljesedett a látókörük, a na­gyobb célokért, a jobb életért elfogadták a nagyüzemi gaz­dálkodási módot. Termelőszö­vetkezeti község vált Halmaj- ugrából, amely tulajdonképpen két községből tevődik össze: Hevesugra volt és Gyöngyös­halma j. Az idevalósiak úgy emlege­tik ma is: Ugra, meg Halmaj, — mint ahogy más községek­ben van al- és felvég. Mindezt csak azért érdekes megjegyez­ni, mert két termelőszövetke­zet alakult az elmúlt esztendő tavaszán, a megosztottságnak megfelelően. Az Új Élet-ben és a Béke Tsz-ben dolgozik ősz óta a falu, mert bár az alakuló közgyűlést még márciusban megtartották, a munkát októ­ber elsejével kezdték. Mindkét termelőszövetkezet egyforma földterülettel rendel­kezik: 1240 hold az Üj Életé, és a Békének csak 30 holddal van több. Beszélünk erről a megosz­tottságról, azonban többet szóltunk talán; mint kellett volna, mert most azt hihetné valaki, hogy ha így ketté válik a község, a közös név sem jo­gos. Halmajugra pedig egy község végül is, egy helyről igazgatják a közügyéit. Most, amikor arról lesz szó, hogy milyen terveket készitenek a község számára, szóba kerül az lis, hogy a két termelőszövetke- Izét egy falu jövőjéért dolgozik. Először azonban a termelőszö­vetkezetekről valamit.- A FALU csak azóta gon­dolkozhat me­részen a jövőjén, azóta tervez­het nagy méretekben, amióta termelőszövetkezeti község Halmaiugra — mondotta Bát- fai Béla, a tanácselnök. No, éppen ezért feltétlenül ide tartozik, hogyan dolgoznak a termelőszövetkezetek? A tanácselnöktől tudjuk, hogy kicsit nehézkesen indult a munka, azaz a nyáron még maguk a vezetők sem bíztak nagyon a sikerekben. Később viszont az történt, hogy azok az emberek, akik leginkább hangoztatták, hogy nem men­nek a közösbe dolgozni, elsők voltak október elsején a mun­ka kezdésekor. Megértették, hogy mit jelent széles, nagy táblákon, gépekkel, modern módszerekkel együtt dolgozni. Már az első őszön kitűnően ment minden. A vetést novem­ber elejére elvégezték, sőt öt százalékkal többet is, mint előbb tervezték — így mondta Bátfai Béla. A nagyobb istállóba össze­hozták a közös állatállományt, addig, amíg elkészítik az istál­lókat. Mert építkeznek ez esz­tendőben. A Béke Tsz 1000 fé­rőhelyes juhhodályt épít. Az Új Élet 100 növendékmarha számára szállást, de 50 férőhe­lyes tehénistállót is terveznek, meg sertésfiaztatót. A TERVEZÉSEK ‘if°h^T mert a terveken dolgoznak most mindkét termelőszövet­kezetben, egyre-másra szület­nek az új elgondolások. Az Üj Élet, Tsz kertészetet létesít a Bene-patak mentén. Kihasz­nálják a víz adta lehetősége­ket. Merészen terveznek, mert a tervek megvalósításához együtt van a falu. A termelőszövetkezetek sike­rei az egész falu sikerét jelen­tik, a terveik: a község tervei. Egyszerű ez: mindenki terme­lőszövetkezeti tag a faluban, tehát csak így lehet. Készül azonban egy másik terv is, amely a falura vonat­kozik. Mert megváltozik a helység képe. Víztornyot épí­tenek, Vízvezeték lesz Halmaj- ugrán, mint a városokban. És itt következik az, hogy a két termelőszövetkezet tagjai az egész faluért dolgoznak, hogy igenis, Halmajugra egy község, nemcsak a térképen, hanem a mindennapi életben is. Az 50 köbméteres víztorony építésé­ben mindkét termelőszövetke­zet tagjai részt vesznek. Dol­goznak társadalmi munkában, és munkaegységért. MOST LATSZIK mit jelent a közösségi élet. Ko­rábban nemigen gondolhattak volna vízvezetékhálózat építé­sére, de arra sem igen, hogy közös erővel utat építsenek. Az egyéni gazdaságok, a sok apró parcella művelése minden em­bert külön-külön lefoglalt. Ez esztendőben elkészül egy 900 folyóméteres útszakasz, amely ugyancsak jelentős társadalmi munkával épült. Ma már kö­zösségben építenek a halmaj- ugraiak. Kéttantermes iskolát létesí­tenek a faluban egymillió fo­rintos költséggel. Szeptember­ben átadják ezt is. A község terveiből csak a nagyobbakat említettük, mégis érdemes összeadni: az iskola egymillió forint, a víztorony 350 000, az út 30 000, csak a legnagyobb építkezésekre majd egymillió 400 ezer forintot for­dítanak. Mindez csak úgy lehetséges, hogy Halmajugra termelőszö­vetkezeti község, népe a nagy­üzemi gazdálkodás útján halad. Kiss János Szép eredményeket ért el a gyöngyösi oktatási állandó bizottság Megyénk valamennyi közsé­gében a tanácsok mellett ok­tatási állandó bizottságok is dolgoznak. A Gyöngyösi Városi Tanács szeptembertől működő oktatási állandó bizottsága igen jelentős és szép eredmé­nyeket ért el. Ülésüket havon­ta rendszeresen megtartották, — mindig abban az iskolában, ahol éppen az állandó bizott­ság segítségére volt szükség. Egy-egy ülésen az elhangzott panaszokat mérlegelték és amennyiben azok elintézésére mód volt, a városi tanács kö­zös egyetértésével segített is. Éppen az elhangzott panaszok és a várisi tanáccsal való jé együttműködés során nyert el­intézést a IV. számú általá­nos iskola parkosításának problémája, a IX. számú óvo­da helyreállítása. Az állandó bizottság javaslatára a IV. sz. iskola mezőgazdasági szakkö­rének tagjai a jövőben már termelőszövetkezeti alapon ^SliVIIIUIUIIISIIIIiaillllllllllltlBilllillllIflIIIIIS'IIIISIIIIISIISItlIIIIHilHIIIIItlIIIIMIIIIIHilllISlIIPllllMlliliiliillililliinilniillIlllllllllllIIIMIIlllllltlIIIIMiillllllllilllllllIHliiliiliiiiiiiiiiiitillllllllllHIIIIIIBIISltlllIllllllllllllllV ­Asssonyharag Akkoriban már alig volt két tucathyi gazda, aki nem irta még alá a belépési nyilatkoza­tot. Mikor a fiatal Zsíros La­jos megtudta, hogy katonatár­sa és jó barátja, Szőcs Kálmán sem állja már tovább a régi fogadalmat, s üzent is: men­jenek, ne legyenek utolsók Zsíros Lajos nyomban ment volna is, de gondolta, beszél még az asszonnyal, ahogy il­lik. Csakhogy az asszonnyal nem lehetett beszélni, mert nem volt beszédes állapotban. Kijelentette: „Azt csinálsz, amit akarsz, de ha aláírsz, már megyek is. .És ezzel kész volt minden mondanivalójá­val. Mivel aztán sehogy sem lehetett szóra bimi, Lajós is magába temetkezett. Egyszer- kétszer megkísértette a bé- külés vágya, de hogy az eluta­sító szempár rátüzelt, felborzo- lódott. s ajtót csapkodva maga után, nagy csizmadobogással elment hazulról. Amikor visz- szajött, csak ennyit mondott diadalmasan (mert addigra máp jó pár pohár bátorság tü­zelt benne): — Beléptem! Bözsi felszisszent, de össze- szorította a száját. Magának kint vetett ágyat, a konyha­sarokba szorult heverőn. Ha­nem reggel hült helye volt. Fogta magát, s jogos sérelmet vélve hazautazott a harmadik faluba, anyjáékhoz. ahova há­roméves asszonysága alatt több ízben kopogtatott már be „soha vise zanefntérési“ elhatá­rozással, (Két nap múlva az­SZEMES PIROSKA: Mai történetek tán mindig ugyanúgy vissza­szökött, ahogy jött). A szülőknek gyakorlatuk volt már Bözsi megtéréseiben mégis faggatóra. sajnálkozóra fogták a dolgot. Az apa: — Csak nem vert meg? Bözsi elsírta magát. Méltat­lankodva intett nemet a kezé­vel. — Nana! Csak ki vele. mert ha bántott, én meghusángo- lom! — Még csak az kéne! Hogy engem megüssön az uram! Papa, egészen más baj van ... Belépett! /■Iáírta! Hát én nem maradok vele..; En meg­mondtam, állom a szavamat! Az öreg fölhúzta szárnyas szemöldökbozontját. — Te tudod ... Én nem szó­lok bele... Hely van nálunk is, fiatalokra szükségünk van ne­künk is, mindegy, hogy itt, vagy ott dolgozol... — Mit mond, édesapám? Az apa bajsza megbillent, szemnyílása kis, keskeny man­dulára szaladt össze, majd ki­pukkan belőle a nevetés. — Azt. édes lányom, hogy nekem mindegy, hogy a mi termelőszövetkezetünkben le­szel-e, vagy a tietekbe, mivel­hogy három napja én Is aláír­tam... Egyenlőség Negyvenhez siető, öregle- gényfélének számított Józsa István. Már alig voltak néhá­nyan, akiket aláírásra várt a belépési nyilatkozat, azok is inkább tíz-tizenöt holdasok. Józsának azonban mindössze nyúlfarknyi magyarholdja volt bejegyezve a telekkönyvbe. Sivó, a járási tanács mezőgaz­dasági előadója azon törte a fejét, miért makacskodik ez az ember, aki világéletében nap­számos volt, ha valaki, hát ő igazán csak nyerne az ügyön. — Meg van rá az okom — hajtogatta. — Hát mégis, mi az az ok? — Hogy nincsen egyenjogú­ság. — Hogyhogy? — Úgy, hogy nekem van egy holdam, én mindig más­nak dolgoztam, s mégis éngem köteleztek, hogy fizessek a volt gazdámnak. — Kötelezték? Bólogat. — Merthogy nála voltam napszámos. Sivó nem érti, nógatja, ma­gyarázza meg. — Hát persze, nem olyan egyszerű... — kezdi Józsa — Én napszámos voltam a Ko­vácsnál. Tizennyolc holdja van... Aztán van egy lánya, illetve, hát nem is lány... De akkor még az vótt. És gondol­tam, demokrácia van, nem ti­los nekem se ránézni... össze­melegedtem vele. De nem ad­ták ám hozzám. S most mégis nekem kell fizetnem a tartás­dijat. Nekem, az egyholdasnak. Mert megítélte a törvény... Hiába volt minden meggyőző érvelés, Józsa oecsapottnak érezte magát, tovább dohogott: — Hogy én menjek oda, ahol ő van? Hogy megint kihasznál­jon? Sivó gondolt egyet. . — Téved. A termelőszövet­kezetben mindenki egyforma... Józsa gyanakodva felkapta a fejét. — Hogyan? — Hát úgy. hogy mindenki annyit keres, amennyit dolgo­zik. Az nem számít, hogy ki volt azelőtt, mennyi földdel ment be... — A Kovácsnak se számít? — Persze, hogy nem. Illetve csak annyira, hogy földiáradé- kot adnak majd év végén a bevitt holdak után. De kü­lönben maga többet fog kap­ni, mivelhogy napszámos is volt, jól bírja a munkát... — Azt birom... — No. látja. Ott senki nem lesz kisebb, meg nagyobb a másiknál... Az ér többet, aki jobban dolgozik... — Szóval a Kovács is csak annyi lesz, mint én... Sivó bólogat, s aktatáskáján megizzadt ujjaival zongorázni k“zd. hirtelen sóhajt egyet, s kihúz egy belépési nyilatkoza­tot. Józsa nézi, végigolvas min­den sort. megnézi a díszítést, s tüskés betűkkel megrajzolja a nevét. — Na, kovács, most aztán mondhatsz, amit akarsz! dolgoznak, ahol főként a tanu­lók a kir állattenyésztéssel (nyúl, galamb, baromfi, méh) foglalkoznak. Ez évi terveikről érdeklődve megtudtuk, hogy a nagyobb üzemek vezetőivel tárgyainak, mivel szeretnének több üzem­ben egy csoportos napközi óvodát létrehozni. Ennek so­rán a városi napközi óvodák jelentős hellyel bővülőének. Az állandó bizottsági tagok —- ki-ki a maga patronált isko­lájában — havonként látoga­tást tesznek ahol az elhang­zott panaszokat az állandó bi­zottsági ülésen elmondják és azt közösen orvosolják. Gyöngyös város anvakönyvéből Születtek: Rostás Árpád, Kiss László," Juhász Mária Anna, Ju­hász János, Pilinyi Mária, Bernát Bertalan, Mága Lajos, Éliás József, Jáger Éva, Fenyő József, Mátray Erika, Misi Zsuzsanna, Molnár Ilona, Gyöngyösi Rostás Imre, Rozsnyai Éva Mária. Pap Éva. Bá­tor! László, Bolya Piroska. Kovács János Páter, Bányász Katalin Ju­dit, Botos Katalin Mária, Lehotai József, Guruz Mária, Habány An­na Mária, Szabó Anna. Sári Éva; Nagy László, Oláh Júlia Rozália; Fister József. Goda Ferenc. Gréczl László, Takács Ilona, Bakos Ta­más Tibor, Nagy Béla. Házasságot kötöttek; Juhász Sándor—Hives Anna, Nagy Béla— Pataki Ágnes, Szemenyei István— Kovács Edit Erzsébet, Oláh Ferenc —Hibs Éva Mária, Vojtkó Lukács —Szántó Ilona Katalin. Juhász Ist­ván—Demeter Gizella, Horti László •Demény Mária. Szabó István— Vereb Éva Erzsébet, dr. Sörös Pál —Csépány Margit, Lénárt Sándor— Bágyi Mária, Tóth Sándor^—Belecz Margit. Meghaltak: Bardóczki Géza, Do- novár Andrásné (Erdélyi Anna), Sándor András, Zilál Ferencné v Csépány Margit), Kasza Zoltán; Keresztes Kálmánné (Herdberg Ilona), Bartus Jánosné (Gyurkócz- ki-Kulcsár Mária), Mazug józsefné (Tilcsik Erzsébet), Soós Ilona, Bá- honyi Károly, Danyi Elvira, Csóka Elemér, Szanyi Józsefné (Urbán Klára), Ozsváth Mária, Szabó Ti- vadarné (Novák Mária). Fazekas György, Karczag János, Bolya Pi­roska, Szűcs Istvánná (Jezoviczki Anna.) Értesítjük vevőinkét, hogy folyó hó 9-től szombaton­ként munkaszüneti napot tartunk. É. M. Papír- és Irodaszer- értékesítő Vállalat egri le- rakata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents