Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

1959. december 8., kedd nepüjsag n MUNKÁSOK — a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről A HENGERMŰ füstös falai közé mintha tüzes sárkányo­kat zártak volna. Az orrfacsaró gázok, a tüzes villanások és a morajok káoszában precíz mozdulatokkal dolgoznak a fél­meztelenre vetkőzött munká­sok. ök már ismerték e sár­kány megszelídítésének mód­ját és ezt közös munkával, egybehangolt mozdulatokkal érték el. A munka szünetében is er­ről: a közös munka, a közös boldogulás lehetőségeiről be­szélgetünk velük, akiknek nagy része a Heves megyei falvak­ból jár ide. a Borsodnádasdi Lemezgyárba dolgozni. Odaha­za a család és a néhány hold föld várja őket. Ügy művelik meg az asszonnyal „második műszakban”, aminek a föld és a gyár egyaránt kárát látja, nem is beszélve az emberek­ről, akik az egész, vagy fél­napi kapálás után ülnek autó­ba, hogy siktába menjenek. Egyéni gondok, harcok voltak ezek. minden munkás külön vívta meg a földeken, most meg a lelkében, hogy mire fordítsa a saját maga, a család, meg a föld sorsát. — Most vizsgázni kell — je­gyezte meg találóan az egyik hengerész. Erre a vizsgára, úgy lát­szik, jól felkészültek a Heves megyei munkások, mert ahe­lyett, hogy őket kellene meg­győzni a közös munka eredmé­nyességéről. a közös boldogu­lás lehetőségéről, — a földeken is — ők maguk bizonyították pofonegyszerű példával, hogy értik az idők szavát, ismerik az összefogás erejét, a közösen végzett munka hasznát. — ITT NÄLUNK sok ezren dolgozunk együtt — fejtegette az egyik pihenőben az egyik munkás. — Tudjuk, hogy ha az ózdi kohászok nem készítenek acélt, mi nem boldogulhatunk. Leáll a munka, ha a vasút nem szállítja hozzánk a nyers­anyagot. De még egy henge­rész-brigád sem boldogul, ha nem dolgoznak össze az embe­rek. ha a felfogók, hengeré­szek nem értik meg egymást... — A közmondás azt mondja: közös lónak túrós a háta. Itt nálunk ilyen „lóval” dolgo­zunk... mégis jól megvagyunk vele. Aki megbontja a közös rendet, nem illeszkedik be a közös munkába, mi magunk mondjuk: a kapun kivül tága­sabb — bizonyítja a közös bol­dogulás igazát az újabb be­szélgető partner. — Ez az érdekes... azok a pa­rasztemberek, akik az iparba jöttek dolgozni, nem panaszol­ták még soha. hogy miért kell itt többezer embernek együtt dolgozni, és miért nem ő szab­ja meg, hogy mikor mit csi­náljon... — De miért tartanánk ugyan­ettől a termelőszövetkezetben? Ezt nem értem — tárja szét a kezét a vita egyik részvevő­je. s erre alig győzik bizony­gatni, hogy nagy tettekre csak közös erővel képes az ember. — Ez mind szép, emberek, hogy itt így elmondják és meg­értik a termelőszövetkezetben rejlő lehetőségeket — szól köz­be a délutános műszak műve­zetője —. de miként lesz ez a gyakorlatban? A tettek mit mutatnak majd. ha vizsgázni szólítja az idő a földdel rendel­kező munkásokat...? — Kevesen kerülünk „pót­vizsgára” — ez volt a feleletek lényege. — AKÁR HOLNAP is alá­írja az asszony a belépési nyi­latkozatot — biztosítja Kormos József párttitkárt Balog Bá­lint mikófalvi munkás, aki négy hold földjét a család se­gítségével műszak után művel­te. Van azonban egy aggálya, amelyen remélhetőleg segíte­nek a faluban. — Mi lesz a gyerekkel, ha az asszony a csoportban, én meg a gyárban dolgozom? — Nincs, aki vigyázzon rá. Nap­közi kellene, hogy iskola után is jó helyen tudjuk — adja elő panaszát s ehhez a többiek is A legközelebbi tennivalókat beszelték meg a gyöngyösi járás tsz«elnökei A gyöngyösi járás valameny- nyi termelőszövetkezetének el­nöke kétnapos értekezleten tár­gyalta meg a termelőszövet­kezetek soron következő felada­tait. Az értekezletet a járási tanács nagytermében tartották, ahol a tervkészítéssel, s a közel­gő zárszámadással kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Az értekezlet előadói a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak szakemberei voltak. Egy egér is okozhat balesetet kát. Ez pedig valahogy így szól: a gépkocsivezetőnek a forgalomban olyan magatartást kell tanúsítania, hogy ne ve­szélyeztesse se a maga, sem mások biztonságos közlekedé­sét... — még ha éppen egér is szaladgál a lába alatt. (w) csatlakoznak, de rögtön meg­oldásokat is keresnek. — Addig is, amíg nem lesz napközi a közösben, sorban vi­gyázhatnának az aszonyok a gyerekekre — ad egy életrevaló ötletet Kormos József balatoni munkás, s ez megnyugtatja az aggályo'kod ókat. Át is terelő­dik a szó a lehetőségekre, hogy mi mindent lehet termelni a közös gazdaságban és miként lehet az eddiginél jobban megművelni a földet. — Mi szívesen segítünk, ha a munka úgy kívánja — mond­ja Kovács Károly fiatal mun­kás. — Az én apám is most készü'ődik belépni. — Így lesz. ha odakerül a dolog — csatlakoznak hozzá Nyerges Károly. Molnár Bé­la, meg a többi megkérdezett hengerműi munkás, s ezek az ígéretek munkásbecsületre adott szavak, ezekre nyugod­tan lehet építeni. A borsodnádasdi földdel ren­delkező munkások tehát nem­csak családjukat segítik a dön­tésben. de felelősséget éreznek a közös gazdaságok megszilár­dításában is. amelyben szá­mukra is fontos tennivalók várnak. BESZÉLGETÉS közben ki­derült, hogy az egyik munkás már volt tsz-elnök is. — Akkor erősödtünk volna meg, amikor 56-ban szétugrasz- tottak bennünket — emlékezik vissza Csepcsányi József pá­colómunkás, a tamaleleszi Gárdonyi Tsz volt elnöke. S most újra válaszút előtt áll. Tizennégy hold földjét ő is csak úgy tudja megművelni, hogy éjszaka a gyárban, nap­pal a földön. Testet-lelket tönkretevő hajsza ez. Csepcsá­nyi Józsefet ez viszi közelebb ahhoz a gondolathoz, hogy visszamenjen a földhöz, vissza a közös gazdasághoz, amelyről tudja, hogy: — Dolgozni ott is kell, de nem annyit, mint most a gyárban is, meg a 14 holdon is... Bodnár Sándor feldebrői munkásnak meg éppen a ver­peléti Dózsa Tsz eredményei segítettek a felismerésben. Ne­ki is van négy hold földje, amellyel az asszony lép be a termelőszövetkezetbe. Mikor arról esett szó, hogy miként boldogulnak az otthonmaradot­tak a földdel, így válaszolt: — A gépek is sokat segíte­nek. A mi asszonyaink sem riadnak vissza a munkától, mi is segítünk... ÍGY VÉLEKEDTEK sorban a szóbeli „vizsgán” a Borsod­nádasdi Lemezgyárban dolgozó Heves megyei munkások. S mikor a szocialista építés során sor kerül majd tetteikre, azok sem térnek el szavaiktól. Erre adott biztosítékot meggyőződé­sük azon a beszélgetésen, me­lyet nemrégen a zajos munka­helyükön, a hengerműben foly­tattunk a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről. Kovács Endre Egerben december 8-án 17 órakor a szabadegyetemen a következő előadások lesznek: Világirodalom: Thackeray élete és munkássága címmel tart előadást a főiskola fsz. 22- es termében dr. Berzi András főiskolai tanár. Technika: Űrrakéták, űrha­jók címmel előadást tart a fő­iskola II. e 70. termében Bakó Jenő. középiskolai szakfel­ügyelő. * Az ismeretterjesztő mozi 1959. december 10-én (csütör­tök) délután 3—5 és hét óra­kor A képzőművészet remekei címmel tart előadást. Vezető: dr. Bodnár Éva, tudományos kutató (Bp.). Vetítésre kerül a Drezdai Képtárról készített színes film és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeit bemu­tató magyar film. Jegyek a hely­színen válthatók (Szakszerve­zeti Székház) 2 forintos egy­ségáron. Diákok a három órás előadásra 1 forintos jeggyel mehetnek be. * Gyöngyössolymoson a szü­lők akadémiáján dr. Fejes Ist­ván örvös tart előadást 8-án délután 5 órakor: „Mi bajod van, gyermekem” címmel. Halastavat létesítenek Atkáren A gyöngyösi Növénytermelé­si Technikum Atkári Tangaz­dasága halastó létesítésének tervével foglalkozik. A gyön­gyösi járási tanács mezőgazda- sági osztálya a gazdaság kéré­sére a napokban átadott 57 hold állami tartalékterületet a halastó létesítésének céljaira. A munkát rövidesen megkez­dik, a járásban ez lesz az első halastó és a gazdaság tenyészt először halakat. Eredmények, gondok az egri munkásszállóban Az ÉM. Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat egri munkahelyein dolgozó mun­kásoknak közös munkásszál­lót építettek a városban. A lakók eleinte sehogy sem akarták megszokni a szálló fegyelmét, az is igaz. hogy a gondnok se nagyon törődött a fegyelem betartásával. Az új gondnoknak. Tóth Józsefnek fáradságos munká­jába került, míg — a régihez képest — barátságos légkört, otthonias hangulatot tudott teremteni. Igyekezett, hogy a szállóra a tisztaság és a rend legyen a jellemző. A munkások nagy része be­látta, hogy az ö érdekükért dolgozik a gondnok és segí­tették a munkáját. Ha még akad is egykét magáról meg­feledkezett lakó. azt a társai figyelmeztetik a helytelen cselekedetre. Az egri munkásszálló fe­gyelme kezd megszilárdulni, a gondnok igyekszik lelkiis­meretesen végezni munkáját, — de ez még nem minden. ‘Sok komoly feladatot kell megoldani még. hogy a mun­kásszálló valóban második otthonává váljék a munká­soknak. Nem elég ma már csak az, hogy biztosítjuk munkásaink­nak a szállást, hanem gondos­kodni kell a kulturális igé­nyeik kielégítéséről, szórako­zásukról is. Erről itt az egri munkásszállóban még eddig nem gondoskodtak. Nincs rá­dió. ami elengedhetetlenül szükséges lenne, mint a leg­olcsóbb nevelő és szórakoz­tató eszköz. Ha valahol ösz- sze akarnak jönni a lakók, hogy előadást hallgassanak, vagy olvassanak, nem tudnak, mert nincs megfelelő kultúr­terem A lakószobák is szűkek, nemhogy ezek egyikében kul­túrtermet rendezzenek be. Bővíteni kellene a szállót, amiben biztosan segítenének a mostani lakók is. A munkások gyakran pa­naszkodnak. hogy nem tud­nak tiszta lepedőt húzni az ágyakra. Jön a tél és a szálló­ban nincs mosdó, így a tisz­tálkodás legelemibb feltétele sincs biztosítva. Az eredmények mellett ilyen panaszok, jogos kérel­mek is találhatók az egri épí­tőipari munkások szállásán. A vállalat vezetőinek és a szakszervezetnek, gyorsan kel­lene — mert lehet — orvosol­ni ezeket a panaszokat, intéz­kedni, hogy valóban második otthona legyen a munkások­nak az egri munkásszálló. (—ács) Aszfaltozott út a Pamír-fensikon Hamarosan elkészül a világ legmagasabban fekvő és egy­ben legszebb útvonala a Pa- mír-fennsík hegyein, mely ösz- szeköti majd a Szovjetunió ke­leti részét Kínával. A régi, hosszú karavánok által kitapo­sott. kopott utak helyén 770 ki­lométer hosszúságban új, asz­faltozott, modern útvonal épül, amely helyenként a 4500 méte­res magasságot is eléri. Végzetes szenvedély Űj-Guineában feltűnően so­kan esnek a hazárdjátékok rabságába. A szenvedélyes já­tékosok először pénzüket, majd ruháikat, végül, amikor már teljesen elszegényedtek, saját feleségüket játsszák el. Egy üzemi konyha 10 éve NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK között kezdte meg munkáját tíz évvel ezelőtt a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű üzemi konyhája. Az étkezőhelyiség először a legprimitívebb esz­közökkel, kecskelábú asztalok­kal és hosszú lócákkal várta a munkásokat. Bélapátfalván nem vállalta senki az üzemi konyha vezetését s ezért Fel­németről két női munkavál­lalót állítottak munkába. Az üzemi konyha vezetésével Urbán Andrást bízták meg. aki a honvédségnél hosszú ideig mint szakács dolgozott. A közvélemény először az üzemi konyha munkásai ellen fordult, támadták, szidalmazták őket és sehogy sem akartak az üzemi konyhán ebédelni. Tü­relmes agitációra volt szükség, hogy belássák; a minisztérium a munkások érdekében állítot­ta üzembe a konyhát. Az agitációra ötvenen jelent­kások három forintért kapnak olyan ebédet, amelynek az át­lagos nyersanyag-értéke 5,80 forint, a különbözetet termé­szetesen a vállalat fizeti. Az üzem dolgozóinak étkeztetésé­hez a vállalati hozzájárulás 1953-ban 359,201,40, 1958-ban már 556 594,60 forint volt. A régi bútorokat 1953-ban kicse­rélték. Felszerelték az étkező- helyiségben a rádiót, az aszta­lokra díszes térítőkét vásárol­tak, kézmosót szereltek fel. hogy az étkezde megfeleljen a követelményeknek. Az ellenforradalom után új gépekkel bővítették a meglevő­ket # a konyhában. Krumpli­hámozógépet, elektromos sütőt, elektromos meghajtású húsda­rálót, hűtőszekrényt és két mo­dem gőzüstöt vásároltak, amelynek összértéke meghalad­ta a 64 000 forintot. A múlt év­ben 30 ezer forinttal korszerű­sítették az üzemi konyhát. Min­den évben a fogyóeszközök jpótlására tízezer forintért vásá­rolnak új konyhai eszközöket. ! A modernül berendezett jkonyhában Boros Lajosné fő- ;szakács vezetésével ízletes ebé- jdeket és vacsorákat főznek a ícementgyár dolgozóinak. > DE HOGY MÉG TÖBB ce- jmentgyári dolgozónak tudjanak ebédet adni. bővíteni kell a je­lenlegi üzemi konyhát. A kony- >ha bővítésére már elkészült egy dokumentációs terv, amely sze­rint a bővítés 506 000 forintba ikerül maid. Barta Károly Hz első próbálkozás í A megye falusi és városi |KISZ alapszervezeteinek fia­taljai a tél közeledtével egyre több és több színdarab, rövi- debb műsor betanulását terve- |zik. A detki KISZ alapszerve- zeten is elhatározták a KISZ- jtagok, hogy létrehoznak egy színjátszó csoportot. A szerve­zés sikerrel járt, mert harminc KISZ-fiatal közül többen je­lentkeztek a színjátszó csoport­ba és megkezdték az „Igazgató tár nevenapja” című darab be­tanulását. Ügy tervezik, hogy a bemutató után a járás több községében is bemutatják f» vígjátékot. coooeooooooooooooooooooooooooooooooooocooooai Kórházi rossz szokások Furcsa balesetet jegyeztek fel néhány nappal ezelőtt ..nagykönyvükbe” a gyöngyösi közlekedési rendőrök. A Mát- ravidéki Erőmű FB 77—47. rendszámú kis IFA teherkocsi­ja. amit Czank István vezetett, Lőrinci felé haladtában az út baloldalára futott, egy kőrakás megdobta, s az árokba fordítót-, ta. A kár felületes becslés sze-t rint 5000 forint. 5 Nincs ebben tulajdonképpen* semmi rendkívüli, hiszen nemi egy kocsi fordult már árokba; ebben az esztendőben, s szen-S vedett még ennél is nagyobb? kárt. Az' eset mégis említésre? méltó, már csak a balesetet? előidéző ok miatt is. Az ok ezí esetben egy egér volt amely af gépkocsiba került. A kis inci-í finci szürke jószág autóba te-i lepedésének módja igen egysze-í rű volt, ugyanis a Mátravidéki? Erőmű egerei télire rendesem a meleg garázsban keresnek otthont. Egyikük ezúttal úgyj látszik, ..gépkocsizni szeretett? volna”, de egy idő után meg-j únta az egyhangú utazást s futkározni kezdett a gépkocsi- vezető lába alatt. Ekkor tör-? tént meg a baj. Czank István nem a gépkocsi, hanem az; egér útját követte tekintetével, meg is feledkezett arról, hogy kormány mellett ült. s csak azj árokban eszmélt fel ismét j A baj csupán az. "hogy azj egér ellen — nem azért, mert! végül életével fizetett a kirán-j dulásért, hanem mert bíróság; elé úgysem állítható —, nemi indíthatnak eljárást. A gépko-j csivezetö ellen viszont annál; inkább. mert me.gszegte a: KRESZ 27 paragrafusának ne­gyedik bekezdésében foglalta-' keztek, akik az ebédért csak 1,50-et fizettek. Már kezdett tekintélye lenni az üzemi konyhának, amikor az Üzem­élelmezési Vállalat átvette és a rossz minőségű ebédekkel na­gyon lerontotta a konyha hite­lét. 1951-ben az üzem dolgozói­nak kérésére az üzemi kony­hát újra a Bélapátfalvi Ce­ment- és Mészmű vezetősége vette kezelésbe. Azóta az üze­mi konyhán fokozatosan javult az élelmezés, növekedett az ét­kezők száma. Az ebédnél 50 fő­ről napi 550 főre emelkedett a létszám. Csak 1958-ban egy hónapra eső ebédfőzési átlag 11 112 forint volt, ez évben a havi átlag eddig 12 081 és a vacsoránál 10 138 forint. MÉG MOST IS jelentkezné­nek munkások, de a jelenlegi berendezéssel és a konyha ki­csisége miatt több munkást nem tudnak étkeztetni. A mun­sokan nem gondolnak arra, hogy például influenzajárvány idején milyen komoly veszélyt jelentenek a legyöngült bete­gek számára a jószándékú lá­togatók. Sokan a hivatalos Iá togatási időn túl is — külön­böző ürüggyel, szökve, vagy kerülő utakon — bejutnak az osztályokra. Különösen nagy a forgalom a szülészeten, nagyon sok kellemetlenséget okoznak a szoptató mamáknak és meny­nyi fertőző megbetegedésnek teszik ki az újszülötteket. A betegek érdekében, azok pihenése és a jobb orvosi ellá­tás biztosítása érdekében má­tól kezdve mindenki tartsa be a kórházi látogatási rendet; 12 éven aluli gyermek nem láto­gathat. Könnyen romlandó éte­leket és mindenféle szeszes­italt a kórházba bevinni tilos. A távolabbi rokon, az ismerő­sök és a munkatársak szemé­lyes megjelenésük helyett a gyermekágyas mamának küldjenek dísztáviratot. Ez mindkét fél számára kényel­mesebb és maradandóbb em­léket nyújt, mert biztos érte­süléseim vannak arról, hogy a szalvétagvűjtés után a dísztáv­irat jön divatba; F. I, meglehetősen zsúfoltak. A megengedett két látogató he­lyett egy-egy beteghez egyszer­re 8—10 ismerős is jön. Ülnek a székeken, a hokedlin, az ágy szélén, a vánkoson, az aszta­lon és a beteg lábán. Akinek ülőhely nem jut, az ágyak kö­zött, vagy az ajtóban szorong. A szobában fülledt, elhasznált a levegő, az egészséges ember is könnyen rosszul lesz, a beteg meg legtöbbször megszökne, ha bírna. Tartsunk egyszer titkos sza­vazást a betegek között és kér. dezzük meg. hogy mennyi lá­togatót kívánnak. Biztos va­gyok benne, hogy a kórházi szabályban engedélyezett két fő elegendő lenne. Vagy őszin­tén feleljenek a látogatók: valóban annyira szeretnek kór­házba iámi? A legtöbben azt mondják, hogy muszáj, mert megharagszik a beteg vagy a család. Nem akarjuk azt mondani, hegy ne látogassuk a kórház­ban fekvő hozzátartozónkat, de a kórházat a betegek számára és nem a látogatók népes cso­portjának építették. Bizonyára a sebészetről, a belgyógyászat­ról most ne is beszéljünk — egy időben átlagosan 80 nő fekszik és a kórháznak mind­össze két telefonvonala van. Így a „gondos" férj felesleges telefonálásával majdnem ha­lált okozott. Az orvosok egybehangzóan állítják, hogy a telefon túlzott igénybevétele miatt alig tudják elintézni sürgős és fontos ügyeiket és az úgynevezett „udvariassági” telefonálások munkájukat nagyon zavarják. A szülészeten is jobb lenne az ápolás, ha egy munkaerőt nem kötne le szinte állandóan a te­lefon és a kórtermek közötti futkosás. A betegek érdekében azt kérik a kórház dolgozói, hogy az ismerősök és hozzá­tartozók csak a legszüksége­sebb esetekben hívják a kór­házat A legutóbbi szakszervezeti gyűlésen orvosok és ápolók még valamit szóvá tettek. A sebészeten, a belgyógyászaton és a szülészeten általános ta­pasztalat, hogy a látogatási órák után a betegek láza emel­kedik. Miért? A kórtermek | — Hallo!.;; Itt a Il-es uor­| ház szülészeti osztálya. Azon- ! nal 0-ás vérre van szükségünk. ! Hirtelen kattan a telefon. — Vidéknek bontom a vona­lat. i — Életmentésről van szó, ne í bontsa, egy anya élete forog kockán! Az orvos felháborodott tilta­kozását a posta nem hallotta, í a szabályzat szerint bontotta a | helyi beszélgetést és Füzes- ; abonyból egy férfihangot kap- í csőit. i — Tessék szíves lenni a 10- \ es szobában megkérdezni a fe- s leségemet, melyik pongyoláját 5 vigyem be: a kéket, vagy a | rózsásat? 5 Naponta százszor és százszor ' csörög a kórházi telefon. Er- : deklpdik a nagynéni, a sógor, ? a szomszédasszony ég főleg a 5 kolléganők: § — Tessék szíves lenni meg­\ mondani, N. B.-nénak fia, \ vagy lánya született. Persze, í Külön-külön telefonál minden­ei ki, hogyan is maradhatna pont 5 ő ki. még megsértődne a „kis- 5 mama”, vagy az újszülött. Al­ii dott jó dolog ez a telefon. Ké- nyelmes, és pénzbe se kerül, i! mert az ilyen beszélgetéseket í ugye a hivatalban bonyolítjuk 8 le? j De a szülészeti osztályon —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents