Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

2 NCPOJSAtí 1960. január S»- péntek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) ügyi, szociális és kulturális ki­adásai 19,4 milliárd forintot tesznek ki, az összkiadások 28.8 százalékát. A kiadások emelke­dése nagyobb, mint az elmúlt években. Az egészségügyi, szo­ciális és kulturális előirányza­tok messzemenően figyelembe veszik azokat az intézkedése­ket. amelyeket a párt és a kor­mány hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Részben már előirányozzák azoknak az úi igényeknek a kielégítését is. amelyek a falu szocialista át­szervezésével keletkeznek. A költségvetés elősegíti az egész­ségügyi, szociális és kulturális intézmények munkájának to­vábbi javulását. — A szociális és egész­ségügyi intézményeknél 6320 új állás biztosítja a szolgáltatás színvonalának emelését, a háló­zat bővítését. A kulturális in­tézményeknél 6267 fővel segít­jük elő a megnövekedett fel­adatok megoldását, elsősorban a nagyobb létszámú tanuló­ifjúság oktatását. A honvédelmi feladatok idei előirányzata 3,1 milliárd forint, ami elősegíti néphadseregünk korszerűsítését. Az igazgatási kiadások összege 2,3 milliárd forint, az összkiadások 4,6 szá­zaléka. A tanácsok munkájáról A tanácsok költségvetéséről többi között elmondotta, hogy az előirányzatok is mutatják a kormánynak azt a törekvését, liogy a tanácsok önállóságát ésszerűen növelje, hatáskörü­ket bővítse. A tanácsok idei bevételi és kiadási előirányzata egyaránt 1,9 milliárd forinttal több. mint a múlt évi teljesí­tés. A költségvetés több mint tízezer művelődési és ezer­négyszáz egészségügyi intéz­mény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is. Üj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevéte­lekből a tanácsok általában száz százalékban részesednek. A feladatok növekedése emel­lett Szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelé­sét is. A tanácsok költségveté­se módot nyújt az irányítá­suk alatt álló vállalatok fej­lesztésére. Tanácsaink — a költségvetésükben biztosított összegeken kívül — ehhez igénybevehetik saját erőfor­rásaikat is. Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőban céltuda­tosabban fejlesszék az irányí­tásuk alatt álló vállalatokat. A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A községfejlesztési alap a tér. vek szerint mintegy 1,6 mil­liárd forintot tesz ki. Tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladat megoldására ad módot. Lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyor­sítását, az ivóvízellátás javí­tását, számos tantereim, műve­lődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság élet­körülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzájáru­lásokon kívül, jelentős társa­dalmi munkát is vállalt a köz­ségfejlesztési tervek végrehaj­tásáért. A községi ejlesztési munka tehát további lehetősé­get adott a lakosság széles ré­tegeinek bevonására a köz­ügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, hogy a lakosság pénzbeni és munka-hozzájáru­lásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gaz­daságosabban használják fel. Államunk továbbra is jelen­tős anyagi támogatással biz­tosítja a közsécL-jlesztés to­vábbi előrehaladását. De ta­nácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordita- niok a helyi anyagok felhasz­nálására. a vállalatok kapa­citásának jobb kihasználására, a helyi ipar fejlesztésére. Ta­nácsaink, a végrehajtó bizott­ságok az iddiginéi is követ­kezetesebben érvényesítsék a takarékosság szempontjait, gazdaságosan használják fel a rendelkezésükre álló eszközö­ket. A jó vállalati gazdálkodás fontossága A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra. hogy a költ­ségvetés eredményes végrehaj­tása a népgazdasági terv tel­jesítésétől függ, s ez a körül­mény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyel­met. A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden terü­letén, minden vállalatnál megkeressük azokat a le­hetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka ter­melékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése. Nélkülöz­hetetlen feltétele eiz annak, hogy felzárkózzunk a gazda- ságiag fejlettebb, szocialista országok mellé, és ki vegyük részünket a szocialista és a kapitalista tábor békés gazda­sági versenyéből. Az idei nép- gazdasági terv szerint a ter­melés növekedésének mintegy ’ felét a termelékenység javu­lásával kell elérni. A gazda­sági vezetésnek — a minisz­tériumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges létszámnövekedést. Műszaki és szervezési intézkedésekkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelé­kenység tervezett emelkedé­sét minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a terve­zettnél nagyobb emelkedést is. Fokozni kell az anyagtakaré­kosságot. Az állami iparban a terve­zett önköltségcsökkentésnél kö­zel 80 százalékát az anyagkölt­ségek leszorításával kívánjuk elérni. E cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesí­tése. azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb fel­adatot ielent. mint az utóbbi években. Viszonylag alacso­nyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés ter­vezett növekedését. Ezért to­vább kell javítani az anyag- gazdálkodást. fel kell tárni az utóbbi években megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellá­tási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerű­sége és gazdaságossága. Külö­nösen eredményes lehet a hi­telpolitika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hitelnyújtás feltételeinek célszerű meghatá­rozása. Munkát és anyagot asak kor­szerű és jól értékesíthető termé­kek előállításához használjunk fel — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzetközi fize­tési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításához külö­nösen nagy szükség van kevés import anyagot tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új export­cikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvonal emelésének alap­vető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutatóerők meg­felelő összpontosításával. a gyártmányok konstrukciójának tökéletesítésével, a megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a dieselesítés és a ki­emelt iparágak — műszeripar, híradástechnikai erősáramú ipar. stb. — műszaki fejlesztési programjának végrehajtásá­ban. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetősé­geket. amelyeket a baráti or­szágokkal való gazdasági együttműködés, a szocialista tá­boron belüli nemzetközi mun­kamegosztás fejlődése biztosít műszaki fejlődésünk számára. Népgazdaságunk minden terü­letén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gaz­daságosabb üzemszervezési el­vek megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez nö­veli a minisztériumok, a válla­latok és ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és fele­lősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a- kísérlete­zéssel. a gyártmányfejlesztéssel iáró kockázatot is. A vállala­toknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesztési alap-adta lehetőségekkel: szorosabbra kell vonni a vállalatok és az ipari, akadémiai kutatóintéze­tek, egyetemi tanszékek kap­csolatát. A szocialista felhalmozás növekedése A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a nemzeti jövedelem ez évi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, e ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközö­ket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához. A felhal­mozáson belül tovább nőnek az álló alapok bővítésére előirány­zott összegek. Világosan kell azonban látnunk, hogy a fel­halmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a népgazdasági terv összeállítá­sánál számos, egyébként indo­kolt beruházási igényt a kor­mány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított összegeket szinte teljes egészé­ben a folyamatban levő beru­házásokra összpontosítjuk. Meg kell szűnniök az olyan jelensé­geknek, hogy például hosszú hónapokig ki nem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgatták. mert a gépeket kellő megfontolás nélkül ren­delték és osztották el. Az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök kor­szerűsítésére használják fel a rendelkezésűidre álló eszközö­ket A népgazdaság minden terü­letén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb mű­szaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel, gaz­daságos külkereskedelem­mel és aktív fizetési mér­leggel párosul. Az idén tehát még jobban, terv­szerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók mun- kaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés meny- nyiségi túlteljesítéséért verse­nyezni, de a gazdaságosságért minden üzemben lehet, és hasz­nos is versenyezni. A gazdasá­gosság növeléséért tökéletesí­tenünk kell az anyagi érdekelt­ség formáit. A nyereségrésze­sedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változat­lanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási mód­szereit tovább kell fejleszte­nünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhang­ját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való része­sedés mértékét több évre előre meghatároznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a válla­A mezőgazdász Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, vala­mint a költségvetés összefüg­géséről. A költségvetés összeállítása­kor — hangsúlyozta — elsőren­dű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocia­lista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segít­sük. Az idei költségvetés a szö­vetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a ré­gi és új termelőszövetkezetek­nek nagyüzemi gazdaságok ki­alakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú ál­lami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szor­galmas munkájukkal fokozot­tan hozzájáruljanak a nagy­üzemi gazdálkodás kialakításá­hoz. ' A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszú- lejáratú hitelt és 221 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezeteknek idei beruházásaira. A költségvetés több mint más­fél milliárd forintot irányóz elő építkezésekre, több százezer állat-férőhely, több ezer Vagon kapacitású magtár, góré, és egyéb gazdasági épület létesí­tésére. A beruházásoknál a le­hető legmagasabb fokú gazda­ságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a ter­melőszövetkezeteknek is, A latok vezetőit sarkallja a lét­szám növelésére, hanem a dol­gozókat ösztönözze szaktudá­íg szocialista i gépállomások az idén a tava­lyinál csaknem ötven százalék­kal több, normálholdban kife­jezett gépi munkát végeztek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítá­sát több mint 1,4 milliárd fo­rint középlejáratú hitellel se­gíti az állam. — A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocia­lista államunk sokoldalú anya­gi támogatását. A munkafe­gyelem megszilárdítása, a he­lyes munkaszervezet kialakí­tása, az ösztönző jövedelem- elosztási formák kikísérletezé­se, a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a ter­melőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól feladatu­kat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket Is, a szövetke­zet saját erőforrásait is. Csakis a több áru értékesítéséből szár­mazhat a tagok nagy jöve­delme. A régi és az új termelő­szövetkezetektől is azt vár­juk, hogy a megtermelt arukat mind nagyobb mér­tékben értékesítsék az ál­lami és szövetkezeti keres­kedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. suk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények el­érésére. itszeryezéséről A termelési alapok megha­tározott százalékának erejéig hitelt nyújtóink az újonnan alakult és területileg jelentő­sen megnövekedett szövetke­zeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniok az állammal szemben. A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó pa­rasztság termelési érdekeltsé­gét is. A többlettermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szán­dékozik elvonni a parasztság­tól, A költségvetésben az egyé­ni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irá­nyozták elő. A költségvetés biztosítja áz egyénileg gazdál­kodók részére a kedvezmé­nyes állategészségügyi, növény- védelmi szolgáltatásokat, és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Szá­mítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseiket kötnek az ál­lami és szövetkezeti szervek­kel. a földművesszövebkezratek- tői beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termé­keiket elsősorban a szocialista kereskedelem utján értékesí­tik. Meggyőződésünk — hang­súlyozta Nyers Rezső —, hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul ele­get tesznek adófizetési köte­lezettségüknek. Az életszínvonal egyes kérdései Expozéja befejező részéiben az életszínvonal egyes kérdé­seivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv sze­rint ebben az évben 2,1 szá­zalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnák, mint ahogy a hároméves terv­ben eredetileg számítottuk. Eb­ben az évben további 140 00Ö fővel nő a népgazdaság szocia­lista szektorában dolgozók szá­ma és csökken a száz kere­sőm jutó eltartott. A nyugdí­jak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdí­jasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy hét­százmillió forint többletbevé­telt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalma­zottak reáljövedelme te­hát három év alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyett tizenöt százalékkal emelkedik. A reáljövedelem növekedés túlteljesítése mintegy egyhar- mad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az ere­deti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor árának leszállítása is. A reáljövedelmek emelkedé­sével nőnek a dolgozók igé­nyei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető, legna­gyobb mértékben biztosíta­nunk kell. Érvényesítve pár­tunk gazdaságpolitikájának azt az alapvétő élvét, hogy a nagyobb felhalmozódás­sal járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvo­nal emelkedés és a lakos­ság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott ar­ról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a la­kosság igényeinek megfelelő­en változzék. A kiskereskede­lem teljes áruforgalmát 5,2 százalékkal magasabbra irá­nyoztuk elő. Ezen belül a ru­házati cikkek forgalma több mint 6 százalékkal, a vegyes­ipari cikkeké közel nyolc szá­zalékkal emelkedik. Ennél is nagyobb lesz a fejlődés a la­kosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél Bútorból húsz százalékkal, elektromos hűtőszekrényből tizenöt százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet ját­szanak a bérekbe és jövedel­mekbe be nem számított köz­vetett juttatások. Figyelmet ér­demel például, hogy az idei költségvetés egészségügyi, szo­ciális és kulturális előirányza­tai egy lakosra számítva, évi 1900 forintot tesznek ki, tizen­négy százalékkal többet, mint az előző évben. Költségvetésünk közel 900 gyógyintézeti ágy, harmincki­lenc orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi ren­delőórák számát nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezése következ­tében a társadalombiztosítás­ban részesülők száma ugrás­szerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghalad­ja a nyolcmillió főt. vagyis Ma­gyarország lakosságának nyolc­van százalékát A kultúra terjesztése érdekében A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál na­gyobb összeget biztosít a költ­ségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint az idén. Az alsó. a közép és a felsőoktatási intézmények­ben — a különböző tanfolya­mokat nem is számítva —. több mint 2 millió tanuló! — o népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tago­zatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános is­kolák padjaiba, mégis, bizonyos javulást érünk el a tanterem- ellátottságban, mert a műve­lődési beruházások döntő ré­szét az általános iskoláknak juttatjuk. A szocialista kultúra széle- sebbkörű terjesztését szolgálják a színházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirány­zott a múlt évinél nagyobb összegű —1 költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosít a költségvetés a tudományok fej­lesztésére. különösen a fizikai és a kémiai, a műszaki és ag­rár tudományokra. Befejezésül hangsúyozta. ho®v a költségvetés összeállítá­sánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldá­sában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyet­értésére és tevékeny támo­gatására, mint az eddi­giekben. E meggyőződés helyességét igazolja többek között hazánk felszabadulásának 15. évfordu­lója tiszteletére indult munka- versenymozgalom is, amely Újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődé­sének. A munkások, a parasz­tok és az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960. évi állami költségvetés. Ezért a forradal­mi munkás—paraszt kormány nevében kérem a tisztelt or­szággyűlést. hogy az előterjesz­tett törvényjavaslatot fogadja el. (Hosszantartó taps.) A pénzügyminiszter beszámo­lója után dr. Dabrónáki Gyula, a terv- & költségvetési bizott­ság előadója ismertette a bi­zottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről. Idő járás jelentés Várható időjárás péntek estig: Enyhe, felhős, párás, a délkeleti megyékben helyenként ködös idő. Több helyen, elsősorban a Dunán­túlon és az északi megyékben ki­sebb eső. keleten mérsékelt, a Du­nántúlon élénk, helyenként efőö déli-délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet: keleten 4—8, nyugaton 9—14, várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: keleten mínusz 1—plusz 3, nyugaton plusz 4—8 fok között. Távolabbi kilátások: Enyhe idő, esőkkel. (MTI) — regényfolytatA­SUNK a mai számból anyag­torlódás miatt maradt ki. A következő folytatást holnapi számunkban közöljük«

Next

/
Thumbnails
Contents