Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

4 nepüjsag 1960. január ÉS., saombfrt Igaza van Egy ismerősöm mondta teg­nap Egerben a főutcán való ta­lálkozásunk után:- Nézz ide. Alig tíz perce jöttem ki az utcára, s már csu­pa sár vagyok, mintha öt ta­nyát jártam volna be reggel óta dűlőutakon. Ez Eger köztiszta­sága. Nem azért mondom, hogy csatlakozzam az utcákat elha­nyagoló vállalat bántalmazói­nak táborához, de a hó már több mint egy hete esett, s az­óta csak kapargatják, de ko­molyan nem fognak hozzá el­takarításához. Pedig egyszerű módon megoldhatták volna, ha átveszik ez egyszer a jó buda­pesti példát: a lefolyók mellé kupacokba gyűjteni a havat, mindjárt leesése után, aztán ilyenkor olvadáskor már nem lenne csupa latyak, sár min­den. Hidd el, ha ez így megy tovább, lassan már egy faluban nem lehetek büszke arra, hogy én egri vagyok. Sajnos, igaza van, de oly jó lenne, ha már nem sokáig. (w) — HÉTFŐN este 6 órakor Recsk-kőbányán tart előadást dr. Lénárt János, Hunyadi János a nagy törökverő cím­mel.- A JOBB EREDMÉNYEK elérése érdekében silózási ver­senyt indítottak az állami gaz­daságok KISZ-szervezetei. A versenyt a mennyiségi és a mi­nőségi munka feltételeivel bí­rálták el, s ez alapján megyénk egyik legjobb munkát végző füzesabonyi KISZ-szervezete nyerte el a második díjat. — ÜJ-HATVANBAN ked­den este Kis iskolások testi fejlődése és egészségügyi problémái címmel tart elő­adást Bori Mária tanár, a IV. számú általános iskolában.- MŰTRÁGYA szállítására kötött szerződést a füzesabo­nyi Szabad Nép Termelőszö­vetkezet Csehszlovákia egyik üzemével. A szerződésben megállapított 360 mázsa műtrá­gyát az üzem dolgozói határ­időre leszállították. — A TAVASSZAL korsze­rű orvosi rendelő és lakás építését kezdik meg Szűcsi­ben, a községfejlesztési terv alapján. A falu lakosai tár­sadalmi munkával is segítik majd az építkezés gyors be­fejezését.- MA DÉLUTÁN 4 órakor sportköri taggyűlést tart az Egri Sport Club a Szakszerve­zeti Székház nagytermében. A taggyűlésen a sportkör elnök­sége beszámolót tart a sport­kör munkájáról, majd máso­dik napirendként a taggyűlés új elnökséget választ. — AZ EGRI Finomszerel- vénygyárban a „Szocialista munkabrigád" cím elnyeré­séért dolgozó, jórészt fiata­lokból álló munkabrigád tag­jai elhatározták, hogy fé' év alatt minden tag két újítást ad át az újítási megbízott­nak. Mozik műsora MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: Január 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: Mese az arany hajú királyról Január 24-én, vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Veszélyes barátság (szovjet) EGRI VÖRÖS CSILLAG Horgász a pácban EGRI BRODY A csend világa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Cablria éjszakái GYÖNGYÖSI PUSKIN Vörös tinta (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Törvény az törvény PETERVASARA Kettőnk titka HEVES Rosemarie FÜZESABONY Gyalog a mennyországba Helyesbítés Lapunk ianuár 21-i számá­ban cikk jelent meg „Ma kez­dődik a második Sabin-oltás Heves megyében” címmel. A cikkbe értelemzavaró mondat került, amely helyesen így hangzik: Háromhónapos kortól kétéves korig kötelezően, egyébként tizenöt esztendős ko­rig kerülnek most is oltásra a gyermekek. A középiskolai és egyetemi jelentkezésekről MÉG EGY KIS IDŐ van hátra mindössze, s az iskolák­ban kiosztják a félévi bizo­nyítványokat, utána pedig rö­videsen napirendre kerül a nagy kérdés a most végző osz­tályokban: ki .milyen pályát akar választani magának. Az általános iskolákban úgy, hogy a nyolcadikosok közül ki kí­ván középiskolai tanulmányo­kat folytatni, vagy valamilyen szakmát tanulni, a gimnáziu­mokban pedig: ki érez tehet­séget valamilyen főiskola, egyetem elvégzéséhez. Nagy kérdés ez valóban, hi­szen az elmúlt esztendőkben óriási változás mutatkozott a továbbtanulásra jelentkezések terén, különösen a munkás, paraszt származású fiatalokat illetően, 1951—52-re visszate­kintve a tapasztalat az volt, hogy a pedagógusoknak szinte agitációs munkát kellett kifej­teniük a diákok és szüleik kö­zött, amikor a továbbtanulás­ról került szó. Minél hama­rabb dolgozzanak a gyerekek — ez volt sok helyen a véle­mény. Tanuljanak ki egy jó kereseti lehetőséget biztosító ipari szakmát, vagy álljanak be szüleik mellé a föld baráz­dáiba. Az igazi változás ezen a téren csak 1956 után követ­kezett be a munkás, paraszt fiatalok részéről és most már olyan méretűvé vált, hogy ha továbbra is ezen az úton ma­radunk, végképp kialakulnak a helyes arányok iskoláinkban, a munkás- parasztfiatalok to­vábbtanulásában. ENNEK SZÜKSÉGESSÉ­GÉT bizonygatni nem lenne túlzottan érdekes, hiszen isko­láink ugyan még nem kaptak az illetékes szervektől semmi útmutatást a következő tan­évre szóló jelentkezési lehető­ségekkel kapcsolatban, de min­denütt jól tudják: a kongresz- szus útmutatásai szabnak irányt ennek a munkának is. Az elmúlt esztendőben már nagyszerű példáit mutatták a továbbtanulásra való törek­vésnek. Csak néhányat közü­lük: az egri Szálágyi Erzsébet Leánygimnázium 1959-ben végzett tanulóinak mintegy 69 százaléka került egyetemekre és főiskolákra, éppen a mun­kás, paraszt származású fia­talok tanulmányainak a közép­iskolákban tapasztalt hathatós segítése nyomán. De nemcsak a pedaógusok akarják kivenni részüket a magasabb képzett­ségre vágyó ifjúság segítésé­ből. Az üzemekből az elmúlt esztendőben minden eddiginél erőteljesebb mértékben indult meg a két-három esztendőt már termelőmunkában töltött rátermett fiatalok beiskolázá­sa. Addigi munkahelyeik azon­ban nem akartak esetleg meg­válni tőlük. Éppen ezért ka­pott nagy jelentőséget a társa- dálmj ösztöndíj, amelynek hasznát jelen pillanatban me­gyénkben már 40 egyetemi, fő­iskolai hallgató élvezi. Nagy szám ez, annál is in­kább, mert az üzemek, intéz­mények 1959. évi költségvetési tervük összeállításánál még nem számítottak erre a „rend­kívüli" kiadásra, és lehetősé­geik alapos felülvizsgálása után tudtak csak a társadalmi ösztöndíjasok taníttatásához pénzt adni. A 40 ösztöndíjas hallgató nem mindegyike vett részt azonban egy ideig termelő- munkában. Néhányan csak most fejezték be gimnáziumi tanulmányaikat, s kettőt kö­zülük a megyei tanács azért részesített társadalmi ösztön­díjban, hogy az egyetem el­végzése után ennek apparátu­sát erősítsék, a tsz-ek patro- nálásában részt vevő gyöngyö­si Váltó- és Kitérőgyártó Üze­mi Vállalat, meg azért küldött ösztöndíjjal egy gyöngyöshalá­szi fiatalt az Agrártudományi Egyetemre, hogy mint agronó- mus a helyi közös gazdaságot segítse majd munkájával. LEHETNE MÉG sorolni az elmúlt esztendei példákat, ta­pasztalatokat, de most fonto­sabb a következő időkkel kap­csolatos számtalan feladat. Legfőképpen azonban az: a pártkongresszus után sikerül-e az eddigieknél még jobban biz­tosítani a munkás, paraszt származású fiatalok tanulását a gimnáziumokban, egyeteme­ken; A válasz csak egy lehet: biz­tosítani kéLL Terveink, előre­haladásunk, a szocializmus alapjainak lerakása kívánja ezt így. Iparunk csak úgy tud­ja elérni a magasabb színvo­nalat gyártmányaink korsze­rűségében, minőségében, ha ál­landóan nő, növekszik a mér­nök, technikus szakmunkás­gárda, amely egyre alaposabb, elmélyültebb, a modem tech­nika alapján álló tudással ren­delkezik. Mezőgazdaságunkban pedig talán még égetőbb a helyzet. A falu arca most már szemünk láttára egyik napról a másik­ra megváltozik. A régi, az el­avult helyébe itt is az új, a korszerű lép, s az új termelési mód agrárszakemberek töme­geit követeli meg rövid időn belül. Honnan jöhetnek az iparba, és a mezőgazdaságba is a leg­jobb szakemberek? A munká­sok és parasztok soraiból. S jönnek is egyre nagyobb szám- mai. Igaz, néha még azt kell mondanunk, hogy az egyetemi felvételeknél nagyon sokan az orvosi, vagy a vegyipari karo­kat ostromolják, de az arány lassan ezen a téren is megvál­tozik, hiszen fiataljaink ma­guk előtt tudva a párt nagy, törvényszerű célkitűzéseit, mindjobban felismerik az ipa­ri, mezőgazdasági szakágak, vagy éppen a pedagóguspálya szépségeit. A PÄLYAVÄLASZTÄSNÄL azonban sok fiatal segítségre szorul még. S itt a pedagógu­sok felelőssége lép előtérbe. Jól ismerik neveltjeiket, azok rátermettségét, adottságaikat, — nekik kell segítőkezet nyúj- taniok most majd a jelentke­zések időszakában. Nehéz, sok emberismeretet kívánó mun­ka ez, de akikre hárul, már nem egyedül végzik. Mellettük állnak az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, amelyek ebben az évben már nemcsak jótanácsoikkal, javaslatokkal, hanem betervezett anyagiak­kal — amely jóval több ösz­töndíjas küldését teszi lehető­vé, mint tavaly — is támogat­ják azt a munkát, amely szak­emberképzésünk újabb előbb­re lépését jelenti majd. Weidinger László Egerben este 7 órakor: Az aranyember (Bianco-bérlet) Karácsondon este 7 órakor: Érdekházasság 1960. JANUÁR 23., SZOMBAT Névnap: ZELMA A Nap kél: 7 óra 23 perckori nyugszik: 16 óra 23 perckor; 235 évvel ezelőtt, 1725 ja­nuárjában született PAUL HOLBACH (ejtsd: paul kolbáh) német származású francia filozófus. A TERMÉ­SZET RENDSZERE című, L770-ben megjelent művével alapította meg a mechanikus materializmus irányzatát. Hol- bach felvilágosult ateista volt, filozófiai felfogása — mint a többi mechanikus ma­terialistáé —, még idealista volt. 1789-ben halt meg. Száznegyven évvel ezelőtt. 1820-ban született ALEKSZANDR SZERÖV orosz zeneszerző és kritikus. Legjelentősebb operája a JUDITH. Szeröv 1871-ben halt meg. A Hawai rózsája nagy siker volt az egri Gárdonyi Géza Színházban. Ezt a sikert a kö­zönség — mint ahogy az estén­kénti zsúfolt házak is megmu­tatták —. messzemenően elis­merte. Sok taps, sok nevetés — ez jellemezte az elmúlt elő­adásokat. A Hawai rózsája utolsó — harminckettedik —, előadása csütörtökön este volt a színházban. A „temetés” kö­zönsége kitűnően szórakozott... A színház terve az, hogy a nagy­sikerű operettet a nyár folya­mán tájelőadásokon is bemu­tatják — elsősorban azokon a helyeken, ahol nagyobb szabad­téri színpad van, mint például Gyöngyösön. A siker minden bizonnyal ezeken az előadáso­kon is tovább folytatódik. * * * Horváth Árpád, színházunk egyik rendezője, a komáméi Magyar Területi Színház meg­hívására a közelmúltban Cseh­szlovákiába utazott. Az ottani Magyar Területi Színház ugyanis bemutatta a Lehetet­len nő című német darabot, amelyet Egerben Horváth Ár­pád rendezett. Rendezőnk se- gédkezően részt vett a Lehe­tetlen nő utolsó próbáin. A ta- pasztalatcsere-jellegű csehszlo­vákiai meghívás kitűnő alka­lom volt az egri rendezőnek arra, hogy Bratislavába is ellá­togasson. s megnézzen néhány darabot az ottani magyar szín­házban. Horváth Árpád sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodva érkezett haza cseh­szlovákiai útjáról. * Nagy ütemben folynak Ibsen Nórájának próbái a színház­ban. A dráma bemutatója ja­nuár 29-én, a jövő hét pénto. kén lesz. A főbb szerepeket Kovács Mária, Pálffy György, Kárpáthy Zoltán, Kürtös Ist­ván, Lenkei Edit játsszák. * A Nórával párhuzamosan folynak Lehár Luxemburg grófja című nagyoperettjének próbái is. Az operettben nagy gárda vonul fel: a szereplők között láthatjuk majd Szabadi Józsefet, Benkő Bélát, Kara* csonyi Magdát, Olgyai Magdát, Stefanik Irént, Gyuricza Ottót, Kanalas Lászlót —, hogy csak néhány nevet említsünk. A nagyoperettet Gyuricza Ottó koreografálja és a táncosok között láthatunk majd néhá­nyat azok közül, akiket a Hawai rózsájában ismertünk meg. A bemutató előrelátható­lag február 12-én lesz. (—r.) ^^^OOOCJOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOOOOCXjOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXX^OOOOCXXXXXIOOOOOOOOCJOOOOCXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOO ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo MINDEN FIATALNAK, idő­sebbnek egyik legnagyobb ál­ma, hogy hazánk legszebb vi­dékeinek, tájainak és városai­nak megismerése után tovább bővítse ismereteit, s szépen rendezett fényképalbumába beragaszthassa a Kókestetőről készült képei mellé a hófödte Tátra látképét, Észak-Olaszor- szág égbenyúló hegyláncainak, az Alpoknak képeit, a Balaton képei mellé végre egy valódi tenger játékos, vagy haragos hullámait örökíthesse meg, vagy az Országházunkat össze­hasonlíthassa a drezdai Zwin- gerrel, a moszkvai Kremllel. Mikor kezébe kapja az útleve­let, vagy társasutazáskor a részvételi jegyet, már megkez­dődik részére az utazás. Kép­zeletben már Ukrajna tájain robog vonata, az olaszországi Riviérán ízleli először a ten­ger sós ízét, vagy a lipcsei Völkerschlachtdenkmal tetejé­ről gyönyörködik az alatta el­terülő város panorámájában. Megyénkből az elmúlt év­ben több mint kétszázan érez­ték azít az izgalmat, ami egy hosszabb külföldi utazás előtt elfogja az embert. Percekké rövidültek számukra a lassan múló órák, s a vonat, autó­busz, vagy repülőgép már Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Szovjetunió," az NDK felé vette az irányt, vagy éppen a Bécsben megrendezett Világifjúsági Találkozóra igye­kezett. Csépányi Ferenc, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője egyike azoknak, akik tanulmányi, hivatalos, vagy társasutazás keretében külföl­di utazáson vettek részt. CSÉPÁNYI FERENC a fel- szabadulás óta látja el felelős­ségteljes munkakörét, ez tette lehetővé, hogy a német, fran­cia és az egyre gyarapodó orosz nyelvtudását végre hasz­Moszkvától — Londonig Megyei „világjárók66 emlékeiből nálhatta nemcsak a külföldi turisták kalauzolásakor, ha­nem közvetlenül is elbeszél­gethetett a rövid találkozásuk ideje alatt barátaivá lett kül­földi ismerőseivel. Két évvel ezelőtt vett részt először kül­földi utazáson. 13 megyei ide­genforgalmi hivatal vezetőjé­vel együtt ismerhette meg az egyre fejlődő Csehszlovákiát, s a kéthetes tanulmányi út alatt értékes tapasztalatokat szerez­hetett az NDK idegenforgalmi szervezetének megismerésével is. Fényképalbuma híven őrzi a megtett útról készült képeit. Az idő is kedvezett, a fogad­tatás, vendéglátás is kitűnő volt, ő mégis a Szovjetunióban tett látogatásáról beszél a leg­nagyobb elragadtatással. Az elmúlt év októberében indult a vonat a Szovjetunió felé, s a kellemes utazás be­fejezésekor érte őt a meglepe­tés. Leningrádban az Egerben is járt televízió dolgozói fo­gadták kitörő örömmel, s ked­vességükkel, vendégszeretetük­kel igyekeztek megköszönni azt a vendéglátást, amelyben ők itt, a kis, Bükk aljai város­kában részesültek. Estélyt ren­deztek tiszteletére a gyár dol­gozói. Egerben megismerke­dett barátok találkoztak itt, s a vodka és a jófajta grúz bo­rok mellé egri borokat is fel­bontottak, és ha még nem is beszéli tökéletesen nyelvüket, nem volt szükség tolmácsra. Moszkvában az Inturiszt el­nöke fogadásán két és fél órát beszélgettek egymással, ismer­kedtek munkájukkal. MINT FÉNYKÉPÉSZNEK, kitűnő témát adott a névai hajóút. Itt találkozott először tengerrel. Petrodvarecben, a cárok egykori üdülőhelyén gyönyörködött az orosz ba­rokk legszebbjeiben. Amit fényképezőgépe nem tudott megörökíteni, azt diafilm for­májában hozta el. Az utazá­sáról lelkesen beszél, de büsz­kén mutatja naponta érkező leveleit, melyeket a szovjet barátaitól kap. ★ Frank Mária, az egri Szilá­gyi Erzsébet gimn. harmadikos növendéke még, de már bejárta fél Európát. Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió, Bulgá­ria, Ausztria, Anglia, — ez rö­viden az az út, ahol mint a magyar úszósport képviselője, már megfordult. Egyik kedves útja alkalmával Angliának né­hány városát ismerte meg. Ausztrián, az NSZK-n, Belgiu­mon keresztül jutottak Osten- débe, hogy Doverig, a mint­egy 5—6 órás utat a La Man­che csatornán hajóval tegyék meg. Itt találkozott először a tengerrel, s első út|a máris „rázós” volt, az 5—60’0 szemé­lyes hajójuk viharba került, többen tengeri betegséget is kaptak, ennek ellenére szeren­csésen átesett a „tűzkeresztsé­gen”. Cardiffban mérték össze erejüket az angol úszókkal, s utána másfél napot töltöttek Londonban. Werbiste apátság, a Parlament és a Tower bridge jelentettek élményt számá­ra. S különösen az utóbbinál töltött el több időt, gyönyör­ködött a Temzén idáig fel­jött tengeri hajókban, s magá­ban a hídban is, amely egy- egy hajó áthaladásakor ketté­válva enged utat számára. So­kat szórakoztak a Hyde-park sokszor nevetségesként ható szónokain. A királyi palota őr­ségének megnevettetését is megpróbálták, de eredmény­telenül, annak ellenére, hogy a cigánykeréktől kezdve, a leg- komikusabb jelenetekig, arc- fintorgatásig megpróbáltak mindent. Élményt jelentett számára az emeletes autóbusz, s a megszokott jobboldali köz­lekedés helyett a baloldali közlekedés, a nagy hidegvér, s az, hogy a pesti 6-ossal ellentét­ben csak annyi utast vesznek fel a járművek, ahány ülő­hely van. Este a hatalmas Pic­cadilly tér kivilágított reklá- mai gyönyörködtették őket. LELKESEN BESZÉL a moszkvai útjáról. Már az uta­zás meghozta élményét, TU 104-es gépen, tízezer méteres magasságból tekinthette Belo­russzia, Ukrajna, Kárpátok gyönyörű tájait, csak azt saj­nálta, hogy 1 óra 45 percig tartott az út a Ferihegyi repü­lőtértől a moszkvai Vnukovói repülőtérig. Udvarhelyi Károly, a Peda­gógiai Főiskola földrajz tanszé­kének vezetője Románia, Auszt­ria, Olaszország, Csehszlovákia, Szovjetunió és az NDK városait, tájait, embereit ismerte meg.Ti- zenkilenc napot töltött a Szovjet­unióban. Látta Ukrajna tájait, kolhozait, Leningrad adta mű­vészeti vonalon a legtöbbet számára. Ismerte a szovjet em berek helyzetét, s most ezzel a tudattal ment ki, jó volt meggyőződnie a hatalmas fej­lődésről, az emberek optimiz­musáról, lelkesedéséről. Mint földrajz szakos, számá­ra feledhetetlenek maradnak Olaszország természeti szépsé­gei, az Alpok, Velence, a sö­tétkék tenger, a virágos ten­gerpart, de ennek ellenére nagy élmény számára, hogy láthatta az Uffizi. Pitti, Tre­tyakov, Ermitage és a Drezdai képtárat, ami messzemenően kielégítette művészeti igényeit. Részt vett az NDK fennállá­sa 10. évfordulójának, ünnep­ségein, s megfogta az a minta­szer’" fegyelmezett lelkesedés, mellyel a drezdaiak ünnepel­ték évfordulójukat, Lipcsében személyesen is megismerte Thorezt. a Francia Kommunis­ta Párt főtitkárát. Udvarhelyi Károly abban a szerencsés helyzetben van, hogy megismerhette a Szovjet­unió, az NDK rohamos fejlő­dését, s összehasonlítást tehet Olaszország, Ausztria emberei­nek életével, s ezt nemcsak magában teheti meg. hanem átadhatja tanítványainak is. Bár több országot bejárt már, féltve őrzött terve, hogy ellátogasson Kínába és Mon­góliába is. CSAK NÉHÁNY EMBER rö­vid élményét ismertük meg, a szerencsés 200 ember közül, akik külföldön töltötték sza­badságukat, vagy hivatalosan látogattak meg idegen orszá­got. az idén már ezek száma is emelkedik, a bolgár tenger­part, a romáp tengerpart mel­lett Csehszlovákiával, az NDK. val, Szovjetunióval. Lengyelor­szággal ismerkednek meg. s a szocialista országok mellett el­látogathatnak nyugati orszá­gokba is, így 35-en már jelent­keztek a római olimpiára. Pilisy Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents