Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
4 nepüjsag 1960. január rátámat» iiiDcjr TOTÓ-LOTTÓ Igencsak gyakran látogatja újabban a szerencse Heves megyét ... Az utóbbi hetekben igen gyakran értek el a megyei totózók és lottózók jelentős nyereményt hozó találatokat. S most újra itt van három megyebeli szerencsés nyerő... A lottó harmadik játékhetén Sultis Ferenc horti, és Szilágyi Józsefné parádsasvári lakosok négyes találatot értek el, s nyereményük nem kevesebb, mint 65 647, forintot tett ki. Az a megyebeli totózó, aki a második játékhéten tizenkettes találatot ért el Y. 027573. számú szelvényével, nem nevezte meg magát, de nyereménye — tisztán — 25 268 forint volt. Nem kis összegek. Most már azt váram, mikor kerül rám a sor. (—r.) — NAGY GONDOT fordít a község útjainak javítására a Tarnaleleszi Községi Tanács. Az 1959-es évben porta- Ianitották a l'alu főutcáját, s az idén mellékutcák javítását kezdik meg. Az utcák javítására 104 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból. <- a PETöFiBAnyai kiszis- ta fiatalok 360-an vettek részt különböző társadalmi munkában. Összesen 2594 órát dolgoztak és 26 156 forint értékű munkát végeztek el. — ÉRTEKEZLETET tartottak a gyöngyösi IV. számú általános iskolában a város és a járás történelem szakos tanárai. Az értekezleten szakmai kérdéseket beszéltek meg. — A HATVANI vasutasok a tehervonatok közlekedtetésénél a pontosságra és a terhelés lehető legnagyobb kihasználására törekednek, s már eddig is szép eredményeket értek el: 54 tonnával emelték az egy teher- vonatra eső átlagos terhelést. — A GYÖNGYÖSI Művelődési Ház színjátszó csoportja a gyöngyösi sikeres szereplés után ma Nagyréde községbe látogat el. A színjátszók a többször nagy sikert aratott Tacskó című vígjátékot mutatják be a község lakosainak. — A GYÖNGYÖSI Vas- és Fémipari Vállalatnál megkezdték a háztartási kisgépek javítását. A munka jobb elvégzésére a szakmunkások egymásnak adják át a gépek összeszerelésében, javításában szerzett tapasztalatokat. — VISZNEK községben is megkezdik az ez évi községfejlesztési tervek alapján egy új kultúrház felépítését. Az építkezéshez 112 ezer forintot biztosít a községi tanács. A község lakosai vállalták, hogy a földmunkánál jelentős társadalmi munkát végeznek a kultúrház mielőbbi felépítésére. — ÖTMILLIÓ forint értékű munkát végez el a Gyöngyösi Járási Tanács irányításában levő útépítő brigád. Az összeg igen nagy részét új utak építésére és felújítására fordítják. A húsztagú brigád a munka meggyorsításáért egy új kompresszort és egy szállítószalagot kapott. Az egri TIT Szabadegyetemen a következő előadások lesznek .január 26-án, kedden: Jog- és államtudományi tagozaton dr.Dobozy László ügyvéd tart előadást a Munkatörvénykönyvről, a főiskola 22-es termében. Művészettörténeti tagozaton Hevesy Sándor, városi főmérnök tart előadást Eger város klasszicista építészete címmel, a főiskola II. e., 70-es termében. A szónokképző tanfolyamon dr. Chikán Zoltánná, főiskolai tanár az előadó, ki A szónoki beszéd nyelvhelyességi problémái címmel tartja meg előadását a főiskola II. e., 56-os termében. A szabadegyetemi ‘előadások 17 órakor kezdődnek. Ibsen-be in utalóra készül az egri Gárdonyi Géza Színház A SZÍNHÁZ tájékoztatása szerint január 29-én, pénteken mutatják be Henrik Ibsen drámáját, a Nórát. A darab hét évtizede szerepel műsoron a világ jelentős színpadain és bár a XIX. század utolsó előtti évtizedében, az akkori társadalom bírálataként és saját szemléletének bizonyítására írta Ibsen a drámát a derűs olasz ég alatt, a dráma feszültsége még ma is leköti a nézőt, még ma is talál benne mondanivalót a mai ember is. A saját hazáját önkéntesen, száműzetésszerűen elhagyó Ibsen nemcsak a norvég társadalom hibái és hitványságai elől akart menekülni mindig, egész élete folyamán, hanem egyúttal azt is akarta bizonyítani életével, írásával, sok-sok tagadásával, hogy a társadalomnak meg kell változnia. Nóra a maga idejében óriási vihart kavart, mert az asz- szony — a kapitalista társadalom béklyójában és kalitkájában élő — szenvedő pacsirta odáig „merészkedett", hogy férjét otthagyja, elmegy gyerekeitől; azon a jogon, hágj' ott mindent, hogy emberi értéke annyi, mint a férfié és ezen a jogon tagadja meg azt, akit szeret. Beülünk a nézőtérre, ahonnan a rideg és csak jelzésekkel téli színpadot lehet látni. A második felvonás próbája folyik: éppen dr. Rankot fogadja Nóra, aki eddigi viszonyukhoz képest ismét újabb játékkal akarja szórakoztatni a halálos beteg férfit. Rank doktor fokozatosan jut el a tragikus vallomáshoz, amit az asszony nehezen akar és tud felfogni. És a csicsergő, játszó, az önmaga igazi énjében tobzódó asszony körül csakhamar tragédiáévá hűl a levegő. Hiába mondja még Nóra Rank doktornak: — Nagy Isten, milyen ízléstelen ma! Viselkedjék jól, Rank doktor! Holnap majd meglátja, milyen szépen táncolok; s azt képzelheti, csak a maga kedvéért csinálom, meg természetesen Tor- vald kedvéért. Ez magától értetődik. És ez * magátólértetődés nagy szavakon, nagy nyilatkozatokon át (nekünk kissé teát- rálismak tűnik a jelenet) valósul meg. Rank doktor hallatlanul merészen, minden titkát szerelmét — szavakkal adja át az asszonynak, akit perceken belül megpróbál az int- rikus, Krogstad, az ügyvéd. NÓRA MINDEN izgalma és tragédiája elfér a néhány szóban, amivel Krogstad ügyvédet fogadja: — Halkan beszéljen; a férjem itthon van. — Ez a halkan elsuttogott mondat tökéletesen visszaadja azt a feszültséget , amely egy körülrajongott, de társadalmilag mégis félszeg és lehetetlenné tett. asszonyban egy adott pillanatban összesűrűsödhetik. A dráma ilyen adott pillanatokból tevődik össze és a drámai helyzetek és nyilatkozatok vádolják az 1880-as évek társadalmát. Korgstad nem hagyja ellenfeleit, Nórát sem. Már nemcsak a pénz keli, hanem ennél több. A parvenu, a társadalmi mércével és mértékkel számoló ügyvéd feljebb akar jutni, egyre feljebb, mert a lélek kegyetlen éhsége, a várakozás, a megpróbáltatás és a társadalmi „alul-levés" tízszeres erővel feszíti őt az érvényesülés felé. Ebben a nagyon erős szo- rítóban Nóra asszonynak egy reménye van: hátha a férj, Torvaid Helmer ügyvéd hőssé tud magasodni ebben a kegyetlen küzdelemben, amely nem több, mint vállalni a társadalom ítéletét az elkövetett hibáért — első személyben. Nóra a második felvonás hallatlanul feszült perceiben még bízik ebben a csodában, még játszik és küzd önmagával önmagáért, férjéért, gyermekeiért, mindenkiért — de a végén el keli mennie, mert a csoda, a bűn emelt fővel vállalása férjénél nem történhetett meg. Okát nem kereste, nem is Kereshette, mert ahhoz már nem volt, nem lehetett joga: egy joga maradt csak, a cselekvés joga, amely- lyel élhetett. IBSEN DRÁMAIBAN a jellemeket társadalmi helyzetükből adódó félszegségeik, hibáik, bűneik buktatják el, de kisebb hangsúllyal a személyes képességek és adottságok is közrehatnak a tragédia kialakulásánál. Nóra játékos kedély, önfeledten csacsog-játszik, de el kell buknia, mert hamis aláírást csinált valamikor. Rank doktor fájdalmasan búcsúzik az élettől és a szerelemtől, mert napjait a gyötrel- mes betegség megszámolta, de búcsúzik azért is, mert nem tudta, nem tudhatta magát megvallani idejében és úgy, ahogyan szerette volna. Krogstad a megtiport és törekvéseiben éhessé vált ember, aki nem akar és tud irgalmazni. És így tovább. A társadalom szerkezete a ki nem mondott okozója a tragédiának, a társadalom, amelyben ilyen jellemek. ilyen személyek élnek, mint Nóra hősei. A próbán a rendező Vass Károly újból és újból nekiindul a jeleneteknek: megmagyarázza a mozdulatokat és a mondatok értelmét, értelmi és érzelmi vonatkozásokat tisztáz, hangsúly! értékeket határoz meg, mert Ibsen mondatai másképp hangzanak minden pillanatban. A Nóra írója nagy nyelvművész, aki pontosan tudja, hol és mivel akar hatni: a gúnyolódás és a naivság keveréke ravasz ötvözet, amelyet fel kell nyitnia annak, aki élni és hatni akar vele. kíváncsian várja az egri és megyei közönség, hogy a ma is élő dráma címén milyen színészi alakításokat kap Kovács Máriától, Lenkey Edittől, Kárpáthy Zoltántól, Pálffy Györgytől, Kürtös Istvántól, Losonszky Arankától és Erős Iréntől, valamint Béres Károlyiéi. Az évad klasszikus bemutatója bizonyára sikert hoz a színház együttesének. (í. a.) MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Január 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Mese az aranyhajú királyról Január 24-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Veszélyes barátság (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG 24—2S-én: Horgász a pácban (szélesvásznú) EGRI BRODY 24—25-én: Nincs előadás EGRI BEKE 24—25-én: Rosemarie GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 24—25-én: Cabiria éjszakái GYÖNGYÖSI PUSKIN 24—25-én: Vörös tinta (szélesv.) HATVANI KOSSUTH 24- én: Törvény az törvény 25- én: Nincs előadás PÉTERVASARA 34-én: Kettőnk titka 26-én: Nincs előadás HEVES 24- én: Rosemarie 25- én: Csodagyerekek FÜZESABONY 24—25-én: Gyalog a mennyországba műsora Egerben délután 3 és e6te 7 órakor: Az aranyember Kiskörén este 7 órakor: | Érdekházasság i960. JANUAR 24., VASÁRNAP Névnap: TIMOT A Nap kél: 7,22 órakor, nyugszik: 16,31 órakor. 190 évvel ezelőtt nyilvánítja Anglia saját birtokának Üj- Dél-Walest. 1770-ben hajózott elsőnek körül Ausztrália keleti partjai mentén az angol Cook kapitány. Sidney és Lebourne környékének településre alkalmasságát már ő lelíedezte és innen indult felfedező útjára a kontinens belsejébe. 1960. JANUAR 25., HÉTFŐ Névnap: PÁL 25 évvel ezelőtt halt meg VALERIAN KUJBISEV szovjet forradalmár és gazdasági vezető. Samara városában — amelyet később róla neveztek el —, 1917-ben fegyveres felkelést szervezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a vöröshadsereg egyik politikai vezetője, majd élete végéig a Gosplan, a szovjet állami tervbizottság elnöke volt. Kujbisev 1883-ban született. Újabb felhívás a szülőkhöz! Eger Város Tanácsa VB egészségügyi osztálya felhívja azoknak a szülőknek a figyelmét, akiknek gyermekei a január 21. és 22-i Sabin második oltástól valamilyen ok miatt elmaradtak, hogy 1960. január 25. és 26-án, azaz hétfőn és kedden délelőtt 8-tól délután 4 óráig a városi tanácsház egészségügyi osztályán (I. emelet, 16. számú ajtó) utólagosan Sabin második oltásban részesíti az elmaradtakat. Mivel a postán kiküldött értesítésből igen sok „címzett ismeretlen” jelzéssel jött vissza, az egészségügyi osztály úgy gondolja, hogy a birtokában levő lakáscímek pontatlanok, ezért felkéri azokat a szülőket, akik a legutóbbi Sabin-oltási értesítést nem kapták meg, vagy akik gyermekük születése óta más lakásba költöztek, végül azok a szülők is, akiknek gyermeke nem Egerben született, hogy jöjjenek be az egészségügyi osztályra és mondják be a pontos lakcímüket, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az, hogy a szülők ne kapjanak értesítést és így ne szerezzenek tudomást az oltásokról. Az egészségügyi osztály várja az elmaradt gyermekeket és szeretné, ha minden gyermek megkapná mind a három Sa- bin-oltást, hogy többé egyetlen gyermek se bénuljon meg gyermekbénulás os betegség miatt! Eger Város Tanácsa VB Egészségügyi Osztálya Hollywoodi gyerekek Az egyik előkelő hollywoodi óvodában a filmsztárok gyerekei így dicsekedtek: „Az én anyukámnak három autója is van” — mire a másik — „Az én apukámnak pedig saját repülőgépe.” A harmadik gyerek mindenáron túl akart tenni a többieken: „Nekem viszont négy apukám van az első anyukámtól és három anyukám a második apukámtól." (A ,,Volksstimme"-bőI.) A Bel ü ff y mi n is* téri a m Heves megyei Rendőr főkapitányságának közleménye A BM Heve» megyei Bendőrfő- kapitányság értesíti a lakosságot, hogy 1960. január 15-től a rendőrőrsök is végeznek egyes — rendőrség hatáskörébe tartozó —, igazgatásrendészeti ügyeket. A rendőrőrsök elintézik a 16 éves életkort elért személyek személyi igazolványának kiadását, továbbá a személyi igazolvány kicserélését, ha abban névváltozás, megrongálódás, téves bejegyzés történt. A rendőrőrsön lehet kérni az ideiglenes határövezeti engedélyt is, ha valaki a déli, vagy nyugati határövezetbe kíván utazni. A rendőrőrsök igazgatásrendészeti ügyintézését — a járási székhelyen levő rendőrőrsök kivételével — valamennyi vidéki rendőrőrs végzi. A fent megjelölt ügyekben tehát nem kell a dolgozóknak a rendőrkapitányságra beutazniok, mert a lakóhelyükhöz közelebb eső rendőrőrs is megteszi a kérelmükkel kapcsolatos intézkedést. Ha azonban a fentiekben érdekelt személyek valamely más ügyben a járási székhelyre beutaznak, vagy utazási lehetőségük a járás székhelyére jobb, mint a rendőrőrsre, úgy ügyeiket — mint eddig is —, a járási rendőrkapitányságon is elintézhetik. BM HEVES MEGYEI RENDÖRFÖKAPITANYSAG VEZETŐJE „n műsort összeállította: a Szabó-család“ — Avagy Szabóók zenés haláltusája? — A „Szombat délután" Révész Pityu és társainak hamvaiból feltámasztott Szabó-család ügye-baja, életük belső intimitása immáron hónapok óta műsorszáma a rádiónak. A közönség, a rádió nagyszámú hallgatói izgatottan várják, hogy vajh’ e héten milyen bonyodalmak, események dúlnak majd a kis család életében. S vajh’ Szabó mama milyen temperamentummal, Szabó bácsi milyen életbölcrességgel oldja meg a szerkesztők által eléjük tomyosított problémákat. Mondom, a hallgatók izgatottak és várnak... Várnak, várok én is, de néha úgy tűnik, „Mindhiába vártam, tél is lett azóta...” — de, nicsak, már én is nótában beszélek, akár a Szabó-család szerda este. Mert azon az estén a rádióban új színnel gazdagították Szabóék jellemét. Ügy látszik, elfogyott a konfliktus, a nagy havat meg szégyelltek az írók akadályként a család elé görgetni, mert legutóbb a víz, illetve a csőrepedés körül folyt igen „bonyolult, izgalmas" vita. így azután lazítva egy kicsit az egyébként végsőkig fokozott „drámai feszültségen’’, Szabóék életébe egy kis harmóniát vittek az illetékesek. Merhogy szerda este muzikálisak voltak a szívünkhöz nőtt drágák. Semmi konfliktus, semmi vita, csak muzsika! S micsoda mixelésben! Meg kell a szívnek hasadni! Szabó mama Beethoven: Für Elise-jét kérte, mert szobalánykorában. ugye... Irénke, a család szépasszonya Brahms: IV. szimfóniáját, Szabó Icuka, az édes, pedig Gyulai-Gaál zenéjét, tudniillik ezt a sötétben hallgatta egyszer. A papa, meg a fiú a francia sanzont, meg az olasz szerenádot szeretik. Istenem, miért ne, a zenében már kommunizmus van — mindenki szükséglete szerint! „A műsort összeállította: a Szabó-család” — mondotta a szpíker. Érdekes! Határozottan érdekes! Gondolatébresztő! S én ezúton — miután bennem is ébredt néhány gondolat — tisztelettel az illetékesek elé terjesztem szerény javaslataimat. Reformáljuk meg a rádió műsorát. Emberek, gondoljunk bele. milyen szép lenne, ha ezentúl a reggeli zenés „Vidáman, frissen”-műsort nem a megszokott natúrban közvetítenék, de előzőleg meginterjúvolnák 'Buga doktor bátyánkat, torkunk, májunk és alakunk gondos vigyázóját, s ő elmondaná, hogy ifikorában Paul Whiteman-t, középiskolás korában Rozita Serano-t, az egyetemen Tabányit, s ma Bing Crosby-t és a Melachri- noékat imádja. Ezért hízik, ezért nem ideges. S higgyék el a hallgatók, a fogyásnak egyedüli, bár kettős titka van: Bach: Opus 117-je és az étkezés mellőzése. Mindezt természetesen zenében közölné velünk. Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvűnk" ismert cerberusa, a Hazádnak rendületlenűl-t szol. mizálná és hangsúlyozottan rámutatna a szövegben található részleges és teljes hasonulásokra. Moha bácsi, a törpe, elénekelné, hogy vigyázzatok, gyerekek: János úr készül németi Bécsbe... Dezséry László vasárnap délben, egy órakor eldúdolná vasárnapi nótáját, azt a szépet, hogy azt mondja: Az mindegy, hogy ki volt... s közölné velünk, hogy a szerző Amerika legkiválóbbja volt, nevezetesen Gerschwin. Gergő bácsi és Mari néni hangulatosan előadnák, persze jellemüknek megfelelően, hogy „Gyere, Bodri kutyám...”, meghogy „Nékem olyan ember kell...". „Nem igaz, Gergő? Szóljon má’!” Szepessy Gyurka gyönyörű napsütésben, eszményi futball- időben, dalban kérdezné meg a világtól, hogy „Apu, hogy megy be...’“. Randé Jenő New Yorkból, az ENSZ székházából cimbalmon előadhatná Rachmaninov: cisz-moll prelüdjét, mivel az Amerikai Egyesült Államokban — köztudomású — a Metropolitanen kívül nem akad a klasszikus zenének más temploma. Boldizsár Iván eset. leg Gregoriánus-énekekkel szignálhatná tollrajzait, mivel ő szeret falura járni, s még azt is észreveszi, ha valaki tolakszik a villamoson. S hogy a Pancsoló kislány, szívünk szottya se legyen olyan angyalian egyoldalú, talán: Wagner: Tannhäuser-jóból énekelhetne betéteket a rádió hallgatóinak. Közben nyilatkozna, hogy ő tulajdonképpen unja a könnyűzenét, s csak a buta felnőttek miatt pan- csolgat, egyébként Wagner, Bach, Beethoven, no és legfeljebb Glinka jöhet még számításba. Később, ha a javaslat beválna, továbbfejleszthetnénk módszerünket és a Tátrai-vonósnégyes Hej, te bunkócska, te drága című régi mozgalmi dalt énekelné, sarokba vágva a brácsákat. A rádió tánczenekara pedig átalakulna szavalókórussá és előadná, hogy „Egy reggel nem kelt fel a Nap... Az emberek ..., a lófejek ..., Csak mentenek...” És ebből mi is, egyszerű halandók megtudnánk, hogy ugyan új zenekar is szóhoz juthat majd a rádióban, de betartották a Munkatörvénykönyv paragrafusait is és a házi tánczenekart más munkakörbe helyezték, tehát nem kerültek az utcára. S mit tudom én még, mi jönne. De félő, hogy mindenki irtó cselesen, helycserével támadna, akarom mondani, szerepelne. A tudósok Les Paul gitárjával kísérnék értekezéseiket, Gencsi Sári és Zárai Márta pedig... Nem folytatom! Belátom, hogy ötleteim torzók, az illetékesek igazán nem alkalmazhatják. De mégis! Akkor miért zenésítették meg a Szabócsaládot? Halálra Ítélték talán szegényeket? Ez a zenés-est lett volna parádés temetésük? De ha így van, íróik e dicstelen halál helyett, miért nem ültetik be őket valamelyik ballisztikus - rakétába, szöges bakanccsal, látcsővel, termosz- szál, körözöttel. Hadd lássanak világot Szabóék. Miért skatulyázzuk be őket? Hátha a Bikini-szigetek környékén több érdekesség adódik, mint a Mittudomén utca 29/b-ben. Vagy lehet, hogy Szabóék mégis maradnak itthon és a jövő héten izgalmas gomb focicsatát vív Szabó tata a ház- bizalmival? A munkás-paraszt levelezők nevében: Suha Andor
