Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

4 nepüjsäg I960, január Sí.* azerAft édesanyákról Pénteken este 6 órakor Pe- tőfibányán tartja második elő­adását a kulturház irodalmi színpada. Az édesanyákról szólnak a versek, a dalok, a Peer Gynt- részlet: Aase halála. Oláh Lász­ló író, a Hunnia Filmstúdió lektorátusának vezetője két novelláját olvassa fel. Pálfi Edit operaénekes, Váriné Né­meth Éva zongoraművész és Papp Sándor zeneiskolai tanár hegedűszámai teszi még színe­sebbé a műsort. Rendező Földi Gyula. (G. Molnár Ferenc) — A RECSKI ÉRCBANYA kiszesei a múlt évben indult takarékossági mozgalomban egymillió forintos megtakarí­tást értek el. A jó munkát végző fiatalok közül Mezei Istvánt és Szabó Jánost érté­kes jutalomban részesítették. — A MEGYEI TANÁCS vég­rehajtó bizottsága legközelebbi ülésén, február 1-én az építési és közlekedési osztály munká­ját tárgyalja. Második napi­rendként a mezőgazdasági osztály előterjesztését az ex­pressz öntözési rendszer elter­jesztésének lehetőségeit vitat­ják meg. — A MATRAVIDÉKI Szénbányászati Tröszt KISZ- fiataljai jó munkát végeztek az elmúlt évben, különösen a vasgyűjtésben és a facsemete ültetésben értek el kimagasló eredményt. A jó munkát végző fiatalok között 2167 fo­rint jutalmat osztottak ki. — EZ ÉVBEN is tovább kor­szerűsítik Eger kereskedelmi hálózatát A jövő hónapban üveg-porcelán önkiszolgáló bolt nyílik a bobó-téren. Az előkészületi munkálatok már befejezés előtt állnak. — OSTOROS KÖZSÉGBEN eredményesen folynak az is­meretterjesztő előadások. A község lakosait érdeklő té­mákról tartott előadásokon egy-egy alkalommal több mint kétszáz hallgató vesz részt. — DIA FILM készül „Heves megye felszabadulása óta” címmel. A 100 képből álló film előreláthatólag március első fe­lében jelenik meg, amely egy­ben hasznos segédeszközül szolgál majd a felszabadulással kapcsolatos ismeretterjesztő előadások szemléltetésére. — JANUÄR 29-ÉN délután 1 órai kezdettel ülést tart a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglá tóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Az ülésen meg­tárgyalják a megyebizottság 1960. első félévének munka- tervét és a múlt évi költség- gazdálkodást. — FEBRUÁR 1-TŐL, a me­gye járási székhelyein az álta­lános iskolák alsótagozatos ne­velői számára hat előadásból álló sorozatot indítanak. Az előadások célja a nevelők ál­talános pedagógiai, neveléstani és szakmai ismereteinek gyara­pítása. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS mellett mutatkozott be úi műsorával, a Majd a papá­val, a Recski Ércbánya szín­játszó csoportja, a bányász kultúrotthonban. szombaton és vasárnap este. EGRI VÖRÖS CSILLAG Horgász a pácban (szélesvásznú) EGRI BRODY őfelsége kapitánya GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI PUSKIN Vörös tinta HATVANI KOSSUTH Hruscsov Amerikában PÉTERVASARA Vakmerő szív HEVES Csodagyerekek FÜZESABONY Kenyér, szerelem, féltékenység Egerben este 7 órakor: Az aranyeinber (Bianco-berlet) fi megye gyógyszerellátásáról nyilatkozik — a megyei főorvos, — a főgyógyszerész és az SZTK-főorvos — örülünk annak, hogy a ja­nuári hideg viszonylag egyen­letesen tartja magát és nem kell a lucskos utcán felszedni az átázott, nyirkos cipőkben a náthát és a többi téli beteg­séget. Azért mégis, az őszi­téli hónapokban jelentkezik minden háznál a legtöbb, akár rövidebb, akár hosszabb ideig tartó megbetegedés, mert a szervezetet a változó idők ko­molyan megpróbálják: egyik napról a másikra húsz-huszon­öt fok hőmérsékleti ingadozás egymagában is megviseli az emberi testet. Ezért hát meg­kerestük az illetékeseket, — mondják el, hogy az őszi-téli időjárás idején hogyan állunk az ellenszerekkel, az orvossá­gokkal. — Megyénk lakosságánál nem kell attól tartani, hogy az orvosok gyógyszerhiány miatt nem tudnak gyógyítani. A megye gyógyszerellátása jó és egyre javul — mondja dr. Kiszely Sándor megyei főor­vos. Gyógyszerhiányról meg egyáltalán nem lehet beszélni. Az ugyan előfordulhat orvos­változás esetén, egy-egy falu­ban, hogy a hivatalba lépő orvos bizonyos gyógyszerfajták közül nem az elődje által meg­szokottakat írja fel és azokból a helyi gyógyszertár éppen nem tárolja a szükséges mennyisé­get, de ezen a relatív és múló hiányon idejében tudnak segí­teni. Ha ilyen természetű pa­naszt észlel a járási főorvos, azonnal történik intézkedés. A gyógyszerellátással kapcsolat­ban jelentős és komoly panasz nem mutatkozott. — Az ellátás csak javul a közeljövőben. Az ország négy megyéjében — így Hevesben is — kísérletképpen bevezették ast a rendszert, hogy az eddi­gi havi egyszeri kiszállítás he­lyett a megye gyógyszertárai havonta kétszer adják le meg­rendeléseiket a gyógyszertári központnak, ahonnan a havi kétszeri kiszállítás alkalmával a szükséges gyógyszereket megkapják. — Januárban járványszerűen nem lépett fel az influenza, de a megye gyógyszertárai fel­készültek az összes téli beteg­ségek elleni védekezésre. — Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az orvosok a gyógy­szerek és a gyógyszeripar je­lenlegi állásáról és újdonsá­gairól kellő tájékoztatást kap­janak: az egri és gyöngyösi konferenciákon. — Egerben dr. Galambos Já­nos, Gyöngyösön Kiss Ferenc gyógyszerészek tájékoztatják az újdonságokról és különle­gességekről az orvosi kart. Ez­zel a módszerrel bizonyára el­érjük, hogy az orvosok és a gyógyszerészek között a kap­csolat, a viszony jelentősen javulni fog. Ez az orvos-gyógy­szerész-viszony ugyanis hatás­sal van a gyógykezelési mun­kára. Dr. Réthy Árpád, megyei fő­gyógyszerész az alábbiakban egészíti ki az eddigi tájékoz­tatást: — Megyénkben az új kiszál­lítási rend — a havonta két­szeri — február elsején lép életbe. Az egészségügyi kor­mányzat kísérletképpen veze­ti be ezt a megoldást. A je­lenlegi gyakorlatban ugyanis gyakorta előfordult, hogy az egyhónapos távra rendelő gyógyszerészek olykor ötlet­szerűen írták fel megrendelé­seiket és az időközben jelent­kező igényeikre nem tudtak azonnal reagálni. Most, a két­hetenkénti kiszállítással és rendeléssel a gyógyszer-szük­séglet felmérésének idejét fe­lére csökkentjük: ez javára válik a gyógyszerellátásnak és a gyógyszerész pontosabb igényfelmérése a gyógyító munkára is kedvező lesz. — a gyógyszerellátás meny- nyiségileg sokkal nagyobb igé­nyeket elégít ki ezekben a hónapokban, mint az előző év téli szakában. A termelőszö­vetkezeti tagság biztosításával a gyógykezelés a falun is meg­alapozottabb lett: a folyton növekvő igényeket mennyisé­gi és minőségi tekintetben is ki tudjuk elégíteni. — A gyógyszerellátással ösz- szefüggő kérdésként meg kell említenem, hogy gyógyszerész- hiánnyal küzdünk. Nem egy gyógyszertárunkban hatvan­hetvenéves gyógyszerészek működnek, akik közül az Idén csaknem tízen mennek nyug­díjba. Utánpótlás két-három személy mindössze. Bizonyos­fokú túlterhelést jelent ez a létszámkérdés a gyógyszeré­szekre. Van olyan gyógysze­rész is, aki 70 000 forintos forgalmat bonyolít le! — Megoldandó probléma a közponi raktár kérdése is. A tervek szerint az idén tisz­tázzák, hol épül majd meg a korszerű raktár és 1961-ben I meg is indulnak — előrelát­hatólag a Práff-malom körüli részen — az építkezések. Ezzel az egri Bajcsy-Zsilinsaky utcai zsúfolt raktárnak a felszámo­lása is fokozatosan megtörté­nik. — Annak is örülnénk, ha a gyósyszerészhiányon olyan pá­lyázati feltételekkel segíthet­nénk, hogy megyénk községei­ben, városaiban letelepedni kívánó gyógyszerészeknek la­kást tudnánk biztosítani: több­szörös tapasztalat bizonyítja, hogy a lakáskérdés megoldása sokszor kitűnő szakembereket biztosítana, A megye legnagyobb gyógy­szerfogyasztóját, az SZTK-t is megkérdeztük a gyógyszerellá­tásról. Dr. Löblovics Imre fő­orvos az alábbiakban nyilat­kozott: — A gyógyszerellátás folya­matos és minden igényt ki­elégít. Az összes valódi és kép­zelt betegségekre megkaphatok a gyógyszerek, minőségi és mennyiségi szempontból egy­aránt kielégítően. Azért be­szélek képzelt betegségekről, illetve azok gyógyításáról, mert egyre inkább elterjedt szokás — talán a nőknél na­gyobb mértékben, mint a fér­fiaknál —, hogy fejfájás és hasonló tüneték esetén szedik a különféle idegcsillapítókat. Ezeknek a „fejfájósoknak” je­lentékeny százaléka nem tud­ja, hogy az orvosoktól kiku- nyerált idegcsillapítókkal igen sok esetben csak tüneti keze­lést lehet végezni és nem gyó­gyítják az alapbajt, amely ki­vizsgálás után gyökerében ja­vítható. Az idegcsillapítók mértéktelen és indokolatlan túlélvezése rossz eredményre vezet a vesénél. — a téli időjárás most egyenletesre fordult, az influ­enza-járvány nem várható, de az SZTK is felkészülten várja a biztosítottak egészségvédel­mében a tél további rohamait. * Hárman — három oldalról mondtak véleményt a gyógy­szerkérdésről. Minden oldalról megnyugtató választ kaptunk. A nyilatkozatokból az is lát­szik, hogy az egyre fejlődő Igé­nyeket az államháztartás fe­dezni akarja és tudja: ha gon­dok és tervek közepette is épülni fog a központi raktár, gondoskodnak a gyógyszerek­ről, a gyógyszerészi állások be­töltéséről. És ebben a minden­napi munkában a megye fal­vai és városai jó helyen állnak. (/■ a.) Bolyai János BÖLYAI JÄNOS a magyar tudomány legnagyobb büszke­sége, minden idők egyik leg­eredetibb gondolkodású mate­matikusa, tragikus sorsú láng­ész volt. Bolyai János 1802. december 15-én született Kolozsvárott. Apja Bolyai Farkas, Gauss kortársa és barátja volt. Bolyai János már négyéves korában ismerte a kör, középpont, sugár fogalmát, sőt még a sinus fo­galma sem volt idegen számá­ra. A gyermek Bolyai János megfigyelőképességére és éles logikájára jellemző a követke­ző történet. A Jupitert a város egén látta Marosvásárhelyen. Egyszer elmentek falura. A gyermek egy csillagos este ész­revette az égen a Jupitert és a következő meglepő megjegy­zést tette: „Hát ezt a városbeli csillagot itt is látni?” Elgondol­kozva tette hozzá: „Űgylátszik, nagyon messze lehet!” Kilenc éves korában kezdett rendszeresen tanulni. Tizenhá­rom éves korában apja kije­lentette, tőle már többet ma­tematikából nem tanulhat, mert amit ő tud, azt fia is meg­tanulta. A gyermek másban is tehetségesnek bizonyult. 12 éves korában már vonós­négyesben az első hegedűt ját­szotta. Bolyai János matematikus szeretett volna lenni és apja is ezt szerette volna. A matemati­kát azonban az akkori viszo­nyok között Magyarországon magas fokon nem lehetett ta­nulni. A külföldi tanulmányait pedig apja anyagilag nem tud­ta fedezni. Bolyai János Bécs- be került a hadmérnöki aka­démiái a — mecénások segítsé­gével. Az akadémia szelleme megfelelt az akkori osztrák ka­tonai felfogásnak, A cél az volt, hogyan lehet kiverni a tanulók fejéből az önálló gon­dolkodást. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT nevelődött Bolyai János és szinte csodálatos, hogy ennek ellenére 17 éves korától fogva foglalkozik a párhuza­mosok kétezer éve megoldat­lan problémájával. 1823. no­vember 3-án többek között a következőket írja apjának: „A tételem már áll.., semmiből egy új, más világot teremtet­tem. Mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz képest.” Bolyai János óriási felfede­zése abban állt, hogy rájött a következőkre: olyan geometria is lehetséges, ahol egy síkban egy adott ponton át egy egye­neshez nem egy, hanem végte­len sok párhuzamos vonható. Bolyai János bebizonyította, hogy ez a geometria éppen olyan logikus, ellentmondás­mentes geometria, mint az euk­lideszi geometria. Hogy a va­lóságos tér milyen, hogy ott csak egy párhuzamost lehet-e húzni, vagy végtelen sókat, ári nem tudhatjuk, mondta Bolyai János. De ilyen is lehet és olyan is. A tudományos ta­pasztalatok kötelessége azt el­dönteni, hogy melyik az igaz. A geometria közvetlenül nem azt írja le, hogy milyen a vi­lág, hanem csak eszköze a vi­lág megismerésének, azt írja le, milyen lehet a világ. Hihe­tetlen horderejű felfedezés volt ez, amely óriási távlatokat nyi­tott meg a legkülönbözőbb ku­tatások számára. A modem fi­zikában az einsteini általános relativitás! elmélet alapján si­került kimutatni, hogy a nagy testeik közelében. így tehát a Nap közelében is elhajlanak a fénysugarak, aminek egyik kö­vetkezménye például az, hogy az ilyen nagy tömegek közelé­ben valóban egy nem euklide­szi geometria-fajta érvényes. VAN AZONBAN Bolyai Já­nos felfedezésének egy másán következménye is. Az idealis­ták egyik fontos érve voll Kantnak az az állítása, hogy a tér fogalma vélünk született, amint ő mondta — a priori, azaz minden tapasztalat előtt érvényes szemlélet. Bolyai té­tele megcáfolta ezt a kanti ál­lítást. Lehetetlen, hogy a tér a priori fogalma legyen, hiszen logikailag kétféle is lehet és csak a tapasztalat döntheti el, hogy milyen valójában. Követ­kezésképp a kanti idealizmus nem lehet igaz. A nem ekli- deszi geometria felfedezése te­hát fegyvert adott az embe­rek kezébe sok más mellett a materialista világnézet tudo­mányos kifejlesztésére. KORA NEM ÉRTETTE MEG Bolyai felfedezését, mert Bo­lyai tanítása forradalmi taní­tás, ha csupán egy szaktudo­mány területén is, hiszen azt az eszmét sugallja az embe­reknek, hogyha lehetséges a forradalom azon a területen, ahol az ember olyan nagyon biztosnak érezte magát, akkor mennyivel inkább lehetséges ott, ahol sokkal kevésbé bizto­sak a feltételek. Bolyai János 1860. január 27-én halt meg. Temetésén a kötelező katonai kíséreten kí­vül 3 ember volt. Azóta egy évszázad telt el. S ma a tudo­mányt szomjazó dolgozók mil­liói adják meg Bolyainak az elmaradt megbecsülést. A Bé­kevilágtanácsa felvette Bolyai János halálának évfordulóját azoknak az évfordulóknak a sorába, amelyekről világszerte megemlékeznek. Pcrge Imre i í L l | I Z I \ l 1960. JANUAR 27., SZERDA J Névnap: JÁNOS | A Nap kél: 7,18 órakor, nyug- j szik: 16,36 órakor. $ 1860-ban halt meg BOLYAI J •JÁNOS, a legzseniálisabb ma- t gyár matematikus. Tentamen < b*ímű munkájához írt függelék- £ ben (Appendix) fektette le az z euklidesi geometriától függet- ( len abszolút geometria rend- ) szerét, amelyre vele egy időben * jött rá Lobacsevszkij orosz ma- J tematikus. A komplex számok \ (egy valós és egy képzetes } '7ám összege) elméletét tár- J valja a Responsio című műve. J \z Appendixet a világ minden 1 Jűvelt nyelvére lefordították ’ s e munka íróját a világ leg- * BOLYAI JÁNOS nagyobb matematikusai közé * állítja. Bolyai 1802-ben született. f Két éve miniszterelnök Dr. MÜNNICH FERENC. 1958. január \ 27-én a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány átszervezé- i sével KÁDÁR JÁNOS elvtárs, az addigi miniszterelnök, a Ma- ( gyár Szocialista Munkás Párt főtitkára lesz. 1 1959. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának J megnyitása. j 1919-ben, ezen a napon halt meg ADY ENDRE költő. FILM: A megfelelő ember Űj magyar filmszatíra, amely görbe tükröt tart a néző elé. Nincs karrierista .iskola, nincs meghunyászkodó be­csületes ember, nincs olyan, hogy valaki tehetség nélkül ér­vényesülne ... A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be ja­nuár 28-tól, február 3-ig. TflBI LÁSZLÓ: A négy kísértés Szabálytalan recenzió gy idő óta görbe szem­mel nézek minden hu­moristára. Különös története van ennek... Tizenhat éves voltam, második gimnazista és szerelmes. Tánciskolába jár­tam, ahol hatvanhárman pró- ■ bálgattuk az első sasszékat, harminc leány és harminchá­rom fiú. A harminc lány bájos, csinos, pirulás volt, én meg kaj­lán esetlenkedő, félszeg. Már első este a tánciskola épületé­nek sarkáig kísértem a magas, lenszőke Ancit. Később kicsit messzebbre merészkedtem ve­le, s megszületett bennem az elhatározás: hazáig kísérem! Felszálltunk egy villamosra, de nekem már a következő meg­állónál búcsút kellett vennem a leánytól. Nem volt nálam sem­mi pénz, hogy jegyet válthat­tam volna. Másik nadrágom zsebében maradt, amit levetet­tem magamról, mikor táncisko­lába indultam. Ez a szerelmi kudarc lángolásomat is lelo- hasztotta. olyannyira, hogy An- ci tekintetét messze elkerültem. Ezt az esetet elpanaszoltam egyik újságíró ismerősömnek. És mit meg nem ér az ember! Krokit írt belőle az álnok, szel­lemesen sziporkázó, bájosan megindító krokit. Egy hétig rajtam röhögött a gimnázium 900 diákja. Ezért figyelem a humoristá­kat vizsla szemekkel. Keresem írásaikban a gyenge pontokat, humoruk Achiles-sarkát, ahon­nan megpiszkálhatom őket. négy kisértést kará­csonyi ajándéknak kaptam. Vonaton. Pest felé utazva kezdtem olvasni először, s a Keletiben leszállva még a villamoson is csiklandozott a kacagás. Azóta is. ha kezembe veszem, szívből és jóízűen mu­latok történetein, a Ketten be­szélnek ötletes dialógusain, a Pardon egy percre! sorozat csipkelődő, gúnyos-ironikus karcolatain. Tabi kötetének egyik bírálója. Falus Róbert, elmarasztalóan említi: a megírt élmények szűk körből származ­nak; autóbusz, eszpresszó, újsá­gok, telefon — ezekből meríti írásainak anyagát a tehetséges humorista. Ez igaz, de koránt­sem általánosítható értékkel. Tabi ezt a világot ismeri leg­jobban, a társadalomnak azt a közbenső szalagját, ahol a jól szituált értelmiségiek és átlag­polgárok találkoznak egymás­sal; innen rajzolja típusait. Ez azonban nem jelent szemléleti korlátozódást. kisregény, mely a kö­tet címét adta. a 30- ai évek ábrándkergető világá­nak mesteri portréja. A négy kísértés ‘ történetét Hircsák Micike, egy pesti házmester leánya meséli el. Könnyed fu- tású, szórakoztató formában szövi cselekményének szálait Tabi. Micike nem akar egy vés­nök felesége lenni, szeretne ki­törni a kispolgár áporodott le­vegőjű, unalmasan szürke vilá­gából. Négy férfi jön az életé­be. négyszer kísértik meg kü­lönféle férfiak, s ő minden al­kalommal azt képzeli: itt a sza­badulás nagy lehetősége. l<ar- riert csinálhat. Persze, csalat­kozik és ábrándultan egyezik bele végül is a házasság ama gondolatába, melyet sohasem kívánt önmaga számára. Egyet­len hibája akad kisregényének: mondandója túlságosan bő lére eresztett; az első kísértés után már felesleges a többi három, mert sem gondolatilag, aem for­mailag nem mond bennük újat, csak motiválja, magyarázza az első kisértésben megalkotott kispolgári figura jellemét, ösz- szetételét. Pataky Dea>5

Next

/
Thumbnails
Contents