Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezte tanácskozását a párt kongresszusa AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 287. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. december 8., vasárnap A pártkongresszus szombation délelőtt zárt ülést tartott, > a napirend szerint megválasz> tótták a Magyar Szocialista ! Munkáspárt Központi Bizott> ságát és revíziós bizottságát. A. > Központi Bizottság ezután »ülést tartott és megválasztotta > tisztikarát. A kongresszuson ■ezután Kádár János elvtárs I mondott zárszót: Tisztelt kongresszus! Kedves íelvtársak! Kedves elvtársnők! ! A kongresszus folytatólagos í ülését megnyitom. Jelentést te> szék a kongresszusnak arról, hogy a Központi Bizottságot és í a revíziós bizottságot pártunk ! szervezeti szabályzatának előírása szerint megválasztottuk. A Központi Bizottság és a revíziós bizottság megválasztásánál szükségesnek tartom megemlíteni: jelölőbizottságunk abban a helyzetben volt, hogy elvi engedmény nélkül — a Központi Bizottság mindenegyes eddigi tagját újból jelölhette. A revíziós bizottság- ságnál hasonló helyzet volt: egy tag kivételével, aki közben diplomáciai küldetésben külföldre került és ott dolgozik, valamennyi eddigi tagot megválasztották. örvendetesnek tartjuk, hogy a 667 szavazati joggal rendel- I kező elvtársak közül 645, tehát óriási többség, minden változtatás nélkül, egyhangúlag jóváhagyta a jelölőbizottság javaslatát, továbbá, • hogy • Központi Bizottság tagjai közül, aki a legkevesebb szavazatot kapta, az is mindössze 5 ellenszavazatot kapott. Megítélésem szerint, ebben a választásban is nagyszerűen kifejezésre jutott pártunk elvi, politikai egysége. (Nagy taps.) Engedjék meg .hogy felolvassam a Központi Bizottság és a revíziós bizottság megválasztott tagjainak nevét. A Központi Bizottság rendes tagjai közé bev^'n— totta a (Folytatás az 5. oldalon.) » Pártunkban teljes az egység minden lő kérdésben Kádár János zárszava az első két napirendi ponthoz Kádár János bevezetőben rámutatott arra, hogy a Központi Bizottság beszámolóját követő háromnapos vitát a világos állásfoglalás, a kommunista kritikai szellem, az elvi bátorság jellemezte. Valamennyi felszólaló kifejezte: pártunkban teljes az egység minden fő kérdésben. — Pártunk VII. kongresszus® tehát helyesli azt az irányvonalat, amelyet az elmúlt három esztendőben követtünk — mondotta Kádár János —, s egyben az eddig követett irányvonal határozottabb, következetesebb és lendületesebb folytatását kívánja. (Nagy taps.) A kongresszuson több mint harminc testvérpárt küldötte szólalt fel, köztük Hruscsov elvtárs. Kifejezésre juttatták, hogy pártunk vonalát marxista, kommunista vonalnak tartják, politikáját helyesük, sőt ami ennél még több is, sfsolidárisak vele. (Nagy taps.) Ez pedig számunkra rendkívül fontos dolog, mert testvérpártj aink küldöttei személyében valójában a nemzetközi munkásosztály van jelen a kongresszusunkon és mond véleményt politikánkról. (Nagy taps.) — Valójában olyan érzése van az embernek, hogy az élet, a magyar nép egyre inkább Mteljestilő, gazdagodó, fényesen áramló új szocialista élete hullámzott itt a kongresszus termeiben, s ennek az ezerszínű, gazdag életnek eredményei, fogyatékosságai kerültek szóba. Ez helyes is, jó is. Az elhangzott felszólalásoknak nagy fontosságot tulajdonítunk. Nekem tehát volna egy javaslatom. Kérem a kongresz- szust: j áruljon hozzá, hogy az újonnan megválasztott Központi Bizottság a vita anyagából gyűjtse csoportokba az egyes kérdéseket és juttassa el illetékesekhez. Azt hiszem, jogos kívánság, hogy ezeket vizsgálják meg. és rövid időn belül adjanak rájuk érdemi választ. Az érdemi válasz esetenként lehet olyan, hogy a felszólaló elvtárs kívánsága, észrevétele, kritikája nem volt helytálló. Előfordult ilyen már a történelemben, sőt még itt a kongresszusi teremben is. A javaslatok, észrevételek többsége azonban olyan, amelyekre világos, határozott választ kell kapnia a Központi Bizottságnak. Az sem nagy baj hogy a válasz nem egy önkritikus levél lesz, hanem megfelelő és jó intézkedés. Azt is elfogadjuk. (Nagy taps.) Kádár János ezután a vitában is érintett néhány fő kérdéssel foglalkozott. — Az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a külkereskedelemben is az a fontos most, hogy jobban kihasználjuk a lehetőségeket: adjunk nagyobb lendületet a szocialista építőmunkának; fejlesszük népgazdaságunkat, s ezzel teremtsünk reális alapot a dolgozók életszínvonalának további rendszeres emeléséhez és vigyük.előbbre harcunk központi és fő feladatát, a szocialista társadalom építését. Erről van szó hónapok óta pártösz- ■Bejöveteleken is, a dolgozók más tanácskozásain ís. A kongresszus tehát, nagy on helyesen és nyomatékosan húzta alá a gyorsabb előrehaladás fontosságát — állapította meg Kádár János és kiemelte: döntő a termelékenység fejlesztése. Nem akarom ezt részletezni. Csak a vita alapján emlékeztetem az elvtársakat arra — Nemeskéri elvtárs mondta el —, hogy a Lenin Kohászati Művekben 13 százalékos javulást értek el ebben az évben. Örvendetes dolgot közölt velünk a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója, Hidasi elvtárs is; náluk az elmúlt évben 11 százalékkal emelkedett a termelékenység. Közleményeik részben eltértek az ipar más ágazataitól, de céltudatosságuk példa a termelés minden vonalán do’gozó elvtársaik számára. A Lenin Kohászati Művekről tudjuk, hogy ott immár két és fél esztendeje a termelékenység növelésére összpontosítják a figyelmet, szinte a fillérekért is harcolnak és megkeresik a helyes módszereket. A következetes, körültekintő munka meghozza eredményét, igen fontos kérdést emlitettmeg — szerintem nagyon helyes fogalmazásban — Szőcs elvtárs, salgótarjáni mérnök. Azt mondta, hogy a szakemberek, a mérnökök, a technikusok, sőt a munkások is úgy néoeés a mezőgazdasági termelés fejlesztése — folytatta Kádár János. Annyi szó esett róla, hogy egyes budapesti küldöttekben mar az a gondolat is felvetődhetett; Mj ez? Mi vagették uj ötéves tervezetünket, mint alapjában helyes, megvalósítható célt. Nem volt azonban a legszimpatikusabb számukra, hogy a műszaki színvonalat — és ezzel *a termelékenységet — nem elsősorban új gyárak építésével fejlesztjük, hanem a meglevő gyárak és berendezésék újjáépítésével; korszerűsítésével. Világos, hogy ez a nehezebb út. Ennek ellenére helyes és jó az, hogy így foglalnak állást emberek. Bizonyos ugyanis, hogy azok, akik azt mondják: „Bár köny- nyebb lenne új gyárakat építeni és azokat új gépekkel felszerelni — és ennek talán jobban is örülnének — mégis helyeseljük, hogy a mi viszonyaink körött a kissé nehezebb, de az ésszerű megoldást választjuk" — az ilyen emberek tudatosabban, határozottabban dolgoznak majd a végrehajtásért is. Nem mindig annak az embernek a munkája ér a legtöbbet, aki — meg se hallva a mondat másik félét — az első szóra felugrik és azt mondja: „Hurrá!" Ügy van! Helyes! Mindenben egyetértünk!" — hanem azé, aki meghallgatja a párt szavát, gondolkodik rajta, és utána azt mondja: helyeslem, egyetértek vele, végrehajtjuk. lami mezőgazdasági komgresz- szusra tévedtünk? (Derültség.) Elvtársak! A dolog úgy áll. hogy ez nem mezőgazdasági kongresszus, ez pártkongresz4 kongresszuson is központi kérdés volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése szus, de azért jó azt világosan látni: egész partunk előtt most a mezőgazdaság szocialista átszervezése a döntő kérdés, s ez nem könnyű dolog, ez bonyolult harci feladat. Ismeretes, hogy iparunk termelése a kapitalista időkhöz képest mir 350 százalékos szintre emelkedett, a mezőgazdaság pedig még csak 115 százalékra. Ha azt akarjuk, hogy az egész népgazdaság előbbre jusson, akkor feltétlenül előbbre kell haladnunk a mezőgazdaságban, emelni kell a mezőgazda- sági termelés színvonalát is. Ez másképp nem lehetséges, csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján. Néhány hónappal ezelőtt itt járt és megtisztelt látogatásával egy Alsop nevű nagyhírű amerikai újságíró. Nem különösen barátja a kommunizmusnak, de valami oknál fogva érdeklődik iránta. (Derültség.) Beszélgettünk többek kötött a mezőgazdaságról is. Szóba került termelőszövetkezet- mozgalmunk helyzete. Mondom neki: nézze, mi most mindenkivel beszélgetünk, olyannal is, aki egyetért velünk, olyannal is, aki nem ért velünk egyet. Magával is beszélgetünk. Ügy vagyunk, ha valaki okosabbat és jobbat tud mondani annál, amit mi a fejünkbe vettünk, hajlandók vagyunk azt elfogadni. Ügy látjuk azonban, nem nyugodhatunk bele, hogy maguk ott Amerikában a farmjaikon 80—90, sőt még ennél is magasabb százalékos gépesítéssel termeljenek a mezőgazdaságban, mi pedig itt, ősrégi kapával, kaszával, ekével dolgozzunk. Nekünk Vannak olyan titkos ambícióink. hogy egyszer mi is utolérjük magukat. — Nem lehetünk meg mezőgazdasági nagyüzemed; nélkül. Voltak itt grófi nagybirtokok, tőkés nagybirtokok. Vagy visz- sza kellene tehát hívnunk a grófokat, intézőket, nagybirtokosokat és megkérni: légyénél: szívesek kicsit nagyüzemi alapon gazdálkodni — vagy nekünk magunknak kell létrehozni a szocialista nagyüzemeket. A magyar népnek valahogyan nem szimpatikus az, hogy visszahozza a grófokat, meg a nagybirtokosokat, az ispánokat, meg a csendőröket. Inkább a termelőszövetkezeteket fogjuk megcsinálni. Mást nem tudunk ténni. Érdekes. hogy Alsop -— bár ezt cikkébe nem vette be (Derültség.) — azt mondta, hogy: én tulajdonképpen értem is magukat. Hogyan is áll a helyzet valójában ezzel a mezőgazdasággal? Nem tudom pontosan, mikor konstruálták meg a Pan- nónia-motor legújabb típusát, de nem hinném, hogy sokkal több mint másfél esztendeje. És már magam is láttam a közelmúltban, hogy az egyik parasztember a legújabb típusú Pannonia-motorral, vállán kapával indult ki a földre. (Derültség.) Elgondolkoztam, mikor is találták fel azt a kapát. Nehéz lenne pontosan kiszámítani, mert akkor még nem volt „Újítási Hivatal", meg „Szabadalmi Hivatal”, de az biztos, hogy jó régen feltalálták, néhány ezer esztendeje. A parasztnak személyes ügye az, hogyan jut ki a munkahelyére — mint ahogyan ez mindenkinek személyes ügye —, de tény, hogy ma már a legmodernebb technikával is kijuthat. Hiába, két és fél, vagy három kilométerre még se repülővel se helikopterrel nem lehet közlekedni —, az ilyen távon a Pannonia-motor a legmodernebb technika. Ugyanakkor a társadalmi fontosságú tevékenységéhez, a termeléshez ki tudja hány ezer éves kapái visz a vállán. Ez nem normális helyzet, elvtársak. Ha az illető parasztember gondolkodik, neki is meg kell ezt érteni. Azt könnyebben viselhetné el a társadalom, ha a parasztember két derék lábán ballagna ki másfél kilométerre a földre, de ott aztán a legkorszerűbb traktorokkal, meg ekékkel kezdene dolgozni. Van itt tehát rengeteg meggyőző érv, csak élnünk kell velük. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság a múlt év végén megvitatta a termelőszövetkezet; mozgalom helyzetét és megállapította, megvannak a politikai és gazdasági lehetőségek ahhoz, hogy előre lépjünk. — Márciusban aztán — folytatta — kezdődtek olyan „filozófiai” jellegű viták, hogy a bekövetkezett fejlődés lépés volt. vagy ugrás. (Derültség.) Azt hiszem, akár lépés volt, akár ugrás, országos értelemben feltétlenül előrelépés, határozott és jelentékeny előrelépés volt. és nem volt semmiféle ugrás. Az a véleményünk: jelenleg is olyan a helyzet, hogy ismét lehet egy lépést előre tenni, ha értelmesen és jól oldjuk meg ezt a feladatot. Már a XXI. kongresszuson — amikor az önök nevében felszólaltam — bevettem a felszólalásomba, hogy mi a magunk körülményei szerint mehetünk előre; ha csak lépésre telik az erőnkből, akkor nem ugorhatunk, mert könnyen árok közepébe ugorhatunk, ahelyett, hogy előre lépkednénk. Még a meísében is azt mondják a legénynek — amikor a királylány kezét akarja elnyerni hogy háromszor kísérelheted meg a találós kérdés megfejtését. (Derültség.) Tudják az elvtársak — és ez már nem tréfa —, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom esetében a mi pántunk és a mi népünk most harmadszor indul meg a felfelé vezető úton és ennek az útnak többé nem szabad megtörnie a mi hibáink miatt. — Már a mostani őszi fejlesztés kezdetén is vannak bizonyos eredményei;: körülbelül két hét alatt mintegy 11000 paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, 60 000 hold földdeL Az indulás tehát biztató. Megfogadtam, nem mondom meg, melyik megye mennyivel ment előre, mert ha e téren valami rossz értelemben .vett rivalizálás indulna meg, teljesen el lehetne rontani az egyébként kínálkozó lehetőségeket. Jelenlegi adottságaink értelmes kihasználásával ebben a gazdasági évben — úgy gondoljuk, hogy főként márciusig tart nálunk a fejlesztés — olyan lépést tehetünk előre, amellyel a szocialista elem már döntő fölénybe kerül mezőgazdaságunkban. Mi azt ajánlottuk és ajánljuk az elvtársaknak, vegyék figyelembe a lehetőségeket, s kommunista forradalmár módjára gondolkozzanak. Semmiféle országos fejlesztési számot nem határoztunk meg. Azt ajánljuk, hogy a megye felelős emberei időnként — amikor egy bizonyos munkát elvégeztek — álljanak meg egy kicsit, vizsgálják meg, hol tartanak elképzeléseik végrehajtásában, tárgyalják meg a tapasztalatokat és azok figyelembevételével dolgozzanak tovább. Elvtársak! Ez a körültekintő, gondos mérlegelés elkerülhetetlen, mert különben egyes megyéinkben esetleg elkövethetjük azokat a hibákat, amelyeket országosan elkerültünk. Amikor egy-egy szakasz után számbaveszik majd a tapasztalatokat. áttekintik az elvégzett munkát, látni fogják, hogy az egyik helyen könnyebben megy a dolog, gyorsabban halad előre, mint ahogy azt feltételezték. Ilyen esetben ki kell használni a lehetőséget;, mert a kínálkozó adottságokkal nem élni — bűn a szocialista forradalommal szemben. A másik helyen, a másik faluban valamilyen különleges körülmény miatt talán nehezebben mennek majd a dolgok, s akkor nagy kárt lehet csinálni, ha mereven ragaszkodnak valamiféle előzetes elképzeléshez. Ez az egyik, amit kérünk. A másik íredig: a munka egyes szakaszai egymáshoz kapcsolódnak a szervezés és a megszilárdítás vonatkozásában is, és erre is ügyelni kell. — Emlékeznek rá. hogy egy évvel ezelőtt azt mondtuk, nem lehet a termelőszövetkezeti mozgalmat úgy szervezni, hogy előbb építsük fel a termelőszövetkezet központját, a melegházat, vagy a disznóólát és utána hívjuk oda az egyénileg dolgozó parasztokat; legyetek szívesek, sétáljatok be a termelőszövetkezetbe. Ez a felfogás komolytalan. A rendes parasztemberek nem is így képzelik el az életet. Az anyagi eszközök előzetes biztosítási nem lehet feltétele a szocialista fejlesztésnek. Egy előfeltétel van: a politikai és társadalmi előfeltétel. Ha az nem (Folytatás a 2, oldalon.)
