Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

2 N BPÜJS Ä G 1960. Január 27., szerda A kulturált étkezésről Ä szép terítés, tálalás való­sággal feltétele annak, hogy az ételt ió étvággyal fogyassza el a család. Ha gondatlan a tála­lás. elhanyagolt, rendetlen a környezet, a még olyan fino­man elkészített étel sem esik olyan jól, mint, a kevésbé finom étel. de ízlésesen, szépen enni. A szép terítéshez nem szük­séges drága porcelán, kristály, ezüst evőeszköz, vakítófehér se- lyemdamaszt abrosz, de szüksé­ges hozzá a tisztaság és a ké­nyelem. Lehetőleg már terítés­kor legyen minden szükséges kellék az asztalon, hogy evés közben ne kellien külön ugrál­ni a sóért, a kenyérért, a vízért, a paprikáért. Ne csak akkor le­gyen gondunk a terítésre, ami­kor vendéget várunk, hanem mindennap. Ha nem elég nagy az étkezőasztal, kis asztalt le­het mellé állítani, amin rajta vannak a kellékek. Az abrosz ne legyen pecsé­tes, az ízléstelen. Célszerű nylon terítővei védeni a pecsé­tek ellen. Nem szabad takaré­koskodni még a családtagoknál sem a tányérokkal. Ne adjuk a főzeléket a levestányérba. Savanyúhoz külön tányérka jár. Általában az étvágyger­jesztő tálalás legfontosabb fel­tétele. hogy a különféle ízek ne keveredjenek. A hús köré csak száraz körítést rakjunk, ha édesség van, ahhoz is kerüljön külön tányér. Jobban esik az étel. hangulatosabb a családi étkezés, ha rendes, tiszta kör­nyezetben zajlik le, mint hogyha rendetlenül, kapkodóan megy. s ráadásul a konyha is „repül”. RECEPTEK A FINOM HÚSÉTEL az ünnepi étkezés gerince. De mit tegyen a háziasszony, ha semmi pecsenyének valót nem kap a hentesnél? Egy kis ötle­tességgel át lehet hidalni ezt a nehézséget is. Ha nagyon mócsingos, zsíros részt vitt ha­za, készítsen „sündisznócska" Ez a divat pecsenyét. Ez úgy készül, hogy a húst kétszer átdaráljuk, min­den félkilóra egy zsemlét és egy kis fej hagymát számítva, azokkal égyütt, majoránnával, sóval, borssal, piros papriká­val ízesítjük. Végül egy tojást ütünk bele. Lehetőleg tűzálló tálba tegyük, mert abban fel is adhatjuk az asztalra. Ügy formázzuk ki á Sünt, hogy élőbb tojásalakúra gyúrjuk a hústömeget, aztán a hegyeseb­bik Végén a hüvelykujjunk legyével .szemgödröt, fület mintázunk rá. A szemet kőt szem borókabogyó vagy na­gyobb bors helyettesítheti, a üskéket pedig vékonyra, hósz- szúra vágott füstölt szalonna­szálakból tűzzük a testbe. Szék a tüskék igen jó ízt ad­nak, meg csinosaik is. Közepes tűzön süssük, hogy jól átsül- lön. s a szalonna szépen pirul­jon. KOLBÄSZOS GÖNGYÖLEGET akkor készíthetünk, ha a sze- ' étben vásárolt hús széléről nagyon sok alkalmatlan részt kell levennünk. Ezeket a kis húsokat megdaráljuk, félkilós szeletre számított 15 dkg ol­csó kolbásszal. Egy zisemle, s ha van, tojás vagy tojáspor is kell bele. A szépen letisztított szeleteket jó vékonyra kiver­jük, megkenjük „ vékonyan mustárral, sóval, borssal, és vastagon a kolbászos hússal, összegöngyöljük szeletenként, s minden kis csomagot össze­űzünk fogvájóval. Forró zsír­ba vetjük, ha szépen barnul, gy kanál lecsót adunk hozzá, s puhára pároljuk. Tálalás előtt két deci tejföllel átfor­raljuk. Az algériai helyzet PÁRIZS (MTI): A francia közvélemény nyugtalan az al­gíri lázadás második napja után. Megdöbbenést keltettek az Algírból érkező hírek, ame­lyek ' arról számoltak be, hogy a barikádokat körülvevő ejtő­ernyősök és a lázadók között nagyban folyik a „bratyizás”, az ejtőernyősök teherautó számra szállították az erősíté­seket a barikádok mögött álló fegyveres lázadóknak, — nem­csak fegyvert és lőszert, ha­nem élelmiszert is. Sűrűn jár­tak kézről kézre a vörösboros üvegek, tábortüzek mellett főz­ték a feketekávét. Az ejtőernyősök nem akadá­lyozták meg, hogy az algériaiak ne vonuljanak a barikádok ha­tárolta területre, s a délutáni órákban csaknem húszezer ember korzózott a torlaszokkal körülzárt utcákon. Az esti órákban a tömeg ha­zatért és csak néhány száz fegyveres maradt a barikádok „védelmére”. Némileg megváltozott a hely­zet hétfőn a késő esti órákban, amikor az addigi zöld- és pi­rossapkás ejtőernyősöket feke­tesapkás ejtőernyősök váltot­ták fel. Docourneau ezredes ejtőer­nyős egységei egyenesen a djldjelli hegységből érkeztek Algírba erősítésként. Ezek az ejtőernyős csapatok eddig még nem jártak Algír­ban. A katonáknak mindeddig semminemű kapcsolatuk nem volt az algíri lakossággal. A korábbi ejtőernyős egységek tagjai viszont igen sok esetben baráti viszonyban álltak az al­gíri lakossággal, így a lázadók­kal Is. A csapatok felváltásából ar­ra lehetett volna következtet­ni, hogy a katonai hatóságók erőteljesebben lépnek fel a ba­rikádok mögött felsorakozott fegyveresekkel szemben. Ebből azonban semmi sem vált valóra: az éjszaka anél­kül telt el, hogy a hadsereg bárminemű akciót kezdett volna. Kedden délelőtt változatla­nul állnak a barikádok, csupán az ejtőernyősök gyűrűje vált szorosabbá körülöttük. A lázadók főhadiszállása az Algériai Hitelintézet. A bank épületében székel Ortiz, a Fran­cia Nemzeti Front kávéháa- tulajdonos-elnöke. Azoknak elbeszélése szerint, akik meg­fordultak az FNF főhadiszállá­sán, a banképület valóságos arzenál, ahol szigorúan tilos a dohányzás is, egyetlen gyufa lángja levegőbe röpíthetné az egész épületet, annyi robbanó­anyagot, különösen gyúlékony plasztikot halmoztak fel. Az Algírból Párizsba érke­zett hírek szerint a hatóságok Szokatlan türelmének az is a magyarázata, hogy az erőviszo­nyok szemmel láthatólag nem a hadsereg javára alakulnak. Az úgynevezett területi ön­védelmi csoportok tagjainak száma Algírban körülbelül öt­ezer fő. Valószínűnek látszik, hogy Algír környékéről további mi- licista egységek is bejutottak a városba és felduzzasztották az „önvédelmi csoportok” létszá­mát. Ezek a legkitűnőbb fegy­verzettel, egyes hírek szerint még aknavetőkkel is rendel­keznek. Debré miniszterelnök a hétfő délutáni párizsi minisztertaná­csi ülés után a köztársasági elnöknél vacsorázott, majd re­pülőgépre ült és villámlátoga­tásra Algírba utazott. Keddre virradóra tárgyalt a kormány algériai főmegbízottjával & Challe tábornokkal, az algériai francia erők főparancsnokával, végül pedig fogadta az Algír­ban tartózkodó nemzetgyűlési képviselőket, — ugyanazokat, akik hétfőn a francia parla­menthez memorandumot intéz­tek, amelyben igazolni próbál­ták a lázadást. A miniszterelnök környezete nem volt hajlandó semmit sem közölni arról, hogy mi történt a tárgyalásokon. Kedden a hajnali órákban De Gaulle „első minisztere” visszarepült Párizsba, hogy tá­jékoztassa a köztársaság elnö­két algíri tárgyalásairól és ál­talában a helyzet alakulásáról. Sem a köztársasági elnöki pa­lotában, sem a miniszterelnök­ségen nem adnak semminemű tájékoztatást Debré útjávai kapcsolatban. Kedden délelőtt néhány autóbusz közlekedett Algírban, de a jelek szerint — mivel a sztrájkhatározat továbbra is érvényben van — a városban kedden is megbénult az élet A francia munkásosztály egységesen foglal állást: vala­mennyi szakszervezete elítéli az algíri lázadást. A CGT meg­állapítja határozatában, az bá­torította fel az algíri ultrákat, hogy a francia kormány sem­milyen gyakorlati intézkedést sem tett az algériai békének az önrendelkezési jog elismerése alapján történő megteremtésé­re, hogy a kormány nem haj­landó tárgyalni az algériai nép hivatott képviselőivel e jog gyakorlásának feltételeiről. Rá­adásul Franciaországban a pártütő szervezetek mindez- ideig megengedhetetlen tole­ranciát élvezhettek, s bennük az algériai ultrák bűntársakra találtak. Az algíri lázadók to­vábbra is a leggyűlöletesebb gyarmatosítás alatt akarják tartani Algériát. Céljuk totális diktatúra megteremtése Algé­riában és Franciaországban. Vizsgálat indult a VI,T-en részt vett amerikai fiatalok ellen NEW YORK (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, az amerika- ellénes tevékenységet vizsgáló bizottság megkezdte az eljá­rást a bécsi VIT-en részt vett amerikai fiatalok ellen. A bi­zottság a tárgyalást február 2-re tűzte ki Washingtonban. Ezt megelőzően öt New York-i fiatalt kihallgatásra megidé­zett. Az amerikai ifjúsági bizott­ság, amely a VIT előkészüle­teivel foglalkozott, felszólítja az amerikaiakat, tiltakozzanak a bizottság eljárása ellen. A kiváló közéleti személyi­ségeket magában foglaló „rendkívüli polgári jogvédő bi­zottság” táviratban szólította fel az amerikai képviselőház elnökét, tegyen lépéseket a ter­vezett eljárás megakadályozá­sára. Idő járás jelentés Várható időjárás szerda estig! Párás, felhős, enyhe idő, néhány helyen kevés eső. Mérsékelt déli­délnyugati szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdám plusz 5—plusz 10 fok között, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: mínusz 2—plusz 3 fok. Távolabbi kilátások: Az enyhe idő tovább tart, esőkkel. VI. Konyakot kértek számomra, egy decit, néim is felet. Gréti kérte s láttam, finomain mosolyog. Nagyon jólesett ez a kis figyelmes­ség. Gréti tudta, hogy kedvenc italom a ko­nyak, s a viszontlátás örömére rendelte. Soha nem örültem annyira Gréti közelsé­gének, mint most, hogy hosszú hetek után végre találkoztunk. Arcán átsuhanó bájos mo­solyából ítélve, ő is várta már a viszontlátást: Most először — mióta ismerjük egymást —* most éreztem valami őszintébb vonzalmat a lány iránt. Nemcsak azért, mert e hányatott néhány hetem után csakis tőle várhatok kéz­zelfogható anyagi segítséget is, hanem a szó legszorosabb értelmében vágyódtam utána. Vágyakozásomban azonban — s ezt most őszintén bevallom — a szekszuális kívánal­maknak nyoma^em volt. Azt hiszem, belesze­rettem ebbe a titokzatos körülményeik között élő nőbe ..: Mindez pillanatok alatt futott át bennem, mert hiszen itt ült közöttünk az idegen férfi, aki miután Grétivel váltott néhány szót, hoz­zám fordult: ön mikor kapta meg Krohmanntól a fel­mondást? Csodálkozva néztem rá, aztán Grétire. — Talán három hete.:; De honnét tudja? Bólintott. — Tudom.: s Gréti most komolyan nézett rám, aztán megkérdezte: — Ment érted este valamikor is egy csOnt- színű személykocsi? Még jobban meglepődtem; — Igen. El is vitték és egy parii mellett kitettek a kocsiból és... rámrohantak... és... Gréti intett a kézével: Megmondtam öhnek Jaguár, hogy várják meg, míg hazajövök, nem?! — Keményen né­zett a férfi szeme kö2é. Jaguár pedig zavar­tan elmosolyodott: — Nem tudtam, hogy ön és Rodyn úr kö­zött .:: Gréti összeszorította száját s szinte sziszeg­ve préselte ki a szavakat: — Semmit nem tud! Egyébként pedig az autókázásra majd visszatérünk... — mondot­ta fenyegető hangon s Jaguár már nem mo­solygott. — Kedves Rodyn — fordult most hozzám a lány. — Majd az eseményeket később meg­beszéljük, ami pedig a parkban történt önnei, arról nekem tudomásom van. Ezért részbei engem okolhat..; De most ennek még nincs itt az ideje. Jaguár önnel beszélni óhajt, és pontosan egy óra múlva várom a lakásomon. Ezután Jaguárhoz fordult: — Rodyn urat hozza el, kérem, a kocsiján. Rendben van? Amikor Gréti étment, egy ideig szótlanul ült mellettem az idegen férfi. Még egy konya­kot rendelt nekem, de ehhez már nem volt kedvem. Azt a kegyetlen verést nem felejtem el s most tudom már, hogy ennek a férfinak sok köze Volt hozzá És Grétinek? — Nézze uram — szólalt meg hirtelen az idegen. — Ón tapasztalhatta, hogy nem a két szép szeméért tömjük önt pénzzel. Igaz? — Hogy értsem ezt? — Ügy, ahogy van. Szálloda, pénz. ruha, miegymás.;: — És azt sem, hogy véresre vertek? — vágtam közbe dühösen. — Arról most ne beszéljünk. Annak is meg volt az oka. Ennél sokkal nehezebb órái is lesznek. — Szép — feleltem egykedvűen. — Csak már azt szeretném tudni, hogy ön kicsoda, s kik rendezték meg a parkbeli verekedést, mit akarnak velem, mire jó ez a komédia? Féktelen düh fogott el, legszívesebben ké­pen vágtam volna ezt a Jaguár névre hallga­tó ismeretlen férfit. Az utóbbi hetekben ide­geim teljesen kimerültek. Ebben a pillanat­ban Grétit is gyűlöltem, amiért nincs egy percnyi nyugtom ismeretségünk első pillana­tától kezdve. De miért ülök akkor Itt? Miért örültem annyira még tíz perccel ezelőtt is Gréti je­lenlétének. Nem akartam elismerni Önmagam előtt sem, hogy hálóba kerültem, amelyből még csak nem is akarok kikeveredni. Egysze­rűen azért nem, mert sokkal nagyobb bennem a kalandvágy, mintsem visszalépjek. Soha gyáva nem voltam, most már mindegy, hogy mi történik velőm. — Rodyn, ön még ma hajnalban Francia­országba utazik;;. Gréti mindent megmagya­ráz ma este. Ott kapja meg az útlevelét, pénzét. összeráncoltam a homlokomat és megdöb­benve néztem erre az őrültre: — Hova megyek én?! — Marseille mellé... Van ott a Deuxieme Bureaunak egy kastélya, ahol önt szíveset! várják..: Amikor Jaguár beültetett a kocsijába, még akkor sem tudtam teljesen felocsúdni a meg­lepetéstől. Deuxieme Bureau... A francia titkosszolgálat..; Most már több mindent értek. Mondhatnám azt is talán, hogy min­dent. De arra egy pillanatra sem gondoltam, hogy nem megyek ,.. Pedig később, hónapok elmúltával Magyarországon egy néhány lé­pésnyi hosszú, szűk cellában minduntalan eszembe jutott ez a találkozás, de akkor már késő volt..; Jaguár megállította a kocsit a bérház előtt, amelyben Gréti lakott. Amikor kiszálltam, búcsúzásképpen csak bólintott s elhajtott. .A házmester indult a lift felé, de inkább gyalog vágtam neki az emeleteknek. Az a néhány perc, — mialatt fölérek — éppen szükséges arra, hogy ismét átgondoljam a legújabb fej­leményeket. Tehát Franciaországba megyek. Amennyi­ben elfogadom az ajánlatot, attól a pillanattól kezdve a Deuxieme Bureau embere vagvók. Elfogadtam. Mi mást tehettem volna. Hazám, otthonom — új társadalmával — kivetett ma­gából. Egyedül botladoztam, kóboroltam egy idegen ország fővárosában s a nélkülözések, tengődések tetejébe még az elhagyatóttság, egyedüllét is megtámadta kedélyállapotomat. Ideje, hogy sorsom rendes kerékvágásba ke­rüljön, — azaz szűnjenek meg végre anyagi gondjaim, legyen valaki, vagy valakik, akik­hez tartozom. Hogy milyen áron? — az most már nem is érdekelt. Pénz kell s ha a pénz­forrást pillanatnyilag a Deuxieme Bureau je­lenti—akkor hát legyen a Deuxieme Bureau: A második emeleti lépcsősor pihenőjén megálltam. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents