Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-08 / 288. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. doc ember 8., kedd 1959. december 8, kedd: O Névnap O We feledjük: szerdán NATALIA füsti Ladomerszky — Warrenné volt Kritika helyett két kitűnő színházi estéről Hópehely „Az emberek meghozzak a hideget...” — mondta mindig nagyanyám, amikor ránkkö- szöntött a november és a de­cember és fázósan összehúzta magán a nagykendőt. így is járt azután egész télen, a ken­dő alá húzódva, mintha az megvédene minden hideg el­len: a tél ellen éppen úgy, mint az Emberek hidegsége el­len. Egyszerű parasztasszony volt a nagyanyám, sokan bán­tották: a tél is, az emberek is. Szegény volt és a szegény asz- szonyokat még az ág is húzza... Egy téli napon halt meg. Szál­lingózott a hó a• temetőben, amikor koporsóját leeresztet­ték az örökös nyugodalomba. A kezemre szállt egy hópehely, eppen úgy, mint tegnap, kinn a határban. A hópille könnyé változott a kezemen akkor, mintha az ég is az én nagy­anyámat siratta volna, — s könnyé változott most is: mi­ért nem élsz most, te drága öreg, szeretőszívű asszony, én kedves nagyanyám. Most, ami­kor meleg van az emberek szí­vében, s ezt a meleget a sze­retet tüze sugározza... Dér Ferenc — MA DÉLUTÁN 6 órakor Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében dr. Gyarmati Mihály gyermek- gyógyász főorvos a Sabin- vaccinátióval kapcsolatos tárj jékoztató előadást tart. A Vöröskereszt városi fi-, nöksége kéri a szülők minél nagyobb számban való meg­jelenését.- A GYÖNGYÖSI 34-es Autóközlekedési Vállalat rész­lege a kongresszusi verseny eredményeként éves tervét no­vember 30-ra teljesítette. A vállalat egész évi tervét decem­ber 14-re befejezi. — AZ ADÄCSI Községi Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a legközeleb­bi tanácsülés napirendjét, va­lamint az egészségügyi állan­dó bizottság elnökének (be­számolóját tárgyalta. TIZENNÉGY szarvasmar­hát vásároltak a mezötárkányi Dózsa Termelőszövetkezet tag­jai. Az új állatok részére már előre biztosították a megfelelő férőhelyet és a téli-tavaszi takarmányszükségletet. — AZ ŐSZI csúcsforgatom idején 10 százalékkal több árut szállítottak a kál-kápol- nai vasutasok, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban.- a megye Állatorvo­sai újabb továbbképző elő­adást hallgattak meg a megyei tanács rendezésében. Az anti­biotikumok alkalmazása az ál­latgyógyászatban című előadás után Papp Sándor elvtárs. a megye főállattenyésztője szá­molt be a megye szarvasmar- ha-állományának fejlődéséről, forgalmának irányításáról. — A MÄTRASZENTIM- REI KISZ alapszervezet „Mátrai fonó” címmel a fel- szabadulási seregszemlére népművészeti hagyomány színpadi feldogozására készül.- HAT TEHENET, vásárolt a herédi Haladás Tsz. A most vásárolt dllatokltal 60-ra emel­kedett a szövetkezet szarvas­marha-állományának száma. — AZ 1960-AS évben újabb gyártmányokkal bővül a Mát- ravidéki Fémművek készít­ményeinek száma. A tervek szerint az űj év első negye­dében, a kongresszusi irány­elvek alapján, pesti gyárak készítményeit fogják gyártat *i Szombaton és vasárnap este Ladomerszky Margit, a Nem­zeti Színház tagjának vendég- szereplésével adta elő a Gár­donyi Géza Színház együttese Shaw darabját, a Warrenné mesterségét. A két előadás ki­váló alkalmat adott az egri közönségnek arra, hogy a já­tékban mutatkozó felfogás és a rendezői elgondolások közötti különbségeket lemérje és érzé­kelje. A két előadás lenyűgöző él­ménye Ladomerszky Margit. Nemcsak azért, mert köztudo- másszerűen csaknem két év­tizede játsza ezt a pará­dés szerepét, hanem azért is, mert régi ismerősei is megle­petve tapasztalhattak, hogy a kiváló művésznő ma is teljes és maradéktalan illúziót ad já­tékával a színpadon. Lado­merszky nem az elmondott szöveg varázsával fogja meg csupán a nézőt, hanem azok­kal a szavak között elhelyezett mozdulataival, egy-e'gy „szak­mabeli” megnyilvánulással, amely annyira hozzátartozik ehhez a figurához, mint lá­nyához a konokság. Ahogyan apró mozdulatokkal „megejti” Frankot és régebbi barátait, az mind a szakma intimitása, vagy frivolsága, ahogy vesz- szük. Amikor először találko­zik a színen a tiszteletessel, a lányáról elmondott nyilatkoza­tával mindenkivel megérttette azt a „helyzetet”, amely a da­rab feszültségét adja és ad­hatja. Ahogyan a második fel­vonásban nagyszerű érzékkel maga mellé állítja lányát, és ahogyan elveszti a negyedik fel­vonásban — az nemcsak az anya problémája, hanem elsősorban a nagyvilági kurtizáné, aki semmit, vagy csak nagyon ke­veset kockáztat a lánya miatt is. Nem tragédiát játszik, nem is harsogó jelenetek árán jut el a kifejlésig, hanem adja — csaknem a naturalizmusig hű­en, — a bordélyházak direk­tor-nőjét, körítésével együtt Amikor látja a darab utolsó jelenetében, hogy lánya nem hajlandó sem megérteni, sein elfogadni az ő világát, nem esik kétségbe, nem az anya távozik a színről (hiszen ő anya igazán sohasem volt!), hanem a brüsszeli és bécsi pyilvánosházak főnöknője, az üzletasszony, akinek helyén van az esze: tesz még egy kis púdert az arcára, mert a világ nem láthatja a négy fal között lezajlott csata legkisebb nyo­mát sem az arcán. Annak külön örülünk, hogy az egri együttes sokkal igé­nyesebb előadást nyújtott kis- létszámú közönségének e két alkalommal, mint akár a be­mutatón. Stefanik Irén Vivieje engedett merevségéből, Pusztai Péter Frank-je egészen új, szí­nes, markáns és eleven egyé­niséggé változott. Nagyszerűen vette át a fonalat Ladomersz- kytől. és nem egyszer a meg­lepetés tapsra érett a közön­ségben Pusztai Péter alakítá­sánál. Csapó János bátrabban játszott ezúttal és tiszteletese „bennemaradt” Shaw világá­ban. Ismét meg kell állapíta­nunk. hogy Pálffy György mennyire a helyén állott a da­rabban a művészlelkű aggle­gény szerepében. F. Nagy Imre bárója külsőségeiben és tónu­sában is több volt, mint amit belőle a bemutatón — hetekkel ezelőtt — láttunk. Sajnálatos körülmény, hogy a nagyszerű előadást kevesen nézték végig. Shaw barátai azonban lelkesen ünnepelték az együttest, és elsősorban La- domerezky Margitot. Vélemé­nyünk' szerint nagyon helyes dolog, hogy az egri színház a szocialista szerződés alapján a Nemzeti Színház művészeit kéri meg egy-egy darab meg­formálására. Az ország első színházának művészei nemcsak egyéniségük és művészetük személyi varázsával hathatnak közre az egri színház közönsé­gének élménykeresésénél, ha­nem gyújtópontjai lehetnek a magasabb igényű törekvések­nek, az egri színház tagjai fej­lődésének is, mint ahogyan most tapasztaltuk — nagy örömmel — Pusztai Péter és F. Nagy Imre, valamint Csapó János esetében is. FARKAS ANDRÁS Itt a Magyar Rádió úttörő rovata ... Qlajudiágjö-s tőFt&iet Nagy öröm érte az elmúlt napokban a hatvani 1-es szá­mú Általános Iskola Úttörő­csapatát. A Magyar Rádió út­törő rovatának munkatársa látogatott el hozzájuk a „Vágó- kocsival”, hogy riportot készít­sen a pajtásokról. A most ké­szülő kis műsor keretében a hatvani pajtások köszöntik majd újévkor a kínai úttörő­ket. Látogatásunkkor a felvé­tel már javában folyik. Ko­vács Károly, az úttörőcsapat vezetője, ügyesen szervezi, ké­szíti elő a pajtásokat a fel­lépésre. — Figyelem, felvétel! — EGRI VÖRÖS CSILLAG Halál a nyeregben EGRI BRÖDY Menekülés az árnyéktól GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A csend világa GYÖNGYÖSI PUSKIN Fényes esküvő HATVANI KOSSUTH Csavargó PETERVASARA Hárman Jöttek az erdőből mu#orn Mátravidéki Erőmű (Lőrincit este. 7 órakor: I Érdekházasság mondja a riporter, s Nagy Má­ria VII. osztályos tanuló a mű­sor megnyitójaként elmondja köszöntőjét. Ezután Bajnai Ró. zsa VII. osztályos tanuló Vö­rösmarty Mihály Pétiké című kis versét szavalja el. — „Bús mogorván ül Pétiké, haha”, — mondja, arcán lát­szik az izgatottság. Azonban nem kell félni, ez még csak a próbafelvétel, az igazi felvétel­nél már bátran, szépen, érthe­tően szavalja a verset. Majd Kiss Hajnal lép a színre, Jó­zsef Attila Altatóját mondja el. A szavalatok után az iskola jóhírű, hatvantagú énekkara is szerepel. Záróműsorként riport készül. A kérdés: Ki, hogyan tölti a karácsonyi szünidőt? Egyik pajtás sízni szeretne, (persze, ha addig lesz hó), a másik kirándulni megy. Van­nak olyanok is, akik a szün­időben idősebb bácsikat, néni­ket látogatnak meg, hogy mun­kájukban segítsenek. S még egy kérdés a riporter­hez: Mikor hallhatják a rádió­ban a műsort? — Első ízben három hét múl­va az úttörőműsorban, s az új­évben a kínai úttörők köszön­Itésekor. A viszonthallásra. K. B. Micike szép volt, mint az Esthajnal­csillag — kollégái szerint —, és buta, mint a sötét éjsza­ka — kolléganői szerint. A nők ezt nem mulasztották el közölni a férfi­akkal és csodák csodája, a férfiak mégis lelkesedtek Micikéért, egyrészt, mert a butaságot csak közelről lehet észrevenni, míg a szépséget mesz- szebbről, más­részt, mert Micike nő volt, s a férfiak hajlamosak arra. hogy nagy butasá­got is megbocsás­sanak egy kis szépségért. Ez. a szépen buta és bu­tán szép Micike egy bizonyos MI­ÉRT Vállalatnál dolgozott, mint az igazgató titkárnő­je, vénkisasszonv és hervadófélben levő asszony-kol legái szerint ko­rántsem szellemi képességei miatt. Hogy ez a megál­lapítás mennyire nélkülözte a tár­gyi igazságot, mi sem bizonyítja job­ban, minthogy rö­vidke történetünk keretében egy ár­va szó sem esik majd a MIÉRT igazgatójáról, an­nál több egy bizo­nyos Kupcsala kartársról, aki... Nos, , igen, aki okos volt, sőt bölcs, aki betéve tudta Nábukudurruszur összes hadjáratait, teljességgel jára­tos volt a Kalász­ban, úgy bánt a fényévekkel, mint gimnazista az egy­szereggyel és fej­ből tudta Petrarca összes szonettjeit. Ez a bizonyos Kup­csala kartárs — szép leikétől elté­rően —, csúnya volt, mint az ör­dög, s ezért a húr sonlatért még az ördög lehet meg­sértődve. s Kup­csala kartárs meg­dicsérve. Egyik szeme csak azért volt, hogy állandó­an figyelje a má­sikat, tokmány or­ra, mint a fókáé, az égnek meredve labdáért szipogott, s öt szál haja ál­landóan kócos volt, ami meglehető­sen nagy fárad­ságába kerülhe­tett reggelente. És ha mindeh­hez hozzávesszük, hogy Kupcsala kartárs halálosan szerelmes volt Micikébe. amitől álmodozó lett a szeme és csorbakút hangjával időn­ként mélyen bú­gott, mint Salja- pin —. teljes le­het a kép és a tragédia. Két ilyen em­ber nem lehet egy­másé. mint ahogy nem békélhet meg a tűz a vízzel, a piaci árus a vevő­vel, Egy ilyen sze­relem nemcsak tragikus, de ne­vetséges is és nemcsak nevet­séges, de kínos is —, így vélte min­denki, aki csak közel került az ügyhöz. S igen so­kan kerültek közel az ügyhöz, mert az emberek rendkí­vüli módon sze­retnek foglalkoz­ni minden olyan­nal, amihez sem­mi közük. Úton, útfélen el­kapták Micikét, s duruzsolták, súg­ták, jajongtak két pici rózsás fülébe, hogy az istenért, nehogy eszébe jusson, hisz ez a férfi olyan, mint egy lidérc. Kup­csala kartársnak Micike ledérsé- géről és mélysége­sen mély butasá­gáról tartottak bar rátái és kolléga­női vésztjósló elő­adásokat, Ezek után érthető, hogy férfihősünkben csak magasabb­ra csapott a szere­lem lángja, ugyan­akkor kicsit ért­hetetlen. hogy Mi­cike miért kezdi kíváncsian nézni ezt a Kupcsalát. Minél mdabb és kitartóbb volt az agitáció, amely­nek keretében Kupcsalát egy ti­nóba ojtott ma­jomhoz hasonlítot­ták. annál jobban érdeklődött Mi­cike azért a férfi­ért. akit meg róla akartak lebeszélni. Eladdig észre se vette, hogy van. hogy el. hogy léte­zik, most meg már beszélget vele. sőt eltűri, hogy el­kísérje munka után. sőt... igen... egy­szer már cukrász­dában is voltak. S egy reggel a MI­ÉRT 18 nődolgo­zója közül 11 el­ájult. s tántorgott a meglepetéstől, a 31 férfi Icartáre is: Kupcsala és Mici­ke jegyesek lettek. Mert Micike azért mégse voü olyan buta. Ügy vélte és ezt bátran hangoztatta is. hogy ismeri az embereket: ha va­lakiről ennyi rosz- szat mondanak, akkor annak leg­feljebb csak a ne­gyede igaz... S hol találhatott volna ezek szerint ilyen talpig becsü­letes, rendes, okot férjet Nem lehet azon se csodálkozni, hogy Kupcsala kartárs elsőszü­löttjét kegyeletből Pletykának be­cézte! intllltlIMIHtlimtllllllinWiCiilMlüllilllllltlIIHIilliltHIMWitHlVCIXVftfiHIHIÜIUMdiil.íCfft.'tlfntittitiiliiMWilütUlíílSIKíliiinfi.ü'l^filliiKHHlilir tíllülllfUl,lll:l!!llll!llHli!l!!l!il!!lÜIUIHIUIUIIlIüf!?l A gyermekeik — és a felnőt­tek is — nagyon szeretik a rajzfilmeket. Kiderült ez már egy régebbi, 25—30 év előtti közvéleménykutatási kísérlet­ből is: nem Katherine Hep- bum, nem Chevalier, Buster Keaton, sőt nem is Chaplin, a legnépszerűbb mozisztár — ha­nem a kis Mickey-egér. Persze a Walt Disney-féle Mickey-egérre, Hófehérke és a hét törpe, Donald kacsa, Po- peye, a tengerész és a többi kedves figurára már csak az idősebbek emlékeznek. Film­színházaink ma is elég gyak­ran játszanak rajzfilmeket, sót az ifjúság részére külön rajz­film-összeállításokat készíte­nek és mind kedveltebbé vál­nak a szovjet, csehszlovák, kí­nai, lengyel és nem utolsósor­ban a magyar rajzfilmek. A magyar rajzfilm-gyártás szép múltra tekinthet vissza. 1954-ben a párizsi gyermek film-fesztiválon első díjat nyer, az „Erdei sportverseny", 1955- ben a Varsóin, ugyancsalt elsőt a „Két bors ökröcske". Ezt a székely népmesét 1957-ben ka­rácsonyi gyermekműsorára tűz­te a londoni televízió is. A Pannónia Filmstúdió rajzter­mének a falán oklevelek, di­csérő elismeréseit sorakoznak, a fiatalabb s idősebb mozilá­togatók szívében pedig kedves emlékek. A magyar rajzfilm-gyártás legújabb terméke a napokban került a közönség elé. Jellem­ző a rajzfilmek készítésére, hogy például ez a Kisfilm, a „Telhetetlen méhecske- húsz­Mickey-egér, Donald kacsa és a többiek egynéhány ember nyolchóna­pos munkájának az eredmé­nye. Tizenkétezer rajzot készí­tettek és egyenként fotografáL. ták őket. De hogyan is készül hát a rajzfilm? A forgatókönyv elkészültével kezdődik a képek és figurák tervezése, ezzel egy időben kezd munkához a zeneszerző és a háttértervező, majd a mozdulattervezök. Az utóbbiak jelenetről jelenetre építik fel a figurák mozgását, illetve játé­kát. Nincs idő minden rajzot elkészíteni, hiszen másodper­cenként 24 képkocka fut el a vetítőgép lencséje előtt és itt egy percnyi mozgás kulcshely­zeteit rajzollak meg. A mozgás rajzai átvilágított, üveglapos asztalon készülnek, egyformán lyukasztott, áttetsző papírra, hogy egymásra rakva, helyze­tük állandó viszonylatában át­tekinthetők legyenek. Ezután készítik el a mozdulattervező munkatársai az összes szüksé­ges rajzot és ezzel a folyama­tos mozgást. Ha a rajzokról készített mozgáspróbafelvéte­lek kielégítőek, a fázispapírok­kal egyformán lyukasztott, át­látszó, vékony celluloid-lapok­ra kell minden egyes rajzot megfelelő tollal, vagy ecsettel átkopírozni. A következő mun­kafolyamat: a celluloid-lapok hátoldalán vonalakkal töltik ki a határolt részeket, a terve­zett színek szerint különleges kötőanyagú festékkel. Ha egy ilyen kifestett celluloidot a hozzá tervezett kész hát­térbe illesztünk, előttünk van a film egy kockájának a képe. Az operatőrök számozás szerinti sorrendben, kockán­ként a háttérrel együtt lefény­képezik a rajzokat. Az így nyert jelenet-felvételeket a ren­dező egyezteti a külön felvett hanggal, zenével, zörejjel és akkor..: végre elkészült a rajzfilm. Hát igen, nem is olyan egy­szerű a rajzfilm készítése. És nem Is olyan olcsó! Egy — ál­talában tíz percig tartó — fel­vonás több mint százezer fo­rintba kerül. Külföldön „nagy­üzemi" gyártásra rendezked­tek be a rajzfilm-készítők. Az amerikai Walt Disney-stúdió- ban öt-hatszáz rajzoló dolgo­zik, a csehszlovák rajzfilm- iparnak két-háromszáz művész­munkatársa van. S ha már ismertettük e ked­ves műfaj készítésének „mű­helytitkait", emlékezzünk meg azokról, akiknek létezését kö­szönheti. A rajzfilm apja tulajdonkép­pen egy Emile Cohl nevű fran­cia rajzoló volt. aki 1908-ban mutatta be első, 20 méteres rajzfilmjét; amelynek hőse Fantoche volt, a fajankó. A kis rajzfilm olyan sikert aratott, hogy minden hónapban újabb rajzfilmet kellett készítenie az új műsor részére. Cohl később más hősökről rajzolta filmjeit, majd végül Amerikába ment és ott megtanította a rajzoló­kat a trükkfilm technikájára. Ezzel egy időben egy Kaske- line nevű német rajzoló is ké­szített rajzos reklámfilmeket a berlini UFA filmgyár megbí­zásából. A reklámfilmekből csakhamar önálló művészet lett, azonban a trükkfilmgyár- tás igazi lendületét a hangos­film feltalálása adta meg. A modem rajzfilm meete- remtője egy orosz rajzoló. Paul N. Perov volt. aki Ameriká­ban készítette el első két rajz­filmjét, ,,A békahercegnő” cí­mű meséi, majd a „Münchau­(egri) winiiiüiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiitniiiHiiiiiiimiinNMUHiuifiM sen báró kalandjai”-!. Ezek voltak a Mickey-egér ősei. A Mickey-egér megszületése azonban nem Walt Disney, ha­nem Ub Iwerka amerikai raj­zoló nevéhez fűződik. Ez a raj­zoló New Yorkban élt és az amerikai napilapok vasárnapi színes mellékletére rajzsoroza­tot készített. E munkája köz­ben találta ki Mickey-t és ötle­tével később felkereste Holly- wood-ot, ahol az Universal- filmgyár szerződtette őt Mic- key-vel együtt. Az első Mic- key-filmeknek óriási sikere volt. Későbbiekben Iwerka ön­állósította magát, majd társult Walt Disney-vei. Iwerka korai halála után Disney tovább tö­kéletesítette elődje munkáját Gyárában Amerika legjobb rajzolói tervezik az alakokat, míg a részleteket a műszaki irodák módjára, hivatásos gra­fikusok készítik el. A magyar báb- és rajzfilm- gyártás 1951 óta (ekkor gyár­totta az államosított magyar filmipar az első rajzfilmet) igen nagy utat tett meg. 1954- ig évente három-négyszáz. 1955-től 1958-ig hét-nyolcezer méter film készült el. A „mé­terszám” ez évben elérte az 1000—1100 métert. Kedves Mozilátogató! Ezen­túl gondoljon a rajzfilm nézé­sekor az elmondottakra. Meny. nyi fáradságos, türelmes mun­kát igényel egy-egy pár perces rajzfilm. Azt hisszük: ennek tudatában még kedvesebbé, emlékezetesebbé válnak a mo­zik magyar és külföldi rajz­film-műsorai. Murai János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents