Népújság, 1960. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

1980. január 23., szombat NÉPÚJSÁG 3 A hibák ellen A szocializmus építése sok­oldalú és sokrétű feladatot fel­tételez. A feladatok végrehaj­tása minden dolgozó ember számára felelősséget jelent, mindenki számára annyit, amennyit munkaköre az élet bármely területén megkövetel, — de mindig a legmagasabb színvonalon. Felelőssége van a konstruktőrnek éppen úgy, mint az üzemi segédmunkás­nak; felelősséggel tartozik a társadalomnak az egyetemi ta­nár éppen úgy, mint a falusi tanító. A megkívánt és megkö- vetelhétő standard mindenütt más és más — mint ahogy a munka és murika között is kü­lönbség van —, de joggal vár­ható el minden dolgozó ember­től, hogy ezt a megkívánt és megkövetelt nívót mindenkor a legmagasabb szinten tartsák, és így is végezzék feladataikat. Ha ez nem lett volna eddig is mindinkább így, ha nem ez volna a követelmény a jövőben is, — nem tudnánk felmutatni olyan eredményeket, olyan munkasikereket, amelyek a dolgozókat az ilyen felelősség- vállalásra mozgósítanák. Ha. talmas eredményeink vannak — s a jelző nem is túlzás — és eredményeinkben éppen úgy benne van az egyszerű mun­kás, vagy paraszt szorgalmas és felelősséggel áthatott mun­kája, mint azok tevékenysége, akik új üzemeinket, gyárain­kat, városrészeinket, új lakó­telepeinket tervezik, vagy gyermekeinket tanítják az is­kolák, egyetemek padjaiban és előadótermeiben. Azt mondják, s igaz is: ahol ■ munka folyik, ott hibák is le­hetnek. Pontosabban: csak ott lehetnek hibák, ahol munka is folyik. így van ez abban a nagy munkakomplexumban is, amely hazánkban az új társa­dalom alapjait rakja le. Az or- szágépitö terveket emberek valósítják meg — vezetők és vezetettek —, akik nincsenek hiba nélkül. A tökéletes ember ideálja — valóban csak ideál. Az emberek dolgoznak, terve­ket valósítanak meg, nagy eredményeket érnek el — s ez a jellemzője a felelősségérzet­tel áthatott munkának —, de közben hibákat is elkövethet­nek és követnek is el, amelyik kisebb vagy nagyobb mérték­ben, ilyerf; vagy olyan vonat­kozásban éreztetik is negatív hatásukat. Mi a teendő most már, ha ( hibákkal találjuk szemben ma­gunkat? Vegyünk közelmúlt történelmünkből egy nagy pél­dát. Az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakban a párt hozzákezdett a gazdasági és politikai vezetésben megmu-' tatkozó, és nem is kis károkat okozó vezetési-tervezési hibák gyakorlati kritikájához és evo­lúciós kijavításához. A várt felismerte ezeket a hibákat és — a személyi kérdéseket is fi­gyelembe véve, de nagyon he­lyesen, nem ezt elsősorban — a hibák megszüntetésére irá­nyította tevékenységét. Még- egyszer aláhúzzuk: a hibák megszüntetésére! Az ellenfor­radalom azonban megakadá­lyozta ezt a megindult egész­séges folyamatot, s az újjászer­veződő pártnak fegyveres harc­ba kellett bocsátkoznia az el­lenforradalom ellen. A győze­lem után új helyzet keletke­zett: az elmúlt időszak két­oldalú hibáinak maradéktalan felszámolása mellett, a konszo­lidáció végrehajtásának bizto­sítása is a párt vállára neheze­dett. A konszolidáció végbe­ment, a múlt alapvető hibáit is ki tudta iktatni a párt az élet különböző területeiről. Mindez annak a következetes politiká­nak, e helyes és következetes politika maradéktalan meg­valósításának eredménye volt, amelyet a párt és a kormány kezdettől fogva meghirdetett, s amelyet a dolgozó tömegek mindinkább magukévá tettek. S ennek a politikának egyik alaptétele volt: nem az embe­rek ellen, a hibák ellen kell a harcot meghirdetni és foly­tatni. ' Ma is így áll ez, amikor már túl vagyunk a megrázkódtatás hatásain, zavartalanul valósít­juk meg terveinket, az építő­munka eredményeként egyre nagyobb léptekkel haladha­tunk felfelé az életszínvonal emelkedőjén, és az új ötéves terv távlatúit rajzoljuk fel a jövő horizontjára. Mondhatjuk-e csak az el­múlt három esztendő nagy eredményeire nézve, hogy éle­tünkben, munkánkban most már nincsenek hibák és fogya­tékosságok? Az előbbi mon­dásra hivatkozunk újra: ahol munka folyik, ott hibák is le­hetnek; azaz, csak ott lehetnek hibák, ahol munka Is folyik. Dolgozunk — és hibákat is elkövetünk. És amilyen felelős­ségérzettel végezzük napi fel­adatainkat, ugyanolyan fele- lősségérzettel vesszük fel a harcot a megmutatkozó hibák­kal szemben is. Most is, mint ahogy az ellenforradalom előtt és után is tettük. S eredmé­nyesen. Üjra csak hangsúlyozzuk: el­sősorban a hibák ellen! Még emlékezetes az az idő­szak, amikor minden apróbb, vagy nagyobb hiba mögött az „ellenség kezét” kereste a po­litikai vezetés gyakorlata. Az­óta néhány év eltelt, sok tanul­sággal telített néhány év, ame­lyek megtanították, hogyha munka közben elszakad a sza­lagfűrész, annak esetleg nem az az osztályidegen egyén az oka, aki a másik üzemrészben dolgozik segédmunkásként... — bár ezek az évek az osztály­ellenséggel szembeni éberség­re is figyelmeztettek. A legfontosabb teendő ezen a területen: a hibák kritikája, a hibák ostorozásá és meg­szüntetése. A hibák nincsenek természetesen önmagukért — valaki elkövette őket. Ezeket is érintenie kell a kritikának! Sok emberséggel, — mert em­berről van szó! Sok felelősség- érzettel, — mert abból kell ki­indulni, hogy az emberek — akik őszintén velünk tartanak — általában nem akarnak hi­bákat elkövetni! Nem. az em­bereket kell lehetetlenné tenni, üldözni — hanem a hibákat, amelyek akadályozzák nagy­léptű előrehaladásunkat. Mi sem könnyebb egy hibát elkö­vető embert ledorongolni és ki­közösíteni. De ezzel a lényeg még csak megközelítve sincs. A hibát elkövető embert rá kell vezetni hibás magatartá­sának, tevékenységének fel­ismerésére és meg kell adni számára a lehetőséget, hőgy problémáin felülkerekedjék és meg tudja szüntetni azokat. Segíteni keli az embernek és közös összefogással, együtt kell megszüntetni a hibákat és problémákat. Ez — és csak ez — a szocializmus építésében, az építőmunka bármely kicsiny, vagy nagyobb területén a hi­bák leküzdésének és megszün­tetésének helyes módszere. És mindez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy elnézőek lehetünk és nem sújtunk le azokra, akik ellenünk cselek­szenek. Pártunk helyes politikája ezt a felelősségteljes gyakorlatot valósította meg. E gyakorlat kritikáját eddig elért eredmé­nyeink adják, és az a tény mu­tatja a legjobban, hogy a dol­gozó tömegek és vezető pár­tunk között egyre szilárdabb, elszakíthatatlanabb és termé­kenyebb a kapcsolat. így kell tovább haladnunk — s ez egyik záloga lesz felfelé ívelő fejlő­désünknek. Dér Ferenc Korszerűsítés a Mátravidéki Erőműben Az idén igen jelentős re­konstrukciót hajtanak végre a Mátravidéki Erőműben, hogy növeljék a termelés biztonsá­gát. Február elején megkezdik a VII-es számú kazán korsze­rűsítését, s amint ezzel vé­geznek, a VIII-as számú ka­zánt is újra falazzák, hogy meg­javítsák a munkahely levegő­jét és tökéletesebbé tegyék a szénfelhasználást. A két ka­zán nagyobb arányú felújítá­sán kívül az erőmű minden kazánja főjavításra kerül az idén. ... hogy az első szovjet óriásrakéta elérte célpontját a Csendes-óceánban, a kije­lölt becsapódási ponttól alig két kilométerre zuhant a ten­gerbe. A helyszínen tartózkodó szovjet tengerészeti egységek pontos megfigyelései, a több­lépcsős ballisztikus rakéta röppályája értékes adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy le­hetővé tegyék más égitestek elérését a Földről. A tegnapi álmodozás, hogy ember vesse meg lábát vala­milyen égitesten, holnap va­lóság lesz. Ezek a kísérletek megteremtik a lehetőségét annak, hogy az alkotó ember — legyőzve a gravitációt —, kutatva léphessen a világ­egyetembe, megismerje a kozmosz rejtelmes világát és szolgálatába állítsa a termé­szet eddig elrejtett erőit. f—ács) Nagyszerű eredmények Az elmúlt napokban ke­zembe került egy jelentés ar­ról. hogy az elmúlt évben megyénk mezőgazdasága is te­temesen hozzájárult _ az ex­port növeléséhez. Összesen 3210 vagont indítottak útnak zöldséggel, gyümölocsel, sző­lővel megrakva, hogy túl az ország határain, öregbítsék a magyar mezőgazdaság hírne­vét. Friss csemegeszőlőt szál­lítottunk Nyugat-Németor- szágba, Ausztriába, Olaszor­szágba. zöldborsót Angliába, barackot, meggyet, cseresz­nyét, egész sor más ország­ba. Sok áruval megrakott vagont indítottak a megye különböző állomásairól a ba­ráti országokba; Csehszlová­kiába, Lengyelországba, az NDK-ba. És az export nem ér véget azzal, hogy leszed­tük a gyümölcsöt, befejeztük a szüretet. Ezekben a napok­ban is tart. Most konzervc- ket szállítunk. A távoli havas Finnországban például » há­ziasszonyok most keresik a boltokban a magyar gyü- mölcskonzerveket, befőtte­ket. a francia háziasszonyok a Hatvani Cukorgyárban ké­szült cukorral édesítik az éte­leket, a zöldségkonzerveket küldünk olyan messzi orszá­gokba, mint Irán, Irak, Szu­dán. Büszkék lehetünk arm* hogy a megye mezőgazdasági dolgozói jelentős mennyiségű áruval Járultak hozzá a me­zőgazdasági export növelésé­hez. S az elmúlt év eredményét jelző nagyszerű számoknál csak az a nagyszerűbb, hogy a következő évben még fo­kozottabb lesz a hozzájáru­lás. Mert ha ennyit termelt exportra, a belső igények ki­elégítése mellett megyénk mezőgazdasága akkor, ami­kor még nagy részben egyéni gazdálkodást folytattak, mennyire les* képes most. amikor túlnyomó részben már közösen termelnek? — deák — Éjszakai műszak M ég nappal is el-elnézi az ember a trak- ítí torokat kint a földeken, ilyenkor is eszünkbe jut, hogy bizony, nehéz lehet nap­hosszat ott ülni a kormánynál, és ha esik, ha fúj, szaporítani a barázdákat A jellegzetes pufogó hang arról jön, ahol messzire két lámpa fénye látszik. Fehér kü­lönben az egész vidék, a hó élég vastagon fedi a földet, szántanak mégis. Este van, váltás. Az egyik ember jön, és itt marad éjszakára, a másik hazamegy... Heggel óta fenn ül a gépen, hétkor vette át. Murányi János... Murányi István... Test­vérek. István az idősebb, ő a váltó. — Haladtál? Semmi baj? — kérdezd az öccsét. — Vigyázz, óvatosan, a hó alatt olvad — mondja a másik. A detki Szabadság Tsz földjét forgatják, 31 holdat szőlő alá. — Ha az Idő engedi,, kész leszünk huszon­ötödikére — fogadkoznalc, hogy készen bi­zony. A legidősébb Murányi, az apjuk hét esz­tendeje tagja a Szabadság Tsz-nek. tía lesz elég gép a szövetkezetben, a fiai is ott dol­goznak majd. Most még a Detki Gépállomás dolgozói mind a ketten, de ha mégkérdezik tőlük, hogy miért ez a nagy szorgalom, a válasz már most is így hangzik: — Magunknak csináljuk ... Nincs sok idő a beszélgetésre, azt niond- ják, a tétlenség árt a hideg időben. István felkapaszkodik a Sztalinyec fülkéjébe, meg­rándul az eke, s indul a gép ... dános még nagyot köszön, és megy haza pihenni. — 8SS — Van ródli, sí léc, korcsolya — a hóhoz és a jéghez A gyöngyösi és egri sportüzletből jelentjük Ha kicsit késett is a tél, de most már nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek örömére is, végre megérkezett. A Mátra és a Bükk lejtőin szombat és va­sárnaponként népes csoportok szántják a havat, ki ródlin, ki Sível élvezi a tél eme kellemes szórakozását. Milyen felkészü­léssel várták a sportüzletek a telet? Ezzel a kérdéssel keres­tük fel a gyöngyösi és az egri sportüzletekét, hogy tájékoztas­suk olvasóinkat Guba Erzsé­GYÖNGYÖSÖN bet, az üzlet egyik dolgozója, kérésünkre elmondotta, hogy az idei téli forgalom jóval na­gyobb volt, mint az elmúlt év­ben.-— Sílécünk egyáltalán nincs, mert a városi tanács a Mátrá­ban szervezett sí-iskola számá­ra ötvenezer forint értékű sí- felszerelést vásárolt, s ezzel az összes készletünket elvitték — mondja. A szűk kis üzletben a pol­cokról is ugyancsak megfogy­tak az áruk. Különösen sokan keresík mostanában a tréning­ruhát (melegítőt), ami ugyan­csak hiánycikk. A ródlibólvolt bőven, mert mint megtudtuk. 340 darab 134 forintos ródli ta­lált gazdára. Mit keresnek a vásárlók a legjobban? A síléceket keresik és a me­legítőt, de mióta megnyílt a AZ EGERCSEHI szénbányá­nál is érdeklődéssel fogadták a „Szocialista munkabrigádok” megalakulásáról szóló híreket. Figyelmesen tanulmányozták a már megalakult „Szocialista munkabrigádok" életét és a ki­tüntető cím elnyerésének fel­tételeit. Látták azt, hogy ez a mozgalom sokkal emberibb, sakkal többet jelent az előb­bieknél. A kommunista bányászok kezdeményezésére Egereseim­ben is megalakult az első olyan brigád Szecskó D. Ignác vezetésével, amely a „Szocia­lista munkabrigád" cím elnye­réséért szállt le mindennap a bányába és végezte lelkiisme­retesen a munkáját. A brigád megalakulása óta több munkahelyen is dolgo­zott, de mindig elvégezte a rá­bízott feladatokat, sőt. még sok olyan munkát is végzett, amelyről hallgat a munkalap, nincs rávezetve a bérkifizetés listájára. Ha járták a bányát és láttak elhullatott szorítócsavart, fél­redobott bányafát. nem saj­náltak lehajolni érte, felvenni és a legközelebbi munkahelyre elvinni. Ezeket ők emberi Kö­telességüknek tartották, fize­tés, pénz nem járt érte. Most, az északi ereszke frontfejtésének felső légvága­tában dolgozik a brigád. Az első vezetőjét. Szecskó d. Ig­nácot, Dénes G. József váltót­„fiz elvégzett munka beszéljen helyettünk“ ta fel. A régi brigádvezető a brigádtagok szavai szerint „ki­nevelődött’’ a közösségből. A tízes ereszkei kísérleti front­fejtés lőmestere. Sikeresen el­végezte a villamosiobbantód vizsgát, ezért bízták rá a kí­sérleti front lőmesteri munká­ját. Az ' új brigádvezetővel, Dénes G. Józseffel az élen, már a „Szocialista munkabri­gád" cím tulajdonosaként dol­goznak a brigád tagjai. Még a múlt évben a jó munkájuk jutalmaként elnyerték ezt a kitüntetést, rászolgáltak, meg­érdemelten viselik a büszse címet. MUNKÁJUKRÓL talán leg­többet a bányamester, Antal János — akit mindenki csak „mester" elvtársnak szólít a Beniczky-aknánál — tudna mondani, mert a bányameste­rek felelősek á „Szocialista munkabrigádok” eredményei­ért. A bányamester gyors be­szédével sorolni kezdi az ered­ményeket, mintha nem lenne idő á felsoroláshoz, attól félne, kihagy valamit. — Nincs semmi bajom ve­lük, igazán meg vagyok elé­gedve — mondja. — Néha-né­ha összeakadunk vitatkozni, el­mondjuk véleményünket a munkáról hogyan lehetne job­ban — szerintem ez csak jó dolog. Bárhová küldöm őket, ellenvetés nélkül mennek, megcsinálják még akkor is, ha ott kevesebbet keresnek, mint a régi munkahelyükön. — Ilyen emberek kellenének minden munkahelyre, akkor feleannyit kellene mérgelőd­nöm, jobban menne a terme­lés, — Nálunk nem dédelgetik a „Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért dolgozó csapato­kat. Nem kivételezünk velük, mindig odaküldenek bennün­ket, ahol szorít a munka. Ez is a helyes. A „Szocialista mun­kabrigádokra" ne az legyen a jellemző, hogy a legjobb mun­kahelyre telepítik őket. Ügy könnyű magas százalékot elér­ni, ha a termelés feltétélei a legjobbak. — Az elvégzett munka be­széljen helyettünk, ne a cím — magyaráz, érvel, kiegészíti a „mester" elvtárs véleményét a brigádvezető. Dénes G. Jó­zsef. — A nehéz munkahelyen is mindig megállták helyüket Dé- nesék és a többi brigádról is ismételten csak ezt tudom mondani — folytatja Antal Já­nos. A bányamester elégedett az első „Szocialista munkabri- géd” teljesítményével, ezt bi­zonyították szavak DE A „SZOCIALISTA mun­kabrigád" tagjaira nemcsak a bányában jól végzett munka, hanem a példás magánélet is jellemző, vagy legalábbis kel­lene, hogy jellemző legyen. Itt még nincs minden redben. Bá­nyászok veszedemes „betegsé­ge”, az ital, még árnyként kí­séri a brigád egyes tagjait. Küzdenek ellene, de még néha alulmaradnak a vetélkedésben. A brigád tagjai ebben nagy segítséget nyújthatnak egy­másnak, különösen azok, akik egyáltalán, vagy csak kis mennyiségben fogyasztanak szeszes italt. Ne hagyják egye­dül a brigád tagját, ha tudják róla, hogy az első pohár után nem tud megállni. Figyelmeztessék és vegyék ki kezéből a poharat, mert az­zal nemcsak magának árt. ha­nem rontja a „Szocialista mun­kabrigádok” hitelét is. Talán csak ezt lehet hiba­ként emlegetni Egercsehi első „Szocialista munkabrigád"-já- ról. Dénes G. József brigádjá­nak tagja; becsületesen vég­zik munkájukat, de a munka után tanulnak, tovább képeziK magukat. Melnik Lajos, a marxista egyetem második év­folyamának hallgatója, Hor­váth Nándor a kétéves pártfő­iskola anyagából szeretne ál­lamvizsgát tenni ez év má­jusában. A brigád negyedik tagja, Tóth G. Gábor, még pártonkívüli, de a kommunis­ta brigádtagok igyekeznek be­lőle jó pártmunkást nevelni. Komoly munkába kezdtek az egercsehi szénbánya vezetői a „Szocialista munkabrigádok” kezdeményezésére. Már hosz- szabb idő óta foglalkoztatja a munkabrigád tagjait, hogy a Szovjetunióban testvérüzemet keressenek Egercsehinek. A levélváltásokat siker koronáz­ta. Kialakult a kapcsolat a rosztovi területi Szokolovsziká- ja-i bányávaL — Szeretnénk megismerni a kommunista munkabrigádok eredményeit, munkamódszere­it. Jó lenne, ha közösen a szovjet kommunista brigádok tagjaival vándorzászlót rend­szeresíteni. Ez a barátkozás csak segítene, hogy a „Szocia­lista munkabrigád” tagja: előbbre léphessenek és sikere­sebben alakíthassák a szocia­lista embertípust Egercsehiben is — így beszéltek a kezdődő szovjet kapcsolatról a brigád tagjai. A KICSIT HOSSZÉRA nyúlt beszélgetés végén siet­nek munkahelyükre, mert ezen a műszakon is teljesíteni akar­ják a „maguk szabta" műszak­tervet. értékes gyűrűket akar­nak menteni az omló föld alól. Kovács János jégpálya. sokan viszik a kor­csolyát is. Naponta 200—220 vevő for­dul meg az üzletben, amelynek elmúlt havi forgalma 25 000 fo­rint volt. A vásárlók örömére a hiány­cikkekből is rövidesen lesz az üzletben, mert a budapesti köz­ponti elosztó leltára után* amely előreláthatólag január 25-én befejeződik. nagyobb mennyiségű melegítő és egyéb sportfelszerelés érkezik. AZ EGRI | sportüzletben ______________! mar ked­vezőbb a helyzet. A még Gyön­gyösön igen keresett síléc Egerben még a kirakatban is található, a raktáron pedig mindenféle típusból van kész­let. Székely Endre üzletvezető ^megelégedett a forgalommal, |mert mint mondia, negvedik fnegyedéves 1850 000 forintos |tervüket 2 147 000 forintra tel- |iesítették. = — Január 15-ig üzletünkben frnindenféle sportáru: sí, szán- |kó és egyéb téli sportfelszerelés |kapható volt. Jelenleg a mele- |gítőnk kifogyott, de a leltár |után az is nagyobb mennyiség­iben érkezik. Az idei, téli sze­zonban 500 ródlit adtunk el, fezenkívül igen sok sílécet, kor- ?csolyát. sí-bakancsot és túra- icipőt — tájékoztat az üzlet­ivezető. 1 A vadászok örömére, nem =volt hiány a lőszerből sem. |Megtudtuk. hogy az elmúlt na- irokban újabb 12 000 vadász­itöltény érkezett. | A karácsonyi nagyvásár for- fgalma december hónapban |1 130 000 forintot eredménye- fzett. Átlagosan naponta 300— |350 vásárló fordult meg az üz­letben, s megrakottan. ki aján- idékokkal, ki téli sportfelszere­léssel távozott. | A jövő hónapban a téli áru- Icikkeken kívül már nagvobb ^mennyiségű tavaszi cikkek is iérkeznek, különösen gyermek |és férfi tornacipők. | A két üzlet forgalma, a nagy ^mennyiségű sílécek. ródlik |megvásárlása. bizonyítékai an- fnak. hogy az idén is sokaknak ‘szerzett örömet a hó s a jövő •évben bizonyára iobb felkészü­lésről számolhatunk maid be. = Kiss Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents