Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

I960, január 24., vasárnap NEPÜJSAG SZEMES PIROSKA: ,j. •. Ám dagadt, szemet nyitja s menteti fölsír a csöpp íiúgyerck, Á lányka / végigméri: csendbe^ Megmelegíti a tejet. . \ (József Attila) Éva a konyhaablakhoz bújik és kinyitja a könyvet. Már har­madszor kezdi olvasni a me­sét, és még mindig ott tart, hogy: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörűséges királylány, aki mindig, mindig sírt...” S amikor idáig ér, fel­nyöszörög rácsos ágyában Jan­csika. Kicsit vár, mozdulatla­nul figyeli a szeme sarkából öccsét, vajon látja-e, hogy ő már megint az ablaknál van. Jancsika meglátja és hado­nászni kezd, majd nyügöskö- dik és csak akkor húzódik ne­vetésre szája, amikor Éva fel­áll, s feléje indul. A kislány rázni kezdi a horpadt kaucsuk- mackót, meg a karikára fűzött csörgőlabdát, mire a gyerek nevet. Akkor kezébe nyomja mindkettőt. A kicsi nézi, mi­közben rápislog, ott áll-e még. Évának pedig sírhatnék ja van. A királylánynak is. És nem tudja, miért? Idehozza a köny­vet, s Olvasná tovább, de Jan­csika nyöszörög, ha nem figyel rá. Kiveszi az ágyából, ölébe fogja, leül a sámlira, egyik lá­bán hintáztatja, s megpróbál tovább olvasni. Jancsika azon­ban a könyv után kapkod, tü­relmetlenül paskolja a papírt. Éva előtt vibrálnak a betűk. Csak hazajönne már a mama! Mindig ez az erdő! Ha nem kellene fáért járnia, akkor megtudhatná, mi lesz a király­lánnyal, miért szomorú. A királylány szomorú. Vajon van-e neki kisöccse, akit daj­kálnia kell? Hányadikba jár a királylány? A királynak, meg a feleségének biztosan nem kell fát vágniok az erdőben* azok beadhatják napközibe a kisebbik gyereket. És biztos, hogy a királylánynak sem kell dajkálnia. A királylány végig­olvashatja a mesét. Megtanul­hatja nyugodtan a számtant is. És olyan szép, gömbölyű betű­ket írhat, mint a tanító nénije, mert nem kell folyton a kis- öccsére vigyáznia. És a király­kisasszony kisöccse biztosan nem is sír annyit. Milyen jó lehet neki. De a Tót Terusnak is jó, pedig nem is királylány. Csak tehenes az apja a téesz- ben. De neki nem kell őriznie a kishúgát, mert az napközi­ben van. Azért is szép a lecké­je mindig. A tanító néni is mindig megdicséri. Jaj, ha egy­szer azt mondaná, hogy: „Néz­zétek a Virág Évit, milyen szé­pen írja a leckéjét. Persze, csak azért, mert egyedül van, nem kell a kisöccsére vigyáz­nia. Mert ha a kistestvérkék sírnak, akkor nem is lehet szé­pen írni a leckét. És akkor azt sem tudja meg senki, miért szomorú a királykisasszony...” De a tanító néni nem mond ilyet. Mert Jancsika sír. Mert Jancsika mellett mindig ott kell lenni, föl kell venni és ringatni és énekelni neki. A Jancsika drága bogár, testvér­ke. De rossz testvérke, mert nem engedi, hogy Évi szépen megírja a leckéjét és megtud­ja, miért sír a királykisasz- szony. A kislány gépiesen rázza térdén a gyereket. Ha egy pil­lanatra megáll, a kisfiú már nyöszörög, hajába kapaszko­dik, húzza. Éva lába zsibbad, hátában ezer hangya nyüzsög már. Feláll, alig tudja vissza­tenni öccsét a rácsos ágyba. Az már nem marad ott nyug­ton. Ordít. Hangosan, dühösen, nekivörösödve. Éva nézi és ösz- szeszorítja száját. Azért sem veszi fel újra. Visszamegy az ablakhoz. Onnét nézi ellensé­gesen, elszántán Csak azért is megtudja, mi lesz a királykis­asszonnyal. De nem tudja meg. Reménytelen gyűlölettel nézi a toporzékoló kisgyereket, majd elsírja magát. Leborul az asz­talra és hangosan zokog. A kisfiú elhallgat. Ijedten nézi, szemében elakadt könny csil­log és megpróbál nevetni. Azt hiszi, játszanak vele. De Éva nem játszik, hanem sír. Egé­szen addig, amíg el nem fá­rad. Akkor lelkiismerete feltá­mad, rémülten siet ti kiságy­hoz, ahol már megnyugodva hadonászik Jancsika. Kiveszi az ágyból, és ahogy anyja őt szokta, magához öleli, babus­gatja, ringatja, énekel neki. „Hajó, hajé, babája. Nincs itthon a mamája. Elment a vájárba. Hoz neki cukrot, perecet, Szeretik a gyerekek .. ,** A kicsi már alszik, de ő még énekel. Egyenletesen, nyugodtan alszik, dundi karjá­val átöleli, s ő tehetetlen, nem mer megmozdülfii, nehogy föl- ébredjen. így találja őket a mama. A fiúcskát elveszi, az­tán kiadja az utasítást: — Siess, angyalom, tedd fel a lábast, melegítsd meg a vacsorát, mindjárt itt lesz édesapád... Tegyél fel vizet is, mert mosni kell, annyi pe­lenka van, azt hittem, kimo­sod, mire hazajövök. A kislány nem is figyel. Te­szi, amit mondanak neki, már meg is feledkezett arról, hogy délután arra volt kiváncsi, mi lesz a karálykisasszonnyal. Most semmire sem kíváncsi. Túl szeretne lenni a vacsorán, a pelenkamosáson, és aludni a jó meleg dunna alatt. Egy jó dolog van az életé­ben, a reggel, amikor iskolába mehet. Csak a lecke miatt ne tenne annyi baja. Most se tud­ta végigolvasni a mesét, nem tudja, hogyan fejeződik be. De legalább a tanító néni ne kér­dezné. Elmúlt az első óra. örül, hogy nem kellett felel­nie. A második órán kiderült, hogy tizenkettő, meg hat az nem húsz, ahogyan ő irta. Pe­dig tudja, hogy tizennyolc. Miért nem számolta ki jól? A későbbi órákon egyre nyű­gösebb lesz, egyre rosszabb kedvű. Felszólítják, hallgat. Pedig tudja a kérdést, de nem beszél. Mert a tanító néni me­gint úgy nézett rá, mint aki nem tud semmit. Mivel nem szólalt meg, ki kell állnia. Hát kiáll. Könnyű a tanító néni­nek, mert neki nincsen kisocs- cse, ciki mindig sír és játszani kell vele, meg ringatni. De nem szól. összeszorítja fogát. Azértsem sír. A tanító néni továibb beszél, folytatja az órát. A földről beszél, meg az emberekről. Hogy mennyi­vel rosszabbul él az a magá­nyos paraszt, akinek tíz hold­ja van. Nekik is tíz holdjuk van. Mert aki ennyi földön dolgozik, annak semmire nincs ideje. A családra sincs. És még el is kell menni télen más munkára, erdőre, fuvarba. So. ha nincs pihenés. Éva már nem szorítja őszr sze a fogát, minden ízében issza a szavak értelmét. Nyolc és fél éves kis agyában forog­nak a gondolatok, lassan ál­mokká lesznek, mesékké, ame­lyeknek szereplőié ő, akinek délutánonként nem kell a kisöccsére vigyáznia, mert ott­hon van a mama, olvashatja a könyvet, átmehet a szomszéd tanyára a kis'ányokhoz, ők is benne vannak a téeszben, ahol Terusók. És a kis Jancsikát is 'ehetne szeretni. Mert, ha a mamának nem kell mindig el­mennie. hogy papának segít­sen az erdőn, hanem csak a szövetkezetben dolgozni, akkor ö reggel elvihetné Jancsikát a napközibe. Oda, ahol a Terüs hugocskája van. A tanító néni befejezte az órát, de Éva nem vette észre. Gondolataiba merülve állt a sarokban, meleg, barna sze­mét a tanító nénire függeszt­ve, aztán kis, kacskaringós ezüst csík fut végig az arcán. Gizi néni látja, hogy ez nem a megbánás könnye, valami egészen másé, szól a többiek­nek, menjeneik haza, Évát pe­dig behívja magához. A kislány összeszedi holmi­ját, megvárja, amíg mindenki elmegy, utána remegő szívvel, szorongva kopogtatott be a ta­nító nénihez. Mindjárt látja, hogy nem számonkérésről lesz szó, s ez szokatlan, ettől elér­zékenykedik, elsírja magát s Gizi néni nyakába zuhan. — Tessék megmondani az én anyukámnak is, hogy mit kell csinálni... — Mivel? — csodálkozik a tanítónő.- A földdel... Hogy nekem is olyan jó legyen, mint a Terikének... Mert én nem tu­dom elolvasni, hogy mi lett a síró királykisasszonnyal... és Jancsika nem hagyja nekem kiszámítani a tizenkettő meg hatot, és a pelenkát is nekem kell kimosni, mert mamának az erdőre kell mennie, mert mi csak egyéniek vagyunk... Ettől kezdve csaknem egy hétig, minden este, többórás beszélgetésnek volt fültanúja a kislány. Hol a tanító néni, hol a termelőszövetkezet né­hány tagja jött. el hozzájuk, s próbálta megmagyarázni a szülőknek, mennyivel jobban járnának, ha belépnének a termélőszövetke zetbe. Minden este csalódott, amikor ered­mény nélkül mentek el a ven­dégek, de mindennap újra re­ménykedett. Hiába csóválta fe­jét az apja, hiába csattant te1 néha haragosan a mama, úgy hitt abban, hogy egyszer csak ők is megértik, ami neki most mindennél fontosabb, hogy miért sír a királykisasszony? Éjszakáit csodálatosan szép álmok népesítették be. Ki­rálykisasszonyok sírtak, mert öccsüket nem adták be szü­leik a termelőszövetkezetbe, de aztán jött Gizi néni és minden rendben lett. A ma­ma nagy hasábfákat cipelt a hátán és Gizi néni odament hozzá, levette a válláról és azt mondta: „Nem kell ezt csi­nálni, árt magának...*’ Sőt! A pelenkát is Gizi néni mosta ki álmában. És egyszer, ami­kor a valóságban apa éppen ott tartott, hogy asztalra csap­va kijelentette: soha nem lép a termelőszövetkezetbe, Éva elsírta magát.- Mama! Segítsen nekem! — zokogta. — Mondja meg a pa­pának, meg akarom tudni, mi lett a síró királykisasszonnyal! Gizi néni kérésére ágyba fektették a kislányt, s utána még sokáig beszélgettek, de már csendesen. Egy éve történt ez. A kis Virág Éva hamarosan azután megtudta, mi lett a síró ki­rálykisasszonnyal. És sok-sok királykisasszonyról olvasott azóta már... Tanácskoztak az egri járás tanácselnökei JANUÁR 21-ÉN a községi tanácselnökök tanácskozásának volt színhelye az egri járási ta­nács kultúrterme. Napirenden a tanácsok tevékenysége, a dol­gozó tömegekkel való kapcso­lat elmélyítése és megszilárdí­tása érdekében végzett, illetve végzendő munka szerepelt. Részt vett az értekezleten Papv Sándorné elvtársnő, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese is. Hegyi János elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke értékelő beszámolójá­nak első részében a tervszerű munka fontosságáról beszélt, majd a tanácsoknak a dolgozó tömegekkel való kapcsolatáról szólva leszögezte: „Ha a ta­nácsnak ió a tömegkapcsolata, akkor eredményesen tudja szer­vezni a dolgozókat a politikai, gazdasági és a kulturális fel­adatok végrehajtására. A kap­csolat ió kiépítéséhez egyetlen helyes út a tanács és a végre­hajtó bizottsági ülések ió elő­készítése. szervezése, a napi­rendek ió megválasztása, és he­lyes beszámolója, valamint konkrét határozati javaslatok előterjesztése és g megalkotott határozatok határidőre való végrehajtása — a dolgozó tö­megek bevonásával”. Példaként hozta fel erre Felnémetet, Makiárt és Egercsehit. Az állandó bizottságok tevé­kenységét a beszámoló a kö­vetkezőkben szögezte le: „Az állandó bizottságok munkáját vizsgálva megállapítható, hogv a járási tanács állandó bizott­ságainak munkája szervezetté vált. Községeink többségében az állandó bizottságok a ta­nácstörvény előírásai szerint megfelelően működnek, való­ban a tanács ellenőrző, vélemé- rfyező és javaslattevő szervei lettek. A TANÁCSTAGI BESZÁ­MOLOK és fogadóórák rend­szeres megtartása, mint a tö­megkapcsolat kiszélesítésének és megszilárdításának egyik eszköze, szintén döntő tényező — mondja a beszámoló. — Ezen a téren is lesz javítaniva­ló a jövőben, különösen a be­számolók és fogadóórák meg­szervezésének területén.” A beszámoló a tanácsok leg­fontosabb feladatai közé helye­zi a termelőszövetkezetek szer­vezését és a megalakult terme­lőszövetkezetek megszilárdítá­sát. A iárásban 12 termelőszö­vetkezeti község van és jelen­leg is több községben folyik a szervezési munka. A legna­gyobb. és va-daság'lag is leg­számottevőbb községek, min* például Makiár. Kerecsend, No­vai. már a szövetkezeti gazdál­kodás útját járják. A termelő- szövetkezetek kezelésében 22 451 katasztrális hold föld van. amelyből 18 615 katasztrá­lis hold szántóterület. A tsz- ekbe lépett esa'édok száma meghaladja a 4100-at. Ez a szám azonban tovább növek­szik. hiszen napró! napra egy­re többen választják a szövet­kezés útját. A KÖZSÉGFEJLES7TÉS1 TERVEK teljesítése esetén is jelentősek az eredmények. A községfejlesztési tervfel­adatok megvalósítása során je­lentős értéket képviselő társa­dalmi munkát végeztek a köz­ségek dolgozói. A társadalmi munka értéke a iárásban meg­haladja a 190 000 forintot. Ez az eredmény a tanácsok egyre szorosabbá váló kapcsolatát bizonyítja. A beszámolót hozzászólások követték. Tóth Ferencné, a szarvaskői tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke a tanácstagok aktív munkájáról beszélt. Vélemény* szerint a községfejlesztési terv­feladatok megvalósítása során elvégzett társadalmi munka nagyrészt a tanácstagok áldo­zatkészségének tulajdonítható. Kormos Imre, a balatoni ta­nács végrehajtó bizottsága el­nökének felszólalása arról adott számot, hogy saját ere­jükből szervezték át községüket termelőszövetkezeti községgé. Ez annak eredménye, hogy egész éven át a pártszervezet és a tanács megteremtette eh­hez a kellő politikai hangula­tot. Czifra Miklós, felnémeti ta­nácselnök módszerbeli taná­csokat adott felszólalásában a tanács tömegkapcsolatának megiavításához. Felszólalt az értekezleten Papp Sándorné. a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Felhívta a figyelmet arra. hogy döntően meg kell változnia tanácsaink munkájának, a sokszor elavult munkamódszerekkel irányított tanácsi munkát új stílussal kell felváltani. Méginkább be kell vonni a dolgozó tömegeket az állami élet irányításába. Ta­nácstagjainkat képessé -kell tenni a tanácstagságukból reá­juk háruló feladataik ellátásá­ra. Tanácsaink államhatalmi feladata a terme'.őszövetkezti községekben mostanában nem csökken. sőt megnövekszik, ezért munkájukat a termelő- szövetkezetek állandó segítése kell. hoev jellemezze Ezzel is jobban biztosíthatják az új gazdálkodási forma áruterme­lési színvonalának emelkedé­sét. A hasznos tanácskozás Hegvi János, a járási tanács VB el­nökének összefoglalójával feje­ződött be. (varjú) Lakásépítések az OTP segítségével (Tudósítónktól) Pártunk VII. kongresszusa 15 éves lakásfejlesztési prog­ramot tűzött ki. A program keretében mintegy egymillió lakást kell megépíteni. Ezzel kapcsolatban felkeres­tük az OTP Heves megyei fi­ókját és Vadász Károly igaz­gató elvtárstól a kővetkezőket kérdeztük: Milyen segítséget tud ad­ni az OTP a lakásfejlesztési tervek megvalósításához? Az OTP már évek óta be­kapcsolódott a lakásépítési ak­cióba és hosszú lejáratú épí­tési kölcsönök nyújtásával se­gíti elő a magánosok lakás- építkezéseit. Az OTP családi­házak, bányászházak, örökla­kások, szövetkezeti lakások és emeletráépítések keretében ad hosszú lejártú építési kölcsö­nöket. Az 1958. évben 991 drb, míg 1959. évben 1124 darab lakás nyert teljes befejezést OTP kölcsönnél. De adtunk kölcsönt 47 tol­dalék-építkezésre és 40 épület tatarozására is. Az engedélye­zett kölcsönök összege csak­nem 40 millió forintot tesz ki. Lesz-e a következő idők­ben is hasonló mértékű tá­mogatás az OTP részéről? Feltétlenül. A lakásfejlesz­tési program országos távlati terve következtében az enge­délyezhető építési kölcsönö összege csak növekedni fog. Az 1961—65. években 250 ezer lakást kell megépíteni. Ebből 100 ezer lakást magánerőből építenek. Kormányzatunk a magánépítkezések feltételeit messzemenően biztosítja, meg­lesz az építkezésekhez a szük­séges anyagellátás, de kapnak a építők műszaki terveket és szaktanácsot is. Mit kell tudni az építők­nek a családiházra vonatko­zó építési kölcsönök igény­lésével kapcsolatban? A családiház építőknek mindenekelőtt telekkel kell rendelkezniök. Igénylésükhöz telekkönyvi szemlét, építési engedélyt és két példányú tervrajzot kell mellékelni. Fel­hívjuk az igénylők figyelme!, hogy igénylésükhöz minden esetben a munkaadó igazigató­jának aláírásával ellátott mun­kaadói igazolást és javaslatot fogadhatunk csak el. Az épí­tési kölcsön engedélyezésénél méltányolni kell a dolgozók folyamatos, hűséges munkáját, ezért a javaslatnak mindig ki kell térni a dolgozó munkavi­szonyának idejére és a mun­kához való viszonyára. Megkezd ték-e már az 1960. évi építési kölcsönké­relmek engedélyezését? A folyó évre igényelt építési kölcsönök kérelmeinek elbírá­lását már megkezdtük és azt a beérkezés sorrendjében végez­zük. Az építkezni szándékozók részére tehát előnyös, ha köl­csönigényüket az illetékes ta­karékpénztári fióknál minél előbb benyújtják, így rövide­sen sor kerülhet a kölcsön en­gedélyezésére, az építkezést már Kora tavasszal el lehet kezdeni és még az őszi idő be­állta előtt be lehet fejezni. Egerben több épületen dolgoznak a kőművesek. Mi­lyen munkálatok ezek és milyen vonatkozásban van­nak az OTP által támogatott építkezésekkel? Kormányunk a városok 1 terülétének jobb kihasználása érdekében messzemenően tá­mogatja az emeletráépítés út­ján nyerhető lakásépítkezése­ket. Ezért komoly összegű ál­lami támogatást ad a kijelölt bérlőknek és hosszúlejáratú, 15 éves építési kölcsönt enge­délyez és lehetőséget ad arra, hogy 10 évi lakbér összeget a kijelölt bérlő lelakhasson. Eger városban milyen le­hetőségek vannak emeletrá­építésekre? Városunkban az emeletrá­építési munkák szervezetten folynak. A Városi Tanács VB megbízásából az emeletráépí­téseket a KIK szervezi. Az ér­dekéiteknek a Városi Tanács VB közületi-elhelyezési és la­kásügyi állandó bizottságánál kell jelentkezni. A jelentke- zők saját hozzájárulásukat az OTP-nél fizetik be. Az emelet- ráépítésre alkalmas épületeket a KIK megbízásából a Tervező Iroda kutatja fél és készíti el a szükséges tervdokumentá­ciót, A lakások elosztásával az állandó bizottság és a KIK foglalkozik. Az elmúlt év lyamán négy épületen 28 lakás építését kezdték meg. Ezek­nek átadása a nyár folyamán megtörténik., Az 1960. évben további 50 lakás építését ter­vezzük. A megye másik két váro­sában, Gyöngyösön és Hat­vanban folynak-e ilyen eme­letráépítési munkák? Sajnos, nem. Bár Gyöngyös városban valószínűleg mód lenne erre. Ezeknek a lehető­ségeknek a felderítése csak ez­után fog megtörténni és az építkezések megszervezését is csak ezután várhatjuk. Hatvan városban a lehető­ségek már sokkal kisebbek, azonban ezeket is fel kell használni a belváros területé­nek jobb kiaknázására. Lesz-e Egerben, vagy a megyében más lakásépítési akció is? Az OTP az 1959. évben ki­lenc öröklakást épített és adott el. Amennyiben erre érdeklő­dés mutatkozik, az OTP az építkezést megszervezi és az értékesítést lebonyolítja. Ezen­kívül tervbe van véve Eger városban 32 szövetkezeti lakás megépítése is. Ezzel kapcsolat­ban felhívjuk az állami és szö­vetkezeti szervek, vállalatok, intézmények, hivatalok és szakszervezeti szervek figyel­mét a 2/1959/V. 28. EM—PM együttes rendeletre, amely a kormány 20/1959. sz. rendele­tének végrehajtására vonatko­zik és a lakásszövetkezetek szervezésével foglalkozik. Kérjük az idézett szerveket, foglalkozzanak a szövetkezeti lakásépítkezésekkel. El tudja-e látni az OTP ennek a nagyarányú lakás- építési akciónak lebonyolí­tását? Az OTP építési kölcsön cso­portja állandóan fejlődik és megfelelő szakemberek állnak rendelkezésünkre, így biztosí­tani tudjuk az ügyek gyors és zökkenőmentes intézését. Súlyosabb problémát jelent fiókunk jelenlegi elhelyezése Reméljük, hogy a nagyütemű építési program keretében az OTP-nek is sikerül megfelelő helyiséget biztosítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents