Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-11 / 291. szám

1#S#. december 1!., péntek

NEPCJSAg

8

A hatvani kommunisták gazdagítják marxista műveltségüket

A párt mindig nagy gondot fordít arra, hogy a munka, a harc közben egyre több kommunista és pártonkívüli ismerkedjen meg a párt helyes politikájával, a marxizmus—leni- nizmus forradalmi elméletével. Ezek megismeréséhez nagy segítséget nyújt az évről évre szervezett iskolán kívüli pártoktatás is.

Az 1959—60-as pártoktatási évet — figyelembe véve az előző év tapasztalatait — úgy szerveztük meg, hogy a pártöktatás legfőbb feladata a pártmunka színvonalas, elvi segítése legyen.

Ezért növeltük a marxizmus

—leninizmus első évfolyamainak számát, s a többi oktatási formáknál pedig a hallgatók létszámát. A Bajza József Gimnáziumban, az MTH iskolában, a Kiskereskedelmi Vállalatnál. Nagygomboson körülbelül 400 hallgatóval az ifjúság nevelésére KlSZ-akadémi- át. illetve politikai oktatást szerveztünk. A város területén 32 tanfolyamon, félezernél többen tanulnak, akiknek tíz százaléka pártonkívüli. A komm un istáknak több mint fele vész részt a rendszeres politikai oktatásban.

Az előírt időben a város területén, öt tanfolyam kivételével. a pártoktatás megkezdődött. Azóta még rövid idő telt el, de a tapasztalatok máris azt mutatják, hogy majd mindegyik oktatási formánál ■jó az előadások színvonala és az alapvető elvi kérdések mar gyarázását tartják fő feladatnak.

A foglalkozáson való részvétel általában 70 százalékos volt, de a villamos alállomás- nál, a téglagyárnál, cukorgyárnál, a marxizmus—leninizmus második évfolyamán egyetlen hiányzó sem volt.

Mipdezt az tette lehetővé, hogy már a pártoktatás szervezésénél fontosnak tartottuk megbeszélni a jelentkezőkkel, hogy a tanfolyamokon való részvétel és a lelkiismeretes tanulás kommunista kötelesség. Hiba azért mégis akad. A cukorgyárnál ahol három tanfolyam kezdett volna eredetileg, csak egyet tudtak időben megkezdeni, mert a többin kevesen jelentek meg. Ugyanez volt a helyzet a földművesszövetkezetnél, a városi tanácsnál és az Áramszolgáltató Vállalatnál, ahol a pártszervezet keveset tett azért, hogy az oktatást megfelelő időben kezdhessék.

A KISZ-oktatásnál kedvezőbb a helyzet. Jónak mondható az előadások színvonala, a megjelenési százalék és az előadók — zömében pedagógusok — lelkiismeretesen készülnek fel egy-egy foglalkozásra.

A termelőszövetkezetnél az őszi munkák miatt csak később lehetett megkezdeni a politikai oktatást, de a városi pártbizottság itt is segítséget akar nyújtani az oktatás ügyében.

A szervezett pártoktatásban részvevő kommunisták és pár- tomkívülietk részvétele és előmenetele azt bizonyítja — egyre jobban értik, hogy a szocialista építés különböző kérdéseinek tanulmányozása, a kongresszus anyagának feldolgozása hasznos eszköz a szocializmust építő munkában.

Éppen ezért a városi párt- bizottság fontos feladatának tartja, hogy még inkább a gyakorlat szolgálatába állítsa a marxista-leninista oktatást és a gyakorlattal szoros kapcsolatban tanulják a szocializmus építésének tudományát.

Az elmélet és gyakorlat egységét megvalósító oktatással akarjuk elősegíteni az idealista szemlélet, a kistulajdonosi

. gondolkodásmód, a nacionaliz- j mus és sovinizmus maradvá- I nyalnak felszámolását, A jó [oktatási munkává! kívánjuk elősegíteni az egészséges pártélet kialakítását, a pártszerű viták kibontakozását.

E feladatok megvalósításához nagy segítséget adnak a kongresszusi irányelvek, majd a kongresszus anyaga. Ennek az oktatási évnek éppen abban van külön jelentősége, hogy a pártunk VII. kongresszusa anyagának tanulmányozását vette programjába.

A továbbiakban a városi j pártbizottság még több segítséget akar adni a propagandisták felkészítéséhez, a pártoktatás színvonalának emeléséhez. A tanfolyamokra je’entkezett elvtársaktól pedig elvárja a párt. hogy önként vállalt kötelezettségüknek kommunista módon tegyenek eleget, híven a szervezeti szabályzat szelleméhez. amely a párttag kötelességévé teszi, hogy „szaka-1 datlanul fejlessze politikai és szakmai tudását, gazdagítsa | műveltségét, sajátítsa el a marxizmus—leninizmus alapjait”.

Baki Sarolta,

Hatvan, a városi párt VB tagja

...hogy csaknem 17 000 nyugatnémet lakos települt át az NDK-ba három hónap alatt. Ez a szám önmagáért beszél.

Valamikor évekkel ezelőtt a nyugati sajtó világgá kürtölte, hogy a „vasfüggöny” mögötti Német Demokratikus Köztársaságból csoportosan érkeznek a menekülők a „szabadság földjére”. Nyugat-Né- metországba.

A nyugati propaganda hatására sok fiatal felült a berlini földalattira, hogy a következő nyugati zónában levő állomáson a „boldogabb” élet földjére lépjen. De a rideg valóság első pofonjai sokakat észhez térítettek, de akkor már késő volt, mert az idegenlégió pokla gúzsba kötötte cselekvésüket. Most mégis mintegy 17 000 indult visz- sza. sőt olyanok is vannak a csoportban, akik őslakók voltak Nyugat-Németországban.

Csalódtak, kiábrándultak az annyira hangoztatott „szabadságból”, megingott alattuk az „ígéret földje”, amely csak ígért nekik, de nem adott.

(—ács.)

A porlasztók orvosa

GYÖNGYÖSÖN, a főváros felé futó műút mellett, nem messze a közismert benzin- kúttól, van Debreceni Józsi bácsi birodalma, vagy ahogyan hivatalosan nevezik: a XI. Autóközlekedési Porlasztó Beállító Szolgálat kis üzeme. Érdekes munkát végez itt az idős szakember. Egy nagyon korszerű, magyar gyártmányú gép segítségével. Diesel motorok porlasztóit állítja be, javítgatja. nap, mint nap.

— Mi jelentősége van ennek a munkának? — kérdezzük, o míg válaszol, egy kicsikét csendesül a munka okozta, sokszór dobhártyát repesztő dübörgés.

— Népgazdasági szempontból nagyon sokat jelent a mi munkánk — mondja. Ennek több oka is van. Az első az, hogy a jól beállított porlasztók lehetetlenné teszik a motoron túlfogyasztását. A második már ebből adódik. Ha a motor nem kap. túlságosan sok gázolajat, a hengerben minden üzemanyag rendesen elég, így nincs kormozódás, ami egyébként nagyon ártalmas mind a hengerekre, mind pedig a dugattyúkra. De a karomképződés nemcsak a gépre, az emberre is káros. Sok autót látni még az utakon, amely „ködösít”, sűrű fekete füstfelhőt hagy maga után haladtában. Ez a füst tele van korommal s orvosi megállapítások szerint a tüdőrák kórokozóit hordja magában.

DEHÁT van-e valami rendszer a porlasztó beállító, ellenőrző munkában, vagy Debreceni Józsi bácsinak csak akkor van dolgá, ha egy-egy gépkocsi önként megáll a gyöngyösi szolgálat előtt? — vetődik fel a kérdés.

— Nem, mi nem ötletszerűen végezzük munkánkat — hangzik a válasz. — Az Autó- közlekedési Tudományos Kutató Intézethez tartozunk, s központunk nyilvántartja az ország valamennyi Diesel motoros gépkocsiját. Ezeket hat hónaponként berendelik ellenőrzésre, újbóli porlasztó beállításra valamelyik szolgálathoz. Ide, Gyöngyösre Salgótarjánból, Balassagyarmatról, Jászberényből. Hevesről, Egerből, Mezőkövesdről küldik, vagy hozzák a vállalatok Diesel motoros autóik porlasztóját vizsgálatra, alkatrész cserére.

A KÖRZET elég nagy. S a kocsi annyi, hogy naponta legalább három porlasztót kell rendhetenni Debreceni Józsi bácsinak. Pedig nemcsak a Diesel motorokkal foglalkozik. Rá várnak még a benzinmotoros gépkocsik porlasztó beállításai, azonkívül a különböző gyújtás, atmoszféra nyomás, s egyéb vizsgálatok, s az ezekkel kapcsolatos alkatrészcserék, no meg a mindezekkel járó adminisztrációs munkák. A jelentések az intézethez, minden egyes megvizsgált gépkocsi javítás előtti és utáni fogyasztásáról. állapotáról:

EGY EMBERNEK sok munka, nagy megterhelés ez. Debreceni Józsi bácsi azonban szinte fel sem veszi. Nemcsak szakmájának gyakorlása számára ez a munka, hanem hivatásának végzése. — ger.

Múlt és jelen

Ambrózi János egri levelezőnk küldte be szerkesztőst günkbe e két fényképet. Az egyik kép a múltat, a másik a jelent ábrázolja.

— Egy-két még megtalálható öreg. zsúpos házat nyilvánítsanak „műemléknek” —, írja, de azt is közli, hogy az új verandás házat egy béresből lett bányász építette.

Igaza van levélírónknak abban, hogy sem a fiataloknak. sem az idősebbeknek nem árt, ha időnként visszaemlékeznek a múltra. A pislákoló petróleumlámpákra, a nyolcvanfilléres napszámokra, a foltos, mezítlábas gyerekekre és nem utolsósorban a zsúpos házikókra, amelyek ma már valóban „műemlék” számba mennek a mi egyre épülő, szépülő hazánkban.

Érdekes programot állított össze >!átravidéki Fémművek kulturális bizottsága a téli hónapokra

A Mátravidéki Fémművek siroki lakótelepének kultúrhá- zában a kultúrbizottság tagjai érdekes programot állítottak össze, hogy a gyár és a község fiataljai, öregei tudják hol tölteni a hosszú téli estéket.

A televíziós adásokra rendszeres látogatók vannak. Megszervezték a TIT előadásokat, amelyek a dolgozók kéréseire lesznek. A kultúrcsoport újabb előadásra készül, a klub-szoba műsorát is színesen állították össze.

♦♦♦♦♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

A kongresszus után

Vélemények, nyilatkozatok a párt tanácskozásáról

Alig néhány napja fejezte be nagy jelentőségű tanácskozásait a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa, az emberek fejében nem is ért rá letisztulni óriási anyaga. Sokan csak a részleteket boncolgatják. a szocialista építés eredményeit. jelenlegi helyzetünket, vagy éppen a közeli jövendő, a második ötéves terv célkitűzéseivel kapcsolatos feladatokat. Olyan embert azonban nem találni, aki ebben a kongresszusban ne látta volna meg a párt egységes erejét — tenni- akarással párosulva, az egész ország boldogabb jövőjének biztosításán fáradozva.

Akik beszélgetnek a párt- kongresszusról — s hol nem téma ez az esemény mindennap —, csak az elismerés hangján tudrínk szólni munkájáról. Az elismerés hangján, s mindjárt hozzáfűzve a maguk feladatával kapcsolatos véleményüket

Fáradságot nem ismerve kell harcolnunk a párt

cél ki fűzéseinek megvalósításáért

— mondja Szűcs Vilmos, az egri Finomszerelvénygyár művezetője. — Mondhatom, hogy már a kongresszust megelőző időkben az irányelveket, s a tanácskozások ideje alatt annak anyagát nagyon sokan tanulmányoztuk üzerwünkben. Ezek

alapján az a vélemény alakult ki mindannyiunkban, hogy az MSZMP VII. kongresszusa nem csupán a párttagoknak, hanem az egész ország népének óriási segítséget nyújtott. Tisztábban lát mindenki, maga előtt tudja a célokat, s egyben ismételten megbizonyosodhatott, hogy a párt az annak ideién megkezdett nagyon helyes politikát szándékozik a jövőben is folytatni. Csak egyet tudunk érteni ennek azzal a részével is. amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével foglalkozik.

— Általában a párt hetedik kongresszusát, — nyugodtan mondhatjuk talán a legjelentősebb tanácskozásnak. Ez megnyilvánult abban a nagy érdeklődésben is. ami például csak gyárunkban a párttagok és pártonkívüliek részéről tapasztalható volt az elmúlt héten. Megnyilvánult az alapos, életünk minden kis részletére kiterjedő beszámolókban és hozzászólásokban. s a testvérpártok nagyarányú képviseletében, valamint abban, hogy mindegyikük szolidaritást vállalt a mi. szocializmust építő ügyünkkel.

— Éppen ezért a ko,.gresz- szus nagy feladatokat is ró ránk. Határozatai értelmében kell végeznünk munkánkat a jövőben, még nagyobb gonddal, lelkiismeretességgel, hogy a párt politikája ne csak szépe.' elhatározott terv maradjan, hanem valósággá is válhasson.

Nekünk, munkásoknak, nem szabad fáradságot ismemi, ha a nagyszerű célkitűzések megvalósításáról van szó.

Belter, jesebb.

szervezettebb

gazdálkodást

Farkas András, a felnémeti Petőfi Tsz elnöke így beszél:

— Tagságunk többsége a kongresszus hete alatt figyelmesen hallgatta, vagy olvasta mindennap a párt tanácskozásairól szóló híreket, beszámolókat. Ennek alapján bennünk az a meggyőződés alakult ki. hogy elsősorban a magunk portáján kell körülnéznünk. A kongresz- szus azt mondta: fejleszteni kell mezőgazdaságunkat —. fejlesszük hát mi is a mi kis közös birodalmunkat. Belterjesebbé kell tennünk gazdaságunkat. a konyhakertészet, a szőlőtelepités. az állattenyésztés vonalán. De ez egymagában természetesen nem elég. Tagjaink jól tudják, hogy csak akkor tudunk többet adni a városnak a gépekért, az ipari termékekért cserébe, ha árutermelésünket a jelenlegi egymillió 2—300 ezer forintról minden évben magasabbra és magasabbra emeljük. Útja egyszerű: a több szerződéskötés a legkü- lönbfélébb hasznos mezőgazda- sági terméftyre. Ha a jövőben ezt tesszük, nemcsak a város örülhet, hanem mi is: azzal, hogy többet adunk, magunk is

többet kapunk, nagyobb jövedelemhez jutunk.

— Ehhez azonban — véleményem szerint — két dolgot szükséges megérteni és megértetni éppen a pártkongresszus nyomán. Tagjainkkal azt, hogy a jövőben apró szervezési hibák miatt nem szabad már egy percnek sem kiesni a termelésből. Ilyen pedig még ebben az évben is többször előfordult, s okozott zavart. A másik a falu. ma még termelőszövetkezeten- kívüli dolgozó parasztjainkhoz szól. Azokhoz, akik hosszú ideje komolyan gondolkodnak a belépésről, de eddig még nem tudták elszánni mamikat. Mi azt szeretnénk, ha rövid idő múlva már együtt dolgozhatnánk a közös gazdaságokban. Hamarosan megbizonyosodnának ennek sok előnyéről, amint annak idején a mi tagságunk. s akkor már együtt lehetnénk büszkék, ha Felnémetről azt jelenthetnénk: termelőszövetkezeti községgé fejlődtünk.

Jobban kell segítenünk a munkás —paraszt származású fiatalokat

Dr. Szebeni Lajos, az egri

Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium Igazgatóhelyettese az értelmiségről. a pedagógusokról beszél:

— Most a kongresszus alapián látjuk mindannyian értelmiségiek, pedagógttsok, hogy milyen nagymértékben számít ránk a párt — mondja. — Csak köszönetét tudunk mondani érte és azt, hogy a legnagyobb odaadással folytatjuk

munkánkat. A becsületes pedagógusok már eddig amúgyis számtalanszor bebizonyították, hogy tudásuk legjavát adják nemcsak a tanításban, de ha szükség van rá. más vonatkozásban is. A kongresszus után azt tartjuk feladatunknak', hogy még nagyobb mértékben segítjük a munkás—paraszt származású fiatalokat a tanulásban, a tudományok elsajátításában.

— Iskolánk mindig nagy megbecsülésnek örvendett. Ezt sok jel mutatja. A többi között az. hogy az elmúlt néhány évben a házi varrodától a televízióig egy sor eszközt kaptunk, amelyek látszatra ugyan nem segítik elsősorban a pedagógusok munkáját, de mégis nagyon sokat jelentenek a nevelésben is. Ezt olyan tettekkel igyekeztünk viszonozni pártunknak, államunknak, amelyek eredménye az elmúlt tanév végén például az lett, hogy hatvankét érettségizett diákunkból negyvennégyet sikerrel felvettek az ország különböző egyetemeire, főiskoláira. Igaz, azt is meg kell mondani, hogy az utóbbi években már az általános iskoláktól is sokkal jobb, magasabb felkészültségű diákokat kanunk. ami sokat számít, de tervünk az. hogy éppen a munkás—paraszt fiatalok segítésével az eddiginél még nagyobb tudású érettségizett leányt bocsáthassunk ki minden évben iskolánk kapuján.

4 me "bee* ülésért segítségüket adják a nők Is

Dr. Csicsai Józsefvé figyelmét a pártkongresszus anyagából a nők helyzetével, munkásságával kapcsolatos rész ragadta meg. — érthetően. Most így beszél:

Nálunk már természetes, hogy a nőt egyenrangúnak tekintik minden idegenkedés, lekicsinylés nélkül, hosszú esz. tendők óta a férfival. Ezt a megbecsülést közülünk nagyon sokan nagyszerű képességeik teljes kibontakoztatásával viszonozták. Ám, nem mindegyikünk lehet jó orvos, jó mérnök, technikus, vagy éppen könyvelő —. adottságainktól függően foglalhatjuk el helyünket a termelőmunkában. Ez így természetes. Van, aki csak háziasszonyi teendőit tudja igazán rendesen, becsületesen ellátni, s ez nem lebecsülendő. Férjeink, élettársunk nagy fába vágták fejszéjüket. Egy olyan társadalom felépítésén fáradoznak nap mint nap. amely minden becsületes embernek biztos, nyugodt megélhetést, boldogságot ad. Ebben a munkában segíthetjük őket. akár otthoni munkával, akár vele együtt dolgozva, küzdve a célok eléréséért. S nemcsak segíthetjük. hanem ténylegesen támogatjuk is mindannyian, azért a megbecsülésért, amelyben társadalmunkban részünk van, s részünk is lesz a jövőben. éppen a pártkongresszuson elhangzottak nyomán. Kérésünk csupán egy van. Az. hogy ezért a segítségért cserében soha ne felejtkezzenek el egv vágyunkról: a békének a nők részéről talán soha ilyen erős óhajtásáról. Akarjuk mindannyian nagyon, s akkor valóban valóra válhat a párt minden célkitűzése.

Weidinger László