Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-24 / 20. szám
1960. január *4., vasárnap népújság Megelégedett emberek között a zárszámadási gyűléseken A fordulat éve volt A MEGALAKULÁST I _____________________I veto nyolcadik év végén ismét megtartották a zárszámadást Komlón, a Rákóczi Tsz tagjai és megint azzal a meggyőződéssel mentek el a közgyűlésre az emberek, hogy haladtak előre, mint eddig minden esztendőben. A közgyűlésen megjelentek a termelőszövetkezet tagjai valamennyien. Ott voltak a régiek: harminchétén az alapítók, meg akik hét esztendőn keresztül csatlakoztak hozzájuk, de azok is eljöttek, akik most léptek a Rákóczi Tsz-be, az elmúlt év tavaszán — az újak. Az elnök — Himmer Miklós — arról beszélt, hogy mit végeztek az elmúlt esztendőben 190 hold földön, majd elsorolta az új gazdasági év terveit, amit már 170 ember részére készítettek el. Ismertette azt a tervet, amelyhez már 1100 holdas birtokot vettek alapul. Az elmúlt esztendő a fordulat éve volt. Ha más eredményeket nem tudnának felmutatni, csak annyit, hogy felszaporodtak, megnövekedtek, már akkor is helyes lenne ez a kifejezés: 1959 a fordulat éve volt. Mezőgazdasági nagyüzemmé vált a kis kömlői termelőszövetkezet, akkora táblákat alakítottak ki, hogy egyik-egyik vetekszik a régi tsz összföldjének nagyságával. DOLGOZTAK az em-be________ rek és mo st, a zárszámadáskor, más eredményekről is beszámolnak. A munkájuk nyomán növekedett a közös vagyon, ma már tízezer forint híján egymillió forint érték tulajdonosai a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. Túlteljesítették az áruértékesítési tervet 40 százalékkal, ez több, mint húszezer forint jövedelmet jelentett a termelőszövetkezetnek. Építkeztek. Száz férőhelyes növendékistállq készült el az elmúlt esztendőben, de saját erejükből rendbehozták, kibővítették a szárazbői tanyát és bent a faluban is egy épületet. Eddig a földből származott a bevételük jó része. Búzát, borsót, dohányt, dinnyét termeltek, az állatállomány néhány darabból állt: tíz tehén, tizenkét üsző, 11 anyakoca, ennyi volt az egész, változik a A JÖVŐBEN gazdálkodás menete és a tervek jelentős része az állatállomány fejlesztésére vonatkozik. Megnövekszik a /takarmány termő terület nagysága. Az elmúlt esztendőben a földterületük 13 százalékán termeltek takarmányféleségeket, a következő esztendőben 21 százalékra változtatják a terület nagyságát. Így százalékban kifejezve, keveset mondanak a számok, de mindjárt másképpen néz ki a dolog, ha meggondoljuk, hogy az összterület is megnövekedett. Tavaly 13 százalék 25 holdat jelentett, az idén 21 százalék 200 hold. Év végére bent állt az istállóban 92 szarvasmarha, lesz 25 koca, felnevelnek 700 libát, hízósertés is lesz 200. Építenek egy százas hizlaldát, dohánypajtát. Háromszájzezer forintot fordítanak az építkezésre. Gépet vásárolnak. Egy Zetor még most a tavaszon megérkezik. Termelnek ebben az esztendőben is borsót, cukorrépát, lencsét, mákot, sorolja az elnök a terv egyes pontjait. A kertészet területét is megnövelik, hét hold dinnye lesz, paradicsom öt holdon, uborka negyven holdon. NAGY SZÁMOKKAL | kednek a termelőszövetkezet tagjai. 2 200 000 forint bevételre számítanak ebben az esztendőben, igaz, hogy a kiadások is meghaladják az egymillió forintot. Kiszámították, hogy hány munkaegységet kell elérni a termelőszövetkezet tagságának a tervek teljesítéséhez. összesen 45 000 munkaegységet kell megszerezniük. Az 1960-as esztendő egy kicsit újrakezdésnek számít, azonban ez az újrakezdés már nem jelenti azt, hogy úgy indulnak, mint nyolc évvel ezelőtt. A Rákóczi Tsz első zárszámadásakor 36 forintot fizetett egy munkaegységre. Most 48 forintot ér egy mun_ kaegység. A Rákóczi Termelő- szövetkezetben nem panaszkodhatnak, mert sok a fiatal munkáskéz... Ezek a fiatalok elégedettek. Szabó József legényember, 427 munkaegységet ért el az elmúlt esztendőben és több mint 20 000 forin- tott kapott. Magyar Margit 19 éves lány 12 000 forintot keresett. Pádár Lajos a feleségével együtt 528 munkaegységet ért el, könnyű kiszámítani, hogy mennyit kaptak egész esztendőben. Gyetvai Jánosné is több mint nyolcezer forinttal zárta az esztendőt, pedig túl van már a hatvanon. Szabó Zsigmond, aki 67 éves, és mint éjjeliőr dolgozik a termelőszövetkezetben, 249 munkaegységet ért el. Most, a zárszámadáskor, a járandóság utolsó részleteként 2—3000 forintot kaptak az emberek, a többit kifizették korábban. A KÖZGYŰLÉS | U2gyűl-' tek az emberek a tsz-irodában és a beszélgetés során elmondták, hogy a háztáji gazdaságból átlagosan ötezer forint származott. Pádár Lajos öt disznót hizlalt meg a háztáji földön termett kukoricán. Fiatal házas, egy éve tagja a termelőszövetkezetnek. Félretett eddig feleségével négyezer forintot, de még ezután adják el a hízott sertéseket, ami ugyancsak szép pénzt hoz. Megjárta Budapestet, volt ipari munkás, azután jött vissza a termelő- szövetkezethez, és azt mondja most, hogy megtalálta a számítását. Szabó g. Zsigmondi, akiről már szóltunk, hogy most mint éjjeliőrként dolgozik, nyolc holddal jött a termelő- szövetkezetbe. Felesben művel, ték korábban, adót fizetett és nehezen, t éppenhogy megélt. 1956-ban kilépett a tsz-bői és majd csak egy év múlva jött vissza. Ma sem tudja megbocsátani magának, hogy akkor, 56-ban azokra hallgatott, akik a kilépésre biztatták. A termelőszövetkezetben sokkal jobban él. A közgyűlés elfogadta a Rákóczi Termelőszövetkezet 1960 as évi tervét. Most már az emberek naponta bejárnak a termelőszövetkezet irodájába, a munka kezdésére várnak. Valamennyien, szívvel, lélekkel akarnak a munkához látni a tavasszal, a nagy forduló utáni első esztendőben. Kiss János Eredményes munka után jól sárult as év a gyöngyösi Új Élet Tss-nél (Tudósítónktól) Azt hiszem, még van néhány olyan község, ahol megelégednének a gyöngyösi Üj Élet Tsz művelődési otthonával. A falakat Lenin képe, a népköztársaság címere és néhány festmény díszíti. A vadonatúj, csővázas székek és asztalok arról tanúskodnak, hogy az Üj Élet vezetői-törődnek a tagok kényelmével. Ablakok, ajtók tiszták, a padló frissen olajozott, mintha szemlére készülnének. Az Űj Élet tagjai a zár- számadási közgyűlés tiszteletére ünneplő ruhát öltöttek magukra. Egész évi munkájukról fognak most számot adni és ez a nap megérdemli, hogy a szövetkezeti úton járó emberek ünnepként tartsák. A gyűlés előtt a IV. sz. iskola ének- és zenekara adott műsort a szövetkezet tiszteletére. Egy év alatt 300 ezer Ft-tal nőtt a szövetkezet vagyona A műsor után Pampuk Imre elvtárs, a szövetkezet elnöke számolt be ez év v eredményéről. Elmondotta, hogy a szövetkezet vagyona 300 ezer forinttal növekedett az elmúlt gazdasági évben. Most már közel 2 milliós vagyonnal rendelkezik az Üj Élet Tsz. A viszonylag nem nagy, de annál eredményesebben gazdálkodó szövetkezet egy hold szántóra jutó bevétele 3375 forint. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a szövetkezetiek megragadnak minden lehetőséget. felhasználnak minden adottságot terméseredményeik fokozására. Az a tény, hogy az árutermelési terv teljesítésével és túlteljesítésével az állam és a tagság egyaránt jól jár, újabb és újabb sikerek elérésére ösztönzi a szövetkezeti tagokat. Az elmúlt évben például közel 200 százalékos volt árutermelési tervük, amiért egyrészt tisztességes árat kaptak, másrészt 47 880 forintot írt jóvá a bank. amit beruházási célokra fognak majd felhasználni. Aki ismeri a gyöngyösi Ül Életet, valószínűleg arra gondol, miképpen éfték el eredményeiket, mert hiszen ebben a szövetkezetben nem a sok föld okozza a legfőbb gondot, hanem az, hogy miképpen tudják foglalkoztatni a tagoltat. A 85 hold szőlő és 210 hold szántó nem valami sok a 150 tagra, mégis biztosítani tudják maguknak a jó megélhetési lehetőségeket. mert terméseredményeiket évről évre fokozzák. Ennek legfőbb bizonyítéka az áruértékesítési tervek túlteljesítése, 3 ezer forintos havi jövedelem Kíváncsiságból megnéztem egy-két tagnál, hogy pénzre átszámítva hogyan alakul a havi jövedelem. Veszprémi Sándor és felesége 419 munkaegységet teljesített. A háztáji föld jövedelmét is beleszámítva a részesedés havi háromezer forintos fizetésnek felel meg. A 43 forintos munkaegységrészesedésből annyi terményt vittek haza, amennyi szükséges, 32 forintot pedig készpénzben vettek fel. Így természetesen jobban jártak, mert a terményértékesítés közösen sokkal előnyösebb. Lamatik Antal 332 munkaegységet szerzett, amihez hozzáadva a háztájiból eredő jövedelmet, átlagosan 2143 forintot keresett minden hónapban. Persze az állattenyésztők eredményei még jobbak, ők azonban mindennap munkában vannak. A zárszámadási közgyűlés részvevői a gazdasági beszámoló után az előttük álló feladatokat vitatták meg. A gyöngyösi Üj Élet a többi között a tavasszal 20 hold szőlőt telepít, amihez az oltványvesz- szőket a legkeresettebb fajtákból válogatták össze. Állattenyésztésnél főleg a szarvas- marha tenyésztésére és a sertéshizlalásra fognak berendezkedni. Ezek a tervek már előre meghatározzák az újabb jövedelmi forrásokat Egyre többen tanulnak A szünetben a szövetkezet nőszövetségének az elnöke csendet kért és bejelentette, hogy szabás-varrás tanfolyam indul. Az asszonyok és lányok egy darabig hallgattak, majd valahonnan füzet és ceruza került elő és már gyűltek is a nevek a tiszta füzetlapon. Szomszédom megkért, írjam meg azt is, hogy 25-en tanulnak az ezüstkalászos tanfolyamon. Az Üj Élet Tsz ezen a napon ünnepelte meg fennállásának 10. évfordulóját is. A megyei pártbizottság részéről Sramkó László elvtárs méltatta a szövetkezet munkáját, majd átnyújtotta a kitüntető oklevelet a szövetkezetnek, és a tíz éve itt dolgozó tagoknak. A bensőséges ünnepi közgyűlést virslivacsora követte, amelyre természetesen egy-két pohár bor is jólesett, majd éjfélig együtt maradtak az ünneplaki 3 Az űj év első munkasikerei... AZ AUTOMATA szerszámgépek mohón falják a tömör rézrudakat, miközben olyan éktelen csörömpölést, lármát csapnak, hogy lépésnyi távolságról se nagyon lehet megérteni egymás szavát. Az üzembeliek kedélyesen fogják fel a bábeli hangzavart és „fülészet- nek” nevezték el az egri Finom- szerelvénygyár 31-es üzemét. A gyárban mégsem „hangjáról”, hanem eredményeiről ismerik a 31-est, ahogy rövidítve nevezik az üzemet. Dénes József, a gyár igazgatója is a legjobbak közé sordl- ja őket, — úgy emlegetve, mint akik példásan készültek fel az új év nagy feladataira, miután sikerrel teljesítették 1959. évi tervüket. — Nálunk december húszadikán volt vége az évnek — újságolják örömmel az irodában összegyűlt emberek. — Ez évben szeretnénk megnyerni a január havi tervteljesítésért járó célprémiumot — közlik elképzelésüket. Ehhez tudni kell, hogy a gyár vezetői elhatározták, hogy a korábbi években nagy lemaradást okozó év eleji pangást úgy hárítjuk el ez évben, hogy jutalmat kapnak azok az üzemek, amelyek sikerrel teljesítik első havi tervüket. ENNEK A JUTALOMNAK az elnyerését még az elmúlt évben megalapozta a 31-es üzem kollektívája. Hogy miként? — Azzal, hogy tervünket jó- néhány nappal korábban teljesítettük, maradt idő az új évi előkészületekre — magyarázza Körösi József üzemvezető. — Akkor látta volna ezt a termet — szól büszkeséggel a hangjában az egyik művezető. — Minden gép munkában volt, de most nem az automaták dolgoztak, hanem az emberek. Nemcsak „tisztába” tették,' de minden kis hibáját kijavították a gépeknek, úgyhogy Szilveszterre akár a bálba is elmehettek volna, olyan fess-ek voltak. A gépek azóta levetették az ünnepi külsőt, hiszen jöttek az új év első műszakjai, amikor. — Jó szervezéssel azokat az automatákat állították előbb munkába, amelyek elegendő félkész árut biztosítottak a többiek számára — ismertetik a jutalom elérésének másik biztosítékát. A MUNKA okos szervezése azonban még nem biztosította volna egymagában a sikert. Az, hogy az első hónap terve is teljesítve legyen és megszülessenek az első idei munkasikerek, szükség van a munkások szorgalmára, áldozatkész munkájára. Ez volt a legfőbb eszköze az elmúlt évi sikerek elérésének és ez a záloga az új évi eredményes munkának is. Enélkül nem lenne a 31-es üzem példakép a többi előtt, enélkül nem lehetett volna az üzem egyik brigádja a gyári verseny második helyezettje, s nem érdemelhették volna ki a körülbelül 27 000 forint különböző címen kapott jutalmat sem, amelyet az elmúlt évi munkájuk anyagi elismeréseként kaptak. Ennek köszönhető és a közös felelősségérzetnek a gazdaságos termelés iránt, hogy 320 ezer forint értékű anyagot — zömében importárut — takarítottak meg. Ezért 7200 forint jutalmat kaptak a lelkiismeretes „anyagmentők”, — A jól összehangolt munka és az, hogy az emberek szívesen dolgoznak... az teszi, hogy jól haladunk — mondja a munka néhány perces szünetében Balogh Miklósné, aki brigádjával megnyerte a versenyt a 31-es üzemben és megszerzik a szocialista munkabrigád címet is. Aztán még hozzátette: — ... no és az is fontos, hogy jól ellássanak bennünket anyaggal. A többi a mi dolgunk ... A következő kérdésnél várakozóan néz a brigád tagjaira, s amint megkapja tőlük az igenlő választ, így önti szavakba: — Az idén is részt veszünk a munkaversenyben — a mi brigádunk szeret dolgozni, meg versenyezni! ÍGY VÉLEKEDIK a Balogh- brigád s ezt a nézetet osztják az üzem többi dolgozói is, akik elhatározták, hogy a múlt évi lendülettel dolgoznak az új évben és nemcsak a szokásos év eleji lazsálást szüntetik meg üzemükben, de egyik veszteséges gyártmányukat, a kerékpár hátsóagyat, nyereségessé teszik az év első negyedében. A mikéntjét is kidolgozták már. Szerepel ebben az anyagtakarékosság, a selejtcsökken- tés, a munka termelékenységének emelése és más lehetőség kihasználása. Így készülnek a zajos munkateremben az új év első munkasikereinek elérésére, s mire — Majdnem mindegyikünk más * más községből való, mégis jól megértjük egymást a munkában. Így lettünk elsők és így nyertük el az 1500 forintos jutalmat — mondja Balogh Miklósné, aki a kerékpár- szeleptűket készíti és rendszeresen túlteljesíti tervét brigádjával együtt. e sorok megjelennek, a Bervá- ban is elterjed a jó hír: a 31-esek munkasikerrel kezdték az évet: már az első hetekben teljesíteni tudják tervüket — szakítva az első hónapi lazsálás régi „hagyományaival”. Kovács Endre A bonyolult automata gépeken is igen sok múlik itt az üzemben. Ellenőrzésük, helyes beállításuk csökkenti a selejtet, gazdaságossá, gyorsabbá teszi a termelést. Képünkön U. Nagy László főművezető és Magda Endre beállítólakatos az orvosi fecskendők alkatrészeit készítő automatán végez anyagmérést. Uj ssínfolt Abasáron Aki mostanában jár Abasáron, legtöbbet hallhat az épülő új kultúrházról. Ez a munka már befejezéshez közeledik, nagy izgalommal várják a fiatalok, hogy birtokukba vegyék új, modem szórakozó helyüket. A Wözel kétmillió forintba került kultúrházat január 30-án adják át rendeltetésének. Az építkezés költségeinek felét a község fedezte, a másik felét állami kölcsön és az Országos Tervhivatal támogatása. A kultúrház megyei viszonylatban az első helyen áll, a modem tervezésével, méreteivel. Alapterülete 644 négyzet- méter és hatalmas ablakainak üvegezéséhez közel egy tonna üveget használtak fel. Van már televízió, lemezjátszó magnetofonnal és a közeljövőben egy zongorát szeretnének vásárolni. A kultúrház igazgatója Vizs- lovszky László általános iskolai tanár lesz, akinek három évtizedes tapasztalata van a kultúrmunkában. Akultúrház igazgatójánaknyi- latkozata szerint tervük, hogy a színjátszás, ének, zene, tánc, továbbá az ismeretterjesztő előadások is — a különféle szakköri munkákon kívül — teljes mértékben helyet kapjanak. Színpaduk megfelelő méretű ahhoz, hogy városi színjátszó csoportok bemutatókat tartsanak. Szeretnék a gyöngyösi kultúrcsoportokat és a megye községeinek a kul- túrcsoportjait is szerepeltetni. Tervbe vették egy állandó jellegű kultúrcsoport létrehozását is. — Kultúrházunfcban biztosítjuk, hogy a község lakossága, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül megtalálja mindazt, amit nemcsak egy falusi, de egy városi ember is kíván — mondja Vizslovszky László, a kultúrház igazgatója. A ipunkát már februárban megkezdik, amelyhez sok sikert kívánunk. Pantyi György Művelődési otthon, óvoda és iskola építését tervezik Visontán Visonta községben jól használták fel a községfejlesztési költségvetést az 1959-es évben. 280 ezer forintos költséggel orvosi rendelőt és patikát építettek, megjavították a község hídjait, 120 méteres szakaszon útfelújítást végeztek, s 650 négyzetméter járdát építettek a Vorosilov és Táncsics utcában. Az új építkezések mellett nagy gondot fordítottak a község szépítésére, csinosításá. ra. Több helyen parkosították és fásították a községet. A Hősök parkját a városi parkokhoz hasonlóan gyepesítik, virágágyakat létesítenek, s padokat állítanak fel. Az autóbusz váróterem elkészülte után tovább folytatják az építkezést, hamarosan megkezdik az újtelep vízellátásának megjavítása érdekében egy víztorony építését, majd tovább folytatják a járdaépítést. A távolabbi tervekben négyszázszemélyes művelődési otthon, óvoda, és iskola építése is szerepel, melynek megvalósítása, hoz a község lakosai társadalmi munkával járulnak.
