Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
A fonóban szól a nóta .,» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 24. szám Ara 50 fillér 1960. január 29., péntek A% idei költségvetés a szocialista építés meggyorsítását\ és a második ötéves terv megalapozását szolgálja Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés új ülésszaka csütörtökön megkezdte tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságinak póttagjai, Benke Valéria, J Csergő János, Dr. Dolleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács! Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers < Rezső, Dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Dr. < Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső; miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Terv-\ hivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt< a budapesti diplomáciai képviseletek számos J vezetője és tagja. Az országgyűlés ülésszakának megnyitása Az ülést néhány perccel 11 6ra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az ország- gyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. A képviselők felállva hallgatták végig az elnök megem- lékézését Révai József és An- tos István országgyűlési képviselők elhuny tárói. Méltatta munkásságukat, majd javasolta, hogy Révai József és Antos István emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Bejelentette, hogy az ügyrend 23. paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlés elnökéhez a Magyar Népköztársaság 1960. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az elnök az országgyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta és az ország- gyűlés tagjai között szétosztotta. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Révai József elvtárs elhalálozásával a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában egy hely megüresedett A megüresedett helyre az országgyűlés Marosán György képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanács tagjává egyhangúlag megválasztotta. Rónai Sándor bejelentette, hogy Nyers Rezső és Losonczi Pál képviselők miniszterré történt megválasztása folytán a kereskedelmi és a mezőgazda- sági állandó bizottságban egy- egy tagsági hely megüresedett. A megüresedett helyekre, az elnök javaslatára, a kereskedelmi bizottságba Horváth Im- rénét, a mezőgazdasági bizottságba Kricskovics Józsefet választották. Ezután az országgyűlés az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az 1960. év! költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kormányaihoz intézett felhívásának tárgyalása. 3. A Legfelsőbb Biróság elnökének beszámolója. „4. Az országgyűlés küldöttségének a Csehszlovák Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámolója. Ezután megkezdődött az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nyers Rezső pénzügyminiszter mondotta el költségvetési expozéját Nyers Rezső költségvetési expozéja Este a fonóban készült ez a riport Bükkszenterzsébeten, vidám fiatal lányok s jókedvű legények között. Persze, a fonóban nemcsak fonnak, hanem énekelnek, táncolnak, s mint e képen is látható, játszanak is. Ez itt épp a Kútba estem játék, amelynek természetesen, csók a vége. (Foto: Márkusz.) (Riport a 4. oldalon.) v/VNAAAAA/NA^A/\A/VNA^^^AiiNA^A^^AA^^^A^^^^VN^^AAAAAAAAAAAAAA/\A^NAAAAAA/N/VVA/\AAA/N^/S/V*»^/\A/VV\A/VV'^>A/VSAá Gazdasági életünk felfelé ível A továbbiakban részletesebben ismertette a költségvetést. Megállapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tükröz. Gazdasági életünk felfelé ível, a költségvetés bevételei és kiadásai is lényegesen emelkednek a tavalyihoz képest. lanul tegyenek eleget adófizetési kötelezettségüknek. A lakosságtól eredő adó- és illetékbevételek összege 4405 millió forint a bevételek 6,5 százaléka. Az idei előirányzat 875 millió forinttal alacsonyabb, mint a múlt évi befizetés, mert az újonnan alakuló termelőszövetkezeteknek — mint ismeretes —, a kormány ádókedvéz- tnényt biztosított. . — A kisiparosok, a kiskereskedők és az egyéb szabadfoglalkozásúak adózási rendszerén nem tervezünk változtatást — mondotta —, majd a költségvetés kiadásait ismertette. A népgazdaság fejlesztésére Bevezetőben hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben minden téren tovább fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a márciusi határozatában javasolta, hogy 1959 végére érjük el a hároméves terv néhány legfontosabb mutatójában az 1960-ra tervezett színvonalat. E határozat megvalósításában jelentős eredmények születtek, amelyekhez nagyban hozzájárult a széleskörű kongresszusi munkaverseny. Az állami ipar például 12 százalékkal többet termelt, mint az előző évben, a mezőgazdaságban erősödött a szocialista szektor. Külkereskedelmi forgalmunk is kedvezőbben alakult a tervezettnél. A szocialista tábor országaival 11,3 százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottunk le, mint terveztük és felszabadulásunk óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre külkereskedelmünk forgalma mind a baráti, mind a tőkés országokkal. A lakosság tavaly 9 százalék- kai több pénzbevételhez jutott, mint a megelőző évben, a kiskereskedelem forgalma 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Különösen növekedett a ruházati és a vegyesipari cikkek forgalma. — A múlt év végére tehát — folytatta — a hároméves terv főbb mutatóinak többségében már elértük, vagy meghaladtuk az 1960-ra kitűzött színvonalat, s így a szocialista ipar termelése a termelékenység, a nemzeti jövedelem. a reálbérek emelkedése és a belkereskedelmi áruforgalom terén. Népgazdaságunk erőteljes fejlődését jellemzi, hogy a három évre előirányzott beruházási volumen több mint 80 százalékát két év alatt megvalósítottuk. Ezután aláhúzta, hogy bár országunk gazdasági élete egészségesen fejlődik és erőteljesen felfelé ível, nem mentes a problémától sem: a múlt évben a termelés növekedéséhez a tervezettnél nagyobb mértékben járul hozzá a munkáslétszám emelkedése és csak kisebb mértékben a termelékenység emelése, a vásárlóerő is terven felül emelkedett; anyaggazdálkodásunk nem minden esetben tartott lépést a megnövekedett követelményekkel, a befejezetlen beruházások állománya abszolút mértékben nem csökkent. Költségvetésűnk bevételei 67 713 millió forint, kiadásai 67 400 millió forintot tesznek ki, tehát a költségvetés mérlege 313 millió forint bevételi többletet mutat. A bevételek évtől évre növekvő hányadai képezi az állami vállalatok befizetése 1960-ban kereken 81 százalékát. Az állami ipar idén átlagosan 8 százalékkal, az építőipar 8,5 százalékkal, az állami gazdaság 8 százalékkal termel többet, mint előző évben. Különösen jelentős, hogy az állami ipar termelési költségeinek 1,8 százalékos csökkentését tervezzük. A vállalati nyereség összege kereken 6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi gazdálkodás eredmé— A költségvetés kiadásaiból 39.3 milliárd forint a kiadások 58.3 százaléka — a népgazdaság fejlesztését és pénzellátását szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összegek közül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egyéb pénzügyi forrásokkal együtt biztosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Az állami beruházások volumene 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Népgazdaságunk fejlődését hatékonyan segíti elő a beruházások anyagi-műszaki összetételének kedvező változása. A gépi beruházások hányada a korábbi években 25—28 százalék volt. Most 41,5 százalékra emelkedik, az építési beruházások hányada pedig az előző évek 50 százalékához képest 40 —41 százalékra csökken. Az állami beruházások mintegy négyötöde a termelő állóalapok fejlesztését szolgálja. A rendelkezésre álló összegeket csaknem teljes egészében folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve folytatására összpontosítjuk. Csak minimális mértékben kerülhet sor új objektumok építésére. A beruházási eszközök szétforgácsolá- sának megakadályozásával az év végére mintegy 30 százalékkal csökken a folyamatban levő nagyobb beruházások száAz ország pénzügyi helyzetéről ma. Idei beruházásaink A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről szólva, a többi között megállapította: ' a tavalyig állami költségvetés egyensúllyal zánilt. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát az is mutatja, hogy a lakosság pénzjövedelmének egyre tekintélyesebb részét helyezi el takarékpénztárakban. A takarékbetétek állománya tavaly közel 1,6 milliárd forinttal nőtt. Számítások szerint a parasztság betétállománya mintegy 77 százalékkal, a bérbő’ és fizetésből élők betét- állománya pedig mintegy 81 százalékkal növekedett. Az Országos Takarékpénztár szerint a múlt évben a lakosság saját megtakarításaival 2,4 milliárd forintot fektetett be lakásépít. kezésbe, amelyhez az állami bankszervezet 1,1 milliárd forint hitellel járult hozzá. Az idei költségvetési javaslat összeállításánál — folytatta Nyers Rezső — a népgazdasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meggyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Az 1960. évi terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításával az év végére' jelentősen túlteljesíthetjük a hároméves tefv főbb mutatóit. így várható, hogy a nemzeti jövedelem növekedése 12 százalékkal, a szocialista ipar termelése 10 százalékkal, a termelékenység 31,1 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 2 százalékkal meghaladja majd az 1960-ra eredetileg előírt színvonalat. A tervezettnél gyorsabb lesz tehát a beruházásoknál a reálbér, valamint a belkereskedelmi áruforgalom növekedésének üteme is. Ha figyelembe vesszük a hároméves terv első két esztendejének eredményeit, megállapíthatjuk: minden feltétel megvan ahhoz, hogy elérjük kitűzött céljainkat. nyét. Emelkedik a forgalmiadó összege is. — Elsősorban a termelés növekedése következtében, de a belkereskedelem és a felvásárlás forgalmi adóbefizetése is meghaladja a tavalyit. A szövetkezetektől származó adóbevételek. társadalombiztosítási járulékbefizetések és hitel visz- szafizetések együttes összege több mint kétmilliárd forint. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől. a földművesszövetkezetektől és a kisipari szövetkezetektől azt várja a kormány, hogy eredményesen gazdálkodjanak és mindenkor maradéktaA nehéziparban idén fontos létesítményeket helyeznek üzembe, elsősorban a villamosenergiaiparban és a kohászatban. Ezzel számottevően nő a villamosenergia-termelés, több százezer tonnával bővül a hen- gereltáru-termelés. Jelentősen fejlődik gépgyártásunk és vegyiparunk is. Számottevően bővül az építőanyagipar, a könnyű- és az élelmiszeripar termelése. A mezőgazdasági beruházásokra közel 7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, s ez elsősorban a mezőgazdaság növekvő gépszükségletének fedezését biztosítja. Fejlődik a közlekedés és a hírközlés, javul az úthálózat. Űj. üzletházak és boltegységek nyílnak meg. Az állami lakásépítés keretében több mint 14 000 lakást fejeznek be, s közel 15 000 építését kezdik meg. Ezenkívül számolunk azzal, hogy magánerőből mintegy 25 000 lakás épül. A költségvetés ehhez 650 millió forint hosszúlejáratú hitelt biztosít. Több mint 260 millió hitelt nyújtunk öröklakás vásárlásához. A költségvetés egészség- (Folytatás a 2. oldalon.)
