Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1360. január 27., szerda NEPÜJSÁG 3 Az 1960-as év a tanulás, az újítás és a takarékosság éve legyen munkás!tjúságunk számára Aktívaülést tartottak a megye ifjúmunkás küldöttei Több mint száz ifjúmunkás küldött gyűlt össze Egerben a Szakszervezeti Székházban, hogy megbeszéljék' az elmúlt év tapasztalatait és megismer­jék azokat a feladatokat, amelynek megoldására kell ösztönözniük ifjú társaikat. Az aktívaülésen megjelent Bíró József elvtárs, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának má­sodtitkára, Simon Lajos elv- társ, az MSZMP Heves megyei Bizottságának megbízott osz­tályvezetője, Kolonits Lajos elvtárs, a KISZ Központi Bi­zottsága ifjúmunkás osztályá­nak vezetője is. Az aktívaülés Misi Sándor elvtárs, a KISZ Heves megyei Bizottsága tit­kárának üdvözlő szavaival kez­dődött, majd Nagy Sándor elv­társ, a KISZ Megyei Bizottsá­gának szervező titkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőjében megállapítot­ta, hogy a munkásifjúság lel­kesedése túlnőtt minden elkép­zelésen, és a vállalt tízmillió forint helyett 26 400 000 forintot takarítottak meg és a vállalt százezer társadal­mi munkaóra helyett 154 000 munkaórával járultak hozzá közérdekű feladatok megoldá­sához. A pártkongresszus tisz­teletére 140 ifjúsági brigádban másfélezer fiatal versenyzett és megszületett a szocialista munkaverseny új, nagyszerű formája: a szocialista munka ifjú brigádja mozgalom, mely­ben máris 300 fiatal vesz részt. Az elmúlt év további ered­ményeit ismertetve, elmon­dotta Nagy elvtárs, hogy kifej­lődött a munkásfiatalok szak­mai továbbképzésének, a mű­szaki műveltség emelésének egy új módja: a szakma ifjú mestere mozgalom és jelentő­sen megnövekedett azoknak a fiatal mérnököknek, techniku­soknak és szakmunkásoknak a száma, akik fiatal koruk elle­nére számos újítással járultak hozzá a gazdaságosabb terme­léshez. Mindezek az eredmények azt mutatják — mondotta Nagy elvtárs —, hogy a munkásifjú­ság nagy többsége ismét bebi­zonyította: méltó osztályához, hogy nagy lelkesedéssel vesz részt a szocializmus épí­tésében. A fiatalok takarékossági mozgalmáról szólva hangsú­lyozta, hogy a mozgalom ha­mar népszerűvé vált a fiatalok között, bár kezdetben a gazda- ságvezetök nagy része lebe­csülte ezt a kezdeményezést. A fiatalok többsége ma már lát­ja, hogy takarékoskodni annyit jelent, mint növelni a termelé­kenységet, csökkenteni a ter­mékek önköltségét, olyan eljá­rásokat kidolgozni, amelyek je­lentős anyagi megtakarítással járnak. Külön megdicsérte be­számolójában a bányászfiatalo­kat, akik több mint négymil­lió forintot takarítottak meg, elsősorban a fa-import helyes felhasználásával. A Mátravidéki Erőmű fiatal­jai 3 758 000, a hatvani fütőház kiszistái pedig majdnem két és fél millió forintot takarítottak meg e mozgalom segítségével. A fiatalok íettrekészsége és áldozatvállalása ma már egyre inkább jellemzővé válik. A bélapátfalvi cementgyár fia­taljai a múlt év áprilisában súlyos üzemzavar elhárításá­ban segédkeztek, a hatvani vasúti csomópont egyik KISZ aiapszervezetének tagjai a leg­szükségesebb időben 21 vona­tot kísértek el társadalmi mun­kában, két petőfibányai mun­kásfiatal, Vendel Gyula és Székely Miklós, életük kockáz­tatásával mentették meg két társukat. A megye munkásifjúságának a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatos mun­káját értékelve, elmondotta Nagy elvtárs, hogy míg a mun­kásifjúság legöntudatosabb ré­sze népnevelőként vett részt a munkában, a többiek 35 200 óra társadalmi munkával segí­tették a termelőszövetkezetek megszilárdí tását. A KISZ-szervezetek munká­ját akadályozó hibákról szólva, Na(jy elvtárs hangsúlyozta’ hogy a gazdaságvezetők egy ré­sze még mindig figyelmen kívül hagyja azt a lehetőséget, amely az üzem terveinek megvalósí­tásában az ifjúság, vagy éppen a KISZ jelent. Általános tapasztalat — mon­dotta —, hogy sokkal több a KISZ-en kívüli fiatalok száma, akik részt vesznek a KISZ termelési mozgalmaiban, mint a kiszistáké, s ez azt mutatja, hogy szakítani kell azzal a ká­ros nézettel, miszerint a KISZ szervezetek létszámát nem szükséges újabb fiatalokkal növelni. A feladatokról szólva, kérte az ifjúmunkás küldötteket, hogy olyan légkört alakítsana ki maguk körül, amelyben szégyen a pazarlás a késés, a lógás. A fiatal műszaki értelmiség aktivizálásáról szólva elmon­dotta, hogy a fiatal műszaki­ak jó részét túlterhelik admi­nisztrációs munkával, nem használják ki eléggé szakkép­zetségüket, nem adnak lehe­tőséget továbbképzésükre. — Az elmúlt évben már ki­alakultak üzemeinkben az if­júság szakmai továbbképzésé­nek különböző formái — mon­dotta Nagy elvtárs — és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkásifjúság tovább­képzésének legjobban bevált, legcélravezetőbb módja a szakma ifjú mestere mozga­lom. A szakmai műveltség emelésének másik bevált mód­ja: részvétel a szocialista mun­ka ifjú brigádja mozgalom­ban. Hangsúlyozta Nagy elvtárs, hogy a munkósifjúság jelen­tős részét kitevő ipari tanuló fiatalokkal a szükségesnél kevesebbet foglalkoztak az elmúlt évékben, ami káros kihatást váltott ki. Ez tanul­ságul szolgál a jövőre nézve, hiszen háromezer fiatal ne­veléséről van szó és jelentős ez a réteg a jövő szakmunkás nemzedékének nevelése szem­pontjából is. A legfontosabb feladatok kö­zött említette Nagy elvtárs a munkaverseny továbbfoly­tatását, a fiatalok politikai és szakmai továbbképzését, az újítási mozgalom propagálását, a közhasznú, társadalmi mun­Zsúfolásig megtelt a káli általános iskola kettős tan­terme. A szűk padokban, az ablakok mentén, a folyosó­kon ott szorongott sok-sok édesanya és néhány édes­apa. Szülök iskolája volt, — de most más kérdés izgatja a szülőket. Néhány nap, és itt a félévi bizonyítványosz­tás ideje. Hát ezért a sok szülő. Ez szép, nagyon di­cséretes dolog, hogy eny- nyien összejöttek, s ennyien érdeklődnek, de van ennek egy árnyoldala is. A neve­lők egész éven át megtart­ják előadásaikat, igyekez­nek gondoskodni ■ a szülők pedagógiai kultúrájának emeléséről. Éppen ezért az lenne örvendetes, ha egész éven keresztül szorgalma­san, s ilyen tömegesen láto­gatnák a szülök mindenütt a pedagógiai előadásokat. Mert mondjuk meg őszin­kák további végzését, összefog­lalva: azt kell elérni, hogy az 1960-as év a tanulás, az újítás, és a takarékosság éve legyen — mondotta befejezésül. A beszámolót követően el­hangzott vitában felszólalt többek között Vízaknai György egercsehi bányászfiatal, aki ar­ról számolt be, hogy egymillió forintot takarítottak meg első­sorban az acéltámas biztosítás bevezetésével. Bíró József elvtárs, az MSZ­MP Heves megye Bizottságá­nak másodtitkára felszólalásá­ban arról beszélt, hogy a fia­talok részvétele elősegítette az elmúlt év munkasikereinek el­érését, felhívta a figyelmét arra, hogy a termeié1 enység növelése elsőrendű feladat, mert itt eléggé nagy a lema­radás. A térmelöszövebkezatek —vcrilárdításával kapcsolat- tan :i -■ —ikásfiata'okat, hogy a gazdasági « . --,1­1S, i teÄiiÄiSSUiTSi! dálkouua számár. . ,,.1 me» gvőzodését fejezte ív., fiatalok Valóra váltják elhatá­rozásaikat, amelyiat a munka megjavítására tettek és előse­gítik a párt politikáiénak megvalósulásét. Oldal Máté, a selypi Cukorgyár ifjú munká­sainak küldötte bejelentette, hogy export brigádokat alakí­tanak a fiatalokból és nagy gondot fordítanak a fiatalok egyéni takarékosságra való ne­velésével is. Kolonits Lajos, a KISZ Központi Bizottsága Ifjú Munkás Osztályának vezetője a tanulás fontosságát hangsú­lyozta és a kor szellemét kífe- íezó gondolatnak nevezte a Heves megyei munkásfiatalok elhatározását, miszerint mind­egyikük tovább képzi magát. A vita után Misi Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottsá­gának titkára ajándékot adott át az elmúlt évben jó munkát végző KISZ-vezetöknek és ifjú­munkásoknak. Öpakai János petőfibányai KISZ-brígádia ötezer, Nagy József egercsehi bányász brigádja 3000, Herte- lendi Károly ifjúsági brigádja 2000 forint jutalmat kapott. Az aktívaülésen 20 000 Ft értékű ajándékot kaptak a kiszásta ifjúmunkások, köztük Mezei István, a Recski Ércbánya la­katosa. Bakti Sándor, a Mátra­vidéki Erőmű KISZ-titkára, Berecz Albin, a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű fiatal újí­tója. Az aktívaülés Misi Sándor zárszavával ért véget. tén, a szülőket most a fél­évi bizonyítvány vonzza az iskolába. De aki csak most jött el, az bizony elkésett. Az elmúlt félév sok szülő­től megkívánta volna, hogy nézzen utána gyarmeke vi­selt dolgainak. Különösen vonatkozik ez a Vili. osztá­lyos gyermekek szüleire, akik jól tudják azt, hogy a továbbtanulás első lépcső­foka a jó félévi bizonyít­vány. Ezért is, de még sok másért, bizony, gyakrabban és több szülőnek fel kell keresnie az iskolát, a neve­lőket minden adandó alka­lommal, hogy ne ilyenkor álljanak kétségbeesetten a VUl-os osztályfőnök elé: „Hát most aztán mit csinál­junk?.1” Erre előbb kell gondolni, s a problémát kö­zösen, körültekintően, jóval előbb megtárgyalni! (á) /Ve csak ax utolsó percben ! Az első év után DÉLUTÁN hat óra volt, mi­kor az újlőrincfalvi Május 1. Termelőszövetkezet tagjai, ün­neplőbe öltözve, összegyűltek a feldíszített községi kultúr- házban. Első zárszámadásukat tart­ják. Az 1959-es év kora tava­szán, február 17-én alakultak* akkor tartották meg az első közgyűlésüket, s már az első összejövetelükön elhatározták, hogy nem tétlenkednek őszig a kezdéssel, hanem azonnal megkezdik a közös munkát, az egyénileg elvetett kalászosokat már a közösben takarítják be. Elhatározásuk nem maradt csupán kijelentés, hanem a közös akarat tetté formálódott. Bede Benjáminnak, a szövet­kezet elnökének irányításával megkezdték a közös munkát az 1867 holdas közös gazdaság­ban. A tavasziakat már közö­sen vetették, a kapásnövények megművelésénél, s a nyári be­takarítási munkák elvégzésé­nél a szövetkezetnek majd minden tagja kivette részét. A kezdeti hetekben, hóna­pokban nehéz volt a munka, Bede elvtárs, a zárszámadási közgyűlésen tartott beszámoló­jában is kitért erre. — Nem volt még elég ta­pasztalatunk a nagy gazdaság irányításában — mondotta —, mm értettünk sokat a helyes műn! ->*' /czosl .*z de á ké­sőbbiekben, ha több hiba el­követése után is, már egyre Kevesebb hiányosságot tapasz- hatott a tags«». A növényápolás után s'.se - , résén végezték el a nyári be­takarítási munkákat is. Kom­bájnt és aratógépet kaptak se­gítségül, s a tervezettnél jobb termést takarítottak be, annak ellenére, hogy a vetés nagy ré­szét, még mint egyéni gazda vé­gezte a szövetkezet tagsága. A kétszáz holdas őszi bú­zájuk a tervezett 8 mázsás hol- dankénti átlagtermés helyett 11 mázsát fizetett. Ó$zi árpá­juk 7 mázsa helyett 7,3 má­zsát adott holdanként. A kö­zös munka eredményeként földbe került tavaszi búzából 10,1 mázsát arattak, a terve­zett 7 mázsával szemben. Jó termést hozott a kukorica. A 152 holdas területről 12 helyett 13 mázsás holdanként: átlag­termést törtek le — májusi mor- zsoltban számítva. Az állatok részére 120 holdon termesz­tettek pillangóst, 15 holdon silókukoricát, s ezzel a szálas­takarmány mellett biztosítot­tak az állatok részére, mintegy 400 köbméter silótakarmányt is. MUNKÁJUKBAN sok segít­séget kaptak a patronáló Bor- sod-Heves megyei Téglagyári Egyesülés és az Üjpesti Cér­nagyár vezetőitől és dolgozói­tól. Ez a segítség nemcsak po­litikai támogatást jelentett, ha­nem többször nyújtottak kéz­zelfogható, anyagi segítséget is. Részt vettek az istálló építé­sénél. Teljes egészében elvé­gezték a kovácsmunkákat, a tűzvédelmi berendezések fel­szerelését, támogatták őket az erdőterületek megszerzésében, a vágólovak elvitelében, s így lehetne sorolni tovább, a tsz részére nyújtott segítséget. A gyáriak és a szövetkezeti ta­gok közötti kapcsolat nem me­rült ki a szövetkezet részére nyújtott segítséggel, hanem ba_ ráfi összejöveteleken, munkás­paraszt találkozókén vált egy­re szorosabbá. Augusztus 20- án, az alkotmány ünnepére meghívták barátaikat a szö­vetkezetiek. Itt volt a talál­kozón a Téglagyárból és a Cér­na évárból majdnem 100 mun- k.: s együtt ünnepelték. A sző ’zetiek vendéglátását a cé >k Budapesten vi­k. A mezőgazdasági *t. -tése után vá- íc-siiéze. - el a szövet­kezet 50—i ■ t Megmu­tatták a M- ' a fő­város többi -.•«••ez-.tfc. t, magát a gyara Két r apót j töltöttek a Cémagyár n arutá- I sainál és vezetőinér, s ta­lálkozás emlékét több féi.. kép album, ajándék is őrzi. A GYÁRIAK TÁMOGATÁ­SA tette lehetővé, hogy a szö­vetkezet rövid egyévi közös gazdálkodás után már ered­ményt is tud felmutatni. Két negyvenférőhelyes istállót, da­rálót, növendékistállót építet­tek, kijavították a magtárat, sertéshizlaldát és a dohány X>ajtát s a szövetkezet vagyo­nának értéke már most meg­haladja az egymillió forintot. Beszédesen mutatja a közös összefogás nagy erejét az az 1 479 312 forint is, amelyet egyévi munka után a szövet­kezet tagjainak munkaegység- részesedés formájában kifizet­tek. Külön 70 754 forint kész­pénzt osztottak ki földjáradék címén. Gondoskodtak arról, hogy a szövetkezet idős tagjai, akik már nem tudtak dolgozni és így munkaegységet sem sze­reztek, kenyérhez jussanak, s a készpénz mellett 50 mázsa búzát fizettek ki föidjáradék- ként részükre. Megyénkben az újlőrincfal­vi Május 1. Termelőszövet­kezet tagjai az elsők, akik az elmúlt év elején alakultak, ■ kezdték meg a közös munkát, s már sikeresen zárták a gaz­dasági évet, több, idős terme­lőszövetkezetnél is jó ered­ménynek számít az az összeg, amit egy munkaegység fejé- ben kifizetnek a fiatal szö­vetkezet tagjainak. A szövetkezet életében nagy eseményt jelentő első zár- számadási közgyűlésre eljöttek a járási tanács, a járási párt- bizottság, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának kép­viselői, Barta András, ország- gyűlési képviselő, a füzes­abonyi Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke is, s hozzászólá­sában több értékes javaslatot adott a fiatal szövetkezet köz­gyűlésének. Meghívta őket ta­pasztalatcserére is. Az elnök, majd az ellenőrző bizottság beszámolója után a zárszámadási közgyűlés leglé­nyegesebb mozzanata követke- >tt, a munkaegységrés 1-- -**-• ér- ', kiosztása H NC ÓRA '-öAll került i- - Vonuló Comagyár t, v bemutatko­zí .«•«, majd a zenekar mü- so Jó «m, reggelig szórakoztam ará tkoztak a Cémagyár és a Téglagyár ve­zetőivel, s a táncosaival, a jól végzett gazdasági év után. Pilisy Elemér ílj gazdasági év előtt Bátorban megtartotta a zár- számadási közgyűlését a Hegyi Csillag Termelőszövetkezet tag­sága. A bátori Hegyi Csillag Tjsz a múlt esztendő októberé­ben ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját és ez a zár­számadás még azok részére ké­szült. akik alapítói voltak en­nek a termelőszövetkezetnek, akik a tíz év alatt léptek a kö­zösségbe. A zárszámadás szá­mai a múltról beszélnek, azon­ban Ismertették ezen a gyűlé­sen a jövő számait is, az 1960- as esztendő terveit. A Hegyi Csillag tízéves évfordulójának ünnepségén már ott voltak az új tagok, százhuszonhatan, akik beléptek a termelőszövetkezet­be. Most, erre a közgyűlésre is eljöttek valamennyien, hogy meghallgassák. hogy állnak, mint állnak, mivel indulnak az esztendőnek. A kis Mátra mögötti falu művelődési házának nagyter­mében gyűltek össze a termelő- szövetkezet tagjai és meghall­gatták Molnár János tsz-elnök beszámolóját. Az elnök beszéde első részé­ben elmondotta, hogy lói sike­rült az elmúlt év és kimagasló eredményeket értek el a tsz tagjai. A legöregebbek sem igen emlékeznek arra. hogy búzából valaha is tizenkét mázsán fe­lüli átlagtermést értek volna el. De más növényféleségekből is nagy termésátlagok születtek. Gyarapodott a termelőszövet­kezet vagyona. 1959-ben egy szántó egységre eső termelési érték 5761 forint volt és ennek következtében egy holdra eső tiszta vagyonuk 2735 forint most már. Ám. nemcsak a közös vagyon gyarapodott, szépen alakult a termelőszövetkezet tagjainak jövedelme is. Most, a zár­számadáskor 87 000 Ft-ot osztot­tak szét 32 tag között, nem egy közülük 7—8000 forintot ka­pott járandósága utolsó részle­téként Átlagosan 46 forintot fizettek egy munkaegységre az 1959-es esztendőben. Elmondta az elnök, hogy el­készítették az 1960-as esztendő terveit és a jövő zárszámadás­kor ugyanezt az összeget akar­ják egy munkaegység után ki­fizetni. Nem változik tehát a munkaegység értéke, pedig a termelőszövetkezet megnöve­kedett, 1043 holdon gazdálkod­nak a jövőben és az indulás nem könnyű dolog. Nem köny- nyű bizony, mert építkeznek, gépet vásárolnak, megnövelik az állatállományukat, mégis biztosan számíthatnak arra. hogy a jövedelmük is emelke­dik majd. Ugyanis, mint már mondottuk, nem változik a munkaegység értéke, azonban a termelőszövetkezet tagjai a tervek végrehajtása során jó­val több munkaegységet érnek el személyenként, mint az el­múlt esztendőben. Egy-egy tagra 266 munkaegységet ter­veztek. A jövő évi tervek között egyik legfontosabb dolog, hogy gondoskodnak a talajerő fenn­tartásáról. Ebben az esztendő­ben az összterületük 30 száza­lékát istállótrágyával erősítik. ezenkívül holdanként Hl kiló műtrágyát használnak fel. A talajerőfenntartás egyik fő feltétele biztosított. ugyanis már most 119 szarvasmarha áll az istállójukban. Megnövelik az esztendő végére az állat- állományt. — Meghizlalnak 200 sertést, nemrég vásároltak 23 anyakocát, ezenkívül gyara­pítják a juhállományukat is. Mint már mondtuk, az 1960- as esztendőben jelentős beru­házásokra kerül sor a Hegyi Csillag Termelőszövetkezeiben Építenek egy nyolcvagonos kukorica górét. egy 250 férőhe­lyes sertésszállást. Saját erőbő' végzik el e két építkezés mun­káit. de sor kerül ezenkívül 300 férőhelyes iuhhodály és eav 50 férőhelyes szarvasmar­ha istálló építésére is. Itt igénybe veszik az állam segít­ségét is. Ezenkívül rövidesen egy új Zetorral gazdagodik a termelőszövetkezet. A növénytermeléssel kapcso­latban érdekes megjegyezni, hogy a szántóterületük öt szá­zalékán. azaz 35 holdon, bur­gonyát termelnek, amely igen jövedelmező, hasznos növény. Mintegy kétmillió forint bevé­telre számít a termelőszövetke­zet. amelynek 46 százaléka nö­vénytermesztésből. 34 százaléka pedig az állattenyésztésből származik. A termelőszövetkezet tagsága az újak és a régiek egyaránt készülnek a tavaszi munkakez­désre. bizakodó hangulatban, ió munkakedvvel várják a ked­vező időt. Igyekeznek már most megszervezni a munkát, körültekintő figyelemmel gon­dolnak a jövőre. Elhatározták, hogy a természetbeni járandó­ságba takarmány is lesz majd, hogy a háztáji gazdaságok ál­latállományának eltartása biz­tosítva legyen. Megszervezték a munkacsapatokat, a nagy munkák időszakára napközi­otthont létesítenek a termelő­szövetkezeti tagság gyermekei számára, hogy a szülők egy­aránt kivehessék a részüket a munkából. Mindent egybevetve Bátor­ban. a kis Mátra mösöttj falu­ban készülnek az emberek az 1960-as esztendőre. A Hegyi Csillag Termelőszövetkezet most már mezőgazdasági nagy­üzem. tíz esztendő Után gyara­podott. megerősödött ez r gaz­daság Szép eredményeket ér­tek el a tíz esztendő során, de még többet akarnak, mert most már igazán megvan eh­hez minden feltételük «=• SSi5 *=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents