Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-07 / 5. szám
6 NEPÜJSÄQ 1960. január 7« cSütörtUfc s. o. s... . veszélyben egy szakosztály! Az Egri SC atlétikai szakosztálya a közelmúltban egyike volt a legeredményesebb vidéki szakosztályoknak. 1959 elején azonban dr. Bakonyi Ferenccel, a kiváló edzővel együtt válogatott versenyzőink (Bata Teréz, Mihályfi László, Mocsár József és még előbb Hegedűs György) különböző fővárosi egyesületekbe távoztak. A szakosztály vezetés nélkül maradt, pedig a dr. Bakonyival távozott élvonal utánpótlására ittmaradt fiatalok fejlődése tervszerű, átgondolt vezetés nélkül szinte elképzelhetetlen. Egyidőre Csányí Barna, az ismert szakember vette át az edzések vezetését, de március hóban másirányú elfoglaltsága és egyéb okok miatt ő is lemondott. Ez időtől kezdve szeptemberig — éppen a fő versenyidényben — irányítás nélkül maradtunk. A sportkör vezetősége csak ígérgette a megfelelő szakember beállítását. A szakosztály ügyes-bajos dolgait egész évben mi magunk intéztük. A versenyzők saját elgondolásaik alapján dolgoztak, illetve a futók közül néhányan a dr. Bakonyi által folyamatosan kijelölt edzéstervek alapján végezték edzéseiket. Ősszel Galambos János, a Gárdonyi Gimnázium testnevelő tanára vállalta az edzői tisztséget, de nemrégen ő is bejelentette, hogy nem kíván tovább foglalkozni az egri atlétákkal. Pedig a szakosztály igen tehetséges, fiatal versenyzőkből áll. Felnőtt versenyző nincS, mégis megnyertük a megyei egyesületi csapatbajnokságot és az országos pontversenyben is magas pontszámot értünk el, annak ellenére, hogy a négy egyesületi bajnoki forduló közül — pénz hiányában — csak kettőn vettünk részt. Értékes helyezéseket szereztünk országos bajnokságon, és többen igen előkelő helyen állnak az országos ranglistán. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy szakosztályunk a nagy nehézségek ellenére is, az úszók és vízilabdázók után talán a legeredményesebb volt 1959-ben. Hogy mik voltak ezek a nehézségek? Elsősorban természetesen az, hogy teljesen irányítás nélkül dolgoztunk, nemcsak, hogy nem foglalkoztak. de nem is törődtek velünk, egyesületi vezetőnek színét sem láttuk egész évben. Nem csekély nehézséget jelentett, hogy az egészen minimális (8000 forint!) költségvetésből éppen, hogy csak útiköltségre kaptunk pénzt, versenyzőink saját maguk fizettek mindert11 egyéb költséget. A szakosztály egy-egy tagjának több mint 800 forintba került a versenyzés, ami különösen nagy összeg akkor, ha tekintetbe vesszük: a szakosztály tagjai valamennyien diákok. Így történhetett meg, hogy az év második felében már csak néhány atlétánk látogatta az edzéseket és vett részt a versenyeken. A középiskolás bajnokságokkal kapcsolatos új rendelkezés elzárja előlünk ezeket a versenyeket, vezetőség nélkül, más versenyeket rendezni csak nagy nehézségek árán tudunk, — maradnak tehát a nagy költségeket igénylő fővárosi és vidéki versenyek. Nincs meg a legszükségesebb felszerelésünk, az iskolai felszerelésre — amelyben az idén jórészt versenyeztünk — a legújabb rendelkezés értelmében nem tarthatunk többé igényt. Ami sportszerünk van, az siralmas állapotú (egyetlen sorgátunkat például a labdarúgók kiskapuzásra használják). Arról, hogy télen fűtött öltözőnk, vagy meleg fürdőnk legyen — álmodni sem merünk. S jelenleg az a helyzet, hogy a sportkör — amely egyébként országos szintre tart igényt — még az eddigi szerény támogatást sem képes nyújtani, nemcsak nekünk, de más szakosztályoknak sem. Az atlétikai szakosztálynak reális, de szerény számítás szerint legalább 30 000 forintos költségvetésre lenne szüksége, ezzel szemben csupán 6—8000 forintra rúg az az összeg, ami 1960-ban rendelkezésére áll. A szakosztály tagjai között nagy reményekre jogosító, komoly képességekkel rendelkező versenyzők vannak. De ezek fejlődése hogyan képzelhető el szakértő edző nélkül? Hogyan tartsunk lépést azokkal a versenyzőkkel, akiket a legkorszerűbb szakmai és élettani tapasztalatok alapján készítenek fel, — mi pedig a saját edzéstervünk alapján dolgozunk, nélkülözve oly szükséges sporteszközöket, mint például a stopperóra . . . Nem tudjuk, csak találgatjuk, hogy milyen lehetőség van ennek a szomorú helyzetnek a megszüntetésére. Belátjuk, hogy a sportkör nehéz helyzetben van, de egy ilyen hagyományokkal rendelkező szakosztály feloszlása semmiképpen sem vet jó fényt a sportvezetésre, s nem hasznos az amúgy is gyenge Heves megyei atlétika jövője szempontjából sem . .. Az atlétikai szakosztály nevében: CHIKÁN ATTILA és MJAZOVSZKY GÉZA, (úgyis mint szakosztály- vezető és intéző) Ab olimpiai játékok eredete Az olimpiai játékok eredetével kapcsolatban még a régi idők tudósaiban sem alakult ki egységes kép. Nem tudták ugyanis megfejteni az olimpia vallási jelentőségét. Maguk a görögök — akik a test tökéletességét a zene és a költészet tökéletességével helyezték egy- vonalba, mint a legmagasabb fokú kultúra kifejezőjét — két legendában hisznek. Az első szerint a hatalmas Herakles alapította ezeket a játékokat, a másik szerint a hős Pelops, Agamemnon nagyapja alapította a temetési szertartások pompájának emelésére. Modern antropológusok szerint az olimpiai játékok és azok küzdelmei a mondabeli királyok utódlásának kérdését voltak hivatva eldönteni. Innen van az olajágból font korona is. A primitív népek regeköre gazdag áz ilyen mondákban. De a tudósok, akik még ma sem adták fel az olimpia történetének kutatását, már határozottan azt állítják, hogy a játékok vallási kapcsolatai csak másodrendű fontosságúak voltak. Á nyugati Peloponnézoszon átvonuló Olimpia völgye Zeus, az istenek királyának tiszteletére lett szentelve. Itt állították fel nagy oltárát és Görögország legklasszikusabb idejében itt készítette Phei- dias aranyból és elefántcsontból az istenkirály szobrát. Ez a szobor a világ hét csodáinak egyike. Körülbelül nyolc évi időközökben, a már ismert időkben pedig négyévi időközökben maga Zeus rendezett hatalmas ünnepségeket az Olimpián. A pontos intervallumok 49—50 hónapra terjedtek, s szabályai majdnem olyan kompliVersenynaptárunkból ATLÉTIKA Heves megye területén 1960-ban a következő nagyobb jelentőségű atlétikai események kerülnek lebonyolításra: Megyei mezei bajnokság III. hó 27-töl IV. hó 3-ig, Hatvanban. Versenybírói és edzői tanfolyam I.—II. hó, Hatvan, Gyöngyös, Eger. Általános iskolás megyei csapat- bajnokság V. 31. Eger. Középiskolás megyei bajnokság V. 28—29. Eger Három város versenye első fordulója V. 20-ig, Gyöngyös. Megyei serdülő futóbajnokság VI. 20. Gyöngyös. Megyei felnőtt bajnokság VII. 8—10. Gyöngyös. Megyei ifjúsági bajnokság VII. 8—10. Eger. Három város versenye második fordulója VH. 15-ig. Hatvan. Megyei összetett bajnokság. VIH. 27—28. Gyöngyös. Megyei váltóbajnokság IX. 17. Gyöngyös. Heves—Borsod megyék közti ifj. és serd. pontverseny IX. hó 2-ig, Eger. Megyei ügyességi ötös csapat- bajnokság X. 9. Eger. Középiskolások Dobó István emlékversenye X. 15. Eger. Általános iskolások meghívásos megyei versenye X. 15. Gyöngyös. SportleveleBÖink írják. káltak voltak, mint ma a húsvéti ünnepek kiszámításának törvényei. Az ok ugyanaz volt akkor is: függött a lunaris hónap és a solaris év egymás közötti viszonyától. De a görögök megállapították, hogy 99 hónap pontosan nyolc évet tesz ki, s így először az „Ünnepi Év” elején, később a közepén, végül a legvégén rendezték meg az ünnepségeket. Ezekben az időkben hirdette ki Zeus az istenek békéjét, előbb Peloponnézoszban, később pedig egész Görögországban. A háborúkat két hétre fel kellett függeszteni és minden város köteles volt elengedni katonáit, hogy azok elzarándokolhassanak Olimpiába, Zeus oltárához. A görögök váltig törték a fejüket azon, hogyan szórakoztassák a Görögország különböző részeiből összesereglett harcosokat. Ennek egyetlen egy módját találták csak, mely nem vezetett vérengzésre és ez az atlétikai küzdelem volt. A kutatók ezeket a küzdelmeket .tartják az olimpiai játékok alapjának. Több mint ezer éven át folytak a játékok, az idők múltával a játékok jellege is megváltozott. De élénk képet alkothatunk magunknak a játékok fényéről, különösen a perzsa háború befejezése után, Görögország legnagyobb lírikus költőjének, Pindarosnak műveiből. Maguk az ünnepségek kora őszszel, az aratás és a szüret között játszódtak le. Ezt hónapokkal megelőzően Elys város küldöncei járták be egész Görögországot — Elys város rendezte meg és bonyolította le az olimpiai játékokat — s ezek a küldöncök hirdették az istenek békéjét. Egy hónappal a verseny megkezdése előtt lovasok, trénerek, lovak hatalmas serege gyűlt össze Elysben, hogy ott a helyszínen végezzék előkészületeik utolsó munkáját. Hellanodikaí elnevezésű versenybírák ellenőrizték az előkészületek sportszerűségét. Röviddel a versenyek megkezdése előtt az összegyűlt versenyzők elzarándokoltak Olimpiába, ahol már hatalmas tömeg várta érkezésüket. (Folytatjuk) A Népújság totó-tippjei 2. HÉT: 1. Alessandria—Padova 1 x 2. Atalanta—Udinese . 1 3. Bari—Lazio 1x2 4. Bologna—Napoli x 1 5. Fiorentina—Sampdoria 1 6. Genoa—Spal x 1 7. Milan—Juventus 1x2 8. Palermo—Inter. Szigetváry József, füzesabonyi evelezőnk Herédy István január -én megjelent cikkével kapcsolaton az alábbi levelet küldte szerkesztőségünkhöz. — Mint régi sportember, én is íagy megelégedéssel vettem tudo- násul a gyöngyösoroszi botrány izereplőinek súlyos büntetését. Engedje meg Herédy sporttárs, íogy itt mindjárt válaszoljak az dézett FVSC—Gy. Spartacus mérkőzésről szóló közleményre. Mint e mérkőzés tudósítója, gyekeztem tárgyilagos szemmel íézni a mérkőzés lefolyását. A udésítás végén azt írtam: mélységesen elítélendő az, amit a közön- iég egyik magáról megfeledkezett •észe csinált, de felelősségem teles tudatában kijelentem, hogy a örténtekért Körtvélyesi sporttárs s felelős, mivel a^ amit az emlékezetes mérkőzésen 20 perc alatt csinált — mindennek nevezhető /olt, csak nem tárgyilagos játék- /ezetésnek. ö ugyanis nem egyikét tévedést, hanem a tévedések sorozatát mutatta be. A tévedések elkerülése végett, nem a ‘tények elkendőzése miatt írom ezeket a sorokat, hanem sok- száz nem verekedő, komoly sportember véleményét közlöm. Elismerjük azt is, hogy Körtvé- lyesi sporttárs kiváló játékvezető, viszont ezen a mérkőzésen elégtelenre vizsgázott. Természetesen, ez nem lehet jogcím arra, hogy bárki is kezet emeljen rá. Megnyugtatom Herédy sporttársat, hogy a verekedők rövidesen megkapják méltó büntetésüket. Az ítéletre mind ez ideig a hosszadalmas rendőrségi nyomozás miatt nem kerülhetett sor. Reméljük, hogy a labdarúgó- pályák rendbontói tanulnak majd e két történetből, hiszen például Füzesabonyban azt eredményezte sportszerűtlenségük, hogy teljesen tönkretették a sportkört, s csak egy pár régi sportvezető erélyes fellépése akadályozta meg a sportkör feloszlatását. Mint régi sportember, ezúton is kérem a szurkolókat: ne a játékvezetők sértegetésével és azok tettleges bántalmazásával igyekezzenek kedvenc csapatuknak segítségére lenni, hanem éppen ellenkezőleg: bírják jobb belátásra az izgágákat, a hangoskodókat, hiszen a sport végeredményben nemes vetélkedés mind a pályán, mind pedig a nézőtéren. Remélem, hogy Herédy és Körtvélyesi sporttársak nem veszik rossz héven a fenti sorokat, hiszen a sport iránti szeretet és az igazság keresése adta kezembe a toldat* 9. Róma—Lanerossi 10. Rennes—St. Etienne 11. Valenciennes—Monaco 12. Nice—Toulouse Pótmérkőzések: 13. Toulon—St. Francais 14. Lyon—Strasbourg 15. Le Havre—Angers 16. Sochaux—Bordeaux 1 1 x 1 2 X Szobanövények télen A szobanövényeket télen nem szabad a rosszul záródó, huzatos kettős ablakok között tartani. Az ablak és a cserepek közé tegyünk mohát, kemény papírt és ha erősen fagy: éjszakára vigyük el az ablak közeléből. Nagy hőmérsékletváltozást nem bírnak el a növények. Ha mégis fagy érte volna, akkor naponta kétszer hideg vízzel locsoljuk be és néhány napig tartsuk távol 3 naptól és a világosságtól. A pincében tartott növényeknek gyakran utána kell néznük, hogy nem rothadnak- e. Itt-ott meg is kell öntöznünk. Ha pajzstatveket fedezünk fel rajtuk, akkor dohányoldattal, vagy szappanos vízzel mossuk le a leveleket puha szivacs, vagy rongyocska segítségévei. A pálma leveleit csak langyos vízzel szabad öntözni. Az azaleát télen sem nagyon hideg, sem nagyon meleg helyen nem szabad tartani. Állott vízzel kell öntözni és 4— 6 naponként permetezni, kezelni, amitől a bimbói nagyon megerősödnek. Ha az azalea virágzik, vigyázzunk rá. hogy a napfény közvetlenül ne érje. Így a virágja is és a virágok színe is tovább szép marad. Kézimunka a lakásban A szép kézimunka, az ízléses térítők nemcsak gyönyörködtetnek, hanem a lakást is díszítik. A gondos háziasszony szereti a lakásban a szép kézimunkát. A fényezett vagy politúrozott asztalra horgolt, kötött receterítőket ajánlunk. Vitrinbe, állványra, váza alá hamutartó és virágcserép tá- nyérkája alá apró horgolt térítőkét tegyünk. Igen szépek és mutatósak a népi hímzésű térítők is, de használatuknál legyünk figyelemmel az egyöntetűségre. Az antik berendezéseknek is megvan a maguk jellegzetes kézimunkája. Antik asztalra aranysujtásos. brokStcsíkot, brokát térítőt tegyünk, esetleg kézifestésű selymet, tüli, vagy csipketerítőt. Megemlítjük még azt is, hogy akinek vitrinje van, gondosan válogassa meg p bele helyezendő tárgyakat. A vitrin általában az értékes műtárgyak és r'-'i'^aek őrzője. Az egyes dara’’ alá ‘ett te- rítőcskék is a k ' no vca remekeit kéoviseijék. A szép 'r.*~ ->--nka az ízléses térítők rr' - • lakás díszei. Ha nv ■ í elég, magunk is k >k. Megéri i fáradság mert otthonunk szépségé: szolgálják. RECEPTEK LERAKOTT LECSÓ Negyed kiló rizst zsíron, vízen készre párolunk. A télire üvegbe elrakott lecsóból kiszedjük a paprikát egy tálra, a sűrű levet félretesszük. Most kikent tűzálló tálba elhelyezzük a rizs egyharmad részét, arra jön a paprika, újra rizs, majd a paradicsomléből 5—6 kanállal, aztán ismét rizs, paprika, paradicsomlé, végül ismét rizs. Tejfellel megöntözzük és a sütőbe helyezzük. Hirtelen Hasznos tanácsok Az élelmiszerkamrában elhelyezett zsákokat, ládákat mindig téglára fektetett deszkára rakjuk, így nem dohoso- dik olyan könnyen a táróit liszt, vagy egyéb élelmiszer. O A befőtt gyümölcsöket, savanyúságokat keskeny polcokra helyezzük el úgy, hogy legfeljebb két sor férjen rá. így könnyebben áttekinthető, s s romlandót hamarabb észrevesszük. O A füstölt húsokat ne a falba erősített szögekre helyezzük el, mert a lecsöpögő zsír ráfolyik a falra, padlóra, hanem a PÁLYÁZATI hirdetmény! A MŰM 213. sz. Iparitanuló Intézet, Hatvan, Vécsey u. 2-a. pályázatot hirdet 1 fő vasipari műszaki tanári állásra. Feltételek: egyetemi, főiskolai, vagy technikusi végzettség. Fizetés: a pedagógusok részére megállapított táblázat szerint. Pályázatokat legkésőbb január 20-ig a fenti címre kell küldeni. népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megye] Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: 33. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra U Ft ÉRTESÍTÉS. Értesíti a gyöngyösi Épület és Bútor Asztalos Ktsz vezetősége a Gyöngyös és Gyöngyös környékén kisiparral rendelkező épület- és bútorasztalos és kárpitos kisiparosokat, hogy mivel a fenti ktsz megfelelő üzemházzal rendelkezik, így a létszám emelésére lehetősége van. A fenti ktsz a lakosság bútorral való jobb ellátása érdekében a szövetkezetünkbe belépni akaró kisiparosságot és családtagjait szeretettel várja a vezetőség. Kereset: darabbérezés és szociális juttatások. (Fizetett szabadság, fizetett ünnep és egyebek.) Kérjük, jelentkezésükkel a központi irodánkat keressék fel. Gyöngyös, Egri út 30. szám. EGER, Gárdonyi u. 23. sz. ház be- költözhetőséggel eladó. A Park Szálló Sárgatermében minden szombat, vasárnap, és hétfőn este 7 órától tánc ! mennyezetről lelógó rácsokra akasszuk. Leemelésükhöz szerezzünk rúdra szerelt villát. O Az éléskamrában ne tartsunk kölönleges, vagy nehéz szagú vegyianyagokat, mert azok szagát az egyes élelmiszerek átveszik és élvezhetetlenné teszik. O A konyha gőzét lehetőleg ne engedjük be a kamrába, mert a tárolt élelmiszer hamarabb romlik, s a falak is átnedvesednek. O A kamrában a falak és a ládák alját időnként hintsük meg DDT-porral, ezzel védekezhetünk legjobban a bogarak ellen. O Az élelmis^fr kamrát szinte naponta k/ij szellőztetni, de ha lehet, dróthálót szereljünk fel az ablak egyik szárnyára, mert így állandó friss levegőt biztosítunk az élelmiszerek tárolásához. kisütünk személyenként 3—3 szelet parízert, tíz perccel tálalás előtt a rizs tetejére tesz- szük. leöntjük a zsírral, amelyben sült és forrón tálaljuk. MÄGLYARAKÄS Hozávalók: 5 darab zsemlye. 4 deci tej, 25 deka cukor, 1 deci fehérbor, 3 tojás, negyed kiló alma, 7 deka zsír 5 deka barackíz, egy csipet fahéj, 2 deka mazsola, 2 deka dió, 2 deka zsemlyemorzsa. A szikkadt, előző napos zsemlyéket vastagabb szeletekre vágjuk. Forralt, hideg tejbe keverünk 3 tojás sárgáját, 10 deka cukrot, mazsolát, zsírt vagy vajat és ebbe beleáztatjuk a zsemlyeszeleteket. Egy mély tepsit zsírral vastagon kikenünk, morzsával meghintünk és belehelyezzük az áztatott zsemlyeszeletek felét. Az almát megtisztítva, 10 deka fahéjas cukorral megpároljuk, majd a tepsibe elhelyezett zsemlyékre tesszük. Darált dióval meghintjük, ennek tetejére rakjuk a megmaradt zsemlyeszeleteket, borral meglocsoljuk és gyenge sütőben 25—30 percig sütjük. A három tojás fehérjét 5 deka cukorral kemény habbá verjük, 5 deka barackízt keverünk belé, majd ezen habmasszát a már kisült tészta tetejére helyezzük és néhány percig a meleg sütőben szép barnára sütjük. Belépődíj nincs! Az Egri Pedagógiai Főiskola Széchenyi utca 47. szám alatti Kun Béla Diákkollégiuma részére PORTÁS— HÁZFELÜGYELŐT keres. Jelentkezni csak 1 szoba—konyha mellékhelyiséges cserelakással lehet. Jelentkezés f. hó 6., 7., 8-án délután 2—í óráig a Főiskola személyügyi főelőadójánál. '7ff)iuulc?n 3 íié»,ú sá9iJan és OUUM.I.ej.J ( 11 a Népszabadságban Ne dobjuk el a papir- és rongyhulladékot, adjuk át a MÉH-nek, ahol pénzt adnak érte. Megyénk területén MÉH-telep minden városban és járási székhelyen van.
