Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
I960, január 7., csütörtök NEPCJSAG Uj fejezet kezdődik a falu történelmében MINT EGY tudóstársaság, olyan a nagy- rédei pedagóguskar. Az egyik történész, a másik néprajzos, a harmadik geológus, önálló kutatómunkát végez a maga területén valamennyi. A különböző érdeklődésű embereket azonban összeköti egy közös szenvedély: szeretik a falujukat, s Rédéről ■ akarnak mindtöbbet megtudni, feljegyezni. Majd minden faluban találhat az ember értékes hely- történeti munkát végző pedagógust, de amit itt tapasztaltam, mégis bámulatba ejtett. A „tudóstársaság” létrejöttének okait kutatva, hamar megfejthető' a csoda. A réded pedagógusok közül öten helybeli származásúak. Oravecz János igazgató-helyettes valamelyik szépapjának „köröszt- jét” ott lehet találni egy 1771- ből származó határ járó levélen. Községi bíró volt ez aZ ős, de írni nem tudott. Hanák János egyik elődjét az 1848-as forradalomban való részvétel miatt ítélték el. A munkaközösség legszorgalmasabb tagja Molnár József, együtt tanít az édesapjával, aki az idén ünnepli a rédei nebulók oktatásában eltöltött 40. esztendejét. Az öreg Molnár régimódi tanító, aki „lámpás" volt a nehéz időkben, a fiú viszont bölcsész doktor, aspirantúrára pályázik, kutatásait módszertani felkészültséggel végzi a gyöngyösi levéltárban. Nem lehet ellenállni a kísértésnek: mazsolázzunk ki egy- két érdekességet az összegyűjtött gazdag anyagból. Mivel most éppen népszámlálás van, nézzük meg, mit mond az „ösz- szeírás 1716-ból”. A sok pusztítás után a faluban csak 16 viskó volt. 10 jobbágy- és 6 zsellércsalád lakott. 10-én AZ 1770. JÜNIUS keltezett urbáriumban arra a kérdésre, hogy ezen helységnek minemű hasznai, vagy fogyatkozásai vannak, a következő választ olvashatjuk: — Abban vagyon könnyebbségek, hasznok, hogy malmok magok határjában lévén távol mennyi őrlésre nem kénytelenek és Gyöngyös város közel lévén, ami aprólékos jószáBocskaik vannak, eladhatják. Abban pedig fogyatkozások vagyon, hogy az árvíz némelykor a rétieket elönti. 1774. december 26-án nagy konsternáció támadt abból, hogy Rhédey Ferenc földesúr Szabó Mihály nevezetű kom- menciós igás kocsisát bezáratta, mert áttért a pápista hitre. A falu bírája és a falu népe a kocsist erővel kiszabadította és a belső cselédséggel összeverekedett. A nagyságos úr puskáit összetörték, a kastélyban a bútorokat megrongálták és magát Rhédeyt „vasvUlával megdöf köd ték”. Ezért a cselekedetért Szabó János községi bíró 23 társával — többek között a Korpodiak, a Bacsák és a Danyiak őseivel együtt — 80—80 botütést és félévi megyei tömlöcöt kapott. A SZŐLŐTERMELŐ község életében nagy csapást és fordulatot jelző esemény volt a XIX. század végi filoxéra, ame’y akkora károkat okozott, hogy 1897-re csak három ho’d szőlő rtiarádt. A rédeieket a szükség kényszerítette az oltványtermesztésre. s annyira belejöttek ebbe a munkába, hogy nemcsak a saját határukban fejlesztették fel újra a szőlőblrtokokat 1500 hóidra, hanem évről évre több oltványt értékesítettek. Főleg a felszabadulás után építették ki a kapcsolatokat az ország különböző szőlőtermelő vidékeivel. Az, hogy ki merre szállít, szigorú üzleti titok volt. Nagy- rédén arra a kérdésre, „hová mégy", még ma is csak azt felelik az utazók: „messzire”. Az üzleti vállalkozások nagy- stílűségét mutatja, hogy volt olyan gazda, aki a gyors szá- lítás érdekében Pécsről repülőgépen tette meg az utat Budapestig, onnan meg gyorsvonattal jött tóvább. Ez az országjárás nagymértékben kiszélesítette a 30-40 éves gazdák látókörét. Nagyon sok adatot gyűjtöttek ősszé a pedagógusok az 1954. évi árvízről, amikor a Gyöngyös patak csúful megtréfálta őket. Hanáík tanár úr folyamatosan fényképfelvételeket készített a víz emelkedéséről, s aztán később a Ba- koriék, még a Paulik Antal összedőlt házáról. 75 lakásban volt benn a víz, 37 házat elvitt. tízet pedig annyira megrongált, hogy le kellett bontani. A kormány már másnap 140 ezer forintos gyorssegélyt szavazott meg a károsultaknak és a továbbiakban egymillió háromszázezer forinttal járult hozzá az újjáépítéshez. A csepeli vasmunkások 8 helyiséges korszerű művelődési házat építettek. A helytörténeti munka tanúsága szerint az ország minden részéből jött a segítség, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet például tíz mázsa búzát, 200 baromfit, és 15 anyakocát küldött. Az elpusztult házak helyére egy év alatt villalakások épültek. EHHEZ HASONLÓI kát gyűjtöttek össze a rédei pedagógusok, s talán nem is gondoltak arra, hogy munkásságuknak ezen a téren az agitátorok is hasznát látják. A falu történetét ismerve ugyanis könnyebben dolgoztak a tsz- szervezők. Tudták például, hogy a gyöngyösi soron türelmesebben és többet kell magyarázni, hiszen ott az egykori telkes jobbágyok ivadékai laknak. Az árvíz által elpusztított s az állam segítségével felépült falurészen viszont, mint várták, könnyebben megértették az emberek, hogy apárt és a kormány jót akar és segítségére mindenkor számítani lehet. Néhány hete Nagyréde termelőszövetkezeti község lett, s most, amellett, hogy lezárják a pedagógusok egy elmúlt korszak történetét, az új események krónikásai lettek. A tsz-alakuló közgyűlés anyagát például magnetofon-szalagra vették és gondosan feldo’goú- zák. A termelés adatait meg lehet találni majd a tsz-köny- velésban, de a faluban történt politikai és kulturális esfemé- nyek nyomtalanul mú’nának el, ha nem rögzítenék. A tanítók és a tanárok azonban nagy szeretettel vezetik tovább históriájukat. így bekerül a falu történetébe az a falunap. amelyen Dögéi Imre tájékoztatta az új szövetkezeti tagokat az időszerű kérdésekről. Nagyon érdekes, hogyan kapcsolódik egymásba a múlt és a jelen.- ÜGY GONDOLOM II tavaszra készül az Egri Gépállomás móndotta többek között a miniszter —, helyes, ha Nagyréde terme’őszöVetkezeti parasztsága tovább fejleszti a már történelmileg kialakult szőlőolt- vány-termesztést. Az a fontos, hogy az igényeknek megfelelő bor- és csemegeszőlő-fajtákat állítsanak elő. Tudjuk, hogy jól értenek ehhez a munkához, azt is hallottuk, hogy növelni akarják az oltványtermesztést. Ez helyes és mi az állam részéről ehhez már 1960-ban az eddiginél nagyobb segítséget akarunk nyújtani a termelőszövetkezetnek. Az elmúlt évben 2 400 000 vadalanyt adtunk a község dolgozó parasztjainak oltásra, úgy gondoltuk, — ha ezzel maguk is egyetértenek —, hogy 1960-ra ezt legalább 4 millióra növeljük, és ha lehetőségünk lesz rá, még ennél is többet bocsátunk rendelkezésükre. Az 1 600 000-es vad- alany-többlet 45—50 százalékos megeredést figyelembe véve, több mint kétmillió forint többletbevételt jelent a nagy- rédei termelőszövetkezetnek. Az a helyes, ha az oltványtermesztést minél előbb korszerűsítik, ehhez megteremtik a szükséges anyagi eszközöket, amelyhez az állam anyagilag is hozzájárul. Nagyréde község termelési adottságai nagyszerű feltételeit adják a csemege- szőlő- és a málnatermesztésnek is. A hétköznapok históriájában sok, aprónak tűnő adat is szerepel. Megfigyelik például, többek között, hogyan válnak lassan fekete-fogyasztóvá a borivó nagyrédeiek. Kezdetben csak „a józanodás” okából nyeltek le egy-kót kávét, — most viszont már sok állandó törzsvendége van az új eszpresszónak. November elsejétől az év végéig, a nagy indulatok és gondok idején 16 kiló feketekávét főztek el. az TISZTELETRE MÉLTÓ szorgalom, amellyel a nagy- rédei pedagógusok a múlt emlékeit összegyűjtötték s egyszer majd nagyori hálásak lesznek nekik a jelenleg talán még a kezük alatt tanuló gyerekek azért is, hogy az új, a szebb élet kialakulásának az első pillanattól hű kiénikásái lettek. SOLYMÁR JÓZSEF NAGYSZERŰ MUNKÁT végeztek a traktorosok az elmúlt esztendő során és különösen sok elismerő szó illette őket ősszel, a szántás-vetés idején. Némelyik traktor szorgalmas vezetője két napot is egybetoldott a nagy munka időszakában, de legtöbbjük úgy volt ekkor, hogy bármilyen korán keltek, csak másnap kerültek az ágyba, néhány órai pihenőre. Érdekes történetek keringtek a munkaversenyükről. Előfordult például, hogy az egyik traktoros, valamilyen okból elmaradt a legnagyobb versenytársától. Ez az elmaradt ember — hogy behozza a hátrányt — furfangos megoldást választóit. Megbeszélte a másikkal, hogy bemennek a faluba mind a ketten valamilyen gyűlésre, mert ott mindenképpen meg kell ielenniök. A cimbora engedett a rábeszélésnek, a hátrányos embert azonban nem találta a gyűlésen. Javában szántott amaz kint a határban, hogy behozza a lemaradást. Egyszóval, kitűnő ütemben haladt a munka szerte a megyében. Az Egri Gépállomás is túlteljesítette az éves tervét: 43 ezer normálhold földmunkát végeztek el. holott eredetileg csak 40 ezer szerepelt a tervben. Most már befejeződött a munka dandárja, beköszöntött a holtszezon, ami azonban nem jelent tétlen unalmat. Pihenő ez azért mindenképpen az őszi helyzethez viszonyítva, mert mint Molnár András, a gépállomás főmezőgazdásza mondta: ez az idő. amikor nem tudnak a határban dolgozni. Ha megfagyna a föld, hordanák a trágyát, ha viszont szikkadna, folytatnák a szántást szóval, a sár a legrosszabb mindenképpen. HOGY A PIHENŐ mégsem jelent tétlenséget, annak a magyarázata egészen egyszerű: a gépjavításokat végzik és készülnek a tavaszi szezonra. Mit jelent ez? A brigádvezetők a termelő- szövetkezetek tervkészítésénél segédkeznek. Egybehangolják közös nevezőre hozzák a gépállomás és a termelőszövetkezet tervét, hogy zökkenőmen- :esen tudjanak a munkához fogni. Tanfolyamokat rendeznek a gépállomáson. Alapfokú tanfolyamon 30 ember vesz részt,, de sor kerül a vontatóvezetők tanfolyamára is. ahol ugyancsak 30-an tanulnak majd. A gépállomás dolgozói közül hatan egyhetes tanfolyamon vesznek részt Hevesen: a négyzetes vetésről hallgatnak előadásokat. A tél tehát a tanulás időszaka. Elmondta Molnár András, hogy ebben az esztendőben megnövekedett a feladatuk, 25 falu tartozik a gépállomáshoz, és ezek közül most már kilenc termelőszövetkezeti község. Kerecsend, Demjén, Mikófalva — hatalmas területű termelő- szövetkezeteket jelent most már mindahány. Az elmúlt esztendőben még a hevesi járásnak is tudtak segíteni néhány erőgéppel a nagy dologidőben, most azonban csak úgy tudják elvégezni a munkát, ha alaposan felkészülnek és a tél folyamán is dolgoznak, — ha alkalmas az idő. A gépek egy jó része most is kint van a határban, munkaalkalomra várnak. PERSZE, HOGY megnövekedtek a feladatok, ehhez mindenképpen növekednie kellene az Egri Gépállomás gépparkjának is. Űj lánctalpas univerzális traktorokra volna szükség, és bár az igénylésüket beterjesztették a gépállomás vezetői, egyelőre még nem számítanak az új gépekre. A munkát a tavasz folyamán így is el tudják végezni, ha jól felkészülnek és megteremtik a szükséges előfeltételeket. A műhelyben 19 traktor főjavítására kerül sor a tél folyamán. Eddig öt gépet javítottak meg. Azokat a traktorokat is felülvizsgálják később, amelyeknek a főjavítását a múlt esztendőben végezték el. Sor kerül a géppark teljes átvizsgálására, javítására, mert a tavaszi munkasikerek legdöntőbb előfeltétele az üzemképes géppark. A szerelési munkában részt vesznek a traktorosok is. Kitűnő szakmai gyakorlat számukra, olyannyira, hogy szinte a téli oktatás közé' lehetne sorolni ezt is. Megismerik még jobban a gépeket, alkatrészeket, a működés mechanizmusát és ha a tavasz folyamán kisebb üzemzavarok keletkeznek itt-ott, könnyedén a helyszínen rendet teremtenek és folytatódhat a munka. Az Egri Gépállomás 16 vontatóval rendelkezik és fuvarozást is vállalnak. Jelenleg három vontatóval a Selypi Cukorgyár répáját szállítják _ a gyárba. Korábban a makiári Béke Termelőszövetkezet istállóépítkezésének anyagát fuvarozták, majd most a közeljövőben a tófalui termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállójához hordják az építési anyagot. Ez is nagy feladat lesz tavasszal a gépállomás számára, mert a tófalui termelőszövetkezet részére nemcsak a *u- varozást végzik el, hanem az építkezésben is részt vesznek. Patronálják a tófalui termelőszövetkezeteket. A GÉPÁLLOMÁS holtszezonja tehát a felkészülés jegyében múlik, dolgoznak, készülődnek a tavaszi munkákra, hogy megfeleljenek a megnövekedett feladatok végzése során, hogy újabb nagy munka- sikereket érjenek el néhány hónap múlva; Korai paradicsom, homoki sztfISművelfigép, magas foiáshozamú tyúkfajta — a mezőgazdasági kutatások 1959. ávi eredményei között Molnár Béla főigazgatóhelyettes nyilatkozata A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményeiről, 1960 feladatairól Molnár Béla, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát: 1959-ben kettős feladat állott a mezőgazdasági kutatók előtt. Az egyik: segíteni az év elején alakult termelőszövetkezetek megszilárdításában, szakmai irányításában, s ennek a feladatnak, elsősorban a vidéken működő kutatóintézetek eredményesen eleget is tettek. A másik, a tulajdonképpeni fő feladat a tudományos kutatómunka volt, s itt is elsősorban a nagyüzemi termelést közvetlenül segítő témák állottak az előtérben. — Az elmúlt esztendők mezőgazdasági kutatómunkáját a növénynemesítés túlsúlya jellemezte. A termelőszövetkezetekXXXXXXMOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOCXDOOOOOOOOOOOOCMOOOOOt Kossuth Lajos titkárának vigyázatlan elszólása és együtt mentek tovább Gyula felé. Jókai felesége. Labor- falvy Róza, a híres színésznő nagy örömmel fogadta őket. De a menekültek nem sokáig maradhattak itt. Izgatott tanácskozás kezdődött, hogy hol is rejthetnék el Jókait, akit a császáriak már nagyon kerestek. Legalkalmasabb búvóhelyéül Tardonát, a Bükk-hegység erdeiben eldugott kis falut javasolták. Pár óra múlva útnak is erednek. Rákóczi kocsisnak álcázva hájtja a lovakat, a mellette ülő inasban senki sem ismerne Jókéira, a riadt szemű úrnő pedig Jókainé, Labor- falvy Róza. Hosszú és fárasztó kocsikázás után szerencsésen megérkeztek Tar dánára, ahol a református vapné nagy szeretettel fogadta őkét. Rákóczi éppen, hogy csak kipihente az út fáradalmait, s to-> vábbment. Nagy elővigyázatossággal haladt, mindenütt álruhájának megfelelően viselkedett. Vendéglői szállásokon a többi kocsissal az istállóban aludt, étkezésében is óvatos volt. Avas szalonnát evett, fekete kenyérrel. Beszédmodorára is nagyon vigyázott. Faluról falura bujdosott. Sok vándorlás után a Szepességben az egyik uraság kocsisnak szegödtette. Üj gazdája előtt sem fedte fel kilétét, mert olyan idők következtek, hogy a gyanús egyének befogadását és bújtatását súlyos börtönbüntetéssel sújtották. Rákóczi lassanként egéezen jól beilleszkedett szomorú szerepébe és örült, hogy olyan tejtétt helyet talált, ahol senki sem keresi. Egy alkalommal gazdája barátjával együtt több órás kocsi- utat tett. Beszélgetésük során szó esett Franciaországról és XIV. Lajos híres, sőt hírhedt miniszteréről, aki a francia kereskedelem erőszakos fellendítésével, különféle vámok és új adónemek raffinált megteremtésével írta be nevét a történelembe. A két uraság ugyancsak törte fejét, de a francia miniszter neve nem jutott eszükbe. Próbálgatták, találgatták a nevét, de sehogy sem boldogultak. A „kocsis” egy pillanatra megfeledkezett magáról és hátraszólt: Colbert. Az utasok megdöbbenten néztek egymásra. Nehéz lett volna megállapítani, hogy Rákóczi János, vagy a két úr ijedt-e meg jobban. De az bizonyos, hogy ez a vigyázatlan elszólás gyanússá tette a kocsist, akire eddig rá sem hede- rilettek és sohasem kérdezték ki fia, s honnan jött. Amidőn hazaértek, az uraság kifizette és elbocsátotta kocsisát. Rákóczi János egyetlen vigyázatlan szó miatt tóvábbi büjdosásra kényszerült. Rövidesen elfogták és több évi várfogságra ítélték. ben azonban a legtöbb gondot az agrotechnika elmaradottsága okozza, s ezért kutatóink 1959- ben főleg az ilyen jellegű feladatokra irányították figyelmüket. Különösen a talajműveléssel és a talajerőgazdálkodással foglalkoztak, összefüggésben a gépesítéssel és üzem- gazdasági vizsgálatokkal. — A talajerőgazdálkodási vizsgálatok elsősorban a búzának búza, illetve kukorica utáni termesztésénél hoztak eredményeket. A búza után vetett búza napraforgó-zöldtrágyával és száz kiló pétisóval húsz-huszonöt százalékos, ugyanez fél- adagú istállótrágyával több mint harminc százalékos terméstöbbletet adott. A takarmány ellátás fejlesztését célzó kutatások során behatóan vizsgálták az öntözéses legelőgazdálkodást. s a kísérletek bebizonyították, hogy a kimerült irizstelepek helyén létesített legelőkön tavasztól őszig 74 fillérbe. míg szokásos takarmá- inyozás mellett 1,45 forintba ke- jrül egy liter tej takarmánykölt- ísége. > — A kertészeti kutatásokban Iexportlehetőségeink szempontújából is nagy jelentőségű ered- jmény született Kecskeméten a Skorai paradicsom agrotechnikájának kidolgozásával, ami már !a gyakorlatban is széleskörűen jalkalmazható. Ezzel az eljárásosai a korai paradicsomfajták !holdanként 10—20 mázsával \több termést adnak, a szokásosnál hamarabb. A gyümölcstermesztésben elsősorban a ho- ímokos talajok gazdaságos kihasználását, az azokon legalkalmasabb eljárások kialakítá- ísát szórgalmazták kutatóink. A jtermelőszövetkezetekben is mind népszerűbb szamócatermesztés fejlesztése érdekében kidolgozták a sűrűsoros termesztési módszert, amellyel 90—95 mázsás holdankénti tér« més iá elérhető. A diótermesztésben új szaporítási eljárást dolgoztak ki. A szőlőtermesztésben a művelés gépesítése volt a legfontosabb feladat. Sikerült is olyan járószerkezetet készíteni, amely alkalmas lesz a homoki nagyüzemi szőlők művelésére. A szőlőfeldolgozás és a borkezelés gépesítésében is számottevő sikert értek el kutatóink. Elkészítették például a jelentős munkaerőmegtakarítást eredményező zúzó- és aszuszemfel- táró gépet. — Az állattenyésztési kutatásokban a takarmányozási kísérletek szerepeltek az első helyen. Az új borjú- és növen- dékmarha-nevelési módszerrel harminc százalékkal csökkenthető a takarmány költsége és az üszők már 15 hónapos korukban elérik a tenyésztésbe vételhez szükséges fejlettséget. Baromfitenyésztő kutatóink a különböző magyar tyúkfajták nemesítésével foglalkoztak, s ennek során a sárga magyar tyúknál kétszáznál magasabb évi tojáshozamot, a fehér magyar tyúk tojásánál pedig húsz százalékos átlagsúlynövekedóst értek el. — Kutatóink az idén tovább folytatják a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének fejlesztését segítő munkájukat. A legfontosabb feladatot továbbra is a talaj termőképességének fokozása jelenti, hiszen és a nagy termések alapja. 1960-ban nagyobb figyelmet fordítanak a gépesítés problémáira is. A mezőgazdasági és a kertészeti növényeknél legfontosabb feladat a betegségeknek ellenálló, biztonságosabb termést adó fajták előállítása. Az állattenyésztés terén a kutatások elsősorban a hús- és tejtermelés foko zására irányulnak. A magyar szabadságharc 1849 augusztusában, a temesvári csata után reménytelenné vált. A világosi fegyverletétel után ezrek és ezrek menekültek, bujkáltak az országban. Jókai Mórnak is eZ a sors jutott. A nagy író lehorgasztott fővel baiidukolt Aradon és az ön- gyilkosság gondolatával foglalkozott. Egy brieska haladt el mellette és a kifent bajúszú kocsis utána fordult, majd leugrott az ülésről, s az író mellé lépve így szólt: — Gyere, ülj fel, Jókai! — A megszólított egy nagyot néz, csodálkozik és habozva vizegálgatja az ismeretlen kocsist. — Ki lehet ez? — Hangját ismerősnek véli, de az arc idegen. Jókai végre ráismert Kossuth titkárára, Rákóczi Jánosra. — Ugyancsak megváltozott kegyelmed, hogy körszakállát levágatta. No, meg ez a paraszti gynya! — Gyorsan felszálltak a. kooslra
