Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
népújság 1959. december IS., vasáru** map: 3 János mészetSamuel jtfős a Lenin- politikai jshington jJSA első de Cha- sz. P O Már fiát hete! Sokszor tapasztalható, ami- tr egy-egy új termelőszövet- zzeti községben járunk, menynyire büszkévé teszi az embereket az, hogy hamarabb ismerték fel a szövetkezés előnyét, mint mások. Nagyrédén éppen kisgyűlésre készültek a Templom utcaiak. Ott ültek az asszonyok, sorban a tanácsháza egyik szobájában, — örvendetesen sokan voltak. Érdeklődtem, hogyan is áll a szövetkezet ügye náluk. —I Maga mióta szövetkezeti tag? — kérdem az egyiket- Régen. *±?l- Már két hetei Mert rögtön az elején aláírtuk — teszi hozzá magyarázóan, ' és egyenesebbre húzott derékkal ül tovább. *= d — — ÖTVEN SZARVASMARHÁT fogtok be hizlalásra az egerszalóki Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjai. Az állatokat februárban adják le, s mintegy 300 ezer forintos jövedelemre számítanak.- A FÜZESABONYI járási Zeneiskola félévi hangversenyre készül. Az iskola 90 tagja szorgalmasan gyakorol a félévi bemutatóra. — BIZTOSÍTOTTAK közős állatállományuk takarmány- ellátását a nagykökényesi Rákóczi Tsz tagjai. Még a tavasz folyamán vetettek 86 Id herét és lucernát, amiből 6—7 vagon, valamint 750 köbméter silótakarmány biztosítja az állatok téli és tavaszi takarmányellátását.- AZ EGRI ejtőernyős klub a téli hónapokat is kihasználja. »4 miskolci ejtőernyősök meghívására vasárnaponként to- ronyugráiokkal készülnek az ’Ucövétkezendő idényre. — 750 TENYÉSZ vemhes- üszőt, tehenet, 380 tenyész- sertést és 3500 juhot vásároltak megyénk termelőszövetkezetei a közelmúltban. Az állatok részére mind a férőhelyet, mind a takarmányt biztosították.- AZ EGRI KISKERESKEDELMI Vállalat és a füzesabonyi földművesszövetkezet karácsonyi vásárát a füzesabonyi kultúrotthonban tartják. — 70 FORINTOT fizetnek egy munkaegységre az idén a herédi Űj Élet Termelőszövetkezetben. A szövetkezet tagjai tavasszal kezdték meg a közös gazdálkodást, s jó terméseredményeknek, lelkes munkájuknak köszönhetik ezt a kiváló eredményt.- PÉNTEKEN KISZ-napot tartottak az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban. Az ünnepi gyűlésen Bakó Jenő középiskolai tanfelügyelő tartott előadást a technika fejlődéséről. — A GYÖNGYÖSI 34. sz. \IÍÖV-nél öt brigád határozta el, hogy megszerzi a szocialista munkabrigád címet, a brigádok közül három ifjúsági.- ÜNNEPÉLYES tanácsüléseit értékelik a Füzesabonyi Községi Tanács egész évi munkáját. A beszámolóban Rozsnyói Mihál j vb. elnök ismerteti a tanács ez évi munkáját Országos bemutatóra készül a Hatvani Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpada A Népművelési Intézet Műsorpolitikai Osztálya december 12-én megrendezi az ország összes öntevékeny színjátszó csoportvezetőinek értekezletét, tapasztalatcseréjét. Az értekezleten szó lesz a színjátszó mozgalom feladatairól, különös tekintettel hazánk felszabadulása 15. évfordulójára. A Hatvani Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpadát érte az a kitüntetés, hogy az értekezleten jelenlevő színjátszócsoportvezetők előtt „minta”- bemutatót tarthat. Az előadást alapos előkészület, forró hangulatú próbák előzik meg. Lehetetlen meghatódás nélkül szemlélni a színpad tagjainak lelkesedését, fáradságot nem ismerő munkáját. A bemutatásra kerülő irodalmi műsor címe: Ember, aki él. A műsor összeállításánál az a szempont vezérelte a színpad tagjait, hogy egy-két versen keresztül bemutassák az ember legjellegzetesebb tulajdonságait. az emberre leginkább jellemzőt. Négy nagyobb egységet lehet elkülöníteni. Egyik ciklus az anyaságról, az anya iránti szerétéiről beszél. A versek közül Kaffka Margit Pétiké jár, Georges Duhamel Florenti» Prugnier balladája. József Attila Kései sirató című verseit kell megemlíteni. A másik ciklusban a szerelemről lesz szó. Puskin Tatjána levele. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú és Juhász Gyula Milyen volt című verse hangzik majd el. A harmadik ciklusban azt akarják bemutatni a színpad tagjai, hogy a nemes emberi érzelmek hiánya hogyan szüli az elvadult emberi érzéseket az irigység, a gonoszság, gyűlölet vad tobzódását. Shakespeare XII. Richárdjának egy részlete szerepel a műsor e részében. A negyedik részben az egyén és közösség problémáját vetik fel ezzel a gondolattal: „Salus populi suprema lex esto” (A nép jóléte legyen a legfőbb törvény), Karinthy Frigyes Martinovics, Vörösmarty Mihály Gutenberg almumba és Boda István Játék közben című verseit kell megemlíteni a témakörből. A színpad tagjai lelkesedésének minden bizonnyal meglesz az eredménye, s kivívják maid a nézők és a szakemberek elismerését. Taksás Imre Ali Csorbadzsi menekülő török főurat Dánffy Sándor személyesítette meg. Az üldözött vad rémületét éreztük mozgásában és arcán. Hiteles alakítása nem maradt hatás nélkül. A haldoklási jelenetben tudott fokozni és minket is megrendített az apai önfeláldozás, hogy lánya becsületéért a halált vállalta. Talán a belső keserűség és a harag színei hiányoztak monológjából. Tímea túlidealizált alakját Stefanik Irén testesíti meg. Az önfeláldozás és a lemondás kettős terhét hordozza ez a lány. Minden gondolatát átfonja a Kanizsához fűződő szere’mi érzés, de tettei Tímár Mihály mellé állítják oldhatatlanul. Ez a passzivitás határozta meg Stefanik Irén játékát. A helyzetek megoldásában az egyszerű utakat választotta. Kanizsa főhadnagyot Gyuri- cza Ottó alakítja. A szépséges Tímea féltett és megtagadott szerelmét nem ilyennek képzeljük. Gyuricza Ottót jellemi alkata sem képesíti a hősi szerepkörre. Amit mond és tesz a színpadon, az nemes érzésből fakad, de nem hiteles. A férfias határozottság és lovagiasság büszkesége nála nem magától értetődő valami. Ezért vált mozgása feszességből darabossággá és megértése ezért lett csak vigasztalásszerű. Amikor a férfiideálnak külsőségekben kellene hatnia, a levegő nem telik meg elektromossággal és a jelenet hatás nélkül marad. A kiszáradt özvegyet, Teré- zát Olasz Erzsi alakítja. A hősi asszony szorgalma és ragaszkodása a természet igazságaihoz menekülése a kapitalista társadalom hitványságától, pénzsóvárgásától, és képmutatásától, hitelesen benne él mondanivalójában. A legtömörebben az ő személyében fogalmazódik meg a kapitalista világ tagadása. Vázlatos karakterében ez a motívum és az anyai szeretet sugározzák a természethez hű ember jóságát. Halála csendes és vigasztaló. Egyénisége a szerzők hibájából a dráma szélére került, ezért nem tud teljes hatással az események sodrában állni. A kis vadőcot, a természet neveltjét Varga Edittől láttuk. Hosszú, szőke hajával, bársonyosan puha temperamentumával teszi elevenné a senki szigetét, bár nehezen hisszük el, hogy egy ilyen tiszta szépség ilyenformán tehet ütközőpont a szerelemben egy nemes lélek és egy világcsavargó, bűnöző között. Nem rajta múlott, hogy Noémi nem hatott jobban és másként, mint egy kuriózum, aki miatt a gazdag Tímár Mihály végleg visszatér a senki szigetére. Brazovics a dráma egyik legjobban sikerült jelleme. F. Nagy Imre bővérű természetességgel mintázta a potrohos kereskedőt, talán egy árnyalattal szabadosabban a kelleténél. A humorból a drámai feszültségre ügyesen váltott * * Kulturális problémák a mátrai üdülőkben A Gyöngyösi Városi Tanács népművelési állandó bi/.. tsága Mátrafüreden, a SZOT-üdülő- ben tartotta meg december havi ülését. Az ülésen a mátrai üdülők kulturális helyzetét tárgyalták meg. Misóczki Lajos népművelési felügyelő tartott beszámolót és részletesen foglalkozott a mátrai üdülők kulturális helyzeté- veL Elmondta, hogy helyenként csupán klubéletre szűkült az üdülők kultúrmunkája. Nem szólva arról, hogyMátra- füred helyi lakói úgyszólván semmilyen szórakozáshoz sem juthatnak. 'A szabadtéri színpad például a nyáron is kihasználatlanul állt. s nem mertek szerződést kötni előadókkal, mert a rossz idő esetén nem tudták volna az előadást megtartani és féltek a ráfizetéstől is. Misóczki Lajos elmondotta, hogy az üdülőkben a beutalások ideje alatt három filmvetítést, zenés fejtörőt, irodalmi esteket, opera hallgatást rendeztek, a Mátra legszebb helyeire pedig közös autóbusz- Kirándulásra vitték a vendégeket. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez kizárólag az üdülőkre vonatkozik és nem a helyi lakosokra, akik mindezekből kimaradnak. Sürgős megoldást kellene találni — húzta alá a népművelési felügyelő, —, de néhány jelenség már örvendetesen mutatja, hogy ez irányban fejlődés várható. Amennyiben a MOKÉP elküldi a megígért vetítőgépet és a 90 széket, úgy a mátrafürediek is — igaz, hogy az iskolateremben — részt vehetnek rendszeres mozielőadásokon. Feltétlenül szükség lenne egy 400 személyt befogadó mozihélyiségre, ahol le lehetne bonyolítani a színelőadásokat is. Az ülésen szót kért Deli Mihály, az orvos-egészségügyi üdülő gondnoka ,is. Ugyancsak hangsúlyozta a lakosság kulturális lehetőségeinek fokozottabb biztosítását, majd szorgalmazta, hogy külön autóbuszok beállítsával tegyék lehetővé a mátrai üdülők gyakoribb látogatását. Az értekezleten szó volt a Mátrafüredi Általános Iskola úttörő ének- és zenekarának létrehozásáról. A népművelési állandó bizottság ülése felszínre hozta mindazokat . a problémákat, amelyek megoldásra várnak és amelyek megvalósítása elsőrendű fontosságú feladat. (Murcsányi) Mozik műsorát EGRI VÖRÖS CSILLAG 13—14-én: Kölyök tszélesv.) EGRI BRÖDY 13—14-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 13—14-én: A törvény az törvény GYÖNGYÖSI PUSKIN 13—14-én: Nincs kegyelem HATVANI KOSSUTH 13—I4-én: Aranyszimfónia PÉTERVÁSARA 13- án: A hetedik kereszt 14- én: Nincs előadás T/’alami furcsa nyo* mást érzek reggel óta, ott hátul, ahol az ember felsőteste óvatlanul megy át az ember alsótestébe. Egészen érdekes, inkább kellemetlen, mint fájdalmas nyomást, amely állandóan ébren tartja figyelmemet saját magam iránt. Nem vagyok hipochonder, miért is lenne az egy életerős, sokak által megnyerő külsejűnek mondott férfi, amikor Gu- gyelka sem hipochonder, aki sokak által egyáltalán nem megnyerő külsejűnek mondott ember. De ez a nyomás azért zavar. Miért nyom engem valami, amikor tegnap nem nyomott, azelőtt se— Ez biztosan r En vagyok a három jelent valamit. Figyelmeztetést, diszkrét intést, hogy netalántán valami nem stimmel szervezetem háztartásában. Megmondom őszintén, ha nem is aggaszt, de azért elgondolkodtat a dolog, hogy mi és miért nyom ott engem hátul, ilyen hirtelen. az egyik napról a másikra. Nem akarok pánikba esni, nincs is okom rá. egy vacak kis nyomás miatt, amely most így, ahogy hátradűlök, mintha erősödne, mondom, egy vacak kis erősebb nyomás miatt egy férfi nem eshet kétségbe, Nem is esek! Bár hallottam olyanról, hogy egy embernek hirtelen elkezdte nyomni valami valamijét és másnap már késő volt. dehát ilyen egy akad ezer esetben, esetleg kettő, egész ritkán három és még akkor is marad 997 eihber, akinél semmit se jelent ez a nyomás. Azért persze azt is el tudja képzelni akárki, hogy esetleg pont belekerül abba a háromba és egy vacak nyomás miatt elköltözik a boldogabbik vadászmezőre. Tragikus és nevetséges is lenne egyszerre, ha valami ilyesfélét írnának a fejfámra: meghalt nyomásban. Nevetséges, ilyenbe még senki sem halt bele, bár, mit lehet tudni, utóvégre érzékeny dolog az emberi test. illik és kell is rá vigyázni. Most már határozottan érzem, hogy egészen erős a nyomás, sőt azt is érzem, mintha egy kicsit szédülnék, és száradófélben lenne a szám. Így együtt ez most már több mint gyanús, lehet, hogy olyan bajom van. amely eddig mélyen lappangott szervezetemben, s most utolsó stádiumába lépett, amikor már segíteni se lehet rajta.'.. Borzasztó, talán meg i3 FÜZESABONY 13—14-én: Veszélyes barátság Színházműsor: Egerben délután 3 órakor: AZ ARANYEMBER , (Ady-bérlet) Este fél 8 órakor: AZ ARANYEMBER (Bérletszünet) halok! Egy nvomáti miatt, életem dús világában kell nyomorultul elpusztulnom... remeg a térdem, karikákat látok és érzem, hogy lassan hűlni kezdek. Ez a vég! Kiabálni szeretnék, ordítani, de egy hang nem jön ki c torkomból, csak a nyomást érzem, csak azt, ott hátul, amely alat- tomban elpusztít, megsemmisít. múlttá tesz. talán perceken belül Felugrok, ehhez még van erőm. és óvatos kézzel hátra nyúlok, vajon ki tudok-e tapintani valami kóros elváltozást? A fene egye még, hát ez a gomb hogyan került ide... (egri) Jókai Aranyemberét mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Mozdulataiban benne harsogott az indulat. A nagypénzű és nagyképű gabonakupec úgy lesz Tímár Mihály ellenfelévé, hogy a fesztelen fölény átsimul a tenyeres-talpas udvariasság mögé bújt kígyó szi- -szegésévé. F. Nagy Imre a dráma egyik erőssége, mert a helyén van. Zsófia asszonyt, a kupec Brazovics feleségét Ruttkay Mária alakítja. A cselédsorból felkapaszkodott, a pénzen vásárolt környezetben is a régi asz- szonyt jól és valószínűen kapjuk Ruttkaytól, bár az az érzésünk, hogy ő ezt a jellemet színesebben és gazdagabban játszaná. ha ezt kívánnák tőle. Indításaiban eleven, szolgalel- kűsége hiteles. A megrendülés és a megalázkodás pillanataiban azonban több mélységet szerettünk volna kapni tőle. A bemutató maradéktalanul meglepő színészi alakítása Kovács Máriáé volt. A számára szokatlan jellem — Athalie — a dráma igazi méiegkeverője. Mindenütt és mindenbe beleavatkozik, és bár teljes határozottsággal nem tudjuk meg róla, hogy csak gyűlölte-e, -vagy szerette is — halálosan — Tímár Mihályt, a végső vesztésben mindent elárul magáról: a szerelem és a gyűlölet minden mélységét felbolygatja. S ahogy mindezt tette: lenyűgöző volt. Minden mondata, mozdulata ült és talált. Megalapozott és komoly alakítás. Pusztai Péter a szélhámos, csavargó Krisztyán Tódor szerepében ismét bebizonyította, hogy félvilági figurák megformálásában mennyi lehetőség rejlik. Ahogyan önmagát igazolja, ahogyan céljait elérni igyekszik, azok a belső indítások, amelyek pillanatról pillanatra elevenen ugrálnak arcizmain, indokolják a gazembert, akinek az ölés és embertaposás mellékfoglalkozása saját aljasságán felül. Fabula uramat Csapó János játszotta. Az első játékrészben hűen élte a kisembert, aztán belemerevedett az általa már oly sokszor alakított félszeg- ember pózába. Ügy gondoljuk, a művész fejlődése érdekében más karakterék alakítását kell rábízni, mert csak így juthat ki ebből a veszedelmes önismétlésből. Kisebb szerepeikben kiegészítették az együttes munkáját Béres Károly, Fábián József, Mátyás Emília, Horváth Géza és Tóth József. A díszletek Pásztor Péter terveit dicsérik. A természeti képek Jókai levegőjét árasztják. A Brazovics-ház megoldása fojtottá teszi a levegőt, talán - gazdagabban mutathatná a hirtelen tollasodott kupec környezetét. Rácz és Nádassy jelmezei nagyszerűen hatottak a kitűnő környezetben. Az Aranyember bemutatójára talán hangos kifejezés a nagy siker, de nem vitatható a nagyigényű fáradozás, amelyet ez a négyórás dráma a művészektől és a rendezőtől egyaránt megkívánt. FARKAS ANDRÁS Pénteken, december 11-én mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház a Jókai Mór Aranyember című regényéből írott négyfelvonásos drámát. Az átdolgozás Faragó György és Kárpáthy Gyula dicséretes munkája^ Az Aranyember Jókai Mór szellemi hagyatékának egyik legértékesebb gyöngyszeme. A kiegyezés utáni nemzedék és a század első évtizedeinek magyarsága ebben a regényben is, ebben a romantikában is kereste a magyar társadalom kifejezését magyarázatot sok mindenre, ami megoldatlanul hevert az akkori Magyarországom A regény színpadra alkalmazói sok képre tagolták a cselekményt. A hely most szűk arra, hogy az eljárás helyességén vitatkozzunk. A múlt század eme későn beérett romantikus alkotását megkísérelték a mai lélek, a mai közönség száméira megközelíthetővé tenni. Azért nem kell azt hinnünk, hogy a színpadi lehetőségek kihasználása nem történhetett meg: az Aranyember jellemei a két főszereplőn kívül bővérű életet élnek és a dráma nem egy helyzetében az az érzésünk, hogy Jókai világa a kor jellegzetes mellékfiguráiban él tovább. Ahogyan a kupec habzsolja az életet és alkotja üzleteit, ahogyan Athalie gyűlöl és szeret egyszerre, ahogyan a kupec felesége harsogva játssza a dámát és önmagát, ahogyan a világtól elzárt Noémi és anyja visszavonultan, csaknem elsüllyedve a fejlődő Európában, élnek és gondolkoznak, gondolataikat tettekre és magatartásra váltják, az Jókai kora, Jókai világa. Mindezt el kellett mondanom ahhoz, hogy a bemutató előadás méltatását megkíséreljem. Az erősen tagolt drámát — a forgószínpad hiányában — technikai bravúrokkal is csak négyórai időtartam alatt tudta a befejezésig vinni az együttes. A drámát Vass Károly rendezte. Szemmel láthatólag arra törekedett, hogy a képekre tört drámát egybefogja és töretlenül vezesse az eseményeket a megoldás felé. Jelentős problémája volt a rendezőnek Jókai meseszerű világát megeleveníteni a jellemek harcában, hiszen ezek a jellemek inkább vázlatok, semmint kész emberek, küzdésre és gondolkodásra készen. A nehéz rendezői feladatot — a jellemek viszonyának néhány vitatható Felmérésétől eltekintve— Vass Károly jól oldotta meg. Valószínűleg rendezői fogásból származik az a beállítás, hogy íz emberfeletti Tímeát sajnálatra méltónak kell látnunk, amikor ő teljes nyíltsággal és tudatossággal vállalja a már- tírsorsot: a beteljesületlen szellmet, a társadalmi és erkölcsi rabságot Tímár Mihály oldalán. Itt és még néhány je- enetben a kitűnően megoldott színpadon több játék és több elevenség valósítható meg. Tímár Mihályt, az aranyérméért, akinek minden sikerül, Paláncz Ferenc alakítja. Jósai ebben az emberben ma- jasztosítja fel a magyarságot inmaga és Közép-Euiópa fölé, §s ebben az emberben rajzol meg olyan ideált, amely nem is létezhetett és sohasem is élt. Paláncz Ferenc átgondoltan sívánt megfelelni a jellemi llúziónak. Egyénisége rokonszenves, hangja szívhez szól ás játéka sallangmentes. A irámai súlypontoknál, a kritikus, bonyolult pillanatokban megtorpan olykor-olykor (az Athalieval és Tímeával folyó sértelen párharcok jeleneteiben és a balatoni éjszaka idején Krisztyán Tódorral szemben) és azt érezzük, hogy ami addig a színen történt, mind csak kedvező illúzió volt. Egy ilyen fogalmazású drámában a kiforrott színészi készség segít át a buktatókon. Játéka így is kellemes benyomást keltett és azt mutatja, hogy a kezdő jellemszínész megtette az első lépéseket a bonyolult jellemformálás sikeres megoldása felié. . . _____