Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

1960. január 26., kedd NÍPCJ8AG 8 Kettős ünnepség... Zárszámadás a tízéves füzesabonyi Szabad Nép Tsz-ben ünnepségre gyűltek ösz- sze szombaton a füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetke­zet tagiai. A termelőszövetke­zet szépen feldíszített kultúr­termében tízéves jubileumi és zárszámadó ünnepi közgyűlésü­ket tartották meg. Ott ültek az alapító tagok, de ott voltak mellettük az újak is. Lassú István, az elnök, aki megalakulása óta vezeti a szö­vetkezetét. beszámolójában is­mertette egy évtized eredmé­nyeit és részletesen az 1959-es gazdasági évet. A szövetkezet tíz éve alakult. 1949 novemberében tíz család­dal. Földterületük 126 hold volt. felszerelésük jóformán semmi. Később. 1950-ben még három család lépett be, majd kaptak 12 szarvasmarhát, két pár lovat. 20 süldőt anyakocá­nak, — tulajdonképpen ezzel kezdték meg a gazdaság alap­jainak lerakását. Nem volt könnyű a tíz év, de a szövet­kezet tagjai összefogva, mégis kialakították gazdaságukat, ma már ott tartanak, hogy a közös vagyonuk meghaladja az egy­millió forintot. Az elmúlt év­ben a termelőszövetkezetnek 45 tagja volt. összes területük pe­dig 339 hold. Főleg növényter­meléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Őszi búzából 70 holdon 17 mázsás, tavaszi árpá­ból 20 holdon 12,5, kukoricából 25 holdon 18 mázsás átlagter­mést értek el. Jó termésered­ményük egyik titka, hogy nem sajnálták a földtől sem az is­tálló-. sem a műtrágyát. A SZÖVETKEZETNEK jelenlegi állatállománya 50 szarvasmarha, ebből húsz te­hén, 175 sertés, 13 ló. A szövet­kezet 105 hízott sertést és 18 hízómarhát adott át értékesí­tésre. A gazdasági eredmények alapján az egy munkaegységre eső részesedés értéke 52,62 fo­rint. Ez az összeg az előző évi­nél öt forinttal alacsonyabb, mert a munkaegység 14 hónap­ra lett elosztva. (Természetesen egy-egy embernek több is a munkaegysége. Ha egy évet veszünk alapul, akkor a mun­kaegység értéke elérte volna a 66—67 forintot is. KETTŐS A szövetkezet tagjai a mun­kák legnagyobb részét géppel végezték. Van a szövetkezetnek egy saját Zetorja. ezenkívül annyi munkagép áll rendelke­zésükre, amely jelenleg elég­nek bizonyul. Az egész kaszá­lást motoros fűkasza végezte. Igen nagy segítséget adott a gépállomás is. Az aratást majd­nem teljes egészében géppel végezték, a vetést, szántást és műtrágyázást körülbelül 80 százalékban. Gépeik javítását a gépállomás dolgozói látták el. Nézzük, hogyan alakultak a pénzügyi viszonyok az 1959-es évben. A mérleg főösszege 2 484 413 forint, amely az 1958. évitől több mint 200 000- rel magasabb. A tagok részese­désére 934 166 forint jutott. A bevételek alakulása: növény- termelésből 885 515 forint, ál­lattenyésztésből 478 511. egyéb bevétel pedig 106 496 forint. E NÉHÁNY ADAT felsorolásával is láthatjuk, hogy a szövetkezet szép eredménye­ket ért el. Most új évet kezde­nek, megnövekedett taglét­számmal. nagyobb földterület­tel. így többen, még szebb és jobb eredményeket érhetnek el. Bakos Vilmos, a szövetkezet egyik új tagja, felszólalásában elmondotta, hogy a régi tagok­kal összefogva, szeretnének az idei gazdasági év végén olyan szép eredményekkel büszkél­kedni. mint amilyenek az idei eredmények voltak. — Tudjuk, hogy idős Gál István, Besenuei Sándor, Ferenc Istvánná. Katona József, idős Jobbik István és a többi régi tagok nehéz utat tettek meg idáig, s mi ezt tiszteletben is tartjuk. Nekünk már köny- nyebb lesz. mert egy kész gaz­daságba lépünk be, de hogy to­vábbra is jól haladjon, azt csak a teljes megértés és a jó mun­kaszervezés biztosítja. Idős Jobbik István, aki ala­pító tagja a szövetkezetnek és 42 000 forintot keresett, azt mondta: — Én úgy gondolom, hogy ném lesz itt különösebb baj — ha jól összefogunk és olyan lendülettel fogunk munkához, mint eddig, akkor jövőre nem­csak én, de az új tagok is 40— 50 000 forint között kereshetnek majd. Bakos József ugyancsak ala­pító tagja a termelőszövetke­zetnek, azonban 1958, őszén ki­lépett. Most újra itt találjuk, mint új tagot. — Életém legnagyobb buta­ságát követtem el, mikor ki­léptem ebből a szövetkezetből, de úgy gondolom, még nincs veszve minden, hiszen régi ba­rátok közé jövök vissza és azt hiszem, meg is értjük majd egymást. Meg is kell, hiszen nagy ter­veik vannak a jövőben. Búzá­ból 192 holdon 12, kukoricából 72 holdon 18, borsóból 20 hol­don 8 mázsás átlagtermést akarnak elérni. MEGNÖVEKEDETT | állatállományuk számára 50 fé­rőhelyes növendékistállót épí­tenek. negyvenezer forintos be­ruházással, új dohánypajtát. Saját erőből pedig a régi ma­lom átalakításával 30 vagonos magtárt. A meglevő Zetorhoz még egyet vásárolnak, munka­gépekkel, összesen 220 000 fo­rintért. Ketten nyugdíjba mennek a szövetkezetből: Katona József és idős Nagy István, de mint mondják, azért csak ott ma­radnak a termelőszövetkezet­ben és a megengedett 120 munkaegységet ők is teljesítik. Az ünnepi zárszámadó köz­gyűlésen 322 Ö00 forint kész­pénzt osztottak ki. Az idén már ez az összeg jóval magasabb lesz, úgy akarják, hogy az egy munkaegységre jutó átlag 52,62 forint helyett 6Ö-ra, vagy még magasabbra emelkedjék. Min­dent összegezve, a füzesabonyi Szabad Nép Tsz tavíai büszkék lehetnek egy évtizedes munká­jukra és jó hírnevüket az el­következendő években az új ta­gokkal közösen még tovább öregbítik. Kiss Béla Téli esték Kiskörén Hol szórakoznak a kiskörei fiatalok a téli estéken? — ezzel a kérdéssel kerestük fel az el­múlt napokban Laczik Pál pe­dagógust! a községi kultúrott­hon igazgatóját. Mint megtud­tuk, a legtöbben a községi kul- túrotthonba járnak, ahol a fia­talok és idősebbek egyaránt megtalálják szórakozási lehető­ségüket. A kultúrotthon szín­játszó csoportja jelenleg 52 taggal működik, s most Kodo- lányi Végrendelet című színda­rabját próbálják. Ezenkívül rö- videbb. egyfelvonásos darabo­kat is betanulnak és farsangra egy kabaréműsor összeállításán dolgoznak. Természetesen, a fiatalok a termelőszövetkezetek kultúrhelyiségében is szórakoz­hatnak. Három termelőszövet­kezetnek már televíziós készü­léke is van. ahol esténként megtekinthetik az előadásokat. Már most készülnek a felsza­badulásunk 15. évfordulójára rendezendő Hámán Kató kul­turális seregszemle bemutató­jára. Úgy tervezik, hogy két egy­felvonásos színdarabbal. az énekkar énekszámokkal. a táncegyüttes pedig táncszámok­kal mutatkozik majd be a ver­senyen. Most alakul meg a köz­ségben egy 25 tagú citera­együttes is, amelynek tagjai ál­talában 55—60 évesek. Ügy ter­vezik, hogy amennyiben a pró­bák jól mennek, ezzel az együt­tessel is beneveznek a sereg­szemlére. A termelőszövetkezeti tagok részben az iskolában, részben pedig a termelőszövetkezet kultúrhelyiségében ezüstkalá­szos tanfolyamon vesznek részt, hetenként háromszor. Foglalkozásokon kívül bőven jut szórakozásra is idejük. A kultúrotthonban társasjátékok, ping-pong, könyvtár áll a fia­talok rendelkezésére. CC0000000000000000CO0000ű00CXXX)0000000O0O0OOO00<)000O00O0OOCXXXXXXXXX>00CX)00OO0C000DOO0O0O0CXXX30O0OCXX)O0CXXXX)000O XXXOOOOOOCXX)00(XXX^OC>OOOOOOOOOOOCKXXXX)OOOOCXXXXXXXXX)CC?' Új élet született a Mátra alján AZ ÉLESGERINCÜ Mátra dombbá szelídül, amikor eléri Szűcsi határát. A hókucsmás házaik kémé­nyéből sűrű füst gomolyog elő, amely eltűnik a gyorsan le­szálló januári sötétségben. Az udvarokból etetőedény zörgése jelzi: dolgozik a gazda, eteti a hízókat, szénát hord a tehe­neknek. Az esti munka után, bent a jó meleg szobában villanyfény­nél papír, ceruza kerül elő. számolgatnak, tervezgetnek. — Csak idejében befejeződ­jék a földrendezés, mert nem­sokára nyakunkon van a szó- lőmunka. Metszeni kell, meg a szántóföldek munkája is szo­rít—ez a véleménye Bardóczy Antalnak, alá nyolc és fél hold földdel lépett a közösbe. A szőlőtermeléshez ért igazán, mert ebből iskolát is végzett 1939-ben. A nehéz gyakornoki évek alatt a föld szeretet® csak erősödött benne, jó gaz­dává érlelték az évek. Nem le­het csodálkozni, hogy a tsz- községgé alakult Szűcsi gazdái az ő nevét emlegetik, ha szóba kerül az agronómus. — Nem lesz könnyű a tava­szi kezdés A sokféleképpen művelt földdarabokat egyesí­teni igen komoly munka, de ha idejében belekezdünk, men­ni fog. — A hArsas-paiakot is bevesszük a termelőszövet­kezetbe — mondják a falu ta­nácselnökével, Szikra Mihály­ival. — A patak partján ki­váló kertészetet lehet létesíte­ni, paradicsomnak, papriká­nak és zöldségféléknek nagyon megfelel a talaj — sorolja a tanácselnök, akit az alakuló közgyűlésen a Bajza József Termelőszövetkezet elnökének választottak meg a tagok. — Nem akartam elvállalni, de azt mondták, addig nem mennek haza a közgyűlésről, amíg el nem vállalom. Hát beleegyeztem — mondja, és te­kintete arról árulkodik, hogy jólesett neki ez a ragaszko­dás, a falusiak szere te te. A tapasztalatok szerint meg­felelő emberre esett a falusiak választása, a tsz-elnök szemé­lyét illetően. A tanácselnöki tisztség ellátása mellett a leg­nagyobb rendben tartotta min­dig a gazdaságát. — Korán reggel, amíg nem kellett a hivatalba menni, ki­mentem a szőlőbe permetezni. Munka után az első utam is oda vezetett. Soha sem szé­gyelltem a munkát. Azt tar­tottam, a földön meglátszik, milyen ember a gazdája. A kétéves szőlészeti iskolán tanultakat már az elszállt évek gyakorlata, munkája gazdagí­totta. Két hold szőlőjében és két és fél hold szántóján min­taszerűen gazdálkodott. Ennek is nagy hasznát veszik majd a közösben. DE NAGYON ELÉBE vág­tunk a dolgoknak. A közös, a termelőszövetkezeti község megalakításának történetéről még alig szóltunk valamit, pe­dig ebben a Mátra völgyi köz­ségben. Szűcsiben is említő szavakat érdemel a januári „földindulás“’, amely eggyé te­relte az apró föl (iszalagokat: a „közös” munkáját vállalták magukra az emberek. — A múlt év őszén kezdő­dött — mondja Budai György, a gyöngyösi Szerszám- és Ké­szülékgyár személyzeti osztá­lyának vezetője, a Szűcsi köz­ség pa írónál ásával megbízott pártmunkás. — November első napjaiban kezdődött meg a föld mozgása a községben. Hatvan család, jórészt alkalmazottak, de köz­tük egy volt középparaszt is, Tóth Pál, írták alá akkor a belépési nyilatkozatot. Január 3-án 40 népnevelő kezdte meg a felvilágosító munkát. Sokan voltak olyanok, akik egymásra vártak. Hegyi József is azt mondta, még a 80 szá­zalék nincs a tsz-ben, ő addig kint marad. Egy hét múlva már jelentkezett. — Érdekes volt az öreg Szalai Pali bácsi esete. Ami­kor találkoztunk vele és meg­említettük a tsz-t, így szólt. — Édes fiam, a fejszéd so­sem vágja ketté ezt a fát., j én kint maradok. S a végén ő hívott be ben­nünket egy pohár borra, meg aztán a belépés is érdekelte. Aláírta! Baly Ferenc, Berta István dolgozó parasztok aláírásával megtört a jég, január 14-én már a 2014 lakost számláló község 98 százaléka a közös gazdálkodás útjára lépett. Méi aznap kiakasztották a falu ha­tárát jelző tábla alá a máso­dikat is, jelezve, hogy Szűcsi termelőszövetkezeti község lett. A KEDDI KÖZGYŰLÉSRE, mint faluhelyen szokás nagy ünnepek alkalmából, ünneplő­ben jelentek meg az emberek, asszonyok. Vezetőséget válasz­tottak maguk közül. Olyanok kerültek be, akikről tudták, hogy jó gazda, ismeri a földet, nyugodtan rábízhatják aközös vezetését. A 3022 hold földön a község határában új gazdálkodást kez­denek a tavasszal. Az indulás már azért sem könnyű, mert a község lakosainak 70 százaléka kétlaki. A férj bányába jár, csak az asszony dolgozza a földet. Több lesz a női munka­erő, ezért úgy kell tervezni, hogy munkát tudjanak nekúc adni. — Ezért tervezünk kertésze­tet, az ecsédi rész mellett 20 hold dinnyést szeretnénk tele­píteni. A déli fekvésű domb­oldalak kitűnő málnatermő he­lyek. Földieper, feketeribizli is megteremne itt, csak meg kell vetni az ágyát — gondolkodik, jegyezget az előtte heverő pa­pírra a leendő tsz-agronómus, Bardóczy Antal. Alaposan megtárgyalják a terveket, igyekeznek a legjob­bakat elfogadni. A község ha­tárában sók a legelő, legjob­ban megfelel juhtenyésztésre. A szűcsi Xl-es aknában félbe­maradt az építkezés, itt az or­szág legnagyobb gombatenyé­szetét akarják megszervezni, ha a bánya vezetősége is segít ebben. A hat-hótszáz méteres vágat biztonságos, és az állandó hő­mérsékletet is tudnák szabá­lyozni a légakna ajtajának ki­nyitásával és bezárásával FÖLDHÖZ ÉRTŐ emberek szövik a terveket Szűcsiben. Nagy könnyítést jelent szá­mukra, hogy a falu határában levő magtárpadlásos istállót használhatják a Csonkás-ta­nyán. Másfél, két évig, amíg a külszíni, fejtés ideér, addig biztosíthatják az állatoknak a helyet. Szűcsiben is megmozdult a föld, eltűnnek a barázdák, most még csak papíron, de ta­vasszal a mélyreszántó ekék tüntetik el az elmaradott me­zőgazdaság utolsó jeleit, a kis parcellákat, hogy megvessék az alapját a kezdő újnak, a ter­melőszövetkezetnek. Kovács János Kulturált szórakozás Hírt adtunk már arról, hogy az egri zeneiskola és balettiskola sok közös műsor­terven gondolkodik, s a cél érdekében megismertették a fiatalokat egymással a balett­iskola rendezte klubestén. A jól sikerült decemberi est után szombaton a zeneiskola rendezett klubestet, amelyre meghívták a balcttiskoláso- kat is szüleikkel, mesterük­kel együtt. A Bartók-terem egy kis Időre levetette komoly külse­jét, s a szendvicsek, forró tea, ízletes sütemények kínálták magukat a farsangi fényben. De úgy látszik, a pattogó ritmusoknak nagyobb volt a vonzereje, mint az enniva­lóknak. Igaz is, ha az ember inkább eszik, mint táncol, akkor már nemigen balettis­kolás növendék! A tanárok kedélyesen be­szélgetnek, s időnként moso­lyogva néznek a táncolok fe­lé. Mindenkinek feltűnik az a kulturált mozgás, az a rit- musos tánc, ami kell is, hogy jellemezze fiataljainkat szó­rakozásukban, Ügy vélem, ehhez föltétlenül hozzájárul az a tény, hogy a zene, a tánc művészi fokon való el­sajátítása nem marad a ba­lett- és zeneórák elszigetelt anyaga, mert amit ott meg­tanulnak, jobban mondva el­sajátítanak, azt már minden­napi életükben is alkalmaz«* zák. Az ő igényeik a tánc, a dzsessz terén is magasabb, nem elégszenek meg a vad, pergő ritmusokkal, nem mondják, hogy „állati klassz szám!", mert a kecses moz­gás, a fiúk-lányok tudatos mozgása nem a bújtatásos, dobálós figurákban mutatko­zik, hanem éppen abban, hogy a táncolásból nemes szórakozást csináljanak. A közös klubesték rendezésé­nek fő pozitívuma az, hogy nem gyakori, csak a megen­gedett időhatárok között mo­zog, de mivel műsort is ad­nak a vendégek, mindig van alkalom arra, hogy egymás­tól tanuljanak, s megbecsül­jék egymás energiáját, ame­lyet a művészeti munkába fektettek. S ha ezek a közös rendez­vények továbbra is megtart­ják színvonalukat, megnyug­vással vehetjük tudomásul, hogy a mai fiatalokat nem az „őrült táncok és filmek” imá­data vezeti, hanem, ha sze­retnek is szórakozni, szeretik a megfelelő keretet is. (á-1 Miért maradt el 4s aranyember csányi előadása? Január 16-án a Gárdonyi Géza Színház előadást hirde­tett Csányban, Jókai Mór Az aranyember c. színművéből. A színészek pontos időben meg is érkeztek, az előadás mégis elmaradt. Az ok: a Művelődési Ház igazgatója nem biztosította — a körül­ményeknek megfelelően — az előadás megtartásához szük­séges legminimálisabb felté­téleket sem. Vagyis: nem gondoskodott arról, hogy az öltözők megfelelően fűtve le­gyenek, az öltözőkben még asztal sem volt, a nézőtér hi­deg volt, a jelmezek és a színészek ruhái számára nem volt megfelelő számú fogas, sem mosdótál, sem mosdóvíz nem volt bekészítve. A Művelődési Ház igazga­tója mulasztását azzal tetőzte, hogy — midőn a fenti hiá­nyosságok pótlására felkértük — közömbösen kijelentette, hogy az öltözők szerinte jól fűtöttek, asztal nincs, fogas nincs, szögeket a falba verni tilos. Igaz, miután a színé­szek vállalkoztak arra, hogy majd ők kerítenek az öltöző­be egy kisasztalt, mégis tu­dott keríteni az iskolából megfelelő asztalt, de egész hozzáállása annyira közöm­bös és merev volt, hogy kény­telenek voltunk mégis úgy dönteni, hogy az előadást ez alkalommal nem tartjuk meg, és az esetet a felettes szer­veinknek jelentjük. Indító­okunk az igazgató magatar­tásán túl elsősorban az volt, hogy nem tehettük ki művé­szeinket a megfázás veszélyé­nek. Ez a puszta tényállás. Hogy az előadás elmaradásáért ilyen előzmények után ki a felelős, annak eldöntése felet­tes szerveinkre tartozik. A magunk részéről mi csak annyit szeretnénk a történ­tekhez megjegyezni, hogy számunkra egy előadás meg nem tartása sokkal súlyosabb és sajnálatosabb dolog, mint azt a Művelődési Ház igazga­tója és a közönség azon el­enyésző száma hiszi, akik az előadás elmaradásának beje­lentése után tovább is ottma­radtak és a színészeket nyom­dafestéket nem tűrő megjegy­zésekkel illették, sőt az autó­buszig elkísérték és gyalázko­dó megjegyzések közepette az induló autóbuszt hógolyóval megdobálták. Az előadásra mintegy két­százan váltottak jegyet és ' mindössze tizenöten—húszán nem voltak hajlandók meg­érteni, hogy nem vállalhattuk annak a kockázatát, hogy Csányban ugyan megtartjuk az előadást, de a színészek esetleges megbetegedése miatt a további előadásokat ne tud­juk megtartani olyan közsé­gekben, ahol mindent meg­tesznek, hogy a körülmények­hez képest biztosítsák az elő­adás megtartásához szüksé­ges minimális előfeltételeket. Kell-e jobb érzésű, embe­reknek bizonyítani, hogyha már a hideg autóbuszon két órát utaztak színészeink, hogy Az aranyembert Csányban bemutassák, akkor nem ké­nyelemszeretetből, sőt még csak nem is azért, mert — mint egyesek hangoztatták — „kevés pénzt kapnak a fellé­pésért, nem úgy, mint mikor zsúfolt volt a nézőtér” — hagy­tuk el az előadást, hanem, amint mondottam, elsősorban művészeink egészségének vé­delméért. Befejezésül még csak eny- nyit: mi nemcsak a gúnyo­lódó, szitkozódó megjegyzése­ket hallottuk meg. hanem azokat a hangokat is — és ez volt az erősebb —, amelyek igazat adtak nekünk. Azok­nak pedig, akik megjegyzé­seikkel önmagukról állítottak ki bizonyítványt, esik ennyit üzenünk: művészeink akkor is 30 forintot kapnak egy-egy tájelőadásért, ha 10 000 forint a bevétel és akkor is, ha 1800 forint. Ha ilyen szempontok szerint bírálnánk el, hogy mikor tartjuk meg az elő­adást, akkor minden előadást elhagyhatnánk. Mi azonban éppen olyan jól tudjuk, hogy milyen feladatot teljesítünk előadásainkkal, mint azok, akik ezt hangzatos szavakkal próbálták megmagyarázni ne­künk. De a mi feladatunk nem csupán az, hogy Csány­ban minden körülmények kö­zött tartsunk előadást, hanem az, hogy az egész megyében és lehetőleg minél több dol­gozónak játsszunk. Munkánkat, hivatásunkat pedig csak egészséges, mun­kaképes művészekkel tudjuk teljesíteni. Kozaróczy József, az egri Gárdonyi Géza Színház művészeti titkára. Az újonnan alakult kerecsendi Aranykalász Tsz tagjai saját erőből gépet vásárolnak Az elmúlt év decemberében alakult a kerecsendi Aranyka­lász Termelőszövetkezet, ^amelynek a falu minden dol­gozó parasztja tagja lett. Az új Stermelőszövetkezet tagsága Smindiárt az első közgyűlés után ^hozzáfogott a munkához és a nagyüzemi gazdaság kialakítá­sán munkálkodnak az első időktől fogva. A termelőszövet­6­kezet tagsága nemrég elhatá­rozta, hogy gépet vásárolnak, azonban a gépvásárláshoz nem veszik igénybe az állami hitel- kedvezményeket. hanem a tsz tagjai maguk adják össze egy vontató költségeit. Minden ter­melőszövetkezeti tag 200 forin­tot ajánlott fel gépvásárlás cél­iára. ebből az összegből új Ze- tort szereznek be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents