Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

I860, január 23., szombat NEPÜJSÄß Együtt keresik msg a leg'oiiä megoldást... A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK elkészítik a tervüket és a járási tanácsok felülvizs­gálják. elbírálják munkájukat. A tsz-vezetők a helyi adottsá­gok figyelembevételével ter­veznek. meg'hányják-vetik a dolgot alaposan, figyelembe veszik a tagság véleményét, jogos tehát a kérdés: milyen alapon szól ebbe bele a járási tanács? önkéntelenül is erre gondol az ember, hiszen a termelőszö­vetkezetek önálló közösségek, ezt mindenki tudja. A Gyöngyösi Járási Tanács kertészeti előadójának. Kiss Lászlónak a nyilatkozatából vi­lágosan kitűnt, hogy szó sincs az önállóság megtépázásáról, csupán segítenek a tanácsok szakemberei a termelőszövet­kezeteknek. Felülvizsgálnak minden ter­vet és végülis több szem töb­bet lát. itt-ott néhány javítást eszközölnek. Eddig 15 tervet nézett át Kiss László és még nem akadt olyan, amelyiket észrevételek nélkül, javítások nélkül adha­tott volna vissza a termelő- szövetkezetnek. Igaz, az sem fordult még elő, hogy a ^z el­zárkózott és nem fogadta el a javaslatot, a javítást. Nem valami zárt szobában történik a tervek átböngészé­se, javítása, jelen vannak a termelőszövetkezetek vezetői is és megbeszélik, helyesebben vitatkoznak a dolog fölött, ha valahol nem egyezik valami. AZ ADÄCSI EZÜSTKA­LÁSZ Termelőszövetkezet el­készítette a terveket az 1960- as esztendőre és most éppen ennek a munkának az elbírá­lásával foglalatoskodik a ta­nács szakembere, Kiss László. Az elnök, Győri József — maga is agronómus, a terv egyik fő kivitelezője — mint valami végzős egyetemista á diplomamunkáját, úgy védi a terv egyes tételeit. Az Ezüstkalász Tsz márci­usban alakult, most október-? ben kezdték a munkát, ez te-? hát az első tervük, amelyet! egy egész esztendőre kidolgoz-? tak. A földjük 600 hold és 16 | család a gazdája. Elmondta Győri József: a| tervezés munkáiét azzal kezd-| ték. hogy összeültek a veze-f tők és megbeszélték a lehető-? aégeket. A föld egy része nemi S*ennyeífH az amerikaiak ivó? ze Egy amerikai vízügyi szak­értő megállapítása szerint az amerikaiak ivóvizét az új vegyszerek százai szennyezik. A különféle plasztik anyagok, rovarirtók, mosószerek, stb. nem szűrhetők ki tökéletesen az ivóvízből, de egyelőre még nem állapítható meg pontosan.: hogy milyen hatással vannak] az emberek egészségére. H. W.' Poston, az amerikai közegész-', ségügyi hivatal munkatársa. szerint beható kutatásokat kell\ végezni olyan szürőberendezé-; sek megalkotására, amelyek az egészségre teljesen ártalmatlan ivóvízzel látják el a lakossá-; got. i (APT végére 350 000 forintra számí­tanak. Hogy alakul az esztendő vé­gére az állomány? Decemberre lesz 67 szarvas- marha, 169 sertés és 6Ö0 törzs­baromfi. A kiadások közt szerepei 225 000 forint, amit az állaton beszerzésére fordítanak, építe nek egy süldőszállást, bővít in az Istállót, azonkívül 15 vago" műtrágyát használnak fel. Nagy vonalakban, ennyit a tervekből. Am mit szól ehhez a járási szakember? Kiss László elmondta, hogy a zöldségtermelés az egész já­rás területén fellendült és csak üdvözölni lehet az adácsá- ak ilyen irányú terveit. A tervnek ez a pontja jó és való- szerű. Helyes, hogy szakem­bert akarnak a kertészeti bri­gád élére és elküldték Juhász István brigádvezetőt a sikfó- kúti zöldségtermelési, tanfo­lyamra. A baromfitenyésztés is kitűnő terv. Kevés azonban a beterve­zett 36 forintos munkaegység. Alacsony átlagot számított a termelőszövetkezet, amikor búzából nyolc és fé] mázsas termésátlaggal számolt. Nem gondoltak az ipari munkások­ra, úgy látszik, mert 140 hold­ról csak 150 mázsa búzát akar­nak a felvásárló vállalatnak átadni. Nem termelnek burgo­nyát. pedig fontos élelmiszei és iparcikk. A mezőgazdasági nagyüzemek célja, hogy növe­kedjék az árutermelés és biz­tosítsák az ország jobb ellátá­sát. Az adácsiak tervein né­hány helyen változtatni kell. mert nem minden pontja reá­lis. AZ ELNÖK ÉS A JÄRÄSI szakember a tervek fölé ha­jolnák .,. Együtt keresik meg a legjobb megoldást. Kiss János Légitámaszpontok az építőiparban Napjainkban mind gyakrab­ban használják fel a repülés eszközeit az építőiparban „légi­támaszpontokként”. Ilyen helikopterre szerelt lé- gidarut alkalmaztak a puskinoi Nagy Palota restaurálásánál is. Itt 30 nehéz •fagerendét kel­tett 11 acél rácsostartóval ki­cserélni. Minden rácsostartó körülbelül 2 tonnás volt. Ha ezt a munkát közönséges eme'őds- rakkal végzik, két hónapig is eltartott volna. A helikopternek viszont mindössze néhány órá­ra volt szüksége. A szerelést a helikopteren tartózkodó öt sze­relő végezte el. A helikopterek segítségével eredményesen építik a járha­tatlan térségek felett húzódó villamosvezetékeket, a magas­hegyi obszervatóriumok és tele­víziós központok tornyait, ja­vítják az ipari létesítmények súlyos födéméit és restaurálják az emlékműveket. Köszönet a segítségért Termelőszövetkezetünk az elmúlt év tavaszán alakult Viharsarok néven. A kezdeti nehézségek napjaiban az Egri Lakatosárugyár dolgozói vál­lalták patronálásunkat. Alig ért véget a termelőszövetkezet szervezése, a lakatosárugyá- riak, — a pártalapszervezet titkára, a KISZ-szervezet tit­kára és a gyár Igazgatója — máris meglátogattak bennün­ket és felajánlották támoga­tásukat. örömmel vettük a segítséget s előre is köszöne­tét mondtunk a támogatásért. Azóta majdnem egy esztendő telt el, s most az újságon ke­resztül is szeretnénk köszöne­tét mondani az üzerp, munká­sainak. A patronáló üzem vezetői­nek első dolga az volt. hogy beszélgettek velünk & problé­mákról. A tulajdonképpeni munka azután a takarmány- összehordásnál kezdődött. A gyár dolgozói saját teherautó­jukkal segítettek munkaidő után 30 hold termését össze­hordani. osztagba rakni. Se­Wüemlékeink Az egri líceum csillagvizsgálója AZ EREDETILEG négyfa­kultásos egyetemnek készült épületben, a XVIII. század fel- vi’ágosodott tudományos szel­lemének megfelelően heyet kapott a természettudományok egyik legérdriíesebbike: a csil­lagok világának kutatása is. Az egri csillagvizsgáló építése nem ötletszerű volt, hanem a kor szellemének folyománya­ként jelentkezett. Még hozzá sem kezdtek az ,egri univerzitás” építéséhez, az építtető máris felvette a kapcsolatot a kor legkiválóbb magyar csillagászával, Hell Miksával, aki abban az időben a „Bécsi Udvari Csillagvizs­gáló1’ igazgatója volt. MAGYARORSZÁG későba­rokk építészetének egyik re­meke Fellner Jakab egri lí­ceuma. A hatalmas ópüiet­ITT A HÖ Vigyázat, kezdő! gítettek akkor is, amikor hoz­záfogtunk a vásárolt épületek felújításához, rendbehozásá­hoz. 18 köbméter szerfát a gyáriak szállítottak ki szövet­kezetünknek -a Nyugat-bükki Erdőgazdaságtól. Nem volt megfelelő a darálónk, nem volt hozzá áram. Az üzemiek itt is segítettek, a javításra szoruló darálót teljesen rend­behozták, s bevezették a vil­lanyáramot is. Vásárolt a szövetkezet a gyöngyösi TÜZÉP-től egy öt- tonnás hídmérleget, ezt a gyáriak kérésünkre hazaszál­lították és fel is szerelték a szövetkezet központjában. Segítettek a gyár kommun nistái akkor is, ha felvilágo­sító munkára volt szükség. Termelőszövetkezetünk egész tagsága nevében mondunk az üzem dolgozóinak most köszönetét a hasznos segítsé­gért. s csak azt kérjük, támo­gassák továbbra is munkán­kat. Kelemen András a nagytályai Viharsarok Termelőszövetkezetből Drága levél ■ TV/f indig szomorú látvány a csavargó ’ 1 x gyermek. Megy, ődöng az utcán, a .fejét lehajtja, talán gondolata sincs, csak a • lábai viszik előre, céltalanul.., Elindul, ta­lán maga sem tudja, hova, csak hívja valami, talán a kirakatok, talán az élet, amely egész nap zajlik föl és le az utcán. Egy darabig el is nézelődik, néha valami új meg is ra­gadja, de csak pillanatokig, aztán fásultan megy, csatangol tovább ... Észre sem veszi, hogy mellé szegődik a bűn, és most már . együtt mennek óvatos léptekkel, a lejtőn .lefelé... ; Szomorú dolog ez. Az a jó, hogy ma már ’ csak elvétve látunk ilyen gyermeket. Talán ■ ezért döbbentem meg az elmúlt hetekben, ■ amikor eggyel mégis találkoztam. j Már késő este volt, félig az éjszakába [ nyúló. A Széchenyi utcán siettem hazafelé. A ■ télből még csak a lucsok érkezett meg, hide- [ gén csillogott tőle az utca. Szitált a köd, a ! házak magasán, mint nagy,, gubbaszkodó fe- í kete 'madár, ült a sötétség. ; A Főpostához értem, amikor egy kisfiú 1 alakja rajzolódott ki előttem a ködben. Egye- | dűl volt. Fejét lehajtva, lépegetett lassan a | kihalt utcán. A rendőrség épülete előtt talál- j koztunk össze. Megdöbbenve ismertem rá: i egyik kis tanítványom volt... ! — Hát te mit keresel ilyenkor az utcán?- szólítottam meg szemrehányó hangon. Rám nézett. Arcán a mosoly elindult, hogy megnyugtasson engem. Szemében me­leg fény bujkált. — Édesapának dobom be a levelet a pos­tán — mondta, olyan hangon, mintha titkot árult volna el nekem. Megsimogattam az arcát, aztán elváltunk. Elindultam lelassított léptekkel hazafelé ... ! Nem mentem egyedül. Kisért a levél végig a I Sándor Imre utcán, át a hídon, a Várállomás | felé. Kísért és beszélt... Elmondta, hogy este ■ írták, az édesanyaszív és a gyermekszív — ; együtt... Hogy hamarább megkaphassa édes- i apa, ezért indult el a kisfiú a közeli posta­láda felé. Kint az utcán aztán mást gondolt. ; A ládából csak 9-10 óra között szedik ki j a leveleket, így egy nappal később érkezne meg ; a drága levél... Ezért lépegetett a Főposta felé . az éjszakába nyúló estében, egyedül... i Mert nagy dolog is az, ha az öröm útját {megrövidíthetjük, hogy hamarább megérkez- : hessék oda, ahová küldjük... beszakadt a szépen ívelő fejlő­dés. A gyönyörű épületben csak egy „normális oskola” működése maradt meg. Mada- rassy abbahagyja működését Utóda Jenes József matemati­ka és Skopetz József fizika professzorok lettek, akik gya­korlatilag szinte semmit sem tevékeny keitek az obszerv tó­riumban A tanárok az épület­ben működő középiskola tan- céljaira használ’ák a műszere­ket, melyek bizony lassan- lassan elavultakká váltak Esz- ‘erházy halála után. 1806-ban Tittel Pál matematika tanár kerül kinevezésre a csillagvizs- tálóhoz, azonban semmi tudo­mányos munkát nem tud vé­gezni az elavult műszerekkel. Többször sürgeti új. korának megfelelő műszerek beszerzé­sét. azonban Pyrker János egri érsek ..szűkös pénzviszo­nyok’ -ra hivatkozva, nem nyújt semmi segítsége a tudo­mányos munkához, ley azu'án a kiválóan képzett Tittel örömmel m“gv él Egerből Bu­dára, a gellérthegyi csillag. z^gá’ó igazgatójának. Az egvkor vagyont érő mű­szerek teljesen gazdá 1 árok, 'gészen 1842-ig amikor is fíatzig Károlyt nevezik ki az obszervatórium gondnokává, aki legalább megőrzésükről gondoskodik. A SZAB 4DSÄOHARC leve­rése után, a budavári harcok során tönkrement gellérthegyi esillaevizsgóló Igazgatója, Al­bert Ferenc jön Egerbe, aki itt bizony csak megélhetését ke­reste, mert elsősorban líceumi tanár, azután a könyvtár őre és csak utolsósorban csillagász. Az „utolsó egri csillagász” ja­vaslatára — aki állandóan sar- kantyús magyar csizmát és ti- oikus zsinóros magyar atillát viselt —, Bartakovics érsek ar­ra kéri a Helytartótanácsot, hogy a gellérthegyi obszervató­rium megmaradt műszereit en­gedje át Egernek’ Albert éssze­rű javaslatát azonban a Hely­tartótanács szűklátókörű urai elutasították és ezzel meg is kondult a halálharang az egri csillagvizsgáló sorsa * felett. 1883-tól, Albert Ferenc halála után már csak a műszerek rak­tárának tekinthető. A Pedagógiai Főiskola épü­letének közelmúltban bekövet­kezett tatarozása után önként merül fel kötelező szükséges­sége a csillagvizsgáló torony helyrehozatalának! A megma­radt műszerek javarésze, pilla­natnyilag biztonságosan elzár* tan várja és követeli, hogy a botrányos állapotban levő meg­figyelőhelyiségeknek szakszerű helyrehozatala után, mint le* tűnt korok magyar csillagvizs­gálati múzeumában, nyerjenek elhelyezéstI Ezt követeli az il­letékesektől a múlt tudomá­nyos értékeinek megbecsülése, hiszen, a nagyszombati és a budai csillagvizsgálók után az egri, az országban harmadik, nak nyert felállítást! Sugár Istváa komp'exum keleti oldalához kapcsolódik szervesen a csil- 'agvizsgá ó torony. Maga a to­rony. az úgynevezett teraszig 7 emelet magasságú, melyen még egy két emelet magas építmény kapott helyet, tizedik emeletként pedig a forgó ku­pola. A torony felső részén fogia'nak helyet a nagy abla­kos megfigyelöhe'yiség'k. me­zeknek egyikében van vörös márványban megjelöltre, a tor­nyon átfutó délvonal. A torony fe.'ső részén volt a csil'agász 'akása. A legfelső szinten ta­lálható a mai kerek, látogatói által olyannyira kedvelt ca­mera obscura, azaz sötét szo­ba, me'ynek periszkópja ré­vén. az ott elhelyezett fehér asztalra vetíthetők a város énületei és az utcák nyüzsgő é'ete. Nagy feladatok hárultak Becsben az egri csi’lagászra, [Madara^syra. A tanulás mel- l’ett neki ke’l“tt beszereznie a [szükséges műszereket és szak- jimdalmat. Ennek a fe’adatnak [Hell Miksával karöltve, tett [eleget. Nyolc csillagászati mű- \szert vásároltak, a kor egyik [legkiválóbb gyárában a lon- Idoni John Dollond, Sisson és [Heart cégnél. Ez a vásárlás •9114 rénesi forint értéket tett [ki. ami ebben a korban ha tál- ■mas összeg volt. További 8—10 rműszer Bécsben készült a )ó- [nevű Ganser és Pollák üzemé- ■ben. A Londonban vásárolt [műszerek szállítása abban az ■időben igen körű’ményes volt [Londontól, a Rajna torkolaté­iig vitorlás hajón. Mannheim- [ig rajnai dereglyén. Bécsig pe- ;dig „furmányos szekéren” tör­tént a szállítás. Bécsből Pestig 'a komáromi „dereglyés vaj- .dák” bárkái hozták a nagyér- ■tékű műszereket magában rejtő [ládákat. Pest városától szal­mával jól kitömött ..paraszti ■szekéren” döcögtették végre [Egerig. ■ A könyvtár-beszerzésben a [kor híres bibliográfusa: Giu- iseppe Garampi játszott kézre. [Egyébként az építtető Eszter- (házy ügynökei szerte Európá­ban, meg voltak bízva, a szük­séges csillagászati szakirodá­don! vásárlásával. A megbízot- [tak láncolata Rómától Amsz­terdamig. Párizstól Göttingáig ‘terjedt. ■ A csillagászati torony 1776- [ban már működésre nagyjá­ban készen állott. Májusban [maga Hell Miksa is elláto­gatott Egerbe, megszemlélni [az obszervatóriumot. A forgó- kupolát 1779-ben Fazola Lé- ! nárd, a nagyhírű vasműves [család sarja készítette el. j Madarassy nagy lendülettel [kezd a munkához. Tanulmá­nyai, értékes megfigyelései a [bécsi csillagászat! szaklapban ' átonk napvilágot, s a na’- hír+ [a világnak az egri csillagvizs- igáló létezéséről. : Nem volt azonban hosszá [életű a nagy sorsra hivatott [jeles, egri intézmény. Mint­egy 10 esztendei működés ■után, II. József császár, a „ka­lapos királyinak egri látoga­tása után. 1784 októberében 'kiadott rendelete nyomán, fél­Arany labda í~\lyan jólesik néha megállni az egri ^ Dobó téren az ÜVÉRT kirakata előtt és elnézegetni a sok kedves apróságot, csecse­becsét, amelyet porcelángyáraink terveznek, alkotnak. Mennyi kedves gondolat simul lágy formákba, mennyi melegséget rejteget egy- egy porcelánba öntött apró kis emléktárgy. Elnézegetve őket, azok jutnak eszünkbe, akik szívünkhöz közel állnak, hogy az ajándéko­zás aranyló hidján meglepjük őket és ked­veskedésünkkel örömet szerezzünk nekik. Az egyik különösen megtetszett nekem. Két kisfiú játszik. Mindkettő fut. szalad, meztelen testük összeolvad a porcelán csil­logó fehérségében. Kicsi karjukban a lendü­let ereje, lábukban a játék irama, arcukon izgalom, szemükben fény, kócos hajukban lobog az élet, rohanó testükben a fehérség alatt is lüktet a vér. Aranyló labda gurul előttük, ez után szaladnak, ezt akarják el­érni. Szinte hús-vérbe öltöztetve futnak, az élet öröme kacag bennük. Már célhoz érnek, bal lábuk lendül, hogy tovább gurítsák a fénylő labdát. Testük ereje, játékuk izgalma, gyermekszívük vidám jókedve csillog az apró csecsebecsében. A labda volt furcsa. Miért arany, miért nem olyan színű, mint a két játszó gyerek?... Ha arra jártam, úgy eltűnődtem ezen, próbál­tam meglátni a művész gondolatát. Mit akart ezzel az elütő színnel, miért festette aranyra azt?... A művészi alkotás, ha csecsebecse is, mindig valami mélységet rejt, tartalmat, amit meg kell látnunk, hogy igazán örömünk legyen benne. Arany labda, fénylő, ragyogó. Talán a já­ték örömét jelképezi. Az Örömet, amelyet a gyermek érez, amikor szívének érzését benne megfürdeti. Legyen az labda, kis vonat, vagy mackó, bujócska, fémépitö, höcsata, vagy egy szép- hajasbaba, mindegyikben az öröm aránylik, a boldogság fényével vonva be azt. Milyen szép gondolat: két kisfiú futó alakjában porcelánba önteni a boldog gyer­mekkort. Arany labdát tenni elébük, amely­nek ragyogó fénye a játék öröméről beszél. Ez kapott meg engem ebben a kis nipp- ben, és örülök, hogy ma már a szobámban van... HORVÖLGY1 ISTVÁN a legjobb, szikfoltos, gyenge talaj is van jócskán. Elhatá­rozták hát. hogy a termőterü­let fele az állattenyésztést szolgálja. Itt takarmányt ter­melnek. A községben hagyo­mányos a kertészet. Jövedel­mező foglalkozás. Folytatják a jövőben is: a föld további 30 százalékán kertészetet létesíte­nek. Csak húsz százalékot hagynak szántónak. — Számba vettük azt is, hogy kikre számíthatunk — mondta az elnök. — Itt nincs semmi baj, száz ember teljes értékű munkaerőnek számít és dolgoznak is szívesen. A tsz tanyai tagjai az állattenyész­téssel foglalkoznak, a falusiak pedig a kertészetbe^ dolgoz­lak majd. Lassan haladt a tervkészí­tés, mert minden pontját kü­lön megvitatták. Kiszámítot­ták, hogy a kertészet összesen 300 ÓÖO forintot jövedelmez a tsz-nek. Ez az összeg még nem tiszta jövedelem, mert 150 OOP forint bevételből a munkaegy­ségéket űzetik ki. A kertészet brigád ötven tóból áll. csak­nem valamennyien asszonyok Termelnek paprikát, paradi­csomot, káposzta-féléket... A Gyangya-patak mentén öntö­zik a területet. Vásárolnak két szórófejes öntözőberendezést, amelyekkel a szántóföldi nö­vényeket is ellátják vízzel. AZ Állattenyésztő brigádban tizenketten dolgoz­nak. A tsz fő bevételi forrása az állattenyésztés, s érdemes elmondani, hogy október óta igyekeznek az alapot megte­remteni. Vásároltak hét törzs­könyvezett tény észüszőt. 19 ugyancsak törzskönyvezett fe­hér hússertés kocát. A tervek szerint 17 hízómarhát, 145 hí zósertést adnak le az esztendő­ben. de felnevelnek tízezer ba­romfit is. Így az egészből év

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents