Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
nepcjsag 1959. december 15., vasárnap Nagyrédel változások! naptól Kezdve otthonosabban érették magúkat az emberek a , közösségben, mindenki tudta, milyen munka vár ott rá. így leírva talán nagyon is egyszerűnek tűnik, mi a titka annak, hogy Nagyróde. a szőlőtermelő községeit egyike viszonylag rövid idő alatt termelőszövetkezeti község lett. A valóságban persze nem volt az ilyen egyszerű. Sokat beszélgettek. sokat gondoltak a rédeiek is. hogyan lenne jobb. A siker titka talán az, hogy a nagyrédei kommunisták, — és akik más falvakból is segítem voltak ott a népnevelők munkáját — hamar felismerték, mit Szeretnének tudni a rédei- ek. és igyekeztek becsületesen megválaszolni minden kérdésre. Őszintén, a nehézségek tit- ltolása nélkül. Ennek nagy része van abban, hegy Nagyré- de úgy lett termelőszövetkezeti község, hogy úgyszólván a falu mindén valamire való embere belépett. Most már kiszámították, hogy a szövetkezetbe. amely a Kossuth nevet kapta, a falu lakosságának 99,2 százaléka belépett. A község összes földterületének 97.1 százaléka a termelőszövetkezet közös tulajdona. Ennek is köszönhető, hogy a rédeiek már ezekben a napokban megkezdték a táblák összeszántá- sát, már ott van egy Sztali- hyec a forgatáshoz — és kap nakmég egy párat, hogy gyorsabban menjen a munka. A tervezgetés, a munka lázában él most a falu. A gondolkozás, a döntés napjait lázas tevékenység váltotta fel. Nem a levegőbe beszéltek ak- j kor, amikor így mondták: j olyan szövetkezetét csinálunk mi itt, hogy három esztendő múlva csodájára jöhetnek. Deák Rózsi Községfejlesztési an a megyei tanácsnt r PÉNTEKÉN délelőtt 10 órára munkásokat, mérnököket, tsz-parasztpkat és tanácsi dolgozókat hívott össze megbeszélésre a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága. Közvetlen hangú megnyitó után Ivádi József, a megyei tanács elnökhelyettese, ismertette az idei községfejlesztési munkák eredményeit és tanulságait. — Megyénkben a múlt évben 23 és fél millió, az idén 44,5 millió forint a községfejlesztési célokra fordított összeg. Elmondhatjuk, hogy az ilyen tekintélyes összeg felhasználásával, a helyi anyagok és erők összefogásával, a lakosság támogatásával sikerült elérni, hogy ipari és mezőgazdasági vidékek kulturális, szociális és kommunális helyzete sokat javult. A községfejlesztési alap felhasználásával falvainkban hidakat, járdát, vízvezetékeket, kultúrházat, községi utakat, orvosi rendelői, buszmegállót, bölcsődét építettek, bővítették a villanyhálózatot és talajvizet csapoltak le. Az emberek saját községük példája nyomán meggyőződtek arról, hogy mindez nekik készült, az ő jólétüket, kényelmükét és szórakozásukat szolgálja, ezért ma már megszavazzák és megfizetik a község- fejlesztési hozzájárulást. A közös célok megvalósításához a lakosság több mint hárommillió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A társadalmi munka szervezésében, a bevételek és a kivitelezési munka biztosításában a péter- vásári járás és Gyöngyös város bizonyult legjobbnak. AZ ELNÖKHELYETTES elvtárs rámutatott az idei munka egy-két hiányosságára és a jövő év még nagyobb feladataira. Boldog község pedagógus küldötte bejelentette, hogy jö-1 vő évre ISO Ó00 fottnt társadat- j mi munkát ajánlott fel a lakostág, Szarvaskő tanácselnökasszonya az ő kis községük példájával bizonyította, hogy a' községfejlesztési munka a tár sadalom ügye ugyan, de nem megy magától. Okosan szer- j vezni kell és a fizikai munká- i „Olyan lesz a szövetkezetünk, hogy három év múlva csodájára járhatnak4’. — Paulik András az ellenforradalom alatt feloszlott Győzelem Tsz elnöke, egyik lelkes szervezője az újnak. ban a vezetőknek saját példájukkal kell előljárni. A gyöngyösi ipari iskola 49 szakmát oktató nevelői és tanulóifjúsága igeretet tett, hogy jövőre is ott lesznek mindenütt, ahol városuk építésén és szépítésén kell dolgozni. Gyöngyös város főmérnöke saját tapasztalatai alapján felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét, hogy igyekezzenek saját erőből és határidőre elkészíteni az építkezések terveit és a költségvetéseket, a lakossággal tudatosítsák, hogy a vezetők mit akarnak, tar, iszkodjanalt bátran és következetesen a tömegek kezdeményezéseire. Ezután még többen számoltak be eredményeikről, módszereikről és közölték községük lakóinak kérelmét. Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára hozzászólásában kihangsúlyozta, hogy a községpolitika a párt egész politikájának elválaszthatatlan. szerves része. Haszno geit a f agitácú jukbar. sa, a p csolata kében, alakulás dúlnak t szellem . falun is nagyobb elérni. L ten a kul mumát 1 a fiatalol közösségi, kesedésse lista meze Javítsuk telt és a tái zötti ltapc: gyorsahban AZ ÉRTE széssel fogad kát és az edr legjobb eredre jutalmazásával Elkészítették az 1960. évi tér« az állatni gazdaságok Az elmúlt másfél hónap során az állami gazdaságok vezetői alapos megfontolás és körültekintés után elkészítették az I960 évi termelési terveket. Ez a tervezési rendszer az elért eredményekre épül. A jelenlegi tervezési rendszer jól bevált a gyakorlatban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdaságok — mivel a premizáláson keresztül anyagilag is érdekeltié vannak téve —. jobb eredmények elérését tervezték. Termelési terveik feszítettek, ennek ellenére azonban teljesíthetők. A Borsod—Heves megyei Igazgatósághoz tartozó állami gazdaságok 1960-ban a kenyér- gabona hozamukat átlag öt százalékkal növelik. Növekszik az ipari növények vetésterülete nyolc százalékkal. Igen nagymértékben növekszik a következő év folyamán a kukorica vetésterülete is. Szá ez a növekedés 30 sz A burgonya vetésit rí. múlt évinek kétszeresért ük. A fenti vetésterület lését a szálastakarmány területek rovására végz; ierület csökkenés a szá karmányoknál nem iár m nyiségi csökkenéssel, sőt t nvos emelkedés várható ez véren. A gazdaságok tervei rint ielentősen növelni fo az egy hold területre eső tastalcarmány hozamot. Jelentősen növekedi) -,g az állati termékek hozama is a következő évben. Több hízósertést. terv szerint 140 vagont. 4360 darab vágó- és hízómar- hát. 8,2 millió liter tejet állva- nak elő. Ugyanakkor a vágóbaromfi termelést a múlt évinek a háromszorosára nőve1 it. 1960. évi gyapjúterm elegük 50 000 méier tiszta'* gyapjúszövet legyártásához lesz elegendő. — kardos — 300000000000C50000000CCCCD-.: x .COGCTC / az elvet. Mert igaz, hogy jól élnek, de rájöttek, még jobban is lehet. Es ezzel indultak útnak a népnevelők. A község legjobb gazdái, amikor szó volt a szövetkezetről, nemcsak arról beszéltek, hogy köny- nyebb lesz a munka, segítenek a gépek, hanem megpróbálták mindjárt forintban is értékelni, mit hozhat a számukra a szövetkezet. Itt majd minden háznál foglalkoznak oltványkészítéssel. Ez évente 3—4 millió forintot hoz az emberek konyhájára, Különösen, ha sikerül, s a mintegy hatmillió oltványt rendben át tudják adni a vállalatnak. Sok pénz ez, tagadhatatlan, de sok az aprólékos munka és még több az utánajárás. Fűrészpor kell, sokba kerül a felszerelés, — és ha nem üt be jól az esztendő, bizony nem térül meg egy-két esztendő alatt. Külön gond az oltócsap megszerzése, mert van ugyan a faluban, de sokszor ezt már jó előre lefoglalják más falu oltvány termelők Ha ezeket a költségeket Ösz- szeadják — és össze is adtá< , — 300—350 000 || forint kiadás: jelentenek a gazdáknak. D- közösen csinálják, he egyetlen embernek kerül néhány napjába a szükséges hozzávalók beszerzése, ha a szövetkezet tulajdona az a szőlő, amiről az oltócsapokat lehet előállítani, már az egymaga ennyivel növeli a jövedelmet. Es ehhez még hozzátették a népnevelők azt is, hogy szerény számítás alap'án az eddig termelt 6—7 millió darab oltvány helyett 10 milliót tudnak előállítani közösen. Máris jelentkezik az összefogás előnye — forintokban. Ott a málna, amely szintén jókora összeget hoz. A szövetkezetbe — ötven holdnyi málnát vittek be a belépők — az asszonyok munkáját köti majd le a szüret, s az emberek végezhetik a többi, nem kevésbé fontos és jövedelmező munkát. Itt a munka megosztása hozza majd a könnyebbséget, Ma csak négy belépőt hozott ifj. Herceg András. Nem csoda, hiszen máé csak itt-ott akad egy ház, amelynek lakói még ne lennének tsz-tagok. (Kiss Béla felvételéi.) you, mindnyájan úgy véltük, határozottan nevet. Meg se moccant, A színfalak mögül súgni kezdtünk: „Menj hozzá, akaszd a nyaltába a pórázt és vidd ki!’’ Bárány nem értette, mit sugunk. dühös-vörös színe mát a festéken is átütött, regre akkorát kiáltott a kutyára, hogy az felugrott. Bárány utána. Kergetöztek, Plútó elöl. Bárány mögötte. Majd csellel elébe szaladt, mire a kutya visszafordult. Végre valmelyi- künk kinyitotta a színfal egyik ajtaját. Plútó észrevette és végre kiszaladt, nyomában ki- fulladtan Bárány. A függöny leszaladt, s för- geteges tapssal sürgették elő a szereplőket. Bárányt alig tudtuk a függöny elé tessé- ' ' ' mikor megjelent, zú- ultúrház nézőtere. Há- kellett visszamennie. s rövid pórázon fogva, meghajolni Plútóval. Szegényt. ennek ellenére sem sokáig tudtuk megvigasztalni. — Tudom, hogy többe vártatok tőlem — mondogatta önkritikusan —, de higgy étek el mindennek ez az átkozott u tya az oka. Nem szabad kutyá szerepeket játszani, vág; dig rendes kutyával, am már beidomítottak . Mi továbbra is megpfóbá: tűk megértetni vele, hogy V pen ez a véletlen vol t az alt adás fénypontja. Hogry jó"■ tegye vélt kudarcát r.-iég jól ban igyekezett. Székit ylogdtá tói takarításig mit falt, értesítéseket kordon messze lakó tagjainknak vásárlásokat végzett Pc Tnfláció lévén, akkor de :sov.okban szállította a vak a színdarabfüzetekért és n : annyiszor gazdagon megrakodva jött haza. Ó lyizta azt a ielenetet is. amelynek k szerepe lett a névadója. Pincért kellett játszani bépne, s a szöveg szerint ezt 'az egy -ót kérdőleg mondani: — Birka? ö azonban mindig ezt kér dezte: — Bárány? Annyit gyaliorolta. hogy már képtelen volt megjegyezni: birka, vagy bárány a helyes tgy történt, hogy a, U. mutató előadáson bárányt mcinlotl de úgy jött ki a sz: n: a ■ • ’ olyan diadalmasan. / pa mint aki birkát kérdezi-it A közönség nem vette esz, : szén nem volt jelentősége altnak. hogy birka/-, vagy bárányhúst eszik a szereplő ■ n dég. Mi azonban ettől ■ Cre Báránynak hívtuk. Solm-em neheztelt érte. Sőt na h cm lékszem. milyen büszkén <: i Seite. Mint a család dédelgetett tagjai szokták beceneveket. Es a mi akkori kis családunknak valóban dédelgetett tagja volt a keksze mű. zsömleülatú mindig szolgalatra kész Bárány. anélkül, hogy a málnából várható jövedelem csökkenne. Mit kapunk a szőlőért? — tették fel sokan a kérdést, hiszen tisztában akartak lenni mindennel, mielőtt aláírják a belépési nyilatkozatot. Különösen az újtelepítésű szőlő sorsa érdekelte az embereket, mert sok a községben az olyan új telepítésű szőlő, amelynek termését, már csak a közösben szüretelik le. A község vezetői kiszámították pontosan papíron, mit kap egy-egy tag a bevitt újtelepítésű szőlő után. Rögzítették, hogy például Fehér István, akinek egy holdéslOO négyszögöl új szőlője van, annak munkája 29 902 forintöt ér. A közgyűlés későbbi döntése szerint 30—35 százalékot bent kell hagyni a fel nem osztható közös alakban, a többit pedig kifizeti neki a szövetkezet, éppen úgy, mint a bevitt felszerelések, vagy jószág értékét. A várható pénzjövedelem ismertetésén kívül másról is beszéltek a község népnevelői. Ajtó!, mit kell a közeljövőben tenni, hogy tovább fejlődjék a gazdaság. Olyan tervekről beszéltek, amit maguk a belépő tagok javasoltak, s amelyek mellett nem tud elmenni szó nélkül az olyan gázda, aki szíyVel-lélekkel gazdálkódik. Miről is volt szó? Az oltványtermelés fejlesztéséhez 10 holdas ahyatelepét kell létesíteni. Hatvan holdat már most forgatni kell nagyüzemi oltványiskolának. A tsz vezetősége, miután a közgyűlés már 250 tagot felvett, e új tagokkal is kibővítették az ideiglenes vezetőséget, már tár-» gyalt áriról, hol lesz a legjobb^ helye a paradicsomnak, hováS vessék a cukorrépát. Nem csupán szavakkal, té-S nyekkel győzték meg egymást^ az embefek Nagyfádén. Szó? Nagyréde gazdag község, s szőlő, a málna, az oltványter- mesztés, amelynek igazi mesterei élnek ebben a községben, milliós bevételt hoznak a falu családjainak. Jó módban élnek éppen ezért várták sokan kíváncsian, hogyan döntenek a rédeiek, amikor községükben is fokozottan kerül előtérbe a szövetkezet fejlesztése. Nehéz a szőlős községekben szót érteni az emberekkel, elég általános vélemény ez, mert ott amúgy is jól élnek.’ Nagyródén megdöntötték ezt szerint egymást győzködték, mert netti egy olyan ember: akadt, mint Molnár Alajos, a; tanács mezőgazdasági állandói bizottságának elnöke, meg ifj. Herceg Ahdrás, akik alighogy aláírták a belépési nyilatkozatot, rftár mentek is ki a faluba, hogy felismert igazsá-- gukról beszéljenek a többiek-, nek. | A szövetkezet szervezése, és áz új nagy közösség terveinek elkészítése párhuzamosan haladt. Aki ma belépett, azzal; már másnap beszélt a vezető-í ség. hogy itt az őszi szántás; ideje, sürget nagyon, vegyen; részt a közös munkában, a két] lovával együtt. Már az első] A- együttes nevezte el így. Má is melegéin lesz, ha liszt- színű hajára, égszínkék szemére. fehéres pilláira gondolok, aráikor lélekszakadva nyitott be á próbákra, megkésve minden este. Bárány ugyanis péksegéd volt. Kenyérdagasz- iás és kelés között szaladt át az együtteshez, csupa hév, igyekezet, amólyan d eresedő, fiúba oltott Ciliké, aki ki akarta érdemelni, hogy túl az első ifjúságán, közénk fogadtuk, s kis szerepekkel megbíztuk. Hol csak annyit kellett csinálnia, mint a néma tömegszereplőknek: hallgatni, máskor csöndben végigsétálni a színpadon, néha csak függönyt húzni, mert más szerep nem jutott. De az ilyesmit is éppen olyan lelkesen csinálta, mint a nyíltszíni fellépéseket. Egyszer, Csehov dramatizált novelláját, A kutyát játszottuk. Övé volt benne a lakájszerep. Kétszer kellett a szinté jönitie. s az Utolsó jelenetben volt egy mondata, eny- nyt: „No, gyere, Lord. háza- Viszlek...” S a kutyát pórázon fogúd kellett elvezetnie. Már a próbákon sok baj volt vele. Hasizú időbe telt, amíg az előzi szereplők végszavainak betanulásáról leszoktattuk. Azután a kutya miatt támadtak bonyodalmak. A kutya ugyanis nem volt hajlandó csak eredeti nevére, a Plútó-ra hallgatni, s a Lord megszólításra item állt póráznak. A húszperCes jelenet alatt mindig elaludt és csak akkor kapta fel a fejét, ha Plútónak szólítva szidtuk össze. így hát javítanunk kellett de eredeti szövegen, amit Csehov engedelmesen tirt, viszont barátunk képtelen volt megszokni. Az utolsó próbák izgatott találgatásokban folytak le: sikerül-e Plútót mondania Lord helyett, s ha igen. engedelmeskedik-e a kutya? Plútó ugya,nis közel sem vette olyan komolyan a dolgot, mint mi. Állandó meglepetéseket tartogatott szántunkra. Néhá szólítál- lanul felkelt az asztal alól, körülsétálta a színpadot és <nu sem törődve izgalmunkkal, nevének hallatára hol jobbra, hol balra kapkodta fejét, válogatott köztünk, csóválta a farkát, majd nem értvén a helyzetet, visszaballagott rendeltetési helyére, az asztal alá. Az előadás estéjére — kosztümös szerepről lévén szó — mindnyájan megváltoztunk. Nevetve évődtünk, ugrattuk egymást, de barátunktól valamennyien el voltunk ragadtatva. Sminkmesterünk, Lajos, aki civilben női fodrász volt, pompás barkót ragasztott Báránynak és így hamisítatlan lakáj benyomását keltette sárga-kék jelmezében. Valamennyien hal lattanul izgultunk, egyedül 6 volt nyugodt, bölcsen mosoly gó. Félrevonult az öltöző sarkába és gyakorolta kritikus mondatát. Az előadás kitűnően indult, kutyánk is nagyszerűen viselkedett, mintha csak érezte volna. hogy premier van, s ez egészen bids, mint addig a próbák. Bárány barátunk is nagyszerűen kivágta mondatát, s megindult kifelé, — de a kutya nélkül. Mire észrevette, már majdnem az ajtóig ért. A szereplők először elképedt arccal nézték, aztán pukkadoz- ni kezdtek a nevetéstől, szerencsére valamennyien századvégi. cári bajuszt, szakállt Viseltek. s maszkjuk elpalástolta valamelyest a nevetést. Bárány, észrevéve, hogy csak a pórázt tartja a kezében, szó- litgattii kézdte a kutyát: — Lord... Plútó... Lordocs- kám... Plútókéin... Te ronda dög! — fakadt ki és teljesen kiesett szerepéből, megállás nélkül szidta .4 közönség szája füléig <