Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

1359. december 15., szerda

népújság

A műszaki és fizikai dolgozók kapcsolatairól és az éltizem cím tízszeres elnyerésének titkairól

AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI Áramszolgáltató Vállalat egri üzletigazgatósága tízszeres élüzem, senki sem mondhatja róluk, hogy rosszul dolgoznak, de Felsőtárkány, At- kár és Kisköre községek villanyhálózatbővítési igényét az idén nem tudták kielégíteni, Eger város belterületén további ipari áram bevezetését és villanytűzhely-bekapcsolásokat már alig tudják megoldani, mert a jelenlegi berendezések a terhelést nem bírják. Ezért az ÉMÁSZ-nak újabb transzformátor-állomásokat, vagy 25 alállomást, új kábelkörzeteket, korszerű villamosvédelmet kell létesítenie, bővíteni kell a transzformátor-állomásokat, át kell építeni a kábelhálózatot és egy csomó műszaki, szervezési és gazdasági problémát kell megoldani ahhoz, hogy kielégíthessék a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság egyre növekvő energia-szükségletét, hogy a villanyáram továbbra is eljusson lakásunkba, zavartalanul világíthassunk, használhassuk a rádiót, a rezsót, a villanytűzhelyet.

Heves megyében, Borsod, Hajdú és Szolnok megye egy részében (ez a nagy terület mind az ÉMÁSZ-hoz tartozik) az egész villamoshálózat rendszerének áttervezése, a szükséges létesítmények megépítése, karbantartása, és az üzemeltetésnek szerteágazó munkája a műszaki vezetőktől alapos tudást, magas színvonalú, szilárd vezetést, a fizikai dolgozóktól pedig fegyelmezett, precíz munkát, ezenfelül szaktudásuk állandó növelését igényli.

AZ EGYRE NÖVEKVŐ feladatok, a munka differenciáltsága megköveteli, hogy minden beosztásba a legmegfelelőbb embert állítsák. Az igazgató, a főmérnök és a többi vezető állású dolgozó elsőrendű feladata, hogy előrelátóan gondolkodjanak, a fejlődés irányának és az anyagi—műszaki előfeltételeknek megfelelően reális célokat tűzzenek ki a vállalat elé, olyan munkafeltételeket teremtsenek, amely lehetővé teszi a fizikai dolgozók munkalendületének teljes kibontakozását.

Molnár József főmérnök azt mondta, hogy az üzemvezetőségek önállóan végzik a napi munkát, de hogy ebben zavar ne legyen, hogy a vállalat helyesen állapítsa meg az egyes munkálatok sorrendiségét, észszerűen tudják elosztani a szellemi és anyagi erőket, a szakemberképzésről megfelelően gondoskodhassanak, az a műszaki vezetők feladata és nekik éppen ezért évekre előre kell gondoskodni emberről, anyagról, gépekről egyaránt. Simon Antal igazgató hozzátette, hogy az emberekkel való törődés, problémáikkal, gondjaikkal való foglalkozás, a nevelés, a vezetők emberséges

és elvtársias magatartása mindennél fontosabb.

A feladatok gyorsan nőnek és ehhez megfelelő képzettségű szakemberek kellenek. Igen ám, de honnan? A létszámot részben az ipari tanulókból, részben más munkaterületekről — többnyire a mezőgazdaságból — tölthetik fel. Rendkívül nagy súlyt kellett fordítani a hálózatbővítésben, az üzemfenntartásban, a bonyolult méréseken és a villamos védelem területén dolgozók szakmai képzésére. Idejében felismerte ennek fontosságát az egri ÉMÁSZ és országos viszonylatban elsőként kezdeményezte a „házi tanfolyamokat”.

LEGUTÓBB HETENKÉNT egy egész napon át a legjobb műszaki dolgozók 32 munkást oktattak, türelmesen magyarázták a legnehezebb kérdéseket, de mindenkor segítik és biztatják a deresedé fejű „tanulókat” és a fiatalokat is egyaránt. Fejlesztik a transzformátorjavító műhelyt és Egerben kezdte meg működését az ország első „házi” megszakítójavító műhelye. A növekvő új feladatok egyre újabb és újabb szakembereket igényelnek. De az iskolai képzés hosszadalmas, ezért saját erőből és sürgősen meg kell oldani a szakemberképzés problémáit. A tanfolyamok hallgatói és oktatói azt mondják: érdemes tanulni, megéri a fáradságot, mert a tudást megbecsülik és meg is fizetik ennél a vállalatnál. De mindennél sokkal fontosabb, hogy a tanulás és a gyakorlati munka közben megismerik egymást a dolgozók, emberileg közel kerül egymáshoz az oktató és a „tanuló”, a műszaki vezető és a munkás. Szombaton, vagy vasárnap együtt kugliznak, vagy kirándulnak az irodai dolgozók és a munkások. Ha a termelésben, vagy a családi életben probléma adódik, azt is megbeszélik és az itteni tapasztalat szerint baráti beszélgetések során valahogy könnyebb eligazítani a dolgokat.

Képes Szilárd öt évvel ezelőtt még segédmunkás volt. Az átképző tanfolyamok maid a művezetői tanfolyamot kiváló eredménnyel végezte el, jelenleg a villamosipari technikum levelező tagozatára iratkozott és közben egyéni tanulással, hasznos tapasztalatcserékkel villanyszerelő szakmunkásból a megszakitójavító műhely „specialistájává” képezte ki magát. A szakmai ismeretek elsajátításában szép eredményeket ért el Barna Győző főszerelő, Víg Mihály és még többen. Ha az ÉMÁSZ-nál ez év végén itt-ott elmaradt munka is akad, és nehézség látszik a jövő feladatainak megoldásában, annak oka a megfelelő szakember-hiányban rejlik. Hat-hét mérnökre és több technikusra lenne szükségük.

A RENDSZERES, a műszaki színvonal emelésének eredménye és a szakma szeretete lemérhető az újítómozgalom fejlődésével. 1956. óta 92-ről, az idén november végéig 217-re nőtt az újítások száma. A kongresszusi versenyben az egri üzletigazgatóság 291, a salgótarjáni 98, a borsodi 43 és a Miskolc városi négy pontot szerzett újításaival.

György Gábor művezető. Török István technikus. Bíró József garázsmester, Tóth József lakatos rendszeres újítók, de a fizikai munkásoktól a főmérnökig és az igazgatóig lehetne sorolni azok nevét, akik sokat tettek a termelés egyszerűsítése, az üzemvitel biztonságosabbá tétele és az önköltségcsökkentése ügyében. És ha a munkás nemcsak a két kezével, hanem az eszével és szívvel-lélek- kel dolgozik, újításokon és gazdasági problémák megoldásán töri a fejét, szaktudása, keresete állandóan növekszik, akkor a saját maga példáján állapíthatja meg, hogy mindinkább elmosódnak a műszaki vezetők és a munkások közötti különbség határvonalai.

Az ÉMÁSZ-nál érdeklődnek egymás munkája iránt, a tapasztaltabbak és a magasabb

képzettségűek véleményét a munkások kikérik, a körzeti szerelők, a karbantartók és a műhelyek dolgozói gyakran és bátran tesznek javaslatokat a műszaki vezetőknek és ha ők azt tapasztalják, hogy kezdeményezésüket és gyakorlati tanácsaikat a műszakiak megfogadják, ez serkentőleg hat a kapcsolatok további elmélyítésére, a munkások öntudatának növelésére és a vezetés megkönnyítésére.

ITT IS AKAD „VÁNDORMADÁR”, aki nem bírja sokáig egy helyen, de ebben a szakmában hosszú idő kell az ismeretek elsajátításához és ez bizonyos fokig helyhez köti a dolgozókat. A törzsgárda évek óta együtt van és a megfontolt, szilárd vezetés, a személyes példamutatás, a munkások akarata és szorgalma, a közös munka öröme, a gondok és sikerek új barátságot szőnek naponként a műszakiak és a fizikai dolgozók között. A tízszeres élüzem cím elnyerésének titka a dolgozók szakmaszeretetében, öntudatos munkájában, a műszakiak jó vezetésében, a szigorú, de mindig emberséges fegyelemben rejlik.

FAZEKAS LÁSZLÓ

A legjobb brigád ■M

(Folytatás az 1. oldalról)

... hogy az 1 640 000 lakosú Paraguay-ban fegyveres fel- ? i. lés tört ki a kormány dik- ~ tatúrája ellen.

Fegyveres csapatok érkeztek a környező országokból, hogy a lakosság támogatásával újból harcot kezdjenek az . emberibb életért. '

A külföldi jelentések eléggé bizonytalanok. A kormány hírügynöksége azt közli, hogy a felkelés felszámolása megkezdődött, más hírek szerint pedig a fegyveres csapatok mind nagyobb területeket foglalnak el az országból. A felkelőket segítik a községek lakosai.

Paraguay-ban az utóbbi évtizedekben eléggé viharos volt a helyzet, egymást érték a fegyveres felkelések. Ez a legutóbbi már a 101. mozga- . lom, amely a kormány meg- f döntésére irányul. Vajon mi- \ lyen változást hoz a mostani, javul-e az ültetvényeken dolgozó munkások helyzete, — , vagy ezt is vérbe fojtja a kormány terrorja? j

(—ács) [----------------------------------------| Balogh György hatodik esz— A KÁLI Nőtanács szín- I tendeíe dolgozik a vállalatnál. játszói Ludason mutatták be ; vasárnap este a „Pacsirtaszó” című színdarabot.

Macska-dzsentri jellemmel

P gykoron ott állt rezidenciája, ahol *J most a petőfibányai legényszálló emeletes épülete magasodik. Ott állt és macskaeszével miként is képzelte volna, hogy há- boríthatatlannak hitt lakát valaki lebonthatja. De emberek és félelmetesen dübörgő gépek jöttek és feldúlták az egykori Pernyepuszta utolsó házát is, amelyben „ő” lakott.

Az igazságtalanság valósággal meghibban- totta. Tarka bundájának fénye megkopott, bajusza szomorúan lógott, amint ,,új hazát“ keresve kódorgott a téglák, malterosládák között. Az ősi földet mégsem hagyta el. Lábai akaratlanul is visszavitték a tanya egykori helyére, ahol már valóságos palota állt.

Nem tudta megbocsátani, hogy megfosztották lakásától, amelyet már évek óta uralt és palotákkal építették be a gémeskút, a szérű, meg a kertek — általa is birtokolt — területét.

Keserves napok voltak a döntés napjai. Világgá menni vagy elfogadni a „betolakodók” szívesen kínált ebédmaradékát és a reggeli rájutó részét, amit a legényszálló lakói tettek elébe a „hontalan birtokosnak?” Ez volt a kérdés.

Büszkesége határtalan volt. Eleinte nem nyúlt az ételhez, aztán amikor nem látták, szégyenkezve, halk morgások közt eliramodott a csontokkal. Később teljesen megszokta az új környezetet. Otthonosan és büszkén parádézott puha talpain végig a szálló folyosóján, belépegetett még a szobába is. Büszkeségét igazi „kékvérű” urasághoz méltóan még most is tartja. Kegyesen elfogadja amit ösz- szehordanak neki a szállóbeliek, de szigorúan tartja a „három lépés távolságot”.

Cirógatás:;.? Ugyan, kérem.;. méltóság is van a világon — ez villan haragos szemé- § ben, miközben pocakosodó öreg testét megfeszítve ugrik a becézgető felé. Éles karmait — úgy hiszi — félelmetesen terpeszti ilyenkor, a méltóságát megsértők felé.

Nevetnek rajta. A vén önérzetesen, „ö" meg hízik és berzenkedik. Jellem „ő”. Ügy érzi, ez a világ rendje; elfogadni amit adnak s pofonokkal kell elverni minden közeledőt. A múlt egy darabkáját hordja jellemében. S mivel csak egy macska, hát nevetnek „jellemén” ..)

K. E.

Rohamos kulturális feilődés a füzesabonyi MÁV pályaépitők munkásszállójában

Tóth Sándort is szorgalmas í embernek ismerik a brigád \ tagjai.

Napjainkban egyre több 6zó esik a munkásszállók korszerűsítéséből és a munkások kulturális igényeineK maximális kielégítéséről.

A füzesabonyi MÁV pályaépítők munkásszállójának vezetői is igyekeznek családias otthont teremteni. A pályaépítőknél több száz ember dolgozik és a munkások mintegy 65 százaléka a Hajdúságból szerződött, lakást a helyi építésvezetőség biztosít nekik a szépen berendezett munkás-, szállóban. A szobákban tisztaság, rend uralkodik és az Ízlésesen berendezett kultúrteMóra Ferenc lenyűgöző erejű, mély emberi hitet és látnoki jóslatot sugárzó írása adta nemcsak a címet, de egy egész este irodalmi műsorának gondolati magját, a Kelemen László Irodalmi Színpad ez idei második műsorának. S az emberbe, az emberségbe vetett hitet olyan művészek tolmácsolták, mint Gobbi Hilda, a fiatal, de kétségkívül tehetséges Németh József, Radnai György és dr. Arató Pál, az Operaház tagjai. A nem nagyszámú, de annál lelkesebb közönség egymás után hallhatta felcsendülni Karinthy és Ady, József Attila és Móra Ferenc, Szimonov és Radnóti, Juhász és a mai költők közül Simon István, Földeák János, valamint Heltai Jenő szavait, Reinitz, Kerekes, Budai dalait, Bartók Székely- fonóját és Rachmaninov pre- lüdjét.

Ez az irodalmi est is igazolta, hogy az ilyen jellegű színpadok nem igényelnek nagyszámú szereplőket, mozgalmas színpadmegoldásokat, — légkört lehet teremteni egy fekete körfüggöny előtt is, bensőséges kapcsolat alakulhat ki az alkotó újraalkotója, az előadó- művész és a néző között. Van valami csodálatosan varázslatos abban, hogyan izzanak fel újra az érzések, amelyek versbe

Hissek az emberben

remben sokan szórakoznak a munkaidő után.

A napokban a kultúrterem új berendezési tárggyal gazdagodott. A szakszervezet Ferencvárosból egy új, „Munkácsi 602’‘-es típusú televíziós készüléket kapott. A könyvtárban Is több száz értékes könyv közül válogathatnak már a szálló lakói.

— Komoly terveink vannak, hogy még tovább javuljon a munkásszálónkon élők helyzete — mondja Vályi Jóska bácsi, a szakszervezet gazdasági felelőse.

— A szálló szomszédságában sporttelep építését kezdjük meg. A nők részére teniszpályát, a férfiaknak pedig korszerű tekepályát építünk közös munkával és a szakszervezet támogatásával.

Terveznek és szervezik a megvalósításhoz szükséges erőt. Igyekeznek, hogy még jobban megérdemeljék azt a jelzőt, hogy a miskolci igazgatóság területén a füzesabonyi vasutas munkásszálló a leg- ; tisztább, legrendesebb és a ; legkulturáltabb. (Szigetváry)

Olyan érzése volt az embernek.; mintha a műsor egyes számai,; nem annyira a tudatos meg-; komponálás eredményeképpen; kerültek volna a színpadra, ha-: nem inkább az előadóművészek! repertorájának kész „termé-! kei” szabták volna meg, hogy! miből állnak az est építőkövei.! Így kerülhettek a műsorba! olyan, egyébként értékes! gyöngyszemek, amelyek csak; .színük”, hangulatkeltő hatá-j suk miatt nem bizonyultak idevalónak. Gondolunk itt többek között Ady: „A Gare de L’ Est”-en, Juhász Gyula: „Elégia” és a „Souvenir” című verséire.

Talán ez játszott közre abban is, hogy az irodalmi est végén inkább bizonyos nosztalgikus érzéssel távozhatott a néző. a „hit az emberben” magával- ragadó, ha nem is mindig de rűs. optimizmusa helyett.

Bántó dolog, hogy a városi kultúrház, amely „gazdája” ennek az irodalmi színpadnak, megfeledkezett a kellő propagandáról, s minden bizonnyal ez az oka, hogy ha lelkesedésben nem is. de számban kisebb nézőközönség foglalt helyet a színházban, mint amennyit végeredményben is az Irodalmi Színpad második estje megérdemelt

(gyurka)

5 Bratkovics Mihály, a Mól- \nár-brigád negyedik tágja.

OOtXNXíOOOClOOOOOOOtXlCJOOCXXXXJOOOOGOOÓOÓÓÓÓÓC

Finn faházakat építenek a tervek szerint Egerben a város látogatására érkező turistáknak

Az Országos Idegenforgalmi Tanács rendezésében csütörtökön kétnapos megbeszélésen vettek részt az idegenforgalmi hivatalok, az IBUSZ, az Ifjúsági EXPRESSZ Utazási Iroda, a MALÉV, a közlekedés és a vendéglátóipar képviselői.

Ezen a megbeszélésen foglalkoztak a hazánkba érkező kül- '• földi turisták és a belföldi : üdülő vendégek elhelyezésével.

Az idén jól bevált motelek mintájára, a jövő évben finn faházak vásárlását tervezik, hogy a szállodákban levő túlzsúfoltságot csökkentsék.

A tervek szerint a jövő évben, ha ezt a vásárlást engedélyezik megyénkben is, Eger környékén finn faházakat állítanak fel a városba érkező turistáknak. .. .

mánumát, az élet mélységeit és nagy kérdéseit feltárni akaró ] vágyát de ízelítőt adott abból ■ a tehetségből is, amely kétségkívül sajátja az előadóművész- : nek, de amely a későbbiek folyamán inkább csak fel-felcsil- i lant, mint valóban magával ra- : gadott.

Radnai György Ady- és ; Reinitz-dálokkal, Juhász, Kerekes dalaival szerepelt többek között az est műsorán. Felléptének kétségkívül legmagával- ragadóbb „alkotása” a „Milyen volt haja szőkesége”, amely lí- raiságával, a költő érzéseinek zenében is kifejezésre jutó mély őszinteségével az est egyik kimagasló pontjának bizonyult.

Dr. Arató Pál — önhibáján kívül —. csak Bartók Székelyfonóiát volt képes művészi erővel interpretálni. Rachmaninov prelüdjének zengő harmóniái nem szólalhatnak meg olyan érzésbőséggel, olyan viharzóan egy színpadon, — a csak kíséretre alkalmas pianínón.

Az irodalmi est magával ragadó erényei egy tőről fakadtak azokkal a hibákkal, amelyek végeredményben bizonyos egyenetlenséget idéztek elő.

prózába, dalba, dallamba ötvöződtek, hogyan ragadják magukkal a hallgatót mind feljebb és feljebb, valóban az igaz emberség csúcsai felé, — minden színpadi trükk nélkül, szinte már az aszkétikus egyszerűség palástjában, a nagy alkotók gondolatainak ereiével.

Történt pedig mindez úgy, s olyan körülmények között, amelyek még nem is adták meg mindazt, ami a költőé, s mindazt, ami a nézőé. Gobbi Hilda Kossuth-díjas, mintha kissé indiszponált lett volna, ezt igazolja néhány szövegbotlása is. A benne még meg nem érett Szimonov vers, a „Nyílt levél” mégis drámai erővel hatott, a szavakon átsütött az előadóművész, s lenyűgözött Szimonov. a költő egyszerűségében, közvetlen drámaiságával. A József Attila-ciklus legszebben, legnagyobb átérzéssel tolmácsolt darabja kétségkívül a „Mama” volt.

Németh József fiatal előadó- művész Karinthy „Ki kérdezetté című írásával nyitotta meg az estet. Itt. ebben megmutatta nemcsak az elsősorban klasszikus humoristának ismert nagy író mély emberi hu-