Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

19<0. január 1., péntek NÉPÚJSÁG Egf év mérlege megyénk mezőgazdaságának fejlődésében Irta: Bt ró József a megyei pártbizottság titkára T smét lezárult egy esz- tendő és az új év kü­szöbéhez értünk. Joggal mond­hatjuk, hogy az 1959-es év for­radalmi változást jelent me­gyénk mezőgazdaságának fej­lődésében, dolgozó parasztsá­gunk életében. Pártunk helyes politikájának eredményeként megyénkben a tsz-mozgalom az 1959-es évben nagy arány­ban bontakozott ki. Mintegy 76 község vált termelőszövet­kezeti községgé, s a régi 4408 tsz-taglétszám közel 40 000 tag­ra, a 30 000 hold szántóföld pedig mintegy 200 000 holdra emelkedett. Ezzel megyénk összterületének 80 százaléka, szántóterületének 70 százaléka tartozik a nagyüzemi mező- gazdasághoz. Külön említésre méltó eredmény, hogy a tsz- fejlesztéssel egy időben az el­múlt évekhez viszonyítva nem csökkent, hanem emelkedett a mezőgazdasági termelés. Búzá­ból holdanként 2,2, őszi árpá­ból 2,7, kukoricából, májusi mórzsoltra átszámítva 3—4 mázsával, cukorrépából 25—30 mázsával termeltünk többet, mint 1958. évben. Még kedvezőbb a kép, ha a nagyüzemi gazdaságok termés- eredményeit az egyéni paraszti gazdaságok átlagtermésered­ményeivel hasonlítjuk össze. 1959-ben a tsz-ek holdanként 12,8 mázsa búzát, az állami gazdaságok 15,3 mázsát, az egyénileg dolgozó parasztok átlagban 8,6 mázsát termeltek. Tavaszi árpából a tsz-ek 1,5, cukorrépából 30 mázsával ter­meltek többet, mint az egyé­nileg dolgozó parasztok. Ezek az eredmények szemléltetően bizonyítják a nagyüzemi gaz­daságok fölényét a kisparcellás gazdaságokkal szemben, ami­ről napjainkban az egyénileg dolgozó parasztok ezrei és tíz­ezrei győződtek és győződnek meg, a jövőt jelentő nagyüze­mi gazdálkodást választva* De nemcsak a növényter­mesztésben, hanem az állat- tenyésztésben is fejlődés ta­pasztalható. Noha megyénkben az összállatállomány nem emelkedett, a tsz-ek közös ál­latállománya mégis növeke­dett, nem az újonnan belépő tagok által bevitt jószágokkal, hanem saját nevelésük és fel­vásárlás útján* A tsz-ek szarvasmarha- és sertésállomá­nya 1958, évhez viszonyítva csaknem megkétszereződött, jelentősen növekedett a juh­állomány is. Nem kielégítő azonban az anyakoca-állomány növekedése. Az egyénileg dol­gozó parasztoknál nagy mér­tékben csökkent az anyakocák száma és emelkedett a hízó­sertéseké. Ezt főleg azzal ma­gyarázzák, hogy úgyis a tsz- be lépnek, felesleges most már az anyakoca, miből tartsák el. Ez természetesen nem elfogad­ható magyarázat, mert a ház­táji gazdaságokkal együtt a tsz-ek is megtermelik mind­az.. a takarmánymennyiséget, amely kielégíti a közös, és a megengedett háztáji állatállo­mányt. A jövőben legfőbb gondunk, hogy az állatállo­mány mind a tsz-ekben, mind pedig a még egyénileg dolgozó parasztoknál növekedjék. A tsz-eknek úgy kell tervezniük, hogy már 1960. év végére a közös állatsűrűség elérje a 100 holdra jutó 16—18 számos­állatot. Különösen fontos a te­hénállomány és az anyakoca-, a hívóállomány növelése. Azt szeretriők, ha a tsz-eink túl­nyomó többsége már 1960-ban megfelelő baromfiállománnyal és juhállománnyal rendel­kezne. \ z állattenyésztés fejlesz- 'i *■ téséhez természetesen megfelelő férőhely is szüksé­ges, amiben egyelőre szűköl­ködünk. Nagy erőfeszítés szük­séges ahhoz, hogy valameny- nyire is kielégítsük az igénye­ket. Már 1959. évben a tsz-ek mintegy 33 millió forintot ál­lami hitelből, és 12 millió fo­rintot saját erőből ruháztak be férőhelyek építésére, s mint­egy 5224 férőhelyet biztosítot­tak. Ez azonban még nem elég, különösen ha figyelembe vesz- szük az újonnan átszervezett községek szükségleteit is. A jövőben arra kell törekedni, hogy minél több saját erőből származó építkezés legyen és a rendelkezésünkre álló ál­lami hitelt minél gazdaságo­sabban használjuk fel, hogy a tsz-ek közös állatállományát megfelelően elhelyezhessük. Nagyszerű eredmények szü­lettek a tavasszal szervezett és az ősszel kezdő termelőszö­vetkezetekben is. Ismeretes, hogy pártszervezeteinknek a nyár folyamán ezekben a köz­ségekben számos nehézséggel kellett megküzdeniök. Az el­lenség a legképtelenebb rém­hírekkel igyekezett befolyásol­ni a tsz-ekbe belépett paraszto­kat. Pártszervezeteink, taná­csaink állandó, szívós, politikai munkával verték vissza az el­lenség támadásait, leplezték le hamis érveiket és győzték meg nap mint nap a tsz-tagokat annak helyességéről, hogy ők a szövetkezeti utat választot­ták. Ennek a politikai munká­nak volt az eredménye, hogy a tsz-tagokra kivetett szálasta­karmányt 100 százalékig, a ve­tőmag túlnyomó többségét be­gyűjtötték a tsz-ek közös tá­rolóhelyére, hogy a tsz-ekben megkezdődött a közös elemek kialakítása, a földek össze- szántása és ősszel a tsz-ek közös munkája. A sok pozitívum mellett azonban nem kielégítő az ab­raktakarmány behozatala, pe­dig ez a közös állatállomány fejlesztésének alapvető kérdé­se. Pártszervezeteinknek az elkövetkező hetekben és hóna­pokban alapos felvilágosító munkát kell végezniök a tsz- tagok körében, a még kintlevő abraktakarmány bevitelére El kell érni, hogy minden tsz-tag bevigye az abraktakarmányt s a még kintlevő vetőmagot, J ó eredménnyel végezték a tsz-ek az őszi vetési mumkálaitokat is. November 5- re — ami még soha nem for­dult elő — valamennyi tsz el­vetette az ősziekeit. Ehhez persze nagy segítséget nyúj­tottak gépállomásaink dolgo­zói, akik éjt nappallá téve dol­goztak azon, hogy időben és jó minőségben végezzék el a szántási és vetési munkálato-8 kát. Csak a dicséret hangján? lehet beszélni gépállomásaink? dolgozóiról, amiért az őszig mélyszántásban is kiváló tel-8 Jesítmónyt értek el. A terme-? lőszövetkezeti községekben? alig maradt szárítatlan terület.8 Határaik feketéllenek a fel-8 szántott földektől, szépen zöl-S dűlnek az őszi vetések, s ki-8 alakultak a szemnek is teteze-o tős, nagyüzemi táblák. Ez a? jólvégzett munka, valamint az? időben és jó minőségben vég-8 zendő növényápolás minden-? képpen több termést fog majd? eredményezni a tsz-ekben,? ami csak növeli a tsz-tagok? jövedelmét, a közös gazdasá-g gét, emeli a tsz-ek áruterme-g lését. 8 A régi tsz-ek árutermelése? az idén is kedvezően alakult.? Csak kenyérgabonából jóval? többet adtak el az államnak,§ mint az egyéni parasztgazda-? ságok összesen. Emellett tér-? mészetesen bőven jutott a ta-8 goknak is, mivel legtöbb tsz| 4—7 kilogramm búzát osztott? munkaegységenként. Bár a? legtöbb cikkféleségből kedve-? zően alakult megyénkben a fel-8 vásárlás, különösen a zöldség-? és gyümölcsféleségekből, mégisg azt kell mondani, hogy szabad? kenyérgabonából és kukorica-? ból kevesebbet vásároltak félj állami szerveink, mint az elő-í ző években. Ennek lefőbb oka,! hogy az egyénileg dolgozó pa-* rasztok, az újonnan belépett? tsz-tagok is — attól való felei-^ műkben, hogy a tsz-ekben ke-? vesebbet osztanak és nem less? mit enniök — a kelleténél töb­bet tartalékoltak. Ez persze téves szemlélet. A régi tsz-ta- gak jövedelme, a részükre ki­osztott természetbeni juttatás ezt a szemléletet cáfolja. De a jövőt illetően is a felfejlődött és újcnnan alakult tsz-ek a gépek segítségével, több mű­trágyával, stb., csak többet termelhetnek és így több jut a tagoknak, a közös állat- állománynak és a szabad ke­retből az államnak is. Nincs értelme tehát a túlzott tarta­lékolásnak. A dolgozó parasz­tok jólfelíögott érdeke is azt követeli, hogy kenyérgabona- és kukorica-feleslegeiket álla­mi felvásárlóknak adják el, elősegítve ezzel az ország za­vartalan kenyér- és húsellátá­sát. pártunk és kormányunk továbbra is arra törek­szik. hogy az ország élelmi­szer-ellátását szerződéses ter­meléssel, állami felvásárlás út­ján oldja meg. Ez a rendszer eddig is bevált és a tsz-moz- galotn fejlődésével még inkább alkalmazható. Ezt bizonyítják az idei szerződéskötések ered­ményei is. Szerződéskötési ter­vünket hízósertés kivételével valamennyi cikkféleségből tel­jesítettük, illetve teljesíteni fogjuk. Lemaradás tapasztal­ható hízósertés szerződéskö­tésből, amit a jövőben pótolni kell, s arra kell törekedni, hogy az 1960-as évben a tsz-ek 100 holdra 10—14 hízósertést hizlaljanak és bátran szerződ­jenek a háztáji gazdaságukra és a múlt évi termésre a régi és új szövetkezeti tagok, vala­mint a még egyénileg dolgozó parasztok is. Nem elég azonban a legkü­lönbözőbb növényféleségekre, hízóállatokra leszerződni, meg is kell azt termelni. Állandó­an szaporítani kell a fejőstehe­nek, anyakocák, növendékek számát, magas terméseredmé­nyeket keli elérni minden nö­vényféleségből. Ez pedig nagy­részt a tsz-tagok szorgalmas jnukáján, a vezetés lelemé­nyességén, jó szervező munká­ján múlik. A tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdításá­nak kulcskérdése a tsz-tagok és családtagok közös munká­ban való részvételében, aktív, szorgalmas munkájában rejlik Pártszervezeteinknek. taná­csainknak főleg e célért kell a jövőben politikai felvilágosító munkát kifejteniük. Használják fel a téli hónapokat arra, hogy valamennyi tsz-taggal, család­taggal elbeszélgessenek, vilá­gosítsák fel őket a tsz-mozga- lommal összefüggő kérdések­ről, egyezzenek meg velük ab­ban, ki milyen részt vállal a közös munkából. Készítsék fei őket a tavaszi és nyári nagy mezőgazdasági munkálatokra. A tsz-mozgalom megszilárdí­tásának és továbbfejlesztésé­nek alapvető kérdése a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a dolgozó paraszt­ság között Kialakult kölcsönös bizalom elmélyítése. A tsz-mozgalom bari elért eddigi eredményeink titka abban van, hogy dolgozó parasztságunk túlnyomó több­sége bízik abban, hogy száméra pártunk jót akar. amikor neki a tsz-t ajánlja és őket belépés­re szervezi, vagy a tsz-ben vég­zendő jó munkára serkenti. Egyesek — még szegényparasz­tok is —, kételkednek ebben. Azt hiszik, rosszabb lesz sorsuk a tsz-ben, mint egyéni koruk­ban volt. Pártunk VII. kong­resszusának útmutatásai alap­ján a Központi Bizottság és a forradalmi munkás—paraszt kormány olyan politikát, gaz­daságpolitikát valósít meg, amely a tsz-ek politikai és gaz­dasági megerősítését, a tsz-ta­gok jövedelmének emelését szolgálja. Ha lesznek is elma­radott gyenge tsz-ek, ez nem elsősorban pártunk politikájá­nak hibájából, hanem főleg a tsz-ek vezetésének hibájából, a tagság hanyagságából lehetnek. A kongresszus határozatai nyo­mán pártunk helyes politikája adva van. Adva vannak és mindinkább adva lesznek a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségei is. Élni kell ezekkel a le­hetőségekkel és akkor a tsz- ekbe belépett dolgozó parasztok megtalálják számításaikat. Ter­mészetesen, mi állandóan ki­hangsúlyozzuk azt is. hogy szinte minden tsz-nek meg kell küzdenie a kezdeti nehézsé­gekkel, különösen, ha közben az időjárás is kedvezőtlen, de TENTE, BABA. (Foto: Kiss Béla) ezeket a kezdeti nehézségeket összefogással, közös megértés^ sei le lehet és le is kell küz­deni. Pártunk politikája egyértel­mű és világos, ezért pártszer­vezeteinknek, tanácsainknak helyesen kell azt alkalmazniok. nem szabad ettől sem jobbra, sem balra eltérni. Ez az alapja hogy a bizalom tovább mélyül­jön. hogy megyénk dolgozó pa­rasztsága megszokja és meg­szeresse a nagyüzemi gazdál­kodás egyik formáját, a terme­lőszövetkezetet. Most, amikor megyénk községei egymás után válnak tsz-községekké és me­gyénk dolgozó parasztságának tízezrei választják a nagyüze­mi gazdálkodást, lényeges kér­dés, hogy pártszervezeteink, tanácsaink, valamennyi tömeg­szervezet. a járási és megyei szervek, ipari üzemeink, értel­miségek, egyszóval a társada­lom minden rétege okos szó­val, meggyőző munkával segít­se a tsz-ek közös tevékenységét. Segítse a tsz-ek vezetőségét, hogy olyan politikai légkört, munkaszervezetet alakítsanak ki, amelyben a tagok közösségi gondolata, érzése mindinkább kifejlődik, magáénak érzi a szövetkezetét és szívesen vesz részt a közös munkában. IV agy szerep jut ebben a munkában a tsz-ekben létrehozott pártszervezeteknek, valamint a tsz-ekben a fez-tag­ság kérésére lehelyezett politi­kai és szakmai kádereknek. Már a nyár folyamán is észre­vehető volt a tsz-ek pártszerve­zeteinek, a tsz-ekbe lehelyezett kádereknek a jó munkája. A tagok kezdik megérteni, mit jelent a kommunisták felvilá­gosító munkája, a lehelyezett káderek hozzáértő munkája. Éppen ezért arra kell töreked­ni, hogy a tsz-pártszervezetek valóban politikai vezetőerővé váljanak, neveljék a tagságot a közös vagyon megbecsülésére, a tsz szeretetére, formálják őket új típusú szocialista em­berekké. A szakemberek pedig úgy dolgozzanak, hogy a tagság mielőbb megértse a szakmai ivezetés szükségességét, azt. [hogy a helyes, átgondolt szak- jirányítás, az agro- és zoo- jtechnikai eljárások alkalmazá­ssá nagyban elősegíti a több- itermelést, a tsz-ek gazdasági •megerősítését a tagság jobblé- :tét A tsz-tagok munkáját meg­könnyíti és a terméshozamok inövelését elősegíti a mezőgaz­daság állandóan növekvő gépe- n'tése is. Csak a rosszhiszemű- !ek, vagy a régi megszokott gaz­dálkodási formához görcsösen •agaszkodó emberek nem lát­ják a gépesítés nagyszerű elő- lyeit A régi tagok és mind- jazok, akik figyelemmel kísér­jék a tsz-ek munkáját, tapasz­talhatták, hogy a gépesítés •könnyebbé és vidámabbá teszi tagok munkáját életét. Az >1959. évben a régi tsz-ek kalá- területének 85 százalékát [kombájnnal és aratógépekkel [aratták le, a 61 szövetkezeti .községben a nyári és őszi szán- jtási és vetési munkálatok ^mintegy 90 százalékát a gépál­lomások végezték el. Mi ez, ha inem a dolgozó parasztságnak a [legnehezebb fizikai munkától, [az aratási és cséplési, szántási ^munkától való megkimélése? jMégis akadnak, akik a tsz-ek [ellen agitálnak, vagy nehezen [szánják rá magukat a belépés­ire. Ki akar jót a dolgozó pa­rasztságnak és a felnövekvő fia­ttal nemzedéknek? Az, aki a régi ■megszokott, elavult gazdálko­dást forma mellett áll ki* amelyben a parasztság éjt nap­pallá téve primitív eszközökkel dolgozik, vagy pedig az, aki dolgozó parasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodást ajánl­ja, ahol a gépesítés segítségével* könnyebb munkával magasabb terméshozamokat lehet elérni, kulturáltabb munkát és életet lehet biztosítani, mint a kis­parcellás gazdálkodás körülmé­nyei között. 'Természetesen, tisztában kell lenni azzal, hogy a mezőgazdaság gépesítése nem egy csapásra valósul meg, Kor­mányunk 1959. évben is nagy­számú gépet, traktort biztosí­tott megyénk mezőgazdaságá­nak, a jövőben is fokozni kí­vánja a gépesítést. Azonban az első években ennek ellenére sem tudjuk kielégíteni a jelent­kező igényeket. Ezért úgy kell berendezkedni, hogy a kézi munkaerőt a tagok által bevitt kisgépeket, lóeke-kapákat. ve­tőgépeket maximálisan felhasz­náljuk. hogy a gépállomás által nyújtott gépek és a tsz saját gépi kapacitása, valamint a tsz-tagok szorgalmas munkája* együttesem biztosítsák vala­mennyi mezőgazdasági munka időben és jó minőségi * i való elvégzését. Az 1959 évi tsz-fejlesztós ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a tsz-mozgalom számszerű fej­lesztése nem gyengítette, el­lenkezőleg. erősítette a műn. kás-paraszt szövetséget. Szá­mos olyan dolgozó paraszt vált aktív tsz-taggá, aki ezelőtt csak passzív szemlélője volt a po­litikai eseményeknek. Ez min­denesetre kedvező jelenség és a jövőben is úgy kell dolgozni, hogy tovább erősödjék ez a szövetség. Munkásosztályunk eddig is számos tanújelét adta, hogy hűséges szövetségese dol­gozó parasztságunknak és ez nemcsak abban jut kifejezés­re, hogy terven felüli munka­teljesítményekkel siet a mező­gazdaság megsegítésére, ha­nem abban is, hogy fáradságot nem ismerve vállalja egy-egy község patronálását, felvilágo­sítja a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdálkodás helyes­ségéről. rávezeti őket a tsz-út- ra, _ segítséget nyújt a tsz-ek politikai és gazdaság; megszi­lárdításának nagy munkájá­ban* Munkásosztályunk falun járt tagjai, aktivistáink tapasztal­hatták, hogy dolgozó paraszt­ságunk nagy többsége meg­érti a nagyüzemi gazdálkodás, a gépesítés előnyeit. Elvi ki-, fogások a tsz ellen úgyszólván" nincsének. amit kifogásolnak, az főleg egyes tsz-vezetők, bri- Rádvezetők magatartása, vagy éppen a jövőtől való félelem ejti gondolkodóba őket. Mind­ez azonban eloszük az okos felvilágosító szó hallatára. Meggyőződésünk, hogy a szö­vetkezetek számszerű fejlesz­tésében a jövőben is csak úgy tudunk eredményeket elérni, ha türelmes, felvilágosító mun­kát folytatunk és ha egyszer nen elég, többször is rávilá­gítunk a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeire és megértetjük, dolgozó parasztságunkkal, hogy felemelkedésének egyet- 1''"> helyes útja a szövetkezeti út. M esvénk dolgozó paraszt­sága az 1959. évben döntő fordulatot tett a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dás irányába. Most a fő fel­adat, hogy megszilárdítsuk a tsz-eket, megteremtsük annak feltételét, hogy dolgozó pa­rasztságunk még szebb, bol­dogabb életet teremthessen sa­ját és gyermekei számára, elő­segítse az ország jobb élelmi­szer-ellátását. Ehhez a munká­hoz kívánok valamennyi tsz- tagnak és még egyénileg dol­gozó parasztnak, i "épállomá­sok, és gz állami gazdaságok dolgozóinak, falusi "á. ».szerve­zeteinknek és a tanácsoknak eredményekben g: '..g új tendőt*

Next

/
Thumbnails
Contents